III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE. A Sajó alsó folyása

Átírás

1 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A Sajó alsó folyása 153

2 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Hubó (Hubovo) A település Tornaljától 7 km-re délkeletre fekszik. Lakossága: 142 fő. A falu a XI. században a gömöri váruradalom részeként jött létre. A keletkezéséről számos érdekes monda és legenda szól. A legérdekesebb szerint itt élt Huba vezér egy földvárban, a falu róla kapta a nevét. A mondák egy másik része arról szól, hogy az eredeti falu más helyen állt, Huba vezér földvára alatt, s a jelenlegi falu a tatárjárás után keletkezett ben Keszi határjárásában Lenkével együtt udvarnok földként említik. IV. Béla korában a Hubayak ősének, Katheynek a birtoka volt. Története folyamán nagyrészt a helyi nemes Hubay család birtoka volt, akikről már 1200-ból vannak adatok. A nemes Hubayak a király szolgálatában álltak és Gömör várának kikiáltói voltak ben nemesi község lett Zsigmond király jóvoltából. Lakói adómentességben részesültek. A Hubay család mellett fontos szerepet játszott a falu történetében a Szuhay és a Kasza család is. A falu lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Lakosai eredetileg katolikusok voltak, a XVI. század végén azonban áttértek a református hitre. Somogyi János ben aranyozott ezüst kelyhet Tornácos (gangos) ház adományozott a templomnak. Az írott források azt bizonyítják, hogy a faluban 1721-től állandóan működött iskola. A források 1429-ből egy Szent Demeter mártír tiszteletére felszentelt kápolnát említenek. A trianoni szerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A település látványosságai: A falu közepén álló református templom 1776-ban épült. XVIII. századi fa harangláb. A falu régi iskolája 70 éve épült, felújították és ma ez a községi hivatal. Emlékművek: az I. és II. világháború áldozatainak. A gömöri népi építészet emlékei. Hubay-Szuhay-kúria reneszánsz jegyekkel. Hubay-Szuhay-kúria A református templom és harangláb 1. Nézz utána, hogy ki volt Szent Demeter! Kutass utána, milyen szenteket tart számon a magyar történelem. Munkádról készíts beszámolót. 2. Nézz utána, kik élnek még a háborúban részt vettek közül és készíts velük vagy hozzátartozóikkal interjút! 3. Kutasd fel a falu iskolájának történetét, és készítsd el társaiddal az iskola évkönyvét! 4. Rajzold le a legrégebbi házakat a faluban! Írd le, milyen hasonlóságokat, és különbségeket találsz közöttük. 154

3 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Lenke, Sajólenke (Lenka) A település Tornajától 5 km-re délre, a Rima-medence keleti részén fekszik. Lakossága: 202 fő. Első neve Nenke 1323-ban jelenik meg írott forrásokban. A Nenke Árpád-kori magyar személynév, de a XIV. századtól nem használják. Talán ennek következtében tért át a falu és a köznyelv a könnyebben kimondható Lenke névre. A falu a gömöri vár birtokához tartozott. A királyi várgazdaság megszervezése után a gömöri várispánsággal függő viszonyba került. Szolgálatuk minőségét nem ismerjük. A XIII. században a Lenkei nemzetség a királyi szerviensek, illetve a nemesség közé került. Alapító birtokosai és középkori jobbágynépessége is magyar volt. A falu a XV. században két részre vált, a XVI. századi összeírások Alsó- és Felsőnenke néven említik. A két falu a XVII. század elején Alsó- és Felsőlenke egyesítéséből jött létre. A mai helység valószínűleg Alsólenke helyén épült, mert Felsőlenkét 1786-ban mint határrészt említik. A XVI. század végén többször elnéptelenedik, a XVII. századtól azonban állandóan nemesi helységként említik. A határ és földrajzi nevek 1758-ban túlnyomórészben magyar nyelvűek. Önálló egyháza a XVIII. század végéig nincs, a XVI. századtól a református közösség előbb Kerepec, majd Sajókeszi egyházának része. A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához, 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozik. A település látványosságai: Hevessy-kastély, 1882-ben épült. Jelenleg óvodaként szolgál. Református templom 1786-ban épült, 1999-ben újították fel. Szilárdy-kastély, barokk stílusban épült a XVIII. században, a XIX. században klasszicista stílusban átépítették. A település híres személyisége: Innen származik Lenkey János honvédtábornok családja. A faluban között működött iskola, között pedig óvoda ig a falut magyarok lakták után szlovák és ruszin családok települtek be a faluba. A ruszinok evangélikusok, a magyarok többsége református. A faluban nagy hagyományokkal rendelkező önkéntes tűzoltószövetség működik. A Szilárdy-kastély A református templom Lenkey János százados 1. Kutasd fel a Radvánszky-, a Hevessy- és a Szilárdy-kastély történetét, birtokosainak életét. 2. Készíts tanulmányt a Lenkey családról, Lenkey János honvédtábornokról. 3. Készíts el a település makettjét. Jelöld be rajta az egyes falurészeket. 4. Gyűjtsd össze a völgy két településének dűlőneveit. 155

4 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Méhi (Včelince) A település a Sajó bal partján terül el Tornaljától 3 km-re délre. Lakossága: 760 fő. Területén ősidők óta éltek emberek. A korai bronzkor és a későbbi hallstatti kultúra településének nyomait is megtalálták itt. A falu határában egykor tó volt, melyet tengerszemnek tartottak. A X. század második felében területén a Kér törzsről elszakadt népek éltek. Településmagva XI. századi. Gömör várához tartozott. Nevéből ítélve királyi szolgálatban álló, mézet beszolgáltató méhészek lakhatták. A XII. században a Záchok lettek birtokosai, hűtlenségük után Cselén leszármazottai kapták meg a területet. Az 1332-ből származó oklevél az első írásos emlék, amelyben a település Mehy néven szerepelt. A XIII. században Szent Ilona tiszteletére emelt temploma nem tartozott a környék egyetlen településéhez sem közvetlenül azért, hogy minden irányból könnyen elérhető lehessen. Plébánosa azonban Méhiben lakott, ezért Méhi egyházának mondják. A közös egyház miatt ekkor Szentilonának nevezték. A templom a XVII. században elpusztult. Jobbágy- és földrajzi neveinek tanúsága szerint középkori lakossága magyar volt. A XVIII. században csekély volt a népmozgás a faluban. Inkább csak a környék falvainak jobbágysága cserélt gazdát. Nem okozott nagyobb fogyást a lakosságban az 1720 körüli nagy éhínség és az 1739/1740-es pestis sem. Az utóbbi csak az urasági major alkalmazottai közül követelt 11 áldozatot, de a jobbágyságot megkímélte. Kossuth-kúria Méhi a környező református falvak között megmaradt katolikusnak. Új katolikus temploma 1773-ban épült Szent István király tiszteletére ben katolikus iskolájában a tanító magyar nyelven adta át az ismereteket. A falunak van iskolája, óvodája, kultúrháza, könyvtára. A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott és 1945 között újra Magyarország része volt. A település nevezetességei: Római katolikus temploma 1773-ban épült, tornya XIX. századi ban épített kápolna, 2002-ben rekonstruálták. Kossuth-kúria. A falu határábán a kőkorszakból gazdag régészeti lelőhelyeket tártak A katolikus templom fel. Először a keleti, gömöri lineáris kultúra népe telepedett itt le, majd a bodrogkeresztúri kultúra népe, amiről két csontvázas sír ad bizonyítékot. Utoljára az ún. badeni kultúra lakosai települtek le a községben. A bronzkorból is maradtak fenn leletek: a településen a hatvani, otomani, pilinyi, majd kiétei kultúra népe élt. Méhi és környéke a későbbi korokban is lakott volt. Ezt egy hatalmas halomsír bizonyítja, ami Halomszer néven ismert. A leletek jelenleg a Gömöri Múzeumban találhatók Rimaszombatban. A Méhi család tagjai a középkorban országos jelentőségű tisztségeket töltöttek be az uralkodó szolgálatában. Ám amikor egyik rokonuk, Méhi György állítólag orvul megtámadta és kifosztotta a nyulakszigeti Szűz Mária kolostort, minden vagyonukat elkobozták. Testvértelepülése a magyarországi Noszvaj. A falunapot augusztusban tartják. 1. Gyűjts anyagot a méhi ásatásokról. Az összegyűjtött anyagot rendszerezd. Kutatásodról tarts kiselőadást társaidnak. 2. Kutasd fel a Kossuth-kúria történetét, régi lakóinak életét. 3. Kutasd fel Alkér, László kihalt falvak történetét. 4. Kutasd fel a vízimalom történetét. Járj utána, hol voltak a közelben még vízimalmok és mi lett a sorsuk. 156

