A TESTI, LELKI VÁLTOZÓK ÉS A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TESTI, LELKI VÁLTOZÓK ÉS A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Erdei Anna DSc, egyetemi tanár IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA DOKTORI PROGRAM Programvezető: Dr. Détári László DSc, egyetemi tanár A TESTI, LELKI VÁLTOZÓK ÉS A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kern Boglárka Témavezető: Dr. Bodzsár Éva DSc egyetemi tanár ELTE TTK Embertani Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Embertani Tanszék Budapest, 2013

2 1. A stressz 2 1. BEVEZETÉS Bizonyított tény, hogy egészségünkre számos társadalmi, pszichológiai, magatartási és biológiai faktor interakciója hatással van. Ebben a hatásrendszerben a stressznek kiemelkedő szerepe van (Urbán, 2006). A hétköznapi életben a stressz leggyakrabban negatív értelemben használatos, azonban maga a stressz és hatása nem mindig kedvezőtlen, és a fizikai és pszichés fejlődéshez elengedhetetlen (Selye, 1956, 1976). A stressz fogalom három legfontosabb összetevőjének tekinthetők a stresszorok, a stresszreakciók és az egyén adottságai. A stresszorok által kiváltott fiziológiai, pszichológiai és viselkedéses következményeket nevezzük stresszválasznak. A stressz viselkedéses összetevője lényegében a megküzdés, angolul coping (Bárdos, 2003; Urbán, 2006). 2. A megküzdés A megküzdés (coping) leginkább elfogadott definíciója Lazarus nevéhez fűződik. Megküzdésnek tekinthető minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait (Lazarus, 1966; Oláh, 2005). Bár némi információvesztés árán, de a definíció egyszerűsíthető: a coping kognitív és viselkedéses erőfeszítésekből tevődik össze, amelyek segítségével kezelhető (minimalizálni, csökkenteni, felülkerekedni, tűrni) a pszichológiai stressz (Lazarus, 1993). A megküzdés kognitív folyamat, amely két részből áll. Az elsődleges értékelés során a helyzet észlelése, felmérése zajlik: ez az egyéntől függően lehet irreleváns, pozitív vagy stresszes. A másodlagos értékelés során a rendelkezésre álló lehetséges források felmérése zajlik, vagyis annak megállapítása, hogy melyik stratégia lenne hasznosabb az adott szituációban. Ezután a megküzdés folyamata során erőfeszítéseket teszünk a kiválasztott cselekvés végrehajtására (Lazarus, 1984). A megküzdés lényegében a stressz ikerfogalma, mivel az egyéni megküzdési képességektől függ, hogy egy nehéz, újszerű szituáció milyen reakciókat vált ki az individuumból. A stressz önmagában nem hat az egészségre és a jóllétre (well-being), csak az, ahogyan az emberek megküzdenek vele (Folkman és mtsai, 1987). 3. A probléma jelentősége A fiatalokra nehezedő mindennapi stressz elkerülhetetlen, ezért szükség lenne preventív programokra, hogy megtanulják megfelelően kezelni a problémákat, és hatékony megküzdési stratégiákat sajátítsanak el. Ezáltal elkerülhető lenne a káros magatartásminták rögzülése. Pubertáskorban alakulnak ki ugyanis azok a magatartásformák, amelyek a későbbiekben hatással lesznek a felnőttkori egészségi állapotra (Kopp, 2003). Azért, hogy kisebb valószínűséggel következzen be egészségkárosodás, nevelés útján kell felvértezni a jövő nemzedékét az egészség értékének ismeretével és megőrzésének módjával. A serdülők pszichés állapotának, testi fejlettségének és egészségének vizsgálatai nagyban hozzájárulhatnak a hatékony egészségvédelmi, illetve egészségnevelési programok tervezéséhez. 4. Kutatási hipotézisek Dolgozatomban vizsgálni kívánom a különböző megküzdési stratégiák és a) a testi fejlettség (tápláltsági állapot, testzsírszázalék, nemi érettség), b) a szocio-ökonómiai háttér, c) a pszichoszomatikus tünetek, d) a szubjektív egészségérzet, illetve az élettel való elégedettség közti kapcsolatot. Alapfeltevésem, hogy a coping-stratégiákat a testfejlettségi állapot, például a testösszetétel, a test zsírossága, valamint a gyermek szexuális érettsége alapvetően befolyásolja.

3 Az átlagtól eltérő habitus és érési ütem érzelmi labilitást eredményezhet, ezért vizsgálni kívánom az eltérő növekedési és érési mintázatú gyermekek megküzdési stratégiáit. Feltételezem, hogy nemcsak a fizikai megjelenés, hanem az eltérő szocio-ökonómiai környezet is hatással van a megküzdési stratégiákra. Mivel a szocializáció és a személyiség kialakulásának elsődleges színtere a család, a formálódó gyermek számára jelentős befolyással van, és mintául szolgál ez a mikrokörnyezet. Hipotézisem szerint a sikeres megküzdési stratégiák ritkább pszichoszomatikus panaszokkal, pozitív szubjektív egészségérzettel és az élettel való elégedettség magasabb szintjével járnak együtt. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Jelen tanulmány vizsgálati alanyai a Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat ( , Bodzsár és Zsákai 2007, 2008, 2012; Zsákai és Bodzsár 2012) almintáját képezik. Összesen 1601 fiút és 1592 leányt vizsgáltunk a éves korintervallumban. 1. A kronológiai alcsoportokat az alábbiak szerint hoztuk létre: a) Korcsoport 1: prepubertás: évesek, b) Korcsoport 2: pubertás: évesek, c) Korcsoport 3: posztpubertás: évesek. 2. A tápláltsági állapotot a. a WHO által ajánlott testtömegindex (BMI) alapján becsültük: a testtömeg (kg)/testmagasság 2 (m 2 ). Az életkori jellemzőket figyelembe véve, a Cole-féle kritikus értékek alapján képeztük a következő kategóriákat (Cole és mtsai, 2000; 2007): sovány, normál, túlsúlyos, obez. b. A lapocka alatt felvett bőrredővastagság medián értékei alapján becsültük. 3. A testösszetételt Drinkwater-Ross-féle (1980) négykomponensű antropometriai módszer alapján becsültük (Bodzsár és Zsákai, 2004). 4. A szexuális érettségi státuszt a menarche, illetve oigarche megléte/hiánya alapján, az érési típusokat a leányoknál az emlők, a fiúknál a külső genitáliák fejlettségi szintje alapján becsültük (Tanner, 1962). 5. A megküzdési stratégiákat a Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív alapján vizsgáltuk (Oláh, 2005). A kérdőíven szereplő 51 mondat életkori és nemi elemzését nyolc nagy csoportba osztva végeztük. 6. A szocio-ökonómiai hátteret a következő tényezők alapján jellemeztük: A család társadalmi-gazdasági helyzetét a HBSC-tanulmányban alkalmazott módszerekhez hasonlóan vizsgáltuk, követve annak gondolatmenetét (Németh és Költő, 2011). 7. A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságának felméréséhez Haugland és munkatársai (2001a, 2001b) által kidolgozott standard szimptómalistát használtuk, amelyben arra kérdeztünk rá, hogy az elmúlt hat hónapban milyen gyakran élték meg a felsorolt 12 tünetet. A 12 tünetet három nagyobb csoportra osztva értékeltem: a) Pszichés panaszok: kedvetlenség, indulatosság (ingerlékenység), félelem, idegesség, b) Alvási nehézségek: nem tudott aludni, többször felébredt, fáradtság (kimerültség); c) Szomatikus panaszok: fejfájás, hasfájás, hátfájás, hányinger, szédülés; 8. Az élettel való elégedettség fokát Cantrill és munkatársai (1965) által kidolgozott tizenegy fokozatú skála alapján becsültük. 9. A szubjektív egészségtudatot egy négyfokozatú skála alapján vizsgáltuk, aszerint, hogy a gyermek milyennek (kitűnőnek, jónak, megfelelőnek, rossznak) ítélte meg az egészségi állapotát. 3

