A tájszerkezet vizsgálata objektum alapú megközelítéssel alföldi mintaterületeken
|
|
- Máté Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tájszerkezet vizsgálata objektum alapú megközelítéssel alföldi mintaterületeken Varga Orsolya Gyöngyi 1 Túri Zoltán 2 1 hallgató, Debreceni Egyetem TTK, varga.orsolya.gyongyi@gmail.com; 2 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, e- mail: turi.zoltan@science.unideb.hu Abstract: In this paper the analysis of land cover changes between 1956 and 2005 is described. The object-based image analysis method was applied to examine three areas of 1 x 1 km in Hortobágy, Hajdúhát and Dél-Nyírség regions. The main purpose of the implemented analysis was to explore the applicability, advantages and disadvantages of the OBIA method in land cover analyses. Bevezetés Kutatásunkban a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség területén kiválasztott egy-egy tájablakon végeztünk a felszínborítás változására vonatkozó vizsgálatokat, amelyet tájmetriai elemzéssel egészítettünk ki. Az elemzéshez az 1956., az 1989/90. és a évekből származó légifelvételeket használtunk fel, amelyeket objektum alapú képfeldolgozással elemeztünk. Nagy hangsúlyt fektettünk a módszer előnyeinek és hátrányainak, valamint az alkalmazás közben fellépő hibalehetőségek bemutatására. 1. ábra. A tájablakok elhelyezkedése 1
2 A mintaterületek rövid jellemzése A vizsgált kistájakon Hortobágy, Dél-Nyírség és Hajdúhát kiválasztott tájablakok 1x1 kilométeres területet ölelnek fel (1. ábra). A tájablakok véletlenszerűen kerültek kiválasztásra, ennek kivitelezése a Hawth s Analysis Tools (BEYER 2004) modullal történt. Ez az ArcGIS-hez készült bővítmény többek között a különböző mintavételezési feladatok automatizált megoldását támogatja. A kistájkataszter adatai alapján mindhárom kistáj jelentős felszínborítási típusa a szántó (Hortobágy: 40,7%, Hajdúhát: 82,8%, Dél-Nyírség: 35%), valamint a Dél-Nyírségben az erdő, a Hortobágyon pedig a rét/legelő kategória területi részesedése is számottevő (DÖVÉNYI Z. 2010). A természeti tájakban a növényzet és a talaj szoros kapcsolatban van egymással és természetes tájmozaikokat képeznek. A mintaterületeken bár a társadalom termelő tevékenysége az eredeti tájmintázatot erősen módosította, a talajok így is fontos szerepet játszanak a tájszerkezet alakításában adszorpciós és pufferkapacításuk, mikrobiológiai aktivitásuk révén (SZABÓ SZ. 2001). Anyag és módszer Kutatásunkban légi távérzékeléssel készült felvételek kiértékelésével foglalkoztunk. A légifényképezés segítségével a film érzékenységétől függően viszonylag nagyfokú térbeli részletességű információt kapunk, de a módszer olcsóbb az egyéb távérzékelési módszerekhez képest (pl. űrfelvételek készítése) (LÓKI J. 2002). A felhasznált archív légifelvételek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtárából származnak [1]. Az elemzés alapját pankromatikus felvételek képezték, valós színes légifényképek csak a évi időkeresztmetszet vizsgálatánál kerültek felhasználásra. Az idősíkok (1956, 1989/90, 2005) kiválasztásakor döntő szempont volt, hogy mely évekből érhetők el jó minőségű, a vegetációs periódus időszakában készült, a tájablakok területét lefedő felvételek. A felvételek elemzését a napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott objektum alapú képfeldolgozással végeztük el. Az objektum alapú képfeldolgozás (OBIA Object-based Image Analysis) elterjedését főként a nagyfelbontású képalkotás megjelenése tette lehetővé, valamint az olyan szoftverek elérhetősége, amelyek képesek a képfeldolgozás és a GIS funkciók egyidejű biztosítására egy objektum alapú környezetben (BLASCHKE 2000). Az OBIAval rokon értelmű terminusként használatos a GEOBIA kifejezés. A GEOBIA (Geographic Object-based Image Analysis) célja olyan automatizált módszerek kidolgozása, amelyek képesek a képelemeket jelentéssel bíró képi objektumokká alakítani, majd a kinyert földrajzi információkat földrajzi információs rendszerekbe integrálni. A módszer úgy próbálja jellemezni a
