Oldal 1 / 154

Átírás

1 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről 185/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet a kormányzati eseménykezelő központ és az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének, a biztonsági események műszaki vizsgálatának és a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól 186/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató információbiztonsággal kapcsolatos feladatköréről 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok, valamint az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, továbbá a zárt célú elektronikus információs rendszerek meghatározásáról 1232/2009. (XII. 30.) Korm. határozat a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről Oldal 1 / 154

2 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről1 Az Országgyűlés az élet és az anyagi javak védelmének, az alapvető szolgáltatások biztosítása folyamatosságának érdekében a következő törvényt alkotja. 1. E törvény alkalmazásában 1. Értelmező rendelkezések a) ágazati kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének megzavarása vagy megsemmisítése (a továbbiakban együtt: kiesés) által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki azzal szoros összefüggésben, hogy mely ágazatba tartozik, b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, c) európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne - az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve - legalább két EGT-államra, d) horizontális kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének kiesése által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén - figyelemmel a bekövetkező emberiélet-veszteségekre, az egészségre gyakorolt hatásra, a gazdasági és társadalmi hatásokra, a természetre és az épített környezetre gyakorolt hatásra - az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki attól függetlenül, hogy mely ágazatba tartozik, e) létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység, f) létfontosságú rendszerelem: az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához - így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához -, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna, g) nemzeti létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése a létfontosságú társadalmi feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős hatása lenne Magyarországon, Oldal 2 / 154

3 h) üzemeltető: az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja vagy napi működéséért felelős. 2. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése 2. (1) Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását a) az üzemeltető vagy b) kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) kezdeményezheti az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozás alapján kormányrendeletben kijelölt szervnél (a továbbiakban: ágazati kijelölő hatóság) az azonosítási eljárás lefolytatása után azonosítási jelentés benyújtásával. (2) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról hivatalból is dönthet. (3) Az ágazati kijelölő hatóság az ágazati és horizontális kritériumok alapján a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megfelelően határozatban dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról, meghatározza az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozásának határidejét, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmével összefüggő, a rendszerelem egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez, a rendszerelem által potenciálisan előidézhető veszély mértékéhez igazodó feltételeket írhat elő az üzemeltető részére. 3. Az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölése 3. (1) Európai létfontosságú rendszerelem kijelölésére vagy a kijelölés visszavonására irányuló folyamat a) az üzemeltetőnek vagy a javaslattevő hatóságnak a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás megindításával együtt, vagy önállóan előterjesztett kérelme, vagy b) EGT-állam kezdeményezése alapján indulhat meg. (2) Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kérelmet vagy kezdeményezést - az (1) bekezdés b) pontja esetén a javaslattevő hatóság bevonásával - az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról az ágazatért felelős miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja. (3) Az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos nemzetközi szerződés megkötését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az adott ágazat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel együtt kezdeményezi. Oldal 3 / 154

4 (4) Az ágazati kijelölő hatóság az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről a nemzetközi szerződés hatálybalépésétől számított harminc napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megfelelően határozatot hoz. A határozatban az európai létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének kötelezettségeit, azok végrehajtásának határidejét és ellenőrzését a nemzetközi szerződésben foglaltak alapján kell meghatározni. 4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemekre és az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó közös szabályok 4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek a) kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési eljárás), és b) kijelölésének visszavonására (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás) vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel. 5. (1) A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli a) az üzemeltető nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai számjelét és adóazonosító számát, képviselőjének nevét, telefon- és telefaxszámát, címét, b) a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, telefon- és telefaxszámát, címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát, c) a nemzeti létfontosságú rendszerelemek és azon európai létfontosságú rendszerelemek megnevezését, amelyek esetében Magyarország érintett fél, d) az üzemeltetői biztonsági tervet, e) az ágazati kijelölő hatóságnak az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja a) az azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatásának biztosítása, b) a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése hatósági ellenőrzésének biztosítása, c) a kijelölési eljárás során a 2. (3) bekezdése szerinti határozatban előírt feltételeknek való megfelelés rendszeres hatósági ellenőrzésének biztosítása. Oldal 4 / 154

