NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT MŰVÉSZETI, NEVELÉSI- ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR ANDRAGÓGIA INTÉZET ANDRAGÓGIA TANSZÉK

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT MŰVÉSZETI, NEVELÉSI- ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR ANDRAGÓGIA INTÉZET ANDRAGÓGIA TANSZÉK A TATAI FESZTIVÁLOK HELYZETE NAPJAINKBAN Konzulens: Lovass Tibor Óraadó tanár Készítette: Polgár Anna Rózsa Művelődésszervező-rajz Nappali tagozat SZOMBATHELY

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ Témaválasztás Tata története vs. Rendezvénytörténet A fesztivál mint műfaj Fesztiválok Tatán A tatai kistérség A kistérség bemutatása Kistérségi nagyrendezvények FESZTIVÁLOK TATÁN A Tatai Sokadalom Története Paraméterei Helyszín Időpont A rendezvény célja Közművelődési koncepciója Célcsoport Fellépők, előadók Program Kiegészítő szolgáltatások Résztvevők A szervezők Pénzügyi háttér Technikai háttér Arculata és PR-tevékenysége Arculat Marketingeszközök Távlati tervek Tatai Nyári Barokk Fesztivál Története Paraméterei Helyszín Időpont A rendezvény célja Közművelődési koncepciója Célcsoport Fellépők, előadók Program Kiegészítő szolgáltatások Résztvevők Szervezők Pénzügyi háttér Technikai háttér

3 Arculata és PR tevékenysége Arculat Marketingeszközök Távlati tervek A Tatai Öreg-tavi nagy halászat Története Paraméterei Helyszín Időpont A rendezvény célja Közművelődési koncepciója Célcsoport Fellépők, előadók Program Kiegészítő szolgáltatások Résztvevők A szervezők Pénzügyi háttér Technikai háttér Arculata és PR tevékenysége Arculat Marketingeszközök Távlati tervek A Tatai Vadlúd Sokadalom Története Paraméterei Helyszín Időpont A rendezvény célja Közművelődési koncepciója Célcsoport Fellépők, előadók Program Kiegészítő szolgáltatások Résztvevők A szervezők Pénzügyi háttér Technikai háttér Arculata és PR-tevékenysége Arculat Marketingeszközök Távlati tervek Víz, Zene, Virág Fesztivál Története Paraméterei Helyszín Időpont A rendezvény célja Közművelődési koncepciója Célcsoport Fellépők, előadók Program Kiegészítő szolgáltatások Résztvevők

4 A szervezők Pénzügyi háttér Technikai háttér Arculata és PR-tevékenysége Arculat Marketingeszközök Távlati tervek Kutatás Primer kutatás A mélyinterjúk A kérdőív Szekunder kutatás A kutatás tapasztalatai Konzekvencia a tatai fesztiválhelyzetről ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM Jegyzet Bibliográfia Internetes hivatkozások Ábrák, képek jegyzéke Ábrák jegyzéke Képek jegyzéke

5 1. Bevezető 1.1. Témaválasztás A történelem folyamán Tota, Thata, Thota vagy nevezhetnénk akár latinul Dotisnak, mindig ugyanazt jelentette, egy kisvárost, mely kicsiny volta ellenére nagy történelmi múlttal rendelkezik. A múlt a jelen mellett ott van ma is az utcákon, akit idehoz az útja és engedi magát, hogy Tata hasson rá hangulatával, épületeivel s természeti kincseivel, nem tud a hatása alól szabadulni. Ide születni egészen más dolog. Az, ami egy ide látogatót megfog, az sok tatainak oly természetes. A mindennap vagy sűrűn látott épületek, műemlékek, természeti tünemények megszokottá válnak, nekünk meg kell tanulnunk újra rácsodálkozni ezekre. Mint mikor a felnőtté válás után az emberek elfelejtenek gyermekszemmel tekinteni a világra, pedig sok csodát csak úgy lehet észrevenni. Sokszor tudatosan kell magunkból előhívni a gyermeket. Ekkor változik meg a világ, s megmutatja gyönyörű arcát. Kicsit nekem is el kellett fizikai értelemben távolodnom városomtól, hogy újra rátalálhassak. A szombathelyi diákévek után egészen más szemmel nézek gyermekkorom Tatájára. Nyilván ezen a folyamaton átmegy minden ember, aki más városban végzi felsőfokú tanulmányait, de kérdés, hogy kiben milyen új gondolatok merülnek fel. Az évek alatt tanult ismereteket arról, hogy hogyan is kell valójában művelődést szervezni, hazahoztam, és egy idő után már egészen más aspektusból kezdtem tekinteni a tatai kulturális életre. A szakmai szem fokozatosan előjött belőlem. Már nem ugyanúgy vettem részt egyes fesztiválokon, programokon mint korábban. 5

