FELSŐDOBSZA KÖZSÉG. Fenntarthatóság helyi programja Készült: MÁJUS

Átírás

1 Készült: MÁJUS FELSŐDOBSZA KÖZSÉG Fenntarthatóság helyi programja Készítette: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Miskolc 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 Összefoglaló helyzetkép 5 SWOT analízis 12 Jövőkép, célkitűzések 11 Környezeti célok 13 Gazdasági célok 18 Társadalmi célok 20 Eszközrendszer 23 Fenntarthatóság Helyi Programjának készítési folyamata 25 M/1 Lakossági kérdőív 26 Melléklet/2. Interjú a fókuszcsoporttal 32 Felhasznált irodalom 33 2

3 BEVEZETŐ Felsődobsza település a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia (FFNS), valamint a Helyi Feladatok a XXI. századra (Local Agenda 21) kormányzati és nemzetközi programok szellemében elkészíttette Fenntarthatóság Helyi Programját, ezzel is hozzájárulva Felsődobsza község területén az életminőség javításához, a környezet feltételeinek javításán át, a lakosság egészségének megőrzéséhez, a természeti értékek, területek és tájak, valamint azok rendszereinek biológiai sokféleségének megőrzéséhez, ezek fenntartásához. A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jóllét megvalósítása, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk. A feltételeknek a fenntartható fejlődés három alapszükségletét kell alátámasztaniuk: 1. Szociális igazságosság: Az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása, a közös teherviselés. 2. A holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció: A világ változásai összekapcsolják a gazdaság, a társadalom és a környezet minden kérdését, amelyet eddig különállónak hittünk és úgy is kezeltünk. A problémák egy rendszerben léteznek, és lazább vagy szorosabb szálakkal kötődnek egymáshoz. Holisztikus szemlélet hiányában nincs rendszerszemléletű ok-okozati elemzésünk a fenntarthatatlansággal kapcsolatban, nem látjuk, hogy a különböző környezeti és társadalmi problémák hogyan fonódnak össze egy rendszerré. A fejlődés és környezet kérdései összetartoznak, a környezeti kérdések a társadalmi kérdésekbe beágyazottak. A rendszerben létező problémákat nem lehet továbbra is széttagolt intézményrendszerrel, különálló intézkedésekkel kezelni. Új intézményrendszerre van szükség, amely képes biztosítani az elkülönült politikák, jogrendszer, szabályozási rendszer, szektorális gondolkodás integrációját. 3. A jó környezet minőség: Az erőforrások fenntartható, eltartó-képesség szerinti használata, a jó környezet állapot biztosítása, a térszerkezet működőképességének megőrzése. A Fenntarthatóság Helyi Programjának három alkotóeleme: - az önkormányzati elkötelezettség, - a fenntarthatósági eszközrendszer kidolgozása, - a közösségi részvétel. A Fenntarthatóság Helyi Programjának végrehajtásának elengedhetetlen feltétele, hogy a döntéshozó testület, hivatali alkalmazottak és a lakosság is információt kaphassanak róla, részt vehessenek megvalósításában. A program készítésének és megvalósításának tehát éltető eleme kommunikáció: az önkormányzatban dolgozók, a civilek, a szakemberek, gazdálkodók külső segítőkön kívül kölcsönösen tanulhatnak egymástól, ezáltal a folyamat során mindenki a fenntarthatóság tanulási folyamatának részesévé is válik. Az Önkormányzat célja, hogy a jó gyakorlatokat, mintaértékű kezdeményezéseket megismertesse a lakossággal, saját intézményrendszerének munkatársaival. A lakosság és a külvilág felé írásos formában kommunikálja a munkafolyamatokat és a vállalások végrehajtását. 3

4 Felsődobsza Önkormányzata határozatával hivatalosan is elkötelezi magát a Fenntartható Fejlődés mellett. Elfogadását követően a Fenntarthatóság Helyi Programja, valamint a megvalósításához szükséges folyamatok beépülnek az önkormányzat irányelveibe, fejlesztési és pénzügyi terveibe, programjaiba. A kétévente készítendő Fenntarthatóság Helyi Program készítésének célja, hogy dokumentálja a meghatározott eredményeket és korlátokat, illetve ezeket időszakosan felülvizsgálja. Ez a folyamat segítséget nyújt az akadályok megfogalmazására, illetve azok átgondolására, hogy milyen eszközökkel, s milyen feltételek megjelenésekor, meglétekor válhatnak kiküszöbölhetővé. Felsődobsza község Fenntarthatósági Programjának forrásai Mélyinterjú (2010. november) Lakossági kérdőív (2011. május) NFFT Jövőkereső, Aalborgi Charta, nemzetközi szakirodalmak Hazai és nemzetközi helyi jó gyakorlatok 4

