Vízminőség, vízminősítés, vízminőségi osztályok
|
|
- Zsuzsanna Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízminőség, vízminősítés, vízminőségi osztályok A vízvizsgálatokat szabványok határozzák meg, amelyek gyakran a víz szándékolt felhasználásra váló alkalmasságának igazolására vagy kizárására irányulnak. DE egyre nagyobb igény az integrált vízgazdálkodás tudományos alapjainak és a bioindikáción alapuló vízminőség kritériumrendszerének kidolgozása (pl. a vízi növényzet vagy bentikus makrogerinctelenek összetétele és abundencia viszonyai) Egyre sűrgetőbbé válik egy újabb komponens - a természetes vizek közösségeinek faji szintű ismerete taxonómiai ismereteken alapuló vízminősítés A vizsgálatok minden ország a különbözõ felszíni és felszín alatti víznyerõ helyeinek elõre meghatározott pontjain, meghatározott gyakorisággal és meghatározott jellemzõkre irányulnak. Az eredményeket követelményrendszer szempontjai alapján értékelik; melynek alapján felszíni vizeinket öt vízminõségi osztályba sorolják. Figyelembe véve a vizes élőhelyek természetes változékonyságát, minden ország saját vízminősítési rendszert dolgozott ki, így több osztályozási vagy index rendszer ismert, a helyi geomorfológiai, hidrológiai és biogeográfiai viszonyoknak megfelelően
2 1. Vízminőségi osztály (kiváló víz): a vízi közösséget és élőhelyeiket értékelve enyhe vagy nem kimutatható emberi hatás. A biota természete (összetétele és diverzitása) és státusza (produktivítás) azt tükrözi, hogy természetes társulásról van szó és az élőhely érintetlen. Gyakorlatilag a természetes állapot. 2. Vízminőségi osztály (jó minőségű víz): a közösség és élőhelyén kimutatható de enyhe zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Biológiailag hasznosítható tápanyagokkal és külső szennyező forrásokkal kismértékben terhelt víz. 3. Vízminőségi osztály (türhető minőségű víz): a közösség és élőhelyén kimutatható, de enyhe a zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményezhető mértékben tartalmaz szerves és szervetlen tápanzagokat. 4. Vízminőségi osztály (szennyezett víz): a közösség és élőhely súlyos módosulást mutat, a közösség elég nagy módosulást mutat a zavarás mentes várható természetes közösségekhez képest. Nagy mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot és szennyvízbaktériumokat. 5. Vízminőségi osztály (erősen szennyezett víz): csak néhány stressz hatást szélsőségese elviselő szervezetet lehet kimutatni, vagy az illető vizes élőhelyen kimutatható élúő szervezet nincs. Erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz.
3 Integrált tudomány-több tudományterület szintézise Vízügyi igazgatóságok: összegyűjtik és rendszerezik a fellelhető információkat, a felszíni vizek mennyiségét és minőségét vízminőségi térképén ábrázolják, melyen feltüntetik azok jellemző (országba belépõ és országból kilepõ) vízhozamát, minőségi osztályát, belépő és országon belül jellemzõ szennyezőit, valamint a vízminőség várható változását, javulását vagy romlását.
4 Vízminőségi osztályok 1-5
5 Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) Water Framework Directive (WFD). A vízkészletekkel való gazdálkodás szabályozásban jelentős lépést jelent az Európai Unió által júliusában elfogadott Víz Keretirányelv (VKI), amely egy átfogó és összefüggő szabályozási rendszer bevezetését, a fenntartható vízügyi politika kialakítását irányozza elő. Megköveteli, hogy az egyes vízgyűjtőkön osztozó országok összehangolják vízgazdálkodási tevékenységüket. A felszíni és a felszín alatti vízkészleteket mennyiségi és minőségi kérdéseit együttesen kezelő szabályozás, amley a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérését tűzi ki célul 2015-ig. ELVI HÁTTÉR: A vízminőség szabályozás célja a társadalmilag szükséges vízigény megkívánt minőségi szintjének biztosítása. A vízzel szemben a különböző tevékenységek eltérő minőségi igényeket támasztanak. Cél lehet az ivó, ipari, mezőgazdasági vízigények megfelelő minőségű vízzel történő kielégítése, ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a vízi ökoszisztémák igényei sem. A vízminõség szabályozás célkitűzése tehát az, hogy bizonyos határokon belül valamely társadalmi, gazdasági és ökológiai elvárásnak megfelelően a vízminőségi paraméterekben is mérhető állandóságot biztosítson. A célkitűzés megvalósítása, a megfogalmazott vízminőségi célok meghatározása műszaki, gazdasági és jogi szabályozásokat tesz szükségessé.