6 Ez adott motivációt arra, hogy szakdolgozatom témájául a tatai fesztiváléletet válasszam, s ezzel a magyarországi fesztiválok egy kicsiny szeletét vizsgáljam. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon miért van manapság ennyi fesztivál? Vajon azzal, hogy sok fesztivál van, a minőségük változott? A fesztivál szó ugyanazt jelenti ma, mint korábban? És kik rendezik a fesztiválokat? Hivatásos rendezvényszervezők vagy a civil szféra aktivistái? Ha utóbbi, akkor miként hat ez ki a fesztiválszervezésre? Ezekre a kérdésekre próbáltam meg választ találni a mai tatai fesztiválhelyzet bemutatásával. A választalálásra több forráshoz nyúltam. Egyrészt szekunder kutatás során feltérképeztem a jelenlegi tatai nagyrendezvényeket, másrészt kérdéseket intéztem interjúimban szervezőikhez, és kérdőívemben a tatai lakosság egy részéhez. Munkám során hasznos információkat tudhattam meg a fesztiválrendezőktől és a városlakóktól egyaránt. Érdekes, hogy jelenleg a nagy tatai rendezvényeket mind önkéntes civil emberek szervezik, másodállásban. Az elhivatottságuk megjelenik minden téren, azt látom, hogy fesztivált szervezni csak úgy lehet csinálni, ha az ember szívügyének érzi. Dolgozatomban megpróbálok fényt deríteni a jellemző tendenciákra, a sokféle gondolkodásmódra és az örök értékekre Tata története vs. Rendezvénytörténet De nézzük a kezdetektől! Hogyan állíthatjuk párhuzamba Tata és a rendezvényszervezés történetét? A következőekben kiderül, hogy a 6

7 fejlődésükben természetszerűen sok a közös pont, mivel a társadalom fejlettségi szintje meghatározója a rendezvények milyenségének. A római korban találhatjuk az első szoros kapcsolatot. Tata helyén jelentősebb, névvel is meghatározható római település lehetett ban találták meg azt az utat, amely Brigetióból kiindulva Tatán keresztül a környei római település felé tartott. 1 Ekkor a központban, Rómában már megszervezték a rendezvények első formáit: a győztes csaták ünneplését, a cirkuszi és gladiátorjátékokat és a híres lakomákat. Rómában a rendezvényszervezés állami monopólium volt. 2 A császár volt a főszervező, aki részt is vett az eseményeken. A rendezvények célja a tömegek befolyásolása volt, Juvenalis megfogalmazása innen ered: Kenyeret és cirkuszt!. 3 Erre véleményem szerint még a mai napig találunk példát, ha a kultúrán alapuló sörfesztivál-jellegű szórakoztató, alacsony nívójú rendezvényekre gondolunk. A középkor rendezvényeinek meghatározó eleme a katolikus egyház volt, körmeneteket és misztériumjátékokat rendeztek. A világi vonalat főként a királyok udvarában lévő rendezvények (esküvők, temetések és udvari lakomák) képviselték, és emellett látványosságnak számítottak az udvari tornák. 4 A tatai középkori település legkorábbi magja helyén a római korban is éltek. A legjelentősebb középkori épület, a Vár a XIV. sz. második felében épült fel. Bizonyára színtere volt nagy lakomáknak, mivel Zsigmond és Mátyás 1 Tata története (Az őskortól 1727-ig), 102. o. 2 Járási Anikó: Rendezvényszervezés 58. o. 3 Járási Anikó: Rendezvényszervezés. 58. o. 4 Uo., 59. o. 7