3 valós viszonyokat, hogy a felvételt objektumokra bontja, így modellezve az emberi érzékelés működését. Célja, hogy megfelelő elméleti alapot, módszert és eszközöket biztosítson a képek feldolgozásában alkalmazott emberi interpretáció reprodukálásához, amely a termelékenység növekedését, a szubjektivitás, a munka- és időigény csökkenését eredményezheti (HAY CASTILLA 2006; HAY CASTILLA 2008). Az objektum alapú képfeldolgozás szegmentációs eljárásokon alapul, a szegmentálás alkalmazásával növelhető az osztályozás pontossága a pixel alapú osztályozáshoz képest, eredményeként az osztályok közötti átmenet egyenletesebb lesz (VERŐNÉ WOJTASZEK M. 2010). A többfázisú szegmentálás során létrejön egy képobjektum hierarchia (2. ábra), amely objektumszintekből áll. Minden objektumszint a vizsgált kép bizonyos információkat tartalmazó virtuális másolata. Az objektum kapcsolódik a vele szomszédos objektumhoz az adott szinten, az őt magába foglaló szuperobjektumhoz a magasabb szinten és az őt alkotó alobjektumokhoz az alacsonyabb szinten (BENZ ET AL. 2004). 2. ábra. A képobjektum hierarchia sematikus ábrázolása (Definiens Developer 7 felhasználói kézikönyv nyomán) Munkánkban az ecognition szoftverben elérhető többfázisú szegmentálás (multiresolution segmentation) alulról-felfelé régiónövesztő (bottom-up region merging technique) típusát alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy a szomszédos, egymáshoz leginkább hasonló pixeleket vagy képobjektumokat olvasztja össze különböző homogenitási feltételek szín, alak, kompaktság és simaság alapján. A küszöbértékeket a felhasználó definiálja. A méretaránytényező (scale parameter) értékét fokozatosan növeltük (10, 25, 50, 100, 200), amely a heterogenitás növekedésével egyre nagyobb méretű képobjek- 3
4 tumokat eredményezett. A szín/alak (0,5, 0,5) és a kompaktság/simaság értékét (0,5, 0,5) a szegmentálás során nem módosítottuk. A létrejött objektumokat vektoros formátumba exportáltuk, osztályozásukat vizuális interpretációval végeztük. Az osztályba soroláshoz az 50 ezres léptékű CORINE felszínborítási adatbázis (CLC50) nómenklatúrájában megjelenő kategóriákat egyszerűsítve alkalmaztuk. A tájmetriai vizsgálat során osztály szintű mutatókat számítottunk a VLATE (Vector-based Landscape Analysis Tools Extension) bővítmény segítségével. A VLATE egy szintén az ArcGIS szoftverkörnyezetben használható bővítmény, amely lehetővé teszi az ökológiai és tájszerkezeti kutatások során leggyakrabban használt tájmetriai mutatók kiszámítását (LANG TIEDE 2003; [2]). Eredmények A szegmentálást a tájablakokat részben vagy teljes egészében lefedő összes georeferált légifelvételen végrehajtottuk, ám az egyes tájablakok esetében a különböző hierarchiaszintek együttes alkalmazása hozott megfelelő eredményt. Az osztályozásnál a bizonytalanságok, hibalehetőségek csökkentésének érdekében igyekeztünk a rendelkezésre álló felvételek közül minél többet felhasználni, mert az archív felvételek esetében gyakoriak a tárolás során keletkezett sérülések, amelyek nehezítik az értékelést. Előfordulhat, hogy a legalacsonyabb hierarchiaszinten sem teljesen pontos az eredmény. Ekkor legtöbb esetben is csak néhány pixelt kitevő eltéréssel kell számolnunk, ám lényeges szempont az elemzésbe bevont felvételek minősége (sérült, gyűrődött vagy feliratozott-e, illetve zajos vagy nem elég kontrasztos az adott felvétel). A minőségből eredő hibákat az emberi érzékelés is nehezen szűri ki, de amennyiben egy területrészre vonatkozóan több felvételt elemzünk, az a vizuális interpretáció során megkönnyíti a helyes osztályozást. Az árnyékok lehatárolása szintén megnehezítheti