5 (3) A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat az ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárásban meghozott hatósági határozata alapján veszi nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó jogerős határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak. (4) A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat: a) az azonosítási eljárásban, a kijelölési eljárásban, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság, szakhatóságok részére az azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatásának biztosítása céljából, b) az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem ellenőrzését koordináló szerv (a továbbiakban: ellenőrzést koordináló szerv) részére a koordinációs feladatok biztosítása céljából, c) az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv) részére a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, d) az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem hatósági ellenőrzésére jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a hatósági ellenőrzések lefolytatása céljából. (5) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem adatait az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból, valamint a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóság nyilvántartásából a) az ágazati kijelölő hatóságnak rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának jogerőre emelkedése után egy évvel, vagy b) a kijelölést elutasító határozat jogerőre emelkedésekor törölni kell, és erről az üzemeltetőt írásban értesíteni kell. (6) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonására, vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak és valamennyi érintett hatóságnak. 6. (1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül - amely nem lehet rövidebb a kijelölő határozat közlésétől számított hatvan napnál - kidolgozza az ágazati hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti üzemeltetői biztonsági tervet, és azt másolatban megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az ágazati kijelölő hatóságnak. (2) Az üzemeltetői biztonsági tervben kell megjelölni a létfontosságú rendszerelemeket és azt a szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja azok védelmét. Az üzemeltetői biztonsági tervben kell megjelölni azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú Oldal 5 / 154

6 rendszerelem védelmét, továbbá meg kell határozni azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosítani kell. (3) Az üzemeltetői biztonsági tervben kell rögzíteni az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem védelmét szolgáló meglévő vagy kialakítás alatt álló biztonsági megoldásokkal kapcsolatos eljárást. Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem működésének védelmét és folyamatosságát az üzemeltetői biztonsági tervvel összhangban kell megszervezni. (4) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelöléskor rendelkezik olyan biztonsági dokumentummal, mely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magába foglalja, akkor az ágazati kijelölő hatóság határozatában rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a biztonsági dokumentumot kell megküldeni a nyilvántartó hatóságnak az 5. szerinti nyilvántartásba vétel céljából. (6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha tevékenységében olyan változás áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölését vagy azonosítását, a védelmét, továbbá az üzemeltetői biztonsági tervben meghatározott, bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát. (7) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata a kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok, szakhatóságok között. Biztonsági összekötőnek az a büntetlen előéletű személy jelölhető ki, aki kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkezik. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a biztonsági összekötő igazolja. 7. Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét terhelik az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésének és módosításának, a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásának költségei, valamint az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló szervezeti és eszközrendszerrel kapcsolatban felmerült költségek. Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az üzemeltetői biztonsági tervben foglaltakon kívüli védelmi intézkedésre vagy a védelmi intézkedés költségeinek megfizetésére nem köteles. 8. (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ellenőrzést koordináló szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet rendszeresen ellenőrzi. (2) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében az ellenőrzést koordináló szervet és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet a Kormány rendeletben jelöli ki. Oldal 6 / 154

7 (3) A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet legalább kétévenként helyszíni ellenőrzéssel ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzést a nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével kell lefolytatni. (4) Az ellenőrzést koordináló szerv koordinálja a hatósági ellenőrzéseket, ennek keretében a jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére hatósági ellenőrzés lefolytatására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes hatósági ellenőrzéseket szervez. A jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok az e -ban meghatározott körben kötelesek az ellenőrzést koordináló szervvel együttműködni. (5) A jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok az európai létfontosságú rendszerelemet vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemet érintő hatósági ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést koordináló szervet tájékoztatják. (6) Az ellenőrzések összehangolására vonatkozó feladat magában foglalja a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos hálózatbiztonsági intézkedések koordinációját, a hálózatbiztonság fenntartásának elősegítését, a hálózatbiztonsággal kapcsolatos események elemzését, értékelését is. (7) Az ágazati kijelölő hatóság, a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv, az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés hatálya alatt lefolytatott hatósági ellenőrzése keretében ellenőrizheti azt is, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e. (8) A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv és az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat - ha a hatósági ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a biztonsági összekötő a büntetlen előélet követelményének nem felel meg - a 9. szerinti eljárás lefolytatása céljából az ágazati kijelölő hatóságnak átadja. (9) A (7) és a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a) a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a helyszíni ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára, b) az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hatósági ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára, c) az ágazati kijelölő hatóság a 9. szerinti eljárásban a hatósági ellenőrzés időtartamára, valamint a 9. szerinti határozat jogerőre emelkedéséig kezeli. 9. Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak, az ágazati kijelölő hatóság határozatban Oldal 7 / 154

