BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU- kapcsolatok szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU- kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE Készítette: Vaszkó Tímea Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 7 I. Az Európai Központi Bank kialakulásának története, a tagországok csatlakozása, az euró bevezetése... 8 II. A KBER és az EKB szervezeti felépítése, feladataik, NKB-k feladatai II.1. A KBER és az MNB kapcsolata III. Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának alakulása IV. Az Európai Központi Bank monetáris politikája IV.1.A fogyasztóár-index alapján mért infláció (HICP) IV.2.Munkanélküliség és foglalkoztatás IV.3.Reál-GDP alakulása IV.4.Fiskális folyamatok IV.5.Monetáris aggregátumok IV.6.Monetáris politikai műveletek V. Az ERSTE Bank euró alapú devizahitelei kamatának, árfolyamának, törlesztő részleteinek alakulása, és ennek elemzése V.1. Szabad felhasználású hitelek V kategória V kategória V kategória V kategória V.2. Piaci lakáshitelek V kategória V kategória V kategória VI. A euró alapú devizahitelek jövője az Európai Központi Bank monetáris politikájának függvényében VI.1.Személyes adatok VI.2.Devizahitelek száma VI.3.Kiváltás VI.4.Választás szempontjai VI.5.Elégedettség VI.6.Magyarország, Európai Unió VII. Összefoglalás

3 VIII. Bibliográfia IX. Mellékeltek

4 Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: A rögzített euró átváltási árfolyamok táblázat: Az EKB irányadó kamatainak változása június június táblázat: A fogyasztóár-index alapján mért infláció változása táblázat: A munkanélküliség alakulása az euró zónában táblázat: A foglalkoztatás növekedési rátája szektorok szerinti bontásban táblázat: A reál-gdp növekedési rátája összetétel szerint táblázat: Bevételek és kiadások GDP-ben kifejezett százaléka, az államháztartási hiány és többlet Q táblázat: Államadósság ráta a GDP százalékában Q táblázat A monetáris aggregátumok növekedési üteme március táblázat: EUR alapú szabad felhasználású hitelek kamatai táblázat: Egy február 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: Egy március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: Egy október 17.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: Egy október 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: EUR Piaci lakáscélú hitelek kamatai táblázat: Egy június 15.-én befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: Egy március 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása táblázat: Egy január 16.-án befogadott hitel visszafizetési ütemének alakulása ábra: Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása június június ábra: A reál-gdp növekedési rátájának összetétele ábra: Az export és import növekedési ütemének változása ábra: Államadósság ráta a GDP százalékában Q ábra:a havi törlesztő részlet ingadozása a október 17.-én befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél ábra:a havi törlesztő részlet ingadozása a október 16.-án befogadott szabad felhasználású euró alapú hitelnél ábra:a havi törlesztő részlet ingadozása a március 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél ábra:a havi törlesztő részlet ingadozása a január 16.-án befogadott lakáscélú euró alapú hitelnél ábra: Életkor szerinti százalékos megoszlás a válaszadó férfiaknál

5 10. ábra: Százalékos megoszlás a hitelkiváltáson gondolkodó válaszadókról ábra: Százalékos megoszlás az ERSTE Bank hiteleinek elégedettségével kapcsolatban