5 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Kerepec (Kerepec) Jelenleg közigazgatásilag Méhi község része. Legkorábban Sajókeszi határjáró oklevele említi a települést 1232-ben. A XII. században keletkezhetett. Templomát a pápai tizedszedők említik és a Minden- A török hódítások idején a lakosság nagyon megfogyatkozott, sok család teljesen kihalt, ezért a Soldos család új lakókkal telepítette be a községet. A XVII- XVIII. századi háborúk, a járványok szintén megszentek tiszteletére szentelték fel. A falu a Hanva nemzetség és a belőle kivált Kerepeczi család birtoka volt. Népessége a középkorban és később is magyar. A török betörése után lakossága rendkívül megfogyott, végleg elpusztult ban temploma még állt, jobbágysága azonban a szomszédos, nagyobb Hanva-falvakban élt. A Kerepeczi család kihalása után a XVII. század közepén a vérrokon Hanvay, Darvas és Farkas családok kezére jutott a falu, bizonyos határrészei pedig Kövecseshez kerültek. Az első világháború után újra benépesült. Runya (Rumince) A Rima-medence déli részén, a Sajó és a Kálosapatak (Vály-patak) összefolyásánál elterülő település. Lakóinak száma: 401 fő. A honfoglaló Hanva nemzetség szállásbirtokán kialakult településnek a vagylagos neve Kishanva, ami azt bizonyítja, hogy eredetileg Hanvához tartozott. Valószínűleg a XII. század első felében keletkezhetett, de írás először csak 1266-ban említi terraként, majd 1323-ban önálló településként Runwa néven. A falu földbirtokosa a XIV. századtól a Soldos család, de birtokaik voltak itt a Hanvay, a Darvas, a Szkárosi és a Sándor családoknak is. tizedelték a lakosságot. A XIX. században a faluban többször is tűzvész pusztított, nagy károkat okoztak a Sajó és a Turóc áradásai. Az 1823-ban kitört kolerajárványnak áldozatul estek a Koós, Gergely, Takács és a Kacska családok. A reformáció idején a lakosság felvette a református hitet, és önálló anyaegyházat alakított ki. Középkori temploma elpusztult, mai temploma a XVII. század elején épült, amit a századok folyamán többször átépítettek. A XIX. század második felében fejlődésnek indult a település. Megváltozott a falu arculata, utcák jöttek létre: Vízsor, Kacsaszög, Pap utca, Gál utca. A II. világháború után Runya Csehszlovákia része lett, és a Rumince nevet kapta. Szlovák családokat telepítettek be a faluba elsősorban Ukrajnából. Az ötvenes években megalakult a szövetkezet, ami később egyesült a méhi szövetkezettel. Ahol ma a Sajó a Kálosa-patakot veszi magába, ott régebben a Turóc ömlött a Sajóba. A Turóc szabályozása után a Kálosa-patakot vezették a Turóc régi medrébe. Az iskola épülete, háttérben a református templommal Az egykor szebb napokat látott Szilassi-féle kúria 157

6 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A falu határában a XV. században még virágzó település volt Kórógy néven. A törökdúlás idején teljesen elpusztult. Az es szabadságharcban Soldos Péter vezetésével 24 runyai önkéntes is részt vett. A Soldos kastély tizenegy tengelyes homlokzattal bíró klasszicista kúria, amelyet a Soldos család építtetett a XIX. század második harmadában, egy korábbi épület maradványait felhasználva. A helységeket részben csak süveg, részben síkmennyezet fedi. Gazdasági épületek is tartoztak hozzá, ezeket napjainkra már lebontották. A kastély körül fénykorában gyönyörű park volt, tele gesztenyefákkal, bokrokkal, virágokkal. Ebből mára a hatalmasra nőtt gesztenyefák maradtak meg, melyek csak sejtetik a park egykori szépségét. A kastély napjainkban nagyon rossz állapotban van. A Soldos család a temetőben álló Soldos-kriptába temetkezett, és temetkezik mind a mai napig. A Baraci-pusztán egykor kisebb kastély állott, amelyet a két háború között építettek. Sallai János runyai református lelkészt 1674-ben megidézte a pozsonyi rendkívüli törvényszék és hite miatt fő-és jószágvesztésre ítélte.»szomoru nyaralás«- ilyen szórejtvénnyel szórakoztatta feleségét Radnóti Miklós, amikor 1941 nyarán meglátogatták a költő unokatestvérét, Meiszterné Glatter Klárát Runyán. Meiszterék földbirtokosok voltak Runyán. Övék volt a Madzagpuszta. A református templom Tompa Mihály május 1-jén kötött házasságot Soldos Emíliával a runyai templomban. Falunapokat minden év augusztusában szerveznek. A református templom szószéke 1. Tervezd meg a falu turistatérképét, jelöld ki rajta az utcákat és a fontosabb látnivalókat. 2. Tervezd meg a falunapok programját, készíts hozzá plakátot. 3. Írd össze a falu dűlőneveit. 4. Készíts szórejtvényeket, melyekben a környező települések neve rejtőzik. 5. Készíts fényképeket a Baraci-pusztáról. Nyomozd ki, ki építette, illetve kinek a tulajdona volt az egykori Baraci-pusztai kastély. 6. Rajzold meg a saját családfádat. 7. Hogyan jutnál el Runyából Pozsonyba? Térkép segítségével készítsd el néhány változatát ennek az útnak. 8. Válassz ki néhány települést az előző útvonalról és keress hozzá adatokat az internet segítségével. Hanva (Chanava) A Rima-medence déli részén, a Sajó jobb partján elterülő település. A teljesen átépített Hanvay-kúria, ma diakóniai központ 158