8 a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására, b) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. 5. Az energiaágazatra vonatkozó különös szabályok 10. (1) E törvény rendelkezéseit a) a villamosenergia-rendszer tekintetében annak létesítményeire, b) a kőolajipar tekintetében a kőolaj és cseppfolyós szénhidrogén termék szállítóvezetékre és tárolóra, a kőolajtermelésben és -feldolgozásban használt létesítményre, c) a földgázipar tekintetében az együttműködő földgázrendszerre, a célvezetékre, a földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban használt mezők közötti vezetékre, valamint az ezekhez kapcsolódó bányászati, tároló és gázüzemi létesítményre, valamint a cseppfolyósföldgáz-terminálra, [a továbbiakban a)-c) pont együtt: energetikai létesítmény] a ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az energia ágazat energetikai létesítményei esetében az 1. a), d) és g) pontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a létfontosságú rendszer, létesítmény vagy eszköz alatt kizárólag a rendszerelemet kell érteni. (3) A 2. (1) bekezdését, valamint a 3. (1) és (2) bekezdését az energia ágazat energetikai létesítményeire nem kell alkalmazni. 11. Az energetikai létesítmény alkotórészének kell tekintetni a technológiai hírközlési és informatikai rendszert is. 12. (1) Az üzemeltető az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában azonosítási eljárást folytat le kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal, amely azonosítási eljárás eredményeképpen azonosítási jelentést nyújt be az ágazati kijelölő hatóságnak. Ha az üzemeltető az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőig nem nyújtja be az azonosítási jelentést, az ágazati kijelölő hatóság bírsággal sújthatja, és a kijelölést a javaslattevő hatóság és az ágazati kijelölő hatóság kezdeményezheti. (2) Az ágazati kijelölő hatóság az üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést döntésével a) jóváhagyja és aa) az üzemeltető által ágazati létfontosságú rendszerelemként azonosított rendszerelemeket nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősíti, vagy Oldal 8 / 154

9 ab) elfogadja, hogy az üzemeltető egyetlen rendszerelemet sem azonosított nemzeti létfontosságú rendszerelemként, vagy b) új azonosítási jelentés benyújtását írja elő. (3) Az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésére vagy a kijelölés visszavonására irányuló folyamat megindul a) ha a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás megindításával együtt az üzemeltető azonosítási jelentése erre is kiterjed, b) ha azt EGT-állam kezdeményezte. (4) Az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában az európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló azonosítási jelentést az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról - az energiapolitikáért felelős miniszter útján - a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja. 6. Jelentés az Európai Bizottságnak 13. A Kormány évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak a) az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt létfontosságú rendszerelemek ágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai létfontosságú rendszerelemektől függenek, b) azon ágazatok sebezhetőségi pontjainak, az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak típusairól, amelyekben európai létfontosságú rendszerelemet jelöltek ki. 7. Záró rendelkezések 14. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki az ágazati kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet, a 8. (2) bekezdése szerinti ellenőrzést koordináló szervet, b) állapítsa meg az azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás és a hatósági ellenőrzés általános és az ágazatokra vonatkozó különös szabályait, állapítsa meg a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat, c) állapítsa meg az azonosítási eljárásban, a kijelölési eljárásban, a hatósági ellenőrzésben, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait, állapítsa meg az ágazati és a horizontális kritériumokat, e) határozza meg a 9. és a 12. szerint kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét, Oldal 9 / 154

10 f) jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, g) állapítsa meg a biztonsági összekötő személy képesítési követelményeit, h) állapítsa meg az üzemeltetői biztonsági terv lehetséges ágazati tartalmi és formai követelményeit, i) állapítsa meg a hálózatbiztonsági intézkedések megtételével kapcsolatos szabályokat. 15. (1) Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. (2) A 2. melléklet július 1-jén lép hatályba. (3) A 3. melléklet január 1-jén lép hatályba. 16. Ez a törvény az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a évi CLXVI. törvényhez A ÁGAZAT 1 Energia B ALÁGAZAT villamosenergia-rendszer létesítményei (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek) 2 kőolajipar 3 földgázipar 4 Közlekedés közúti közlekedés 5 vasúti közlekedés 6 légi közlekedés 7 vízi közlekedés 8 logisztikai központok 2. melléklet a évi CLXVI. törvényhez A ÁGAZAT B ALÁGAZAT Oldal 10 / 154

