zvédelem zgyűlése a koncepciót t elfogadta én n a koncepciót t elfogadta.

Átírás

1 A tűzvt zvédelem korszerűsítésének programja A LÖTOSZ L közgyk zgyűlése a koncepciót t elfogadta Az MTSZ-HÖTOSZ TOSZ-LÖTOSZ szakért rtői i bizottsága június j 21-én n a koncepciót t elfogadta. 1

2 Előzm zmények Sok koncepció készült, ami az 1948-ban létrehozott rendszert vette alapul. A szisztéma, azaz rendszer képezi mindennek az alapját Állami tűzoltóság, vagy önkormányzati? Ez a feladat telepítési szintjét jelenti természetesen és a struktúra felépítését. 2

3 Hogy jutottunk idáig? ig? Magyarországon 1948-ig települési, 1948-tól állami szinten szervezett tűz elleni védekezésről beszélhetünk től önkormányzati, azaz települési a feladat, de állami struktúrában valósul meg. 3

4 A tűzoltt zoltóságok strukturális besorolása sa előtt Önkormányzati (települési) tűzoltóságok Önkéntes tűzoltóságok Köteles tűzoltóságok Fizetett (hivatásos, vagy szegődményes ) tűzoltóságok Magán tűzoltóságok között Állami tűzoltóságok Önkéntes tűzoltóságok Vállalati tűzoltóságok 4

5 A tűzoltt zoltóságok strukturális besorolása sa Ma Önkormányzati tűzoltóságok Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok Önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok Létesítményi tűzoltóságok Önkéntes Tűzoltó Egyesületek Állami tűzoltóságok (bázisok, Reptér, Országház, Katasztrófavédelem) Hogyan kellene? Önkormányzati tűzoltóságok Fizetett Önkéntes Létesítményi tűzoltóságok Fizetett Önkéntes (Felügyelet > nem tűzoltóság) 5

6 Politikai döntd ntési pontok A rendszer szabályozása: Állami vagy önkormányzati rendszer? (1990.évi LXV évi XX. Tv., évi XXXI.) Területet védjünk, vagy állampolgárt? (Ellátott terület, működési terület, vonulási távolság) Mennyi legyen a beavatkozásig eltelt idő? ÖT-nál 25 perc, BM1 beszél 20 percről, 15 percről, 8-10 perc az optimális A struktúra szabályozása Az előző döntésekből következik 6

7 Az állami a feladat, az állam állami tűzoltt zoltósággal oldotta meg Centrális rendszer Honvédelem Rendőrség Határőrizet Vám- és Pézügyőrség Büntetés végrehajtás Nincs helye alulról építkezésnek Ide tartozott a tűzoltóság is

8 Ha nem állami a feladat, akkor? Milyen közigazgatási szintű a feladat? Meg kell nézni, hogy az a feladat, amelyet el kell látni, az milyen közigazgatási szinten keletkezik. Ez azért fontos, mert egy feladatot azon a szinten lehet legnagyobb hatékonysággal és hatásfokkal megoldani, amely szinten az keletkezik. 8

9 Egyén Többségi érdek megjelenése Legkisebb közigazgatási leképezése az ÖNKORMÁNYZAT Település 9

10 KÁRÉRTÉK Fajlagos ár - hatásfok Minél nagyobb közösség áll össze, fajlagosan annál olcsóbb a rendszer, De a hatásfoka drasztikusan romlik, Nagyobb oltóteljesítményekre van szükség, mert már soká fog odaérni a tűzoltóság, nagy a tűz, nagyobb teljesítményű eszközöket kell hosszabb útvonalon vonultatni. HELYI VÉDELEM UTAZÓ TŰZOLTÓSÁG IDŐ 10

11 Szisztéma vagy struktúra? ra? A rendszer és a szervezet elemekből (téglákból) áll A döntéshozónak (politikának) kell eldönteni, hogy milyen legyen a tűzvédelmi rendszer (szisztéma) és ehhez alakítjuk a szervezeteket (a struktúrát) 11