6 A biológiai vízminősítés regionalizálódása A Duna-medence országainak szoros együttműködésben, összehangolt vízügyi politikát kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk, melynek kereteit a Dunavédelmi Egyezmény (1994. június 29., Szófia) adja. Az Egyezmény több mint 10 éve lépett életbe a Duna és a Fekete-tenger védelme érdekében ( Kiemelt figyelem kíséri a Víz Keretirányelv végrehajtását a teljes Duna-vízgyűjtőn, amely Európa második legnagyobb vízgyűjtője, területén 13 ország (ebből 6 az Európai Unió tagja, 3 az Unió tag-jelöltje, és 4 Unión kívüli) osztozik
7 Vizek öntisztulási folyamatai A szennyezés terjedése és az öntisztulás vonatkozásában lényeges különbségek tapasztalhatók a felszín és a felszín alatti vizek között. A felszíni vizek esetében a szennyezés múlékony, tartóssága néhány nap, legfeljebb néhány hét. A felszín alatti vizek szennyezése ellenben tartós, idõtartama évtizedekre esetleg évszázadokra tehető. Különbség mutatkozik abban is, hogy ha a szennyezõ anyag azonnal nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor az a végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni vizekben a szennyezõ anyagok koncentrációja és kémiai összetétele, a vízbe lépést követõen a hígulás, a biodegradáció, a biológiai felerõsödés (magnifikáció), az ülepedés(szedimentáció) hatására megváltozik. A hígulás a szennyezõanyag tovaterjedésével következik be. A terjedésben a folyó áramlási tulajdonságainak van szerepe. Ezek közül a vízhozam, a víztömeg és a vízsebesség a meghatározó, de fontos szerepet játszik a turbulencia is.
8 Meghatározás 1. Öntisztulásnak (természetes tisztulásnak) nevezzük azt az emberi beavatkozás nélkül végbemenő folyamatot, amely a vízfolyásba kerülő szennyezőanyag tartalom csökkenését vagy eltűnését eredményezi. Ez egy bonyolultabb folyamat, amely fizikai (keveredés, ülepedés) kémiai (oxidáció, koaguláció, stb.) és biokémiai (fotoszintézis, mineralizáció) részfolyamatokból áll. A biodegradáció az oxigént felhasználó szennyezőanyagok esetében következik be. Ez a folyamat a vízfolyások öntisztulásának része, amely során a mikroorganizmusok aerob lebontást, biológiai oxidációt végeznek. A folyók öntisztulása viszonylag gyorsan és rövid szakaszon játszódik le, ha megfelelõ a hígulás mértéke, és elegendõ oldott oxigén áll rendelkezésre, illetve a terhelés nem túl nagy.
9 Meghatározás 2. Az aerob öntisztulási viszonyokat oxigénvonal meghatározásával becsülik, amely a szerves anyagok mineralizálásához elhasznált oxigénmennyiség és a vízben felvett oxigén eredője. Az élõvíz oxigén háztartását a fotoszintézis, a respiráció, az oxigén deficit és a szerves szennyezettség határozza meg. A biológiai felerősödés (magnifikáció) az a jelenség, melynek során bizony zsírban oldódó vegyületek egy adott előszervezetben felhalmozódnak és a tápláléklánc keretében magasabb trofikus szinten is megjelennek. A vízfolyások öntisztulásában fontos szerepet játszik az ülepedés. Az ily módon történő öntisztulás a vízben lévő oldhatatlan lebegő hordalékokra vonatkozik. Az ülepedés sebességét a Stokes törvény határozza meg. A vízben kialakuló és változó kémiai - fizikai - biológiai történések kedvező (hígulás) vagy kedvezőtlen (koncentrálódás) következményeket egyaránt indukálhatnak. A víz alkalmas közeg a különböző biotranszformációs (vízi élõ szervezetek tevékenysége) folyamatok megvalósulásához is.