7 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Lakossága: 700 fő. A falu a honfoglaló Hanva nemzetség hatalmas szállásterületének központjaként alakult ki. Első írásos említése Honua alakban 1266-ból származik. Nemzetségi monostorukat, amit Szent György tiszteletére emeltek, már 1293-ban említik. A monostor a Darvaskúria, illetve a Templomdomb környékén állhatott, de nyomtalanul eltűnt. A törökdúlás idején sokat szenvedett a falu, a legenda szerint az egri basa a faluból szerezte a háremhölgyeit. Ehhez kapcsolódik a máig meglévő Basa-kútja és a hozzá fűződő legendák. A XVI. században a Hanvay és a Darvas családok a falu legnagyobb földbirtokosai. A két család kúriája máig megtalálható a faluban, teljesen átépítve. A reformáció századában az egyház korán áttért a kálvinista hitre. A Borsod-Gömör-kishonti esperesség vizitációs jegyzőkönyve szerint 1596-ban már református lekész hirdette az igét a faluban. A reformált egyházzal egyidős lehet az iskolája is, mert az esperesség jegyzőkönyve 1596-ban említést tesz a mesterről. Az iskolát 1945-ig az egyház működtette. A mai református templom 1831-től 1837-ig épült. Ebben a templomban hirdette az igét Tompa Mihály lelkész, költő 1851-től 1868-ban bekövetkezett haláláig. A XVII-XVIII. századi háborúk, az azt követő éhínség, a járványok hatalmas népességfogyást eredményeztek. A népesség növekedése a XVIII. század végén indult meg. A lakosság összetétele a XIX. században megváltozott, amikor Kárpátaljáról nagy számú szlovák lakosság érkezett a községbe. Ma már csak a töredékük él Hanván. Az 1950-es években a faluban megalakult a földműves szövetkezet, ami az 1990-es években megszűnt. Azóta a helyi gazdák egy része az Agrárius Kft-be tömörült. A település látványosságai: A klasszicista templom. A református parókia klasszicista épülete. A Darvas-kúria ma kultúrház. Hanvay-kúria, ma a református egyház diakóniai intézete. Tompa Mihály-emlékszoba. Tompa Mihály sírja és szobra. A falu híres személyiségei: Tompa Mihály ( ) - református lelkész, költő Rimaszombatban született, iskoláit Sárospatakon végezte és Pesten jogot is hallgatott. Később nemesi családoknál vállalt nevelői állást. Lelkész volt Bején és Keleméren. Részt vett a schwechati csatában mint tábori lelkész től haláláig lelkész Hanván. Beregszászi István (1625 körül l674), református lelkész ben a pozsonyi vértörvényszék megidézte. Mivel hitét nem tagadta meg, a bíróság fő-és jószágvesztésre ítélte. A hithű gályarab lelkész emléktáblája a templomban látható. Hanvay Zoltán ( ), a község nagy műveltségű földbirtokosa. Középiskoláit Késmárkon végezte, Sárospatakon jogot hallgatott ig aktívan részt vett Gömör megye közéletében, utána a közügyektől visszavonult. Lelkes kinológus volt. Számos újságcikket írt a kutyatenyésztéssel kapcsolatban, sőt könyve is jelent meg a kutyatenyésztésről. A falunak hegedűkészítője is van Szajkó Boldizsár személyében. Férfi és női kórus is működik a községben. A falu közelében a középkorban virágzó település volt Krizsán néven. A tatárjárás idején teljesen elpusztult. A falunapokat augusztus utolsó szombatján szervezik. A parókia, rajta Tompa Mihály emléktáblája A népi építészet remek példája 159

8 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A református templom, amiben egykor Tompa Mihály hirdette az igét. A Tompa Mihály emlékmű, amit a hanvai tűzoltók emeltettek 1940-ben. Igó Aladár fafaragó és az általa készített Tompa Mihály szoborkompozíció. A falu fafaragója, Igó Aladár 2004-ben a Magyar Köztársaság elnökétől, Mádl Ferenctől a legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. Hanváról származik Tóth Elemér költő, a fiatalon elhúnyt színész, László Géza, a nyitrai egyetem nyugdíjas tanára, László Béla és a Budapesti József Attila Színház színművésze, Ferencz Bálint. A falu messze földön híres vasművese, László Ottó létrehozta a KOVART vasműves céget, ahol díszkovács termékeket készítenek. A község református lelkésze, Tompa Mihály költő, a templomkertben nyugszik feleségével, Soldos Emíliával és ötéves kisfiával, Gézával együtt. A Tompa-emlékszoba 1. Írd össze, milyen történeteket tudsz a Basa-kútjával kapcsolatban. Nézz utána, kinek a birtokán található a Basa-kútja. 2. Látogasd meg a kovácsműhelyt és írd le annak berendezését, felszereltségét. 3. Milyen kapcsolatban volt Arany János és Tompa Mihály, kutasd ezt fel. Készíts róla beszámolót. 4. Mi a kinológia, mit tudsz róla? Tarts róla kiselőadást. 5. Nézz utána, milyen mesteremberek élnek a faluban és milyen mesterségeket űznek. Fejtsd ki, a mesterségek közül melyik számodra a legvonzóbb. 7. Készítsd el a falu turisztikai térképét. Készíts turisztikai információs kiadványt a faluról. 9. Nézz utána és készíts leírást Igó Aladár Tompa szoborkompozíciójáról. 10. Írd össze a falu dűlőneveit. 11. Mit tudsz a mondáról, hogyan hozták Tompa Mihályt Kelemérből lelkésznek Hanvára. 12. Hanvai papnak hamvai Hanván fognak hamvadni alkoss hasonló mondatokat a Sajó-völgy településeivel kapcsolatban. Az alliteráció alkalmas a szokatlan képzettársításokra. Alkoss te is hasonló sorokat, verssorokat. 160

9 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Kövecses (Štrkovec) A Sajó alsó folyásnál, Tornaljától 7 kilométerre fekszik. Lakossága: 353 fő. A nevét valószínűleg köves, nehezen művelhető földjéről kapta. Kueches, Kweches, Koweches, Keweches néven emlegették az évszázadok során. A Keszi-törzstöredék szállásbirtokán a Zágráb Korpások kezére jutott Keszi határában alakult ki. Az első írásbeli emlék 1323-ban említi. Lakosai tisztán magyarok voltak. A települést a Dancs család birtokolta. Az urai és lakosai sem változtak sokat az idők folyamán. Az írásbeli emlékekben évszázadokon át ugyanazok a nevek ismétlődnek. A Dancs családnak már a középkorban kúriája állt a faluban, erről 1548-ból van dokumentum. A falu középkori templomáról nincsenek adataink. A lakosok, akiknek fő megélhetési forrása a A református templom mezőgazdaság volt, a XVI. században felvették a református hitet és Kerepec, majd Keszi anyaegyházához csatlakoztak. A település látványosságai: Református temploma 1825-ből. A Jansen család klaszszicista kastélya, a XIX. században épült. A Jansen család klasszicista kastélya 1. Rajzold le, melyek a klasszicista elemek a kastélyon! 2. Kutasd fel az iskola történetét. Kutatásodról készíts feljegyzéseket. 3. Tanulmányozd, milyen fák vannak a kastély parkjában. Járj utána, hol őshonosak ezek a fák, és ki által kerültek a parkba. Munkádról számolj be társaidnak. Sajókeszi (Kešovce) Földrajzi elhelyezkedése: A település a Sajó alsó folyásánál, az államhatártól 8 kilométerre fekszik 197 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 187 fő. Neve alapján a honfoglalás után a Keszi törzs szállásterülete lehetett. A települést ben említik először, később nevének változatai: Kezew, Kezw, Kezyw a korabeli források szerint ben a Czinege család birtokolta, majd a XV. század után a Dancs és más nemes családoké lett. Lakossága mezőgazdasággal foglalkozott. A lakosok a XVI. században felvették a református hitet. Református temploma 1814-ben épült. A település híres személyisége: Huszti Mihály ( ) Sajókeszi református lelkésze, Ragályról került Sajókeszibe. A pozsonyi vésztörvényszék beidéztette. Ő ennek eleget is tett. A törvényszék előtt bűnösnek nem érezte magát, ezért az ellene hozott vádakat visszautasította, és a reverzálisok aláírását is megtagadta. A bíróság 161