4 Az adatok statisztikai feldolgozását és elemzését az SPSS for Windows programcsomag segítségével végeztem. Az ábrákat a Microsoft Excel táblázatkezelő programmal készítettem. A vizsgálati szempontok alapján elkülönített kategóriák és alkategóriák jellemzésére a következő alapstatisztikai paramétereket használtam: elemszám (N), átlag ( ), medián (M), átlag hibája (SE), szórás (SD), minimális érték (V min ) és maximális érték (V max ). A gyermekek alcsoportjai különböző szomatikus jellemzőinek és a megküzdési stratégiáinak összehasonlítását varianciaanalízissel vizsgáltam. Az életkori változásokat, illetve a szexuális státusz, a SESkategóriák és a jómódúság szerinti alcsoportok összehasonlítását Scheffe-féle páronkénti összehasonlítás segítségével, a nem normális eloszlású változók (testzsírszázalék, bőrredő) esetén pedig a mediánok összehasonlítását Mann-Whitney-U próbával, 5%-os szignifikanciaszinten elemeztem (Hajtman, 1971) AZ EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK 1. A megküzdési stratégiák életkori és nemi változásai A Második Országos Növekedésvizsgálat almintáján végzett elemzésem eredményei, számos más vizsgálathoz hasonlóan igazolták az egyes megküzdési stratégiák esetében kimutatható nemi és életkori különbségeket (pl.: Feldman és mtsai, 1995; Piko, 2001). Adaptív stratégiák, amelyek a probléma megoldására irányulnak: Eredményeim szerint a problémacentrikus reagálás gyakorisága növekvő tendenciát mutat mindkét nem esetében az életkor előrehaladtával. Ez azt mutatja, hogy minél idősebb valaki, annál gyakrabban összpontosít a stresszt kiváltó problémára. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kognitív fejlődés során a gyermekek problémamegoldó képessége az életkorral egyre differenciáltabb és specializáltabb lesz (Skinner és Zimmer-Gembeck, 2007; Frydenberg, 2008). A problémafókuszú stratégia és a nemek közti kapcsolat vizsgálatából az derült ki, hogy a pubertásban és posztpubertásban a leányoknál gyakoribb a problémacentrikus reagálás megküzdési mód. Ez az eredmény ellentmond az irodalmi adatoknak, amelyek szerint a megküzdésnek ezt a módját a fiúk választják gyakrabban, akik problémaorientáltak és a leányokhoz képest több közvetlen lépést tesznek annak érdekében, hogy megoldják a helyzetet (Folkman és Lazarus, 1980; Stone és Neale, 1984; Piko, 2001). Ezek alapján újdonságnak tekinthető az általam végzett vizsgálat eredménye, miszerint a leányok gyakrabban használják a problémacentrikus reagálás megküzdési módot, mint fiú kortársaik. Ennek hátterében az állhat, hogy eltűnőfélben vannak a nemi szerepekből adódó különbségek. Kutatások bizonyítják azt a tendenciát, miszerint a férfiak és nők között észlelt nemi különbségek csökkenni látszanak, a nemi szerepek és sztereotípiák konvergálnak (Szabó, 2008). A támaszkeresés életkori és nemi összefüggéseit vizsgálva, azt állapítottam meg, hogy a leányok minden életkorban gyakrabban választották ezt a stratégiát, mint fiú kortársaik, valamint az életkorral egyre növekvő gyakoriságot tapasztaltam a leányoknál, míg a fiúk értékeit stagnálás jellemezte. A nemi különbségeket illetően, a legtöbb vizsgálat összhangban van az eredményeimmel, melyek szerint a támaszkereső magatartás leginkább a leányokra/nőkre jellemző (Gelhaar, 2007; Aldwin, 2007). Az érzelmek kezelésére irányuló megküzdési módokat vizsgálva, az almintán végzett összehasonlító elemzéseim során a feszültség kontroll, a figyelemelterelés és az emóciófókusz életkori és nemi különbségeit elemezve megállapítottam, hogy a figyelemelterelés és az emóciófókusz stratégiát posztpubertás korban a leányok szignifikánsan gyakrabban alkalmazták, mint fiú kortársaik. Jelentős életkori változás azonban egyik stratégiánál sem volt kimutatható.