10 Hatásai Az öntisztulás során és a szennyezőforrástól való távolsággal a víztest kémiai - biológiai minősége javul (szennyezőanyag koncentrációja csökken). Romlik viszont a meder állapota, mert az elemek egy része az üledékben (iszap) kumulálódik, és az élő szervezetekben (algák, rákok, rovarlárvák, halak) fokozódik a beépülés. Ezek veszélyforrásá válhatnak, mivel kémiai jellemzők, pl. ph, redox potenciál hirtelen változása az iszapból gyors kioldódást eredményezhet, akár toxikus mértékűt is. A hatás kummulálodhat az élő szervezetek már elõzõ (sub) krónikus expozíciója során és akut károsodásokkal járhat (pl. halpusztulás). A víz (ivóvíz) és vízi szervezetek (halak, kagylók, rákok, rovarok) így válnak a táplálkozási lánc révén a mikro és mikroelemek átvivőjévé, szállítójává.
11 A vízminőség szabályozása: emberközpontú kontra természetközpontú A vízminõség-védelem a gyakorlatban egy passzív tevékenységet, védekezést takar, és szorosan véve csak a vízminőségi komponensekre terjed ki. A vízmiőségvédelem fogalomkörét a korszerű vízgazdálkodási és vízvédelmi szemléletben ki kell szélesíteni. A vízminõség védelemben extenzív illetve intenzív módszereket alkalmaznak. Az extenzív vízmőség védelem valamely vízszennyező, vízminőség rontó beavatkozás hatását igyekszik utólag megszüntetni, vagy legalább mérsékelni. Az intenzív vízminőség védelem lényege az úgynevezett tiszta technológia kialakítás egyre inkább önmaga alakítja ki az egyensúlyt.
12 A beavatkozások jellege és minősége Kereteit a vízszennyezés megelõzésének és csökkentésének lehetséges módszerei határozzák meg A társadalom termelõ és fogyasztási tevékenységbõl származó és a befogadó vizeket terhelõ szennyezõ anyagok mennyiségének illetve káros hatásának csökkentésére tisztítás, újrafelhasználás és visszanyerés módszerei kerülhetnek alkalmazásra technológia váltás A vízminõség szabályozás jogi eszközeivel nemcsak a vízminõség, hanem a víz mennyiségi védelmét is biztosítani kell (takarékoskodásra ösztönző intézkedések - vízkészlethasználati díj, az ivóvízdíj, a csatornahasználati díj, ivóvízhasználati pótdíj) A vízminõség szabályozás legfontosabb jogi eszköze a szennyvízbírság (a szennyezõ illetve toxikus anyagok mennyisége meghaladja a víz-minõség védelmi területekre meghatározott határértéket) víztípus függő
13 Terület-kategóriák I. Kiemelt vízminõségű védelmi területek II. Ivóvízbázisok és üdülõterületek III Ipari területek IV. Öntözõvíz-bázisok V. Nagyobb folyók szakaszai mellékvízfolyások nélkül VI. Egyéb területek
14 A felszín alatti vizek sajátos problematikája A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az esetleges szennyezettség kiterjedésének meghatározására megfigyelõ kúthálózatot kell létesíteni. A megfigyelõ kutak három szintjét különböztetjük meg. (1) Az elsõdleges kutak (regionális kutak) a természetes talajvíz minõségének, a minõségi változásnak meghatározására szolgálnak. (2) A másodlagos megfigyelõ kutak, a talajvíz minõségének helyi változását és az esetleges szennyezését jelzõ kutak. (3) a harmadlagos kutakat, meglévõ vagy potenciális szennyezõ források közelében létesítik. A talajvíz védelmének optimális megoldása a talajvíz szennyezésének megelõzése. Sikeres megelõzésrõl beszélünk akkor, ha a potenciális szennyezõ-forrásokat úgy szabályozzuk, hogy a szennyezõ anyagok talajvízbe szivárgását megakadályozzuk.