6 Bevezető Szakdolgozatom célja, hogy az olvasónak bemutassam az Európai Központi Bank monetáris politikájának gazdasági elemzését. A gazdasági eredmények elemzéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az Európai Központi Bank kialakulásának történetét, felépítését, feladatkörök meghatározását, ezért ezzel a két fejezettel kezdem dolgozatom. A monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatását jól jellemzi a jegybank irányadó alapkamatainak változása. Ennek bemutatását külön fejezetben szemléltetem annak érdekében, hogy az olvasó is megismerhesse a kamatok változását 2001 óta a gazdasági változások függvényében. Az ötödik fejezetben a makrogazdasági mutatók változásának elemzését tűztem ki célul az euró zónában. Ezzel azt kívántam bemutatni, mennyit változott az euró zóna gazdasága, merre tart, és hogy a jelenlegi eredmények megfelelnek-e az Európai Központi Bank és a Stabilitási és Növekedési Paktum által kitűzött céloknak. A fogyasztóár-index alapján mért infláció, a GDP változása, a foglalkoztatás vagy az államháztartás hiányának elemzése az egész gazdaság növekedését vagy hiányosságait jellemzi. Jelenleg az ERSTE Bank Hungary Nyrt.-nél 1 dolgozom hitelezési tanácsadóként. Amikor kiválasztottam szakdolgozatom témáját, már akkor kitűztem célomul egy olyan kutatás elvégzését, mely az ERSTE Bank euró hiteleinek elemzése, versenyképességének vizsgálata. A kamatok, és a törlesztő részletek változása szemlélteti egyrészt az euró árfolyamának változását, másrészt az euró zóna és a bank monetáris politikáját. Ezért ebben a fejezetben a szabad felhasználású és lakáscélú hitelek visszafizetési ütemét elemezem befogadási időszakoknak megfelelően. Az ERSTE Bankban végzett második kutatásom egy átfogóbb jellegű, primer kutatás volt. A felmérés során az ügyfelek devizahiteinek arányát, választásuk szempontjait, terveiket és az Európai Unióval és Magyarországgal kapcsolatos véleményüket kérdeztem meg. Ennek eredményeit a dolgozat utolsó fejezete tartalmazza. 1 Későbbiekben a dolgozatban rövidítve:erste Bank 7

7 I. Az Európai Központi Bank kialakulásának története, a tagországok csatlakozása, az euró bevezetése 2 A második világháborút követően nyilvánvalóvá vált a nagyhatalmi egyensúly változása a világban. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vált a világ két nagyhatalmává. Európa gyenge, a tagállamoknak ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a két nagyhatalommal, céljaikat és eszközeiket össze kell hangolniuk, közösséget kell létrehozniuk. Számos szervezet jött létre az 1950-es éveke elején. A Marshall-terv végrehajtásának ellenőrzésére létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. Ez volt az integráció felé vezető első lépés. Az első integrációs szervezet az Európai Szén- és Acél Közösség (ESZAK) 1951-ben alakult, más néven Montánunió. Célja az acél- és szénkészletek kezelése és felügyelete, az alapító tagok Olaszország, Belgium, Luxemburg, Hollandia Franciaország és az NSZK ben Paul-Henri Spaak irányításával a Montánunió tagállamai létrehoztak egy bizottságot, mely feladata az atomenergia és a közöspiaci együttműködés területére javaslat létrehozása. Ennek eredményeképpen létrejött 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom a Római Szerződések megkötése után. A Római Szerződésnek még nem témája a monetáris unió, ennek oka a még meglévő Bretton Woods-i Egyezmény, a dollár meghatározó szerepe a világpiacon. Az EGK célkitűzései a vámunió, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, közös egységes piac létrehozása. A négy célkitűzés megvalósításának elején már kiderült, hogy szükség van egy közös monetáris eszköz, közös pénz létrehozására az teljes unió érdekében. A különböző valuták nehézkessé teszik a kereskedelmet, gondoljunk csak az árfolyamváltozások kockázatára, a valuták átváltásának költségeire. Az árfolyam-garancia ebben az időben még nem volt elterjedt. Az egységes piac megteremtésének véglegesítéséhez szükség van a monetáris integrációra, a közös pénz bevezetésére, mely felveszi a versenyt az amerikai dollárral. Pierre Werner luxemburgi elnökről kapta elnevezését a Werner-terv, mely 1969-ben a hágai csúcson került megfogalmazásra. A miniszterelnök vezette bizottság célja a gazdasági és 2 Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;15-30.o.;2006;európai Központi Bank Horváth Zoltán; Kézikönyv az Európai Unióról; o.,2002; Fölkör Kiadó 8