5 ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETKÉP A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK JELENLEGI ÁLLAPOTA Települési környezet: Felsődobsza Borsod-Abaúj-Zemplén megye abaúji területén, a Hernád völgy középső részén, gyönyörű földrajzi környezetben fekszik. Közigazgatási területe: km2. A Hernád partján üdülőövezet alakult ki. A náddal, fákkal és bokrokkal szegélyezett folyószakaszon csónakázásra, és kajakozásra is adott a lehetőség. Az érintetlen terület igazi nyugalmat és kikapcsolódást biztosít. Víz A térség felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadék- és a lefolyási-, párolgási viszonyok, minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság- és a szennyvíztisztítás hiánya, a hulladékelhelyezés, a hulladékgazdálkodás színvonala, ill. az ipari- és agrárterületek diffúz szennyezései határozzák meg. A Hernád folyót érintő negatív hatások: Mennyiségi csökkenés: ennek egyik oka, hogy a vízhozam az 1960-as évektől a 90-es évek közepéig átlagosan 10 %-kal csökkent (az utóbbi évek csapadékos időjárása növelte a vízhozamot), a másik az öntözés és a vízerőművek igényének kielégítése. A vízminőség romlása. A part természetes vegetációjának visszaszorulása. A holtágak és a morotvatavak megszűnése. Felsődobszán, Hernádkércsen, Nagykinizsen, Szentistvánbaksán és Ócsanáloson a nyílt ártérben fekvő településeken a lakóházak annak idején a folyó vízjárásához igazodva, az árvizek által addig nem érintett területeken épültek meg. Az elmúlt évtizedek árvizei azonban egyre magasabb vízállásokat eredményeztek, és elöntötték a korábban biztonságosnak hitt lakott részeket Az árvizei komoly károkat okoztak, így szükségessé vált az árvízvédelmi művek kiépítése. A mintegy 10 kilométernyi töltés 2,5 milliárd forintba kerül. A Környezet és Energia Operatív Program támogatásával megépülhetnek a hiányzó körtöltések Felsődobszán, Hernádkércsen, Nagykinizsen, Szentistvánbaksán és Ócsanáloson, ezzel két és fél ezer lakos árvízi védettsége lesz biztosítható. Felsődobszán pedig 2846 métertöltés épül meg, melyből 296 méter mobilgát. A kérdőíves felmérés során a válaszadók nagyobbik fele is szennyezettnek, vagy változó minőségűnek ítéli a vizek állapotát. Egyharmaduk szerint a háztartási hulladék, egyharmaduk szerint a vegyszerek és a szennyvíz szennyezi elsősorban a vizeket. Többen említették a határon túlról érkező bőrgyár és szennyvíztároló szennyezéseit is. Levegő: Az 1/2005 (1.13.) KvVM rendelettel módosított 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével Felsődobsza település a 10. zónába tartozik ("az ország többi területe" Légszennyezettségi Agglomeráció). Sem a bel- sem a külterületen nincs pontszerű levegőszennyező forrás. A településhez legközelebbi ipari létesítmények Encsen, illetve a 35 km-re található Miskolcon találhatók. 5