10 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE én halálra ítélte. Az ítélet fogságra módosult. Majd 36 társával együtt elindították Nápolyba, hogy ott eladják gályarabnak. Útközben megbetegedett és meghalt. Jellegzetes lakóház 1926-ból 1. Járj utána, ismerik-e a faluban Huszti Mihály nevét és történetét. Kutass utána, kik voltak a gályarabok. Írd meg Huszti Mihály elképzelt történetét napló formájában Útban a gályára címmel. 2. Tudj meg minél többet a Keszi törzsről. Járj utána, milyen emlékei vannak a múltról a falu lakosságának, szüleidnek, nagyszüleidnek. Jegyezd ezt fel, aztán mondd el társaidnak. 3. Keresd meg, hol és milyen messze van Nápoly! Tervezz meg egy útvonalat Pozsonyból Nápolyba! Gyalog hány napig tarthatott az út? Naprágy (Neporadza) A település a Rima-katlan keleti és a Cseres-hegység keleti részének találkozásánál, a Sajó bal partján fekszik Tornaljától 12 kilométerre. Lakossága: 293 fő. A falu neve talán szláv személynévből alakult ki. Naprad, Neproad, Noprad, Napragh alakban fordult még elő. A települést először 1254-ben egy királyi adománylevél említi, amiben a falu területét Elke és Muhul testvéreknek adják, akik ősei lettek a Szentpétery családnak. Az eredeti lakosok valószínűleg szlávok voltak. A magyarok a tatárjárás után telepedtek itt le. A XV. században pedig már csak magyar családneveket említ az egyik adóösszeírás. A XVI. században a Naprágyi nemzetség gyarapodásával nemesi községgé alakult. A falut a törökök többször lerombolták. A fogságba esett naprágyiak kénytelenek voltak a vagyonuk elzálogosításával és eladásával megváltani szabadságukat. Így szereztek a faluban vagyont más faluból származó armalisták is, akik szintén magyarok voltak. Középkori templomáról nem tudunk, de a község lakossága a XV. század végétől református, és a XVIII. század elején már református iskolájáról szólnak a feljegyzések. A település református temploma 1839-ben épült. A település híres személyisége: Füleki István ( ) naprágyi református lelkész. Sárospatakon tanult, majd Szendrőn és Rimaszécsen szolgált. Beidézték a pozsonyi vértörvényszék elé, ahol meg is jelent. Mivel nem vallotta magát bűnösnek, a térítvények aláírását pedig megtagadta, halálra ítélték, amit később gályarabságra változtattak. Sok viszontagság után Nápolyban megbetegedett és meghalt. 1. Miért állították fel a pozsonyi vértörvényszéket? Kutass a hazai reformáció kialakulása és az ellenreformáció ténykedése után. Készíts közvéleménykutatást, ismerik-e a faluban Füleki István nevét! 2. A falu templomán a következő évszám található: MDCXCIV mikor is épült? Készíts beszámolót a templom történetéről. 3. Kutasd fel, kik voltak az armalisták és a kurialisták. Készíts róla beszámolót. 4. Írd össze a falu dűlőneveit. Érdeklődj az elnevezések eredetéről is. 162

11 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Recske (Riečka) A település a Rima-katlan délkelti részén, a Sajó síkságán, annak bal partján, Tornaljától 10 km-re fekszik. Lakossága: 233 fő. A mai község területén már a hallstatti korban emberi település állt. A falut 1282-ben Rechke alakban említik először, de ennél korábbi alapítású lehet. A XIV. században a Tekes és Szalonnai családok birtoka volt ben birtokosa a Recsky család. A XV. század második felében már Alsó- és Felsőrecske falukból állt. Alsórecske birtokosai a Tekes, Szalonnay és a Szény családok voltak. Felsőrecskét az Ományi család birtokolta ban a települést a török elpusztította. Ezt követően a két Recske újra egyesült. Lakossága a XVII. század elején református hitre tért. A falu közössége főként mezőgazdasággal foglalkozott. A XX. század elején a községben fakerekes vízimalom épült a Boros család jóvoltából, majd 1925-ben a víz segítségével a turbina hajtotta hengermalom is megkezdte működését ban a Sajó szabályozása változásokat hozott a falu életében. A szabályozás miatt a folyó medre nagyon eltávolodott a falutól. Ekkor szűnt meg a malom is. A XX. század elején a faluban 45 ház volt, ami a hatvanas években 77-re növekedett. Bár a falunak csak 233 lakosa van, gazdag közösségi életet élnek: falunapot, sportnapot tartanak és megemlékeznek az idősekről. A település látványosságai: A régi malom épülete, mellette kúria. Református templom kazettás mennyezettel a XVII. század végéről, ami több átalakításon ment keresztül. Döngölt falú favázas ház a templom felé vezető úton. A település határa a Kesziek nagy földjéhez tartozott. A Recskének nevezett település csak közvetlenül a tatárjárás után szakadt ki a Kesziek területéből, valószínűleg királyi adomány címen kerül 1254 körül Hitlen ispán veje, Pouka birtokába ben már a Zágráb-Korpás nemzetségé volt a terület. A XIV. században a település templomáról nincsenek adataink, viszont a pápai tizedszedők említik fakápolnáját. Recskének kitűnő a földrajzi fekvése, hisz főutak szelték át. Ez elősegítette a gazdasági tevékenységet. A XVI. században a településnek már volt saját bírája. Azok közül, akik a XVII. század elején a törökdúlás után visszatértek Recskére, többen a falu uraságától megvették A református templom apáik földjét és nemességet szereztek. Ezek közé tartozott a Török család, tagjai 1602-ben kapták nemességüket Rudolf királytól. A XVIII. században pestisjárvány tizedelte a lakosságot és az állatállományt is. A hengermalmot a Sajó vize hajtotta. A búzát 4 részre osztották, melyből négyféle liszt készült. A malom nemcsak őrlésre szolgált, hanem cserpcsík kendert is törtek itt. A belügyminiszter 1906-os rendelete a község nevét Sajórecskére változtatta. A régi malom épülete Döngölt falú favázas lakóház 163

