Tagságot érintő jelentős változások

Átírás

1 2012. IV. negyedév Tagságot érintő jelentős változások A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács november 2-i Küldött Közgyűlése a szervezet belső életét meghatározó alapszabályi módosításokat fogadott el. A módosítások egy része a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény rendelkezéseinek átvezetését jelenti (azaz technikai jellegű ) a döntést követően hatályba is lépett. A szakmaközi szervezet működésével, a tagsági és testületi kompetenciákkal, a reprezentativitással és a választási renddel, valamint az elnökségi összetétellel kapcsolatos változások március 1-jén lépnek hatályba. Ezt a megoldást az indokolta, hogy a következő választások előtt időben, az esetleges személyi kombinációktól elvonatkoztatott, elvi alapú döntések születhessenek. A változtatások közös alapja: a szervezet meg tudjon felelni azoknak a feladatoknak és kihívásoknak, amelyet az uniós tejcsomag, valamint a magyar szabályok egy szakmaközi szervezetre testálnak. Jelentős elmozdulás történt abban a kérdéskörben is, hogy a tagi kötelezettségek és jogosítványok milyen alapon határozódjanak meg. Az eddig követett gyakorlattal szemben, amely rendszerben a gazdasági, piaci súly volt a meghatározó, a jövőben az alanyi státusz kerül egyre inkább a középpontba. Ez a választási, küldöttállítási rendszerre éppúgy áll, mint a tagdíjfizetés alapjának meghatározására. Nem az alapszabály-módosítások részeként, de a fentiek alapján, és azzal összhangban a Küldött Közgyűlés a tagdíjak mértékét 2013-tól a következők szerint határozta meg: A tagdíj alapja a tagsági jogviszony. A tagdíj éves mértéke: kistermelőknél (120 ezer kg tejértékesítésig) ötezer Ft, közepes termelőknél (120 ezer és öt millió kg tejértékesítés között) negyvenezer Ft, nagytermelőknél (öt millió kg tejértékesítés felett) százhúszezer Ft, kiskereskedőknél és feldolgozóknál kettő milliárd Ft értékesítési árbevétel alatt háromszázezer Ft, kettő milliárd Ft értékesítési árbevétel felett nyolcszázezer Ft, feldolgozott tej- és tejtermék nagykereskedőknél hárommillió Ft. A termelésüket a belépést követően megkezdő tagok számára az első évre külön, csökkentett mértékű tagdíj kerül megállapításra. A Kiemelt Pártoló, a Pártoló, továbbá a Társult tagok tagdíját az Elnökség a Küldött Közgyűlés által meghatározott keretek között egyedileg állapítja meg. A Küldött Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy az elnökségi hatáskörben megállapított marketing hozzájárulás (a feldolgozók értékesítési árbevételének fél ezreléke) megfizetése kiváltható a Védjegyhasználati Szabályzat alapján a Tej-szív védjegy használatáért fizetendő díj megfizetésével. Jelen Tagi Tájékoztató részét képezik a befizetési kötelezettséget érintő küldött közgyűlési határozatok. A számlázási, fizetési eljárásrend részletes szabályairól a I. negyedéves Tagi Tájékoztatóban fogjuk a tagságot tájékoztatni. A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: 1

2 küldött közgyűlési határozatok 22/2012. (11.29.) sz. küldött közgyűlési határozat A Küldött Közgyűlés 2013-tól a tagdíjfizetés rendjét a következők szerint határozza meg: A tagdíj alapja a tagsági jogviszony. A tagdíj éves mértéke: kistermelőknél (120 ezer kg tejértékesítésig) ötezer Ft, közepes termelőknél (120 ezer és öt millió kg tejértékesítés között) negyvenezer Ft, nagytermelőknél (öt millió kg tejértékesítés felett) százhúszezer Ft, kiskereskedőknél és feldolgozóknál - kettő milliárd Ft értékesítési árbevétel alatt háromszázezer Ft, - kettő milliárd Ft értékesítési árbevétel felett nyolcszázezer Ft, feldolgozott tej- és tejtermék nagykereskedőknél hárommillió Ft. Az azonos többségi tulajdonosi irányítás alá tartozó, kapcsolt vállalkozásnak minősülő tagok külön kérelemre a kisebb tagdíjfizetési