6 A kiépített gázhálózatra a lakosság 60 %-a csatlakozott rá. Az ingatlanok 40 %-a vegyes tüzelést alkalmaz. A településen és környezetében a levegő minőségét a hagyományos fosszilis fűtés, a kerti gaz és tarlóégetések, az ipari és mezőgazdasági létesítmények, a gépjárművek kibocsájtása, állattartás és az allergén növények befolyásolják. A közlekedésből eredő szennyezés (mely közvetve kerül a talajba) a térség forgalmának ismeretében vélhetően nem mutatnak kiugró adatokat. A légszennyezettség szempontjából meghatározó tehát az, hogy fűtési, vagy nem fűtési szezon van-e, milyenek a meteorológiai viszonyok. Összességében megfelelőnek minősül a levegőminőség, melyet a lakossági magatartás és szemlélet formálásával lehet javítani. Infrastruktúra A településen az ivóvíz- és csatornarendszer kiépítettsége közel 100%-os. A község vízigényének kielégítését az 1992-ben, közös megrendelésben megépült Szentistvánbaksa-Felsődobsza egyedi vízellátó vízműtelep, 2 db 150 m talpmélységű mélyfúrású kúttal biztosítja. A szolgáltatott ivóvíz minősége kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben foglalt követelményeket. A lakások 80 %-ban be van kötve. A községben már több éve kiépítésre került a gázhálózat, melyet a lakosság nagy része igénybe is vett és vesz. Felsődobsza nagy részén kiépített a vezetékes szennyvízhálózat, melyre 70 lakás van rákötve. A telefon- és kábeltévé hálózat minden igényt kielégít. A lakosság nagy része internet hozzáférési lehetőséggel is rendelkezik. Hulladék: A községben megoldott a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés, de Felsődobszát lerakófaluként is emlegetik. Évente több alkalommal gyűjtik az eldobál szemetet a felnőtt lakossággal együtt. A hulladékhelyzet javítása érdekében amit lehet, szelektív hulladékgyűjtőben helyezi el a válaszadók egynegyede, s ugyanilyen arányban maguk is hasznosítják (komposztálják, eltüzelik). Sokan tisztában vannak azzal, hogy nem jó, ha a szemetesbe dobják a hulladékot. Néhányan azzal is csökkentik a hulladéktermelésüket, hogy kevesebbet fogyasztanak. A hulladékcsökkentés érdekében újratölthető, többször használható csomagolású termékeket vásárol a megkérdezettek fele, egynegyede a válaszadóknak azonban nem figyel rá, s többen az (olcsóbb) eldobható termékeket részesítik előnyben. A településen a jelenlegitől több helyre javasolnák a megkérdezettek hulladékgyűjtő edények kihelyezését (Kossuth, Deák utca, Malom udvar, stb.). A háztartási vesélyes hulladékot (elem, sütőolaj) a megkérdezettek nagyobb többsége szívesen gyűjtené külön, ha arra lenne mód. A legnagyobb hiányosságként a veszélyes hulladék leadási lehetőségét jelölték meg a válaszadók, de a fém és a konyhai és kerti hulladék kezelésének megoldatlanságát is nehezményezik. Az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében majd mindenki intézkedéseket sürget. A válaszadók negyede szigorúbb önkormányzati rendeletet, büntetetést, rendszeres önkormányzati ellenőrzést, bejárást és komoly és azonnali bírságot vetne ki a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. Közlekedés Környező települések Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km). Közúton mind a 3-as, mind a 37-es főközlekedési útvonal felől is elérhető, Halmaj község és Abaújszántó kisváros. A településen a legfontosabb közlekedési problémaként a túl nagy átmenő forgalmat jelölték meg a válkaszadók. Hiányolják a kerékpárutakat és tárolókat is, illetve nem tarják kielégítőnek a 6

7 tömegközélekedés jelenlegi gyakoriságát. A válaszadók egyharmadát zavarja a túl sok nehézgépjármű. Zaj: Zajszennyezés a megkérdezettek többsége szerint nincs a faluban. Néhányan egyes családok hangos zenehallgatására, hangos életmódjára, a hangosbemondóra és a motorosok zajára panaszkodtak. Turizmus: A Kék hullám tanösvény útvonalát a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség hozta létre. Az útvonal hossza jelentős, 25,6 km (a leágazásokkal együtt 29,6 km), szintemelkedése 360 m. Teljesíthető gyalogosan (ajánlott két napra osztani) és kerékpáron (egy napos program). A Tárorján tanösvényt az Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület alakítgatja a környező települések (Alsódobsza, Szentistvánbaksa és Megyaszó) önkormányzatainak a segítségével. Hossza 17 km, teljes bejárása 7-8 óra. A Hernád árterületén kanyargó része jobbára csak gyalogosan járható és csak olyankor, amikor a Hernád engedi. Fogyasztói szokások: A megkérdezettek nagy része csökkenteni igyekszik fogyasztását és környezetterhelést, egyszerű megoldásokkal: sakát kosárral jár vásárolni, energiatakarékos villanykörtét használ, csökkenti az ivóvíz és energiafelhasználását, a nagyob b odafigyelést és áldozatot követelő lépéseket kevesen teszik meg (viszaváltható üvegben vásárolja amit lehet). Az energiatakarékosságra már a válaszadók kétharmada ügyel, egyharmaduk számára csak újabban vált fontossá a kérdés. A válaszadók nagyobbik fele azért teszi ezt, mert neki és a környezetnek is jó, kisebbik részük a pénztárcája szempontjai miatt teszi ezt. A háztartásban szükséges élelmiszerek felét a helyi kisboltból, egynegyedét a közeli nagyobb települések plázáiból szerzik be. Egyharmadát maguk állítják elő a helyi lakosok, s néhányan a helyi termelőktől, és rokonoktól is szívesen szereznek be alapvető élelmiszereket. Környezeti tudatosság: A település környezeti állapotát a megkérdezettek fele elfogadhtónak, egynegyede folyamatosan javulónak, a többiek rosszabbnak ítélik. A többség úgy érzi, ogy az elmúlt 10 évben kevésbé egészséges a településen élni, mint annak előtte. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az önkormányzat sokat tesz, de nem eleget a körynezet megóvása érdekében. A környezetvédelmi intézkedések között a legfontosabbnak az egységes, szankcionálást hiányolják, főként a szemeteléssel és a rongálásokkal szemben. Szigorúbb helyi rendelkezéseket és kemény szankciókat várnak el. A település nem rendelkezik Környezetvédelmi Programmal, a válaszadók csaknem valamennyien helyeselnék ha lenne, és Környezetvédelmi Alapot is létrehoznának a településen. A válaszadók a legfontosabb problémák közé a következőket sorolják: 1. kevés utcai szemetesedény 2. köztisztaság állapota 3. lakossági magatartás 4. kóbor állatok és ürülékük 5. illegális hulladéklerakók 6. gyomos, gondozatlan területek nagysága nő 7. elhanyagolt, gyomos területek 7