12 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE 1. Járj utána, melyik kornak a kultúrája a hallstatti, gyűjtsd össze a jellemzőit, hasonlítsd össze más kultúrák jellemzőivel. 2. Kutass utána a malmok történetének. Készíts erről tanulmányt. Járj utána, hány vízimalom volt a Sajón és mi lett a sorsuk. Gondolkozz el, mi vezetett a vízimalmok megszűnéséhez. Hogyan lehetne napjainkban hasznosítani ezeket a malmokat. Készíts el egy vízimalom modelljét! 3. Kutass utána a Keszi-falvaknak: hány és hol található belőlük. Gondolkozz el, milyen összefüggés van közöttük. 4. Járj utána a kender termesztésének és feldolgozásának. Gyűjtsd össze a feldolgozás eszközeit, rajzold le, nevezd meg azokat, illetve írd le, mire használták. Mutasd be osztálytársaidnak a gyűjtött anyagot. Sajószentkirály (Kráľ) A település a Rima-katlan délkeleti részén, a Sajó bal partján fekszik 169 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 934 fő. Szentkirály keletkezését templomának köszönheti, plébánosát 1286-ban említik először. Naprágy 1254-i évi határjárása terra -nak nevezi területét, amiből kikövetkeztethető, hogy az egyház körül csak később alakult meg a védőszentről elnevezett falu. A Pletrich-kastély A régi feljegyzések szerint a község a Szentkirályi család ősi fészke volt. Első írásos emléke 1282-ben fordul elő Zentkiral néven. A községhez több puszta is tartozott, többek között a Lóci-puszta, mely régebben különálló község volt, innen érkezett Szentkirály legkorábbi népessége is. Magyar eredete és jellege kétségtelen. A község a XV-XVI. században kitűnő földrajzi fekvésének és a Szentkirályi családnak köszönhetően virágzó településsé fejlődött. A XVI. századi török támadások következtében a falu egy ideig lakatlan volt, de lakói később visszatértek. A XVII. század elejére viszonylag béke és nyugalom köszöntött a falura, de a Bécs felé vonuló hadak a falut földig rombolták. A XVIII. század elején az itteni Rákóczi-birtokokat elkonfiskálták, és ezt a birtokot a Pletrich család vette zálogba. Ezután a község újra benépesült, és ekkor jelentek meg a faluban az első cigányok is. A Pletrich család 1767-ben építtette fel a községben máig meglévő nagyobb szabású barokk-klaszszicista kastélyát a katolikus templommal együtt. Az épület egy része a hagyomány szerint még László király idejéből való és az ő kastélya volt. Középkori temploma a háborús időkben elpusztult, a reformáció idejében lakossága református lett. A község református temploma 1829-ben épült Pletrich György neje, Szentmiklósi Anna jóvoltából. A templom csak 1896-ban kapott toronyot. A XVIII. század háborúi után szláv lakosság érkezett a településre, akik katolikus egyházközséget alkottak. A falu XX. századi történelme is mozgalmas. A második világháború alatt sokan odavesztek a keleti fronton. A háború után a falu akkori fiatalságát elhurcolták kényszermunkára, a lakosság jelentős részét deportálták Csehországba, illetve kitelepí- 164

13 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE tették Magyarországra. A Csehországba deportáltak nagyrésze három év után visszatért szülőföldjére ben a községbe Kárpátukrajnából szlovák családok érkeztek. Az 1950-es évek második felétől a község lendületes fejlődésnek indult. Új házak sorai nőttek ki néhány év alatt szinte a földből. Az 1989-es változások hatására a községben is megváltoztak a körülmények, a fejlődés megtorpanni látszik. Kevés a munkalehetőség, kevés a vállalkozó, magas a munkanélküliek száma. A település látványosságai: Református templom. Római katolikus templom. Pletrich-kastély. A település híres személyisége: Csetneki Mihály református lelkész. Kevés adat van róla, mert a református esperességi jegyzőkönyvek nem említik a nevét. Az 1674-es pozsonyi vértörvényszék megidézettjei között ugyanakkor szentkirályi református lelkészként szerepelt. A törvényszék előtt nem jelent meg, valószínűleg elbujdosott, további sorsáról nincsenek adatok. A községben lévő Pletrich-kastélyt, melynek utolsó tulajdonosa Szilárdy Béla volt, az 1980-as években felujították kívülről és belülről is. Jelenleg az alsó szinten vendéglő működik, itt kapott helyet a községi könyvtár is. A felső szinten található a községi hivatal. Katolikus temploma 1752-ben épült. Egy olyan szájhagyomány él a nép ajkán, miszerint Szent László idejében barátok jöttek, akik kiirtották az őserdőt, megmunkálták a földet, s egy kolostort építettek, mely a mai várkastély helyén állt. László napján tartják máig a faluban a búcsút. A falu lakossága három felekezet között oszlik meg. Egymás mellett él itt katolikus, református, evangélikus. Mindhárom felekezetnek van saját temploma. A református templom Az evangélikus templom A katolikus templom belülről 1. Kutasd fel a Csehországba deportáltak nevét. Keresd fel őket, kérdezz az átélt eseményekről. Készíts erről hanganyagot vagy feljegyzéseket. Jegyzeteid rendezése után munkádat mutasd be társaidnak. 2. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit. Készítsd el a falu határának rajzát, írd be a dűlőneveket. Járj utána elnevezésük történetének. Készítsd el a község térképét, jelöld be rajta, hogyan nevezik a lakosok a falu egyes részeit. 3. Készítsd el a falu fejlődésének tervét. Vitatkozz a tervezetről barátaiddal. Készíts hozzá megvalósítási tervet is. Munkádat mutatsd be a polgármesternek és az önkormányzatnak is. 4. Kutasd fel a Szent Lászlóhoz fűződő legendákat. Válassz ki közülük egyet, amit bemutatsz társaidnak. 5. Járj utána, hogyan alakult a falu egyháztörténete, mi váltotta ki a három felekezet kialakulását. Gondolkozz el és tényszerűen indokold meg, van-e összefüggés a felekezeti és a nemzetiségi megoszlás között. 165