12 Hogyan jutottunk idáig? ig? A rendszerváltás után a tűzvédelmi struktúra (állami tűzoltóság) átalakítás nem történt meg, illetve az átalakítási folyamat megrekedt. A tűzoltóság nem volt sem politikai sem gazdasági tényező, feladatát valamilyen szinten ellátta, a keletkező tűzeseteket eloltotta, vagy elaludtak maguktól. A reform folyamat lelassult, megállt, sokszor visszafele mozdult. A tűzvédelemben falat is és járdát is építünk! 12

13 Döntse el a politika, hogy mit akar! Jogszabály határozza meg: milyen településen milyen felszerelésű és létszámú tűzoltóság (tűzőrség) legyen. Ez a meghatározás a település tűzvédelmi veszélyeztetettségéből (ez több paraméterből álló meghatározás, hasonlóan a pv- besoroláshoz) és a védett településen lévő lakosságszámból és épületszámból kerül meghatározásra. Matematikailag modellezhető egy településen belül csak egy tűzoltóság (tűzőrség) lehet, melynek lehet több kihelyezett - őrse. Legyen lehetőség az önkormányzatoknak a feladat ellátásához társulni, itt megint csak az idő tényező szab határt. Legyen meghatározva (körülírva) az első beavatkozás paramétere. Ez lehet akár egy személygépkocsi nagyságú gyorsbeavatkozó 300 l vízzel és 2 fővel. 13

14 A politikai döntd ntésképtelenség hatásai: A rendszer váltás után, de még az önkormányzativá válás előtt 12 hivatásos tűzoltóság alakult, olyan helyeken, ahol előtte jól működő önkéntes tűzoltó-egyesületek működtek addig. A rendszer abszurditására jellemző, hogy egyik frissen létrehozott tűzoltóságunk polgármestere kijelentette a hivatásos tűzoltóság megalakítása és az önkéntes tűzoltó-egyesület felszámolása után: Legalább ez a feladat nem fog a városnak olyan sok pénzébe kerülni mint eddig, mert a hivatásos tűzoltóság ingyen van. Az önkormányzatok örömmel vették ezeknek a szervezeteknek a megalakulását, mert egyrészt jobb lett a védelmük, másrészt az önkormányzat számára attól a pillanattól kezdve nem került pénzébe a tűzoltóság működtetése, mert az állam finanszírozta a működést, a fejlesztést. Sőt.. 14

15 Tűzkatasztrófák nem keletkeztek, a néhány nagyobb tűzeset is csak az általános finanszírozás hiányát jelölte meg okként. A közvélemény figyelme nem koncentrálódott a tűzoltóságokra. Belterjessé vált a szervezet, hatásfokot, kimenő teljesítményt sosem vizsgáltak. Az önkormányzativá válást is inkább csak a magyar hagyományok, a jól működő európai gyakorlat, az ellátatlan területek képviselőinek, polgármestereinek és jó néhány önkormányzatiság-párti tűzoltó egymásra találásának és ez irányú ténykedésének volt köszönhető. 15

16 Az állami tűzoltósági struktúra a rendszerváltás után tovább élt. Ma a tűzoltás 151 önkormányzat feladata, 3050-nek nem. Egy rendszert (egy feladatot) kettősfinanszírozással finanszíroz az állam Minél több ÖT lép a rendszerbe, annál drágább lesz A létrehozott önkéntes tűzoltóságok egy rossz struktúrát utánoznak le Nem organikus fejlődés ÖTE > ÖT > HÖT 16

17 A tűz t z elleni védekezv dekezés s négy n alappillére Kormányzat Önkormányzat A gazdaság szereplői Lakosság (polgár) 17

18 Az állam az ország g terület letén n egységesen gesen megalkotja a szükséges jogszabályokat, kiépíti és működteti a felügyeleti szerveket, elősegíti és támogatja a civil szerveződésekkel létrejött tűzvédelmi szereplők szerepvállalásának lehetőségeinek megteremtését 18