kötelezettséggel járó vállalkozásuk után legfeljebb 50 %-kal mérsékelt tagdíjat fizethessenek, külön elnökségi felhatalmazás alapján. A tevékenységüket a terméktanácsi belépést követően indító tagok tagsági díja az első éves tagdíj vonatkozásában az alábbiak szerint kerül meghatározásra: magántermelők Ft társas termelők Ft kereskedők és feldolgozók Ft. a Pártoló tagok tagdíját az Elnökség határozza meg az egyedi felvételi kérelmet mérlegelve, melynek összege legalább Ft, legfeljebb Ft legyen a jövőben pártoló tagként belépni kívánó tagok esetében. A Kiemelt pártoló tag tagsági díja minimum évi 1,5 M Ft, ami kizárólag a Marketing Alapba kerülhet befizetésre és a TT a kiemelt támogatásért cserébe külön megállapodás szerinti promóciós együttműködést és szolgáltatást valósíthat meg. A Társult tagok tagdíját az Elnökség határozza meg az egyedi felvételi kérelmet mérlegelve, úgy, hogy a fizetendő minimum éves tagdíj Ft legyen felsőhatár megkötés nélkül. A Küldött Közgyűlés felkéri az Elnökséget, hogy az Alapszabály VI i) pontja alapján határozza meg a tagdíjbefizetés teljesítési rendjét. 24/2012. (11.29.) sz. küldött közgyűlési határozat A Küldött Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az Elnökség az Alapszabály V. 6. pontja alapján a Kommunikációs és Marketing Tervben foglalt feladatok végrehajtása érdekében 2013-ban marketing hozzájárulás befizetését írja elő a Marketing Alapba. A hozzájárulás mértéke a kereskedőknél és a feldolgozóknál a évi nettó árbevétel fél ezreléke, azzal, hogy azok a kereskedők és feldolgozók, akik védjegyhasználati díjat fizetnek, mentesülnek a marketing hozzájárulás befizetése alól. A Küldött Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Marketing Alap adott évi bevételeinek legfeljebb húsz százaléka felhasználható az adott évben az alap működtetésével kapcsolatos titkársági feladatok finanszírozására 25/2012. (11.29.) sz. küldött közgyűlési határozat A Küldött Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az Elnökség a Védjegyhasználati Szabályzat pontja alapján évre a védjegyhasználati díjat az alábbiak szerint állapítja meg: védjegyhasználó kategóriák 12 hónapos időszakra fizetendő védjegyhasználati díj cégenként (Ft), az összes forgalmazott termékre vonatkozóan Tej-szív 1 termelő pártoló tag közvetett tag millió kg alatti éves tejfelvásárlás alatti feldolgozó millió kg éves tejfelvásárlás közötti feldolgozó 100 millió kg éves tejfelvásárlás feletti feldolgozó Tej-szív minőségi, magyar kereskedő A pont szerinti besorolás a évre vonatkozó terméktanácsi statisztikai adatszolgáltatás eredménye alapján a Titkárság feladata. 2

3 Szervezeti hírek A Tej Terméktanács Elnökségének állásfo gl a l á sa a m e z ő - é s er d ő ga z da sági f ö l d e k forgalmáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács között létrejött Stratégiai Partnerségi Megállapodásban foglaltak alapján, a Terméktanács Elnöksége elemezte és kiértékelte a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénytervezet jelenleg ismert változatát, annak a tejpiaci viszonyokra gyakorolt várható hatásának tekintetében. Az Elnökség megállapítása szerint a tervezet jelenlegi formájában tovább fokozza a piaciár-változás, a támogatási rendszer és a 2015-ös tejkvóta-kivezetés kapcsán egyébként is meglévő ágazati bizonytalanságot. Az Elnökség rögzíti, hogy a szarvasmarha-tartás technológiai feltételeiben nincs alternatív lehetősége az üzemi takarmánytermő területen megtermelt tömeg- és szálastakarmányok saját előállításának, ezért kiemelten fontos, hogy olyan törvény kerüljön elfogadásra, ami a jelenleg működő tejtermelő gazdaságok takarmányigényének kielégítését nem korlátozza. Az Elnökség a törvénytervezet várható hatását a gyengébb tőkeellátottságú, kis- és közepes tejtermelők, illetve a magángazdaságok tekintetében