14 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Abafalva (Abovce) A település a Rima-katlan déli részén, a Sajó baloldali síkságán terül el az országhatár mellet 159 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 617 fő. A település névadója Aba, aki a XIII. század második felében élt. A történelem során Abafolua, Abbafalva, Alia Hanua, Abafalwa alias Licze, Nagy Abbafalva, Kisvárkony, Várkony néven említették a település nevét. A Hanva nemzetségből különvált Aba-ág székhelyeként magyar településként keletkezett. Urai nagyon hosszú ideig az Abaffyak voltak. A falut a tatárok és a törökök is elpusztították, de az elmenekült lakosság mindig visszatelepedett. A reformáció korában a lakosság hasonlóan más gömöri települések lakóihoz felvette a református hitet. A XVIII. századi háborúk és a pusztító járványok olyan hatalmas népfogyatkozást eredményeztek, hogy a falut újra kellett telepíteni. Az új jövevények Putnokról és Máléról kerültek ide, akik szlovák eredetűek voltak, de tudtak magyarul is. Az új lakosok katolikus vallásúak voltak, akik megkapták a falu középkori templomát, így a református egyház megszűnt. A 2. világháború után a jogfosztottság éveiben a magyar lakosság nagy részét Magyarországra telepítették át. Helyettük Romániából és Szlovákia északi részéből szlovák lakosság érkezett. A település látványosságai: Az Abaffyak barokk elemekkel díszített kastélya 1810-ből. A Fodor-kúria, amelyben ma a községi hivatal van elhelyezve. Neogótikus katolikus templom 1907-ből. Modern sportpálya. A falu határában található a bánrévei határátkelő. A település híres személyisége: Gömöri Kanta Pál abafalvi református lelkész Sajógömörön született, Tornalján volt iskolarektor 1665-ben, majd 1668-tól lelkész volt Abafalván. A pozsonyi rendkívüli törvényszék is Abafalváról idézte meg. Itt hamis vádak és hamis tanúvallomások alapján halálra ítélték április 4-én. Fogságba került Éberhardra, ahonnan megszökött és visszatért Abafalvára a református egyház szolgálatába. K ö z é p k o r i t e m p l o m a e lpusztu lt, helyén épült fel a mai katolikus templom. Az Abaffyak barokk elemekkel díszített kastélya A katolikus templom 1. Tudj meg minél többet az Aba nemzetségről. Kutatásodról készíts feljegyzéseket. 2. Járj utána, ismerik-e a faluban Gömöri Kanta Pál nevét. Kutasd fel a gömöri prédikátor életét. 3. Kutasd fel az Abaffy-kastély és lakói történetét. Kutatásodról készíts beszámolót. 4. Térképezd fel, kiket telepítettek át Magyarországra, mi volt ennek az oka, hogyan alakult az emberek sorsa a határ másik oldalán. Kutass adatok után, hogyan változtatta meg ez a politikai intézkedés a falu lakosságának nemzetiségi összetételét, szokásait, vallását. 166

15 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Lénártfalva (Lenartovce) A Rima-katlan déli csücskében, a Sajó mellett elterülő község. Lakossága: 528 fő. A mai Lénártfalva területe Gömör megye honfoglaló nemzetségének, a Hanvayaknak volt a birtoka. Idővel a nemzetség szaporodásával a szállásbirtok is osztódott, és Lénártfalva vidékét a Kozma-ág kapta. A települést 1245-ben említi először írás terra Lazary, Lázár földje néven. A XIV-XVI. században a falut a Lénártffy család birtokolta, akik közül János a XV. század közepén a megye alispáni tisztségét is betöltötte. Ebben az időben a település a virágzó gömöri falvak közé tartozott, saját vámja is volt a Sajón. A XIV. században megépült első temploma, amit Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel. Önálló anyaegyházat nem hoztak létre, filiaként a hanvai egyházhoz tartoztak. A reformáció idején az anyaegyházzal együtt felvették a kálvini hitet. Az ellenreformáció idején a lakosság egy része visszatért a katolikus hitre, így leányegyházként a sajópüspöki anyegyházhoz csatlakoztak. A XV. században rövid időre a husziták is megtelepedtek a faluban. A török időkben a település többször vált a tűz martalékává, 1566 után rövid ideig teljesen lakatlan volt. A törökdúlást követő háborús időkben is sokat szenvedett a falu, a későbbi járványok is megtizedelték a lakosságot. A XVIII. század második felében fejlődésnek indult a község, ekkor az Abaffy család birtokolta a falut. Ezt a fejlődést az 1827-es hatalmas tűzvész állította meg, amikor a falu legnagyobb része leégett. Nagy változást jelentett a vasút beindulása az es években, bár a falunak csak 1920-ban lett vasútállomása. A XX. század második felében megalakult a községben a termelőszövetkezet, amely munkalehetőséget biztosított az itt élőknek. A szövetkezet megszűnése után a Szlovák Államvasutak, a falusi egészségügyi központ, az iskolaügy és néhány magánvállalkozó biztosít munkahelyet a falusiaknak. A faluban alsó tagozatos iskola és óvoda működik. A Sajó és a Rima találkozásánál a tengerszint feletti magasság csupán 151 m, ami Közép-Szlovákia legalacsonyabb pontja. A falu napjainkig használt dűlőnevei: Fennjáró, Csízrehordó, Felerdő, Nagypallag, Kispallag, Urakszöge, Veresoldal, Csízihad, Töviskes, Homok, Hácskórajáró ban új szabadtéri színpadot alakítottak ki. A faluban önkéntes tűzoltó egyesület alakult, amelynek van külön fiú- és lánycsapata. A falunapokat július-augusztusban tartják. Testvérközsége Sajópüspöki - a testvérközség rendszeresen részt vesz a falunapokon, de más rendezvényeken is képviseltetik magukat. A katolikus kápolnát a két háború között építették a Fodor-Inzsák család adományaiból. A kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az 1906-os belügyminiszteri rendelet a falu nevét Sajólénártfalvára változtatta. A népi építészet szép példája 1. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit a már felsoroltakon kívül. Rajzold meg a falu térképét és határát, jelöld be rajta a dűlőneveket. 2. Készíts plakátot a tűzoltó versenyre és készítsd el a falunapok programját. Írj tudósítást a falunapokról, az értékek megtartásáról. 3. Keresd meg a falu legrégebbi házát és készíts róla rajzot. 4. Készíts apró ajándékot, amit a falu szimbólumai díszítenek. 5. Készíts makettet a templomról vagy a vasúti hídról. 167

16 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA VÁLY-VÖLGY Vály-völgy Gömör egyik legszebb völgye a Rima-katlan és a Szlovák-érchegység találkozásánál. Az északról hegyekkel zárt völgyet a Vály-patak (Kálosa-patak) szeli ketté. Lakosai zömében reformátusok. A völgyben a szórt települési forma egy sajátos változata, a szeres település is kimutatható. Gazdálkodására a földműveléssel kiegészített állattartás a jellemző. A lakosság életében fontos szerepet töltött be a gyümölcs-, elsősorban a szilvatermesztés (a XIX. század végén csak a felsővályi határban 22 ezer szilvafát számoltak össze). A megtermelt gyümölccsel kereskedtek, valamint lekvárt és pálinkát főztek belőle. A XIX. század végi filoxéra-pusztítást megelőzően jelentős szőlőtermesztést is folytattak. A völgyet kettészelő patak mentén hat település: Felsővály, Gergelyfalva, Alsóvály, Mihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa húzódik meg. Földrajzilag talán ide sorolható még Füge is, mint a Vály-völgy kapuja, de a katolikus lakosságú település sokban eltér a református lakosságú Vály-völgyi településektől. A völgy a Vashegyi-előhegység és a Rima-medence részét alkotja. Tengelyét a 15 km hosszú északnyugat-délkelet irányú Vály-patak (vagy a gyakrabban használatos Kálosa-patak) alkotja, amely Runyánál ömlik a Sajóba. A patak nem nevezhető bővízűnek, mivel a beléje ömlő kisebb patakok: Vidzge, Kölesmáj, Bikk, Hidegvíz, Csáté, Töviskes, Kiskálosa is csekély vízhozamúak. Ma már a patak egész hosszában szabályozva van, eredeti meanderei már nem léteznek. A völgyet északról övező hegyvonulat vulkáni kőzetekből épült fel és tölgyes-cseres, illetve cseres-gyertyános erdő borítja. Mellékvölgyeiben ma már csak részben lakott, vagy teljesen lakatlan puszták vannak, mint a Morhó, Laponya, Ablonc, Dapsa. A Vály-völgyet északnyugaton lezáró hegyvonulat legismertebb csúcsa a 134 m magas Lyukas-kő, ami üreges szikláiról kapta a nevét. Tőle keletre van a 136 m magas Lyukatlan-kő. A Lyukas-kő délkeleti oldalán van a Deskovára-szikla, rajta a Desko-földvár maradványival, és itt van a Desko-kútnak nevezett forrás. Nem messze tőle találjuk a Pincedomb, Hegyeskő és Almabérc hegyeket. A Vály-völgy lakossága Ila Bálint szerint a Balog-völgyről érkezett. A völgy legkorábbi települése minden bizonnyal Felsővály volt, és itt építették fel az első templomot is. 168