8 király kedvelt helye volt, ide elsősorban pihenni és a vadászni jártak. A város első fénykorát a reneszánsz időszakban élte. A társasági élet változásának nagy fordulata a reformkorra tehető. Ekkor a társadalmi folyamatok kihatottak a rendezvényszervezésre is. A főúri, nemesi kultúrától a kialakuló polgárság felé tolódott el a hangsúly. Középpontba kerülnek a színházak, hangversenyek, bálok, szabadtéri rendezvények, s a kaszinókban, valamint egyes magánházaknál élénk tudományos, politikai élet folyt. 5 Ezt láthatjuk Tatán is, melyre utal Körmendi Géza helytörténész is: a színházi életet a 19. század közepétől a vándor színtársulatok előadása jelentette Tatán. 6 Említi érdekességképpen, hogy egy ilyen társulattal látogatott el Tatára a kor egyik legnagyobb színésznője, Déryné Széppataki Róza. Az 1890-es években messze földön híresek voltak a tatai lóversenyek. A társasági élet egyik központjává lett Tata, s nem mellékes, hogy közkedvelt volt a budapesti és a bécsi közönség körében 7 - is. A századfordulótól kezdve gyakoriak a különféle kiállítások és bemutatók, ekkortól jönnek divatba a világkiállítások. Később, a két világháború közötti időszak hozza magával a paletta színesedését: a vásárokat és a nemzetközi találkozókat. 8 Az 1930-as években számos útikalauz jelent meg a két községet, Tatát és Tóvárost bemutatva, így a nagyközönség figyelme is végre ráirányult. 9 A MÁV ún. filléres vonatokat indított, ez serkentette Tata és Tóváros idegenforgalmát. Nagy vonzerőt jelentettek, és országosan is elismertté tették Tata-Tóvárost a Júniusi hetek keretében az angolkertben megrendezett szabadtéri játékok 10 írja Körmendi Géza. A második világháború után, különösen pedig az 56-os forradalom leverésével a rendezvényszervezés kezdett egysíkúvá válni: több mint egy évtizeden át kizárólag pártrendezvényeken lehetett részt venni, csak néhány 5 Uo., 60. o. 6 Tata története ( ), 93. o. 7 Uo., 96. o. 8 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 60. o. 9 Tata története ( ), 139. o. 10 Körmendi Géza: Tata és Tóváros története a két világháború között ( ), 63. o. 8

9 szakkiállítást és konferenciát engedélyeztek. 11 A szocialista ember munkahelyi kirándulásokra, bálokra és ünnepi felvonulásokra ment. Tatán a Nemzeti Bizottság kezdeményezte és szervezte a különféle politikai ünnepségek megrendezését. Egy kis részlet, mely illusztrálja a korabeli rendezvényt a városban: délután az Eszterházy Szálló nagytermében a program első felében hangversenyt hallhattak az ünneplők, majd tatai szerzők magyar nótáit adták elő helybeli énekesek, a 45 tagú cigányzenekar kíséretével. 12 A következő váltás a es években tapasztalható. Járási Anikó említi, hogy ekkor jelennek meg a hivatásos rendezvényszervezők, akiknek elsődleges feladata a munkahelyi kollektíva összefogása. 13 Ebben az időszakban újra divatba jönnek a színházi események, koncertek, bálok, eleinte vállalati keretek között. Tatán a Komárom megyei Művelődési Központot április 4-én avatták a III. ötéves terv egyik eredményeképpen. Ugyanebben az évben újították fel a szabadtéri színpadot is, melyet 40 év után az idén fognak egy elnyert pályázatnak köszönhetően renoválni, így újra méltó helyszíne lehet a kultúrának. Napjainkban ugyanúgy, mint másutt, Tatán is megjelentek a hivatásos rendezvényszervezők, ennek ellenére a dolgozatom tárgyát szolgáló fesztiválokat a civil emberek társadalmi munkában szervezik. Járási Anikó felvázolásában láthatjuk az összefüggéseket: számtalan helyen foglalkoznak rendezvényszervezéssel az állami, a vállalkozási és a non-profit szférában is. Előbbieket a művelődésiház-jellegű államilag finanszírozott intézmények végzik, vállalkozási formában rendezvényszervező irodák működnek, és számos egyesületnek, alapítványnak, civil szervezetnek vannak saját rendezvényei, különféle célok megvalósulásának érdekében. 14 A későbbiekben látható, hogy a rendezvények városi, kistérségi és regionális fesztivállá nőttek Tatán. A Víz, Zene, Virág Fesztivál pedig már országos 11 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 60. o. 12 MSTk Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában, in: Tata története, 172. o. 13 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 61. o. 14 Járási Anikó: Rendezvényszervezés, 61. o. 9