különösen kedvezőtlennek tartja, ami a termelési kapacitások leépülésével járhat annak ellenére, hogy ez feltehetően nem célja a döntéshozóknak. A bizonytalanság megszüntetése érdekében a Tej Terméktanács javasolja, hogy az Országgyűlés a tervezet olyan módosított változatát fogadja el, ami igazodik az ágazati sajátosságokhoz és egyben végrehajtható eljárásrendet határoz meg. A Terméktanács fontosnak tartja, hogy a törvény a tejtermelő magángazdaságok és pályakezdő fiatal gazdálkodók fejlődését lehetővé tevő előírásokat tartalmazzon és ne alakuljon ki a tejtermelés feladását eredményező gazdasági környezet a törvény hatására. A Terméktanács javasolja, hogy a birtokmaximum számításánál ne legyen figyelembe véve az állattenyésztési céllal takarmánytermő-területként hasznosított terület, valamint a birtokmaximum az egy életviteli és gazdasági közösséget alkotó egyenesági rokonok viszonylatában legyen meghatározva. A Tej Terméktanács kéri, hogy a felmerült aggályok tisztázása érdekében a Minisztérium teremtsen egyeztetési lehetőséget a törvény elfogadása előtt. A Vi dé k f e j l e sz t é si Mi n i sz t é r i u m é s a Te j Terméktanács közös közleménye A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselői november 28-án egyeztetést folytattak a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársaival a mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979. irományszámú törvényjavaslatnak a tejágazatot érintő rendelkezéseiről. A megbeszélésen a Terméktanács üdvözölte, hogy a tervezet szerint a jövőben kiemelt preferencia illeti meg az állattartást folytató gazdálkodókat, ugyanakkor javaslatokat fogalmaztak meg a tejtermelés kiszámíthatóságát és a bizonytalansági tényezők csökkentését, illetve a takarmánytermő területek biztosítását szolgáló módosításokra. A megbeszélés érdemi és színvonalas szakmai szinten folyt, melynek során a felek álláspontja jelentős mértékben közeledett. Kifejezetten megnyugtató a Terméktanács számára a közeli hozzátartozók használatában álló földterületek összeszámításával kapcsolatos terméktanácsi javaslat Minisztériumi fogadtatása, valamint biztatónak ítéli a takarmánytermő területek biztosításával kapcsolatos szabályozásra vonatkozó elképzelések előrehaladását. Utóbbi témában azonban a részletek kidolgozásával összefüggésben a jövőben további egyeztetések lesznek szükségesek. A Minisztérium jelezte a Terméktanács részére, hogy a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során számos módosító javaslat kerül még benyújtásra, melyek mások mellett a Terméktanács által felvetett problémákat is megnyugtatóan kezelni tudják. 3

4 A Te j Sz a k m a köz i Sz e rv e z et é s Te r m é k- tanács Alapszabályának módosítása A Küldött Közgyűlés a november 29-i ülésén elfogadta a Tej Terméktanács Alapszabályának technikai jellegű módosításait, valamint a 2014-ben esedékes tisztújító választási rendszerrel kapcsolatos változtatásokat. A jelenleg érvényes Alapszabály a Terméktanács weboldalán elérhető ( csakúgy, mint a március 1-jétől érvényes módosításokat tartalmazó küldött közgyűlési határozat is. Új Elnökségi Tagok A Tej Terméktanács tagsági körében bekövetkezett változások okán új tagokat választott a Küldött Közgyűlés az Elnökségbe. A feldolgozói oldal képviseletében Németh János (Gici Tej és Tejtermék Kft.) és Volosinovszki János (Nádudvari Élelmiszer Kft.) urak, a termelői oldalon Baksa Sándor úr, míg a pártoló tagok képviseletében Tresó István úr (Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.) került megválasztásra. Regionális Taggyűlések október-november hónapokban megrendezésre kerültek a második féléves Regionális Taggyűlések. Az 5 helyszín (Nagykőrös, Karcag, Mihályi, Kaposvár, Encs) közül kettőben termelői küldött megválasztására is sor került, Somogy megye, valamint