8 8. motorosok zaja 9. lakossági fűtésből származó légszennyezés 10. nyílttéri égetés A legfontosab három konkrét aktuális környezetvédelmi ügynek az illegális hulladéklerkók megszüntetését, a Hernádpart rendebentartását, az illegális fakivágások megszüntetését és új fák telepítését tartanák a helybeliek. A természeti értékek közül sürgősen megoldandónak ítélik a helyiek a Hernád (gyurgyalagos, Csorgó), az ivóvíz és a közterek, a Várdomb és környékének védelmét. A válaszadók az alábbi környezetvédelmi intézkedéseket tartják legfontosabbnak: 1. zöldterületek növelése, játszóterek és parkok gondozása, felügyelete 2. környezetkímélő technológiák, eljárások alkalmazása a települési intézményekben 3. a környékbeli erdők kitermelésének megállítása, újak telepítése 4. sport, szabadidős rekreációs lehetőségek feltételeinek javítása 5. illegális szemetelés felszámolása, erőteljesebb szankcionálás 6. több szemetes kihelyezése 7. szemléletformálás, a lakosság környezettudatos gondolkodásának, magatartásának fejlesztése 8. kerékpárutak, kerékpártárolók építése A régi temetők, a Malom épületének felújítását, a Várdomb környékének rendbetételét tartják a legagsürgősebbnek az épített értékek védelme szempontjából a településen a válaszadók. A megkérdezettek szerinta lakosságot elsősorban akábel TV-n keresztül lehetne tájékoztatatni a környezetvédelmi intézkedésekről, teendőkről. Néhányan jó eszköznek tartánák a lakossági fórumok, előadások, utcai akciók, tanácsadó napok szervezését is. A legtöbben a komposztálása, bio- és ökogazdálkodás, a zöld háztartás, környezet és egészség összefüggéseiről, a madárbarát kert kialakításának lehetőségeiről, a helyi védett természeti értékekről szeretnének többet tudni. 8

9 A GAZDASÁGI TÉNYEZŐK JELENLEGI ÁLLAPOTA Területhasznosítás: Három község, Szentistvánbaksa, Hernádkércs, illetve Felsődobsza összesen 2040 ha területen gazdálkodik. Legnagyobb részét a Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet műveli, a Hernád alsó részéhez eső végében zömmel kisparcellás művelés folyik. Az intenzív szántóföldi művelésbe vont területen a búza, kukorica, napraforgó, árpa termelése a jellemző. Kevés a terület, a földfelvásárlás miatt az önkormányzat nem tud venni. Amivel rendelkezik, azon a szociális földprogramkeretében krumpli, tök, őszi búza termesztése folyik a lakosok számára. Jellemző a szőlő- és mezőgazdasági területek elhanyagoltsága. Annak ellenére, hogy bevallásuk szerint sokan szívesen tartanának állatot, már csak néhányan tartanak sertést és szarvasmarhát. Helyi termék előállításába, terjesztésébe, a válaszadók több, mint harmada kapcsolódna be. A kertészet, a feldolgozás (hús, befőzés, aszalás) iránt egyaránt jelentkezik érdeklődé. Többen szeretnének, de lehetőpségeik hiánya miatt nem tudnak ilyenben gondolkodni. A helyi kiskereskedelmi bolthálózat az elmúlt néhány év alatt vállalkozók által üzemeltetett kereskedelmi egységekkel bővült, ezen kívül található még néhány vállalkozás, amely az itt élő embereknek munkalehetőséget biztosít. A település jelentősebb gazdasági egységei: ÉMÁSZ Rt, Erőmű, Vízművek villanytelepe, valamint a még működő Hernádkércsi Szövetkezet egy része. Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft.-t az RWE EnBW társaságok többségi tulajdonában lévő ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. alapította 1999-ben, a Felsődobszai (1906-ban épült) és Gibárti Vízerőműveket a Kft. működtetik. A Bársonyos menti keleti törpeerőműveket leállították a járulékos csatorna karbantartási munkák költsége (illetve gazdátlansága) miatt. 9