5 Az érzelmek szabályozására irányuló megküzdési stratégiák közül a vizsgálatok középpontjában leggyakrabban az emóciófókusz áll. A legtöbb kutatás szerint a leányok/nők használják gyakrabban az emóciófókusz megküzdési stratégiát (Endler és Parker, 1990; Aldwin, 2007). Ezt az állítást nem erősítik meg teljes mértékben a vizsgálati eredményeim, amelyek szerint a leányok egyedül a posztpubertás életkor szakaszában választják gyakrabban az emóciófókusz stratégiát. A megküzdéssel foglalkozó tanulmányokban gyakran találkozhatunk a stratégiák dichotómizált felosztásával, vagyis a problémacentrikus reagálás és az emóciófókusz megküzdési stratégiák vizsgálatával. Egy vizsgálat szerint a fiúk a problémacentrikus megküzdési stratégiát részesítik előnyben, míg a leányok az emóciófókuszt választják gyakrabban (Oláh, 1995). Eredményeim szerint viszont mindkét nem inkább a problémafókusz megküzdési módot alkalmazza gyakrabban az érzelemközpontú megküzdési móddal szemben. Probléma megoldására kevésbé alkalmas, maladaptív megküzdési módok: A kevésbé sikeres megküzdési módok (emóció kiürítés, önbüntetés, belenyugvás) életkori és nemi különbségeit vizsgálva, összehasonlító elemzéseim jelentős eredményt az emóció kiürítés stratégiát illetően hoztak: prepubertás korban a fiúk reagálnak szignifikánsan gyakrabban kontrollálatlan érzelemkitörésekkel, nem célirányos reakciókkal (dühösek, legszívesebben törnének, zúznának). Mivel a coping folyamata kognitív és viselkedésbeli válaszreakció is a stresszre, a gyerekeknek/serdülőknek meg kell tanulniuk nemcsak felismerni, hanem kezelni is a stresszes helyzetek által kiváltott érzelmeket. A kogníció önmagában nemcsak szándék vagy próbálkozások halmaza az érzelmek elfojtására, hanem sokkal inkább kísérlet arra, hogy egyéni képességeinktől függően irányítsuk, szabályozzuk az érzelmeket. Vagyis a dühkitörésben szenvedő gyermekek esetében sikeres beavatkozás lehet, ha megtanítjuk nekik, hogy először határozzák meg, ismerjék fel, hogy mit éreznek, és ezáltal megértsék azt, hogy érzelmeik eredményei miként tükröződnek a viselkedésükben. Mindezt azt a célt szolgálja, hogy a későbbiekben meg tudják gátolni, el tudják nyomni a negatív, nem kívánatos viselkedésformát, és végül képesek legyenek más, szociálisan elfogadott viselkedéssel és érzelmi megnyilvánulásokkal helyettesíteni a dühkitörést (Aldwin, 2007). Jelentős eredményre jutottam annak kimutatásával, hogy az önbüntetés stratégiánál a leányok minden életkorban gyakrabban hibáztatják magukat a kialakult probléma miatt, a pubertásban és posztpubertásban a különbség szignifikáns. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a leányok érzékenyebbek, lelkileg sérülékenyebbek, és egy stresszes szituáció során hajlamosabbak kétségbe esni, és magukat hibáztatni a probléma kialakulásáért. Az önbüntetés kismértékben akár ösztönző is lehet, rossz lelkiismeretet okozva arra készteti a serdülőt, hogy mégis nézzen szembe a problémával, és így megszüntesse a kellemetlen érzéseket, amiket a szituáció okozta önmarcangolás generált. Mind a nyolc megküzdési stratégiát egyszerre vizsgálva, arra az új eredménynek számító következtetésre jutottam, hogy a vizsgált magyar gyermekek gyakrabban alkalmazzák a sikeres megküzdési stratégiákat, mint a probléma megoldására kevésbé alkalmas módokat. 2. A testi és lelki változók és a megküzdési stratégiák közti összefüggés 2.1. A megküzdési stratégiák és a tápláltsági állapot kapcsolata Kevés azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek a megküzdési stratégiák és a tápláltsági állapot, az antropometriai méretek, a testösszetétel vagy a testalkat közti összefüggéseket vizsgálnák. A legtöbb kutatás az érzelmi evés témakörével foglalkozik, illetve azzal, hogy a kövér emberek hogyan küzdenek meg mindennapi életükben a negatív sztereotípiákkal és a súlyukból adódó megbélyegzés miatt kialakult hátrányos megkülönböztetéssel. 5

6 Hipotézisem szerint a BMI alapján túlsúlyos és obez gyermekek gyakrabban választják a kevésbé sikeres stratégiákat, úgymint az emóció kiürítést, az önbüntetést és a belenyugvást. Az összehasonlító vizsgálatok során az alábbi esetekben igazolódott a feltevésem: Az emóció kiürítés stratégiát a túlsúlyos és obez fiúk minden korcsoportban gyakrabban alkalmazzák, mint a leányok, akikre ez kifejezetten csak a pubertás ideje alatt jellemző. Az önbüntetés stratégiát vizsgálva, a túlsúlyos és obez fiúknál prepubertás korban, a túlsúlyos és obez leányoknál minden vizsgált korcsoportban igaz, hogy a kialakult negatív helyzetben hajlamosabbak önmagukat hibáztatni. Belenyugvás: a túlsúlyos és obez leányok minden vizsgált korcsoportban gyakrabban nyugszanak bele a szituáció okozta problémás helyzetbe, mint normál tápláltsági állapotú kortársaik. A testzsírszázalék és a megküzdési stratégiák közti összefüggés eredményei prepubertás korban megerősítik az előzőekben ismertetett eredményeket: mindhárom stratégia esetében a nagyobb zsírszázalékkal bíró gyermekekre igaz (leányoknál az emóció kiürítés kivételével), hogy hajlamosabbak a kevésbé sikeres megküzdési módokat választani egy számukra kellemetlen szituáció esetén. A nagyobb testzsírszázalék és a kevésbé sikeres megküzdési módok közötti kapcsolat a pubertás után az életkor előrehaladtával már nem ennyire egyértelmű, a különbségek elmosódnak, konkrét tendencia nem látható. Összegezve az eredményeket, úgy tűnik, hogy a stresszel való megküzdés nehézségeit tekintve rizikócsoportnak számítanak a prepubertás korú (10 12 éves korosztály) fiúk és lényegében életkortól függetlenül, azok a leányok, akik a BMI szerint a túlsúlyos és obez kategóriába tartoznak, illetve a testzsírszázalékuk is magasabb a kortársaikénál. A túlsúlyos vagy kövér gyermekek társaik körében kevésbé népszerűek, gyakrabban esnek áldozatul csúfolódásnak, kirekesztésnek. 2.2 Az érzelmi evés mint megküzdési mód A testösszetétel, a tápláltsági állapot és a coping kapcsolatával foglalkozó szakirodalom egyik legtöbbet vizsgált kérdésköre az érzelmi evés. A különböző összehasonlító vizsgálatok eredményeit elemezve megállapítottam, hogy a várttal ellentétben, nem feltétlenül igaz, hogy a túlsúlyos gyermekek hajlamosak az érzelmi evésre, vagy fordítva, akik hajlamosak a stresszt evéssel kompenzálni, azok túlsúlyosak. 3. A nemi érettség és a megküzdési módok Új vizsgálati szempont szerint elemeztem a coping-stratégiákat, vagyis a nemi érettség (menstruáció megléte/hiánya, illetve pollució megléte/hiánya) alapján bontott alcsoportokban és életkor szerint. A vizsgálat új eredménye, hogy a problémacentrikus reagálás többnyire a már polluáló fiúknál és a már menstruáló leányoknál, tehát a kortársaikhoz képest érettebbnek számító serdülőknél gyakoribb. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy az éréssel és a tapasztalatok szerzésével arányosan nőhet a valószínűsége annak, hogy a serdülők sokkal hatékonyabban választják ki az adott szituációnak leginkább megfelelő coping-stratégiát (Thies és Travers, 2006). Egyedüli kivételt leányoknál 11 éves korban láthatunk, amikor a már menstruálók ritkábban választják a problémacentrikus reagálás megküzdési módot. Ennek oka valószínűleg az, hogy ebben az életkorban a társaikhoz képest már érettebb leányok kevésbé kiegyensúlyozottak, szégyellik érettségüket, igyekeznek titkolni azt. A leányok esetében úgy tűnik, hogy a korábbi érés (ebben az esetben a menstruáció megléte) általánosságban hátrányosan érinti őket, legalábbis kezdetben, ezenkívül kedvezőtlenebbül ítélik meg testi megjelenésüket, és átmenetileg az iskolai teljesítményük és az önértékelésük is romlik (Simmons és Blyth, 1987; Karkus, 2010). 6