15 A vízminősítés hazai hagyományai Ókor, középkor reformkorig természetes állapotok egyéni szükségletek kielégítése (ivóvíz, halászat), hajózás Vizes élőhelyek kezelése 1850 Szécheni István kezdeményezésére Tisza szabályozása, hidrometriai pontok a Duna alsó szakaszán, Kazán szoros vízügyi rendezése ( ), erdélyi folyókon, árterületek átalakítása Gr. Antipa Románia vizeinek biológiai kutatása a haltelepek hozamának növelése halfajok elterjedése, táplálékforrásainak leltározása 1908 Románia halfaunája első vízügyi törvény, a halászat szabályozása Gyakorlati szempontú vízügyi beavatkozások a Razelm tó vizének kiédesítése a Duna vizének segítségével a halálomány feljavítása II. világháború vízügyi beavatkozások virágkora mocsarak, árterek, természetes folyómedrek drasztikus csökkenése, csatornák létrehozása Európai szintű faunisztikai felmérések, víztípusok biologiai jellemzői C. Motaş, L. Botoşăneanu, Şt. Negrea, Kis Béla, Müller Géza
16 Hazai viszonyok Administraţia Naţională Apele Române ( Felügyeli az állami tulajdonu vizeket, és a vízgazdálkodás nemzeti rendszerének infrastruktúráját (Sistemului National de Gospodarire a Apelor) Vízgyűjtő tavak létrehozása, áradások elleni gátak kiépítése, hidrológiai megfigyelőrendsszer kiépítése, hidrogeológiai felmérések elvégzése, a vízkészletek minőségének monitorozása cél a hazai vízkészletek általános felmérérése és egységesített gazdálkodási stratégiák kidolgozása Legea apelor Legea nr 107 din ökológiai szemléletű vízügyi törvény Törvényes szerv Ministerul Apelor şi Protecţia Mediului
17 Hazai megújuló vízkészletek Évente közepesen 36,5 km³ - ezzel szemben a csapadék 156 km³ (23,3%) Felszíni megújuló vízkészlet 25,3 km³ Felszín alatti megújuló vízkészlet 11,2 km³ A Duna behoz 177 km³ vizet évente A Fekete tengerbe önt 200 km³ vizet Földalatti vízkészleteink nagyok km³ felhalmozódásának reális esélyei ebből 500 km³ belvizek A belvizek felhasználásának mértéke kb. 30%, de ipari területek környékén a vizek kihaknázása elérte az 1970es években a 85-95%-ot (Argeş, Ialomiţa)
18 Állami szabványok vízkészletek osztályozási kritériumjai és technikai tulajdonságai STAS 4706/88 felszíni vizek minőségi osztályai a felhasználási terület függvényében (és nem az ökológiai vízminőségi osztályok szerint) I. Minőségi osztály: központosított ivóvízellátás, az állattenyésztő egységek, élelmiszeripari vállalatok, valamint más ivóvízminőségű vizet igénylő tevékenységek központosított ivóvíz ellátása, az öntözéses zöldségtermesztés ivóvízellátása, a pisztrángfélék tenyésztése és szaporítása, úszásra alkalmas területek (strandok), medencék II. Az alföldi természetes vizek tenyésztő és szaporító halgazdaságainak, valamint a kiépített halgazdaságok vízellátása, ipari és technológiai folyamatok vízellátása, urbanisztikai és szórakozási célok III. Mezőgazdasági területek öntözőberendezeseinek, a hőerőművek, mosódák, stb. Vízellátása, ipari hűtővízként való használata
19 Indikátor mg/l I. II. III. Ammónium Nitrátok Nitritek Fenolok 0,001 0,02 0,05 Foszfor 0,1 0,1 0, Kőolajtermékek 0,1 0,1 0,1 Nátrium Oldott oxigén Szerves anyagok: (BOI5) KOI Szulfátok
20 Specifikus kémiai indikátorok Indikátorok mg/l, max Megengedett érték I.II.III Kadmium 0,003 Ciánszármazékok 0,01 Kobalt 1 Kétvegyértékű króm 0,5 Réz 0,05 Aktív anion detergensek 0,5 Higany 0,001 Nikkel 0,1 Klórós szerves rovarirtók 0,0001 Ólom 0,05 Cink 0,03
21 EU normák hazai alkalmazásai WISE - Water Information Sysytem for Europe - Interkalibrációs rendszerek Directiva Europeană pentru apa de îmbăiere Directiva Europeană pentru apa potabilă Directiva Europeană pentru apa uzată Directiva Europeană pentru moluşte Directiva pentru protecţia apei împotriva poluării cu nitraţi Directiva de protecţie a apelor dulci (HG 202 din 2002, HG 662 din 2006) Directiva de calitate a apelor de suprafaţă pentru potabilitate Directiva pentru calitatea apei de băut
22 Vízügyi igazgatóságok 1. Direcţia Apelor Someş-Tisa 2. Direcţia Apelor Crişuri 3. Direcţia Apelor Mureş 4. Direcţia Apelor Banat 5. Direcţia Apelor Jiu 6. Direcţia Apelor Olt 7. Direcţia Apelor Argeş-Vedea 8. Direcţia Apelor Buzău-Ialomiţa 9. Direcţia Apelor Dobrogea-Litoral 10. Direcţia Apelor Siret 11. Direcţia Apelor Prut
23