az osztályba sorolást, mert az árnyékos területeket a kisebb hierarchiaszinteken a program még külön szegmensekbe sorolja, de a felsőbb szinteken már akár a facsoportokkal együtt kezeli, és ez a jelenség a hierarchiaszintek növekedésével egyre markánsabbá válik. Amennyiben a program képes pontosan lehatárolni ezeket, a vizuális interpretáció során a megfelelő kategóriához tudjuk besorolni a kérdéses területrészeket, ily módon ez orvosolható. Egyes esetekben ezért az alacsonyabb hierarchiaszinteken végrehajtott szegmentáció eredményét kell figyelembe vennünk. A szegmentálás során a területen előforduló (jellemzően szilárd burkolat nélküli) utak felületként jelennek meg. A legkisebb hierarchiaszinteken is előfordulnak olyan jelenségek, amelyek például egy vonalas objektum
5 megszakítottságát okozzák, holott az az adott helyen a valóságban nem szakad meg (pl. az út fölé hajló fa lombkoronájának kitakaró hatása miatt). Ezért 3. ábra. A három tájablak felszínborításának változásai 5
6 ennek a felszínborítási típusnak az egyértelmű lehatárolása csupán a szegmentálás eredménye alapján nem volt lehetséges, annak pontosabb ábrázolása a vizuális interpretáció segítségével digitalizált, majd maszkként betöltött vektoros állomány formájában volna megoldható. A szegmentálás objektív eredményt ad, mivel az objektumok lehatárolása pontos lesz, ám az osztályozás során a felhasználói felügyelet elengedhetetlen. Tapasztalataink alapján az objektum alapú képfeldolgozás a tájszerkezet vizsgálatában jól alkalmazható módszer, amely a feldolgozás idejét jelentősen csökkentheti. A szegmentálás eredménye vektoros rendszerekbe integrálható, amelyek további térbeli elemzésekre adnak lehetőséget (pl. tájmetriai mutatók számítása). A legjelentősebb tájszerkezeti válzotások a dél-nyírségi mintaterületen történtek. Az utolsó vizsgált idősíkban itt megjelenik az összes felszínborítási típus, a másik két tájablaknál általában 2-3 típus elegendő volt a felszínborítás jellemzéséhez (3. ábra). A tájmetriai elemzés során a kerületet, területet, szegélyhosszt, alakot, magterületet, diverzitást és felosztottságot jellemző főbb osztály szintű mutatókat határoztuk meg (MCGARIGAL MARKS, 1995). Első lépésben az egyes felszínborítási kategóriákba tartozó foltok száma, területe (m 2 ), valamint a teljes tájablak területéhez viszonyított aránya (%) került meghatározásra. A beépített területek alacsony részaránya abból következik, hogy a véletlenszerűen kiválasztott tájablakok területén település nem, mindössze egykét tanya vagy mezőgazdasági/ipari létesítmény található. Az első idősíkhoz képest a mintaterületeken ennek a felszínborítási kategóriának a területi részesedése csökkent, amelyet a 2. és a 3. tájablakban a tanyák fokozatos eltűnése okoz. Magas fraktáldimenzió érték különösen az erdő- és gyepterületeknél tapasztalható, mert a többsoros mezővédő erdősávok és a gyepterületek igen elnyúló és keskeny (főleg utakat kísérő) elemeket alkotnak. A szántótól eltérő felszínborítási típusokat alkotó foltok fraktáldimenzió értéke a vizsgált tájablakok területén jellemzően magas, mert alakjuk jobbára erősen szabálytalan, míg a szántók esetében 1,5 alatti értékekkel találkozhatunk. A hortobágyi tájablaknál a gyepterületek, míg a hajdúháti tájablak esetében az erdőterületek mutatták a legmagasabb felosztottsági értéket. Itt a 3. ábrán látható állapot szerint csupán facsoportok/fasorok jelennek meg a tájszerkezetben, amelyeket szántóterület vesz körül. A dél-nyírségi tájablakban 1956-ban a beépített területek magas felosztottságát az összefüggő szántóterületben megjelenő elszórt tanyák adják, ugyanakkor a tájablakot lefedő 2005-ös felvételeken igen elszórtan beépített terület és gyepterület is látható, amely az adott osztályok esetében a felosztottságot növeli. Következtetések