7 A szintén aktív megküzdési stratégiák közé tartozó támaszkeresést vizsgálva megállapítottam, hogy éves korig a még nem polluáló fiúk gyakrabban alkalmazzák a támaszkeresés megküzdési módot a már polluáló kortársaikhoz képest. Ez a tendencia később megváltozik, 15 éves korban kiegyenlítődik a különbség, 16 éves korban pedig a már polluálók alkalmazzák gyakrabban a támaszkeresést. A 11 éves kor kivételével a már menstruáló leányok kérnek gyakrabban külső segítséget egy megoldandó probléma kapcsán. Általánosságban elmondható, hogy a serdülőknél nemcsak az életkor növekedésével, de az érettséggel összefüggésben is megfigyelhető az a tendencia, miszerint igyekeznek önállósodni, függetlenedni, különösen a szülőktől. Azonban a leányoknál a már menstruálók alkalmazzák gyakrabban a támaszkeresést. Eszerint nem egyértelmű, hogy a támaszkeresés használata a függőség vagy éppen a függetlenedés megnyilvánulása. Ez nézőpont kérdése, és emiatt további vizsgálatokra volna szükség az egyének tapasztalatainak bevonásával (Frydenberg, 2008). Az érzelmek kezelésére irányuló megküzdési stratégiák eredményeit vizsgálva is találtam eltéréseket az érettség szerint bontott alcsoportok között, és ugyanez mondható el a kevésbé sikeres stratégiák esetében is. Általánosságban megállapítható, hogy a már menstruálók, tehát a kortársakhoz képest érettebbek alkalmazzák ezeket a stratégiákat nagyobb arányban. Összefoglalva, az aktív megküzdési stratégiákra igaz, hogy inkább a szexuálisan érettebbek használják gyakrabban, viszont ennek az ellentéte már nem igaz, tehát nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy akik éretlenebbek, azok nagyobb gyakorisággal választják a kevésbé sikeres megküzdési stratégiákat. 4. Megküzdési stratégiák a szocio-ökonómiai háttér tükrében A szocializáció elsődleges színtere a család. Fejlődési, növekedési és érési folyamatuk során a gyermekeket ebben a közegben érik azok az elsődleges ingerek, példák, amik később hatással lesznek rájuk. Mindez igaz a stressz észlelésére és magára a megküzdési folyamatokra is. A testi és lelki fejlődés feltételeit elsődlegesen ennek a mikrokörnyezetnek kell biztosítania Szocio-ökonómiai index Dolgozatomban a megküzdési módokat a család szocio-ökonómiai helyzete alapján meghatározott alkategóriák függvényében is vizsgáltam. Pubertás és posztpubertás korban az aktív, vagyis a probléma megoldására irányuló stratégiákra vonatkozó eredményeimet elemezve, igazolódott az a feltevésem, miszerint minél jobb SES helyzetben él valaki, annál inkább a sikeres stratégiát választja, nemtől függetlenül. Valószínűleg a jobb körülmények között élők minél idősebbek, annál jobban hisznek abban, hogy irányítani tudják az eseményeket, és érdemes küzdeni a megoldásért. Prepubertás korban viszont az előzőekkel ellentétes eredményeket figyelhettünk meg, és az eltérés a fiúknál kifejezettebb. Az alacsonyabb SES kategóriába tartozóknál gyakoribb problémafókuszú megküzdés oka talán az lehet, hogy a gyermek ebben az életkor-intervallumban még nem szembesül komplex, egyedül megoldandó szituációkkal, vagy az általános iskolában eleinte jobban kiegyenlítődnek a különbségek. Ez viszont ellentmond annak a véleménynek, mely szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú családban élő gyermekek már igen korán szembesülnek a stresszes szituációk széles skálájával, úgymint a szomszédokkal való konfliktus, anyagi gondok stb. (Adler és mtsai, 1999). A támaszkeresést illetően nem minden korcsoportban kaptam azt az eredményt, hogy az alacsonyabb SES helyzetű gyermekek kérnek gyakrabban segítséget. Prepubertásban a fiúk esetében egyértelműen kijelenthető, hogy akiknek rosszabb a társadalmi-gazdasági státuszuk, azoknál gyakrabban figyelhető meg a támaszkereső magatartás. Posztpubertásra azonban kiegyenlítődik a különbség az alcsoportok között. A leányoknál árnyaltabb a kép, egyedül 7