10 nagyrendezvénynek tekinthető. Ezek a szervezések színt visznek a város életébe, felpezsdítik az életét A fesztivál mint műfaj Távolabbról, általános szemszögből nézve könnyebben körvonalazható, hogy egyáltalán mik is a nagyrendezvények, ill. fesztiválok. A fesztivál a nyílt fogyasztói rendezvények közé tartozik, nagyobb közönségnek, nemritkán több tízezer főnek szervezett rendezvénytípus állítja Járási Anikó. 15 Fesztiválból sokféle van, s a sokféle fesztivál sokféle szempont alapján tipizálható. Ezen szempontok egyike lehet a tevékenység. Beszélhetünk ez esetben művészeti vagy nem művészeti fesztiválokról, beszélhetünk egy művészeti ágat képviselő, vagy több művészeti ágat is magába ölelő, összművészeti fesztiválokról. Beszélhetünk amatőr- és professzionális művészek fesztiváljáról vagy vásárokról (sajt, bor, kézműves stb.), gasztronómiai eseményekről (kolbásztöltés, halászléfőzés stb.), sportrendezvényekről, bálokról, mulatságokról, különböző kisebbségek, szakmák utcai felvonulásairól, Love Parade-ról és virágünnepről, melyek szintén a fesztiválok műfaji megjelölése alatt szerepelnek. 16 A fesztiválok csoportosíthatók a helyszínek alapján is. Vannak szabad ég alatti, utcai vagy a települések egyéb nyitott tereit használó fesztiválok, s vannak zárt falak között megrendezett fesztiválok. A vonzásköre, kiterjedtsége alapján létezik helyi, regionális, nemzeti, és nemzetközi fesztivál. Gyakorisága szerint is különbség tehető. Vannak az egyszeri, és vannak, a különböző periódusonként ismétlődőek. 15 Uo., 123. o. 16 Hunyadi Zsuzsa: Találkozások a kultúrával 2.: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban, 2004., (2009. február 16.) 10

11 Időtartam szerint léteznek egynapos, többnapos, heti, havi stb. fesztiválok. A fesztiválok életgörbéje alapján beszélhetünk induló, érett és esetleg már túlérett fesztiválokról. Különböző események, ünnepek kapcsán is szerveződnek fesztiválok, ezek kötődhetnek egy-egy vallási vagy állami ünnephez, de akár valamilyen a természethez kapcsolódó jelenséghez is. A rendezők, szervezők, létrehozók alapján is megkülönböztethetőek a fesztiválok. Az állam, a piaci szereplők és a civil szféra egyaránt megtalálható a szervezők között: rendeznek fesztivált önkormányzatok, civil szervezetek, s kifejezetten fesztiválok rendezésére létrejött szervezetek, egyesületek, vállalkozások. Milyen kritériumoknak kell egyáltalán teljesülniük, hogy nagyrendezvényről, fesztiválról beszélhessünk? Dr. Szurmainé Silkó Mária OKM Közművelődési Főosztály főosztályvezetőjének leírásából tudhatjuk meg: -belföldön valósul meg -jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik -éves szinten ismétlődik, illetve egy-egy alkalommal rendezik meg speciális jellege miatt -turisztikai hatása van -nagyszámú látogatót mozgat meg -programterve legalább egy évvel korábban és egész évre ismert -legalább 5-6 rendezvényből áll -3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik 11

12 -tematikáját tekintve összművészeti, vagy legalább 3-4 művészeti ághoz kapcsolódik -célcsoportoknak megfelelő marketinget folytat -a költségvetésének legalább 15%-át elérő saját bevétellel rendelkezik -szakmai referenciával rendelkező készítő által összeállított hatástanulmánnyal rendelkezik. 17 Dolgozatom további részei bizonyítják, hogy e felsorolás tényezői hogyan jelentkeznek a felvonultatott öt tatai nagyrendezvénynél, a Tatai Sokadalomnál, a Víz, Zene, Virág Fesztiválnál, a Barokk Fesztiválnál, az Öreg-tavi nagy halászatnál és a Vadlúd Sokadalomnál Fesztiválok Tatán A tatai fesztiválkép elemei közé tartozik a június második hetében megszervezett Tatai Sokadalom népi hagyományőrző fesztivál, a június utolsó hétvégéjén megrendezett, 15 éves múlttal rendelkező, a ma már tömegrendezvény méreteket öltött Víz, Zene, Virág Fesztivál, a klasszikus értékeket, zenét képviselő augusztusi Tatai Barokk Fesztivál, az Öreg-tó lehalászásának attrakciójára épülő Öreg-tavi nagy halászat október utolsó hétvégéjén és a sort záró november végi Tatai Vadlúd Sokadalom, mely a Tatára érkező több tízezer vadlúd látványosságát népszerűsíti. Pár év után - ha túlélik a kritikus időszaknak számító harmadik évet a fesztiválképhez hozzátartozhat két új, 2008-as kezdeményezés: a törökkori hangulatot idéző Tatai Patara és az időjárásfüggő Jég, Zene, Jégvirág Fesztivál is. A fesztiválok kialakulásában lényeges szempont volt Tatánál véleményem szerint, hogy földrajzi szempontból igen frekventált helyen 17 Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztivál Szövetség közgyűlése és konferenciája, Pécs,

13 fekszik. A Budapest-Bécs vonalon elhelyezkedés sok előnnyel (közlekedés és ennek hozadékai) és hátránnyal jár (sokszor volt fontos katonai stratégiai célpont a történelem folyamán a Vár). Napjainkra sem évült el a helyszíni adottságok előnye: Tata jól megközelíthető autóval, vonattal, busszal, népszerű egynapos kirándulóhely. A tatai nagyrendezvényeknek, fesztiváloknak egyik alapja tehát, hogy az emberek ide könnyedén eljutnak. A fesztiválok kimondott célja, hogy az egynapos kirándulóhelyből két- vagy többnapos üdülőhellyé váljon a város, ahol színes program várja az idelátogatókat. Hogy kisvárosként öt hagyományokkal rendelkező, működőképes fesztivál alakulhatott ki a városban, az nem véletlen. A város a szerencsés helye mellett számos természeti és épített attrakcióval rendelkezik. Az attrakció szó elsősorban a turizmusban használatos kifejezés, olyan vonzerőre utal, mely a látogatók érdeklődésére számot tartó helyet, eseményeket takar. 18 Többféle definíció található rá, a legtalálóbban a következő mondat fejezi ki a lényegét: attrakció mindaz a hely, téma vagy terület, amely látogatókat vonz (Prentice- Light, 1994). 19 Dr. Faragó Hilda is lényegretörően fogalmaz: a vonzerő vagy attrakció az, ami miatt az adott helyet érdemes felkeresni, mert különbözik mástól. Ez lehet természeti szépség, ember építette alkotás vagy egy rendezvény is 20. Az attrakciók a következő tulajdonsággal rendelkeznek, ezzel látható, hogy mik is tartoznak az attrakciók közé: - Adottságaikkal és menedzsmentjük segítségével látogatókat vonzanak mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták köréből. 18 Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, 32. o. 19 Uo., 33. o. 20 Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 9. o. 13

14 - Kikapcsolódási és szórakoztatási lehetőségeket kínálnak a látogatóknak szabadidejük élvezetes eltöltésére. - Adottságaik kihasználása érdekében fejlesztették ki őket. - Attrakcióként menedzselik őket a látogatók igényeinek kielégítése érdekében. - A látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelő szintű és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak. - Ingyenesek avagy belépődíj ellenében megtekinthetők. (Walsh- Heron-Stevens, 1990) 21 Az attrakciók a látogatómenedzsment szempontjából négy fő csoportra bonthatók (Swarbrooke, 1995): a) a természeti környezet elemei alkotják az első csoportot, (Tata a vizek városa: Öreg-tó, Cseke-tó, patakok, erek, források; a mellettük lévő növényzettel együtt nagy vonzerővel bír, kirándulóhelyszín a környék, Vértes, Gerecse a természeti környezet adottsága) b) melyek az ember által, de nem turisztikai hasznosítás céljából megépített létesítmények, (Tata fő attrakciója a Vár a város szívében és többek közt emellett az Eszterházy-kastély, barokk lakóházak, a Kiskastély, a volt Pálmaház, a barokk Nagytemplom) c) a főként turisztikai hasznosításra kialakított létesítmények (Tatán például a szabadtéri színpad) d) és a speciális események (mint a megrendezett fesztiválok és egyéb rendezvények). 22 Az attrakciók a kulturális turizmusnak is az egyik fontos szegmensét alkotják. Az attrakciók foglalják magukba a kulturális turizmus célpontjait, helyszíneit, a látogatók motivációját a városba látogatásra. "A kulturális turizmus a személyek alapvetően kulturális motivációból történő helyváltoztatása, mely magában foglalja a tanulmányi utakat, előadó művészeteket, kulturális túrákat, fesztiválok, történelmi helyszínek, 21 Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, 32. o. 22 Uo., 48. o. 14

15 emlékhelyek meglátogatását, a folklór értékeinek megismerését és a zarándoklatokat. (WTO 1985) 23 A kulturális turizmus kiemelt területét képezik a fesztiválok. Ezek a nagyrendezvények elsősorban a kulturális örökség értékeire, hagyományaira, valamint kortárs művészeti értékekre építenek, és vonzó programot jelentenek mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták számára. Fontos cél, hogy minden magyarországi régióban legyen legalább egy olyan, kiemelkedő rendezvény, amely minden turista számára elsődleges vonzerőt jelent. 24 A kulturális turizmusba tartoznak még az ingatlan kulturális örökségek (várak, műemlékek, történelmi emlékhelyek, múzeumok, kultúrtáji, néprajzi örökségek), a világörökségek, a magyar- és nemzetközi művészeti programok bel- és külföldön, a szabadtéri előadások, a mindenféle művészeti ágba tartozó előadások (színháztól a balettig), kiállítások (iparművészettől a képzőművészetig), a kulturális utak (pl. borutak), a témaparkok (pl. Ópusztaszer) és az egyházi, illetve vallási helyszínek és programok. 25 A kulturális turizmust Tatán öt nagyrendezvény képviseli. Ezek elnevezését is érdekes jobban megfigyelni, melyből kiderül, hogy az adott rendezvény mire épít, hogyan kapcsolódik össze a kultúra és a turizmus: víz, zene, virág, barokk, halászat, vadlúd. Ha tatai fejjel gondolkodunk, egyértelmű, hogy mindegyik alapjaiban tatai adottság, s egyben mindegyikben ott rejlik az attrakcióra való utalás. E gondolatmenetben a Tatai Sokadalom kakukktojás, de e szókapcsolat is sugallja azt, hogy mire számíthat a rendezvénylátogató. Érdekes, hogy némelyik rendezvénynél szó szerint megjelenik a fesztivál szó: Víz, Zene, Virág Fesztiválnál és a Tatai Barokk Fesztiválnál. Másik kettőben a sokadalom szó fejezi ki a sok embert, aki megfordul a rendezvények ideje alatt a programokon: ez a Tatai Sokadalom és a Tatai Vadlúd Sokadalom. Az ötödik, a Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat nevében a régi hagyomány idéződik fel, a jelentős eseményre a nagy szócska utal. Ez 23 Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztiválszövetség konferenciája, Pécs, OKM Közművelődési Stratégia , fajl_id=40079&meret=5 (2009. febr. 28.) 25 Dr. Szurmainé Silkó Mária: A közművelődés szerepe és lehetőségei a fesztiválok szervezésében c. előadása, Magyar Fesztiválszövetség konferenciája, Pécs,