11 9 Agrárgazdaság mezőgazdaság 10 élelmiszeripar 11 elosztó hálózatok 12 Egészségügy aktív fekvőbeteg-ellátás 13 mentésirányítás 14 egészségügyi tartalékok és vérkészletek 15 magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok 16 egészségbiztosítás informatikai rendszere 17 Pénzügy pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíringés elszámolási infrastruktúrái és rendszerei 18 bank- és hitelintézeti biztonság 19 készpénzellátás 20 Ipar veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása 21 veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kivéve radioaktív hulladékok kezelése és tárolása) 22 hadiipari termelés 23 oltóanyag- és gyógyszergyártás (kivéve nukleáris létesítmények) 3. melléklet a évi CLXVI. törvényhez A ÁGAZAT B ALÁGAZAT 24 Infokommunikációs információs rendszerek és hálózatok 25 technológiák eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek 26 internet-infrastruktúra és hozzáférés 27 vezetékes és mobil távközlési szolgáltatások 28 rádiós távközlés és navigáció 29 műholdas távközlés és navigáció 30 műsorszórás 31 postai szolgáltatások 32 kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok 33 Víz ivóvíz-szolgáltatás 34 felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése Oldal 11 / 154

12 35 szennyvízelvezetés és -tisztítás 36 vízbázisok védelme 37 árvízi védművek, gátak 38 Jogrend - Kormányzat kormányzati rendszerek, létesítmények, eszközök 39 közigazgatási szolgáltatások 40 igazságszolgáltatás 41 Közbiztonság - Védelem rendvédelmi szervek infrastruktúrái 42 honvédelmi rendszerek és létesítmények 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény 14. a)-i) pontjában, a 4. (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdésében, a 11. (6) bekezdése tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló a évi CXXVIII. törvény 80. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában 1. azonosítás: az a folyamat, amely során a lehetséges létfontosságú rendszerelemeket kockázatelemzés, valamint az ágazati és horizontális kritériumok alapján meghatározzák; 2. kockázatelemzés: fenyegetettségi és kockázati tényezők vizsgálata a rendszerelemek sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következmények értékelése céljából; 3. létfontosságú információs rendszer és létesítmény: a társadalom olyan hálózatszerű, fizikai vagy virtuális rendszerei, eszközei és módszerei, amelyek az információ folyamatos biztosítása és az informatikai feltételek üzemfolytonosságának szükségességéből adódóan önmagukban létfontosságú rendszerelemek, vagy más azonosított létfontosságú rendszerelemek működéséhez nélkülözhetetlenek. 2. A lehetséges létfontosságú rendszerelemek azonosítási eljárása Oldal 12 / 154

13 2. (1) A lehetséges létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az azonosítási eljárás eredményéről azonosítási jelentést készít. (2) Az azonosítási jelentés tartalmazza a) a vizsgált lehetséges létfontosságú rendszerelem megnevezését, a kockázatelemzést, valamint annak eredményét és a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló javaslatot, vagy a kijelölés visszavonására, vagy a kijelölés fenntartására vonatkozó javaslatot, b) az üzemeltetőnek az azonosítási jelentés teljességére vonatkozó nyilatkozatát, valamint c) az azonosítási eljárás kezdő- és zárónapját. (3) Ha az üzemeltető az azonosítási jelentés elkészítésére és benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Kormány által rendeletben kijelölt, ágazati felelősséggel rendelkező kijelölő hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság) határidő tűzésével felszólítja az üzemeltetőt az azonosítási jelentés elkészítésére és benyújtására. (4) Ha az üzemeltető a kijelölő hatóságnak a (3) bekezdés szerinti felszólítására egyetlen rendszerelemet sem azonosított lehetséges létfontosságú rendszerelemként, ebben az esetben is be kell nyújtani az azonosítási jelentést, melynek tartalmára a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A Kormány által rendeletben kijelölt ágazati javaslattevő hatóság (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) részére a kijelölő hatóság köteles megküldeni véleményezés céljából az azonosítási jelentést. A javaslattevő hatóság az azonosítási jelentés beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja az azonosítási jelentést, és a kockázatelemzéssel kapcsolatos javaslatait megküldi a kijelölő hatóságnak. (6) A javaslattevő hatóság kezdeményezheti, hogy a kijelölő hatóság döntsön az üzemeltető (3) bekezdés szerinti kötelezéséről. A javaslattevő hatóság kezdeményezésétől számított 30 napon belül a kijelölő hatóság dönt az üzemeltető kötelezése kérdésében. (7) Az üzemeltető 8 napon belül írásban értesíti a kijelölő hatóságot a tevékenységében bekövetkezett minden olyan változásról, amely érinti a létfontosságú rendszerelem azonosítását. (8) A kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének új azonosítási jelentést kell készítenie a kijelölő hatóságnak a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. (3) bekezdése szerinti döntésének jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével. 3. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét a közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, alkotmányvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás szempontjaira tekintettel, a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés vonatkozásában javaslattevő hatóságként kijelöli. 3. A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a kijelölés visszavonásának szabályai 4. (1) A kijelölő hatóság az Lrtv. 2. (3) bekezdése szerinti döntését az azonosítási jelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül hozza meg. (2) A Kormány a kijelölő hatóságnak a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásában - abban a kérdésben, hogy a horizontális kritériumok teljesülésének lehetősége fennáll-e - szakhatóságként első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv üzemeltető telephelye szerinti helyi szervét, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv üzemeltető telephelye szerinti területi szervét jelöli ki. Oldal 13 / 154