8 posztpubertás korban állíthatjuk, hogy minél jobb helyzetben él valaki, annál inkább jellemző rá a támaszkeresés mint megküzdési mód. Az érzelmek kezelésére irányuló stratégiák közül a figyelemelterelés eredményeit vizsgálva az látszik, hogy a fiúknál prepubertás és pubertás korban, a leányoknál csak pubertás korban azok hajlamosabbak kilépni a szituációból és álmodozni, akik rosszabb szocio-ökonómiai családi környezetben élnek. Az emóciófókusz esetében ugyanezek a megállapítások igazak. Eredményeim összhangban vannak azokkal a kutatásokkal, amelyek azt állítják, hogy a rosszabb szocio-ökonómiai környezetből jövő gyermekek nehezebben kezelik a kihívásokat, nagyobb valószínűséggel inkább kilépnek a szituációból, és igyekeznek elkerülni azokat (Reid és Crisafulli, 1990; Repetti és mtsai, 2002). Az emóciófókuszt illetően eredményeim azt igazolták, hogy az alacsonyabb szocio-ökonómiai státuszú egyének az emóciófókusz megküzdési módot alkalmazzák nagyobb valószínűséggel. Ennek oka egyfelől az lehet, hogy az alacsony szocio-ökonómiai státuszú emberek kevésbé hisznek abban, hogy az életük felett irányítással rendelkezhetnek, másfelől valószínűleg több olyan helyzettel találkoznak, amelyek valóban megváltoztathatatlanok, irányíthatatlanok, ezért inkább az érzelmeik kezelését, az érzelmeikkel való sikeres megküzdést helyezik előtérbe (Caplan és Schoooler, 2007). A kevésbé sikeres, passzív megküzdési módokkal kapcsolatos eredmények elemzésekor, igazolódott az a feltevésem, hogy egy felmerülő nehézség esetén mindegyik vizsgált korcsoportban a hátrányosabb helyzetben élő fiúk hajlamosabbak kontrollálatlan viselkedésre, dühkitörésekre. Leányokra mindez csak pubertásban igaz. Az eredményeim összhangban vannak azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a hátrányosabb családi helyzetben lévő gyermekek félreértelmezik, nehezebben kezelik a kihívásokkal teli eseményeket, és agresszíven reagálnak olyan szituációkban is, amik csak mérsékelten stresszesek (Repetti és mtsai, 2002) Jómódúság A család jómódúságára vonatkozó kérdések és a megküzdési stratégiák eredményei részben alátámasztják a SES kategóriák összehasonlításánál kapott eredményeket. Például a család jómódúsága alapján képzett alcsoportok és a problémafókusz megküzdési mód gyakoriságát vizsgálva, az eredmények összhangban vannak, ugyanis a fiúknál prepubertásban és pubertásban, a leányoknál mindhárom korcsoportban minél jobb körülmények között él valaki, annál gyakrabban alkalmazza ezt a megküzdési stratégiát. A SES kategóriákhoz képest a maladaptív stratégiák elemzése során a leányok esetében az eredményekből egyértelműen az derül ki, hogy akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, gyakrabban alkalmazzák az emóció kiürítés, önbüntetés, belenyugvás megküzdési módokat. 5. A pszichoszomatikus tünetek gyakorisága és a megküzdési stratégiák közötti összefüggés A pszichoszomatikus tünetek, a stressz és a megküzdés kapcsolatát illetően, eddig még nem készült gyermekek körében ilyen részletes, több paramétert egyszerre vizsgáló elemzés, ezért az ebben témában született eredményeim mindenképpen újdonságnak tekinthetők. Általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a mintázatokat tekintve nincs lényegi különbség a pszichoszomatikus panaszok előfordulási gyakorisága és a megküzdési stratégiák között, legyen szó akár sikeres, akár kevésbé sikeres megküzdési módokról. Ennek hátterében az állhat, hogy bármilyen megküzdési stratégiát választ is az egyén, az hatással van mind a testi, mind a pszichés egészségi állapotára, belső feszültséget okoz, amely különböző pszichoszomatikus panaszok formájában jelentkezik (Simon, 2001). Vizsgálati eredményeimből az is kiderült, hogy életkortól és nemtől függetlenül, sőt a megküzdési stratégiák fajtájától függetlenül a három nagy csoportba foglalt pszichoszomatikus tünetek közül a pszichés és a fáradtság panaszok a gyakoribbak. Ez olyan eredmény, amely 8

9 mindenképpen nagyobb odafigyelést igényelne. A panaszok gyakoriságának hátterében számos tényező állhat, úgymint a szorongás, kialvatlanság, túlterheltség és a mozgásszegény életmód. A rendszeres testmozgás, a sportolás az egyik legjelentősebb egészséget védő faktor (Kopp, 2003). A Második Országos Növekedésvizsgálat reprezentatív felméréséből kiderült, hogy az inaktív életmódot folytató gyermekeknél (alacsony fizikai aktivitásúak, keveset mozognak, sok időt töltenek számítógépezéssel, tévénézéssel) nagyobb arányban fordulnak elő pszichoszomatikus panaszok, mint a rendszeres testmozgást végző kortársaiknál (Vitályos és mtsai, 2012). 6. A szubjektív jóllét és az egészség megítélése az egyes stratégiák esetében A megküzdés és a különböző egészségügyi következmények között egyértelműen kimutatható kapcsolat van (Penley, 2002). Az egyes stratégiákat a szubjektív jóllét és az egészség megítélésének függvényében vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők. A problémafókusz és a feszültség kontroll stratégiák és a szubjektív egészség megítélése alapján képzett alcsoportok vizsgálati eredményei szerint, igazolódni látszik az a feltevésem, hogy akik problémaorientáltan viselkednek egy stresszes szituációban, azok jobbnak ítélik meg egészségi állapotukat társaiknál. A kevésbé adaptív stratégiákat pedig, úgymint emóció kiürítés, önbüntetés, belenyugvás (néhány kivételtől eltekintve) gyakrabban alkalmazzák azok, akik rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat. A szubjektív jóllétet illetően szintén igazolódott az a feltevésem, hogy akik elégedettebbek életükkel, azok nagyobb valószínűséggel választják azokat a stratégiákat, amelyek a probléma megoldására irányulnak. Az is igazolást nyert, néhány kivételtől eltekintve, hogy akik elégedetlenebbek az életükkel, azoknál gyakoribbak a kevésbé sikeres megküzdési módok. További vizsgálatokra lenne szükség annak kiderítésére, hogy oknak vagy inkább következménynek tekinthető-e az a tény, miszerint a negatívabb egészségi állapot és az élettel való elégedetlenség együtt jár a kevésbé sikeres megküzdési stratégiákkal. Valószínűsíthető, hogy ezek egymást gerjesztő folyamatok. 7. Összegzés A bevezetésben megfogalmazott hipotézisek vizsgálata során kapott eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetők. 1. Eredményeim szerint igazolódott, hogy a nyolc vizsgált megküzdési stratégia gyakoriságát alapvetően befolyásolja az életkor és a nem. 2. Igazolódott, hogy a túlsúlyos és obez gyermekek gyakrabban alkalmaznak olyan, kevésbé sikeres megküzdési módokat, amelyek nem a probléma megoldására irányulnak, sőt a stresszes szituáció okozta negatív érzelmek kezelésére sem alkalmasak. 3. A szexuális érettség és a megküzdési módok közti összefüggés elemzése azt igazolta, hogy a kortársaikhoz képest érettebbek alkalmazzák nagyobb gyakorisággal az aktív megküzdési stratégiákat. Azonban az már nem igazolódott, hogy az éretlenebbek a kevésbé sikeres stratégiákat választanák. A szexuális érési típusok alapján elkülönített alcsoportok és a coping-stratégiák vizsgálata során kiderült, hogy a korán érő leányok gyakrabban alkalmazzák a kevésbé sikeres megküzdési módokat. 4. Eredményeim megerősítették azokat a feltételezéseimet, amelyek szerint a rosszabb szocioökonómiai helyzetben élő gyermekek gyakrabban választanak maladaptív megküzdési módokat, illetve a megváltoztathatatlannak ítélt helyzet okozta érzelmek kezelésére irányuló stratégiát, mint jobb helyzetben lévő kortársaik. 5. A vizsgálati eredményekből kiderült, hogy mind a sikeres, mind a kevésbé sikeres stratégiáknál gyakran fordulnak elő pszichoszomatikus panaszok. 9