8 pénzügyi unió előkészítése, tervezete szerint 1980-ra gazdasági uniónak kellett volna létrejönnie. A Werner-terv megvalósítását megakadályozta a Bretton Woods-i rendszer összeomlása 1971-ben. Stabilizálni kellett a pénzügyi rendszert, ezért 1971-ben létrehozták a snithonian-egyezményt. Ennek értelmében az árfolyamok 4,5 százalékban mozoghattak a Nemzetközi Valutaalap tagállamaiban. Ekkor hozták létre válaszul az EGK országok a valutakígyót. Lényege, hogy egymás között 2,25 százalékos sávban, míg a dollár irányában 4,5 százalékos sávban mozoghattak a valuták. Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát felveszik az EK-ba. Az 1973-as olajválság és a német márka erősödése megállította a monetáris integrációt, az infláció növekedett, az árfolyamok nem tudták tartani a sávot. Ugyan a német márka erős valutának számított, mégse felelt meg standardként. Megoldásként 1979-ben létrehozták az Európai Monetáris Rendszert (EMS) Roy Jenkins vezetésével, melyhez majdnem minden állam csatlakozott. Célja az árfolyam-stabilitás létrehozása volt közösségen belül Három pillére volt, ezek az alábbiak: Európai Árfolyam Mechanizmus (ERM-Exchange Rate Mechanism) ECU (European Currency Unit) Európai Monetáris Együttműködési Alap (European Monetary Cooperation Fund) 3 Az ERM szerint a tagok egymás közt páronként határozták meg az átváltási arányt, a valuták 2,25 százalékos sávban mozogattak. A mennyiben ezen kívülre kerül az árfolyam, a központi bankoknak be kell avatkozniuk. Az ECU-t, a közösség valutáiból képzett kosárként alakították ki. Az ECU és a valuták között is rögzítették az átváltási arányt, ennek megfelelően a stabilitás erősödött. Az Együttműködési Alap garantálta a fizetési mérleges stabilitását az ECU formájában ben Az EK felveszi Görögországot 10. tagállamként. A második olajválság ellenére a rendszer kezdett erősödni, 1987-ben a Basel-Nyborg Egyezmény megkötése után már a központi bankoknak azelőtt be kell avatkozniuk az árfolyamba, mielőtt az kilépne a sávból. Ez is segítette a rendszer stabilitásának megtartását ban Spanyolország és Portugália az EK tagjává válik, így a tagok száma 12-re növekedik. 3 Forrás: 9

9 Lényeges megjegyezni, hogy az ECU csak számlapénzként funkcionált, a készpénz még váratott magára. Az EMS működőképesnek bizonyult, az infláció csökkent, az árfolyamingadozások mérséklése csökkentette a kockázatot a kereskedelemben, a gazdasági integráció haladt előre július elsején lépett életbe az Egységes Európai Okmány (Single European Act). Az okmány felgyorsította az integrációt, a közösségi piac még megmaradt kérdéseit válaszolta meg, az egységes piac kialakulásának határidejét 1992-ben jelölte meg. A Delors-terv Jacques Delors nevéhez fűződik, aki 1985-ben lett az Európai Bizottság elnöke, létrehozta a Gazdasági és Monetáris Unió előkészítését. A közös valuta lépcsők létrehozása után látta reálisnak: A tőkeforgalom liberalizációja A tagállamok valutáinak konvertibilitása Az árfolyam lebegtetési sávok megszüntetése A valutaparitások végleges rögzítése A közös monetáris politika létrehozására a Maastrichti Szerződés adott keretet. A Delors-terv alapján határozták meg azt, hogy a fenti feltételeket a közös pénz bevezetéséig a GMU három szakaszban valósítja meg: 1. szakasz: 1991 július december 31. Cél a Delors-terv első pontjának megvalósítása, a nemzeti központi bankok függetlenségének elérése, együttműködésük elősegítése. A szakasz első felére rányomta bélyegét a világgazdasági recesszió, az újonnan csatlakozó országok, akik ig csatlakoztak az EMS rendszerhez, nem tudták kivédeni a spekulációs támadásokat. Az Egyesült Királyság és Olaszország kénytelen volt kilépni az Európai Monetáris Rendszerből, Spanyolország Portugália és Írország kénytelen volt leértékelni valutáikat. Hamar felismerték, hogy a korábban meghatározott 2,25 százalékos sávot recesszió mellett a tagállamok nagy többsége nem tudja tartani, ennek megfelelően 15 százalékos sávra módosították 1993 augusztusában. Nyilvánvalóvá vált, hogy további megszorításokkal nem lehet közös pénzt létrehozni, a cél egy közös monetáris politika létrehozása, és annak következményeként a közös pénz létrehozása lesz. 10