16 összevethető például a Nagy Házalakítás című tévéműsor nevével, mely egy hétköznapi eseményt is többlettartalmúvá tehet. Összességében mindegyik tatai nagyrendezvény elnevezése a fesztiválok lényegére mutat rá: a kulturális rendezvények legnagyobb szabású formái A tatai kistérség A kistérség bemutatása A környéken jellemző mint ahogyan országosan is -, hogy minden helység, a település méreteitől függően megszervezi, kitalálja a saját fesztiválját. A környező települések is rendelkeznek attrakciókkal, amit kiemelnek a köréjük szervezett programokkal. Ez mindenképpen pozitív jelenség, a szürke hétköznapok válnak színesebbé egy-egy napra. A kistérség magát Tata városát és a környező kistelepüléseket foglalja magába. Tata-Agostyán, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna tartozik Tata vonzáskörzetéhez. A térség vonzereje a közeli Duna, a Gerecse-hegység vonulatában a páratlan szépségű természet és a kis faluk bensőséges hangulatában rejlik. A természeti környezet elemei mint attrakció a kistérségben is megjelenik Kistérségi nagyrendezvények A kistérségben is vannak már az évek alatt hagyománnyá vált nagyrendezvények, melyek időpontjukkal összhangban vannak a tatai rendezvényekkel. A célközönség rendszerint nem oszlik meg, mindenki tud élni a rendezvények nyújtotta kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekkel. A kistérségi jelentőségű fesztiválokról írja Dr. Szurmainé Silkó Mária, hogy A kistérségi rendezvényeknek jelentős szerepük van a helyi lakosság identitástudatának erősítésében, a közösségfejlesztésben és a vidéki életminőség javításában. Ez látszódik mind a tatai, mint a kistérségi fesztiváloknál is. 26 Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz, 47. o. 16

17 Véleményem szerint a tatai és a környékbeli kulturális élet segíti egymást. A kistérségi eseménynaptár egyeztetett megtervezésével, jó szervezésekkel, a képviselt értékekkel és a helyi adottságokkal élve turisztikai vonzerővel bír a kistérség. Ezt bizonyítja a közvetkező néhány környékbeli nagyobb, már hagyományt kialakított rendezvény, melyek rövid bemutatása következik. Neszmélyen a hagyományosan évente megrendezett Hídverő Napok a Duna Eurorégió idegenforgalmi, kulturális, valamint bor és gasztronómiai bemutatója, melynek célja az, hogy a turisztika eszközeivel erősítse a térségek együttműködését, valamint "Híd" szerepet töltsön be a Visegrádi országok eurorégiói között. 27 Neszmély hírnevét messze viszi a Dzsesszmély is, mely főként a jazzkedvelők népszerű találkozóhelye. Ez a civilek által szervezett rendezvény mindig augusztus első hétvégéjén várja a kikapcsolódni vágyókat. 28 Augusztus utolsó hétvégéjén a szüreti hangulatot idéző, 2008-ban az ötödik alkalommal megrendezett Hilltop Borünnep vonz a neszmélyi Melegeshegyre mindenkit, és főleg azokat, akik szeretik a jó bort. 29 Kocson rendezik meg a Kocsitoló Fesztivált, melynek fő attrakciója a kocsitoló verseny. Ebben öt fős csapatoknak kell az 1800 méter hosszú, szintkülönbségekkel teli pályán végigtolni a 380 kg súlyú szekeret. Idén rendezték meg a jubileumi 10. fesztivált, a július i hétvégén. 30 Ezeken kívül a kisebb szervezésű falunapok is megadják a terület karakterét. Tata és a kistérség együttműködéséről tesz tanúbizonyságot, hogy a kistérség képviselteti magát a nagyobb tatai rendezvényekben. A Víz, Zene, Virág Fesztivál eseményei közt minden évben van olyan program, aminek kifejezetten az a célja, hogy a kistérségi identitást erősítse. Az elmúlt években a környék falvaiban lakók a helység jellegét kifejező nagyméretű hattyúkat készítettek, melyet először kiállítottak a tóparton, majd vasárnap délután 27 (2009. január 27.) 28 (2009. január 27.) 29 Uo (2009. január 27.) 17

18 megúsztatták a tavon. 31 Említhetjük a kistérség polgármestereinek showműsorszerű virágkötő versenyét a Várszínpadon, vagy a gyermekrajzpályázatot, amin tatai és kistérségi óvodások és kisiskolások vettek részt. Mind az öt nagy tatai fesztiválra jellemző, hogy a fesztivál idejére a kistérségben élő művészek rendszerint kiállítási alkalmat kapnak, a színpadi művészeti csoportok pedig fellépési lehetőséget. Igaz, a Vadlúd Sokadalomnál ez speciálisan jelentkezik. A Tatai Sokadalomban a fellépő tánccsoportokban megjelennek a kistérségben élők. Az Öreg-tavi Nagy Halászaton is alkalom nyílik a bemutatkozásukra, 2008-ban például vasárnap délelőtt kistérségi együttesek műsorát lehetett látni. 31 Gyimesi Krisztina: A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kezdetektől napjainkig 18