7 A tájablakok az őket befoglaló kistájaknak mindössze egy kisméretű részletét képviselik, ezért azok teljes körű tájökológiai jellemzéséhez nem elegendőek. Egy nagyobb tájablak vagy az egész kistáj vizsgálata átfogóbb képet adna a valós viszonyokról, viszont ez a feldolgozás idejét nagyságrendekkel megnövelné. A képosztályozás teljes körű vagy részleges automatizálása révén nemcsak a feldolgozás ideje csökken, hanem az egységnyi idő alatt vizsgálható tájrészletek területe is nő. A vizsgálatok alapvető tanulsága azonban az, hogy az emberi beavatkozásnak és döntési folyamatnak valamilyen szinten a tájelemzésben mindig jelen kell lennie, más módszerekkel nem helyettesíthető. Köszönetnyilvánítás A munka az NTP-TDK sz. Tehetséggondozási Program a DE Természettudományi és Technológiai Kar tudományos diákköri műhelyeiben című pályázati támogatással készült. Felhasznált irodalom BENZ, U. HOFMANN, P. WILLHAUCK, G. LINGENFELDER, I. HEYNEN, M. (2004): Multiresolution, object-oriented fuzzy analysis of remote sensing data for GISready information. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 58 (3 4), BEYER, H.L. (2004): Hawth s Analysis Tools for ArcGIS. (letöltés: augusztus) BLASCHKE, T. LANG, S. LORUP, E. STROBL, J. ZEIL, P. (2000): Object-oriented image processing in an integrated GIS/remote sensing environment and perspectives for environmental applications. In: CREMERS, A. GREVE, K. (eds.): Environmental Information for Planning, Politics and the Public. Metropolis Verlag, Marburg, pp DEFINIENS AG (2007): Definiens Developer 7 User Guide. München, 500 p. (letöltés: június) DÖVÉNYI Z. (SZERK.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p. HAY, G. J. CASTILLA, G. (2008): Geographic Object-Based Image Analysis (GEOBIA): A new name for a new discipline. In: Blaschke, T. Lang, S. Hay, G. (eds.): Object-Based Image Analysis: Spatial Concepts for Knowledge-Driven Remote Sensing Applications. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, pp HAY, G. J. CASTILLA, G. (2006): Object-Based Image Analysis: Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats (SWOT). International Archives of Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, Vol. No. XXXVI-4/C42, 3 p. LANG, S. TIEDE, D. (2003): vlate Extension für ArcGIS vektorbasiertes Tool zur quantitativen Landschaftsstrukturanalyse. ESRI Anwenderkonferenz, Innsbruck (CD) 7
8 (letöltés: november) LÓKI J. (2002): Távérzékelés. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, pp MCGARIGAL, K. MARKS, B. (1995): FRAGSTATS: spatial pattern analysis program for quantifying landscape structure. Gen. Tech. Report PNW-GTR-351. USDA Forest Service, Pacific Northwest Research Station, Portland, 134 p. (letöltés: június) SZABÓ SZ. (2001): Connection between Soil and Landscape Sensitivity. Ekologia/Ecology (Bratislava) 20:, VERŐNÉ WOJTASZEK M. (2010): Fotointerpretáció és távérzékelés 5. Távérzékeléssel szerzett adatok számítógépes kiértékelése. Digitális Tankönyvtár. (letöltés: november) Internetes hivatkozások [1] (letöltés: október) [2] (letöltés: október)
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenAutomatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással
Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a
RészletesebbenObjektum alapú vizsgálat vizes élőhelyek példáján
Objektum alapú vizsgálat vizes élőhelyek példáján Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Területfejlesztési Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány célja az objektum alapú képkiértékelő módszer bemutatása
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenA felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában
A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Környezetvédelmi (Maucha
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenA földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.
Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi
RészletesebbenÁltalános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez
Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenA fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága 3. Légifotó Nap, Székesfehérvár, 2018. február 7. A fotogrammetria fogalma A fotogrammetria
RészletesebbenMFTTT Vándorgyűlés. Zboray Zoltán Igazgató. FÖMI Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) Földmérési és Távérzékelési Intézet
MFTTT Vándorgyűlés Zboray Zoltán Igazgató FÖMI Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) Szolnok 2015. július 3. 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. http://www.fomi.hu Előzmények A fotogrammetriai
RészletesebbenINSTITUTUM GEOGRAPHIÆ UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS
INSTITUTUM GEOGRAPHIÆ UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS STUDIA GEOGRAPHICA 29 Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2015 STUDIA GEOGRAPHICA A Debreceni Egyetem Földrajzi Tanszékeinek kiadványa
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenMagyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével
Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenA városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet
A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre
RészletesebbenFöldfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)
Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Tartalomjegyzék Miért szükséges Európa felszínborításának ismerete? A Global Monitoring for Environment and Security
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenFolyómenti vizes élőhelyek vegetációjának térbeli és időbeli vizsgálata
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Folyómenti vizes élőhelyek vegetációjának térbeli és időbeli vizsgálata Doktori értekezés tézisei Kollár Szilvia Sopron, 2014 Kitaibel Pál Környezettudományi
Részletesebbenaktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában
A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus
RészletesebbenElőadás célja: ERDAS IMAGINE történelem a Georgikon Karon. ERDAS IMAGINE alkalmazása Karunk oktatási feladataiban
ERDAS IMAGINE ERDAS IMAGINE8.x osztályozó eljárások gyakorlati alkalmazása a Georgikon Karon gyakorlati alkalmazásának 1 Pallér Norbert2 Berke József lehetőségei berke@georgikon.hu Berke József 1 - Veszprémi
RészletesebbenA felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában
A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési
RészletesebbenTávérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban
Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenA TÁJSZERKEZET GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREINEK ELEMZÉSE ALFÖLDI MINTATERÜLETEKEN
DE TTK 1949 A TÁJSZERKEZET GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREINEK ELEMZÉSE ALFÖLDI MINTATERÜLETEKEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés a szerző neve: Túri Zoltán Krisztián a témavezető neve: Prof. Dr. Csorba Péter
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
Részletesebben3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 2 (2) ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (2) ARCHÍV ANALÓG TÉRKÉPÁLLOMÁNY FELDOLGOZÁSA AZ INSPIRE
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenBusznyák János, Csák Máté Pannon Egyetem, HU
Busznyák János, Csák Máté Pannon Egyetem, HU bjs@georgikon.hu, mate.csak@georgikon.hu A Pannon Egyetem Georgikon Karán folyó, térinformatikához köthető képzések, tárgyak bemutatása Az oktatás során felhasznált,
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenKépfeldolgozás. 1. el adás. A képfeldolgozás alapfogalmai. Mechatronikai mérnök szak BME, 2008
Képfeldolgozás 1. el adás. A képfeldolgozás alapfogalmai BME, 2008 A digitális képfeldolgozás alapfeladata Deníció A digitális képfeldolgozás során arra törekszünk, hogy a természetes képek elemzése révén
RészletesebbenTérképi adatbázisok összehasonlíthatóságának javítása tájmetriai elemzések révén
Térképi adatbázisok összehasonlíthatóságának javítása tájmetriai elemzések révén I. Problémafelvetés Szilassi Péter Napjainkban a tájváltozás vizsgálatok a tájökológiai, tájvédelmi tervezés elengedhetetlen
RészletesebbenAURA. Copernicus felszínmonitorozás újdonságok: Corine Felszínborítás 2018 Nagyfelbontású Rétegek. Maucha Gergely
LECHNER TUDÁSKÖZPONT Copernicus felszínmonitorozás újdonságok: Corine Felszínborítás 2018 Nagyfelbontású Rétegek Maucha Gergely AURA Gunawan Márta, Kerékgyártó Éva, Kosztra Barbara, Lehoczki Róbert, Pataki
RészletesebbenKERTKÉNT HASZNOSÍTOTT TERÜLETEK KITERJEDÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON FELSZÍNBORÍTÁSI ADATOK ALAPJÁN
KERTKÉNT HASZNOSÍTOTT TERÜLETEK KITERJEDÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON FELSZÍNBORÍTÁSI ADATOK ALAPJÁN BALLA DÁNIEL 1*, MESTER TAMÁS 1, BOTOS ÁGNES 1, ZICHAR MARIANNA 2, SZABÓ GYÖRGY 1, NOVÁK TIBOR JÓZSEF
RészletesebbenTelepülési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel
Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika
RészletesebbenTérképi adatbázisok összehasonlíthatóságának javítása tájmetriai elemzések révén