19 Az önkormányzatnyzat a saját t közigazgatk zigazgatási terület letén biztosítja a helyi lakosság, valamint a közigazgatási területen ideiglenesen tartózkodók, tevékenységet végzők és átutazók, védelmét és műszaki mentését úgy, hogy 10 perecen belül tűzoltói segítséget elsődleges beavatkozást kapjon. Ennek keretében létrehozza, -egyedül vagy közigazgatási társulás keretében-, saját tűzvédelmi szervezetét, melynek működéséhez biztosítja a feltételeket részt vállal a műszaki fejlesztésben. (Adót vethet ki, szolgálatra kötelezhet, stb.) 19

20 A gazdaság Köteles a saját maga által előidézett veszélyhelyzet felszámolására A miatta veszélyesebb kategóriába (B kategóriába) sorolás költségeit viselni. Például: a fizetős autópálya mellett miért nem az autópálya üzemeltető veszi meg a műszaki mentés felszereléseit? Az erdők védelmére miért nem az erdő birtokosa veszi meg az erdőtüzes gépjárművet? Vegyi üzemeink mellett miért az önkormányzati tűzoltóság tart habbal- és porraloltó gépjárműveket? Saját működőképes szervezetet hozhatnak létre. Bizonyos esetekben a törvény kötelezheti saját szervezet létrehozására. Megállapodás alapján részt vállalhat a kerítésen kívüli védelembe, de a saját maga által kerítésen kívüli vészhelyzet felszámolására, finanszírozására köteles 20

21 A lakosság, (a polgár!) köteles tevőlegesen közreműködni a tűzvédelemben. Egyrészt megelőző tevékenységével, másrészt szükségestén - a kialakult veszélyhelyzet felszámolásában, szervezett keretetek között. Ennek keretében kötelezhető a tűzvédelmi szabályok betartására, másrészt beosztható tűzoltói tevékenység végzésére, és alapfokú képzésben való részvételre. A tevékenységre való kötelezés helyileg meghatározott módon megváltható, helyettesíthető! 21

22 1. sz. Politikai döntd ntés A rendszer szabályozása: Állami vagy önkormányzati rendszer? (1990.évi LXV évi XX. Tv., évi XXXI.) ÖNKORMÁNYZATI A tűzoltóság az önkormányzat intézménye A tűzoltóság irányítását és általános felügyeletét, kinevezéseket, beszámoltatásokat az önkormányzat végzi A tűzoltó az önkormányzat fizetett vagy önkéntes alkalmazottja 22

23 2. sz. Politikai döntd ntés Területet védjünk, vagy állampolgárt? Melyik kap prioritást, melyikre rendezkedjen be a tűzoltóság? 23

24 Mi a feladatmutató? Kiindulva abból, hogy maga a tűzoltói szervezet az ember védelmében jött létre, valamint abból, hogy a tűzesetek, műszaki mentések valamilyen emberi tényező következményei, megállapítható, hogy az emberek (lakosság) számának emelkedésével arányosan nő a beavatkozási igények száma. Tűzoltói szervezet kialakítását, finanszírozását ezért az állandó lakosság számához célszerű kapcsolni, mint feladatmutatóhoz. Hibás megoldás a vonulás számokat alapul venni, mert az okozat és nem ok ban szervezték át a HÖT-okat a vonulás szám alapján. Ettől az időtől a tűzoltóságok vonulási száma rohamosan emelkedett 24

25 Tűz és s káresetek k (Forrás: OKF) Tűzeset Káreset Vaklárma Össz.von

26 1553 Tűzoltói események száma megyék szerint Bács Békés Csongrád Fejér Főváros Győr-M-S Hajdú-B Heves Jász-N-Sz Komárom Nógrád Pest Somogy Sz abolcs Tolna Vas Vesz prém Zala 26 Borsod Baranya

27 Mi legyen a települések besorolásának az alapja? Több európai modell van Vannak használható magyar hagyományok Készültek már tanulmányok a témában Nem a tűzoltóságokat kell szervezési kategóriákba osztani, hanem a védett települést (ok-okozati összefüggés!) 27

28 A csoportba tartoznak azok a települések, amelyek átlagos veszélyeztetettségűek, azaz Csekély szintkülönbség (..-ig) Átlagos beépítési fok (.) Nincsenek fokozottan veszélyes objektumok (közlekedés, ipar,..) Jó a megközelíthetősége (nem zsáktelepülés) Megfelelő a tüzivíz ellátottsága (kiépített tűzcsaphálózat, nem kell vízszállító) 28