10 A TÁRSADALMI TÉNYEZŐK A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dombjainak egyike ez időtájt földvárként szolgált annak a felvidéki váraknak láncolatában, amelyek füst és fényjelekkel, dobszóval adták egymásnak az ellenség közeledtét. Feltételezések szerint a dobszóból ered a falu neve (Alsódobsza, Felsődobsza). A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek. Napjainkban közel ezer fős a község lakosszágszáma, 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. A településnek Polgármesteri Hivatala, körzeti általános iskolája, óvodája, 250 adagos konyhája, orvosi rendelője, tanácsadója, öregek napközi otthona, állatorvosi irodája, postája, római katolikus és református temploma van január 01-vel a település csatlakozott a Csobád-Hernádszentandrás körjegyzőséghez ben befejeződött iskola bővítés első üteme: tornaterem és egy tanterem épült, majd átadásra került az iskolai könyvtár. A felsődobszai nyolcosztályos iskolát négy falu próbálja fenntartani, de csökkent a gyerekszám, és a társulás gesztortelepülése, Felsődobsza számára az évi 30 milliós fenntartási hozzájárulás vállalhatatlan teher. A gyerekek 60 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik. Egyre többen viszik Miskolcra a gyermekeket tanulni, mert ott több és jobb tudást kaphatnak a gyermekek. Ezáltal a helyi iskolában a kontraszelekció jelenik meg. Az önkormányzat több egyházat megkeresett ajánlatával, de csak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (katolikusok és reformátusok élnek nagyobb számban a faluban), azaz a metodista egyház vállalkozik rá, hogy átvegye. Nekik már van egy főleg cigánygyerekek által látogatott (egykor szintén önkormányzati) iskolájuk a szomszédos Abaújkéren. A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 12 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. A faluban Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Felsődobszai Polgárőrség Bűnmegelőzési é Önvédelmi Egyesület működik civil szervezeti formában. A településen élőket a munka és megélhetés, a rezsi kifizetésének kérdései foglalkoztatják leginkább napjainkban. leginkább. A gátépítés miatt az ingatlanárak kérdése is naponta felmerül. Sokan aggódnak az elvándorlás miatt az iskola és a pedagógusok megtartása kezd kérdésessé válni. Gyengül a közbiztonság, nagyon fontos kérdés napjainkban a jogbiztonság érvényesítése. A gazdasági válság hatásának tudják be a gázáremelést, a szemétdíj fizetésének emelkedését. A legnagyobb korlát a kitörésből az alacsony jövedelem, a képesítés hiánya, a kevés munkahely.. Bár van rá lehetőség, az idősek ellátását (háromszázból) 4-5 fő veszi igénybe. Jellemző az elöregedés, elvándorlás. A társadalmi közöny, a jövőkép nélküliség a környezeti magatartásra is kivetítődik: egyes társadalmi rétegek felélik, károsítják a környezetüket (falopások, szemét, törmelék kihordás, égetés) Környezeti tudatosság hiányát, a tájékozatlanságot lehetne pótolni pl. továbbképzésekkel. Rontja a közéleti kezdeményezések fogadtatását az egyoldalú médiafüggőség (csak a TV, kereskedelmi csatornák iránt van igény). Helyi rendeletekkel lehetne erősíteni az intézmények (közrend, közbiztonság, köztisztaság, oktatás) védelmén 10

11 SWOT ANALÍZIS Erősségek Milyen kedvező adottságaink vannak? Mit csinálunk jól? Melyek az előnyeink? - Elfogadható környezeti állapot - A lakosság nagy részének fontos az energiával való takarékoskodás Lehetőségek Melyek a számunkra fontos pozitív külső változások, folyamatok? Hol rendelkezünk jó esélyekkel? - sportolási/szabadidős tevékenység a fiataloknak - iskolai oktatás színvonalának fejlesztése - helyi termékek előállítása (kertészet, szántóföldi növénytermesztés, árusítás, feldolgozás (hús, befőzés, aszalás) - együttműködés és önkéntesség készségeinek növelése, közösségfejlesztés - fenntartó termelői és fogyasztói mintázatok kialakítása, a helyi természeti-erőforrások hasznosítása - környezetterhelés, toxikus hatások minimalizáslása, környezetbiztonság - szelektív gyűjtők bővítése és/vagy hulladékudvar létrehozása (veszélyes, szerves hulladékok, stb.) - természetes élőhelyek rehabilitációja, közcélú zöldterületek létesítése, és fenntartása (az élet színtereinek védelme, pl. a térszerkezeti adottságok megőrzésével, zöldterület növelésével, Hernád tisztántartása) Gyengeségek Mit csinálunk rosszul? Mit csinálnak mások jobban? Melyek a hátrányaink? - Az elmúlt 10 évben nem vált egészségesebbé a településen való élet - lakossági magatartás (rongálások, hangoskodás) - kulturális, sport, szabadidős rekreációs lehetőségek hiánya - iskolafejlesztés nem járt megtaretó képesség növekedéssel - kóbor állatok és ürülékük - elhanyagolt, gyomos területek nagy aránya - szemetes a település - kevés utcai szemetes edény - illegális hulladéklerakók - veszélyes és fém hulladék begyűjtésének hiánya - kerékpárutak és tárolók hiánya - ismeret hiány (komposztálás, zöld háztartás, bio és ökogazdálkodás) Veszélyek Milyen követelmények fogalmazódnak meg, amelyeket nehéz teljesíteni? Melyek azok a környezeti változások, amelyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt, amelyek hátrányosan érintenek bennünket? - megtartóképesség hiányában elvándorlás mértéke nő - klímaváltozás hatásai: rendkívüli csapadék, árvízi helyzetek gyakoribbá válása - Hernád szennyezettsége (háztartási hulladékkal, külföldi üzemektől) - elkerülő út hiánya - túl nagy átmenő forgalom 11