10 A közös monetáris politika létrehozására a Maastrichti Szerződés adott keretet. Megszületett az Európai Unió, vele együtt a Gazdasági és Monetáris Unió a közös monetáris fizetőeszközzel együtt. 2. szakasz: január december 31. A Maastrichti-szerződés rögzítette azokat a feltételeket, amiknek teljesítése függvényében csatlakozhatott egy tagország a közös pénz bevezetéséhez. Ezek a konvergencia kritériumok. Miért volt ezekre szükség? A közös pénz stabilitásához olyan országokra volt szükség, melyek gazdasága fejlett, makrogazdasági mutatóik folyamatos pozitívumot mutatnak. Azt is meghatározták, hogy azok az országok, akik teljesítették e kritériumokat, törekedniük kell azok betartására a közös pénz bevezetése után is. Ezek az alábbi feltételek: Magas fokú árstabilitás. Az infláció a vizsgált időszakban maximum 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legjobb inflációs teljesítményű ország átlagát. A költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, míg az államadóssága GDP 60 százalékát. A hosszú lejáratú nominális kamatok maximum 2 százalékkal haladhatják meg a három legjobb inflációs teljesítményű ország kamatainak átlagát. Stabil árfolyam-alakulás. Az EMS árfolyam mechanizmusban legalább két évig nem lehetséges leértékelés másik tagvalutával szemben. Lényeges megemlíteni, hogy ebben az időszakban, a közép- és kelet európai államok kifejezik csatlakozási szándékukat. Az EU számára egyrészt egy újabb piacot jelent ez, másrészt egy óriási feladatot ezen államok felzárkóztatása az EU-s országok mögé. Az együttműködési tárgyalások megkezdődnek, a majdan csatlakozó országoknak át kell venniük az EU közösség joganyagát, a konvergencia kritériumokat pedig folyamatosan meg kell közelíteniük. Meg kell jegyeznem itt, hogy ez még Magyarországnak a mai napig nem sikerült. A Maastrichti szerződés célul tűzi ki az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének megteremtését, ennek előkészítésére létrehozza az Európai Monetáris Intézetet. Az EMI 1994-ben kezdi meg működését, igazgatója a magyar származású belga Lámfalussy Sándor 1996-ig. 11

11 Az EMI létrehozásával megszűnik az EMCF. Az EMI előkészítési munkája az alábbi területekre terjedt ki: Monetáris poltika stratégiák kidolgozása Pénzmennyiségek alakulásának mérési módszerei Devizaműveletek lebonyolításának valamint a devizatartalékok kezelésének rendje TARGET-rendszer létrehozása a határokon átnyúló értékpapír-elszámolása tranzakciók hatékonyabbá tétele miatt Euró bankjegyek tervezése és előállításuk műszaki feltétele KBER adatszolgáltatási rendszerének létrehozása Euróövezet és más EU-tagállamok közötti monetáris és árfolyam-politikai rendszer kidolgozása (ERM-I) Figyelemmel kísérte a tagállamok konvergencia kritériumoknak való megfelelését decemberében a madridi Európai Tanácson megszületik az euró elnevezése a közös pénznek, valamint forgatókönyvet írnak az euróra való áttérésről decemberében az EMI közzétette jelentését az Európai Tanács előtt, ennek része a későbbi új árfolyam-mechanizmus (ERM-II) alapja. Ezt követően a mintabankjegy bemutatásra kerül az Európai Tanács előtt júniusában megszületik a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) az amszterdami EU-csúcson. Az egyezmény három okmányból áll: az Európai Tanács határozatából és két tanácsi rendeletből. A paktum kiegészíti a Maastrichti Szerződés rendelkezéseit, és a Gazdasági és Monetáris Unión belüli költségvetési fegyelemre hívja fel a figyelmet május másodikán az Európa Tanács úgy rendelkezett, hogy 11 tagállam teljesítette a Maastrichti kritériumokat, január elsejétől bevezetheti az eurót. Ezek az alábbi államok: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország. Görögország és Svédország (nem vett részt az ERM-ben) a Tanács szerint nem teljesítette a feltételeket, Dánia és az Egyesült Királyság viszont nem kívánt tagja lenni az euró zónának, melyre a Maastrichti szerződésben opt out - ot kaptak május 25.-én a 11 tagország állam és kormányfői kinevezték az Európai Központi Bank elnökét (William F. Duisenberg), alelnökét és további négy további tagját. 4 Forrás: 12