Jász-Nagykun- Szolnok megye vonatozásában. Ezen kívül november 8-án feldolgozói küldöttválasztó taggyűlést is tartottunk, ahol 5 új feldolgozói küldöttet választottak meg a jelenlévők. A Tej Terméktanács marketing kampánya Az Elnökség által március 1-jén elfogadott Kommunikációs és Marketing Tervben megfogalmazott célok mentén november végén elindult a Tej Terméktanács marketing kampánya, melynek keretében egyrészt óriásplakátok kerültek kihelyezésre az autópályák és nagyobb főutak mellé, melyeknek elsődleges célja a tej-szív logó ismertségének és elismertségének növelése, egy erős brand felépítése. Fentieken túl online-, valamint nyomtatott sajtó reklámkampányt folytattunk december második felében a rögös túró népszerűsítésére, valamint recept összeállításokkal igyekeztünk felhívni a fogyasztók figyelmét a túrós ételek fogyasztására. KÜLÖNLEGES HIRDETÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS Milyen a magyar rögös túró? A régi magyar specialitás, a körözött télen-nyáron a legnépszerűbb ételek közé tartozik. De az egyáltalán nem mindegy, milyen túróból készül. KÖRÍTETT TÚRÓ Hozzávalók 6-8 főre: 50 dkg rögös túró 5 dkg puha vaj 2 kis fej hagyma nagyon apróra vágva 1 evőkanál tejföl 1 kiskanál mustár 1 mokkáskanál őrölt kömény 1 mokkáskanál édesnemes fűszerpaprika, só és frissen őrölt bors, ízlés szerint TIPP! ÉDES ÉS SÓS ÉTELEKHEZ A rögös túró szinte kizárólagosan magyar termék. A magyar túró só és cukor nélkül készül, csak kis mértékben savanyú, sajátos nedves és morzsalékos állapotban kerül forgalomba. A rögös túró gyakran használt alapanyag a konyhában, különféle recepteknél hasznosítjuk. Egészséges táplálék, amely önmagában is nagyon finom, könnyen beszerezhető, olcsó. A túró felhasználása édes és sós ételek készítésénél egyaránt ajánlott. A hozzávalókat összekeverjük, hűtőben 1-2 órán keresztül pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek. Friss kenyérre vagy pirítósra kenve, zöldpaprikába töltve és szeletelve, vagy zöldséghasábokkal mártogatva kínáljuk (ez esetben több tejfölt tegyünk bele, hogy az állaga krémesebb legyen). A Tesco, Interspar, valamint Spar áruházakban pedig december hónap közepétől 4 héten keresztül futott a bevásárlókocsi kampányunk. Megújult a Tej Terméktanács weboldala A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács egyik legfontosabb törekvése, hogy a tejágazat piaci szereplői rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel (különösen információkkal, adatokkal és előrejelzésekkel), amelyek szükségesek a gazdasági tevékenység tervezhetőbbé tételéhez, valamint az eredményes működéshez. w 4

5 Fenti cél megvalósítása érdekében szerkesztjük tagságunk számára minden hónapban a Sajtószemle, a Jogszabály figyelő és a Piaci helyzetelemzés című kiadványainkat, valamint negyedévente a megújult Tagi Tájékoztatónkat. Szintén a fenti cél szellemében újítottuk meg a Tej Terméktanács weboldalát ( melyen az imént említett szakmai kiadványaink mellett megtalálhatóak mindazok az ágazatot érintő tájékoztatók, jogszabályok, közlemények, érdekességek, szervezeti hírek, piaci és ár adatok, melyeket ezúton is ajánlunk tagjaink szíves figyelmébe. Tejpiaci információk Általános helyzet A év folyamatai igazolták azokat az előrejelzéseket, miszerint az első félévben a világ tejtermelésének bővülése nyomán kínálati piac alakul ki, mely a felvásárlási árak csökkenését hozza magával. A második félévben a tendencia megváltozott, a nemzetközi kereskedelem egyre inkább a keresleti pozíciók erősödését mutatja. Ezt egyértelműen jelezte a spot árak csökkenése, stagnálása, majd növekedése, amelyet a felvásárlási árak változása országonként eltérő mértékben és meredekséggel, de biztosan követett. (CLAL, LTO) Termelési alapok A tejhasznú és kettős hasznosítású tehenek száma alapvetően meghatározza a termelési potenciált év pozitív változását jelzi többek között az is, hogy az ÁT Kft. által ellenőrzött állománynál csökkent a kivágások, nőtt a beállítások száma. Az állományváltozás egyenlege hónapok óta a pozitív tartományban van. 5