29 A B csoportba tartoznak azok a települések, amelyek nem tartoznak az A csoportba Magyarország 2477 települését A csoportba, 543 települését B csoportba sorolhatjuk. (MTSZ Bankó Gáti anyag) 29

30 Települések osztályoz lyozása A következő lépésben a településeket osztályokra bontja a lakosság szám és épületszám alapján. Ez a csoportosítás arra szolgál, hogy egzakt paraméterekkel meghatározható legyen, hogy egy településnek milyen, hány tűzoltó járműve és legalább hány fő tűzoltója legyen. 30

31 alatt 1. Összes település B település A település Lakosságszám Osztály

32 Eszköz z szüks kséglet osztályok alapján 1000 LAKOS ALATT A c s o p o r t ( fő ) I. II. III. IV. V. V I. V II. V III. 1 GYB 1 GYB 1 GYB 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 KöGJF 1 KöGJF 1 KöGJF 1 KöGJF 1 KöGJF 1 KöGJF 1 GJF 2 GJF 3 GJF 4 GJF 4 GJF 1 TV 1 TV 1 TV 1 VÍZ 1 VÍZ 1 MAME 2 MAME 1 K-TEHER 1 K-TEHER 1 TV 1 M M 1 KM M 1 TV 1,00 B c s o p o r t 1 GYB 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 GYBM 1 KöGJF/T 1 KöGJF/TM 1 KöGJF/TM 1 KöGJF/T 1 KöGJF/T 1 KöGJF/T 1 GJF 2 GJF 2 GJF 3 GJF 4 GJF 1 VÍZ 1 VÍZ 1 VÍZ 1 VÍZ 1 VÍZ 1 TV 1 MAME 1 MAME 2 MAME 2 MAME 1 TV 1 TV 1 M M 1 M M 1 ROCSO 1 ROCSÓ 1 TV 1 TV 1 KMM 1 ROCSÓ 1 HAB 1 KMM 1 POR 1 DARU 1 KO 2 M M KO V S O 1 ROCSÓ 1 BÚ V Á R 32

33 Létszámszükséglet Osztály Épületszám Állandó lakos A település tűzoltói létszám B település tűzoltói létszám I. <201 < (6) 2(6) II (6) 2 (6) III (18) 6 (18) IV (36) 14 (42) V (42) 18 (54) VI (38) 18 (54) VII (75) 26 (78) VIII (90) 40 (120) 33

34 A létszl tszámszükséglet megállap llapításához fel kell építeni a tűzoltt zoltóságot Tűzoltó csoport = 1 csv + 2 tűzoltó Tűzoltó raj= 2 csoport (1 rpk, 2 csv, 4 tűzoltó Tűzoltó szakasz= 2 raj ( 1 szpk, 2 rpk, 8 csv, 16 tűzoltó Tűzoltó osztály= 2 szakasz ( 1 opk, 2 szpk, 4 rpk, 16 csv, 32 tűzoltó) 34

35 Tűzoltó egység = 2 osztály (1 epk 2 opk, 4 szpk, 8 rpk, 16 csv, 64 tűzoltó Tűzoltó.= 2 egység (1 főparancsnok, 2 egységparancsnok, 4 osztályparancsnok, 8 szpk, 16 rpk, 32 csv, 128 tűzoltó 35

36 3. sz. politikai döntd ntés Mennyi legyen a beavatkozásig eltelt idő? Meghatározni, hogy mit értünk első beavatkozáson, Ugyanabban a településben csak egy tűzoltóság szervezhető, ennek parancsnoka szükség szerint több őrséget is felállíthat. (1936. évi X. tc.) 36

37 Minden település vagy működési m terület? Jelenleg a tűzoltás és a műszaki mentés a működési terület székhely önkormányzatának a kötelező feladata. Van-e esély minden településre kiterjeszteni a feladatot? Kétharmados törvény Tudunk-e hozzárendelni forrásokat? A magyar önkormányzati rendszer alkalmase a feladat befogadására? 37

