Tisztelt Alkotmánybiróság!

Átírás

1 Alkotmánybiróság 1015 Budapest Donáti u Tárgy: Inditvány kiegészítése, pótlása Hiv. szárr Tisztelt Alkotmánybiróság! Alulírott a augusztus 14-én elküldött alkotmányjogi panasz inditványomat a november 14-én átvett IV/1329-2/2018. számú főtitkári tájékoztatás adta lehetőségekkel élve - a nyitva álló határidőn belül - az alábbiakkal egészítem ki, illetve pótolom a jelzett hiányosságokat. I. Az eredeti indítvány pontosftása, kiegészítése: Az Alkotmánybiróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv) 26. (1) bekezdés, valamint a 27. alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja valamint d) pontja által biztositottjogkörében eljárva: 1. Vizsgálja felül 3 Kúriának az Mfv. ll /2017/4. számú ítélete meghozatala során alkalmazott 326/2013. (VIII.30. ) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése ig hatályos rendelkezésének az Alaptörvénnyel való összhangját és állapítsa meg, hogy ennek szövegében a község szó nyelvtani (jogi szakmai) értelmezése e jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességéhez vezet, mivel sérti az Alaptörvény XV. cikk (1)- (2) bekezdésébe foglalt jogegyenlőség követelményét. Valamint 2. Vizsgálja felül a Kúria Mfv. ll /2017/4. számú ítéletét és állapitsa meg, hogy ennek a e előtti perbeli időszakra vonatkozó része az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközik. Ezért kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria Mfv. II /2017/4. számú ítéletét semmisitse meg. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden emberjogképes. (Általános jogegyenlőségi szabály} f2) Magyarorszóg az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származós, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítjd. (Hátrányos megkülönböztetés tilalma)

2 II. Az érdemi indokolás kiegészítése, pontosítása (eredeti indftvány 2. pontjához): j. A támadott jociszabálvi rendelkezés alaptörvénv-ellenesséqének indokolásához A Kúria, fent megjelölt számú ítéletét a 326/2013. (VIII.30. ) Korm. rendelet 16. (8) bekezdésére alapozta, amely a perbeli időszak alatt a munkaügyi vita elbírálása szempontjából csak szeptember 9-től módosult (a 249/2015. (IX. 8. ) Korm. rendelet 10. (2)bekezdés szövegével). Az addig hatályos szöveg: "A nehéz körülmények között végzett munkáértjáró pótlékra az a pedagógusjogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagotjelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található." A Kúria álláspontja szerint a támadottjogszabályi rendelkezésben a község szónakcsak a közjogijelentése szerinti értelmezése lehetséges, emiatt a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott (a továbbiakban: elmaradott), de városijogállású települések köznevelési intézményeiben dolgozó pedagógusok a nehéz körülmények között végzett munkáértjáró pótlékra a szeptember9-ét megelőző időszakban nem jogosultak. Annak bizonyitása, hooy a támadott iogszabályi rendelkezés ebben az értelemben az Alaptörvény XV. cikk 11) -!2) bekezdésébe ütközik A nevezett pótlékra való jogosultságból a 326/2013. (VIII.30. ) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése szeptember 9-ig kizárja azokat a pedagógusokat, akik elmaradott, de városi jogállású településen található köznevelési intézményekben dolgoznak. Véleményem szerint: - az elmaradott településeken dolgozó pedagógusok hivatásuk gyakorlása során a településük elmaradottsága miatt ugyanolyan, vagy hasonló helyzetben vannak - a fenti megkülönböztetésnek nincs semmilyen, racionális érvekkel alátámasztható indoka. - ez a megkülönböztetés diszkriminatív. Indokolás: A támadott Jogszabályi rendelkezés a 240/2006. (XI. 30. ) Korm. rendelet mellékletére utal, amely megyénkénti felsorolásban, azon belül is abc- sorrendben tartalmazza az elmaradott, valamint a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket. Osszeállításához a hatályba lépését néhány évvel megelőzve elvégzett kutatás eredményei szolgáltattak adatokat. Ebben a mellékletben nincsenek feltüntetve a fejlettségük/elmaradottságuk fokát mutató értékek, amelyeket az akkori 17 szempont szerint kialakitott komplex mutatók átlagaként állapítottak meg.