6 Te r m e l é s, f e l v á s á r l á s Európa szinte valamennyi országában az első tíz hónapban összességében nőtt a termelés és a felvásárlás, ugyanakkor az év második felében a havi adatok az előző időszakhoz képest csökkennek. Magyarországon a tej felvásárlása a 11. hónapban 4,1 %-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. 6

7 Kü l k e re s k e d e l e m A külkereskedelmi adatok továbbra is a tejtermékek exportjának bővülését, a behozatal csökkenését, az egyenleg javulását mutatják. Árak alakulása A hazai felvásárlási árakat alapvetően meghatározzák a nemzetközi tendenciák. Az enyhe kínálati többlet az év első felében szinte valamennyi meghatározó piacon az árak stagnálásában, csökkenésében mutatkozott meg. Ezt a folyamatot az olasz és a holland spot árak év eleji esése már megelőlegezte. A spot árak csökkenése a nyár közepén megállt, megindult a növekedés, ez az ősz folyamán a felvásárlási áraknál is megmutatkozott. 7

8 Magyarországon a nyerstej novemberi felvásárlási átlagára 89,47 Ft/kg volt, 4 %-kal több az októberinél. Decemberben a felvásárlási átlagár 91,32 Ft/kg volt, 2,7 %-kal több az előző hónap szintjénél, megegyezik az egy évvel ezelőtti mértékkel. A naptári éves átlagár 0,45 Ft/kg-mal magasabb, mint 2011-ben. A korábban előre jelzett második félévi árnövekedés bekövetkezett. 8

9 A termelők és feldolgozók célterülete alapvetően a hazai piac. A felvásárlási ár változása mellett a kereskedelmi beszerzési (átadási), valamint a fogyasztói árak változásai egyrészt a piaci jelzőrendszer fontos elemei, másrészt a termékpálya résztvevőinek jövedelemét meghatározó módon befolyásolják. A korábbi hónapok tendenciájához képest elmozdulás, hogy 4 terméknél az átadási árváltozás pozitív előjelűre változott. Ágazati hírek Hatályba lépett az egész Tej-csomag október 3-tól a Tej-csomag összes rendelkezése hatályos. A jogszabály az EU Bizottság közleménye szerint az uniós tejkvóta-rendszer évi megszűnése utáni helyzetet, illetve a tejágazat hosszú távú jövőjét kívánja rendezni. A 2009-es tejpiaci válság után kidolgozott jogszabály a tejtermelők tejpiaci ellátási láncban elfoglalt szerepét kívánja erősíteni, miközben a tejágazatot felkészíti egy piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőre. A rendeletet március 30-án tették közzé. Egyes elemei már április 2-án, mások pedig csak (6 hónap múlva), október 3-án léptek hatályba. Cioloş biztos az alábbiakat mondta a rendeletről: A Tej-csomag egészének hatályba lépése fontos pillanat a tejágazat számára. Lényeges, hogy a termelők kihasználják az új szabályozási keretet, szervezettebbek legyenek, és valódi befolyással rendelkezzenek az élelmiszer ellátási láncban. A jogszabály tartalmazza a termelők és a feldolgozók közötti írásbeli szerződésekre, illetve a termelők együttes ártárgyalásaira vonatkozó rendelkezéseket, megállapít továbbá új és egyedi szabályokat a szakmaközi szervezetek számára (mindez lehetővé teszi a piaci szereplők egyeztetéseit), meghatároz egyes, immár általuk is végezhető piaci tevékenységeket, magában foglal számos, a piac átláthatóságának fokozására irányuló intézkedést is. A jogszabályt 2020-ig kell alkalmazni. Az EU Bizottság feladata, hogy a Tej-csomag végrehajtásáról és a tejpiac állapotáról jelentést készítsen, 2014-ben és 2018-ban. Ezeket a jelentéseket a Tanács és az Európai Parlament megvizsgálja (koncentrálva a hátrányos helyzetű régiókban élő tejtermelőkre és az ottani tejtermelésre). A jelentések, 9