14 (2a) 1 Ha kijelölő hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi vagy helyi szerve jár el, a (2) bekezdés szerinti szakkérdést a hatósági eljárás során a kijelölő hatóság vizsgálja. (3) A kijelölő hatóság a határozatában: a) 2 jóváhagyja az üzemeltető azonosítási jelentését és a rendszerelemet - feltéve, hogy az ágazati kritériumok közül és a szakhatóság állásfoglalása, a (2a) bekezdés szerinti esetben a hatóság döntése alapján az 1. mellékletben felsorolt horizontális kritériumok közül legalább egy-egy bekövetkezésének lehetősége fennáll - nemzeti létfontosságú rendszerelemként jelöli ki és elrendeli nyilvántartásba vételét, b) jóváhagyja az üzemeltető azonosítási jelentését és a kijelölést visszavonja, valamint elrendeli a nyilvántartásból való törlést, c) a kijelölésre, kijelölés visszavonására irányuló javaslatot elutasítja, vagy legfeljebb 90 napos határidő tűzésével és a feltárt hibák, hiányosságok tételes megjelölésével új azonosítási jelentés benyújtását írja elő, vagy d) jóváhagyja, hogy az üzemeltető egyetlen rendszerelemet sem azonosított lehetséges létfontosságú rendszerelemként. 4. Az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a kijelölés visszavonásának szabályai 5. (1) Ha az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság köteles megvizsgálni a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés kérdését, és a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről. (2) Ha az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kezdeményezésével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, erről tájékoztatja a kezdeményező államot. (3) Ha az EGT-állam, az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetért, az Lrtv. 3. (3) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kijelölő hatóság az Lrtv. 3. (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával az európai létfontosságú rendszerelemmé való kijelölést visszavonja, valamint a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről. (4) Ha az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság tájékoztatja az üzemeltetőt és a javaslattevő hatóságot a kijelölés fenntartásáról. Ha a visszavonást EGT-állam kezdeményezi, az Lrtv. 3. (3)-(4) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (5) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés folyamatában a horizontális kritériumok teljesülésének lehetőségét vizsgálja. (6) Ha az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, vagy a kijelölés visszavonása kérdésében az ágazatért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter ellentétes álláspontot képvisel, a végleges álláspontról a Kormány dönt. Oldal 14 / 154