10 6. Az adaptív stratégiák gyakoribb használata azokra volt jellemző, akik jobbnak ítélték meg egészségi állapotukat, illetve elégedettebbek voltak életükkel. A stressz indukálta helyzeteket nem tudjuk elkerülni, az apró napi bosszúságoktól egészen a feszültségekkel telt életeseményekig képesnek kell lenni megküzdeni az adott helyzettel, hogy az egyén integritása, méltósága megmaradjon, és elkerülje az esetleges negatív következményeket: a depressziót, a szorongást és egyéb pszichés problémákat. Azonban a stressz észlelése nagyban függ az egyén érzékenységétől és egyéb biológiai, szociális és környezeti tényezőktől. Eredményeim többek között rámutattak arra is, hogy a stresszel való megküzdéskor a gyermekek és serdülők körében léteznek bizonyos rizikócsoportok, amelyekre a szülőknek, pedagógusoknak oda kell figyelnie. Általánosságban ilyen rizikócsoportnak tekinthetők a korán érő leányok, a prepubertás korú, túlsúlyos gyermekek, illetve a rosszabb szocio-ökonómiai környezetben élők. Megfelelő megküzdési stratégiák hiányából nagyobb eséllyel adódhatnak olyan negatív következmények, amelyek hatással vannak úgy a testi, mint a lelki egészségre, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőséget is. Mindezért fontos lenne már a korai gyermekkorban különböző figyelemfelkeltő, preventív foglalkozások megszervezése, illetve fontos lenne tudatosítani, hogy a különböző egészségvédő magatartásformák révén csökkenthető a stressz okozta nyomás. 10 FELHASZNÁLT IRODALOM Adler, N.E., Ostrove, J.M. (1999): Socioeconomic status and health: what we know and what we don t. See Adler et al. 1999, Aldwin, C.M. (2007): Stress, Coping, and Development. The Guilford Press, New York. Bárdos, Gy. (2003): Pszichovegetatív kölcsönhatások, Scolar Kiadó, Budapest. Bodzsár, É., Zsákai, A. (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. Egyetemi tankönyv. Eötvös Kiadó, Budapest. Bodzsár É. B., Zsákai A. (2007): Present State of Secular Trend in Hungary. In: Bodzsár É. B., Zsákai A. (eds.) (2007) New Perspectives and Problems in Anthropology. Cambridge Scholars Publishing, Newcastle, UK. Bodzsár É. B., Zsákai A. (2008): A magyar gyermekek növekedési mintázatának szekuláris változása. Anthropológiai Közlemények. 49: Bodzsár, É., Zsákai, A. (2012): Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Országos Növekedésvizsgálat Body developmental status of Hungarian children and adolescents. Hungarian National Growth Study , Plantin Kiadó, Budapest, Cantrill, H. (1965): The pattern of human concerns. Rutgers University Press, New Brunswick, NJ. Caplan, L. J., Schooler, C. (2007): Socioeconomic status and financial coping strategies: The mediating role of perceived control, Social Psychology Quarterly, Vol. 70, No.1, Cole, T. J., Bellizzi, M. C., Flegal, K. M., Dietz, W.H. (2000): Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. BMJ, 320(6): 1 6. Cole, T. J., Flegal, K. M., Nicholls, D., Jackson, A.A. (2007): Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ, July 28, 335(7612):194. Drinkwater, D.T., Ross, W.D. (1980): Anthropometric fractionation of body mass. In: Ostyn, M., Beunen, G., Simons, J. (Eds.) Kinanthropometry II. University Park Press, Baltimore, Endler, N.S., Parker, J.D.A. (1990): State and trait anxiety, depression and coping styles, Australian Journal of Psychology42 (2): Feldman, S. S., Fisher, L., Ransom, D. C., Dimiceli, S. (1995): Is What is good for the goose good for the gander? Sex differences in the relationships between adolescent and adult adaptation. Journal of Research on Adolescence, S, Folkman, S., Lazarus, R.S. (1980): An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Personality and Social Psychology, 21,