10 illetve a vizsgálatok ki fognak terjedni azokra a lehetséges ösztönzőkre is, amelyek a termelők közös termelési megállapodások formájában történő együttműködését előmozdíthatná. Az EU Bizottság jelentése a tejpiac helyzetéről és a kvótarendszer megszűnése utáni helyzetre való felkészülésről A 1234/2007/EK rendelet értelmében az EU Bizottság a tejkvóta rendszer kivezetésének eddig megteremtett feltételeit vizsgáló, jogalkotási javaslatokat is tartalmazó jelentést tett közzé 2012 decemberében. A jelentés szerint a közép- és hosszú távú kilátások kedvezőek a tejágazatban, ez azonban nem zárja ki a rövid távú piaci ingadozások lehetőségét. A közötti időszakban az árak alakulása ugyan hullámvölgyekkel jellemzett, azonban döntően emelkedő tendenciát mutatnak. A legtöbb EU tagállamban a kvótát már nem a termelés korlátozására használják; a kvóta ára már elérte, vagy megközelítette a nullát. Az EU Bizottság azon a véleményen van, hogy nincs változásra/változtatásra szükség a meglévő jogszabályi keretben. Iskolatej A megjelent iskolatej rendelet értelmében 2013-ban 1,5 milliárd forintot biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a programra. A program főbb változásai a Jogszabályok fejezetben kerülnek bemutatásra. Támogatás Az MVH december 21-ei közleménye értelmében a évi nemzeti tejtámogatás történelmi bázis jogosultságonként 4,60 forint helyett 5,80 forint fizethető ki. Egyeztetések a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Tej Terméktanács között 2012 októberében az agrártárca parlamenti államtitkára a tejpiac aktuális kérdéseiről egyeztetett a termelők, a feldolgozók, a nagy kereskedelmi üzletláncok, a Magyar Agrárkamara, valamint a Tej Terméktanács képviselőivel. A megbeszélésen a résztvevők megállapodtak abban, hogy az Agrárkamara és a Terméktanács a hazai tejtermékek piaci részesedésének növelése céljából javaslattervezetet dolgoz ki, amelyet az Országos Kereskedelmi Szövetség is véleményezni fog. 10 Jog s z a b á l y o k Módosult a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló szabályozás Az Országgyűlés július 9-i ülésnapján fogadta el a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvényt. A törvény kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lépett jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok valamint szakmaközi szervezetek működését is szabályozza. A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyítheti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegítheti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. A törvény az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet szakmaközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazza. A 2012 novemberében megjelent első törvénymódosításban (2012. évi CLXXVI. törvény) a versenytörvény mezőgazdasági termékekkel és eljárásokkal szembeni alkalmazhatósága kapcsán új szabályok kerültek meghatározásra. Abban az esetben, amikor egy versenykorlátozó magatartás horizontális jellegű (pl. ha egy szakmaközi szervezet keretében jön létre), azaz az ágazat valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne (így egyik piaci szereplő sem kerülhet előnybe általa a többihez képest) nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Az új rendelkezés értelmében a versenyfelügyeleti eljárásban az agrárpolitikáért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni annak eldöntésére, hogy a megállapodás által elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. Lehetőség van továbbá arra is, hogy a versenykorlátozó magatartásban résztvevő felek a Gazdasági Versenyhivatal