12 1991 június elsején megalakult az Európai Központi Bank és 15 tagállam nemzeti bankjának részvételével a Központi Bankok Európai Rendszere. Az EKB központja Frankfurt lett. Az EKB létrejöttével az EMI-t felszámolták, tisztségviselőit átirányították december 31.-én meghatározták a rögzített euró átváltási árfolyamokat, ezek tagországonként az alábbiak: 1. táblázat: A rögzített euró átváltási árfolyamok 40,3399 belga frank 1,95583 német márka 340,750 görög drachma 166,386 spanyol pezeta 6,55957 francia frank 0, ír font 1 euró= 1936,27 olasz líra 40,3399 luxemburgi frank 2,20371 holland forint 13,7603 osztrák schilling 200,482 portugál escudo 5,94573 finn márka Forrás: Az átváltási árfolyamok meghatározásával lezárult a GMU második szakasza. 3. szakasz: január 1-jétől Az euró január elsejétől még csak számlapénz formájában lépett be a gazdasági életbe. A bankok és a pénzügyi világ szereplői ekkorra már az EMI tevékenységének köszönhetően fel voltak készülve, rendszereiket hamar át tudták állítani. Mind a pénzügyi, mind gazdasági értelemben (verseny) is érdekükben állt az országoknak az euró átvétele, még ha itt még meg is dönthettek a nemzeti valuta és az euró között fizetőeszköz tekintetében. Gondoljunk csak a tagállamok közötti egyszerűbb fizetési módokra (átutalás, kintlévőségek átváltása, országokon átnyúló hitelek egyszerűsödése ben Görögország is csatlakozott az euró zónához, így január elsején már 12 ország vezette be az eurót készpénz formájában. Érdemes megjegyezni, hogy mintegy egy hónap alatt sikerült a nemzeti valuták 90 százalékát kivonni a forgalomból a két hónapos határidő helyett. A 2004-ben csatlakozott országok közül idáig három országnak sikerült csatlakoznia az euró zónához, központjaiknak az EKB-hoz július 11.-én az EU tanácsa döntött, mely szerint Szlovénia január elsején bevezetheti 13

13 az eurót 239,640 tollár/euró átváltási árfolyamon január elsején pedig Málta és Ciprus csatlakozott. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Európának a versenyben való fennmaradásához az Amerikai Egyesült Államokkal szemben elengedhetetlen volt a közös pénz bevezetése, melyet kisebb nehézségekkel, de 33 év alatt sikerült megvalósítani. 14

14 II. A KBER és az EKB szervezeti felépítése, feladataik, NKB-k feladatai 5 Mindenképpen meg kívánom jegyezni az EKB és a nemzeti központi bankok függetlenségét. Három alapvető függetlenséget különböztethetünk meg.: Intézményi függetlenség: a döntéshozók harmadik fél részéről nem fogadhatnak el iránymutatást, őket nem befolyásolhatják, nyomást nem gyakorolhatnak rájuk döntéseik meghozatalában. Személyi függetlenség: a döntéshozók nem lehetnek más testületek tagjai, melyek érdekei ütköznek az EKB érdekeivel, javadalmazásuk harmadik féltől nem függhet. Pénzügyi függetlenség: a banknak saját költségvetéssel kell rendelkeznie A KBER feladatai A KBER az Európai Központi Bank, és a tagállamok központi bankjaiból álló jogi személyiséggel nem rendelkező rendszer. Döntési, intézkedési jogköre nincs, ezzel szemben tagjai jogi személyiséggel rendelkező intézmények. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság is tagja a KBER-nek, de nem tagjai az EKB-nek, mivel nem tartozik az eurózónak országai közé. Az EKB kialakította a Euró rendszert azokra az országokra, melyekben az euró bevezetésre került. A többi ország a KBER-en belül is saját monetáris politikát folytathat, ez euróra vonatkozó döntésekben pedig nem vehet részt. A KBER létrehozásával együtt működés alakul ki az EKB és a nemzeti központi bankok között az Unió elveit szem előtt tartva. A KBER elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, mivel a gazdasági fejlődés, a magas fokú versenyképesség, az alacsony infláció és munkanélküliség, a befektetők bizalma s a befektetések e nélkül nem tarthatóak fenn. A KBER alapító okirata az alábbi feladatokban jelöli meg a fenti cél elérését: 5 Forrás: 6 Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai; o.;2006;európai Központi Bank 15