11 Folkman, S., R.S., Pimley, S., Novacek, J. (1987): Age differences in stress and coping process. Psychology and Aging, 2, Frydenberg, E. (2008): Adolescent Coping: Advances in Theory, Research and Practice, USA and Canada. Gelhaar, T., Seiffge-Krenke, I., Borge, A., Cicognani, E., Cunha, M., Loncaric, D., Macek, P., Steinhausen, H.C., Winkle Metzke, C. (2007): Adolescent coping with everyday stressors: a seven-nation study of youth form central, eastern, southern and northern Europe. European Journal of Developmental Psychology, 4(2), Hajtman, B. (1971): Bevezetés a matematikai statisztikába, pszichológusok számára. Akadémiai kiadó, Budapest. Haugland, S., Wold, B. (2001a): Subjective health complaints in adolescence Reliability and validity of survey methods. Journal of Adolescence, 24(5): Haugland, S., Wold, B., Stevenson, J., Aaroe, L.E., Woynarowska, B. (2001b): Subjective health complaints in adolescence. A cross-national comparison of prevalence and dimensionality. Eur J Public Health, 11(1):4 10. Karkus, Zs. (2010): A testi fejlődés mintázata és a szocializálódás összefüggés-elemzése, Doktori értekezés, ELTE, Budapest. Kopp, M. (2003): Mikor káros a stressz? A stressz szerepe az egészségromlásban. Hippocrates, V/1, Lazarus, R. S. (1966): Psychological stress and the coping process. New York: McGraw- Hill. Lazarus, R.S. (1993): Coping Theory and Research: Past, Present, and Future Psychosomatic Medicine. 55: Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984): Stress, Appraisal and Coping. Springer, New York. Németh, Á., Költő, A. (szerk.) (2011): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. Oláh, A. (1995): Coping strategies among adolescents: a cross-cultural study. Journal of Adolescence, 18, Oláh, A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény, Trefort Kiadó, Budapest. Penley, J. A., Tomaka, J., Wiebe, J. S. (2002): The association of coping to physical and psychological health outcomes: A meta-analytic review. Journal of Behavioral Medicine, 25, Piko, B. (2001): Gender differences and similarities in adolescents ways of coping. Psychological Record 51(2): Reid, R.J., Crisafulli A. (1990): Marital discord and child behavior problems: a meta-analysis. J. Abnorm. Child Psych.18: Repetti, R. L., Taylor, S. E., Seeman, T. E. (2002): Risky families: Family social environments and the mental and physical health of offspring. Psychological Bulletin, 128, Selye János (1956): The stress of life, New York, NY, US: McGraw-Hill. Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest. Simmons, R. G., Blyth, D. A. (1987): Moving into adolescence: The impact of pubertal change and school context. Hawthorne, NJ: Aldine. Skinner, E. A., Zimmer-Gembeck, M. J. (2007): The Development of Coping, Annu. Rev. Psychol. 58: Stone, A.A., Neale, J.M. (1984): New measure of daily coping: Development and preliminary results. Journal of Personality and Social Psychology, 46, Szabó, M. (2008): A társadalmi nemekkel kapcsolatos dinamikus nézetrendszerek szociálpszicholgóiai vizsgálata: Ideológiák és sztereotípiák, nemi tipizáltság és társas identitás, Doktori Értekezés ELTE, Budapest. Tanner, J.M. (1962): Growth at Adolescence. J. B. Lippincott Company, Philadelphia. Thies, K. M., Travers J. (Eds.): Handbook of Human Development for Health Care Professionals, UK. Urbán, R. (2006): Az érzelmek és a stressz pszichológiája, In: Oláh, A. (szerk.)(2006): Pszichológiai alapismeretek, Bölcsész Konzorcium, Budapest

12 Vitályos, G.Á., Zsákai, A., Bodzsár, É. (2012): A magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi státusa az életmód (fizikai aktivitás és a táplálkozási szokások) tükrében. In: Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témakörben, Szerk.: Darvay Sarolta, 2012, ELTE, Budapest. Zsákai, A., Bodzsár É. B. (2012): The 2nd Hungarian National Growth Study ( ). Annals of Human Biology. 39(6), Az értekezés témakörében megjelent publikációk: Bodzsár, É.; Zsákai, A.; Kern, B. (2005): Relationship between body fatcontent and sexual maturation status, In: Anthropologiai Közlemények, Budapest, 46: Kern, B., Zsákai, A., Bodnár, A., Hornyák, G., Vitályos, Á., Bodzsár, É. (2006): Serdülők és ifjak testfejlettsége, egészségi állapota és jólétérzete közötti kapcsolat vizsgálata, In: Anthropologiai Közlemények, Budapest, 47: Zsákai, A; Tóth K; Kern B; Vitályos ÁG; Balázsi Sz; Gábor Zs; Bodzsár ÉB (2008): The method dependent prevalence of overweight and obesity in children, Papers on Anthropology, XVII, pp Az értekezés témaköréhez kapcsolódó előadás kivonatok: Kern, B., Zsákai, A., Bodzsár, É. B. (2009): Relationship between body shape, coping strategies and the psychosomatic status in Hungarian children, V th International Anthropological Congress of Ales Hrdlicka (Prague). Kern, B., Zsákai, A., Bodzsár, É. B. (2008): Effect of body development on emotional development, The 3 rd National Symposium of Biological Anthropology (Ankara, Turkey). Kern, B., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2008): Relationship between body development and psychological development in Hungarian children, 16 th Congress of the European Anthropological Association in Growth and Development section, (Odense, Denmark). Kern, B., Zsákai, A., Bodzsár, É. B. (2007): The prevalence of overweight and obesity in Hungarian children, Intensive Course in Biological Anthropology) EAA Summer School ebook 1: (Charles University, Prague, Czech Republic). Kern, B., Bodnár, A., Zsákai, A., Pápai, J., Németh, Á., Bodzsár, É.B. (2006): Body development, health and well-being in Hungarian children. "Man and Environment: Trends and Challenges in Anthropology". 15 th Congress of the European Anthropological Association. Budapest, Programme and Abstracts,

A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐI. Jakab Kristóf

A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐI. Jakab Kristóf EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Erdei Anna DSc., egyetemi tanár IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA DOKTORI PROGRAM Programvezető: Dr. Détári László

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

SERDÜLŐK ÉS IFJAK TESTFEJLETTSÉGE, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS JÓLÉTÉRZETE KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA

SERDÜLŐK ÉS IFJAK TESTFEJLETTSÉGE, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS JÓLÉTÉRZETE KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA Anthrop. Közl. 7: 75 8. (6) SERDÜLŐK ÉS IFJAK TESTFEJLETTSÉGE, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS JÓLÉTÉRZETE KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA Kern Boglárka, Zsákai Annamária, Bodnár Andrea, Hornyák Gábor, Vitályos Áron

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

A GYERMEKEK TESTSZERKEZETE ÉS SZOCIO-DEMOGRÁFIAI STÁTUSZA KÖZÖTTI KAPCSOLAT HAZAI JELLEMZŐI

A GYERMEKEK TESTSZERKEZETE ÉS SZOCIO-DEMOGRÁFIAI STÁTUSZA KÖZÖTTI KAPCSOLAT HAZAI JELLEMZŐI Anthrop. Közl. 50; 61 73. (09) A GYERMEKEK TESTSZERKEZETE ÉS SZOCIO-DEMOGRÁFIAI STÁTUSZA KÖZÖTTI KAPCSOLAT HAZAI JELLEMZŐI Zsákai Annamária 1, Tausz Katalin 2, Ágota Annamária 1 és Bodzsár Éva 1 1 Eötvös

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Pályaorientáció (2011-) Önismeret, csapatépítés, konfliktuskezelés (2013 - ) Tárgyalási stratégiák (2011-)

Pályaorientáció (2011-) Önismeret, csapatépítés, konfliktuskezelés (2013 - ) Tárgyalási stratégiák (2011-) SZEMÉLYES ADATOK Név: Dr. Tari- (leánykori név: ) Email: noisyka1980@gmail.com; tari@jgypk.u-szeged.hu Munkahely: SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Beosztás: egyetemi adjunktus Intézeti