15 5. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatásának feltételei 6. (1) A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. (2) A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell a) védelmi igazgatási vagy rendészeti igazgatási szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, b) tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi szakmai irányú rendészeti szervezői szakképesítéssel, vagy ezzel egyenértékű végzettséggel, c) iparbiztonsági szaktanfolyami végzettséggel, d) iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy e) a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlattal. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt követelmények alól, a korábban rendvédelmi szerv által, a rendvédelmi szerv alaptevékenységébe tartozó feladatok ellátása körében legalább öt évig foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személy mentesül. A mentesülés feltételeinek való megfelelést az érintett igazolja. (4) Ha az üzemeltető a képesítési követelményeknek megfelelő személy alkalmazásáról már gondoskodott, biztonsági összekötő személynek ez a személy kinevezhető. (5) Az alkalmasság feltételeinek való megfelelést az érintett igazolja. 6. Az üzemeltetői biztonsági terv 7. (1) A kijelölő hatóság az üzemeltetői biztonsági terv tartalmára vonatkozó Lrtv. szerinti döntését a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető az elkészítést követően szükség esetén módosítja és kétévente felülvizsgálja. Az üzemeltető a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít. (3) Soron kívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet a) a kijelölő hatóság, vagy b) a kijelölő hatóságnál a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. (4) Az üzemeltető a soron kívüli felülvizsgálatot a kezdeményezéstől számított 45 napon belül köteles elvégezni. (5) Ha az üzemeltetői biztonsági tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, vagy jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető a felülvizsgálatot követően haladéktalanul másolatban megküldi a 10. (1) bekezdése szerinti nyilvántartó hatóságnak, valamint a kijelölő hatóságnak. (6) Ha a felülvizsgálat eredményeként nem szükséges az üzemeltetői biztonsági tervet módosítani, a felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyvet az üzemeltető a felülvizsgálatot követően haladéktalanul másolatban megküldi a nyilvántartó hatóságnak és a kijelölő hatóságnak. (7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervvel összhangban megszervezi és biztosítja az üzemeltetésében lévő létfontosságú rendszerelem működésének védelmét és folyamatosságát. 7. Ellenőrzés Oldal 15 / 154

16 8. (1) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével, a létfontosságú rendszerelemek védelmét a helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szervek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének koordinálásával ütemezett módon, éves ellenőrzési terv alapján összehangoltan is ellenőrzik, oly módon, hogy a létfontosságú rendszerelem 3 évente kerüljön ellenőrzésre. (2) Az összehangolt ellenőrzésekről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve összefoglaló jelentést készít. (3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, az összehangolt ellenőrzésben részt vevő, valamint a saját hatáskörben lefolytatott ellenőrzést végző szervektől eljárásaik kimeneteléről, a megállapított hiányosságok pótlásáról tájékoztatást kérhet, melyet a szervek haladéktalanul kötelesek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére megadni. 8. Az üzemeltetővel szemben kiszabható közigazgatási bírság összege, a bírság kiszabásának szabályai 9. (1) Az üzemeltetővel szemben kiszabható Lrtv. szerinti bírság kiszabását a létfontosságú rendszerelemmel kapcsolatos hatósági eljárásokban részt vevő hatóságok is kezdeményezhetik a kijelölő hatóságnál. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összege százezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. (3) A bírság összegét a bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni a kijelölő hatóság által megadott bírság letéti számla javára. 9. Nyilvántartási és adatbiztonsági előírások 10. (1) A Kormány az európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemek nyilvántartására és a nyilvántartás adatainak kezelésére - a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét kijelöli. (2) Az üzemeltető a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokról 72 órán belül tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartó hatóságot. (3) A Lrtv. 5. (4) bekezdése szerinti szervek adatokat írásban, az adatigénylési cél meghatározásával és az átvenni kívánt adatok körének pontos megjelölésével kérhetnek a nyilvántartó hatóságtól. Az adatszolgáltatást 15 napon belül teljesíteni kell. 10. Együttműködés 11. (1) 3 A 4. (2) bekezdése szerinti szakhatósági eljárásban vagy a 4. (2a) bekezdése szerinti hatósági eljárásban a pénz- és adóügyi biztonság vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi, illetve központi szerve, a közrend, a közbiztonság, a lakosságvédelem, az alkotmányvédelem, a nemzetbiztonság, a terrorelhárítás vonatkozásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi, illetve központi szerve, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi, illetve központi szerve, valamint a Terrorelhárítási Központ véleményt nyilvánít. (2) 4 Az 1. melléklet szerinti politikai hatás kritériuma teljesülésének lehetősége tekintetében az illetékes kormánymegbízott, a környezeti hatás kérdésében a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség véleményt nyilvánít. Oldal 16 / 154