19 2. Fesztiválok Tatán 2.1. A Tatai Sokadalom Története A kétezredik esztendő a magyar népnek nemcsak az új számmal kezdődő évszámot hozta el, hanem az államalapítás ezeréves évfordulóját is. Ezer év eltelte után megállhattunk egy pillanatra és összegzést tehettünk az elmúlt időszakról. Ezek a nagyszabású rendezvények teret adtak arra, hogy az ember jobban átélje a millenniumi hangulatot. Tata is kivette a részét az ünnepsorozatból. Két nagyszabású rendezvényt is köszönhetünk a millennium eljöttének. Egyik az ország több pontján megrendezett, régiókként különböző jellegzetességekkel bíró Millenniumi Sokadalom Rendezvénysorozat tatai szerveződése, a másik a következő fejezetben tárgyalandó Tatai Barokk Fesztivál. A Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának rendezvénysorozatában Kovács Flórián hivatalvezető jóvoltából, Novák Ferenc a rendezvény szellemi atyjának ötletét felkarolva 2000-ben kiemelt rendezvényként több helyütt megrendezésre került a Millenniumi Sokadalom. Az első évben, 2000-ben hét, az azt követő évben kilenc helyszínen tartottak Millenniumi Sokadalmat a történelmi Magyarország területén Komárom és Tata közösen, Abádszalók, Budapest, Gyula, Kolozsvár, Marosvásárhely, Miskolc, Pécs, nem utolsó sorban Zenta nyerte el a rendezés jogát. Államiságunk ezer éves évfordulóján ezeken a helyeken e rendezvény keretén belül tájegységek szerint fölvonultatták és egyben fölkutatták a néptánc, népzene, a tárgyalkotó népművészet még élő kincsestárát. Így történt ez Tatán is. Az évforduló évében a kezdetben egynapos rendezvény városunk millenniumi napja is volt egyben. A millenniumi zászlót e rendezvény keretén belül fogadtuk. Ez a zászló még 2003-ban is a színpad díszítőeleme volt ben és 2001-ben Tatai Millenniumi Sokadalom néven rendezték meg a népi kultúrát felelevenítő napokat től Tatai Sokadalommá rövidült 19

20 a neve és utódrendezvénye maradt a millenniumi rendezvénynek. Ezen a néven ismertté az évek alatt. Ahhoz, hogy e hagyomány kialakuljon itt, Tatán, tudnunk kell, hogy nem volt megalapozatlan a Millenniumi Sokadalom rendezői jogának elnyerése. Már 2000 előtt is volt hasonló jellegű népművészeti fesztivál a városban, az 1992-től 1994-ig minden esztendőben megrendezett Híd Fesztivál. A Híd Fesztivál szervezője szintén a Tatai Kenderke Művészeti Iskola volt. A Víz, Zene, Virág Fesztivál elindítása 1994-re esik, az ott megjelenő jó szervezői készség és egyéb befolyásoló tényezők hatására a Híd Fesztivál nem volt képes fennmaradni, ekkor megszűnt. Így látható igazán a folyamat: Híd Fesztivál, Millenniumi Sokadalom, Tatai Sokadalom. Volt átalakulás, nem is kevés, de jellegében és értékeiben mindig is ugyanazt képviselte és képviseli a mai napig. A fesztiválokra jellemző városimázserősítő 32 rendezvényről van szó Paraméterei Helyszín Tatán, a Cseke-tónál látható a 46 ha kiterjedésű Angolpark, mely buja, vadonnőtt hatású növényeivel nevéhez híven megtestesíti a klasszikus angol stílusú parkot. 33 Ezt olvashatjuk egy útikönyvben az Eszterházycsalád hagyatékáról, melyet saját örömükre Böhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján kezdtek kialakítani 1782-ben. Napjainkban természetvédelem alatt áll a terület, a legkülönfélébb hazai és egzotikus fák, növények változatos együttesével különleges színteret biztosít a Sokadalomnak. 32 Járási Anikó: Rendezvényszervezés 124. o. 33 Magyarország útikönyv, 517. o. színpadon, háttérben a Kiskastély 20