38 511; 16% 656; 21% 280; 9% településkategóriák 700; 22% lakosszám település 500 alatt ; 32% 500 alatt

39 lakosszám település lakos 1000 alatt LÖTOSZ településkategóriák 1000 alatt

40 Kell-e e a kistelepülésnek snek tűzoltóság? Húsz ország g két k t millió regisztrált tűzesetének a feldolgozása A tüzek 65 %-át az elsőnek beavatkozó egység 1-2 fő, 1 vízsugárral, = kis tűz 13 %-át 2-3 vízsugárral oltja el, melyhez 1 tűzoltó jármű elegendő. = közepes tűz Csak a tűzesetek 2%-nak oltásához használnak 1-nél több gépjárművet, illetve 3-nál több vízsugarat. = nagy tűz 40

41 A védelemhez v szüks kséges tűzoltt zoltó struktúrák k rendszert alkotva, egymást kiegész szítve épüljenek fel. A rendszer áll alapvédelemb delemből és egymásra épülő fedővédelemb delemből. l. 41

42 Az alapvédelem Alapvédelem: Saját településen elsődleges beavatkozásra képes egység (10 percen belüli elsődleges beavatkozás) Szomszédos településeken elsődleges beavatkozási feladatokat ellátó egység segítségnyújtása (15 percen belüli beavatkozás) 42

43 Gyorsbeavatkozás Kisebb tűz, esetleg oltható kézi tűzoltó készülékkel, gyorsbeavatkozóval Életmentés Terjedés lassítása Felderítés, áramtalanítás stb. elvégzése a fedővédelmet ellátó egység megérkezéséig Vízutánpótlás kerti csapról megoldható 43

44 Fedővédelem delem Működési terület szerinti tűzoltóság (20 percen belüli beavatkozás) Megyeszékhelyi nagy városi tűzoltóság (országosan vonultatható főleg különleges szerek, nagy teljesítményű gépjárművek) Műszaki mentőbázisok (országosan vonultatható különleges szerek ) 44

45 Az alapvédelem kialakítása Alapvédelem minden településen Település besorolása (földrajzi, természeti, építészeti stb. paraméterekkel) Települések osztályozása (lakosságszám, épületszám alapján Innen megállapítható, hogy milyen felszerelésű és létszámú tűzőrsége legyen Mentesül a település az alapvédelem felállítása alól: Ha a fedővédelmet ellátó tűzoltóság 10 percen belül eléri Ha társul a szomszédos önkormányzattal és a 10 perces alapvédelem a szomszédból biztosítható Saját tűzoltóság kialakítása esetén (nagyobb településeken) 45

46 Kinek a feladata az alapvédelem megszervezése? se? A működési terület szerinti székhely település Kistérség (?) A tűzvédelmi törvény módosításával (feles törvény) beemelhető paraméter az elsőnek beavatkozás időbeli körülírása, melynek felelőse a székhely település önkormányzata, végrehajtója a működési terület védelmét ellátó hivatásos, vagy önkéntes tűzoltóság (parancsnoka). 46

47 Miért kell a jelenlegi struktúrát változtatni? A tűvédelmi struktúra átszervezésének akadályai: Hivatásos tűzoltóságok számának csökkentése szükséges lenne, de nem megoldható Rossz politikai üzenete van Legnépszerűbb közszolgálati szféra Bezáródnak a HÖT-ok az ÖT-ok létrejöttével ÖT alakulásával a rendszeren kívülről lesznek beállítva és kiépezve főállású tűzoltók A feladat átvállalása nem jár finanszírozás átadásával Egy rosszul működő struktúra leutánzása történik Az önkéntesség csak a névben jelenik meg 47

48 Decentralizálás (ha Budapestnek lehet, a többi t városnak v miért nem?) Örs kihelyezése Meglévő, legalább II. szervezési kategóriás HÖT a második szerét létszámmal kihelyezi a működési területének azon részébe, ahol a lakosságszám indokolja és nincs ott semmilyen tűzoltóság. Örsöt hoz létre. Ellátatlan területre fél raj kihelyezése technikával (Pl. Zircre ajánlatos Veszprémből, Szentendréről Tahitótfaluba stb) ÖTE bázisán működő őrs létrehozása ÖTE-tel rendelkező településre pl. gkv, vagy pk vezénylése (Bicskei ÖT-ről őrspk vezénylése Zsámbéki őrsre, Monori HÖTtől pk vezénylése Üllői ÖTE-hez, FTP-ről pk és gkv vezénylése Pilisvörösvárra) Itt egy picit álljunk meg! 48