3 A Központi Statisztikai Hivatal kiadott egy 2011-ben készült, "A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007. (V ) OGY-határozat alapján (komplex mutató)" cimmel ellátott listát, amely már 30 szempont szerint elemzi és állftja sorrendbe Magyarország valamennyi települését. A kutatás vezetői ben publikáltaktanulmányt az elemzés módszertanáról, amely a Területi Statisztika 2012 májusi számában jelent meg. htti^<7www. ksh. hu/docs/hun/xfto/terstat/2012/03/faluvebí tipold. pdf, A gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontok mellett 2011-ben már néztékatelepülésektársadalmiésszociális mutatóit is, így ez átfogóbb képet nyújtott az ország településeiről. Az adatok alapján egy komptex mutatót alakitottak ki, amely szerint sorrendbe helyezhető valamennyi település. budaors. hu/?module=news&action=show&nid= Ezt a táblázatot, valamint a 240/2006. (XI. 30. ) Korm. rendelet mellékletéből készített, továbbá Magyarország városait tartalmazó táblázatot felhasználva előállítható egy kimutatás, amelyben a mellékletben feltüntetett 1446 kedvezményezett település közül kiszűri az 1050 elmaradott települést, és ezek neve mellett a komplex fejlettségi átlagmutatókat is megjeleníti, majd e szerint csökkenő sorrendbe rendezi a településeket. A köztük fellelhető 16 városi jogállású település az 59, 83., 126, 149., 223, 249., 259., 328, 367., 373., 470, 480, 627., 697., 872. és a 910. helyet foglalják el. httds://drive. google. com/file/d/lnuhbgcempxdlslzzk4-7twchupruwd-0/view?usp=sharing Az adatokból kiderül, hogy az elmaradott települések között még a legfejlettebb városi jogállású településnél is 58 fejlettebb (tehát kevésbé elmaradottabb) község volt. A városi jogállású településeknek a listában megjelent szórt elhelyezkedése véleményem szerint annak az objektiv bizonyitéka, hogy az elmaradott települések jogállása és fejlettségének illetve elmaradottságának mértéke között semmilyen ok-okozati összefüggés nincs. Ezért nem lehet tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka annak, hogy az elmaradott, de városi jogállású településen található közoktatási intézmények pedagógusai miért dolgoztak volna könnyebb (igy pótlékra nem jogosító) körülmények között, mint a náluk fejlettebb községekben dolgozó (de a nevezett pótlékra jogosult) kollégáik. A városi intézmények pedagógusainak csoportját a másik csoporthoz képest hátrányos megkülönböztetés is éri a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék szempontjából az értékteremtő munkával összefüggésben álló tulajdonnal (közjogi várománnyal), mint alapvetőjoggal kapcsolatban. Atámadottjogszabályi rendelkezésa nevezett pótlékra valójogosultság szempontjából tehát önkényesen, mindenféle racionalitást nélkülözve tett különbséget az elmaradott településeken található közoktatási intézmények pedagógusai között attól függően, hogy munkahelyük települése valamikor városi címet kapott, vagy sem. Amennyiben a támodott iociszabályi rendelkezés szöveqének értelmezése csak és kizárolago^ san a Kúria szerinti lehet, úqy a fentiek alapján a jociszabályi rendelkezés az Alaptörvénv XV.