17 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA VÁLY-VÖLGY Felsővály (Vyšné Valice) A Szlovák-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Kálosa-patak forrásánál található település. Lakossága: 310 fő. A Válynak nevezett nagy területből vált ki ben. A Vályi törzsből kiágazott családok a középkorban annyira elszaporodtak, hogy Felsővály mellett két másik települést - Bikszög, Gergelyfalva - is alapítottak. A középkorban a falu jellegét a magyar nemesség határozta meg, később néhány armális nemes is letelepedett, de részeket nem szereztek, hanem mesterséggel tartották fenn magukat. Egyházát - amit a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel - már a XIV. században említi a pápai tizedjegyzék, de ennél bizonyosan jóval régebbi, talán XI. századi. Az egyház a XVI. század második felében reformálódott, valószínűleg ekkor alapították az iskolát is, bár az iskoláról csak a XVII. században van írásos feljegyzés. A XIX. század második felében új lelkészlakot építettek, és átadták az új iskolát is. A felsővályi iskola 1983-ban szűnt meg, amikor egyesítették a mihályfalusi iskolával. A földművelő, gyümölcs- és szőlőtermesztő völgy napjainkig meghagyta ezt a jellegét. A Vály-völgyi szövetkezet megszűnése után a falu lakossága a helyi mezőgazdasági vállalkozóknál keresett munkalehetőséget. A falu híres szülöttei: Vályi Nagy Ferenc lelkész, tanár, fordító szeptember 30-án született, tanulmányit Felsővályban kezdte, innen Sárospatakra került, aztán Miskolcon folytatta iskoláit. Tanulmányai befejezése után Miskolcon tanító lett. Egyetemi tanulmányokat négy évvel később a zürichi egyetemen folytatott, ahol filozófiát, természettant, görög és római irodalmat hallgatott. Hazatérte után rövid ideig lelkész volt, aztán tól Sárospatakon tanított. A tanítás mellett görög és latin irodalmi művek fordításával is foglalkozott. Lefordította Horatius ódáit, ami Ódák Horatz Mértékeinn címmel 1807-ben Kassán jelent meg. Rövidebb latin és görög művek fordítása után lefordította Homérosz Illiászát, de ez már csak a fordító halála után jelent meg Kazinczy Ferenc kiadásában 1821-ben Sárospatakon. Vályi Nagy Ferenc január 15-én halt meg. Kállai István református lelkész 1615 körül született és a XVII. század második felében Felsővályban volt református lelkész. A pozsonyi vértörvényszék 1674-ben megidézte, hitéért fő- és jószágvesztésre ítélte. Börtönbe zárták, előbb Kapuvárra, onnan Triesztbe, majd Buccari börtönébe hurcolták. A börtönből ugyan kiszabadult, de haza már nem tért. Útközben Velencében meghalt. Lido szigetén temették el 1675 májusában. Emlékét márványtábla őrzi a felsővályi református templomban. Kupai Dénes református lelkész és egyházi író ban született. Elemi iskoláit Héten és Alsószuhán, a gimnáziumot Miskolcon és Iglón, teológia tanulmányit Sárospatakon végezte. Tanulmányai befejezése után káplán volt Simonyiban, Alsóbalogon és Tornalján, aztán 1872-ben református lelkész lett Runyán, majd 1889-től Felsővályban. Egyházi művei halotti beszédek és imák, egyházi beszédek Miskolcon jelentek meg. Kupai Dénes ben húnyt el Felsővályon. A település látványosságai: Az erődtemplom - rendkívül értékes műemlék a település református erődtemploma. A falu közepén a Császár-hegyen épült és vastag, néhol 5 méter magas erődfal veszi körül. A falat két kapu: a nagyszeresi és a bikkszögi és egy harangtorony tagolja. A harangtornyot Agonás Mihály ácsmester építette 1768-ban. A főbejárat a bikszögi kapu, ami A Felház a bikkszögi kapuval Az erődtemplom a fa haranglábbal 169

18 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA VÁLY-VÖLGY A nagyszeresi kapu A református templom belső tere: a márványtáblák a szószék mellett kaptak helyet fölött kerengővel ellátott lunettás dongaboltozaton nyugvó lakótorony, az ún. Felház emelkedik. Az eredeti középkori templom 1619-ben leégett, de 1622-ben újjáépítették ban újból leégett a templom, de a következő évben már helyre is állították. Az utóbbi évek restaurálásának köszönhetően a templom szépsége ma is megcsodálható. A temető és a kápolna. A Kalas családi farm, ahol sportlovaglásra, lovastanfolyamra, sétakocsizásra van lehetőség. A Bikszög eredetileg Felsővály határának része volt. A XV. században önálló falujelleget öltött, csak a XIX. században olvadt ismét össze Felsővállyal. Ma is két temetője van a településnek: a bikkszögi és a felsővályi ben már bizonyosan volt iskola Felsővályban, mert a Borsod-Gömör-kishonti református esperesség vizitációs jegyzőkönyvében említik az iskolamestert. Felsővály jellegzetessége a szórt település-szerkezetnek egy sajátos változata, a szeres település. Felsővály helyneveiben sok a szer, illetve a szeg: Bikszeg, Nagyszer, Gerendaszer, Balajthy-szög, Csolti-szög, Óváry- vagy Bárdos-szög. Felsővály hagyományos építkezésében kimutatható a faépítkezés. A faluban a faházat ravásház -nak mondják a falazat zsilipelt technikája miatt. Lényege, hogy a vízszintes pallókat beleróják a faváz függőleges oszlopaiba. A faluban a legrégebbi faház a XIX. században épült, az utolsó pedig a múlt század 20-as, 30-as éveiben. A falunapokat augusztus utolsó hétvégéjén tartják. Az alsóvályi Bodon Antal és a mihályfalvai Bodon Ábrahám sokat tett a Vály-völgy közművelődésének és egyházi életének érdekében. A hálás utókor ezt nem is felejtette el. A két Bodon emlékét márványtábla őrzi a felsővályi templomban. Vályban szakad meg a magyar Miatyánk - ez a mondás arra utal, hogy a falutól északabbra a hegyeken túl - szlovákok élnek. A Felház a bikkszögi kapu fölött az utóbbi időben ugyan lakóházul szolgált, de eredetileg védelmi funciója lehetett. Vály nevét - Wal alakban - először IV. Béla említi 1247-ben, amikor az itt élő Simon, György és Bánk várjobbágyoknak adományozta a tatárjáráskor elnéptelenedett Kálosa (Calysa) várföldet. 1. Kérdezd meg az idős embereket, hogyan emlékeznek vissza az iskolára. Az összegyűjtött anyagból készítsd el az iskola történetét. 2. Készíts makettet az erődtemplomról társaiddal. 3. Milyen különlegességek találhatók a templomban? Mutasd be a református templom berendezését kiselőadás formájában. A bemutatást illusztráld fényképpekkel. 4. Keress adatokat Vályi Nagy Ferenc életével kapcsolatban. Az összegyűjtött adatokból készíts faliújságot. 170