12 - területgondnoki rendszer - környezeti tudatosság fejlesztése iránti igény tájékoztatás növelése (kábel TV-n, lakossági fórumokon, előadásokon, utcai akciókon) JÖVŐKÉP, CÉLKITŰZÉSEK A település jövőképe: Felsődobsza biztonságos, kulturális és közösségi életében erősödő, egyre több helyi munkalehetőséget biztosító településsé válik. A település lakosai bizalommal tekintenek a közintézményekre, a másik emberre, mert azokban segítségre lelnek, együttműködnek a település fenntartható fejlődéséért, a környezeti állapot javításáért. A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM CÉLTERÜLETEI Általános célok: Természeti és humán erőforrásokat bölcs, takarékos használata Vízfelhasználás csökkentése Energiafelhasználás, üvegházhatású kibocsátásának csökkentése Anyag- és energiatakarékos technológiák és eszközök alkalmazása Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése Környezeti állapot javítása, zöldfelületek növelése Településen élők foglalkoztatottságának növelése, jövedelemtermelésének elősegítése Értékmegőrzés, helyi identitás erősítése A fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek elterjesztése Lakosok motiválása Környezettudatos tervezés és menedzsment eszközök alkalmazása Költségmegtakarítás, optimalizálásra való törekvés Hatékony irányítás Csatlakozás klímavédelmi települési szövetségek munkájához 12

13 Környezeti célok: Tématerületek Célok Tervezett intézkedések Vállalások Levegőtisztaságvédelem A település és környezetének légszennyezettségének csökkentése. Az alternatív fűtési, meleg víz előállítási lehetőségekkel és ezek népszerűsítésével és lehetséges alkalmazásukkal csökkenteni szükséges a környezet légszennyezettségét. Lakossági tájékoztatókon keresztül, tudatosítani kell a helyi közösségben a nem megfelelő fosszilis fűtés levegőszennyező hatását. A légszennyezettség további csökkentése érdekében oda kell hatni, hogy megszűnjenek a hulladékégetések, a mezőgazdasággal foglalkozók ne égessék a tarlót és a kiskerti, főleg ősszel jelentkező égetések is visszaszoruljanak. Lakossági tájékoztató a környezetkímélő fűtési eljárásokról, alternatív technológiák alkalmazásának előnyeiről. Levegőtisztaságvédelmi rendeletet kell hozni a hulladékégetés, a kiskerti és tarló égetések tiltásáról és ezek szankcionálásáról. Illegális kábel, gumi, műanyag égetőket, nem megfelelő tüzelőanyagok használókat szigorúan büntetni kell. Program indítása a komposztálási ismeretek elterjesztése és gyakorlati megvalósítása érdekében (házi, közösségi és települési komposztálás). Felelős Minisztériumtól (Jelenleg VM) beszerezve, 3 közintézményben kihelyezve a lakosság szolgálatára. Levegőtisztalásvédelmi rendeletelőkészítése. (Kábel, gumi, műanyag égetés tiltására kitérve) Szólap kihelyezése 3 közintézményben a komposztálási ismeretek tárgykörben. 13

14 Vízvédelem Ésszerű autóhasználattal, forgalom csillapításával, a szállítási feladatok racionalizálásával, a település és térsége kapcsolatának megváltoztatásával csökkenteni kell a közlekedéssel járó terheket. Felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságának megőrzése, ezen belül is kiemelve a Hernád patak és környezetének állapot megőrzését, illetve a lehetőségekhez mérten, a jelenlegi állapot esetleges javítását. Nehézgépjárművek közlekedésének korlátozása és ellenőrzése az önkormányzati utakon. Közintézményekhez, közterületeken kerékpártárolók kihelyezése. A már meglévő szennyvízhálózat karbantartása, a hálózati rákötések számának emelése. Illegális szennyvízbevezetések feltárása, szankcionálása. Csapadékvíz bekötések feltárása. Vízszennyező felszíni hulladéklerakók felszámolása. Hatósági kapcsolatfelvétel. Minimum 2 közintézményhez kerékpártároló kihelyezése. Adatbekérés szolgáltatótól. Illegális szennyvízbevezetésekr ől és csapadékvíz bekötésekről a szolgáltató tájékoztatása. Illegális hulladéklerakók folyamatos felszámolása. a Árvízvédelemben természetközeli megoldások alkalmazása. Folyóvízpart tisztántartása. Árvízvédelmi intézkedési terv ismertetése a lakosság felkészítése érdekében. Közmunkásokkal és/vagy lakossági akciókkal. ÉKÖVIZIG bevonásával 14

15 Természeti környezet: A természeti értékek védelme, zöldfelületek növelése. Rehabilitációs program a zöldfelületek rendezése érdekében. Településkörnyéki erdők védelme és visszatelepítése. Várdom és csorgó védelme Önkormányzati területek zöldfelületeinek felmérése, lehetőség szerinti bővítése. Telepítések, pótlások során honos fajok, helyi tájfajták preferálása. Lakatlan ingatlanokon kényszerkaszáltatás. Arra alkalmas területeken, intézményekben madárbarát, élőhely gazdagító megoldások alkalmazása (oduk, etetők, itatók). Játszótér karbantartása. Kóbor elszállítása. Hernád (gyurgyalagos) tanösvény élővilágának megőrzése. állatok part és védelme, Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén. Közmunkásokkal évente legalább egy alkalommal karbantartva. 3 intézménynél 1-1 további virágláda kihelyezése. Rendelet foganatosítása 3 intézménynél. Közhasznú munkások bevonásával, évente 1 alkalommal. Forrás rendelkezésre állása esetén. Abaúji Természeti és Környezetvédelmi Egyesület bevonásával, évente 1 alkalommal. 15

16 Környezet harmonikus tájhasználat: rehabilitálni kell a települést körülölelő dombsági területeket, biztosítani a közösségi kertgazdaságok helyigényét. Létre kell hozni ökológiai közösségi kertgazdaságokat, ahol a fenntartó gazdálkodás tudás és információja rendelkezésre áll. A mezőgazdasággal és állattartással foglalkozó egyéni és társas vállalkozások számára felvilágosító és tanácsadó szolgáltatás működjön, amin keresztül meggyőzhetővé vállnak a műtrágya használat visszaszorításáról, és az állattartási és egyéb melléktermékek, pl. folyékony trágya környezetkímélő kezeléséről, tárolásáról, elszállításáról, stb. amik nagy részben hozzájárulnak a környezet károsításához. A település és környékén található elhanyagolt területek rehabilitációja Területgondnoki rendszer létrehozása. Növényvédő szerek és vegyi anyagok minimalizálása. Tanácsadás, tájékoztatás gazdálkodók, lakosok számára. Forrás esetén Önkéntesek felkutatása Tájékoztató anyagok eljuttatása a gazdálkodókhoz. 16

17 Hulladék: Fel kell számolni a település és környezetében minden illegális szemétlerakót, az illegális szemét lerakását táblák kihelyezésével is tiltani kell, és ki kell dolgozni az illegális szemétlerakók szankcionálását is. A település szerves hulladékait (biológiai és zöld hulladék) a településen szükséges újrahasznosítani. Veszélyes hulladékok leadási lehetőségének megteremtése. Önkormányzati rendelet szigorítása az illegális hulladéklerakás ellen. Illegális szemétlerakó helyek tiltó táblával való ellátása, rendszeres ellenőrzés. Tájékoztató a kommunális hulladékok csökkentése érdekében. Lomtalanítás évente két alkalommal. Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Építési hulladék, hamu, veszélyes hulladék átvétel megoldása. A házi, közösségi és települési komposztálás ismereteinek elterjesztése és gyakorlati megvalósítását szorgalmazó program indítása a településen. Veszélyes hulladék gyűjtés megszervezése évente legalább egy alkalommal. Rendeletmódosítás előkészítése, elfogadása. 3 intézményben szórólap kihelyezése Szolgáltatótól igénylés Szolgáltatótól igénylés Szolgáltatótól igénylés Szólap kihelyezése 3 közintézményben a komposztálási ismeretek tárgykörben. Forrás esetén előadó hívása. Szolgáltatótól igénylés. 17