49 Mi a baj az egyesületekkel? Az önkéntes tűzoltó-egyesületek tól működnek egyesületi keretekben. Előtte testületi státuszuk volt. Az évi 13. tvr. megfogalmazása szerint a tűzoltó-egyesület a községekben, városokban szervezett egyesület, a tanács tűzvédelmi szerve. A mai szóhasználattal élve az önkéntes tűzoltó testületet (egyesületet) az önkormányzat kvázi intézménye december 31-ig kellett az egyesületeket létre hozni és a vagyont átadni. Vissza fele nem megy. Egyesülettel nem lehet mit kezdeni, de az egyesület azon tagjaival, akik tüzet akarnak oltani, már lehet. A törvény adta autonómia, a zártsága, valamint az a tény, hogy 10 fő magánügye az alapítás, hátrányos. 49

50 Mit lehet kezdeni az egyesületekkel? Semmit, csak az egyesület azon tagjaival, akik akarnak tüzet oltani. Az egyesület feladata az ehhez szükséges technikai és társadalmi támogatás. Az ÖTE azon tagjai, akik tűzoltani akarnak, a működési terület tűzoltóságának tűzoltói lesznek (orvosi, személyzeti, képzési, kiképzési feladat a székhely településen, a technika üzembetartói joga átkerül a székhely településhez) A tűzőrség lehetne köztestület, ha létrehozását törvény rendeli el. Az ÖTE átalakul köztestületté az önkormányzat és az egyesület alapításában, de nem vállal működési területet, de a kötelezettségeket vállalja, mögötte van az önkormányzati kontroll (tűzvédelmi törvénymódosítást igényel) 50

51 A jelenleg működő és a kialakításra tervezett önkéntes tűzoltóságok valóban ellátják-e a működési terület védelmét, vagy csak egy meglévő tűzoltóságnak segítenek be? Vizsgálandó, hogy I. eseményeket önállóan képes-e felszámolni? IV. kat. településnél kisebb település nem kaphat önálló működési területet, mint a működési terület tűzoltóságának őrse, egysége működjön. A kis működési területtel rendelkező ÖT-okat is célszerű átalakítani őrsnek (Pl. Váci HÖT- Vámosmikolai őrse ) főleg ott, ahol nem tudnak önkénteseket beállítani a rendszerbe, munkavédelmi, könyvelési, beszerzési, képzési feladatokat ellátná a működési terület szerinti HÖT, illetve ott, ahol az I. fokozatú eseményeket nem tudja önállóan felszámolni. 51

52 A HÖT H őrsének kialakítása A rendszer átalakítás s első lépése a virtuális finanszíroz rozás s bemutatása A célja, hogy az ellátott önkormányzat tudatába legyen, hogy mennyi finanszírozást ad az államon keresztül a székhely településnek a tűzoltóság fenntartására. A székhely település tűzoltósága milyen szolgáltatást nyújt (mennyi idő múlva ér ki) A székhely település ne hátrálhasson ki az őrs kihelyezése elől 52

53 Önkéntesség Olyan, mint a tartalékos katonai szolgálat Kiképzés - Haza megy - Kitör a háború (tűz van) behívjuk - Megvívja a csatát (eloltja a tüzet) - Haza megy Amikor behívjuk ugyan olyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a főállásút Ugyan olyan a bérezése is! 53

54 Bérezés Polgári iskolai végzettség Tűzoltó szakmai iskolai végzettség Eltöltött szolgálati idő Ennek megfelelően besorolásra kerül A besoroláshoz tartozik egy bérszorzó A mindenkori köztisztviselői alap x szorzó Innen visszaszámolható az órabér 54