Részletesebben

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

A PSZICHIKUS FUNKCIÓK, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A BIOLÓGIAI ÉRÉS KAPCSOLATA HOSSZMETSZETI VIZSGÁLAT

A PSZICHIKUS FUNKCIÓK, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A BIOLÓGIAI ÉRÉS KAPCSOLATA HOSSZMETSZETI VIZSGÁLAT A PSZICHIKUS FUNKCIÓK, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A BIOLÓGIAI ÉRÉS KAPCSOLATA HOSSZMETSZETI VIZSGÁLAT Doktori tézisek VÖLGYI ESZTER SEMMELWEIS EGYETEM SPORTTUDOMÁNY DOKTORI ISKOLA Témavezető: Dr. Mészáros János

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Egészségmagatartási és pszichoszociális tényezők vizsgálata középiskolások körében

Egészségmagatartási és pszichoszociális tényezők vizsgálata középiskolások körében Műhely Csibi Sándor * Csibi Mónika Egészségmagatartási és pszichoszociális tényezők vizsgálata középiskolások körében Egészségmagatartás serdülőkorban Bevezetés Az egészségmagatartást meghatározó tényezők

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA

A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA Optimizmus, megküzdés és az élettel való elégedettség kapcsolatainak vizsgálata Készítette: Berki Judit Témavezető: Murányi Irén

Részletesebben

Publikációs lista. Monográfiák:

Publikációs lista. Monográfiák: Monográfiák: Publikációs lista Kovács Klára (2015): A sportolás mint támogató faktor a felsőoktatásban. Oktatáskutatók könyvtára 2. Debrecen, CHERD. 267 o. (ISBN: 978-963-473-810-7) Szerkesztett kötetek:

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Az elváltak párkapcsolatai

Az elváltak párkapcsolatai NKI NÉPESEDÉSI HÍRLEVÉL A KSH Népességtudományi Kutató Intézet kiadványa aktuális demográfiai kérdésekrôl 2006/4 Az elváltak párkapcsolatai A házasságok többségét ma már együttélés elôzi meg, ez azonban

Részletesebben

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében VERESS Erzsébet Tüköry Lajos Általános Iskola, Körösladány erzsebet.veress@gmail.com A releváns nemzetközi kutatások azt

Részletesebben

Borkovits Margit Levelezési cím: Ráckeve Kossuth Lajos u. 48/B. Tel.: 06/30/6612041. e-mail.:margitborkovits@yahoo.

Borkovits Margit Levelezési cím: Ráckeve Kossuth Lajos u. 48/B. Tel.: 06/30/6612041. e-mail.:margitborkovits@yahoo. Borkovits Margit Levelezési cím: Ráckeve Kossuth Lajos u. 48/B. Tel.: 06/30/6612041 e-mail.:margitborkovits@yahoo.com, Önéletrajz: Iskolai végzettség: 1982 Magyar Testnevelési Egyetem Tanári szak 1984

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges

Részletesebben

A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata. Rázsó Zsófia Novák Attila szds.

A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata. Rázsó Zsófia Novák Attila szds. A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata Rázsó Zsófia Novák Attila szds. MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály A Magyar Katonai Katasztrófaorvostani Társaság XVIII. Tudományos

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben

Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben EREDETI KÖZLEMÉNYEK Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben Rosta Eszter dr. Almási Zsuzsanna Karácsony István Konkolÿ Thege Barna dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Fügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv

Fügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv Fügedi Balázs PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

Egészséges életmód kontra alkoholfogyasztás, - egy empirikus kutatás eredménye a bécsi (WU 1 ) és a győri (SZE 2 ) egyetemen II.

Egészséges életmód kontra alkoholfogyasztás, - egy empirikus kutatás eredménye a bécsi (WU 1 ) és a győri (SZE 2 ) egyetemen II. Egészséges életmód kontra alkoholfogyasztás, - egy empirikus kutatás eredménye a bécsi (WU 1 ) és a győri (SZE 2 ) egyetemen II. Huszka Péter Süle Edit Felgyorsult világunkban az emberek italfogyasztási

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

A magyar népesség biológiai állapota az ezredfordulón Biological status of the Hungarian population at the turn of the Millennium

A magyar népesség biológiai állapota az ezredfordulón Biological status of the Hungarian population at the turn of the Millennium A magyar népesség biológiai állapota az ezredfordulón Biological status of the Hungarian population at the turn of the Millennium Eiben professzor, aki a hazai epidemiológiai auxológiai vizsgálatok megteremtője,

Részletesebben

AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI

AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI 5. AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK jelentős mortalitásbeli többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb, hanem az unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban Kenyhercz Flóra Egészségpszichológia MSc., II. Prof. Dr. Nagy Beáta Erika Egyetemi tanár Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

Havasi Éva Rakovics Márton

Havasi Éva Rakovics Márton Havasi Éva Rakovics Márton Súlyos gender kérdés, avagy a túlsúlyban, az elhízottságban megnyilvánuló nemi különbségek 1 Ebben a rövid terjedelmű írásban a férfiak és a nők testsúlyában meglevő különbségekről

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

A nemi érés és a csontfejlettség közötti kapcsolat vizsgálata 10 16 éves magyar gyermekekben

A nemi érés és a csontfejlettség közötti kapcsolat vizsgálata 10 16 éves magyar gyermekekben EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Erdei Anna DSc. egyetemi tanár IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA DOKTORI PROGRAM Programvezető: Dr. Détári László

Részletesebben

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve 45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014 Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014 Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT ÉLETMÓD AUXOLÓGIAI REFERENCIA-ÉRTÉKEK

TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT ÉLETMÓD AUXOLÓGIAI REFERENCIA-ÉRTÉKEK A TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT ÉLETMÓD AUXOLÓGIAI REFERENCIA-ÉRTÉKEK (Nutritional Status Life style Auxological reference values) című pályázat eredményeinek rövid összefoglalása A pályázat által támogatott kutatás

Részletesebben

Kovács Árpád Szociológus 2011 Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás:

Kovács Árpád Szociológus 2011 Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: Kovács Árpád Előadás: 5 Kovács Árpád Szociológus 2011 Kovács Árpád (2011). Utánpótlás-nevelési rendszerek összehasonlító elemzése. Előadás: VIII. Országos Sporttudományi Kongresszus, Győr. (Társszerzők: Szabó Attila (Dr.),

Részletesebben

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása Várkonyi Erika 2011 Fejlődéslélektanilag a serdűlőkor kritikus időszaknak tekinthető. A biológiai, hormonális és pszichoszociális változások mellett ez a káros

Részletesebben