24 A rekonstrukció lépései és lehetőségei Példák: a floridai Kissimme folyó szabályozás 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, a szabályozás anyagi költsége 20 millió dollár Lakossági kezdeményezésre becslések szerint 422 millió dollárt fordítottak eddig a helyreállításra MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG sokkal többet kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, csatornakarbantartásra, növekszik a terület ökológiai stabilitása
25 A rekonstrukció lépései és lehetőségei Példák: a floridai Kissimme folyó szabályozás 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, a szabályozás anyagi költsége 20 millió dollár Lakossági kezdeményezésre becslések szerint 422 millió dollárt fordítottak eddig a helyreállításra MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG sokkal többet kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, csatornakarbantartásra, növekszik a terület ökológiai stabilitása
26 Az Ecsedi-láp esete A Kárpát medence hajdani legkiterjedtebb mocsaras vidéke Kialakulása a holocénban évvel ezelőtt boreálistól az atlantikumig a terület lassú és fokozatos süllyedése a Kraszna folyó vize később elmocsarosította Az atlantikumban meleg és csapadékos éghajlat alföldi mocsarak és erdők széles elterjedése 1730-ban 58,5 km hosszú és 33,5 km széles összefüggő víztűkör ingóláppal 60 ezer ha, füzesek és égeresek komplexuma Igen kevés szakember tanulmányozta Hermn Ottó, Kitaibel Pál felbecsülhetetlen természeti érték
27 Páratlan kulturtörténeti érték: 1217 től említik az ecsedi várat csikász pákász 2003 WWF projekt rekonstrukció lehetőségei
28 Alapvető veszélyforrások természetes vízi közösségek megőrzésének szükségessége Folyómedrek átalakítása holtmedrek, árterületek eltűnése Csatornázás természetes lápok, mocsarak lecsapolása, árvízvédelem (Ecsedi láp, Érmellék, Körösök és Berettyó mentén) diverzitás kritikus csökkenése Árvízveszély természetes állapotú vizek sokkal nagyobb mennyiségű vizet képesek tárolni Betonozott medrű folyók mélyítenek a talajvízszint csökkenése, a környék aridizációja Visszafordíthatatlan változások a természetes vizes élőhelyek különös védelme Ramsari egyezmény
Vízminőség, vízminősítés és vízminőségi osztályok, vízfolyások öntisztulási folyamatai és a vizek szennyezettségének csökkentése
Vízminőség, vízminősítés és vízminőségi osztályok, vízfolyások öntisztulási folyamatai és a vizek szennyezettségének csökkentése A vizek minőségének meghatározása mintavételből, helyszíni és laboratóriumi
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenTíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás
Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenDr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenGondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően
MASZESZ XIX Országos Konferencia Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően 2018.05.29. Mészáros József Csatornázási ágazat műszaki vezető Európai Gazdasági Közösségi, majd Uniós Irányelvek
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenHazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)
Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenHASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenA KEOP pályázati rendszere 2007-2013
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
Részletesebben2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenTáblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez
Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása
Részletesebben2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKészítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
RészletesebbenEcological assessment of the Szamos/Somes River to determine its influence on the ecological state of the Tisza River
Ecological assessment of the Szamos/Somes River to determine its influence on the ecological state of the Tisza River A Szamos és Tisza folyók állapota a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján Evaluarea
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
Részletesebben2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenIvóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
KALKULÁCIÓS IRÁNYÉRTÉK a laboratóriumi tevékenységekre Ivóvíz 2018. év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Komponens Módszer Díj Vízszintmérés # 1000 Hőmérséklet
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
Részletesebben