11 jelzései alapján bírság kiszabása nélkül összhangba hozhassák a magatartásukat a jogszabályi előírásokkal, megadva ezáltal a lehetőséget az önkéntes jogkövetésre. A törvény második módosítására 2012 decemberében került sor (2012. évi CCXIII. törvény). A törvény eredetileg nem tartalmazta a szakmaközi szervezetek elismerésénél a kérelmek elbírálására a miniszter számára rendelkezésre álló határidőt (ez négy hónapban került meghatározásra). A tejágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a 1234/2007/EK rendelet kedvezőbb elismerési szabályok alkalmazását is lehetővé tesz a tagállamok számára. A 2012 áprilisát megelőzően a nemzeti jog alapján már elismert szervezet automatikusan megszerezheti a szakmaközi elismerést. Ennek a lehetőségnek magyarországi átvétele várhatóan gyorsítja az ágazatban a szakmaközi elismerés megszerzését. Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével a nyerstej feldolgozásáig írásba kell foglalni. A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg. Amennyiben a szerződés a hatósági ellenőrzés, illetve a figyelmeztetés után sem kerül megkötésre, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonhatja az érintett piaci szereplők működési engedélyét. Megjelent továbbá a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvény első végrehajtási rendelete is (tej- és tejtermék-ágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik nemzeti szabályozásáról szóló 124/2012. (XII. 6.) VM rendelet). A rendelet meghatározza a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek és a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek társulásai elismerésére vonatkozó eljárási szabályokat és az elismerés egyes feltételeit. Az ágazati termelői szervezetként történő elismerést csak olyan jogi személyiségű szervezet kérheti, akinek a termelői tagjai a benyújtást megelőző évben legalább 30 millió kg igazolt beszállítási kvótával rendelkeztek és az elismerést legalább ezen mennyiségre vonatkozóan kéri. Az elismerési kérelemről az agrárpolitikáért felelős miniszter dönt. Az elismert termelői szervezetek társulást hozhatnak létre, amely társulás elismertetését szintén kérhetik. A társulások elismerésének feltétele, hogy igazolt módon legalább 100 millió kg éves kvótával lefedett mennyiséggel rendelkezzenek és az elismerést legalább ezen mennyiségre vonatkozóan kérjék. A nyerstej-szállítási szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokra, a kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó részletszabályok is meghatározásra kerültek ebben a miniszteri rendeletben évi CLXXVI. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény módosításáról évi CCXIII. törvény az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról (A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény módosítása) 124/2012. (XII. 6.) VM rendelet a tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik nemzeti szabályozásáról A fenti jogszabályokat tárgyalja a Módosult a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló szabályozás című írásunk. 90/2012. (XII. 12.) OGy. határozat az agrárgazdaság évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról Az Országgyűlés elfogadta az agrárgazdaság évi helyzetéről szóló jelentést. A jelentés elérhető az Országgyűlés honlapján (J/9230. számú jelentés). 107/2012. (X. 11.) VM rendelet az egységes területalapú támogatás, valamint a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról Egységes területalapú támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb ,98 forint összegű támogatás vehető igénybe. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága hektár. A tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, évi különleges támogatás igénybevételének szabályairól szóló 11

