Packaging.

Átírás

1

2

3 Nem ijesztgetés és nem elmélet többé, hogy komolyan kell vennünk a környezetünkre veszélyt rejtõ anyagok csomagolását, illetve gyûjtését, majd semlegesítését. Egy iparági szegmens alakult ki a hasznosítható hulladék kezelésére és ismételt feldolgozására. Alapjaiban azonban már jó úton járunk. Környezetvédelmi pályázatra hívják a gyerekeket, máskor az European Excellence Award díj fémjelzi a törekvéseket. A veszélyes anyagok csomagolása különös gondosságot igényel, hiszen azt sem a csomagolóanyag használója, sem a fuvarcég nem ismerheti jobban, mint aki felkínálta számukra. A megfelelõ megoldások kiválasztását egy nemzetközi tapasztalatokra támaszkodó egyezmény, az ADR tartalmazza. Ennek is köszönhetõen világszerte terjed a minõsített csomagolások iránt támasztott igény. Csakhogy az abban rögzített követelmények megtartásával nem mindenki pepecsel, sõt, kifizetõdõ vállalkozás lett a csomagolóanyag-hamisítás. A hatóságok teszik a dolgukat, ha teszik, a csalók pedig csak ritkán akadnak hurokra. A Budatranspack seregszemlén sokaknak szemet szúrt, hogy a neves német és olasz csomagolástechnikai gépgyártók hazai forgalmazói mellett alig 4-5 magyar gyártóüzem képviselte a hazai ágazatot. Az ilyenkor szokásos kifogások mellett új gondok nehezítik a csomagolási területen versenyzõ cégek eredményességét. Logisztikai és árufuvarozói szakmai fórumok gyakori témája, hogy a fuvarozóknak leginkább munkát adó fmcg-termékcsoportban erõteljesen csökkent a hazai termelés az utóbbi idõszakban. Visszaesett a fuvarigény az élelmiszeriparban, a háztartásvegyi és kozmetikai ágazatban. A piacszûkülõ hatásokat elsõként a csomagolási cégek érzik a bõrükön, hiszen csökken az itthoni csomagolások iránti igény, aminek következtében visszaesik az alapanyagok forgalma, valamint elbizonytalanodnak a fejlesztés gondolatával kacérkodó gépvásárlók is. A hazai csomagológép-gyártók növekvõ csoportja szerencsére nem ül ölbe tett kézzel. Átlépve országhatárokat, fokozódó erõbedobással, néhányan már külpiaci igényekre alapozva építik vállalkozásaikat. Bálint Tóth János Kiadó, szerkesztõség, hirdetésfelvétel: Tolnai & Messer Enterprises Kft Budapest, Teréz körút 41. Telefon: , fax: info@packaging.hu Honlap: Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsa Marketing: Nagy Ilona Termékmenedzser: Sárai Tamás Marketingasszisztens: Rytkönen Juho Szerkesztõség és cikkszerzõk: Bálint Tóth János, Eiler Olga, Horváth Levente, Kiss Rozália, Pákovics Miklós, Szõdy Macó, Tarnóczi László, Varga Violetta, Elõkészítés: Profi-L Kft Budapest, Teréz körút 41. Telefon: , fax: Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Borító: hibridlakkozás Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer, 4893 Zell / Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@x-media.at Member to SZÖVETSÉGEK 4 Merre tovább csomagolás? 6 Kevesebb közbeszerzés 6 Magyar brit kapcsolatok ÖKOLÓGIA 8 Ismerd meg a mûanyagok körforgását! 8 Használtelem-gyûjtés mesterei 9 Díjat kaptak a hulladékgyûjtés szószólói 9 Magyarországról nyolcan a legzöldebb címért 10 Különös gondosság: csomagba zárt veszélyes anyagok CSOMAGOLÁS 12 Európai hullámtermékpiac: Jobbak az üzleti kilátások 13 Fogyókúráznak a hullámlemez-alappapírok 14 Trendi a mirelit élelmiszer: Csomagolva lélegzik 16 Fémcsomagolásban melegíthetõk az élelmiszerek 17 Online kenyérvásárlás 18 Profitálnak a vendéglátók 20 Marketingbomba az STI Petõfi Nyomdától 21 Öntapadós címkék futószalagon 22 Szörfözés a webáruházban 23 Megérkezett a skót csomag: Pioneer 24 Megõrizte lendületét a csomagolószalag 26 Újabb lépcsõfokra lép az Elastic 27 Complete Flexo-bility: Yes We Can 28 Egyedi csomagológépek fémjelzik a hazai ágazatot JELÖLÉSTECHNIKA 30 Dominó a Signettõl: Gazdaságos feliratozás 32 RFID: Cél a 100 százalékos olvasási arány 33 Motorola: vonalkódba integrált mobil 33 Tinédzserkorba lépett a SAP Hungary 33 Egy munkatárs a raktári anyagmozgatásba LOGISZTIKA/SZÁLLÍTÁS 34 Útelágazás a hazai logisztikában 36 Vidékrõl kevés a cargojárat: Magyar tartalékok 37 Mohácsi csata 3 milliárdból 38 Egyik állam vesz, a másik elad: elkelt a MÁV Cargo 38 Kényszerpihenõvel érkezett a selyemvonat 40 Egy típus három márka: Az Év Furgonja Rynart: kamionkarambol 41 Milliárdok kutatásfejlesztésre 41 Egerben fejleszt ismét a ZF 42 Harmincmilliárdért eladó állami részvénycsomag 42 PFI-elismerés: Nyert az M6-os 42 Lízing: egyenlõ versenyfeltételekért 2008/47 3

4 Az októberi Budatranspack nemzetközi kiállításon felvonult a hazai és a nemzetközi csomagológép-gyártók és -forgalmazók színe-java. Az ismert német és olasz márkák mellett jól szerepeltek a hazai gépgyártók is. Hogyan ítéli meg, milyen lehetõség elõtt áll a hazai csomagolástechnikai ágazat? kérdeztük Reményi Antalt, a CSAOSZ elnökségének tagját, a Reményi Csomagolástechnika Kft. ügyvezetõjét. tatisztikai adatok híján kénytelenek vagyunk a fuvarcégek jelzéseire támaszkodni, amelyek szerint egyre kevesebb a szállítandó áru. Ebbõl következtethetõ, hogy csökken a csomagolási igény a hazai termelõ szektorban. De mint mindennek, ennek is kettõs arca lehet, hiszen vásárlóként azt látni, hogy az üzletek polcain szinte naponta jelennek meg új köntösben a termékek. A kettõsség valóban fennáll. Nagyon szép fejlõdésrõl számolhatunk be egyes csomagolások és technológiák elterjedésében, miközben fõleg a gyorsan forgó fogyasztási cikkek, az ún. fmcg-termékek piacán rengeteg gondot látok. Korábban a csomagolási igény százalékát az élelmiszeripar igénye határozta meg. Még nem láttam hitelt érdemlõ összegzést az élelmiszer-ágazatról, valamint a kozmetikai és háztartási vegyiparról, a dohány- és édességszektorról, de tény, hogy számos óriás és meghatározó cég vonult ki a hazai termelésbõl, illetve fogta vissza magyarországi üzemeinek termelését. A korábban jelentõs csomagológép-vásárló szekto- rokban a húsiparban, a baromfifeldolgozásban sorra eltûntek a régi csomagolástechnikai megrendelõink. A csomagológép-piacon mûködõ gyártók és feldolgozók jelentõs piacokat vesztettek a multik kivonulása miatt. A csökkenõ hazai termékalap súlya egyre kisebb az áruházak akciózásaiban, ez pedig negatívan hat a hazai csomagolási igényekre. Mi a csomagológép-piac másik arca? Elmozdult a piac a gépesítés felé, fõként a kiskereskedelmi termékek csomagolásában, valamint az ipari méretû gyûjtõ- és egységcsomagolások területén, így a komissiózásban és a logisztikában. Erõsödött az automata csomagológépek iránti kereslet a nyomdaiparban valamint a papíriparban, ahol fõként a gyûjtõ- és egyedi igényû csomagolási feladatokra keresnek megoldásokat. Hogyan ítéli meg a hazai csomagológép-gyártók és -forgalmazók helyzetét? Itt is sokszínû a paletta. A kilencvenes évek elején alig 4-5 cég foglalkozott a csomagológépek gyártásával és forgalmazásásával, addig napjainkban néhányan tevékenykednek a gyártók közül, míg több tucatnyian versenyzünk a forgalmazásban. Egy részük kényszervállalkozóként lépett a pályára, nem kevés /47

5 illúzióval. A forgalmazók és gyártók közül sajnos kevesen terveznek közép- és hosszú távra, amihez szerteágazó szolgáltatás, teljes körû szervizhálózat mûködtetése és szaktanácsadás is kötõdik. A szûk látókörû kereskedésnek látszólag kedvez, hogy viszonylag könnyû üzembe állítani egy automata gépet. A pillanatnyi elõny elszáll, hiszen az elcsábult vásárlók rendre megtérnek, és igénylik a szaktanácsadást például a csomagolóanyagok kiválasztásában. Milyen hatást gyakorol a gépek eladására a gyakori csomagolási formaváltás? A gépek amortizációja nem engedi meg a sûrû cserét. A korábban említett okok miatt kevesen gondolnak gépparkjuk fejlesztésére. A hazai csomagológép-gyártók néhány területen jelentõs kapacitással dolgoznak, egyesek eljutnak a szomszédos országokba is. Teljesítményüket nem ismerjük, csupán globális statisztikai adatok készülnek, ezek pedig nem alkalmasak mélyebb összefüggések megítéléséhez. Magyarországon milyen súllyal szerepelnek a világot meghatározó német, amerikai, olasz és újabban pedig a kínai csomagológépek? A világ csomagológép-iparát meghatározó országok közül a németek a legerõsebb exportõrök Európában. Az olaszok rengeteget fejlõdtek az utóbbi évtizedben. Újabban számolni kell a török, cseh, szlovák, szlovén igen eltérõ színvonalú kínálattal, amelyben nem egy gép közönséges másolat. (Korábban a japánok jeleskedtek a tömeg szerinti adagológépek másolásában.) Mind erõsebbek a kínaiak. Tajvanból szinte dömpingáron érkeznek a közép- és felsõkategóriás gépek és berendezések. A pántológépek esetében például nyomasztó a kínaiak fölénye. Ugyanakkor a keletrõl érkezett gépek szerviz- és szaktanácsadó szolgáltatása messze elmarad az európai gyártók és forgalmazók teljesítményétõl. Jelenthet-e kitörési pontot a magyar vállalkozások számára a külpiaci terjeszkedés? Szerény sikerekrõl lehet hallani. Sajnos, még nem tudtunk megerõsödni a szomszédos országokban. A külpiacra lépõ magyar cégek még egy átgondolt stratégia mentén is csak lassú fejlõdésre számíthatnak. Nagyon erõsek az ottani privatizáció utáni külkereskedelmi cégek vállalkozásai. Hozzánk képest tõkeerõsek, jobb a helyismeretük, kihasználják egykori oroszországi és az utódállamokbeli kapcsolataikat. Messze nem az osztrák magyar dualista kor gazdaságára emlékeztetõ jelenlét mentén léphetünk határainkon túlra. Ráadásul a térség országaiba érkezõ tõke magával hozza meglévõ kapcsolatait is. Milyen segítséget kaphatnak és kapnak nyugat-európai partnereiktõl a magyar csomagológép-forgalmazók, valamint a kooperáló gyártók? Miként tudják õrizni magyarországi pozícióikat egy globális versenyben? Csak cégem törekvéseit ismerem, másokról nem tudnék példákkal szolgálni. A Reményi Csomagolástechnika Kft. tartós és jó üzleti kapcsolatot ápol a gépgyártókkal, függetlenül azok nemzeti kötõdésétõl. Míg a németekkel szinte baráti a kapcsolatunk, addig az olaszok esetében már akad jó és rossz példa egyaránt. A kisebb itáliai cégek túlélésük érdekében nyúlnak szokatlan, olykor etikátlan értékesítési eszközökhöz. Ez, akár egy járvány, fertõzi a magyar piacot is. Az éles és kíméletlen versenyben gyakorta osztódással védekeznek a cégek a piaci nyomás ellen. A megosztás azonban sokszor pereskedésekbe torkollik, amely könnyen elbizonytalaníthatja a tartós együttmûködésre törõ magyarországi forgalmazókat. Ön hosszú évekig megosztotta kereskedelmi-gazdasági ismereteit a jövõ csomagolástechnikai mérnökeivel. Mi a véleménye a hazai csomagolási ágazat szakember-utánpótlásáról? Magunknak kell kiképezni a szakértõket, mert mióta fejpénzt kapnak az egyetemek, nagyon felhígult a mérnökképzés. Korábban a könnyûipari fõiskolán tizenegynéhány csomagolási mérnököt képeztek évente, manapság 70-et, csakhogy visszaesett a képzés színvonala. A fogyasztói társadalom megbolondította a fiatalokat. Mindenki gyorsan és azonnal szeretne minden virágra rászállni, holott hiányzik hozzá a megfelelõ tudás, tapasztalat ez pedig a legtöbb esetben sikertelenséghez vezethet. Amikor azt firtattam, hogy a Budatranspack kiállításon megjelent-e az európai cégek színe-java, jelezte, hogy errõl is lenne mondandója. Be kell látnunk, hogy a hazai piac nem igényli, illetve a kicsik számára megfizethetetlen egy hagyományos hazai seregszemle. Az internet segítségével hozzáférünk az információkhoz. Úgy látom, hogy darabszámban nem csökkent a kiállított gépek, megoldások száma, ám a nagy cégek is elaprózták magukat. A budapesti kiállításnak regionális jelentõsége ugyan lehetne, hiszen a hozzánk közelesõ országokból sokan érdeklõdtek. Ami pedig a színvonalat illeti: a néhány automata és értékes gép mellett döntõen kisebb, illetve a gyorsan telepíthetõ berendezésekkel találkozhattunk a seregszemlén. Az igazi újdonságot a gyártók titokban tartják, mindenki tart a kínaiak éleslátásától. Bálint Tóth János 2008/47

6 Tavaly 3446 közbeszerzési eljárásban 1521,3 milliárd forint közpénz sorsáról született döntés; az eljárások száma 31 százalékkal, a beszerzési érték 10 százalékkal csökkent 2006-hoz viszonyítva jelentette be Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. jelentõs csökkenés oka, hogy a 2006-os rekordév volt a közbeszerzések tekintetében, mivel az volt az I. Nemzeti fejlesztési terv utolsó éve, ami emelte a kiírások számát mondta Berényi. A számadatok még nem tartalmazzák az egyszerû eljárásokat, amelyekrõl csak május végén lesznek adatok. Ezek értékét milliárd forintra becsülik. A KT elnöke a évi közbeszerzések visszaesésének okai között még megemlítette, hogy 2006-ban autópályaépítési boom volt, továbbá a választás éve miatt az állami, önkormányzati szektor elsõ felére elõrehozta közbeszerzéseit, valamint a költségvetési kiadások visszafogása is hatással A hazai szaksajtó elõtt mutatkozott be Hma Gregory Dorey, Nagy-Britannia új budapesti nagykövete, aki a múlt év december közepén foglalta el állomáshelyét. Gregory Dorey ismerõsként érkezett Magyarországra, hiszen 1981 és 1986 között a budapesti nagykövetségen dolgozott. volt a központosított beszerzésekre és beruházásokra. A közbeszerzési eljárások 60 százaléka a nemzeti, míg 40 százaléka a közösségi eljárás szabályainak megfelelõen bonyolódott le, értékben viszont 12 és 88 százalék volt az arány. A külföldi székhelyû cégek tavaly az eljárások 2,2 százalékát nyerték el, míg közbeszerzési összértékre vetítve részesedésük 19 százalékról 6 százalékra csökkent. A közbeszerzések tárgyát tekintve 2007-ben az építési beruházások dominanciája érvényesült: míg részesedésük 4 százalékpontos növekedéssel az összértékbõl 51 százalékot tett ki, addig a szolgáltatásoké 30 százalékot, az árubeszerzéseké pedig 19 százalékot. A mikro-, kis- és középvállalkozások 2007-ben szám szerint a közbeszerzési eljárások 71 százalékát nyerték el, ami 4 százalékpontos emelkedés, értékét tekintve részesedésük a korábbi évi, 34 százalékos szinten stabilizálódott. Az ajánlatkérõk közül a közbeszerzések összértékét tekintve az elsõ helyen a központi költségvetési szervek állnak 42 százalékkal, a közszolgáltatók 26 százalékkal, a helyi önkormányzatok 21 százalékkal, míg a közjogi szervek 11 százalékkal részesedtek. A Közbeszerzési Döntõbizottságnál (KDB) 2007-ben 751 alkalommal támadtak meg közbeszerzési döntést (2006-ban 858-szor), 227 esetben állapítottak meg jogsértést, ami 30 százalékos aránynak felel meg, szemben a évi százalékkal. Berényi Lajos kiemelte, hogy várhatóan 2008 õszén az Országgyûlés elfogadja a közbeszerzési törvény átfogó módosítását, ami 2009-ben léphet hatályba. Véleménye szerint egy terjedelmében kisebb, jobban áttekinthetõ jogszabályt kell alkotni, amiben a nemzeti és az egyszerû eljárásokat össze kell vonni. Érthetõbben kell megfogalmazni a nagy vitákat kiváltó hiánypótlások és az idegen erõforrások igénybevételével kapcsolatos szabályozást is, és egyszerûsíteni kell az ajánlatokhoz szükséges engedélyek beszerzését is. int elhangzott, a vezetõváltással nem módosul a britek magyarországi kereskedelmi és gazdaságpolitikája, továbbra is az angol termékkínálatot kívánják prezentálni, illetve segítik az angol cégek kereskedelmi kapcsolatainak építését, a befektetések kibontakozását. Az új nagykövet jelezte, hogy Anglia szívesen látja a magyar befektetõket, de sajnos, erre kevés még a példa. A brit gazdaság töretlenül fejlõdött az elmúlt évtizedekben. A világ negyedik legerõsebb országában bonyolítják a világkereskedelem hatodát, és Anglia emellett a világ második legnagyobb befektetõje. Kimagasló teljesítményt mutatnak az angolok az egészségügyi, Hma Gregory Dorey, Nagy-Britannia új budapesti nagykövete az energiaszektorban, az élelmiszeriparban, az oktatási ágazatban, az informatikai területen, a környezetvédelemben, a vasút- és autóiparban. A magyar brit kereskedelmi kapcsolatok területén hazánk kivitele 718 milliárd forint volt 2006-ban, a behozatalunk pedig 1000 milliárd. Ezen belül figyelemre méltó adat, hogy 2002 óta kétszeresére emelkedett a két ország közötti kereskedelem óta a britek mintegy 1225 milliárd forint közvetlen befektetést jegyeznek Magyarországon. Számos világcég vetette meg lábát az elmúlt években Budapesten, mint például a GSK, a Tesco, illetve csupán az egészségiparban ötven angol cég tevékenykedik. Hma Gregory Dorey átláthatóbb és tisztább befektetési környezetre számított, ehelyett egy tanulmányra hivatkozva mintha Budapesten nem mindenkire egyformán érvényes szabályok mentén fejlõdnék a gazdaság. Baj van az átláthatósággal, emiatt vált általános nézetté, hogy a korrupció része a magyar üzleti életnek. A nagykövet olyan törvények és szabályozás bevezetését javasolja, amelyek visszaszoríthatják a korrupciót. Bálint Tóth János /47

7

8 Darálás, agglomerálás, regranulálás. Ezekkel a kifejezésekkel is megismerkedhetnek azok a tiszaújvárosi diákok, akik részt vesznek a ReMat Zrt., az AVE Miskolc Kft. és az ÖKO-Pannon Kht. közös környezetvédelmi pályázatában, amelynek célja, hogy bemutassa a gyerekeknek a mûanyag hulladékok hasznosítását. kormány 109/2005. (VI. 23.) rendeletével bevezette a használt elemek visszavételi kötelezettségét, és a begyûjtés megszervezését és finanszírozását a gyártók felelõsségi körébe utalta. A legjelentõsebb elemgyártók illetve -forgalmazók koordináló szervezete megbízása alapján a Forego Magyarország Kft. közel gyûjtõpontot létesített országosan. A használt elemek és akkumulátorok megfelelõ tárolására kifejezetten erre környezetvédelmi versenyben a pályázó csoportok megnézhetik a szelektíven gyûjtött mûanyag hulladék útját a válogatómûtõl egészen a hasznosítóüzemig. A látogatások alatt szerzett ismereteket és anyagokat felhasználva olyan pályamûveket kell készíteniük, melyek szemléletesen, egyedi formában mutatják be a mûanyag körforgását. A tét nem kicsi: a nyertes csapatok egymillió forint értékû összdíjazásban részesülnek. A Magyarországon legnagyobb polietilén- (PE) és polipropilén- (PP) hasznosító kapacitással rendelkezõ ReMat Zrt. vezetése azzal a céllal hirdette meg a kreatív pályázatot, hogy erõsítse a város diákságának környezet iránti felelõsségét, s bemutassa a Tiszaújvárosban mûködõ, a mûanyaghasznosítás területén aktív cégek tevékenységét. A verseny elsõ szakaszában a gyerekek az AVE Miskolc Kft. hulladékválogatójába látogatnak, ahol megtekintik a mûanyag hulladékok utóválogatását, bálázását, hasznosításra történõ elõké- szítését. A hejõpapi regionális hulladéklerakóban az AVE szakemberei rávilágítanak arra, hogy amennyiben a háztartásban keletkezõ hulladékokat nem gyûjtjük szelektíven, és az egyébként hasznosítható csomagolások is lerakóban végzik. Ez különösen a mûanyagok esetében fontos, hiszen a mûanyag csomagolások több száz év alatt sem bomlanak le a természetben, újrafeldolgozva viszont hasznos másodnyersanyagként szolgálhatnak az ipar számára. A körforgásban tovább haladva a gyerekek megismerhetik a mûanyag hasznosításának fázisait a darálástól egészen a késztermék gyártásáig. A Re- Mat üzemében a PE- és PP-fóliahulladékból színes granulátumok készülnek, amelyeket a közelben mûködõ feldolgozók, mint a Helioplast Kft., a Manitox Kft. és a Tikoplast Kft. használnak fel késztermékek gyártására. A ReMat Zrt. éves szinten kb. 13,5 ezer tonna másodnyersanyagot (regranulátum, agglomerátum, darálék) képes elõállítani. A pályázat kreatív része azonban csak ezután következik: az üzemlátogatások során megszerzett ismeretek és anyagok (hulladékok, nyersanyagok, fotók stb.) felhasználásával a húszfõs csapatoknak olyan pályamûveket kell készíteni egy vitrinbe, amelyek szemléltetik a mûanyaghasznosítás folyamatát. Az alkotásnál felhasználhatók a hulladékok, a másodnyersanyagok, fotók és rajzok, valamint a gyerekek fantáziája szerint bármilyen más egyéb anyag. Az elkészült pályamunkákat a ReMat Zrt. központi telephelyén állítják majd ki. a célra kialakított speciális gyûjtõedényeket gyártottak. A rendkívül nagy teherbíró képességû mûanyag konténerek, kis bedobónyílással, valamint zárható illetve levehetõ fedéllel is rendelkeznek. Az ûrtartalomtól függõen REF 20 L, REF 80 L és REF 610 L méretek közül választhatnak a partnereik. Az edény kivitelezésénél, valamint a használat során a begyûjtéskor és szállításkor is kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek az ADR-elõírások betartására /47

9 uropean Excellence Award díjat kapott a Noguchi Porter Novelli és az ÖKO-Pannon Kht. az európai uniós PR-szakemberek berlini díjátadóján. Az Európai Kiválóságért Díj azoknak a programoknak és cégeknek jár, amelyek kiválóságot mutatnak a kontinens közös jövõképének kommunikálásában. A Noguchi az ÖKO-Pannonnal közösen az Újrahasznosított Magyarország címû programmal vett részt a szakmai rendezvényen, de a Coca-Cola Magyarországgal együtt nevezett Testébresztõ programja is a legjobb öt közé jutott. Elsõ helyezést ért el kategóriájában az ÖKO-Pannon Kht. és a Noguchi szelektív hulladékgyûjtést népszerûsítõ kampánya, amely idén már elnyerte az IPRA PR-Oscarját it. Az Újrahasznosított ország kampányt a megbízó ÖKO-Pannon azért indította el, hogy népszerûsítsék a szelektív hulladékgyûjtést, és elérjék az európai uniós célt, amely 2012-ig elõírja a csomagolóanyagok 60 százalékának újrahasznosítását. A kampány összesen 6,3 millió embert tudott bevonni Magyarországon. A Noguchi pályázatában számtalan kezdeményezés közül három olyan akciót emelt ki, amelyek a célok eléréséhez legfontosabb célcsoportokat szólítják meg. Az egyik kezdeményezés a Hozd vissza, Sam! akció, amelyet minden évben a Környezetvédelmi Világnapon, az ország 10 különbözõ városában rendeznek. Az ország óvodáiban a Hajnal címet viselõ interaktív mesejáték négy színész elõadásában, a legkisebbek közt népszerûsíti a szelektív hulladékgyûjtést. A harmadik kampányelem a Zöld Parlament program volt, amely a döntéshozókat, a parlamenti képviselõket szólította meg. yolc magyarországi vállalkozás mérkõzhet meg az Európai Unió 2008-as Környezetvédelmi díj pályázatán, amelynek eredményét késõ tavasszal, vagy kora nyáron hirdetik ki Brüsszelben. A kétévente megtartott Európai Unió Környezetvédelmi Díj pályázaton Magyarország 2002 óta vehet részt. A szabályok szerint a pályázaton valamely, a kategóriák egyikében országosan meghirdetett pályázat során már díjat elnyert cég indulhat el, amelyet a díjazó szervezetekbõl alakult országzsûri jelölt. Magyarországról a menedzsment kategóriában az Audi, a Holcim Zrt., a Coloplast Kft. indult. Az Eljárás elnevezésû kategóriában a Tesco, az Alstom Power Hungária Zrt. valamint a Borsodchem Zrt. nevezhett a pályázatra, míg a Termék kategóriában a Bárczy Kft. és a Magyar Posta Zrt. képviseli a magyar színeket. 2008/47 9

10 Mi a veszélyes anyag? ennek megítélésében rendre vita támad a csomagolóágazatban. Európa bürokratikusan kezeli az ötvenes évek óta formálódó szabályozórendszert. A mára testessé vált ADR-egyezmény foglalja össze az egyes csomagolóanyagokkal szembeni elvárásokat. General Electric nátriumgõzös világítótesteket gyárt magyarországi üzemében. A nátrium mindenféle veszélyesanyag-jelzés nélkül lépi át légi határainkat. Ellenben az elkészült lámpatestet Ferihegy nem fogadja, hiszen az ADR-egyezmény alapján készített listán nulla milligramm az engedélyezett nátriummennyiség. majd a termelõszalagokról. Eljuthat Grönlandra, de akár Indiába is. Fuvarozhatják közúton, vasúton, tengeri hajókkal, esetleg légi jármûvekkel. Kinek róható majd fel, ha egy lezártnak hitt csomag kinyílik a hidegtõl, a melegtõl, a rezgéstõl, a sós levegõtõl? A csomagolóanyag-gyártónak, aki nem tudhatja, hogy hová lesz majd a fuvar? Netán a csomagolást igénylõ termék elõállítójának, aki nincs tisztában a csomagolóanyag viselkedésével különleges, szélsõ körülmények között? Egy minõsítõ eljárásnak, egy típusvizsgálatnak ez a lényege mutat rá Pánczél Zoltán. Ám ez sem jelent teljes biztonságot, hiszen a több évtizedes tapasztalat alapján készített ADR-egyezmény sem Hogyan jut mégis a világítótest szerte a világba? Közúton kiviszik a bécsi repülõtérre, és ott minden gond nélkül felteszik a repülõgépre. E példát hozta fel Pánczél Zoltán, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, a csomagolási laboratórium alapító-vezetõje a csomagolási szakértõk közötti viták bemutatására. Vita ide, vita oda, a veszélyes anyagok csomagolásakor különös gondossággal kell eljárni. A nyugati országok is bürokratikusan kezelik a veszélyes anyagok csomagolását, de rugalmasabban viselkednek a megbízhatónak tekintett országokból érkezõ szállítmányokkal. Ezzel szemben meglehetõsen bizalmatlanok a magyar, lengyel stb. csomag esetében. Az ADR-egyezmény szerint az számít veszélyes anyagnak, amely tartósan és visszafordíthatatlan módon veszélyezteti a természetet. Az ADR-szervezet önfejlõdõ módon, mindent maga alá söpört szigora esetenként túlzásokhoz vezet. Pánczél Zoltán szerint például egy Kalmopyrin tabletta nem veszélyes a környezetére, hiszen eldobva elbomlik. Ha ugyanezt a tablettát egy megsemmisítõbe szállítják, ott az elõírások szerint ADR-számot kap, s ennek alapján már veszélyes terméknek minõsül. Innentõl kezdve azonban nincs megállás, hiszen a hulladékgyûjtéshez csak ADR-érvényes gyûjtõtartály használható, a begyûjtést illetve a fuvarozást csak minõsített fuvarcég végezheti stb. Mindez tetemesen megdrágíthatja a Kalmopyrin megsemmisítését. munkamegosztás révén a termelés, a csomagolás és a szállítás élesen elválik egymástól. A termelõ átadja a becsomagolt terméket a fuvarcégnek, amelynek figyelme arra terjed ki, hogy rendben legyen a csomagolóanyag igazolása. Valójában egyikük sem ért a csomagoláshoz, a termelõ és a fuvarcég is megbízik a csomagolási folyamatban részt vevõ partnerekben. A teljes világot behálózó árufuvarozás korában számos esetben nem tudni elõre, hogy egy adott csomag hová is kerül Széchenyi István Egyetem laboratóriuma által készített vizsgálati jegyzõkönyv alapja a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biztonságügyi Hatósága által kiadott engedélyezõ okiratnak. A magyar okirat kielégíti az ADR-egyezmény követelményeit. A gyõri egyetemen a hazai vizsgálatok mellett romániai illetve bulgáriai megrendeléseket is teljesítenek, hiszen a két új európai uniós országban nem mûködtetnek csomagolástechnikai minõsítõ laboratóriumot. ad megnyugtató eligazítást minden esetre. Többek közt erõsen hiányos a klíma fejezete. A mûanyag kannák esetében elõírják a nyomáspróbát. De mi történik, ha fagyhatás éri? A lehûlés miatt negatív nyomás, vákuum éri, amely nem tágítja a kanna anyagát, hanem összehúzza. Vizsgálat nélkül nem tudható, hogy egy hirtelen lehûlés miként befolyásolja a csomagolóanyagot. A Széchenyi István Egyetem laboratóriumát többnyire napi problémákkal keresik fel a csomagolási igénnyel jelentkezõ vállalkozások. Keresik a legolcsóbb, de a követelményeknek eleget tevõ csomagolási megoldásokat. Igénylik a csomagolóanyagot minõsítõ intézetek tanácsát és értékelését. Nem a csomagolóanyaggyártóhoz fordulnak segítségért, mert az szûkítené az optimális megoldás, illetve a csomagolást végzõ szolgáltató kiválasztását. (A csomagolócégek rendre nemcsak a csomagolást vállalják fel, hanem a tervezéstõl a fuvarozásig kézben tartják az áru mozgatását, sõt, részt kérnek a csomagolóanyag-hulladék hasznosításából is.) Elsõként nem árt tisztázni, hogy az adott terméket mi ellen kell védeni. Ütés, rázódás, karcolódás, folyás stb. ellen? Ha csomagolási szempontból indokolt, újraterveztetjük a terméket. A szóba jöhetõ csomagolásokat próbáknak vetjük alá. A kísérletekkel arra keresünk választ, hogy egy adott csomagolás képes-e megakadályozni a veszélyes anyag környezetbe kerülését, illetve megvédeni a becsomagolt terméket mondja Pánczél Zoltán /47

11 a egy ismert hullámpapírból új alakú dobozt hajtogatunk, forgalmazásához kell-e újabb engedélyeztetés? Hazánkban egy csomagolóanyag három évre kap gyártási engedélyt (mennyiségi korlátozás nélkül, és a forma sincs megkötve). A vizsgálatok kiértékelése nem egyértelmû az egyes országokban. A magyar, a német és az osztrák vizsgálat precízebb és gyakorlatiasabb, mint például az olaszoké. A mûanyag kannát ejtési próbának kell alávetni, de nincs az ADR-ben elõírva, hogy mire essen. A mûanyag kannákat úgynevezett halmazolási vizsgálatnak is ki kell tenni. Az olasz minõsítõ intézet egy 20 literes kanna esetében elfogadja a 800 gramm polietilénbõl készítettet, addig a magyar minõsítõk a megfelelõ vizsgálati termékek költségkímélõ csomagolási igénye arra szorítja a csomagolóanyag-felhasználókat, hogy a megcélzott vásárlói kör számára egy olcsó, de biztonságos megoldást válasszanak. A biztonság mellett fontos szempont lehet a termék eladhatósága, vagyis a csomagolás külcsíne. Egy árversenybe szorított világban azonban erõs a kísértés olyan csomagolásokra, amelyek nem teljesítik az ADR-egyezmény követelményeit, sõt, hamisítják a minõsítést. Gyõrben szintén találkoztak már olyan papírdobozzal, amelynek hamis volt a minõsítése. A talmi ellen nehéz küzdeni, ellene többnyire csak akkor lépnek fel a hatóságok, amikor már bekövetkezett a baj. eredményhez 1,2 kilogramm polietilén felhasználását tartják szükségesnek. Igaz, az itáliai termék nem bírja a terhelést, egymásra polcolva szétlapulnak, kidurrannak az alsó kannák. Ha egy mûanyag kannába folyadékot öntök, ez a szabályozás alapján szigorú besorolású folyadékcsomagolásnak számít. Ha ugyanezt a folyadékot azonban kombinált csomagba helyezzük el, vagyis szilárd belsõ csomagolása mellé akár hullámpapírdobozból készítünk egy tokot, és arra kerül a jelzés, ettõl máris 4G jelû hullámpapírlemez-doboznak számít, melyet értelemszerûen nem kell nyomáspróbának és tömítettségi vizsgálatnak alávetni. Mit csinál a takarékoskodó? Vesz egy ócska kannát, és ezt a kannát körbeöleli hullámpapírral. Rosszul fogalmazták meg a jogszabályt. órházakban, szakorvosi rendelõkben felgyülemlõ kötszer, véres vattacsomó, emberi szervek, levágott végtagok stb. gyûjtésére kizárólag olyan konténerek, ládák és vastagfalú zsákok használhatóak, amelyek gondosan elzárják a veszélyes hulladékot az esetleges turkáló kezek elõl. A sárga színû, felnyithatatlan gyûjtõk mellett például idehaza elterjedt a zsákos gyûjtés is. Mindkét esetben követelmény, hogy a hulladékgyûjtõ eszközt nem vághatja ki az üvegcserép, illetve nem szúrhatja ki az injekciós tû, és a megmaradó folyékony injektum nem folyhat ki belõle. A kórházi hulladék a gyûjtõcsomagolással együtt kerül a megsemmisítõbe, amelyet kizárólag veszélyes termékre minõsített fuvarcég szállíthat. Egy kórházi beszállítói státusz elnyerése az értéktelen hulladék ellenére is húsos falat a hulladékgyûjtõk forgalmazói és a fuvarcégek számára. A helyes csomagolás megválasztása különösen indokolt oltóanyagok esetében. A patikaszert 2-8, illetve 2-15 Celsius fok között kell tárolni, illetve kell(ene) szállítani. Kérdés: légifuvarozás esetén hogyan tartható a hõmérséklet? Tegyük szigetelõdobozba? Legfeljebb fél napig véd. Kerüljön a csomagolás mellé jégakku? Mindkét megoldás tetemesen megdrágítja a fuvart. B. T. J. 2008/47 11

12 Az utóbbi években az európai hullámtermék-keresletet meghatározó legfontosabb tényezõ a gyártó iparágak teljesítménye volt, amely alig növekedett. A 2005-ig tartó ötéves idõszakban a hullámtermék-kereslet évi átlag 2,2 százalékkal nõtt, míg az ipari termelés csak évi 0,7 százalékkal bõvült. Felület, millió m 2 Mennyiség, ezer tonna Év Összes %/év Növekmény Összes %/év Növekmény , , , , Az európai hullámtermékpiac növekedése felületben és mennyiségben gyártó iparágak termékkibocsátási szintjét az ipari termelés migrációja befolyásolta hátrányosan. Számos nagy cég helyezi át termelését keletebbre, a legtöbb nem is annyira az olcsó munkaerõ kihasználása miatt, hanem az ottani gyors növekedés kiaknázása érdekében. Ez az ipari migráció fõként az ipari termékek és tartós fogyasztási cikkek gyártása terén következett be, az úgynevezett nem FMCG- (a nem gyorsan forgó fogyasztási cikkek) ágazatokban. Ennek következtében egyes országok hullámtermékpiaca, pl. Nagy-Britanniáé, polarizálódott FMCG- és hullámlemez-feldolgozó szektorokra, a többi szektor aránya jelentéktelen. Ennek ellenére a német hullámtermékpiac erõteljes fejlõdése ahol az FMCG-piacok részaránya 32 százalék mutatja, hogy azért az ipari termelésnek még elég jelentõs része maradt meg Nyugat-Európában. Az ipar migrációja leginkább Nagy- Britanniát foglalkoztatja, ahol a közelmúltban egy CBI-felmérés során kiderült, hogy a szervezet minden ötödik tagja már áthelyezte egyes tevékenységeit a tengeren túlra, és harmaduk fontolgatja, hogy így tesz majd a jövõben. Ez aggasztó, de a kisebb cégeket kiszolgáló kisebb dobozgyártó vállalatoknak nincs lehetõségük a migrációra. Európában a vásárolt hullámlemezt feldolgozó dobozgyártókra jut az FMCG-piac mintegy 40 százaléka, és ez az arány lassan növekszik. Szerencsére Európában most már jóval ígéretesebbek az üzleti kilátások, mint néhány évvel ezelõtt. A közötti ötéves idõszakra az ipari termelés jelentõs növekedését jósolják, átlagosan évi 2,4 százalékot. A hullámtermékek kereslete ennél nagyobb ütemben fog növekedni, várhatóan évi 3,2 százalékkal, összesen 7,2 milliárd négyzetméternyi keresletnövekményt eredményezve az öt év alatt. A tonnában kifejezett növekedés évi 2,6 százalék lesz, mivel továbbra is jellemzõ a laptömeg csökkentése, a kis laptömegû hullámlemez alappapírok arányának növekedése. A felmérések igazolják, hogy határozott régiós váltás van Európa hullámtermékpiacán a keleti, illetve a déli régiók javára. A növekedés a közép-európai országokban és Törökországban a legerõteljesebb. E két régiót leszámítva a nyugateurópai hullámtermékpiac várható éves növekedése 2,1 százalékra csökken. Bár a hullámtermékek iránti végsõ keresletet a gyártó iparágak kibocsátása, azaz a szállítási dobozokba csomagolt termékek iránti kereslet határozza meg, erre számos más tényezõnek is komoly hatása van. Ezek közé tartozik a szállítási csomagolások teljes piacának növekedése, a hullámlemez csomagolóanyagok piaci részaránya, a hullámlemez csomagolásokkal szemben támasztott változó követelmények (környezeti, marketing...). A csomagolt termékek iránti kereslet Európában a következõ öt évben várhatóan évi 2,5 százalékkal nõ. Egyre kifinomultabb csomagolásokra van igény, melyek jobb védelmet biztosítanak szállítás közben, növekszik a szállítási csomagolások mennyisége, mert olyan termékeket is becsomagolnak, amelyeket korábban csomagolás nélkül forgalmaztak, vagy alulcsomagoltak, nõ a harmadlagos (a palettázott áruk védelmét millió m 2 % millió m 2 % %/év Polcrakész csomagolások , ,6 6,2 Hagyományos hullámdobozok , ,4 0,2 Összesen , ,0 2,9 A polcrakész csomagolások kilátásai az európai FMCG-piacokon biztosító) csomagolások mennyisége. Mindezek eredményeképpen a szállítási csomagolások piaca kissé nagyobb ütemben nõ, évi 3,5 százalékkal. A hullámlemez-csomagolások részaránya a többi csomagolóanyaghoz képest csupán kissé változik, enyhén csökken az FMCG-termékek külsõ szállítási csomagolásai között. A többször használatos mûanyag rekeszek (RPC) használata két fõ piacra összpontosul: italok és rövid élettartamú ételek. Az RPC-k esetében lassú a töltés, rugalmatlanok a méretek tekintetében, és rossz minõségû a rajtuk elhelyezhetõ grafika ez egyre fontosabb tényezõ a nemzetközi márkatulajdonosok szemében. Ezért a legfontosabb FMCG-piacokon nem várható a mûanyag rekeszek elterjedése. Az ipari termékek piacán a hullámlemez-csomagolások a faládákat helyettesíthetik, amelyek nehezebbek, általában többe kerülnek, és az exportpiacokon fennáll a kártevõ rovarokkal való fertõzõdés veszélye. Egyes ipari ágazatokban viszont piacot veszthet a hullámlemezdoboz a mûanyag rekeszek javára, ilyen pl. az autóalkatrész-gyártó ipar. A környezeti követelmények és egyéb költségnövelõ tényezõk hatását nehéz megbecsülni. Az kétségtelen, hogy a környezeti és költségtényezõk miatt csökkenni fog a csomagolások használata /47

13 Az európai, valamint a brazíliai papírgyárak járnak élen a kisebb tömegû hullámlemez-alappapírok piacra vitelében. A világ többi régiója közül Kínában, Thaiföldön, Tajvanban és Japánban jellemzõ a laptömeg fokozatos csökkentése olvasható az International Paper Board Industry évi elemzésében. z USA-ban a hetvenes évektõl nem nagyon változott a hullámpapírlemezek átlagos laptömege: 1970-ben 667, 2006-ban 679 g/m 2 volt. Európában viszont ugyanebben az idõszakban az átlagos laptömeg 576-ról 540 g/m 2 -re csökkent. A nemzetközi hullámdoboz-szövetség (ICCA) laptömegcsökkenés munkacsoportja szerint feltehetõ a kérdés, hogy Európában elérték-e már a határt a csökkentésben. A munkacsoport a világ hullámlemezalappapír-gyárainak kiküldött két kérdõívvel mérte fel a laptömegcsökkenés várható tendenciáit a évig. A válaszadók a világpiac 81%-át képviselik. Tajpejben úgy vélik, hogy a 2001-ben jellemzõ 809 g/m 2 -rõl 2010-re 747-re csökken majd az átlagos lemeztömeg. Európában. A nemzetközi márkatulajdonosok felismerik, hogy olyan szempontok, mint pl. a fenntarthatóság, az etikus beszerzési normák, a csomagolások tömegének csökkentése és újrahasznosíthatóságuk fontos marketingtényezõk lehetnek. Az áru szállítás közbeni védelme, ezzel egyidejûleg az értékesítés ösztönzése, az eladási helyeken a vevõkkel való kommunikáció egyre inkább elvárás a csomagolásokkal szemben. Ennek eredményeként az úgynevezett polcrakész külsõ csomagolás (Shelf Ready Outer ) növelheti a hullámdobozok iránti keresletet. Ez a csomagolásfajta most az európai FMCG-piac 40,5 százalékát teszi ki, ami az elõrejelzések szerint 2010-re eléri a 47,6 százalékot, 2,6 milliárd négyzetméterrel növelve a hullámtermékek iránti keresletet. Ezzel szemben viszont a hagyományos hullámdobozok iránti kereslet stagnálni fog. A hullámlemez dobozok változó szerepe az eladáshelyi értékesítés ösztönzésében fontos hatással lesz a dobozok specifikációjára. A legfontosabb hatás az, hogy a hagyományos tetõ-fenéklapolt dobozokat egyre inkább felváltják a rekeszek és a kimetszett dobozok, amelyeknél évi 4,5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Növekszik a mikrohullámú lemezbõl készült dobozok piaci részesedése, ezeknél évi 5,6 százalék növekedést jósolnak. A dekoratív nyomattal ellátott dobozoknál még nagyobb arányú növekedés várható, évi 7,1 százalék. Egyre több fehér fedõrétegpapírt használnak, a fehér línereknél évi 4,2 százalék növekedés várható. Ezek tehát a fõbb lehetõségek a Az elõrejelzések szerint Nyugat-Európában 2010-ben 520 g/m 2, az Egyesült Államokban 679 lesz a lemezek átlagos laptömege ben a legkisebb lemez laptömegek Ausztráliában, Nyugat- és Kelet- Közép-Európában valamint Brazíliában várhatók: 538 és 515 g/m 2 között. Európában a laptömegcsökkentés fõ hajtóerõi a gazdaságossági megfontolások és az EU-direktívák. A tendencia fõleg az élelmiszer-ipari csomagolásoknál jellemzõ. Kínában a nyersanyagokkal való takarékosság és a költségcsökkentés a fõ ösztönzõje az összes végfelhasználói piacon jellemzõ laptömegcsökkentésnek. Japánban a laptömegcsökkentés okai között az infrastruktúrának és a dobozok mozgatásának javulása, a csomagolási technológia fejlõdése, a dobozok tartalmának csökkenése és a vevõk igényelte költségcsökkentés szerepel. A hullámprofilokat vizsgálva megállapítható, hogy Németországban túlnyomórészt B hullámot használnak, ez teszi ki a hullámlemezpiac 42 százalékát, az USA-ban a C hullám terjedt el jobban (60 százalék). A kisebb E és F hullámok hullámtermékgyártók számára Európában. Persze, a jó növekedési potenciállal rendelkezõ csomagolások gyártása nem egyszerû, pluszköltségekkel is jár, több feldolgozási mûveletet igényel (pl. perforálás), a kimetszett dobozoknál több a hulladék, nagyobb a festékfelhasználás, jobb felbontású nyomatokat kell készíteni, több fehér línert kell használni. Németországban a piac 12 százalékát képviselik, míg az USA-ban csak 4 százalékát. Eltérõ a különbözõ piacokon a háromrétegû és az ötrétegû lemezek aránya is. Németországban 71 százalék jut az ötrétegû lemezekre és 29 százalék a hétrétegûekre. Az USA-ban 90 százalék az ötrétegû, 9 százalék a hétrétegû és 1 százalék az egyéb. A legutóbbi kutatási-fejlesztési eredmények azt mutatják, hogy Európában már elérték a laptömegcsökkentés határait. Ezeket a tanulmányokat az ICCA munkacsoportja szerint meg kell ismételni, hogy jobban lehessen tökéletesíteni a hullámpapírlemez funkcionális tulajdonságait (rakatolhatóság, merevség, termékvédelem stb.), valamint a mûszaki és gazdasági egyensúlyt a keményítõk és vegyi adalékok, illetve a cellulózrostok között. A laptömegcsökkentés ellen ható tényezõk között említhetõk a technológiai korlátok, a vállalati vezetés ellenállása, a hullámpapírlemez kevésbé vonzó megjelenése, a törvényi elõírások, valamint az egyedi szállítás, az export és a raktári displaydobozok terjedése. 2008/47 13

14 gy svájci cég, a CNF kínálja álomgõz néven azt a technológiát, aminek segítségével mikrohullámú sütõben a termék felmelegíthetõ, fõzhetõ. A termék csomagolása nyomás-, hideg- és hõálló, a csomagoláson lévõ szelep biztosítja a termék felmelegedését saját víztartalma, illetve forró gõz segítségével. A más-más összetételû termékek különbözõ idõ alatt és eltérõ hõfokon készíthetõk el. Ugyanez a cég egy tartósítási módszert is kifejlesztett mirelit árukhoz. A terméket egy tálcába töltik és egy szeleppel ellátott fedõfóliával lehegesztik. A mikróban ºC-ra melegítve a gõzhõmérséklet 120 ºC-ra nõ és 1 bar túlnyomás keletkezik. Egy újonnan kifejlesztett injekciós technológiával légtércserét végeznek, így a csomagolás megakadályozza a termék összeesését. Ezzel a módszerrel a fõzési és elõkészítési idõt csökkenteni lehet, a nyers termék folyadék hozzáadása nélkül pasztörizálható, a hõterhelés a lehetõ legcsekélyebbre csökkenthetõ, ill. magasabb csírátlanítási fokot lehet elérni. Az eredmény egy nagyobb élvezeti értékû, szebb színû, jobb állagú termék. Ez a módszer különösen az érzékeny termékek pasztörizálására alkalmas. Megváltoztak az étkezési szokásaink, sokszor a klasszikus fõétkezés helyett csak futva bekapunk valamit. Ha mégis a konyhában tüsténkedünk, szívesen használunk tisztított, kifejtett, összevágott vagy félig elkészített élelmiszert, amelytõl jogosan várjuk el, hogy jó minõségû, ízes, friss és gusztusos legyen. Mi a helyzet itthon és a nagyvilágban a mélyhûtött termékek piacán? éhány éve egyértelmû a forgalomnövekedés a mirelit élelmiszerek termékcsoportban, és ez a tendencia jellemzõ lesz az elkövetkezõ évekre is. Az igények állandóan növekszenek, a kényelmi szempontok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a friss termékek félig vagy majdnem teljesen elkészített mélyhûtött formái iránt. lelmiszer-kereskedõk véleménye szerint a vásárlók értékelik az attraktív csomagolásokat, és mivel szeretnének minél több idõt megspórolni a fõzés során, egyre több elvárást támasztanak a mirelit termékekkel szemben. Nagyon fontos tényezõ a látható frissesség. Tehát az átlátszó csomagolások a nyerõk, hiszen az optikai hatás meggyõzõ lehet a vásárlásnál. Ha nem teljesen átlátszó a csomagolás, legalább egy ablakon betekintést nyer a vevõ. A frissességet láthatóvá kell tenni, hiszen nagy csábítóerõvel bír. Az átlátszóság azért is fontos, mert a látvány megerõsíti a fogyasztót abban, hogy milyen sok munkától menekül meg, ha mégis a termék mellett dönt. Alapként lehet venni a mirelitet és keverni friss áruval. Mirelit termékekbõl óriási a választék Magyarországon is, ám átlátszó vagy ablakos mirelitcsomagolások nincsenek. Kisebb kiszereléseknél az uralkodó csomagolási forma a fedett, nem átlátszó PEtasak vagy az impregnált papírdoboz. Az igaz, hogy ezeken a termék vizuális megjelenítése nagyon szép, és még ha nem is látjuk a terméket, a csomagolásra nyomtatott grafika meggyõz bennünket arról, hogy jól választottunk. Ennek ellenére nem találom kreatívnak a termékcsoport csomagolását a hazai piacon, ezért néhány, külföldön már ismert fejlesztésrõl szeretnék beszámolni, bemutatva, hogy ezekkel színesebbé tehetjük a csomagolások választékát. Biegler cég a háromszögletû klubszendvicsekhez talált egy furfangos csomagolási ötletet. Az új csomagolás egy kétkamrás rendszerbõl áll, amely lehetõvé teszi a különbözõ ízesítésû szendvicsek egy térben való elhelyezését mindenfajta ízátvándorlás nélkül. A kétféle ízû szendvics ily módon együtt csomagolva egy komplett ebéd lehet, amit a cég 16-féle variációban kínál. Mindegyik szendvics a saját kamrájában, ellenõrzött légtérben a fogyasztásig friss marad. A csomagolás könnyen szétválasztható és használat után a két rész egymásba tolható, csökkentve ezzel a hulladék mennyiségét. Mivel a termékek a leszedés után biokémiailag aktívak maradnak, a csomagolásnak a lélegzés aktivitását is figyelembe kell vennie. A Maag cég a lélegzõ zöldségekre és gyümölcsökre fejlesztette ki az áteresztõ Freshpack fóliát. A koextrudált OPP monofólián mikroperforáció van, mely garantálja a szellõzést, illetve kiegyenlíti a nyomást a csomagoláson belül. A mikroperforációt érintésmentesen egy széndioxid gázlézerrel végzik. A lézerfény fókuszában az anyag meglágyul, elpárolog. Extrém kicsi lyukméretet lehet így elérni. A termék a csomagolásban lélegezni tud, a csomagolás a természetes szellõzést és a nedvességet szabályozza, a termék a frissességét, aromáját jóval hosszabb ideig megõrzi. Kiss Rozália /47

15 A Fraunhofer Institut a múlt év októberében közzétett tanulmánya szerint az alacsony és széles szájú fehérlemez- és alumíniumcsomagolásokban az élelmiszerek felmelegítéséhez normál körülmények között használhatók a mikrohullámú készülékek. A nyilvánosságra hozott közlemény alapja egy független vizsgálat, amelyet a Fraunhofer Institut für Verfahrenstechnik und Verpackungen (eljárástechnika és csomagolás) részlege végzett. Németországban, Freisingben levõ intézet vizsgálatának célja az alumínium- és fehérlemez-csomagolásokban az élelmiszerek felmelegítési biztonságossága, illetve a melegítési paraméterek meghatározása volt. A vizsgálatok kezdeményezõje és megrendelõje a Metal in the Microwave Industry Group, amely csoportot a következõk alkották: Unternehmen Alcan Rhenalu, APEAL (Association of European Producers of Steel for Európai Acélcsomagolásokat Gyártók Szövetsége), Crown Food Europe, Fördergesellschaft Metallverpackungen és Impress und Novelis. orozatvizsgálatok során azt is megállapították, hogy a fémcsomagolásokban az ételek egyenletesebben melegszenek fel, mint a mûanyag csomagolásokban. A vizsgálati eredmények a fogyasztók és a gyártók számára új lehetõségeket jelentenek. Az intézet különbözõ ételek felmelegítését vizsgálta: Chili con Carne (chilis, húsos babkonzerveket), különféle tésztás ételeket, különbözõ méretû és magasságú fémcsomagolásokban és négy különbözõ mikrohullámú készülékben. ereken 1000 vizsgálat során, amelyeket az élelmiszerek felmelegítésével végeztek normál körülmények között, nem fordult elõ szikrázás vagy kisülés. A sorozatvizsgálat alatt nem fordult elõ a mikrohullámú készülékek mûködésének elváltozása, és teljesítményük sem csökkent. Thomas Pfeiffer aki a Fraunhofer Institutnál a vizsgálatokat vezette kijelentette: Mindezekbõl az következik, hogy a lapos és nagy átmérõjû fehérlemez- illetve alumíniumedények alkalmasak az élelmiszerek felmelegítésére mikrohullámban. A fémcsomagolások biztonságosak a mikrohullámú készülékekben, amennyiben a felhasználók bizonyos szabályokat betartanak. A biztonságos felmelegítés érdekében a konzervdoboz fedelét teljesen el kell távolítani, a készülékbe csak teli edényt szabad tenni, mégpedig a forgó üvegtányér közepére és a készülék falától a 2,5 cm-es távolságot be kell tartani. z élelmiszerek felmelegítési ideje a fémcsomagolásban ugyan hoszszabb, mint a hasonló mûanyag csomagolásokban, azonban kisebbek az ételen belül a hõmérsékleti különbségek, tehát az étel egyenletesebben meleg. A laposabb edényekben a felmelegítés ideje csökkenthetõ. yártók és a fogyasztók számára is jelentkeznek majd a vizsgálati eredmények elõnyei. A gyártók az innovációnál, új termékek fejlesztésénél figyelembe vehetik, hogy már fémedényekben is felmelegíthetõek a készételek mikrohullámmal. Termékeiket versenytársaiktól megkülönböztetve hozhatják ki új csomagolásban. A fogyasztók egy új kényelmes csomagolásban valószínûleg szívesen vásárolják majd a készételeket. Eiler Olga /47

16 A németek szívesen esznek kenyeret, az átlagfogyasztás évente több mint 80 kg. Németországban több mint 400-féle kenyér van forgalomban, ezen a területen állítólag világelsõk. A németek kenyérínyencek, van kedvenc kenyerük, általában a hagyományos, helyi specialitásokat kedvelik. A sokat utazó németeknek külföldön hiányzik a megszokott hazai kenyér, bizonyos országokban nem létezik a német kenyérhez hasonló teljes kiõrlésû rozslisztbõl, élesztõvel készült fekete kenyér. engerészek már évszázadokkal ezelõtt kerámiaedényben vittek magukkal kenyeret, amely akár három hétig is kitartott. Néhány német pékség felismerve a németek igényét felelevenítette ezt a tradíciót, és korszerû formában megjelent a kenyérkonzerv. A tengerészkenyér alapján született meg az ötlet, és ennek alapján valósult meg a kenyér fehérlemez dobozba való csomagolása. A tésztát betöltik a fémdobozokba, majd megsütik, és légmentesen lezárják. Az ily módon sütött és konzervként lezárt dobozban a kenyér két évig olyan friss marad, mint a sütés napján. A tartósan külföldön tartózkodó németek akár hosszabb idõre is magukkal vihetik kedvenc kenyerüket vagy megrendelhetik az interneten. Egy brémai pékség, a Beckmanns Bäckerland amelyet 1905-ben alapítottak és ma már a harmadik generáció vezeti rátért a két évig fogyasztható konzervkenyér gyártására. A kis pékségbõl az elmúlt 100 év alatt az állandó fejlesztések eredményeként korszerû vállalkozás lett, amely ma már élelmiszeráruházakat és szállodákat lát el. Elõször csak öt telephelyén árusították a fémdobozos kenyeret, majd elkezdték értékesítését a internetcímen. Az online értékesítés bevált, az utóbbi években négyszeresére emelkedett a forgalom. Még az Egyesült Államokból is rendelnek német kenyeret. z új és sikeres, piacképes terméket tulajdonképpen az ideális csomagolással hozták létre. Ez a csomagolás egyben garantálja, hogy bárhol a világon minden éghajlati zónában kapható a valódi északnémet fekete kenyér. Egy másik internetes cím is létezik 2003 óta, a com. A konzervdobozok könnyen nyithatók, a visszazáráshoz mûanyag fedelet adnak. Az 500 g tömegû kenyér a doboz felnyitása után körülbelül egy hétig fogyasztható. A sikersorozat folytatódott, mert ma már különféle süteményeket is forgalmaznak fémdobozban, úgyhogy nem kell a váratlan vendégtõl tartani, a dobozt csak fel kell nyitni, és a finomság máris tálalható. Eiler Olga 2008/47 17

17 Az O-I formatervezett üvegpalackja a legmagasabb kitüntetést kapta az üvegcsomagolási ipar Oscar-díjaként is emlegetett Palackozott Víz Világdíj (Bottled Water World Awards) díjkiosztóján. Mexikóvárosban megrendezett palack-oscarról a legjobb üvegpalack-kategória gyõzteseként és második helyezetteként tért haza az Orosházán is érdekelt amerikai O-I. A szakmai díjjal a palackozottvíz-iparban elért újításokat, a csomagolóüveg-tervezés-fejlesztést ismerik el. Az O-I palackkal benevezõ finn gyõztes VEEN és a második helyen végzett Waater a Bavaria Breweriestõl két kiemelkedõ példája annak, hogy az innovatív megoldások meghatározó hatással formálják a csomagolási trendet. Mivel a tervekkel elsõdlegesen a vendéglátó szakmát célozták meg, mindkét csomagolás olyan divatos és egyéni formával rendelkezik, ami vonzó a fogyasztók számára, és egyértelmûen kiemelkedõ az ásványvízpiacon, ahol a verseny különösen nagy. A VEEN palack az ismert finn tervezõ, Antti Eklund illetve a Veenwater ügyvezetõje, Tomi Gronfors közös alkotása. A modern dizájn része egy meglepõ kettõs görbület: az egyik a finnek nemzeti mítoszában szereplõ Veen Emonen, a vizek anyja által keltett elsõ hullámra utal. Ez adja az üveg egyedi jellegét, és a termék tisztaságára hívja fel a figyelmet, mivel a VEEN forrásvíz az északi sarkkör egyik természetes forrásából ered. A csomagolás kristálytiszta áttetszõ üvegbõl készült: a szénsavmentes 660 milliliteres, a szénsavas 690-es üveg. A palackokon található függõleges VEEN bevésés és a színes dombornyomás különbözteti meg egymástól az egyes változatokat. A termék szerte a világon igen gyorsan az exkluzív rendezvények közkedvelt ásványvizévé vált. A második helyezett a holland Bavaria sörmárka, a Waater üvegje lett. A palackot úgy tervezték, hogy ábrázolja a márka egyik legfontosabb alapanyagának kiváló minõségét. A sörfõzõ cég évszázadokon át saját forrású, tiszta ásványvizet használt sörei alapanyagául, így a víz reklámozásával kiválóan érzékeltették a sör alkotórészeinek tisztaságát. A 700 milliliteres áttetszõ üvegbõl, szembetûnõ dombornyomással készült palack Frank Tjepkema alkotása. Az üveg nyaka fokozatosan szélesedõ átmérõjû, ez a víz fodrozódására emlékeztet. ár csak ellenõriz az állam és összegyûjti a borforintokat, mert évekig tartó huzavona után 2008-tól a borászokhoz került saját reklámozásuk finanszírozása. A hazai borászok képviselõi egyezségre jutottak az agrártárcával abban, hogy a kétmilliárd forintra emelkedõ leendõ járulékbevétel 60 százalékából a közösségi bormarketinget finanszírozzák, és a befizetések 40 százalékát a minõségellenõrzés feladatkörét ellátó Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MGSZH) kerül. A közösségi bormarketing céljai és a rendelkezésükre bocsátott összeg felosztása megosztotta a borászokat. Végül eldõlt, hogy az éves szinten várható mintegy 750 millió forint felét egy olyan regionális alapba csoportosítják, amelyikbõl egyebek mellett a borvidékek ismertségét, a jellegzetes borok és a fajták népszerûsítését, a borturizmust kívánják támogatni. A másik, ugyanekkora összeget 70:30 százalékos arányban tovább osztják a belföldi és külföldi marketingcélok finanszírozására. A belföldi programok között éves szinten 15 millió forintot szánnak a piackutatásra. A közösségi weboldal fenntartása évi tízmillióba kerül. Ezenkívül idén 150 millió forintos költségvetéssel két fogyasztóiszemlélet-formáló kampányt is indítanak. örösdobozokat gyártó üzemet kíván alapítani Szlovákiában az amerikai Crown társaság. A többek között a világ egyik legnagyobb sörgyártójának, a SABMillernek is beszállító Crown két lépésben, összesen 95 millió eurót szán erre a célra. A társaság valószínûleg Nagytapolcsány térségében telepszik le, és az eddig napvilágra hozott tervek szerint évente 720 millió sörösdobozt fognak gyártani /47

18

19 management, valamint a Key Account Management. Technológiailag a nyomdát a rugalmasság, a minõség és a hatékonyság jellemzi. A minõségi ofszetnyomtatás formátuma B/2-tõl B/0-ás méretig terjed, hat szín nyomtatásával történhet. Az inline lakkozásnál vizes bázisú IR- vagy UVlakkokat használnak. Ugyanezekben a méretekben történik a vakdombornyomás, a fémfóliázás és a gépi ablakozás. A faltkartondobozoknál 1-tõl 6 pontos ragasztásokig minden termék elõfordulhat. Hullámlemeznél B, C, E, F hullámkartonok feldolgozása történhet. A nyomda rendelkezik a szükséges minõségbiztosítási rendszerekkel is. Termékeikkel rendszeresen nyernek World- Star, Hungaropack és Pro Typographia díjakat. Külföldi megítélés alapján a magyar gazdaság már évek óta gyengélkedik, ennek ellenére az STI Csoport felvásárolta a Petõfi Nyomdát. A csoport 2007-ben 1800 fõvel nyolc gyárában 132 millió euró értékû terméket állított elõ, melynek 41 százalékát exportálta A magyarországi faltkartondobozgyártás piacvezetõje, az STI Petõfi Nyomda termékkínálatát díszcsomagolásokkal, logisztikai display-ekkel, eladásösztönzõ polci csomagolásokkal, in- és outside tárolódisplay-ekkel, univerzális kínálókkal bõvítette. azánk egyik legpatinásabb nyomdája Kecskeméten az 1840-ben alapított Petõfi Nyomda. Többszöri átalakítás és profiltisztítás után 2007-ben a nyomda 420 fõvel 50 millió euró árbevételt produkált. Specializálódott a nyomtatott-hajtogatott kartonok és mikrohullámú dobozok gyártására, a tekercses öntapadó címkékre, az STI csoporthoz való csatlakozás után pedig a displaygyártásra. Tevékenységeit üzletágakba rendezte. Ezek az élelmiszeripar az elektronikai ipar a gyógyszeripar, fényforrásipar, az öntapadó címke és a display. A nyomda eddig is jelentõs fejlõdést mutatott fel korábbi osztrák és finn tulajdonosainak segítségével, a vevõkapcsolatok kezelésével. A vevõi igények feltárása, kifejlesztése és megvalósítása a mindennapok gyakorlatává vált. Ehhez tervezõ-fejlesztõi munkát végeztek, az elõkészítési, formatervezési és termelésprogramozási folyamatokat digitalizálták, automatizálták. Bevezetésre került a Vendor Management, az Invertory Németországon kívülre. A felvásárlás okai közt szerepel a Petõfi Nyomda magyarországi, jelenlegi piaci pozíciójának megõrzése, szellemi-technológiai know-how-jának csoporton belüli értékesítése a faltkartondoboz- és öntapadóscímke-gyártás területein. Ugyanakkor a technológia alkalmas az STI szoftvereinek és tapasztalatinak átvételével egy teljesen új piaci terület kiszolgálására. Ez pedig a displaygyártás. A display alatt az egészen kicsit és az egészen nagyot is érteni kell. Tulajdonképpen egy attraktív minõségi csomagolás, és egy több EUR-raklapnyi vagy csepp raklapnyi területi egységbõl kialakított monumentális termékkínáló rendszer is. A display-k a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket és szezonális árukat kínálják. Emóciókat ébresztenek a vásárlás vagy a fogyasztás helyén. A termék, amire felhívják a figyelmet, akár kulturális cikk is lehet. A vásárlói döntések 70 százaléka a vásárlás helyén, néhány pillanat leforgása alatt születik. Konkrét felmérések bizonyítják, hogy egy jól szervezett reklámkampány, melynek elengedhetetlen tartozéka a display, akár kétszeresére is növelheti az eladási mennyiségeket. Az STI Petõfi Nyomda tanácsadással, tervezéssel és a termékek kivitelezésével segíti a brandtulajdosokat, a gyártó vállalkozásokat, a kis- illetve a nagykereskedõket egyaránt /47

20 Az RRE-Szeged Kft decemberében alakult svájci magyar vegyes vállalatként. A cég országosan is az egyik legnagyobb öntapadócímke-gyártónak számít. Megrendelõi között olyan húsipari óriásokat találunk, mint a Pick vagy a Herz. Jelentõsebb vevõik közé tartozik továbbá a Mol, de kisebb vállalkozások, így jó néhány borászat is keresi az RRE prémium termékeit. int az RRE nevébõl is kitûnik, a cég svájci tulajdonosi résszel is rendelkezik. A Gallus egykori fejlesztõmérnöke, Rolf Reickle a magyarországi tulajdonos, Nagy István társa, ezért nem meglepõ, hogy a cég a Gallus gépparkot támogatja. Az RRE két nagyobb részlegbõl egy címkenyomtató és egy hajlékony falú fólianyomtató egységbõl álló nyomdája manapság több mint ötven embernek ad munkát. A tekercses címkenyomtatást két Comco géppel, két Gallusszal és egy Nilpeterrel végezzük decemberében ruháztunk be egy több mint 1 millió 200 ezer euró értékû új Gallus gépre, ami a 12 mikrogrammos poliésztertõl a 300 grammos kartonig tud nyomtatni, és akár 26 colos címke készítésére is alkalmas. Akár élelmiszer-ipari és húsipari fedõfóliát és öntapadó címkét is nyomtathatunk vele, és megkönnyíti a munkafolyamatot, hogy akár menet közben is kasíroz beszélt az egyik legmodernebb Gallus gép (mindössze két darab mûködik belõle a kontinensen) specifikációiról Varga Kornél, a nyomdaüzem vezetõje. A nyomda a kisebbik Gallusszal is elõ tud állítani prémium termékeket, ugyanis a kistestvér is UV-s gép, rotációs szitával. A Gallusokon kívül melegfóliázót, aranyfóliázót és három áttekercselõ gépet is tartunk, így akár 24 órán belül legyártjuk a megrendelt terméket, amit aztán igény szerint ki is szállítunk a vevõknek, akár a legkisebb mennyiségben is mondta el a nyomdaüzem vezetõje. Szintén meggyorsítja a gyártási folyamatot, hogy helyben elkészítik az analóg nyomóformát, valamint hagyományos, kézi szitázás is folyik az üzem területén. A cég fõ profilja az öntapadós címke gyártása tekercs kivitelben. A címkéket nyolc színnel, UV-festékkel és UV-lakkal készítik el. Olyan különleges igényeket is teljesíteni tudnak, mint a ragasztóoldali nyomtatás, az aranyozás, a vakdombornyomás vagy a biztonsági jelek elhelyezése. Hajlékony falú csomagolóanyagok nyomtatásával öt éve foglalkoznak, a nyomtatást szintén nyolc színnel, kasírozással, laminálással végzik. Az öntapadó címkéhez hajlékony falú csomagolóanyagot is tudunk ajánlani, ugyanis a gépparkunkban egy Windmüller központi cilinderes gép mellett további három vágógép és egy Windmüller kasírozógép is található, így a monofóliától a triplex fóliáig bármit le tudunk gyártani. A címkére és a fóliára is digitális nyomdai elõkészítéssel dolgozunk árulta el Varga Kornél. Az RRE olyan húsipari nagyvállalatok címkéit gyártja, mint a Pick, Herz, Délhús vagy a Hungerit. Szintén a nagyobb vevõik közé tartozik a Mol. Az olajipari részvénytársaság címkéinek nagy részét a szegedi cég gyártja. A fehér polietilén címkéket átlagban hat-nyolc színnel nyomtatják, hátoldalára a kötelezõ szövegeket viszik fel. A címkéket UV-stabil festékkel látják el, így akár több évig felhasználható a termék. A Stollwerk és a Bonbonetti mellett bortermelõknek is gyártanak. A borászat nem dömpingáru, ezért itt kevésbé a mennyiség, inkább a minõség a meghatározó, de erre is alkalmas gépparkjuk: fényálló, vízálló, hûtésálló, hõre elszínezõdõ címkéket is gyártanak. Úgy tartják: a jó bornak nem kell cégér, az RRE nyomdájában mégis azt vallják, hogy minõségi borhoz kiváló minõségû címke dukál. 2008/47