18 Szemléletformálás: Mindenki számára hozzáférhető, helyi és/vagy külső partnerekkel megvalósított felvilágosító programot, tanácsadó és információs szolgáltatást kell bevezetni, ahol korcsoportonként, életkornak megfelelő formában kell népszerűsíteni a környezettudatos gondolkodást és az abból származó előnyöket (környezetvédelmi jeles napok, témanapok, utcai tanácsadás, oktatási programok, előadások, kiadványok, stb.). Fenntarthatósággal kapcsolatos tematikák, programok megvalósítása (belső és külső közreműködőkkel) Környezeti információs pont kialakítása (kiadványok, szórólapok, poszterek). Környzetvédelmi célú közösségi és önkéntes programok támogatása. Tematikus tanácsadó napok meghirdetése, utcai kampánynapok, előadások szervezése helyi és meghívott partnerek bevonásával. Fenntarthatósági program és megvalósuló intézkedésekről, programokról rendszeres híradások a helyi újságban, és a települési honlapon. Önkormányzati intézmények működésükkel, rendezvényeik szervezésével példát mutatnak a környezettudatosságra (zöld iroda elvárások). Rendszeres fenntarthatósági képzés önkormányzati dolgozók számára az Ismeretterjesztő programok: - Felsődobsza természeti értékeiről, - környezet és egészség összefüggéseiről, - zöld háztartásvezetés praktikáiról, globális problémák okairól, komposztálás fortélyairól, madárbarát kert kialakításának módjáról, bio és ökogazdálkodásról, helyi termelőifogyasztói hálózatok működéséről. - Lakossági ökolábnyom számítás. Évente legalább 1 települési környezetvédelmi jeles nap megszervezése. Polgármesteri Hivatalban kialakításra kerül. Évi egy alkalommal környezetvédelmi célú közösségi rendezvény tartása. Pályázati forrás esetén Újrahasznosítható papír fokozatos bevezetése, rontott papírok újrafelhasználása Évi 1 alkalommal Évi 1 alkalommal Nyomtatott formában, szórólapon. 18

19 Gazdasági célok: Tématerületek Célok Tervezett intézkedések Vállalások Helyi gazdaság Helyi gazdaság fejlesztése, helyi erőforrások fenntartható használata. A helyi gazdaság élénkítése, a szociális igazságosság és a környezeti erőforrások fenntartható használata érdekében Közösségi gazdaság: a szegénység enyhítése a különböző szegénységi szinteken csak úgy lehetséges, ha biztosítjuk a jövedelemteremtés feltételeit mindazoknak, akik ezzel nem, vagy csak szűkösen rendelkeznek. Helyi piac Helyi piac élénkítése (elsősorban kistérségi szinten) Energiatakarékosság A rendelkezésre álló energiaforrások ésszerű és környezetkímélő használata. Erdőgazdálkodás, kertészeti tevékenységek bővítése: zöldséggyömölcstermesztés, biogazdálkodás lehetőségeinek felmérése (alapanyag, feldolgozási, foglalkoztatási lehetőségek). Közösségi kertgazdaságok ösztönzése, mintaprogram támogatása/indítása. Helyi gazdaság megerősítése a termelői és fogyasztói szokások változásainak ösztönzésével: intézményi beszerzések helyből, kultúrált termelői piac szorgalmazása. Települési energia audit készítése. Önkormányzati intézmények energiaauditja. Környezetkímélő technológiák alkalmazása. Forráslehetőség esetén szakértői anyag készítése Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén Tájékoztató, ösztönző anyagok terjesztése lakosság részére Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén 19

20 Intézményrendszer működése Intézményi kiadások csökkentése: önkormányzat energia felhasználásának csökkentése. A zöld/fenntartható beszerzési és irodai ügyintézés: csökkenteni, újrahasználni, újrahasznosítani. Zöld közbeszerzés elvárásainak alkalmazása. Bezerzések vonatkozásanak megfontolása. társadalmi Önkormányzati példamutatás a fogyasztói szokások megváltoztatása érdekében. Zöld iroda program az önkormányzati fenntartású intézményekben Zöld beszerzési gyakorlat meghonosítása: Biológiailag lebomló, újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok vásárlása. A lehető legközelebbről származók termékek és élelmiszerek vásárlása. Erőforrásokat és energiát megtakarító termékek választása. Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás szempontjából tanúsított termékek (ökocímkék) választása. Újrahasznosítható papír fokozatos bevezetése, rontott papírok újrafelhasználása Tájékoztató, ösztönző anyagok terjesztése lakosság részére. Pályázati forrás esetén technológiák, eljárások átvétele. Takarítás: környzetkímélő vegyi anyagok minimalizálása, alkalmazása. Vízgazdálkodás: víztakarékos csaptelepek (Go Stop) és WC tartályok felszerelése,stb. Hulladékok: törekvés a hulladékminimalizásásra, a hulladéktermelés korlátozása, ezt követően a hulladékok fajták szerint szétválogatása (komposztálási program meghirdetése) Energiafogyasztás fűtés, szigetelés és ablaktömítés, elektromos készülékek, világítás mekarítási lehetőségeinek feltérképezése. Irodai berendezések képernyők, számítógépek, fénymásolók, nyomtatók, faxkészülékek, lapolvasók beszerzése. Ellátások szervezésénél helyi élelmiszerek előnyben részesítése, bio élelmiszerek és méltányos kereskedelemből származó (Fair Trade) termékek (kávé, tea) választása, csapvíz kínálása. Zöld irodaszerek beszerzése és használata: újrahasznosított papírok, újrahasználat, stb. 20