12 18/2012. (III. 6.) VM rendelet alapján járó különleges támogatás mértéke legfeljebb 9,09 Ft/kg, a számításba vehető összes tejmennyiség legfeljebb kg (1 kg tej 0,971 liter tejnek felel meg). 118/2012. (XI. 22.) VM rendelet az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről A rendelet értelmében valamennyi közösségi forrásból finanszírozott beruházási típusú támogatási jogcím esetén a támogató határozattal rendelkező kedvezményezettek előleget vehetnek igénybe a projektjük megvalósításához. Az előleg igénybevételére vonatkozó jogosultsági feltételek megegyeznek a kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó általános feltételekkel. A rendelet valamenynyi már megítélt és hatálybalépését követően megítélésre kerülő beruházási támogatási jogcímre vonatkozik. Az ügyfél által igényelt támogatási előleg mértéke a támogatási határozattal jóváhagyott támogatási összeg legfeljebb 30%-a lehet. 120/2012. (XI. 23.) VM rendelet az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán igénybe vehető kamattámogatásról Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram célja a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához történő forrás biztosítása a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások részére. A mezőgazdasági termelők, akik a rendelet hatályba lépése napján és azt követően Agrár Forgóeszköz Hitelprogram keretében hatályos hitelszerződéssel rendelkeznek az esedékes kamatfizetéshez kamattámogatás igénybevételére jogosultak. 123/2012. (XII. 6.) VM rendelet a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A rendelet a következő lényeges részeken módosul: termelői csoportként történő elismerés feltételei, vis maior, az elismerés iránti kérelem és az elismerés feltételei betartásának ellenőrzése. Korlátolt felelősségű társaság formában működő gazdasági társaság termelői csoportként történő elismerése január 1-jétől már nem kérelmezhető. 131/2012. (XII. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 32/2012. (IV. 2.) VM rendelet alapján nyújtható kiegészítő nemzeti támogatások jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről A rendelet tételesen tartalmazza a évi bázisjogosultság alapján igénybe vehető támogatások mértékét: hízottbika történelmi bázis jogosultságonként, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb ,- Ft; tejtámogatás: történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 3,- Ft; anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása anyatehenek után egyedenként legfeljebb ,- Ft; extenzifikációs szarvasmarhatartás történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 7300,- Ft. 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet a évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról A korábbiakhoz képest a legfontosabb változás az, hogy 2013-ban már nem minden esetben az önkormányzat az általános iskolák intézményfenntartója. Általános szabály szerint a 3000 lélekszám alatti települések önkormányzataitól a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ szakmai irányítása mellett a működtetéssel járó feladatokat és ezek költségét is átvállalja, az ennél nagyobb lélekszámú településeknél pedig az önkormányzat hatáskörében maradnak. Az óvodák fenntartói továbbra is az önkormányzatok maradnak. Az óvoda-, és iskolatej program eddigi ( ) szabályozásában meghatározó szerepük volt az önkormányzatoknak. Továbbra is biztosított a közvetlen feldolgozói igénylési lehetőség, de az Intézményfenntartó Központ is csatlakozni tud a programhoz. Megemelésre került a folyadék tej, illetve ennek ízesített változatai (pl.: kakaó) esetében igényelhető támogatás mértéke: 27,6 Ft/dl-ről 30 Ft/dl-re. Bővül a programban igényelhető termékek köre ban már laktózmentes tejet is kaphatnak az iskolások. Közlemény a termelt nyers tej mennyiségeinek az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 126c. cikkének (5) bekezdésében említett közzétételéről (2012/C 296/01) A 1234/200/EK rendelet értelmében az EU Bizottság közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt öszszes nyers tej mennyiségét. A közzétett évi tejtermelési adatok Magyarország esetén a következők: tehén tonna; juh tonna; kecske tonna.