15 A monetáris politika kidolgozása és végrehajtása Nyíltpiaci műveletek Devizaműveletek végzése Tagállamok deviza tartalékainak őrzése és kezelése (az első négy meghatározás az egységes monetáris politika részre, kifejtése későbbi fejezetben történik) A fizetési rendszerek működésének segítése Euró bankjegyek kibocsátása Statisztikai információk gyűjtése 7 2. Az EKB szervezeti felépítése Az EKB-nak két fő döntéshozó testülete van, a Kormányzótanács és az Igazgatóság, ami az euró zónát és a KBER-t irányítja. A harmadik döntéshozó testület az Általános Tanács addig van életben, amíg még van olyan KBER tag, ami még nem csatlakozott az euró zónához. A kormányzótanács tagja a hat igazgatósági tag, valamint a 15 eurót már bevezető országának nemzeti bankjainak elnöke. A jelenlegi tagok: Jean-Claude Trichet az EKB elnöke, Lucas D. Papademos az EKB alelnöke, Lorenzo Bini Smaghi az EKB Igazgatóságának tagja, José Manuel González-Páramo az EKB Igazgatóságának tagja, Jürgen Stark az EKB Igazgatóságának tagja, Gertrude Tumpel- Gugerell az EKB Igazgatóságának tagja, Guy Quaden a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique elnöke, Axel A. Weber a Deutsche Bundesbank elnöke, John Hurley a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland elnöke, Nicholas C. Garganas a Görög Nemzeti Bank elnöke, Miguel Fernández Ordóñez a Banco de Espańa elnöke, Christian Noyer a Banque de France elnöke, Mario Draghi a Banca d Italia elnöke, Athanasios Orphanides a Ciprusi Központi Bank elnöke, Yves Mersch a Banque centrale du Luxembourg elnöke, Michael C. Bonello a Bank Ċentrali ta Malta / Central Bank of Malta elnöke, Nout Wellink a De Nederlandsche Bank elnöke, Klaus Liebscher az Oesterreichische Nationalbank elnöke, Vítor Manuel Ribeiro Constâncio a Banco de Portugal elnöke, Marko Kranjec a Banka Slovenije elnöke, Erkki Liikanen a Suomen Pankki Finlands Bank elnöke 8 7 Forrás:Hanspeter K. Scheller; Európai Központi Bank; Története, szerepe, feladatai;170.o..;2006;európai Központi Bank 8 Forrás: 16

16 Feladatai: Kidolgozza a monetáris stratégiát és politikát Meghatározza az euró rendszerben az irányadó kamatlábakat Meghatározza a jegybanki tartalékrátát Engedélyezi és felügyeli az euró mennyiségének kibocsátását Támogatja a nemzeti központi bankokat tanácsaival Az NKB-k feladatai: Végrehajtják a monetáris politikai műveleteket, ezeket Kezelik az EKB és a saját devizatartalék-állományokat Felügyelik a fizetési rendszerek működését és Bankjegykibocsátás Segítik az EKB munkáját a statisztikai adatok gyűjtésével A Kormányzótanács havonta két alkalommal ülésezik. Az Igazgatóság az EKB elnökéből, alelnökéből és további 4 tagból áll. Legfőbb feladatai az alábbiak: A Kormányzótanács döntései alapján a monetáris politika végrehatása Az EKB megszervezett napi működésének gondoskodása, döntések meghozatala Kormányzótanács üléseinek előkészítése Devizatartalékok kezelése EKB határozatait nem teljesítő tagállamok szankcionálása Az Igazgatóság tagjai munkájukat teljes munkaidőben végzik, hisz a pénzügyi szférában bekövetkező változásokra gyorsan kell reagálniuk. Az Igazgatótanács hetente egyszer ülésezik. Tagjai a már a korábban részletezett Kormányzótanács tagjai is, ezért még egyszer nem nevezném meg őket. Az Általános Tanács tagja az EKB elnöke, alelnöke, valamint a huszonhét tagállam nemzeti központi bankjainak elnökei. 17

17 A Tanács azoknak a tagállamoknak nyújt segítséget, akik meg nem teljesítették a konvergencia kritériumokat, és nem vezették be az eurót. Az euró zónát befolyásoló döntései nincsenek, hisz nem minden állam tagja az euró zónának. Amint minden állam bevezette az eurót, az Általános Tanács feloszlik. A Tanács az EMI feladatait vette át. Feladatai: Európai Központi Bankkal együtt tanácsadói feladatot lát el a tagországok számára Segít az EKB éves jelentésének elkészítésében A nemzeti bankok számviteli rendszerének harmonizálásában nyújt segítséget Segít a végleges árfolyamrögzítés elkészítésében az euró zónához csatlakozni tudó országoknak. Statisztikai adatokat gyűjt A jelenlegi tagok ( a Kormányzótanács tagjai nélkül): Ivan Iskrov a Българска народна банка (Bulgarian National Bank) elnöke, Zdeněk Tůma a Česká národní banka elnöke, Nils Bernstein a Danmarks Nationalbank elnöke, Andres Lipstok az Eesti Pank elnöke, Ilmārs Rimšēvičs a Latvijas Banka elnöke, Reinoldijus Šarkinas a Lietuvos bankas Igazgatóságának elnöke, Sławomir Skrzypek a Narodowy Bank Polski elnöke, Mugur Isărescu a Banca Naţională a României elnöke, Ivan Šramko a Národná banka Slovenska elnöke, Stefan Ingves a Sveriges Riksbank elnöke, Mervyn King a Bank of England elnöke 9 Magyarországot Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke képviseli a tanácsban

18 II.1. A KBER és az MNB kapcsolata Az MNB elsődleges feladata az euróra való felkészülés. Ennek érdekében az EKB monetáris politikáját követve, ennek eredményeként később majd beléphet ez euró zónába. A KBER működésében fontos szerepet tölt be a 12 KBER-bizottság. A nemzeti bankok és az EKB képviselői közösen dolgozzák ki az egyes kérdésekre a megoldást. Ez az együttműködés nagyban megkönnyíti a későbbi döntéshozatalt. A bizottságok az alábbiak: Számviteli és Monetáris Jövedelem Bizottság - Accounting and Monetary Income Committee (AMICO) Bankjegybizottság - Banknote Committee (BANCO) Bankfelügyeleti Bizottság - Banking Supervision Committee (BSC) Külső Kommunikációs Bizottság - External Communications Committee (ECCO) Belső Ellenőri Bizottság - Internal Auditors Committee (IAC) Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága - International Relations Committee (IRC) Információtechnológiai Bizottság - Information Technology Committee (ITC) Jogi Bizottság Legal Committee (LEGCO) Piaci Műveletek Bizottsága Market Operations Committee (MOC) Monetáris Politikai Bizottság Monetary Policy Committee (MPC) Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága Payment and Settlement Systems Committee (PSSC) Statisztikai Bizottság Statistics Committee (STC) Költségvetési Bizottság Budget Committee (BUCOM) Emberi Erőforrások Konferenciája (Human Resources Conference, HRC) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság A fenti bizottságot a tagállamok, az Európai Bizottság és az EKB 2-2 képviselője alkotja. Az MNB részéről a Pénzügyminisztériumtól a szakállamtitkár, és az MNB-től az alelnök képviselteti magát. Feladata a Bizottságnak az ECOFIN Tanács (tagállamok pénzügyminiszterei és gazdasági miniszterei az EU Tanácsából kiemelve) üléseit előkészíteni. 19

19 DG ECFIN A fenti főigazgatóság az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdéseivel foglalkozik. Az MNB-bel közösen készítették el a csatlakozás előtti éves jelentést. Jelenleg a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatos jelentéseket dolgozzák ki Forrás: /engine.aspx?page=mnbhu_eu_kber; :12 20

20 III. Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának alakulása Az EKB irányadó kamatai között 3 kamatlábat értünk. Az első a Betéti rendelkezésre állás, ami azt jelenti, hogy a partnerkörbe tartozó hitelintézetek egynapos O/N betétek elhelyezését vehetnek igénybe, ami után valamely nemzeti bank egy előre meghatározott kamatot fizet. Ennek ellentétje az aktív oldali rendelkezésre állás, amely azt jelenti, hogy a hitelintézetek egy előre megszabott kamatlábón megfelelő értékpapír fedezet ellenében egynapos O/N hitelhez juthatnak valamelyik nemzeti banknál. A harmadik a minimális ajánlati kamat, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábának alsó határa, ezt a kamatlábat szokta a szakirodalom az EKB jegybanki alapkamatának is nevezni. Az első két kamatláb az alapkamattal együtt változik, a betéti mínusz 1%-kal, a hitel pedig plusz 1%-kal, erre részletesen nem térnék ki, a változás az alábbi ábrában figyelhető meg ábra: Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása június június 13. Az Európai Központi Bank irányadó kamatainak alakulása alapkamat % betéti rendelkezésre állás aktív oldali rendelkezésre állás június október augusztus november március december június október március 14. változás dátuma Forrás: 11 Éves jelentés 2007; o.;2008;Európai Központi Bank 21

21 A változás dátumai az alábbiak: 2. táblázat: Az EKB irányadó kamatainak változása június június 13. Dátum alapkamat betéti hitel június 28. 4,25 3,25 5, szept. 1. 4,5 3,5 5, október 6. 4,75 3,75 5, május 11. 4,5 3,5 5, augusztus 31. 4,25 3,25 5, szept ,75 2,75 4, november 9. 3,25 2,25 4, december 6. 2,75 1,75 3, március 7. 2,5 1,5 3, június december 6. 2,25 1,25 3, március 8. 2,5 1,5 3, június 15. 2,75 1,75 3, augusztus október 11. 3,25 2,25 4, december 13. 3,5 2,5 4, március 14. 3,75 2,75 4, június Forrás: Az Európai Központi Bank jegybanki alapkamatának módosításával tud közvetett módon hatni a gazdaságra. A gazdaságra gyakorolt külső hatásokat a kamatláb módosításával tudja befolyásolni az EKB Kormányzótanácsa. Ebben a fejezetben ezeket a hatásokat és reakciókat fogom bemutatni. Az euró bevezetésének kezdeti gyengélkedései és az M3 folyamatos növekedése miatt a többletlikviditás következtében, az inflációs kockázatok növekedése eredményeképpen az EKB Kormányzótanácsa 3 lépésben 4,75%-ra emelte az irányadó kamatlábat elején a világgazdaságban a konjuktúra lassulása volt megfigyelhető, a korábbi növekedés megtorpanni látszott. Az M3 növekedési üteme lelassult a korábbi kamatemelések következtében. Az inflációs nyomás következtében az EKB Kormányzótanácsa 2001 májusában és 2001 augusztusában összesen 0,5%-kal csökkentette az irányadó kamatlábat. A szeptember 11.-i New York-i terrortámadás alapjaiban rengette meg a világ gazdasági növekedését. A gazdasági kilátások negatívra fordultak, az euró övezetben is nőtt az inflációs fenyegetettség. A világ nagy jegybankjai közösen a katasztrófát megelőzvén döntöttek a kamatlábak csökkenéséről, a Kormányzótanács ennek hatására szeptember 18.-án 3,75%-ra cs9kkentette a kamatlábat. Ennek eredményeképpen 2001 év végéig egy folyamatosan élénkülő euró-gazdaságot figyelhetünk meg, az inflációs fenyegetettség csökkent, a likvidebb pénzpiaci befektetések aránya nőtt (az amerikai bizonytalanságok miatt). Ennek eredményeképpen a Kormányzótanács novemberében 3,25%-ra mérsékelte az irányadó kamatlábat második felében a tőzsdén a részvényárak csökkenő 22