Térképi adatbázisok összehasonlíthatóságának javítása tájmetriai elemzések révén 1. Problémafelvetés Szilassi Péter Napjainkban a tájváltozás vizsgálatok a tájökológiai, tájvédelmi tervezés elengedhetetlen
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenKépfeldolgozás Szegmentálás Osztályozás Képfelismerés Térbeli rekonstrukció
Mesterséges látás Miről lesz szó? objektumok Bevezetés objektumok A mesterséges látás jelenlegi, technikai eszközökön alapuló világunkban gyakorlatilag azonos a számítógépes képfeldolgozással. Számítógépes
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTanszék besorolása. Tanszék dolgozói. Oktatott tárgyak. Oktatás fejlesztése. 1. Kutatások Földmérés
Tanszék besorolása Geomatikai oktatási és kutatási eredmények a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán Tanszék bemutatása Oktatott tárgyak Tanszéki kutatások, fejlesztések Diplomatervek PhD témák
RészletesebbenTérinformatikai kihívások a természetvédelem előtt
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenTELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr
TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE
Részletesebben3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav08 Dr. Várady Tamás,
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenLehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.
Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenKÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA. Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban
ISMERTETŐK KÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban A KSH térstatisztikai rendszere A KSH térstatisztikai rendszerének célja, hogy a megfigyelt
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenMultimédiás adatbázisok
Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás
RészletesebbenGeoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak távoktatásos szakirányú továbbképzés Szakindítási dokumentáció Székesfehérvár, 2014. TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenTetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján
Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján Kovács Zoltán 1 Szabó Szilárd 2 Burai Péter 3 Szabó Gergely 4 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenTérinformatika és Geoinformatika
Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely
RészletesebbenGISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben
GISopen 2013 konferencia Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenEltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 340 351, 2015 Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel Tanács Eszter SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék,
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenRostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.)
DITAB-50 az új topográfiai adatbázis Rostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Az előadás tartalma 1. Bevezetés 2. Célja 3. Kialakítása 4. Jelenlegi állapot
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenGyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése
Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
Részletesebben29. VÁNDORGYŰLÉSE. Szolgáltatásfejlesztések a. FÖMI-ben. A Magyar Földmérési, Térképészeti és. Távérzékelési Társaság. Sopron 2013.
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság 29. VÁNDORGYŰLÉSE Sopron 2013. Szolgáltatásfejlesztések a FÖMI-ben www.fomi.hu www.geoshop.hu Szolgáltatási lehetőségek A Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenTérben Tudatos Társadalom
Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)
RészletesebbenFotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar
Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Témakörök DPW szoftvermodulok Szoftverek funkciói Pár példa Mi hiányzik gyakran?
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenAdatbázisok. és s GIS műveletek pontossága
Adatbázisok és s GIS műveletek pontossága A bizonytalansági vita résztvevői A digitális adatoktól és a létrehozott termékektől is elvárható hogy adott pontossági jellemzőkkel rendelkezzen. A pontosság
RészletesebbenTávérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban
Távérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban Körmendy Endre Verőné Wojtaszek Malgorzata Székesfehérvár 2018. február. 07 MEGHÍVÓ Körmendy Endre Geoservice Kft. E-mail: geoservice@t-online.hu
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenHUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4.
HUNAGI 2013 konferencia Geoshop országos kiterjesztése www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenTávérzékeléses támogatás-ellenőrzés monitoring
Távérzékeléses támogatás-ellenőrzés monitoring Kocsis Attila távérzékelési ellenőrzési felelős Lippmann László távérzékelési szakügyintéző Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály GISOpen
RészletesebbenA GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének
A GVI 18. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. május Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
Részletesebben