4 cikk ÍD-121 bekezdésébe ütközik, mert o ioaalkotó measértette az Alaptörvény általános joqeciyenlősédi szabálvát és a diszkrimináció tilalmát. 2, Annak indokolása. hoav a tániadott kúriai itélet miért és mennviben sérti az Alaptörvényben biztosított iowmat A) Ha a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenes volta megállapítható, akkor a Kúria, ítéletének meghozatalához alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazott, amely következtében sérült az egyenlő méltóságú személyként történő kezeléshez valójogom. B) Az Alaptörvény 28. cikke, valamint az ehhez fűződő alábbi iránymutatás arra kötelezi a bíróságokat, hogy a jogszabályok szövegét szükség esetén a nyelvtani értelmezéstől eltérő módon, de meghatározott alkotmányos keretek között értelmezzék. (Alaptörvény 28. cikk "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos céltszolgálnak.' Az Alkotmánybiróság egyik határozatában (15/2014. (V. 13. ) AB [33] ) kifejtett indokolás szerint: "Minden értelmezés számára a jogszabálv által használt szavak, kifejezések, illetve nyelvi formulák, mondatszerkezeti elemek hétköznapi (illetve, ha ilyen létezik, jogi szakmai) nyeivtani értelme a knndulópont. A szemantiksi és a szintaktikai értelmezés azonban nem az egyedüli, kizárólagos módszer. Elemi formállogikai követelmény, hogy ha a nyelvtani értelem abszurd eredményre vezetne, azt el kell vetni, és más módszerek alapján más, a szó szerinti (exegetikus) értelemtől eltérő, adottesetben azzal szembenáltó értelmet kell a jogszabályszövegnek tulajdonitani. ") Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette: "..a jogszabályok értelmezése továbbra is a biróságok hatáskörébe tartozó feladat, melyet az Alkotmánybiróság nem vonhat magához, csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. " Az Alkotmánybíróság feladata... hogy az Alaptörvényben foglalt garanciákból fakadó minimlimot számon kérje a biróságoktól. Az értelmezési tartomány kijelölt alkotmányos kereteit a Kúria értelmezése véleményem szerinttúllépte. Indokolás: A hátrányos helyzetű települések listájában Battonya az 1050 település között az utolsó harmadban, a 697. helyet foglalta el 3, 1841-es komplex átlagmutatójával. Tehát nála 687 község (és 9 város) fejlettebb volt. A földrajzilag szomszédos illetve szomszéd közeli elmaradott községek fejlettségi sorrendjében megelőzte őt Dombegyház, 372. (3, 9994),, Magyarbánhegyes, 422. (3, 9149),, Nagybánhegyes/ 369. (4, 0031),, Kevermes /568. (3, 61),.

5 Amig a támadott ítélet szeptember 9-ig kizárta településünk pedagógusait (közöttük engem is) a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultságból, addig a szomszédos vagy nagyon közeli, a mi városunknál fejlettebb községek pedagógusainak szeptember 1-jétől, (a nevelő és oktató munkát közvetlenül segitő alkalmazottaknak március 26-tól) e pótlék jogszerűen járt. Ez meglehetősen abszurd, ami annak a következménye, hogy az alkalmazott jogszabály értelmezése túllépte az értelmezhetőségi tartományának lehetséges alkotmányos kereteit. A 326/2013. (V ) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése ig hatályos rendelkezésének értelmezése, majd ítéletének meghozatala során a Kúria ezt az abszurditást nem érzekelte. /Meg kell jegyezni, hogy a települések fejlettségi listájára (ksh_30jelzoszam. xls) csak az eredeti inditvány előterjesztését követően találtam rá, ezért az ebből és az ehhez kötődő tanulmányokból szerzett további ismereteket a Kúriához benyújtott ellenkérelemben nem is közölhettem./ Az itélet a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése) is ütközik. mert az értékteremtő munkával összefüggésben álló tulajdonnal (közjogi várománynyal), mint alapvetőjoggal kapcsolatban negativan diszkriminál a szabályozás szempontjából homogénnek tekinthető jogalanyok között. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybiróságot, hogy a Kúria Mfv. ll /2017/4. számú ítéletét semmisitse meg. Kijelentem, hogy az eredeti inditványomnak a fenti kiegészítésekkel és pótlásokkal nem érintett részeit továbbra is fenntartom. Kelt: Battonya, december 06. Tisztelettel: