TERÜLETRENDEZÉSI ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK SZÜKSÉGESEK

Átírás

1 PAKSY GÁBOR vezérigazgató, VÁTI Kht. TERÜLETRENDEZÉSI ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK SZÜKSÉGESEK Az évi XXI. törvény hatálybalépésével, benne a területrendezés intézményének szabályozásával, talán abban az idôben fel sem ismert, nagy lehetôséget kapott szakmánk. Ugyanakkor ezáltal óriási felelôsség is hárult a területi tervezéssel és ezen belül is a fizikai térszerkezet alakításának tervezési, kutatási, igazgatási kérdéseivel foglalkozó szakemberekre. A törvény a területrendezésnek csak néhány, elsôsorban a tervezésre vonatkozó kérdésében rendelkezett, de ezekbôl egyértelmû, hogy területrendezési tervek alapján törvényi erôvel nyílik most már lehetôség a területfejlesztési célok mellett, a környezeti adottságokat, a táj terhelhetôségét, a távolabbi jövô fejlesztési igényeit figyelembe vevô, az eddig inkább csak hangoztatott fenntartható fejlôdés követelményeinek érvényre juttatására; a térségi térszerkezet alakítására, ezen belül a térségi területfelhasználás, a településrendszer, az infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének egymással és az ágazati koncepciókkal, az egyes települések törekvéseivel, terveivel összehangolt meghatározására; röviden összefoglalva szakmai elveink gyakorlati alkalmazására és érvényesítésére. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 A törvény elôkészítésének idején még nem volt felkészülve szakmánk arra, hogy a területrendezés teljes intézményének szabályozásához megfelelôen részletes elvi alapot és megoldási javaslatokat szolgáltasson. A korábbi négy évtized hazai regionális tervezésének gyakorlati tapasztalatai erre valójában nem nyújthattak elégséges információt. A területrendezésnek nemcsak az a külsô feltételrendszere változott meg alapvetôen, amely között mûködnie kell, hanem a korábbi regionális tervezéshez képest a tartalma, jellege, betölthetô szerepe, érvényesülésének a lehetôségei is. Az utóbbi két-három év tervezési, egyeztetési tapasztalataira volt szükség a területrendezés tervezési rendszerére, a településrendezési tervekkel való kapcsolatára vonatkozó elvek és gyakorlati megoldások kifejlesztésére. Idôközben hatályba lépett az elsô, törvénnyel elfogadott, törvényi elôírásokat tartalmazó területrendezési terv, a Balaton kiemelt üdülôkörzet terve, és várhatóan a közeljövôben az Országgyûlés elé kerül az Országos területrendezési terv (OTrT) is. Ezért most figyelmünket arra kell irányítanunk, hogy megvannak-e a feltételei e nagyjelentôségû tervek érvényesülésének. Az Alkotmánybíróság már a 3/1997.(I.22.) AB határozatában egyértelmûen kimondta, hogy a különbözô léptékû területrendezési tervek és a településrendezési tervek hierarchikus rendszert képeznek. Szakmai közhely, hogy az Országgyûlés által törvénnyel elfogadott területrendezési tervekben foglaltak az egyedi építési ügyek, a térszerkezetet alakító létesítmények elhelyezése, illetôleg egyéb intézkedések meghozása során érvényesülhetnek, vagy nem. Ezért különös jelentôsége van az országos léptékû, döntôen stratégiai jelentôségû, koncepcionálisan meghatározott területrendezési döntéseknek, elôírásoknak a tervhierarchia lépcsôin egészen a településrendezési tervekig fokozatosan pontosodó, helyi viszonyoknak is megfelelôen részletezô tervezési rendszerére. Ennek tervezési elveit és módszereit az Országos területrendezési terv készítése során kialakítottuk, és reményeink szerint az Országgyûlés elfogadja, alkalmazását elrendeli. Ezeket elôrebocsátva feltehetjük azt a kérdést, mi szükséges még a területrendezési céloknak a reálfolyamatokban való érvényesüléséhez. A továbbiakban ezt kísérlem meg felvázolni, megindokolni. 1. Mi indokolja területrendezési igazgatási eljárások bevezetését? Területrendezésre vonatkozó jogszabályok közvetlen vagy közvetett módon kimondják a tervekben foglaltak figyelembevételi kötelezettségét. 1 A tervek elfogadásáról szóló törvény/ek/nek, megyei önkormányzati rendeleteknek elvileg saját jogi erejüknél fogva is érvényesülniük kellene. Tapasztalati adatok azonban azt mutatják, hogy a korábbi évtizedek un. regionális terveiben foglaltak kivéve a Balatoni üdülôkörzet elsô regionális terve hatályosulásának azt a szakaszát, amikor egy rendkívüli jogkörrel rendelkezô igazgatás (nagy hatáskörû fôépítész) mûködhetett lényegében még a tervezési szakterületen belül sem érvényesültek. Az minden részletes indoklás nélkül kijelenthetô, el is fogadható, hogy a területrendezés nem egyenlô a területrendezési tervezéssel, a tervek elfogadásával. A területrendezésnek mint igazgatási jellegû intézménynek megfelelô eszközökkel is kell rendelkeznie rendeltetésének betöltéséhez. 2 Nem lebecsülve a politikai, etikai jellegû eszközök alkalmazásában vagy a tervezés érdekegyeztetô szerepében rejlô lehetôsége- 3

2 ket, elengedhetetlennek tûnik a jogi, igazgatási eszközök felhasználása a nemzeti, a térségi jelentôségû területrendezési célok, követelmények érvényesítéséhez. Szükséges, hogy megfelelôen szabályozott államigazgatási eljárások is legyenek. A területrendezési eljárásokkal szemben a területrendezés céljainak, szabályainak érvényesítésén belül összefoglalóan követelményként támaszthatjuk, hogy a különbözô léptékû és elfogadási szintû területi és a településrendezési tervek között határozott tervhierarchia érvényesüljön, valamint a térszerkezetet meghatározó létesítmények és egyéb, a térségi területfelhasználásra hatást gyakorló döntések során a területrendezési tervek és követelmények érvényesülésének legyenek jól mûködô biztosítékai, ellenôrzési rendszere. Különbözô területrendezési eljárás elrendelése szükséges. Ezek bevezetése az alábbiakkal indokolható: 4 a) A hatályos területrendezési tervekben foglaltak érvényesülésének alapvetô feltétele, hogy azok minden érintett számára ismertek, illetôleg megismerhetôk legyenek. A tervi elôírások számottevô része ugyanis grafikusan, térképlapokon kerül rögzítésre és ezeknek az eredeti léptékben való szakszerû közzétételét a hivatalos közlönyök szerkesztési módja nem teszi lehetôvé. Ezért gondoskodni szükséges egy olyan szabályozott eljárásról, mely megfelelô módon biztosítja ezek hivatalos közzétételét. Ennek mûködése tegye lehetôvé, hogy minden hazai és külföldi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet a tervlapokhoz nemcsak a terv elfogadásáról szóló törvény, vagy megyei önkormányzati rendelet kihirdetésekor, hanem hatályossága idején, sôt azon túl is hozzájuthasson, és a tervlapok az eredetinek igazoltan hiteles jogi eljárások során is felhasználható másolatai legyenek. b) Az ország egy adott térségére az OTrT mellett bizonyos esetekben egy, esetleg több kiemelt térség és az adott megye területrendezési terve tartalmazhat kötelezôen betartandó elôírásokat. E körülmény mellett azzal is számolni szükséges, hogy különbözô okokból ezek a szöveges, számszerûsített és grafikus elôírások kisebb vagy nagyobb mértékben idôvel módosulni fognak. Ezért az ország egyes területére vonatkozó, hatályos területrendezési elôírások egyértelmû meghatározhatósága érdekében gondoskodni szükséges a tervek és elôírásaik naprakész, szakszerû és hiteles nyilvántartásáról. c) Annak érdekében, hogy a különbözô területi tervek, továbbá térségi jelentôségû területfelhasználási, térszerkezeti változást jelentô mûszaki tervek készítése, egyeztetése, elfogadása, illetôleg engedélyezése során a vonatkozó területrendezési elôírások egyértelmûen ismertek legyenek, betartásuk ellenôrizhetôvé váljék különös tekintettel ez elôzô pontban foglaltakra megfelelô területrendezési adatszolgáltatási eljárásra van szükség. Az adatszolgáltatásnak hitelt érdemlô módon tartalmaznia kell mindazokat a hatályos, általános és specifikus területrendezési alfanumerikus és grafikus elôírásokat, követelményeket, melyek az adott térségre, településre, térszerkezeti elemre vonatkoznak. d) Az elkészült, a tervhierarchia alacsonyabb szintjét jelentô területrendezési terv egyeztetési eljárásáról, elfogadásáról rendelkezô szabályok és a térségi jelentôségû infrastrukturális hálózatok, valamint a térségi területfelhasználási változást eredményezô létesítmények engedélyezésére vonatkozó rendelkezések nem nyújtanak megfelelô lehetôséget, illetôleg biztosítékot a területrendezés törvényi és önkormányzati rendeleti elôírásai betartásának ellenôrzésére, érvényesítésére. 3, 4 Olyan területrendezési államigazgatási eljárás bevezetésére van szükség, melynek eredményeképpen a tervhierarchia alacsonyabb szintjét képezô területrendezési illetôleg településrendezési terv elfogadása, valamint az egyéb térségi jelentôségû tervek elfogadása, engedélyezése, illetôleg területrendezési jelentôségû intézkedések megtétele elôtt hivatalosan kinyilvánítható a területrendezési elôírásoknak való megfelelés. Ennek során államigazgatási határozatba foglalható a pontszerû vagy vonalas létesítmények elhelyezésére, elrendezésére vonatkozó javaslatoknak a megfelelôsége a területrendezési terv/ek/ben stratégiai jelentôségûen, koncepcionálisan meghatározott elemekkel való szükségszerû pontosítás mellett, valamint a térségi területfelhasználásra és az egyes övezetekre vonatkozó elôírások a vonatkozási területük (poligonjuk) pontosítása melletti betartása ; illetôleg a területrendezési elôírásoknak való meg nem felelés. Meg kell jegyeznem, hogy ennek a területrendezési eljárásnak 1986 óta jogszabályokkal meghatározott mûködô elôzménye van a külterületi nyomvonalas létesítmények nyilvántartásával, adatszolgáltatásával és kötelezô véleményezésével felhatalmazott VÁTI-ban. 5 e) A területrendezési terv elfogadása után felmerülhetnek olyan igények, törekvések vagy szükségszerûségek, melyek csak a területrendezési terv egyes elôírásaitól való eltérés engedélyezése esetén megvalósíthatók, oldhatók meg. Ezek az esetek legalább négy csoportba sorolhatók: azok, amelyek a területrendezési terv céljával, koncepciójával, ellentétesek, ezek érvényre jutását az eljárásnak meg kell akadályoznia; lehetnek azonban olyan új igények, melyeknek ugyan térszerkezet-formáló hatásuk van, és a területrendezési terv vonatkozásukban ugyan rendelkezést nem tartalmaz, a térszerkezetbe való illesztésük a a területrendezési terv/ek/be való felvételük azonban a területrendezési terv céljának, koncepciójának sérelme nélkül megvalósítható; 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 lehetnek olyan elfogadott területrendezési tervi megoldások, melyek hibás tényálláson alapultak, és az egyeztetési eljárások során ez a körülmény nem merült fel, vagy a megoldásra vonatkozó feltételekben alapvetô változás következett be, ezért ez utóbbi két esetben is a területrendezési terv céljának, koncepciójának sérelme nélkül az eltérés engedélyezhetô, a területrendezési terv korrigálható. 6 Mindezek miatt szükség van egy olyan különleges területrendezési eljárásra, amelynek során ezekre a különleges esetekre vonatkozóan a területrendezési terv céljának, koncepciójának, szabályainak sérelme nélkül, de a tervmódosítás eljárásához képest egyszerûbben, rövidebb idô alatt a tervtôl való eltérés engedélyezhetôvé válhat, a terven a szükséges változtatások végrehajthatók. Különösen erre a törvénnyel elfogadott tervek esetében volna a hazai viszonyok között igazán szükség. f) A területrendezés tervek hatékonyságának bizonnyal egyik nem elhanyagolható feltétele, elôsegítôje lehet, ha a területrendezésért felelôs minisztérium rendszeres idôközönként elkészíti jelentését az Országgyûlés számára az ország fizikai térszerkezetének változásáról, a területrendezési tervekben foglaltak érvényesülésérôl, illetôleg a hatályos területrendezési terv/eken szükségszerûen és elôírásszerûen végrehajtott változtatásokról és e jelentést közzé teszi. Mindezek és még nem részletezett egyéb igények szükségessé teszik a területrendezési eljárások intézményének szabályozását, mûködési feltételeik megteremtését. 2. Javaslatok a bevezetendô területrendezési eljárásokra a) Az elfogadott területrendezési tervek kihirdetése, nyilvánosságra hozása Az Országgyûlés által a területrendezési terv elfogadásáról alkotott törvény hivatalos közlöny/ök/ben való kihirdetése, valamint a megyei önkormányzatok által elfogadott területrendezési tervek esetében a szokásos közzététel során valamennyi kötelezôen alkalmazandó tervlap kicsinyített változatának a közlése szükséges és lehetséges. Az elfogadott terv eredeti méretarányú tervlapjainak a törvény, illetôleg a megyei önkormányzati rendelet aláíróinak kézjegyével ellátott 1 1 példányát a jóváhagyó testület saját irattára mellett megkapja az elôterjesztô, a VÁTI Kht. mint Dokumentációs Központ 7, és mint a területrendezési szolgáltatásokat átvett állami feladatként ellátó háttérszervezet. A VÁTI az alábbi módon lássa el ezt a szolgáltatást Írásos megrendelés alapján minden hazai és külföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet és magánszemély részére a területrendezési terv eredeti méretarányú másolatát köteles szolgáltatni a terv hatályosságának teljes idôtartama alatt és azon túl is. A kiadott másolatok minden lapját a hitelességet bizonyító nyilatkozattal és sorszámmal kell ellátnia. A kiadott másolatokról nyilvántartást kell vezetnie. A szolgáltatás díját mint közhasznú szolgáltatás díját közzé kell tennie. b) A területrendezési tervek és elôírásaik nyilvántartása A szabályozásnak el kell rendelnie az elfogadott és hatályos területrendezési terveknek, az azokban szereplô területrendezési elôírásoknak, azok adatainak vonatkoztatási területének, földrajzi azonosítóinak folyamatosan vezetett, hiteles nyilvántartását. E nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a következô pontban részletezett adatszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges információk hiteles lekérdezésére. A területrendezési tervek tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezések szükség szerint kiegészítendôk lesznek azokkal az elôírásokkal, melyek a különbözô területrendezési tervek egységes- térinformatikai eszközökkel végzendô nyilvántartása létrehozásának, folyamatos mûködésének alapvetô feltételei. c) A területrendezési adatszolgáltatás Minden területrendezési terv, valamint a településrendezési tervek közül a városok és a területrendezési terv alapján meghatározott városias térségbe tartozó egyéb települések teljes közigazgatási területére kiterjedô szerkezeti és szabályozási terv készítéséhez, módosításához legyen szükséges a hatályos területrendezési terv/ek tervezési területre vonatkozó, hiteles területrendezési elôírásainak a beszerzése. Az erre vonatkozó adatszolgáltatás tartalmazza a készítendô területrendezési terv térségére, illetôleg településrendezési terv esetében a tervezendô település és a vele határos települések alkotta térségre vonatkozó: hatályos területrendezési tervek felsorolását; a területrendezési terv/ek szöveges elôírásait; a szerkezeti tervlap/ok és az övezeti tervlapok hitelesített kivonatát; a tervben érintett térség településeinek jegyzékét. Az adatszolgáltatás dokumentuma a készítendô tervdokumentációnak egyeztetési, tervtanácsi, elôterjesztési anyagának és a végleges dokumentációnak kötelezô tartalma legyen. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 5

4 d) Területrendezési egyeztetési eljárások A kormányrendeletben meghatározott területrendezési és településrendezési terveket, a térségi jelentôségû infrastrukturális hálózatok, valamint térségi területfelhasználási jelentôségû létesítmények engedélyezési terveit elfogadásuk, illetôleg engedélyezésük, továbbá a területrendezési hatású intézkedéseket megtételük elôtt területrendezési eljárás alá szükséges vonni a területrendezési terveknek való megfelelés megállapítása céljából. Az egyes tervfajták esetében az alábbi eljárás követendô: Területrendezési és településrendezési tervekre vonatkozó területrendezési egyeztetési eljárás Változatlanul célszerû fenntartani a terület- és a településrendezési terveknek a véglegesítése elôtti illetékes minisztériumi tervtanács elôtt való bemutatási kötelezettségét. A vonatkozó 40/1999.(IV.23.) FVM rendelet azzal egészítendô ki, hogy a tervezônek a benyújtandó munkarészekhez csatolnia kell a területrendezési adatszolgáltatás dokumentumait is; a tervtanácsok vizsgálják meg a területrendezési adatszolgáltatásban szereplô területrendezési elôírásoknak való megfelelôséget; továbbá az esetleges eltérések kezelésére vonatkozóan célszerû, ha a szakmai véleményükben a tervezés számára iránymutatást adnak. 7 A terület- és a településrendezési terveket azok véleményezési eljárásának befejezése után, az elfogadásra való beterjesztésük elôtt, a beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indoklásával együtt a terv kidolgozója legyen köteles megküldeni a minisztériumnak vagy a miniszternek (továbbiakban minisztérium) szakmai véleményezés és egyetértés megszerzése céljából. A minisztérium államigazgatási határozatban foglaljon állást arról, hogy a terv a vonatkozó területrendezési terv/ek/- ben és az elfogadásukról szóló törvény/ek/ben, illetôleg a megyei önkormányzati rendeletben foglalt elôírásoknak megfelel-e. 8 Az ügyben érdekeltnek tekintendô az adatszolgáltatás szerint érintett megyék és települések önkormányzata. A minisztérium határozatában ( területrendezési engedélyében) 6 megállapíthatja a vonatkozó területrendezési terve/kke/l való összhangot, a vonatkozó elôírásoknak való megfelelést, vagy a tervtôl való eltérést pontosításként értékeli és megállapítja a vonatkozó elôírásoknak való megfelelést, vagy ha a tervtôl való eltérés a beadott dokumentumok alapján nem bírálható el, a terv elfogadásához nem járul hozzá, felhívja ugyanakkor a kérelmezô figyelmét a területrendezési különleges eljárásra, és végül megállapítva a vonatkozó területrendezési tervektôl való eltérés jellegét és mértékét, megtagadja a terv elfogadásához való hozzájárulást. Egyetértô határozat nélkül a terv elfogadásra ne legyen elôterjeszthetô. A határozat ellen a miniszterhez lehessen fellebbezést benyújtani, vagy keresettel élni. A jogorvoslati lehetôség nemcsak a terv elôterjesztôjének, hanem a terv által érintett települések önkormányzatának, esetleg más érdekelteknek is módot adhat érdekei érvényesítésére. Térszerkezetet alakító létesítmények, intézkedések terveinek területrendezési eljárása Az eljárásra vonatkozó szabályozás az országos és a megyei területrendezési tervek tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban 9 felsorolt egy településen túlmutató hatást gyakorló térszerkezeti elemekre terjedjen ki. Területrendezési egyeztetési eljárás alá legyenek vonandók: a térségi jelentôségû mûszaki infrastruktúra hálózati elemek nyomvonalát koncepcionálisan vagy engedélyezési tervi részletességgel tartalmazó tervek; a térségi jelentôségû a területrendezési tervekben pontszerûen, szimbólummal ábrázolt nagylétesítmények elhelyezésére, térbeli elrendezésére vonatkozó tervek; a térségi területfelhasználást jelentôsen befolyásoló, törvényben vagy kormányrendeletben tételesen meghatározandó vízgazdálkodási, erdészeti, természetés környezetvédelmi intézkedésekre, beruházásokra vonatkozó tervek. A területrendezési eljárás alá vont létesítmény tervezôje, illetôleg az intézkedés elôkészítôje legyen köteles területrendezési adatszolgáltatást beszerezni és azt a dokumentációhoz csatolni; a terv elfogadása, megvalósításának engedélyezése, intézkedések megtétele elôtt legyen kötelezô a vonatkozó területrendezési tervekkel való összhangot, elôírások betartását igazoló az illetékes ágazati minisztériummal elôzetesen egyeztetett minisztériumi területrendezési határozat beszerzése; a minisztérium állásfoglalásának változatai megegyezhetnek az elôzô pontban foglaltaknál felsoroltakkal. Az ügyben érdekeltek számára is biztosítani kellene a határozat elleni fellebbezés, illetôleg a kereset benyújtásának a lehetôségét. e) Területrendezési tervtôl való eltérés különleges eljárása Területrendezési különleges eljárás célja, hogy az alábbi esetekben elfogadható legyen a vonatkozó területrendezési ter- 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 vektôl való bizonyos eltérés, és az engedélyezhetô legyen a terv koncepciójának, törvényi, önkormányzati rendeleti elôírásainak sérelme nélkül, ha az eltérés területrendezési szakmai szempontból is elfogadható. Ezekre abban az esetben legyen lehetôség, ha : a vonatkozó térszerkezeti elem elhelyezésére, tervi megoldására ható feltételek jelentôsen megváltoztak, vagy hibás tényálláson alapuló tervi megoldások korrekciója szükséges, valamint ha új térszerkezeti elem, vagy a tervi megoldás egyszerû pontosítási lehetôségén túlmutató eltérés beillesztése válik szükségessé. A különleges területrendezési eljárás lefolytatását a minisztériumnál lehessen kezdeményezni az eltérést bemutató és területrendezési hatásait feltáró, értékelô területrendezési hatástanulmány (területrendezési tervtanulmány) egyidejû benyújtásával. A tervtanulmány készítéséhez is legyen kötelezô az adatszolgáltatás beszerzése, mely térjen ki a szerkezeti elem hatásterületére is. A tervtanulmányt véglegesítése elôtt vizsgálja meg az illetékes tervtanács, majd a véleményének figyelembevételével dokumentálja a tervezôje. A kezdeményezô szerezze be, és a minisztériumnak küldje meg az eltérés által érintett önkormányzatok, állami szervek és a 184/1996.(XII.11.) Korm. rendeletben meghatározottak közül a tervtanulmány alapján a minisztérium által kijelölt egyéb szerveknek az eltérésre vonatkozó véleményét. A minisztérium az illetékes ágazati minisztériummal elôzetesen egyeztetve hozzon határozatot az eltérésrôl. A határozatban elfogadhatja az eltérésre vonatkozó kérelmet, és a tervtôl való eltérés átvezetését rendeli el a területrendezési nyilvántartásban; megállapíthatja hogy a tervezett beruházás, intézkedés a hatályos területrendezési terv alapján is megvalósítható, és iránymutatást ad erre vonatkozóan; megállapíthatja, hogy a tervtôl való eltérés csak a vonatkozó területrendezési terv/ek teljes körû módosításaként valósulhat meg; megállapíthatja, hogy a kezdeményezett tervtôl való eltérés a vonatkozó területrendezési tervek módosítása keretében sem engedélyezhetô a területrendezési követelmények alapvetô sérelme nélkül. A minisztérium (miniszter) határozata ellen is minden érdekelt élhessen jogorvoslattal, keresettel. f) Területrendezési jelentés FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 Szükséges volna, hogy a kormány számára törvény írja elô a rendszeres területrendezési jelentés készítésének kötelezettségét, és kormányrendelet szabályozza ennek tartalmát, a jelentés elkészítésében közremûködô állami és önkormányzati szervek feladatát, egyeztetésének, nyilvánosságra hozásának rendjét. Legyen a jelentés kötelezô tartalma a területrendezés alapjául szolgáló tények, változások értékelése, az ország és egyes térségeire vonatkozó területrendezési célok, követelmények érvényesülésének a bemutatása; az országos területrendezési terv alapján készült terület- és településrendezési tervek elkészülésérôl; a területrendezési célok érvényesítése ügyében meghozott jelentôsebb intézkedésekrôl; a szomszédos országokkal folytatott területrendezési egyeztetésekrôl, a határon átnyúló együttmûködés területrendezési vonatkozásairól; a területrendezési tervek, intézkedések egyeztetése során felmerült jelentôsebb vitás kérdésekrôl, valamint a területrendezés intézményrendszerének mûködésérôl való beszámolás. * * * Ezekkel az államigazgatási eljárásokkal kellene gazdagodnia az öt éve életre hívott területrendezés intézményének. Az eljárások magas szintû szabályozása az ezekkel összefüggô hatáskörök és egyéb feladatok telepítése, a mûködés feltételeinek megteremtése halaszthatatlan feladat. A jó tervek és az ezek elfogadására vonatkozó törvények és önkormányzati rendeletek viszonyaink között közel sem elégségesek a területrendezés elé kitûzött általános célok és a tervekben meghatározott elôírások teljesüléséhez. A feladat sürgetô, a Balaton kiemelt üdülôkörzet terve már hatályos, az Országos területrendezési terv elfogadása a közeljövôben várható. A területrendezési tervekben foglaltakkal ellentétes esetek, folyamatok megkérdôjelezhetik a területrendezés létjogosultságát, a területrendezési tervek szerepe visszasüllyedhet a korábbi évtizedek regionális terveinek szerepére. A balatoni terv egyeztetése és elfogadása, valamint az országos terv egyeztetése során szerzett tapasztalatok azonban igazán biztatóak, a feltételek még sohasem voltak kedvezôbbek a területrendezés jól mûködô intézményrendszerének kifejlôdéséhez. Jegyzetek , évi XXÍ.Tft. 23. (4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat. 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérôl (2) A térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét te- 7

6 kintve a területrendezési tervek egymásra épülô rendszert alkotnak. (3) A kiemelt térség és a régió területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország, a kiemelt térség és a régió területrendezési tervével. (4) A (2) bekezdés szerinti összhang biztosítása érdekében a) az országos és a kiemelt térségek területrendezési tervének módosítását a más térség területrendezési tervében érvényesíteni kell; b) a más térségek területrendezési tervének módosítása amennyiben a módosításnak kihatása van az országos, illetôleg a magasabb térség területrendezési tervére csak az ország és a kiemelt térségek területrendezési terve egyidejû módosítása mellett történhet. 3. (1) A területfejlesztési koncepciók és programok nem lehetnek ellentétben az elfogadott területrendezési tervekben foglaltakkal. 2. A Tft IV. fejezetének a címe ugyan A területfejlesztés és a területrendezés eszközei, de a területrendezés eszközeirôl itt még említés sincs. 3. A tervezônek a 184/1996(XII.11.) Korm. rendelet 18. elôírása alapján a régió, a megye illetôleg a megye egy térségére vonatkozó területrendezési tervet a tervdokumentáció véglegesítése elôtt szakmai tartalmának elbírálása céljából meg kell küldeni a 40/1999.(IV.23.) FVM rendelettel szabályozott területrendezési és településrendezési tervtanácsnak. A tervtanács ugyan vizsgálja a magasabb rendû terveknek és a vonatkozó szakmai-jogszabályoknak való megfelelést, de az állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására jogosult szerv hatáskörét. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérôl szóló 155/1998.(IX. 30.) Korm. rendelet kimondja (3) A miniszter a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos irányítás keretében k) az országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése érdekében szakmai szempontból elôzetesen véleményezi a megyei területrendezési terveket; Egyet nem értése azonban nem akadályozza meg a terv elfogadását. 4. A Tft. 19. (1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a területi fôépítészek látják el. (2) A területi fôépítész a) elôzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását, b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintô regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját. A térségi szerkezetet, területfelhasználást lényegesen befolyásoló hálózatok, létesítmények engedélyezése, illetôleg egyéb intézkedések megtétele elôtt a területrendezési tervekkel való 8 kötelezô egyeztetésre vonatkozóan jelenleg nincs jogszabályi rendelkezés (1) E rendelet alkalmazása szempontjából nyomvonalas létesítmény: a városok és a községek külterületén levô, a külön jogszabályokkal hatósági építési (létesítési) engedélyhez kötött az 1. számú melléklet szerint nyilvántartásba vont nyomvonal jellegû építmény. 2. (1) A nyomvonalas létesítmények területtakarékos a területrendezési, továbbá a mezôgazdasági földterület-, az erdô-, a víz-, a táj- és a természetvédelmi követelményekkel, az ásványi lelôhelyekkel és egymással is összehangolt - elhelyezésének elôsegítése érdekében a nyomvonalas létesítményekrôl országos nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) kell rendszeresíteni, és gondoskodni kell annak folyamatos kezelésérôl, illetôleg vezetésérôl és továbbfejlesztésérôl. (2) A nyilvántartásnak az (1) bekezdésben említett cél érdekében a nyomvonalas létesítmények elhelyezése során figyelembe veendô mezôgazdasági földterület-, erdô-, víz-, táj-, természet- és ásványvagyon-védelmét szolgáló tájékoztatást is tartalmaznia kell. 3. (1) A nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Városépítési Tudományos és Tervezô Intézet (a továbbiakban: intézet) látja el. 4. (1) A nyomvonalas létesítmény tervezôje köteles az intézettôl a tervezett nyomvonallal kapcsolatban a nyilvántartás alapján elôzetesen adatokat, majd a tervezôi egyeztetés során nyilatkozatot kérni. (3) Az intézet nyilatkozatát a tervezôi nyilatkozattal együtt kell az építési (létesítési)- távközlési létesítmények esetén az elvi építési engedély iránti kérelemhez csatolni. 6. Mivel a területrendezési tervek lényegében jogszabályok, törvények, illetôleg megyei önkormányzati rendeletek, az ezekben foglaltaktól való eltérés, még inkább korrekciójuk, módosításuk szokatlan a joggyakorlatban, de nem példanélküli. 7. A tervtanács elnökének a megkeresésére a VÁTI Kht. szakvéleményt ad a tervtanácsi állásfoglalás kialakításához. 8. A minisztérium megkeresésére VÁTI Kht. szakvéleményt ad a határozathoz /1998.(VI:25.) KTM rendelet szabályozza jelenleg. A gyakorlati alkalmazás tapasztalatait is felhasználva, kormányrendeletben inkább törvényben szükséges a területrendezési eljárás jogi szabályozási rendszere elemenkénti szabályozása. 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 GÁSPÁR ANNA ügyvezetô, Build & Econ A LAKÁSÉPÍTÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2001 ÉS 2003 KÖZÖTT 50. Euroconstruct konferencia Párizsban, december 1. Bevezetés december 6 7-én jubileumi konferenciáját tartotta Párisban az Euroconstruct, amely tizenkilenc európai gazdaságkutató és prognóziskészítô intézet 1975 óta tartó építési piacelemzô együttmûködése. Ötvenedik alkalommal találkoztak Európa építési piacelemzôi a legnagyobb európai építôanyag gyártókkal, szerkezetgyártókkal, kivitelezôkkel, a nagy bankok, a befektetôk és az ingatlanszakma képviselôivel. A tizenkilenc Euroconstruct ország tagjai között tizenöt nyugat-európai és a négy visegrádi ország szerepel. Az összefoglaló elemzések, az Euroconstruct tagok, közöttük a magyar Build & Econ legújabb országelemzése és prognózisa alapján (melyet a konferencián könyv formájában is közreadtak) készültek el. A tagországok mellett a három balti állam és Japán építési piaca is bemutatkozott. A Build & Econ a december 17-én kiadott elsô sajtótájékoztatójában a legfontosabb makrogazdasági és építési piaci trendeket foglalta össze. A sajtótájékoztató célja a lakásépítés területén kialakult európai mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai trendek közreadása, az európai lakásépítés jellegzetes problémáinak bemutatása volt. 2. Európa építési összteljesítménye között Mind a magasépítés, mind a mélyépítés trendjeirôl elmondhatjuk, hogy összességében, az új építés és a felújítás együttes számbavételével minden alszektor növekedésben van. A 19 Euroconstruct ország építési összteljesítménye ben várhatóan mintegy 875 milliárd euro, ebbôl a négy közép-keleteurópai ország, Lengyelország, a Cseh és a Szlovák Köztársaság valamint Magyarország együttesen mindössze 3,54 százalék, 31 milliárd euró!!! Az évek óta tapasztalható, a nyugateurópait jelentôsen meghaladó középkelet-európai növekedési ráta, amely a következô évekre is jellemzô lesz, az építési tevékenységben egy aránytalanul kicsiny piac gyorsuló növekedését jelenti. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 Építési teljesítmény a 19 Euroconstruct országban között (éves növekedési százalék 1999-es áron) Nyugat-európai Euroconstruct tagok (15 ország) Lakásépítés, új 1,2-0,3-0,1 0,1 Lakásfelújítás 3,7 1,9 2,6 2,1 Nem lakásépítés, új 3,1 2,0 1,6 2,2 Nem lakásfelújítás 3,9 2,0 2,1 1,8 Mélyépítés 2,9 2,1 2,8 2,5 Összesen 2,8 1,4 1,7 1,7 Közép-kelet-európai Euroconstruct tagok (4 ország) Lakásépítés, új 9,0 11, ,6 Lakásfelújítás 2,9 3,9 3,9 5,7 Nem lakásépítés, új 1,3 2,1 4,0 6,6 Nem lakásfelújítás 2,1 4,0 3,2 3,7 Mélyépítés 2,5 7,6 9,4 9,6 Összesen 2,9 5,3 6,6 7,4 19 ország összesen: 2,8 1,6 1,9 1,9 Forrás: Build & Econ 3. Lakásépítés (és felújítás) Európában: ellentétes trendek keleten és nyugaton A Build & Econ az Euroconstruct decemberi adatai és prognózisa alapján az alábbiakban foglalja össze Európa lakáshelyzetét. A lakásépítés és lakásfelújítás Európa éves építési összteljesítményének 47 (!!!) százaléka, 2000-ben összesen 408 milliárd euró. Közép-Kelet-Európa négy országa lakásépítésének-lakásfelújításásnak értéke 2000-ben ebbôl mindössze 7,1 milliárd euró, így csupán 1,7 százalékkal járulnak hozzá az európai lakásállomány gyarapodásához - korszerûsítéséhez. 9

8 Lakásépítés lakásfelújítás az Euroconstruct országokban régiók szerint 2000-ben Lakosság lakásállomány új lakások építése a nyugati Euroconstruct országokban 2000-ben Euroconstruct régió Új lakásépítés Felújítás, korszerûsítés Milliárd euró Milliárd euró Nyugat-Európa, Euc ,5 196,4 Közép-Kelet-Európa, Euc-4 4,5 2,6 Összesen Forrás: Build & Econ Összességében megállapítható, hogy a tizenöt nyugat-európai ország lakáspiacának jellemzôi teljesen ellentétesek a négy kelet-európai felzárkózó ország trendjeivel. Általános tendencia Nyugat-Európában az új lakásépítés csökkenése, a felújítás növekedése. Ugyanakkor Közép-Kelet-Európában nô a lakásépítés, a felújítási tevékenység pedig ma még viszonylag alacsony. A 15 nyugat-európai Euroconstruct országban a lakáspiac között az alábbi trendekkel jellemezhetô: A még mindig relatíve alacsony jelzálogkölcsön kamatok bizonyos jövedelemszint felett ösztönzik a lakásépítést. Növekszik a háztartások befektethetô jövedelme is. Fontos tényezô az új lakások építésében a háztartások számának növekedése. A jövôbeni igények ugyanakkor a 2000-ben már tapasztalható csökkenéssel egyidejûleg regionálisan különbözôek lesznek, és a luxus- és a kislakások irányába mozdulnak el, tekintettel a meglévô lakásállomány összetételére. A negatív irányba ható, csökkenô lakásépítést elôidézô tényezôk a következôk: A lakásellátottság túlságosan kedvezô Nyugat-Európában, több éve minden háztartás önálló lakással rendelkezik, a bevándorlás csekély mértékû. A fenntartás, az egyes bontások helyén történô újraépítés, a második lakás, illetve az üdülôépítés jelentkezik igényként. A lakásfelújítás és a -korszerûsítés értéke 2001-ben eléri a teljes lakásépítési tevékenység (új építés és felújítás együtt) értékének 50 százalékát és 2003-ra mintegy 60 százalékra nô! A éves népesség a családalapító korcsoport Európa-szerte csökken. A kormányzatok egyre kisebb szerepet játszanak a lakásépítésben, csökkentik vagy befagyasztják a támogatásokat, esetenként más szektorok felé elirányítják azokat, pl. a lakások energiafogyasztásának mérséklését támogatva. Az energiaárak növekedését nem kompenzálják már az adócsökkentések. Bizonyos háztartások számára már nem elég alacsonyak a jelzálogkölcsön kamatok egy saját tulajdonú ház fenntartásához. Nônek az ingatlanárak és az építési költségek, különösen ott, ahol az igények jelentôsen megnövekedtek az utóbbi években (Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország). Növekszik a közösségi tulajdonú lakások privatizálása, elsôsorban a bérlôknek történô eladással. 10 Nyugat-európai Lakosság, Lakásállomány, Épített új lakás, országok, Euc-15 millió millió lakás ezer db* Ausztria 8,1 3,76 54 Belgium 10,2 4,65 45 Dánia 5,3 2,49 16 Egyesült Királyság 59,8 24, Finnország 5,2 2,51 33 Franciaország 58,7 29,0 300 Hollandia 16,0 6,65 75 Írország 3,78 1,3 50 Németország 81,8 37,1 360 Norvégia 4,5 1, Olaszország 57,7 25,0 198 Portugália 10,0 4, Spanyolország 39,8 19, Svédország 8,9 4, Svájc 7,2 3, Összesen, Euc ,32 1,880 Forrás: Build & Econ * elôrejelzés 2,2 fô/lakás 5 új lakás/1000 fô A négy közép-kelet-európai Euroconstruct országban a lakáspiac között az alábbi trendekkel jellemezhetô: Lengyelországban, a Cseh és a Szlovák Köztársaságban, valamint Magyarországon növekvô lakásépítési igénnyel és építéssel számolunk a következô években. A mérsékelt növekedés jelei már megmutatkoznak, az új lakások építésének jelentôs növekedése azonban elsôsorban az általános életszínvonal növekedésének függvénye. Az említett országok kormányzatainak lakáspolitikai törekvései a következôképen foglalhatók össze: A cseh kormányzat a saját lakás építéshez támogatást nyújt. Az új építésnek kedvez a relatíve alacsony építési árindex is (4 5 százalék). Prioritást kapott a meglévô lakásállomány mintegy egyharmadát érintô panelos lakásfelújítás, összesen 1,165 millió lakás. 3 5 százalékos kamattámogatás és 70 százalékos állami kezességvállalás segíti az ott lakókat. A hiteltörlesztések részben a lakbérekbôl fedezhetôk, de a felújítás révén százalékos energiamegtakarítás is várható. A lengyelországi lakásépítést és -felújítást, hasonlóan a magyarországihoz, a kormányzat közvetett eszközökkel segíti: a jelzálogrendszer erôsítésével, a hitelalapok megteremtésével, a meglévô lakások energiatakarékos üzemeltetésének támogatásával, a lakás-takarékpénztárak erôsítésével, az ún. nemzeti lakásalap megteremtésével. A lakásfelújításokat a lengyel kormányzat a jövedelemadó mérséklésével már sok éve támogatja. Hasonló célt szolgál az építôanyagok és szolgáltatások alacsony 7 százalékos általános forgalmi adója (a lengyel parlament 2000 decemberében nem szavazta meg ennek tervezett emelését!). A szlovák kormányzati lakáspolitika is hasonló gondokkal küzd, tekintve a jelentôs számú panelos, leromlott lakásállományt, amely a privatizáció révén az alacsony jövedelmû bérlôk tulajdona lett. Az itt folyó szerény felújítási munka jelenleg a feketepiac martaléka. A lakásépítés növekedését a Nemzeti Lakás- 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

9 fejlesztési Alap hivatott támogatni, továbbá az 1999-ben életbe lépett jelzálogtörvény és az 1992 óta létezô lakás-takarékpénztárak. A magyar lakáspiaci folyamatokat a három visegrádi partnerünkhöz közelálló kezdeményezések jellemzik. Lakosság lakásállomány új lakások építése a keleti Euroconstruct országokban 2000-ben Közép-kelet- Lakosság, Lakásállomány, Épített új lakás, európai országok, Euc-4millió millió lakás ezer db* Cseh Köztársaság 10,3 3, Magyarország 10,0 4,06 25,0 Lengyelország 38,6 11,8 90,0 Szlovákia 5,4 1,7 12,5 Összesen, Euc-4 64,3 21,29 153,3 Forrás: Build & Econ * elôrejelzés 3 fô/ 2,3 új lakás/ lakás 1000 fô A két elôzô táblázat jól szemlélteti, hogy a nyugati országok átlagban (csak átlagban, mert az egyes országok között jelentôs eltéréseket tapasztalhatunk!) a lakásállomány kb.1,1 százalékát pótolják évente új lakás építésével, a négy keleti országban a pótlás 0,7 százalék körül alakul. A Build & Econ megítélése szerint az építési piac szempontjából igen nagy jelentôségû az Európára, mint kontinensre jellemzô rendkívül értékes meglévô lakásállomány fenntartása és korszerûsítése. Ha a lakásállomány fizikai állapotát vizsgáljuk a két Euroconstruct régióban, akkor világosan kirajzolódik, hogy a korábbi évtizedhez viszonyított igen alacsony lakásépítés mellett a felújítási, korszerûsítési (különös tekintettel az energiamegtakarításra) szükségletek összehasonlíthatatlanul nagyobbak Közép-Kelet-Európában, mint Nyugaton, ahol már 2001-ben a lakáspiac építési kiadásaiban a felújítás-korszerûsítés-fenntartás részaránya 60 százalékra nô! 4. Magyarországi lakásépítési és felújítási szükségletek, trendek, politika 2001-ben FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 A Build & Econ a párizsi Euroconstruct konferenciára készült összefoglalójában az új hazai lakáspolitika jelentôségét és várható következményeit az alábbiak szerint jellemezte: Az 1989 után bekövetkezett gazdasági fordulat a lakásépítés erôteljes csökkenését vonta maga után, amely folyamat egészen 1994-ig tartott, majd 1999-ben újabb mélypontjára érkezett. A magyarországi és a környezô átalakuló országokban folyó lakásépítés mintegy tízéves idôszaka természetszerûen magán hordozta a gazdasági és szociális átalakulás jegyeit: az életszínvonal drasztikus változását, az építôipar kivonulását a lakásszektorból, az életforma- és munkaerôpiaci váltást, új, fizetôképes rétegek és generációk megjelenését. A kilencvenes évek elején lezajló drasztikus lakásprivatizációt követôen, hosszú stagnálás után, 2000-ben végre kereslet tapasztalható a lakáspiacon. A kormány új lakáspolitikájával alapvetô változást hozott a lakástámogatási és finanszírozási rendszerben. A rendelet február 1-jén és azt követôen több ütemben életbe lépett módosítása az új lakások építése esetén a korábbinál lényegesen olcsóbb hitelek felvételére, jelzáloghitel kamat kedvezmény igénybevételére, illetve lakásbôvítésnél az ún. félszociálpolitikai kedvezmény igénybevételére teremtett lehetôséget. Az elôzetes várakozások és a megjelent kormányrendelet hatására 1999-ben és 2000-ben is jelentôsen megemelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Növekszik az építési és ingatlanvásárlási hitelállomány is. A 2000-ben megkezdett lakásépítkezések számának százalékos növekedése a tégla, a falazati és a tetôfedô anyagok iránti, a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb keresletben és átmeneti hiányban! mutatkozik meg. Ez a helyzet, regionális eltérésekkel ugyan, de jellemzô az egész országra. Nô a vállalkozói lakásépítés, a megkezdett építkezések mintegy százaléka szervezetten épül (társasházak, kislakótelepek, lakóparkok). Valamelyest emelkedik a kereslet az elôregyártott technológiák iránt is. Kormányzati prioritást kapott a bérlakásépítés, részben szociális céllal és az önkormányzatokkal közös finanszírozásban. A bérlakásépítés kerete 2000-ben többször bôvült, 2001-ben jelentôsen megnô. A szociális lakásállomány létrehozását hatékonyabbá teheti a meglévô lakások megvásárlása és felújítása. A rendkívül sokoldalú és hosszabb távon széles rétegeket érintô magyar lakáspolitika legújabb fejezete a január 15-én meghírdetett Széchenyi-terve, amelyben prioritást élvez a nagyvárosi lakóépülettömb-felújítás, valamint az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása. A mintegy 4 millió lakást jelentô hazai lakásállományból közel 700 ezer épült elôregyártott technológiával, kb. 2,8 millió hagyományos családi házas épület, 500 ezres nagyságrendû a hagyományos technológiával megépült ún. városi lakás (100 évestôl 3 4 évesig). Az energiatakarékos felújítási szükséglet érinti az összlakásállomány százalékát (fûtéskorszerûsítés, nyílászárók cseréje, falak hôszigetelése stb.)! A négymillió lakásegységet meghaladó állomány igen nagy nemzetgazdasági értéket képvisel. A fizetôképes kereslet oldaláról szemlélve, az ambiciózus program felgyorsulásához a következô években hozzájárulhat a mintegy 650 lakás-takarékpénztári szerzôdô partner. A lakás-takarékpénztárak szerzôdései a jelenlegi feltételek között is viszonylag alacsony megtakarítási összeg miatt sokkal inkább szolgálják a meglévô épület (lakás) állomány felújítását (esetleg a lakásmobilitást, -vásárlást, -cserét), mint az új lakások építését. A lakás-takarékpénztári szerzôdések 2001-tôl évi milliárd forint többletként jelennek meg a felújítási és az ingatlanpiacon. A Build & Econ ban az új lakások építésében évi százalékos keresletnövekedésre számít. Ehhez a harmadik éve tartó ingatlanpiaci boom is nagymértékben hozzájárul. A Széchenyi-terv új lehetôségei a mintegy évi 10%-os növekedéssel prognosztizált lakásfelújítást tovább növelhetik. 5. Következtetések, ajánlások A négy visegrádi ország építési potenciálja a keresleti oldalról, valamint a csatlakozási követelmények oldaláról nézve is hatalmas növekedéssel fog szembesülni néhány éven belül. 11

10 A rugalmasan bôvülô új magyar lakáspolitika szinte minden réteg igényeire és problémáira kiterjed. Mégis, mindenki által belátható, hogy csak az életszínvonal jelentôs emelkedése hozhat igazi áttörést az új lakásépítésben. Ennek idôhorizontja derûlátóan nézve 6 10 év. De felgyorsítható, és 1 2 éven belül reális piac lehet a meglévô lakásállomány korszerûsítése. Ezért a Build & Econ a következôk megfontolását tartja szükségesnek: A jelenlegi és a következô öt-tíz évi piaci potenciál a meglévô lakóépületek állapotának feljavításában és korszerûsítésében rejlik. E munkák az új építés költségeihez viszonyítva annak kb. egynegyedét jelentik egy lakás esetén, ezért lényegesen nagyobb kereslet nyilvánulhat meg irántuk. A felújítási-korszerûsítési (és fenntartási) tevékenységek a hazai lakáspiacon megfelelô támogatással jelentôsen felgyorsíthatók. Az európai országok lakásépítése eltérô fejlôdésének okait részleteiben kell megis- merni. A felújítások-korszerûsítések és a lakásfenntartás növekedését elômozdítandó célszerû megvizsgálni az alacsony ÁFA-tartalom, az egyéb adókedvezmények és adóvisszatérítések hatását pl. Írország, Lengyelország, Anglia, Franciaország esetében. A feketepiac visszaszorításában a lakosság teheti a legtöbbet. A felújítási, korszerûsítési, energiatakarékossági támogatások szigorú banki kontrollja mellett egy alacsony ÁFA tartalom (mint lehetséges támogatási forma) választási lehetôséget, jobb minôséget, garanciát és legalitást nyújthat. Bármilyen EU-támogatás az Euroconstruct konferencián folytatott konzultációk alapján azt válószínûsíti, hogy a lakásállapotok javítása tekintetében mind Magyarországon, mind a környezô országokban az EU az energiamegtakarítás és a környezetvédelem területére fogja követelményeit és támogatásait összpontosítani. Ehhez meg kell találni a közös érdekeltséget a lakásépítés területén (technológia-, tudásimport stb.). Demográfiai adottságaink miatt (fogyó népesség, fogyó fiatal korosztályok) hosszabb távon foglalkozni kell Nyugat- Európához hasonlóan az öregedô társadalmak, a kül- és belországi migráció, az aktív népesség csökkenése, az életformaváltás hatásainak építési szokásainkra gyakorolt hatásaival. A Build & Econ Iroda, az Euroconstruct magyar partnere, december 15-tôl forgalmazza a konferencián közrebocsátott elemzéseket, Magyarország, valamint a többi tagország építési piaci tanulmányát és az összefoglalót. Az egységes szerkezetbe foglalt tanulmányok évek alakulását tekintik át. A félévenként megrendezésre kerülô konferencia elôretekintô elemzéseivel és rendkívül gazdag, egyedülálló adataival az európai befektetési, építési, és a beszállítói piac döntéshozóinak tevékenységét segíti. MEGHÍVÓ A VIDÉKI ÉLET LEHETÔSÉGEI Nádasdladány, Nádasdy Akadémia 2000 május 27. Vasárnap A Nádasdy Alapítvány a Falu címû folyóirattal együttmûködve rendezi meg A vidéki élet lehetôségei címû szimpóziumát. A rendezvény alkalmával különbözô nézôpontokból vizsgáljuk meg a falu és a vidék jelenét és jövôjét. Megoldási javaslatokat szeretnénk találni a magyar falvak és a falusi lakosság jövôjének kérdéseire. Program 8.15 Busz indulása Budapestrôl 9.00 Regisztráció Megnyitó / Fertô László a Fejér Megyei Közgyûlés elnöke Élhetô lesz-e a magyar vidék? /Balsay István A vidéki társadalom szerkezetváltozása /Font Erzsébet Helyi társadalmak építése, civil szervezetek /Bôhm Antal Gyürûfû /Borsos Béla Szünet Az élelmiszertermelés új útjai /Márai Géza Turizmus és falu /Kovács Dezsô Ebéd / Fogadás A falu sérült lelke /Dr. Lázár Imre Egyházak szerepe a vidék életében /Fekete Károly Vidék, jövô, oktatás /Dr. Szendrô Péter rektor, Szent István Egyetem, Gödöllô Kerekasztalbeszélgetés A busz indulása Budapestre Különbusz a Szent István bazilikától indul reggel 8.00-kor. Jelentkezési határidô: 2001 május 15. Részvételi díj: 2001 május 15-ig befizetve: 2000 Ft 2001 május 15. után: 2500 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak : Ft A részvételi díjat postai utalványon kérjük befizetni és az igazoló szelvényt a rendezvény helyszínén bemutatni! JELENTKEZÉSI LAP Élhetô vidék - A jövô lehetôségei címû szimpózium Nádasdy Akadémia, 2001 május 27. Vasárnap Név:... Cím:... Telefon:... Fax: Számlát a következô címre kérem kiállítani:... Autóbuszt igénybe veszem: igen / nem Kérjük a jelentkezési lapot az alábbi címre elküldeni szíveskedjen: Nádasdy Alapítvány 1124 Budapest, Vércse u. 31 Telefon/Fax: , nadasdy@nadasdy.org dátum... aláírás /2 FALU VÁROS RÉGIÓ

11 IMRE LÁSZLÓNÉ, a Polgári Tanácsadó Szolgálat titkára A POLGÁRI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ÖNKÉNTES ÖNSEGÍTÔ HÁLÓZATÁNAK TIZENKÉT ÉVE A szolgálat 1989 XII I. 25. közötti idôszakban végzett tevékenysége Nem hízelgünk a nemzeti hiúságnak, mikor megállapítjuk azt a világszerte tudott és becsült igazságot, hogy a magyar bátor nép. ( ) A mélykultúra mindig erôforrás, a mûvelt ember hôsnek, tehát tûrônek és cselekvônek is különb, mint a tömegember. Arisztotelész így hitte, s véleményét az elmúlt évezredek nem cáfolták meg. (Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében, 1993) Személyes kapcsolatok vezettek az angliai Brightonba, ahol a véletlen folytán a nyolcvanas években megismertük a királyi család patronálásában mûködô Polgári Tanácsadó Irodák (National Association for Citizens Advice Bureaux /NACAB) tevékenységét. Késôbb bátorítást, majd konkrét támogatást kaptunk a tevékenység hazai adaptáláshoz, elsôsorban a brightoni iroda, a Brighton CAB révén. A felfedezés erejével hatott a NACAB módszere, amellyel Anglia lakosságának mintegy negyedét segítették a CAB önkéntesek problémáik megoldásához az országos hálózat mintegy 700 irodájában, egy ötven fôs londoni központból irányítva. Mivel tette pótolhatatlanná magát Nagy-Britanniában a NA- CAB? A nemzetközi és a belsô jog érvényesítését, a jogkövetô polgári magatartást segítô sajátos filozófiával és annak alapján kialakított tanácsadói és képzési módszerrel. Felelôs intézményi rendszerben, alapszabályba foglalt szervezeti tevékenységgel. Tevékenységükhöz forrás szervezésével. Eredmény: kifejlôdött a polgárok önismereti készsége, önsegítô önkéntes csoportmunkával megnövekedett a cselekvôképességük, életen át tartó tanulásra kaptak ösztönözést, és így az egymásra épülô szakmaváltási képességgel gazdagodva, a talpon maradást, munkahely megszerzését és megtartását segítette a NACAB hálózat. Hazánkban az ENSZ Emberi Jogok Általános Deklarációjába (1948) foglalt egyesülési jog 1989-ben vált elérhetôvé a harmadik szektor számára. Az egyesülési törvény kibocsátásával (1989.II.21.) december 14-én alakult meg Budapesten, a II. ker. Fillér u. 50/b sz. alatt FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 a Polgári Tanácsadó Szolgálat /PTSZ/ Jenny McVeigh, Brighton CAB önkéntesének, a PTSZ örökös tiszteletbeli elnökének segítségével, önsegítô céllal, alapszabályba foglalt jogokkal és kötelezettségekkel, minden magyar polgár javára. A maroknyi csoportot, az alapítókat elsôként a jogszabályi változások nyomon követése és a törvény-elôkészítésben való aktív részvétel igénye inspirálta között az emberi kapcsolatok hálózatának erôsítése és a már meglévô önsegítô szervezetek mûködésének elôkészítése volt a hazai PTSZ tevékenységének fô iránya. Ezen belül az alábbi mérföldkövekrôl adhatunk számot: Máriaremete-Pesthidegkúton a helyi Nagycsaládosok Országos Egyesülete hidegkúti csoportja pl. önsegítô csoport létrehozására vállalkozott az oktatás, a kulturális élet területén ben kiépült a Máriaremetei Ökumenikus Iskola és a Remetekertvárosi Kulturális Egyesület /REKE/. Ma kiállítások szervezése, amatôr színjátszó csoportok mûködtetése, a keresztény ünnepkörök méltó megszervezésében és lebonyolításában való szervezô tevékenység gazdagítja a helyi polgárság életét. A színmûvészet világhírû alakjainak megismertetésére és a kulturális örökség ápolására létrehozta a Márkus Nizsinszkij kört, és közreadta Cenner Mihály: Nizsinszkij Budapesten címû mûvét a Budai Séták kiadványsorozat elsô füzetében (PTSZ Budapest, OSZMI Nyomda). A PTSZ elkötelezett keresztényi szolidáris feladatvállalásra ösztönözte az egyházi karitatív szervezeteket, így az Újlak Karitasz Alapítvány megalakításában is tevékeny részt vállalt. Az alapítvány ma is folyamatosan segíti a rászorultakat: ruhanemût, élelmiszert és más használati cikkeket gyûjt és eljuttat az érintettekhez. Mûködésünk során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a PTSZ ön- 13

12 kéntes, ingyenes munkáját, humán erôforrását hatékonyan a Népjóléti Minisztérium igazgatása alá tartozó Családsegítô Szolgálat hálózatában tudná a legjobban kamatoztatni, mivel ennek keretében történt az államigazgatás szociálpolitikai feladatának, a szorult helyzetbe került rétegek gondozásának megszervezése. Ezért az erre szóló javaslatunkat, majd pályázatunkat elküldtük a Népjóléti Minisztériumnak 1990 szeptemberében, azonban elutasítást kaptunk a magas mûködési költségigényre (8 M Ft+PHARE támogatás) hivatkozva, jóllehet a független, a kliens érdekét védô, a polgárt cselekvôképes helyzetbe hozó civil testületi tanácsadó rendszerre soha nem lett volna nagyobb szükség, mint között ben a Brit Charity Know How támogatásával létrejött angol magyar cserelátogatás segítette építkezô munkánkat. Országos szinten az 1991-ben szervezett elsô nemzetközi CAB szimpóziumon mutatkoztunk be, melyen az angol alapító tagok és mintegy 350 fô, illetve 52 egyesület vett részt. Itt többek között Vályi-Nagy Ervin lutheránus püspök, Jakus János a Magyar Karitasz vezetôje, Kuklay Antal kanonok, a Máltai Lovagrend tagja, Bánffy György színmûvész, elnök és dr. Fekete Gyula közgazdász-szociológus, alelnök tette színvonalassá a magyar bemutatkozást, és körvonalazta a cselekvô kommunikáció feladatait ban szerveztük a második nemzetközi CAB szimpóziumot, melynek védnöke dr. Szentágothai Jánosné, Alice asszony volt. Támogatóink között tiszteltük Bogláryné Mailáth Edinát, a Máltai Lovagrend tagját, dr. Marschall Miklóst, Budapest fôpolgármester-helyettesét és Jenny McVeigh-t. Örökös tiszteletbeli elnökünk mellett angol partnerekkel gazdagodott önkénteseink köre között a Phare & Tacis Demokrácia Program (EHRF Ref.No:93/0014) támogatásával elindíthattuk az országos építkezést is. Átvettük a NACAB filozófiáját, intézményes rendjét, és megpróbáltunk több csatornán forráshoz jutni. Adaptációs munkánkat a magyar örökségre építettük, Magyary Zoltán munkatársa és tanítványa, Kiss István közigazgatási szociológus közel tízéves együttmûködésével szerveztük munkánkat. Kiss István iskolájában a kérdés az volt, mit tehet egyesületünk az emberi jólét elérése érdekében a helyi közösségért, a kormányzati akarattal összhangban, annak érvényesülése mellett. Egyesületünk fennállása óta elért fôbb eredmények a következôk: A/ Kiadtuk a hazai gyökereket, valamint az angol szervezetet bemutató szakirodalmat ben a MTESZ-szel közösen megszerveztük Magyary Zoltán halálának 50 éves jubileumi ülését Budapesten és Tatán, itt adtuk közre Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás címû mûvét fakszimile kiadásban (OSZMI, Bp.), felelevenítettük a Magyary-Iskola méltánytalanul elhallgatott tevékenységét, remélve, hogy a nyolcvanas évek elején az e területre irányuló, az MTA és ELTE berkeiben felsejlett szociálpolitikai kutatások (Szaniszló József: Magyary-Iskola és háború utáni sorsa Bp., 1993.) a kilencvenes években a közigazgatási reformért felelôs vezetôk figyelmét felkeltik, és a PTSZ 14 tevékenységét mint e szellemi örökség folytatását felkarolják. Sikerült közreadnunk a Magyary-Iskola rég feledésbe merült szociálpolitikai komplex fejlesztési módszertanát magába foglaló monográfiát, Kiss István: Településegyüttesek vizsgálata és egybevetési módszertana címû összefoglaló mûvét (Polgári Tanácsadó Szolgálat MTESZ Bp., MTESZ Nyomda) ban a Brit Know How támogatásával promociós konferenciát tartottunk az Egyesült Királyság Budapesti Nagykövetségén, ahol az információs rendszerünket, az adaptált képzési módszert, az intézményes mûködést, valamint együttmûködéseinket mutattuk be. Angol partnereink Dick Wilson és Stefan Mniszko közremûködésével kiadtuk a Tanácsadó szolgálatok létrehozásának és mûködtetésének kézikönyve -t (PTSZ Budapest, OSZMI Nyomda). B/ Közösségi együttmûködést szerveztünk az azonos problémák közös megoldására, egyesületi és nemzetközi cserekapcsolatokat szerveztünk a lakosság igényeinek jobb kiszolgálására. Kiss István a testületi önkormányzat alakulatainak a kiterjesztését szorgalmazta mind a városi, mind a vidékfejlesztés érdekében Magyary és Drágffy kutatásai nyomán (Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 28.sz., Bp., 1939.). Helyi PTSZ csoportok alapítása vidéken fôként a közkönyvtáraknál járt sikerrel. Budapesten, a Városmajori Kolping Alapítvánnyal közösen Városmajori Információs Irodát nyitottunk meg. A PTSZ keretein belül Kiss István közremûködésével alakult meg a Közép-Homokhátsági Szövetség (hat kisközség: Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene és négy egyesület, alapítvány részvételével) Kecskemét mellett július 12-én, vidékfejlesztési céllal. Partnerkapcsolatainkban a kiegészítô szakmai szervezetekkel, intézményekkel közösen kerestük a megoldást a tudás alapú információs társadalom háttérfeltételeinek létrehozásához. Az általános tanácsadási tárgykörök kiegészítéséhez a szakmai egyesületek segítségét kértük, és kaptunk is támogatást. Például a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozatával kialakult együttmûködésben az energiatakarékosság, a megújuló energiahasznosítás terén indítottunk közös programot a passzív és aktív szoláris építészet demonstrálására, a megújuló energiahasznosítás elterjesztésére, az Ökologikus Oktatási Központ Ágasegyházán történô megvalósítására. C/ Minôségi tanácsadás, ISO szabvány szerinti mûködés megteremtése A PTSZ tanácsadók munkáját többek között a közhasznú információs rendszer segíti. Adatbázisa osztott, általános és helyi adatokra tagolt. Tartalmi kiépítését a Phare & Tacis Program keretében dolgoztuk ki. Részt vettünk Kecskemét és környéke területfejlesztési társulásának szervezésében, a helyi közhasznú információs rendszer kidolgozására alakult SAPARD civil munkacsoport tevékenységében. A PTSZ információs rendszerének kiépítésén a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (MTESZ- 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

13 szel) közösen dolgozunk, a szövetség információs hálózatának felhasználásával. A tanácsadó munka további feltétele, hogy minden irodában azonos minôségû felvilágosítást kapjon a kliens. Ennek érdekében a tanácsadók képzését, valamint az irodai menedzsment felkészítését az angol modulrendszerû tréning módszerének átvételével, adaptálásával végezzük. Ennek keretében tíz önkéntes munkatársunk részt vett Brightonban a NACAB tanácsadó képzési tréningen 1996-ban, egy munkatársunk és három államigazgatási feladatokban jártas felelôs vezetô a londoni központban tett tanulmányutat. Képzést tartottunk Ágasegyházán, Hódmezôvásárhelyen, Makón és Kecskeméten a civil egyesületekkel, hogy minél nagyobb számban legyenek képesek a legegyszerûbb emberek is embertársaikon segíteni. A segítségnyújtás alapja az önkéntesség. C/ A PTSZ szociálpolitikája és stratégiája A PTSZ szociálpolitikáját: a helyi önkormányzattal együttmûködésben az átlátható közigazgatás elôsegítésében, a szubszidiaritás elvének szorgalmazásában, az önsegítô önkéntes csoportok felállításában és mûködtetésében fogalmaztuk meg. Stratégiánk lényege az intézményesített kapcsolatok kialakítása és a helyben nem megoldható problémáknak az illetékes hivatalhoz való utalása. Kiemelten fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok gazdagítását, majd a személyes kapcsolatok intézményes formában történô erôsítését. A folyamatos PR munkát is tevékenységünk részének tekintjük. Eredményeink között különösen hasznosnak bizonyult az osztott közhasznú információs rendszer kiépítése, az angol modulrendszerû képzés adaptációja, a PTSZ munka tanácsadási tevékenységének elterjedése, valamint a vidék átalakulását, szemléletváltását segítô program keretében az Ökologikus Oktatási Központ felállításának kezdeményezése. A tanácsadók minôségi munkáját megalapozó közhasznú információs rendszer A PTSZ közhasznú információs rendszere a NACAB, angol rendszerétôl mind tartalmában, mind szerkezetében eltérô, csupán elvei azonosak. Fontos követelmény, hogy pragmatikusan megfeleljen a helyi igényeknek, se több, se kevesebb adatot ne gyûjtsön a helyi iroda saját használatára, mint ami a humán erôforrás célszerû megszervezéséhez szükséges. Információs rendszerünk a hazai normatív jogrendhez alkalmazkodik, szerkezetét tekintve pedig úgy alakítottuk ki, hogy az elemi számítógép-ismeret birtokában a kevéssé képzett önkéntes tanácsadó is tudja használni. Adatbázisunk tartalma: a) Hatályos joganyag havi frissítéssel (KERSZÖV CD jogtár), helyi önkormányzati rendeletekkel, területi iroda saját munkájával kiegészítve. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 15

14 b) Internet honlapokon: az ágazati minisztériumok közhasznú információi, valamint más autentikus információforrások (pl. az EU-csatlakozást elôkészítô jogi információk, kamarai információs források stb.). c) Könyvtári információs források. d) Szórólapok, segédkönyvek és lexikonok. e) Helyi pályázatíráshoz szükséges helyi arculatot bemutató demográfiai, egészségügyi, szociális, topológiai fôbb jellemzôk és öt év adatai alapján kirajzolódó trendek. f) Helyi szolgáltatások megszervezéséhez helyben szükséges adatok. g) Területi Információs Rendszer (TeIR) várhatóan rövid idôn belül elérhetô operációs adatforrásai. Információs infrastruktúrát lehet közösségi házba, mûvelôdési otthonba, iskolába telepíteni. Fontos, hogy a fenti adatbázisokat a tanácsadó könnyen elérhesse, munkájához zavartalanul használhassa. Alapfokú tanácsadók és az ôket képzôk képzési programja, az angol modulrendszerû módszer adaptációja alapján 1995-ben, a Phare & Tacis Demokrácia Program támogatásával fordíttattuk le a NACAB alapfokú tanácsadó képzési tankönyvét, moduljait. A gyakorlati munka során többször is a hazai feltételekhez igazítottuk a módszert. Az angol oktatási gyakorlatban kifinomult eszközrendszer minden elônyét megtartva, a hazai esettanulmányokra, adottságokra, jogi környezethez igazítva alakítottuk ki a PTSZ képzési alapprogramját az ábra szerint. Képzéseink során komplementer együttmûködést alakítottunk ki: könyvtárszakos informatikusokkal, számítógépes szakemberekkel, a családjog területén jártas egyetemi oktatókkal, a keresztényi értékek hiteles közvetítôivel. Újdonságként hatott ránk Brightonban, hogy a drámapedagógiának milyen fontos szerepet tulajdonítanak a társadalomban érvényben lévô szociális és erkölcsi értékrend tudatos alkalmazásában és a nemzeti hagyományokon alapuló identitástudat fejlesztésében. Az önkéntes tanácsadónak jelentkezô személy (nyugdíjas tanár, jogász, háziasszony stb.) ugyanis a szerepjátszásban átéli, ismétli az egyes esetekben megjelenô kliens problematikáját, ez hozzásegíti ôt a másik személy tiszteletéhez is, azáltal, hogy helyzetét jobban megérti. Megjegyezzük, hogy a közösségfejlesztésben is sikeresnek bizonyult a drámapedagógia alkalmazása például Ágasegyházán. A kistérségi karácsonyi betlehemes vetélkedô megmozgatta az egyébként zárkózottan élô községeket, tanyavilágot. Késôbb a Kupuszina Vajdasági Színjátszó Kör A cigány népszínmû vendégjátékával, a mûvészet erejével animálta a lakosságot saját maga és települése élethelyzetének jobbítására, felhíván a figyelmet a közösség iránti felelôsségre. Angliában a modulrendszerû tanácsadóképzés szerves része a csoportos drámafoglalkozás. Az Angliában jól bevált képzés alapelveit, felépítését követve törekszünk a hazai képzés korszerûsítésére, annak az itthoni körülményekhez történô igazítására. 16 Magyarországon az angol oktatók részvételével képzett magyar oktatók száma mintegy 50 fô. Ebbôl 15 fô Budapesten, a többi az ország más területén mûködik, többnyire díjazás nélküli önkéntes munka keretében. A vidékfejlesztés szempontjából alapvetô lenne további vezetô oktatók és tanácsadók képzése, társadalmi és anyagi megbecsülésük. Angliában e modulrendszerû képzésnek része a csoportos drámafoglalkozás, és az angol modulrendszerû képzés módszertani felépítését (cél meghatározása, módszerek kijelölése, visszaigazolás és ellenôrzés) pontosan átvettük és gyakoroljuk. Magyarországon az angol oktatók részvételével képzett magyar oktatók száma mintegy 50 fô. Ebbôl 15 fô Budapesten, a többi az ország más területén mûködik, leginkább díjazás nélküli önkéntes munka keretében. További vezetô oktatók és tanácsadók képzése, társadalmi és anyagi megbecsülésük a vidékfejlesztés szempontjából alapvetô lenne. Márait idézve: Szükséges, hogy a magyar néptanítók szellemi továbbképzését minden erônkkel szorgalmazzuk, szükséges, hogy módot adjunk nekik rendszeresen megismerkedni a magyarság és Európa idôszerû problémáinak igazi értelmével, szükséges, hogy megfelelô anyagi függetlenségben élhessenek nehéz feladatuknak, módjuk legyen a magyar mûveltség mélyebb kérdéseit rendszeresen megismerni a néptanító szellemi és anyagi függetlensége legalább annyira fontos mint a bírák vagy a katonák szellemi és anyagi helyzetének, társadalmi területenkívüliségnek körülbástyázása. A jövôt, a magyar nemzet minôségi élethalálharcának esélyeit az elsô arcvonalon ôk tartják kezükben (Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében Kalligram Kiadó Pozsony, 1993). A PTSZ munka lelke a tanácsadás Senkit ne érjen hátrány csak azért, mert nem ismeri a jogait (NACAB alapelv 1938.) Ez egyesületünk mottója és egyben a legfôbb célkitûzése. Nagy-Britannia és az angliai testvérszervezet igen sokat áldozott arra, hogy módszerét továbbadva segítsen más országok rászoruló állampolgárain. Problémamegoldó interjú (konzultáció) folyamatát a NA- CAB gyakorlatukban formálták ki, amelyet a hazai használatba átvettük a következôk szerint: 1. A probléma feltárása, tisztázása. 2. A problémamegoldás lehetôségei mellett és ellen szóló erôk elemzése. 3. Alternatív stratégiák végiggondolása. 4. Alternatívák együttes értékelése, megfelelô kiválasztása. 5. A kliens és a tanácsadó felelôsségének pontos meghatározása (ki, mit, mikor, hogyan csinál). 6. A kiválasztott alternatíva végrehajtása. 7. Az cselekvési akció sikerének értékelése, amennyiben szükséges újraindítása. 8. Ismételt értékelés, és a problémamegoldó folyamat korábbi szakaszára visszatérés, ha szükséges újraindítás. Tapasztalataink szerint a tanácsadáson megjelenô kliensek legtöbbje jogi tanácsadást igényel, s a téma megbeszélése során kerülhet sor annak felderítésére, hogy a felvázolt szükséghelyzetekben milyen más segítség vehetô igénybe. Gyakran derül fény arra, hogy a kliens által vázolt helyzet megoldásához pedagógiai tanácsra, egészségügyi szolgálat igénybevételére, esetleg pusztán egy segíteni képes, személy vagy szerve- 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

15 zet címének megadására van szükség. Gyakran elôfordul, hogy az elsô megbeszélést egy sor további követi, melyekbôl kiviláglik, hogy a kliensnek elsôsorban odafigyelésre, alapos beszélgetésre van szüksége. S itt érkeztünk el, két nagyon fontos alapelvhez: egyrészt, hogy tanácsadást csak felkészült tanácsadó adhat, aki megfelelô türelemmel, empátiával képes az elvárásnak eleget tenni, mindenkit a legjobb tudása szerint lát el és tudatában van illetékességi köre határaival, másrészt a jogi tanácsadás során a hatályos joganyag használatánál, értelmezésénél a tanácsadónak szakmailag felkészültnek kell lenni. A tanácsadónak ismernie szükséges e tekintetben mind a problémafeltáráshoz, mind az ügy szakszerû továbbításához rendelkeznie kell a PTSZ alapfokú képzési modulban foglalt jogi ismeretekkel. Jogi szaktanácsot, csak szakember adhat felelôsséggel. Fontos, hogy az önkéntes tanácsadók a megjelent klienssel közösen jelöljenek ki elfogadható alternatívákat, és bízza rá a kliensre, hogy melyik lehetôséget választja, ehhez a megoldáshoz keressék meg az elérhetôség módozatait és közösen készítsenek tervet az akció megvalósításához. Az önkéntes tanácsadó dönthet arról, hogy mennyi idôt és energiát képes a tanácsadásra fordítani. Célszerû ezért, hogy az önkéntes tanácsadó a PTSZ tanácsadó alapprogram képzését elvégezze, melynek során maga is felismeri, hogy megfelelô életismerettel, és adottságokkal rendelkezik-e a tanácsadói szerepkör ellátásához. Amennyiben a tanácsadás folyamata eredményes, és a kliens elhatározása az akció kivitelezésére megtörtént, a tanácsadónak az a feladata, hogy esetfelvételt készítsen, a hivatali kapcsolatai révén figyelemmel kísérje kliense ügyét, és tevôlegesen hozzájáruljon annak kadvezô elintézéséhez. Mint látható, a tanácsadás, az intézményes együttmûködés az igénybe vevô kliensen kívül több szervnek is segítséget nyújthat. Például az önkormányzat lakosságszolgálati irodái munkatársainak, a szociális és egészségügyi szervekben dolgozóknak, és nem utolsósorban a közösségi mentálhigiéné megteremtésében is jelentôs szerepe lehet. Ha ezt a kölcsönös egymásrautaltságot a hatóságok, területi önkormányzatok, államigazgatási szervek is képesek lesznek felmérni és a PTSZ által nyújtott lehetôségeket kiaknázni, minden érintett számára megnyílhatnak a kölcsönösen elônyös továbblépési esélyei. A NACAB angliai mûködésének jelentôségét abban láttuk, hogy a lakosságot jog- és esélyegyenlôséghez érvényesítéséhez segíti egyszerû, gazdaságos módszerekkel. A hazai közigazgatás az egyesülési joggal biztosította a mozgásterét az önsegítô közösségek számára a népmûvelés e sajátos feladatainak az elvégzéséhez, azonban ami a mûködés gazdasági feltételeit illeti, nálunk még hiányosságok tapasztalhatók az ilyen jellegû szervezetek angliai színvonalú finanszírozásához képest. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /116, 349 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô szerda A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /230 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : kedd, csütörtök: Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 17

16 RÁCZ JOLÁN építész, Országos Mûemlékvédelmi Hivatal A TÖRTÉNETI VÁROSOK VÉDELMÉNEK KORSZERÛ MÓDJA, AZ INTEGRÁLT ÉRTÉKVÉDELEM Az integrált értékvédelem értelmezése Az angol nyelvbôl átvett kifejezés integrált értékvédelem mindenekelôtt némi tisztázásra szorul. Ebben a formájában ugyanis nem azt tükrözi, amit valójában jelentenie kellene. Nem valamilyen értékvédelemrôl van szó, hanem olyan településfejlesztési szemléletrôl, koncepcióról, amely a meglévô épített örökség hasznosításán alapszik. Tehát a fordított szórend a helyes, valójában az értékvédelemnek a fejlesztési politikába való integrálásáról beszélünk. Az integrált értékvédelem koncepciójának kialakulása Az integrált értékvédelem fogalmát, vagyis az értékeken alapuló fejlesztés koncepcióját az Európa Tanács vezette be az 1970-es évek közepén. Ekkorra alakult ki az a helyzet, hogy az egyre gyorsuló urbanizáció, az építôipar teljesítményének számottevô növekedése, a lakóterületek korábban elképzelhetetlen mértékû kiterjedése miatt rengeteg régi épületet lebontottak, egész városrészek semmisültek meg és a városok arca rohamosan megváltozott. Mindenki érezni kezdte, hogy az építészeti örökségnek olyan részei mentek visszafordíthatatlanul veszendôbe, amelyek ha nem is képviseltek kiemelkedô építészeti vagy történeti értéket, mégis a múlt, az emberi alkotóképesség megnyilvánulásai, a kulturális tradíció megjelenítôi voltak, általuk kapott az adott hely egyéni karaktert, sajátos hangulatot. Természetesen ez a folyamat ha némileg más mozgatórugóktól vezérelve is Kelet- és Közép-Európa országaiban is lezajlott. S zajlik most ismét, a gazdasági, társadalmi átalakulások közben, az önkormányzatiság újraépülése, a befektetôk sokszor erôszakos érdekérvényesítô törekvései, az új ipartelepítési és bevásárlóközpont-építési láz és egyéb, sokszor az értékmentés ellen ható folyamatok között. Ezért ezekben az országokban az elmúlt tíz évben, s a késlekedés miatt napjainkban van igazán jelentôsége az értékvédelem integrációjára épülô fejlesztési politika elterjedésének. 18 Az integrált értékvédelem - az Európa Tanács megfogalmazása Nálunk is napi gyakorlattá kellene válnia az Európa Tanács ajánlásának, miszerint mind a regionális, mind a helyi fejlesztési elképzelések kialakításánál kiemelkedô fontosságot kell tulajdonítani a rendelkezésre álló épületállományban rejlô fizikai, gazdasági és kulturális potenciálnak. Az Európa Tanács Kulturális Örökség Bizottsága szakértôi jelentésében így határozza meg az integrált értékvédelem lényegét: Az integrált értékvédelem célja az általános életkörülmények javítása a helyi gazdaság, foglalkoztatottság, magánberuházások fejlesztésével, szociális lakásépítéssel, az épített környezet értékeinek felhasználásával, valamint új gazdasági, társadalmi és kulturális értékek hozzáadásával. A történeti környezet integrált tervezése a fejlesztések ösztönzését, befolyásolását és irányítását jelenti a demokratikusan elfogadott stratégiai célok szerint, beleértve a hely sajátos lehetôségeinek és kulturális identitásának optimális kihasználását. A stabil és folyamatos politika alapvetôen fontos a sikeres tervezéshez. Az Európa Tanács azt is megállapítja, hogy alapvetôen fontos, hogy az épített és kapcsolódó táji értékekrôl komplex szemléletû és a tervezéshez jól használható értékfelmérés készüljön, s ennek adataihoz biztosítani kell a minél szélesebb körû hozzáférést. A mûemlékvédelem szemléletének átalakulása A korábban figyelemre nem méltatott örökség tetemes részének elpusztulása mellett az integrált értékvédelem nyugat-európai elterjedését egy másik tényezô is elôsegítette, s ez a folyamat a volt szocialista országokban is kedvezô hatású lehet. Az értékek gyors pusztulásának hatására ugyanis megváltozott a mûemlékvédelem szemlélete. Az egyes épületekre koncentráló értékvédelmet felváltotta az épített környezet jóval átfogóbb koncepciója, amely már azonosítja és megtartandónak ítéli a helyi jellegzetességeket adó település- és utcaképeket, a településszerkezetet, beépítési formákat, egyes helyi, karakterisztikus építészeti elemeket, továbbá figyelmet fordított, a településeknek a táji környezettel való kapcsolatára is. Ennek megfelelôen kialakultak az értékvédelem különbözô szintjei, mint a világörökség, az országosan védett mûemlékek és a helyi általában önkormányzati védelem alatt álló emlékek csoportja. Kialakultak az épített örökség új, komplex szemléletû értékfelmérési módszerei is, melyek ötvözik az egyes épületek, 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

17 a karakterrel bíró településrészek és a település környezettel való kapcsolatának vizsgálatát is. Ugyanakkor megfigyelhetô az is, hogy a mûemlékvédelem annak hatására is változik, hogy az integráció az értékvédelmet összekapcsolja a fejlesztéssel. Ezáltal az értékvédelem dinamikát kap, s így természetszerûleg feladja korábbi statikus álláspontját. Már az egyes épületek sem, városrészek pedig egyáltalán nem ôrizhetôk meg mintegy teljesen érinthetetlen, múzeumi darab formájában. Ahol az eredeti funkció már nem életképes, ott teret kell engedni esetleg teljesen másfajta használatnak is, egyben érzékenyen és kreatívan ragaszkodva a hely vagy épület karakterét biztosító, de a használhatóságot nem zavaró építészeti vonások megôrzéséhez. Fontos változást hoz az integrált értékvédelem gyakorlata a mûemléki-értékvédelmi szakemberek gondolkodásában és képzettségében is, ugyanis egyre inkább szükség lesz az ingatlangazdálkodói, városüzemeltetôi egy fajta menedzseri szemlélet elsajátítására is. Nem feledkezhetünk meg az integrált értékvédelemnek arról a jótékony hatásáról sem, hogy az épített értékek újrahasznosítása jelentôs gazdasági fellendülés elôidézôje is lehet új munkahelyek teremtésével és a befektetôi érdeklôdés felkeltésével. Az integrált értékvédelem szereplôi Az integrált értékvédelem mûködéséhez elengedhetetlenül fontos résztvevôket négy nagy csoportba oszthatjuk: a szakmai csoportok - városépítészek, építészek, közlekedéstervezôk, az infrastruktúra tervezôi, mûemlékvédelmi szakemberek stb.; a politikai döntéshozók, országos és helyi szinten legközvetlenebbül az önkormányzatok; a gazdasági szektor, bankok, vállalkozók, befektetôk stb.; akikért mindez történik, a lakosság, minthogy a fejlesztés végsô célja az életminôség javítása. Hogyan járulhatnak hozzá a szereplôk az integrált értékvédelemhez? a szakmai csoportok mindenekelôtt a magas szintû felkészültséggel, mert ez az alapja annak, hogy a koncepcióalkotás megbízható bázisra építhessen; a politikai döntéshozók az olyan jogi, adminisztratív, pénzügyi, technikai feltételek megteremtésével, mely lehetôvé Az integrált értékvédelem kapcsolata a fenntartható fejlôdéssel és a globalizációval Erôsíti az értékek integrálásán alapuló fejlesztést az utóbbi idôben egyre nagyobb jelentôséggel bíró fenntartható fejlôdés koncepciója is. Bár ennek irányelveit kezdetben a természeti kincsekkel való takarékosabb gazdálkodás, a természeti értékek megvédése érdekében dolgozták ki, újabban már a kulturális örökség vonatkozásában is értelmet kapott. Ezen a területen szintén arra ösztönöz, hogy a pazarló, minden áron újat építeni akaró szándék ellenében gondoljuk át, hogy a rendelkezésre álló épített erôforrások, milyen módon lennének hasznosíthatók. Annak fontosságát is kiemeli, hogy a fejlesztést csak fokozatosan, a helyi fizikai és társadalmi körülményekhez igazodó tempóban szabad végrehajtani, s nagyléptékû változások helyett inkább a folyamatos megújításra kell törekedni. S akkor még egy, napjainkban állandóan jelen lévô gondolat, a globalizáció kapcsán is észrevehetjük az integrált értékvédelem jelentôségét. Minthogy az integrált értékvédelem az értékek fenntartására törekszik, megôrzôdik és megerôsödik általa a kultúra sokszínûsége és a helyi közösség identitástudata, így lassítani, csökkenteni képes a globalizáció kedvezôtlen folyamatait. Az integrált értékvédelem mûködésének feltételei Minthogy az integrált értékvédelem valójában fejlesztési koncepciót jelent, ezért az nem egy vagy néhány kapcsolódó szakma urbanisztika, építészet, mûemlékvédelem saját ügye. Már a tervkészítés fázisában, de aztán még erôteljesebben, a megvalósítás idején is többszereplôs folyamatról van szó. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 teszi az önkormányzatok hosszú távú, a fejlesztések mellett felelôsen elkötelezett politikáját; a gazdaság szereplôi az értékektudatos, az azok megújító megtartását elôsegítô, a hosszú távú megtérülést megcélzó szemléletmóddal; a lakosság az értékek védelme mellett kifejtett, a közérde- 19

18 ket a magánérdek elé helyezni tudó, jobbító szándékú, konstruktív véleményformálással. Ez utóbbi két területen a szemlélet pozitív alakulása érdekében, az értékvédelemért dolgozók részérôl jelentôs tudatformálási erôfeszítésekre van még szükség. A szereplôk hozzájárulásának alapja Ahhoz, hogy a sokszereplôs játék résztvevôi valóban a fenti módon járulhassanak hozzá a fejlesztés sikeréhez, információáramlásra, párbeszédre és együttmûködésre van szükség mind az egyes csoportokon belül, mind a csoportok között. Az együttmûködés feltételei: társadalmi feltételek: pl. a demokrácia megerôsödése, mert a demokrácia mûködésének egyik alapelve a döntésfolyamatok átláthatóságának és az érintettek véleménynyilvánításának a biztosítása; tárgyi-technikai feltételek: pl. nagy segítség lehet az értékfelmérés adataihoz való széles körû hozzáférés biztosításában a térinformatika elterjedése; szellemi feltételek: interdiszciplináris felsôoktatás megerôsítése; folyamatos továbbképzés a kapcsolódó szakmákról való kellô tájékozottság biztosítására; képességfejlesztés: csoportmunkában való részvétel és vezetési, döntéshozatali képesség, problémamegoldó és kompromisszumra törekvô képesség fejlesztése, stratégiai gondolkodás, érvelve tárgyaló képesség fejlesztése stb.; anyagi feltételek: a fenti feltételek megteremtéséhez. Az integrált értékvédelem magyarországi elterjedését elôsegítô események 1999-ben az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal által 11 hazai történeti kisváros önkormányzata számára szervezett integrált értékvédelmi tréningprogram júniusában a Világörökség Magyar Bizottság Titkársága, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Külügyminisztérium, az OMvH és az ICOMOS közremûködésével, az ICC- ROM és az UNESCO támogatásával megszervezett nemzetközi mûhelyfoglalkozás, melynek témája az integrált városvédelem volt. A mûhelymunka záródokumentumában, a Budapesti ajánlásokban a legfelsôbb szintû politikai döntéshozók figyelmét hívják fel arra, hogy az imént vázolt gondolatok jegyében a meglévô értékeken alapuló fejlesztés gyakorlatának bevezetése közérdek, és ezért elsôrendû feladat. Az FVM helyi értékvédelemrôl megalkotott rendelete. Az FVM és az OMvH közös állásfoglalásának tervezete a településrendezési terv és a helyi építési szabályzatok tartalmi követelményeinek összeállításához. A Mûemlékvédelmi Hivatal fejezte ki azt az álláspontját, hogy a tervezésnek a 20 települések és a táji környezet értékeit elemzô értékelésen kell alapulnia októberében a Velencei Charta alapgondolatait a mai szellemben újrafogalmazó Krakkói Charta megalkotása, mely a történeti városok és falvak esetében az integrált mûemlékvédelem gyakorlását szorgalmazza. 2001/2 FALU VÁROS RÉGIÓ

19 BUDAY-SÁNTHA ATTILA, tanszékvezetô egyetemi tanár MTA Regionális Bizottsága Felsôoktatási Albizottságának elnöke REGIONÁLIS FELSÔOKTATÁS november 3-án rendezte meg az MTA Regionális Tudományos Bizottsága Felsôoktatási Albizottsága a regionális oktatók országos konferenciáját Pécsett, melynek fôbb megállapításait és javaslatait az alábbiakban közöljük. 1. A regionális tudományokkal kapcsolatos ismeretek az évezred fordulóján a környezeti tudományok és az informatikai ismeretek mellett szinte minden tudományág és szakma mûvelôi számára a szakmai intelligencia részét képezô ismereteket jelentik, miközben a regionális fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása új, önálló szakmai feladatot is jelent, és ennek megfelelô felkészülést igényel. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/2 2. A regionális ismeretek oktatásának kezdetei a gazdaságföldrajz keretében már az 50-es évekre (Markos György professzor) nyúlnak vissza. Önálló szakképzés formájában az MTA Regionális Kutatások Központja és a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának együttmûködésében egyetemi szinten, posztgraduális képzés keretében 1989-ben kezdôdött el, és ezt követôen 1994-ben indult be a graduális, 1995-tôl kezdve pedig a Ph.D képzés. Ezzel egyidejûleg 1991-ben a Gyôri Mûszaki Fôiskola és az MTA RKK együttmûködésében megkezdôdött a regionális fejlesztési feladatokat ellátó szakemberek fôiskolai képzése is. A pécsi és a gyôri képzési modellek figyelembevételével jelenleg 9 egyetemen (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Gödöllô, Keszthely, Veszprém, BKÁE, ELTE) és öt fôiskolán (Gyôr, Dunaújváros, Tatabánya, Nyíregyháza, Pécs) folyik a regionális ismeretek oktatása, illetve regionális szakemberek képzése. A képzés sokszínûségét nemcsak az azt felvállaló oktatási intézmények nagy száma okozza, de az is, hogy az intézmények eltérô jellegébôl adódóan az a közgazdász-, a geográfus-, a különbözô mérnöki (agrár, mûszaki stb.) képzésekhez kapcsolódik, azok által nyújtott alapismeretekre épül. Az intézményenként eltérô oktatási formák ellenére megállapítható, hogy a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakult a regionális szakemberek képzésének oktatási struktúrája, az oktatáshoz szükséges színvonalas tananyagok is egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre, és a képzési követelmények is fokozatosan közelítenek egymáshoz, egységesebbé válnak. Fokozott gondot kell azonban fordítani a tananyagfejlesztésben lemaradt területek, mindenekelôtt a regionális gazdaságtan korszerû tananyagának kialakítására. 3. A több mint tíz év óta tartó képzés keretében eddig kb. 500 szakember kapott a regionális feladatok ellátására jogosító fôiskolai, illetve egyetemi diplomát, és hasonló mértékûre tehetô azok száma, akik a szakmai ismereteik bôvítése céljából hallgatták a regionális tudományokkal (regionális gazdaságtan, regionális politika, regionális tervezés, vidékpolitika stb.) foglalkozó tárgyakat. 4. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a társadalmi-gazdasági élet több, mint negyven területén van szükség regionális ismeretekre, az ezek iránti szakmai igények hazánkban csak megkésve jelentkeznek, és az új álláshelyek betöltésénél sem kap a szakirányú képzettség megfelelô figyelmet. Javaslatok 1. Az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalások hazai és külföldi résztvevôiben tudatosítani kell, hogy Magyarországon már több, mint egy évtizede folyik a regionális szakemberek képzése egyetemi graduális, posztgraduális és Ph.D, valamint fôiskolai szinten. 2. A regionális fejlesztési feladatok társadalmi-gazdasági szerepének növekedése feltétlenül szükségessé teszi, hogy a regionális fejlesztésnek önálló szakmaként történô elismerésére és szakmai jegyzékbe történô felvételre minél elôbb sor kerüljön. 3. A regionális feladatokat ellátó, koordináló kormányzati szerveknek külön figyelmet kell fordítani a regionális képzés és ezen belül a képzést eddig saját erôbôl fejlesztô intézmények támogatására. 21

20 PUSZTAI JÓZSEF, Ph.D hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar A BARANYAI ÉS VASI FALVAK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELYZETE ( 2. rész) A kérdôíves felmérésünk második részében inkább a szociológiai jellegû, személyes kérdésekre helyeztük a hangsúlyt. Fontosnak tartottuk megismerni az ott élô lakosság kulturális és fogyasztási szokásait az életminôség pontos felmérése céljából. A hipotézis továbbra is a következô: egy falu társadalmi, gazdasági helyzete elsôsorban attól függ, hogy mennyire dinamikus város vonzáskörzetében fekszik, másodsorban pedig a megye egészétôl. A felmérés technikai jellegû leírását a tanulmány elsô része tartalmazza (Falu Város Régió 1999/10.szám). 4. Általános gazdasági kérdések 4. táblázat Általános gazdasági kérdések Ezen táblázatos kérdôív magyarázatai is mutatják, hogy a leszakadó sellyei kistérség objektív hátrányai szubjektív kilátástalansággal is párosulnak, ugyanis nyilvánvaló, hogy pl. Sellye számos, a másik két kistérségi központéhoz hasonló színvonalú közösségi szolgáltatásnak ad otthont, de ezt sajnos a lakosság nem érzékeli kellôképpen. A továbbiakban nyitott végû kifejtendô kérdéseket tettem fel, melyekre bôséges, hosszú válaszok érkeztek. Ezért ezen válaszok összefoglalása és értékelése személyes véleményemet is tükrözheti. 1. Megítélése szerint romlott-e a falu lakosságának életszínvonala 1989 óta? Milyen mértékben? Miben látja ennek okait? Kérdések Sárvár Celldömölk Sellye A munkavállalók hány 22 % nincs 1 2 % százaléka ingázik pontos adat a kistérségi központba? Milyen földhivatal, földhivatal, Szubjektíven szolgáltatásokat kórház kórház olyan nyújt a falunak? gimnázium, gimnázium, gyengének fürdô, fogorvos ítélték a bíróság, szolgáltatásait, fogorvos hogy gyakorlatilag szolgáltatás nélkülivé nyilvánították Elégedett-e ezekkel igen igen nem a szolgáltatásokkal Elégedett-e a falu igen igen nem infrastruktúrájával? Mindhárom kistérségben a falu életszínvonalának romlásáról számolnak be a kérdôívek, de látható, hogy a baranyai kistérség esetében a válaszok a teljes gazdasági összeomlást tükrözik. Ennek fô okát természetesen a munkanélküliségben látják. A kitörési lehetôségeket firtató kérdésekre adott válaszokból látható, hogy csak állami segédlettel történô munkahelyteremtéssel képzelik el a felemelkedést, míg a másik két tér /2 FALU VÁROS RÉGIÓ