55 Önkormányzatok nyzatok érdeke Minél több helyben lakó és lehetőleg helyben dolgozó vállaljon önkéntes tűzoltói szolgálatot Jelenleg tényleg érdeke? Olcsóbb lesz az önkormányzatnak önkéntesekkel? NEM Tűzvédelmi törvény alapján (1996. évi XXXI. Törvény 38. ) A készenlétet ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó mentesíthető - a polgári védelmi kötelezettség, részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. Ezen túlmenően az állami kedvezmények kidolgozása szükséges, hogy legyenek önkéntes tűzoltók. 55

56 Az önkéntesség g alapjai a gyerekek Kb. 8 év szükséges az önkéntes tömegbázis megalapozásához Bozsik-programra van szükség!!! 10 éves gyerekeket kell bevonni a rendszerbe, helyi képzésen vesznek részt Itt van szerepe az egyesületnek! 56

57 éves korosztály Megismerkedik a tűzoltósággal, kis alaki, felszerelés ismeret, kis gyakorlatok 11 éves korban egyéni bronz minősítést szerezhetnek, ekkor kerülnek be a MOTSZ nyilvántartásába 12 éves korukban egyéni ezüst minősítést szerezhetnek Részt vesznek a CTIF által kidolgozott versenyeken 57

58 év v közötti k korosztály Előzmény, hogy a bronz és ezüst egyéni minősítést megszerezze Az ifjúsági rajokban középvezetői beosztásokat látnak el Szakmai tananyagban eljutnak a 40 órás képzettségig A éves közötti korosztály kiképzői 58

59 éves korosztály Már laktanya belső szolgálatot tudnak adni Bekapcsolódnak a tűzoltóság életébe Speciális képzéseken vesznek részt Gépkezelő Légzőkészülék Rádiózás Készség szinten tudják a szerelési szabályzatot Az ifjúsági rajokban felsővezetői beosztást látnak el (rajparancsnok, szakaszparancsnok stb.) 59

60 Ifjúsági TűzoltT zoltóság Pomáz 60

61 Oktatási, képzk pzési rendszer Tanfolyam jellegű, rövid célratörő Egymásra épülő El lehessen jutni a tömlő kigurításától a diploma megszerzéséig Átjárható (nincs önkéntes, meg hivatásos képzés! A feladat megoldására kell kiképezni a tűzoltót és nem a szervezeti hovatartozásra! Minősítő vizsgákkal záródjon ld. gyerekeknél A vonulós szolgálat ellátásáig a gyerekek tanulják meg az alapokat 61

62 Országos szervek - OKF OKF felügyeleti szerv föntről építkező centrális rendszer Szakmai FELÜGYELETET lát el Az állami akarat megvalósulásának ellenőrzője Jogszabályi úton biztosítja a mit kell csinálni? kérdésre a választ 62

63 MOTSZ Magyar Országos Tűzoltószövetség Magyar Országos Tűzoltószövetség megalakítása Köztestület alulról építkező demokratikus önkormányzattal rendelkező szakmai irányító szervezet A tűzvédelmi törvény mondja ki a létrejöttét Minden tüzet oltó tűzoltóságnak kötelező tagnak lenni Hozzá tartozik az oktatás, képzés a múzeum a zenekar A propaganda A tűzoltók biztosítása (segélyező pénztár formájában) Ügyeleti (személyhívó) riasztórendszerek működtetése Alkalmazottai a köztisztviselői törvény alapján béreződnek A hogyan kell csinálni? kérdésre ad választ 63

64 MOTSZ finanszíroz rozása Állami feladatok ellátása után járó költségvetési forrás Biztosítási (segélyező pénztári funkció) Oktatási bevétel (pl. tűzvédelmi szakvizsgáról szóló rendelet mondja ki, hogy 5000 Ft/fő vizsgadíjat be kell fizetni a MOTSZ pénztárába a bizonyítványt kiállítja és nyilvántartja Képzések önrészi Kötelező tagdíj (pl. minden tag az éves költségvetésének 1 %-át adja) Nyilvántartja a tervezői jogosultságokat 64

65 Köszönöm m a figyelmet! Gombor István Leidinger István Oláh Imre Seper András Szincsák Ferenc Valu Ferenc 65