17 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzési tevékenységük során a kijelölés alapjául szolgáló körülmények változatlan fennállásán kívül vizsgálják a létfontosságú rendszerelemek, az azokhoz tartozó közterületek, valamint az azokat felügyelő, működtető személyek azon fizikai, humán és informatikai biztonsági feltételeinek meglétét, amelyek garantálják az azonosított kockázatokkal szembeni védelmet, a rendeltetésszerű működést, a szándékos és nem szándékos károkozás elkerülését. (4) A 8. (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési terv elkészítése érdekében az érintett hatóságok az együttműködés keretében, minden évben legkésőbb február 15. napjáig megküldik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére az ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges javaslataikat, melyeket egyúttal a saját ellenőrzési rendszerükben is megjelenítenek. (5) Az üzemeltető az együttműködés keretében katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén haladéktalanul köteles a kijelölő hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét értesíteni. (6) Az együttműködés keretében, az üzemeltetői biztonsági tervben meghatározott rendkívüli esemény bekövetkezésekor a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jogosult a hatáskörükben érintett hatóságoktól, a beavatkozáshoz és elhárításához szükséges adatokat beszerezni; b) az a) pont szerinti adatszolgáltatást az érintett hatóság soron kívül köteles teljesíteni; c) a rendkívüli eseményre való reagálás, a mentés megszervezése, irányítása, továbbá a lakosság tájékoztatása, a károk felmérése, az eredeti állapot lehetőség szerinti visszaállítása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének koordinálásával történik; d) a szükséges erők, eszközök bevonására az érintett kijelölő hatóság tesz javaslatot; e) a kiváltó okok azonosításában, a tett intézkedések értékelésében, az érintett kijelölő hatóság, a beavatkozást végző szervek és a biztonsági összekötő személy együtt vesz részt. 11. Az energiaágazatra vonatkozó különös szabályok 12. Az energiaágazat tekintetében e rendeletnek az azonosítási eljárással, a kijelöléssel, valamint a kijelölés visszavonásával kapcsolatos rendelkezéseit kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. 12. Hatályba léptető rendelkezések 13. (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 6. (2) és (3) bekezdése szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A július 1-jén lép hatályba. 13. Átmeneti rendelkezések Az azonosítási jelentést első alkalommal az ágazatra vonatkozó ágazati kritériumokat megállapító jogszabály hatálybalépését követő 180 napon belül kell a kötelezettnek benyújtania. 15/A. 6 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. (2a) és (3) bekezdését, valamint 11. (1) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Oldal 17 / 154

18 14. Az Európai Unió jogának való megfelelés 16. Ez a rendelet az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, december 8-i 2008/114/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja Módosító rendelkezések 1. melléklet a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelethez HORIZONTÁLIS KRITÉRIUMOK Egyetlen vagy egymással közvetlenül összefüggő eseményekkel kapcsolatban Magyarország területén: 1. a veszteségek kritériuma: - 24 óra leforgása alatt az áldozatok száma a 20 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 75 fő, vagy - 72 óra leforgása alatt az áldozatok száma a 40 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 150 fő. 2. a gazdasági hatás kritériuma: a gazdasági veszteség mértéke, vagy termékek és szolgáltatások romlásának mértéke, a rendszer és létesítmény fizikai sérüléséből, elvesztéséből fakadó közvetlen vagy közvetett károk, amelyek ötvenezer fő vonatkozásában meghaladják az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) bármely 30 napos időszakra vetített mértékének 25%-át. 3. a társadalmi hatás kritériuma: 300 fő/km 2 -nél sűrűbben lakott területen a köznyugalom súlyos megzavarása, beleértve a lakosságot érő káros pszichológiai és közegészségügyi hatásokat is. 4. a politikai hatás kritériuma: az állam és intézményei iránti közbizalom megszűnése, valamely állami szerv működésképtelenné válása miatt a lakosság biztonságérzete kritikus szint alá csökken. 5. a környezeti hatás kritériuma: az esemény, vagy folyamat, amely miatt a természeti vagy épített környezetben, különösen: - az infrastruktúrában bekövetkező sérülés vagy zavar, az épített vagy természetes környezet oly mértékű rongálódását idézi elő, amelynek következtében = fő kimenekítése vagy kitelepítése válik szükségessé, vagy = legalább 100 km 2 nagyságú terület tartósan szennyeződik, vagy = a felszín alatti vizek, vagy azok természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre vagy élővilága szenved tartós károsodást; - az ország tájegységeiben, kiemelkedő földrajzi területeiben visszafordíthatatlan negatív változás következik be. 2. melléklet a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelethez Oldal 18 / 154