19 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA VÁLY-VÖLGY 5. Rajzold le Felsővály településszerkezetét. A falu egyes részeinek jegyezd le az elnevezését. Kutasd fel, hogyan alakultak ki az egyes elnevezések. Egyúttal írd össze a település dűlőneveit is. 6. Írd össze a mai családneveket és hasonlítsd össze a XVI. századi családnevekkel. 7. Írd le, milyen hagyományos ételeket készítettek a faluban a hétköznapokon és az egyes ünnepeken. 8. Készíts herbáriumot a környék növényeiből. 9. Nézz utána, melyek a Vály-völgy legelterjedtebb gyümölcsei. Mit készítettek a gyümölcsökből? Idős emberektől kérdezd meg, hogyan készítették az aszalt gyümölcsöket. Írd le az aszalás folyamatát. 10. A temetőben keress régi, fából készült síremlékeket. Rajzold le és írd le a sírfeliratot. 11. Készíts rajzot az erődtemplom nagyszeresi vagy bikkszögi kapujáról. 13. Az elítélt református prédikátor levele a gályáról/triesztből hazafelé/buccari börtönéből a gyülekezetnek/családnak/szülőknek éld bele magad a gályarab/megszabadult prédikátor helyzetébe. Próbálj élni a XVII. század nyelvezetével. Kutass a prédikátorok viszontagságos élete után. A levél mint műfaj arra is alkalmas, hogy leírd az érzéseidet, társaid sorsát, kötődéseidet a szülőföld szeretett tájai iránt, bemutasd az olasz tájat, ami ugyan kellemes, de nem köt oda csak a megaláztatás. 14. Nézz utána, mit neveztek szernek, szeres településnek, melyik századra jellemző kialakulása, hol lelhetők fel ennek nyomai. Gergelyfalva (Gregorovce) Aprócska Vály-völgyi település, a Kálosa-patak felső folyásánál. Közigazgatásilag a közeli Alsóvályhoz tartozik. A falu névadója a Vályi nemzetségből származó Gergely, akit az oklevelek a Nagy családnévvel neveznek. Gergely nemesi udvarháza és birtoka kivált Felsővály területéből és önálló település alakult ki. Később a Korláth család volt a falu legnagyobb birtokosa, de a következő századok folyamán a birtokosok gyakran cserélődtek. A török hódoltság, a XVII-XVIII. századi háborúk és a hadak vonulása sok kárt okozott a településen, lakóinak száma egyre fogyott, de teljesen lakatlan sohasem volt. Önálló egyháza és temploma sem a középkorban, sem a későbbiek folyamán nem létezett. A lakosság a közeli Felsővály templomát látogatta és leányegyházként a felsővályi anyaegyházhoz tartozott. A reformáció korában az anyegyházzal együtt felvették a református hitet. Foglalkozását tekintve a település lakossága a földművelés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkozott. A XX. század második felétől a lakosság nagy része a völgy szövetkezetében dolgozott. Napjainkban a környező városok és a helyi mezőgazdasági vállalkozók foglalkoztatják a lakosságot. 1. Rajzold meg a település és környékének térképét, és jelöld be rajta az összegyűjtött dűlőneveket. 2. Készíts rajzot a falu legöregebb házáról. 171

20 III. A SAJÓ ALSÓ FOLYÁSA VÁLY-VÖLGY Alsóvály (Nižné Valice) A Kálosa-patak felső folyásánál elterülő település. Az egyutcás falut a Kálosa-patak szeli ketté. Lakossága: 307 fő. A XIV. században Válynak a Bikkszögtől Mihályfalváig terjedő nagy területe kéttéoszlott, így alakult ki Alsóvály. A falut Simon gömöri várjobbágy utódai kapták meg. A középkorban jobbágyfalu volt, bár határának egy része nemesi kúriákhoz tartozott. A török támadások idején a lakosság száma csökkent és lassanként teljesen kicserélődött, egyedül a Csörnök nemzetség maradt meg a faluban. Saját egyházáról az oklevelek nem tesznek említést. Mindig Felsővály filiája volt, vele együtt vették át a református vallást is a XVI. század végén. A földművelő, gyümölcstermesztő lakosság egy része a XX. század második felében a Vály-völgye földműves szövetkezetben talált munkahelyet, másik része a közeli városokban próbál munkát keresni, illetve a Vály-völgyi vállakozók biztosítanak munkalehetőséget az itt élőknek. A községben egyosztályos óvoda működik. A település látványosságai: Beélik-kastély az angolparkkal. Bodon-kúria. Fa harangláb. A falu híres szülötte: Bodon Antal közéleti személyiség január 16- án született jómódú nemesi családban. A felsővályi iskolába kezdett járni, innen Sajógömörre, majd Rozsnyóra került gimnáziumba. Középiskolai tanulmányait Késmárkon fejezte be. Felsőfokú tanulmányokat Sárospatakon végzett. Pályáját ügyvédbojtárként kezdte, majd esküdt, alszolgabíró, végül főszolgabíró lett. A gömöri önkéntesekkel részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, a swechati ütközetben. A szabadságharc leverése után visszavonult a közügyektől, viszont tevékeny részt vállalt a helyi közösség életében. Sokat tett a református egyház ügyében, de részt vállalt az országos közművelődés érdekében is. Utódja nem maradt, mert a Sebők Máriával kötött házasságából született gyerekek korán elhaltak. Bodon Antal július 20-án 53 éves korában halt meg. Sírja az alsóvályi temetőben ma is megtalálható. A klasszicista stílusú Beélik-kastély 1843-ban épült Beélik (Bélich?) János megbízásából. Építője Miks Ferenc volt. A kastélyhoz tartozó angolparkban még ma is látható néhány példánya a távoli vidékekről származó növényeknek. Ma az óvodának és a községi hivatalnak ad otthont. A falunapot augusztus harmadik szombatján tartják. A ma Gocsonak nevezett kastély a Bodonok kúriája volt. A Beélik-kastély 1. Tervezd meg a Vály-völgy turistatérképét, és jelöld ki rajta a látnivalókat. 2. Készíts leírást a falu címeréről. Értelmezd a címer szimbólumait. 3. Készítsd el a fa harangocska makettjét. 4. Írd össze és készíts leírást, milyen növények találhatók a Beélik-kastély parkjában. Néhányról készíts rajzot, fényképet. 5. Tervezz meghívót a falunapokra. 6. Tanulmányozd a Beélik-kastélyt, és gondolkodj el hasznosításának tervezetén. A tervezetet vitasd meg barátaiddal, majd ismertesd azt az önkormányzat képviselőivel is. 7. Keresd meg Bodon Antal sírját a temetőben és készíts róla rajzot, írd le a sírfeliratot. 172