19 AZ ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV LEHETSÉGES KÖVETELMÉNYEI 1. Tartalmi követelmények 1.1. Általános bemutatás Az üzemeltető az Üzemeltetői Biztonsági Tervben megadja a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos fő célkitűzéseit, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett, működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit: a) szervezet és személyzet, b) a rendszer és létesítményelemeinek azonosítása és értékelése, c) üzemvezetés, d) a változtatások kezelése, e) védelmi tervezés, f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás, g) még elégséges szolgáltatás sztrájk esetén A létfontosságú rendszerelemek környezetének bemutatása A bemutatás legalább az alábbi adatokat tartalmazza: a) az érintett lakott területek jellemzése, b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.), c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek, d) rendkívüli esemény által potenciálisan érintett - különösen a lakosság és a gazdasági társaságok ellátását érintő - más közművek, szolgáltatások, e) működő gazdálkodó szervezetek, ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közműszolgáltatási kapcsolat stb.) A létfontosságú rendszerelemek kihasználtsága, forgalmi adatok A létfontosságú rendszerelemek környezetében más üzemeltetők által folytatott tevékenységek ismerete, a lehetséges hatások figyelembevétele A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk: a) a területre jellemző, a létfontosságú rendszerelemek sérülését eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők, b) a helyszínt jellemző, a létfontosságú rendszerelemek biztonságos tevékenységére, üzemeltetésére, működésére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők A létfontosságú rendszerelemek bemutatása Tartalmazza: a) a rendkívüli esemény forrásaira, azok körülményeire vonatkozó információt, b) helyszínrajzot, amely bemutatja az elemeket, és vázlatosan feltünteti a létfontosságú elemet, c) a lehetséges veszélyt jelentő anyagok, berendezések megjelölését, mennyiségét, tárolási adatait, d) a használat, igénybevétel folyamatát, idejét, e) a tevékenységekre vonatkozó legfontosabb technológiai és karbantartási folyamatokat, műveleteket, f) a főbb fenyegetettségek elemzését és az egyes elemek sebezhetőségén, valamint a lehetséges hatásokon alapuló kockázatelemzést Rendszer és létesítmény bemutatása Oldal 19 / 154

20 Be kell mutatni az infrastruktúrát, elkülönítetten az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész infrastruktúrához tartozó elemeket, amelyek az alábbiakra terjednek ki: a) tartalék rendszerelemek megléte, b) sérülés esetén a helyreállítás módja, az ahhoz szükséges anyagok tárolásának helye, a helyszínre juttatás biztosításának ideje és módja, c) javító és karbantartó tevékenység, d) alternatív megoldások, e) javíthatóság, helyreállítás megvalósíthatósága, f) belső és külső tájékoztatási rendszerek, g) munkavédelem, h) vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények, i) elsősegélynyújtó és mentő szervezetek, j) környezetvédelmi szolgálat, k) műszaki biztonsági szolgálat, l) katasztrófa elhárítási szervezet, m) fix és mobil laboratóriumi hálózat, n) kézi mérőműszerek és monitoring hálózatok, o) biztonsági szolgálat, p) beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A részletes elemzéssel vizsgált lehetséges rendkívüli események bemutatása Az üzemeltető ismerteti a valós viszonyokra épülő rendkívüli eseménysorokat. Alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére a) szöveges leíró és folyamatábrán (sérülés lehetséges fajtái, érintett környezet és lakosság meghatározása), b) rajzi megjelenítésen, c) méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon, fényképen A létfontosságú rendszerelemek védelmének eszközrendszere Az üzemeltető megjelöli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja a létfontosságú rendszerelemek védelmét, továbbá meghatározza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosít. Bemutatja az infrastruktúra elemeinek és egészének védelmére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, a döntéselőkészítéshez szükséges infrastruktúrát: a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket, b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét, c) a dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét, d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit, e) a távérzékelő rendszereket, f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket, g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközeit és szaktechnikai eszközeit, h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket, i) a létfontosságú rendszerelemek kiesése következtében alkalmazható vagy rendelkezésre álló alternatív megoldásokat A létfontosságú rendszerelemek irányítási rendszere Az adott elem sérülési, megsemmisülési kockázatának elemzése alapján be kell mutatni a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket, azok alkalmazott módszereit. Az irányítási rendszer az alábbi adatokat tartalmazza: Oldal 20 / 154