A (hiányzó) középosztály; lehetőségei és korlátai a fogyasztásra a mai Magyarországon

Átírás

1 A (hiányzó) középosztály; lehetőségei és korlátai a fogyasztásra a mai Magyarországon Róbert Péter MTA TK Politikatudományi Intézet Budapest, Országház u. 30. Előadás a Fogyasztás és közösségek tudományos szimpóziumon Pécs, november 25.

2 Vázlat Elmélet A társadalmi működés A középosztály szükségessége a társadalomban gazdasági, kulturális, politikai érvek Középosztályi, polgári szegmensek Valóság Osztálytérkép 2014 Osztályhelyzet és fogyasztási összefüggések Kutatási potenciál Mérési nehézségek Osztály fogyasztás vs. Fogyasztás osztály

3 Működő társadalom Szűkített megközelítés, nem a környezeti fenntarthatósági aspektus De bizonyos aspektusai a fenntartható fogyasztásnak: - szükségletek kielégítése - jó életminőség, életszínvonal Ennek egyfelől materiális alapjai, másfelől kulturális alapjai (potenciák, preferenciák)

4 A kívánatos középosztály Szabadon felhasználható források (pénzben és időben), amelyekre fogyasztói magatartás építhető - van ideje és pénze szükségleteinek minőségi kielégítésére A fogyasztás kulturális mintái biztosítják a fenntarthatóságnak való megfelelést A politikai stabilitás garanciája, mentes a szélsőségektől, politikailag középen

5 Társadalmi normák, garanciák Kötelezettségek és jogok harmóniája - a jog mint adomány Bizalom - egyéni szinten - intézményi szinten Társadalmi kontroll (források, eszközök, javak felhasználása felett) és Szakmai ellenőrzés (munkavégzés felett) - az ellenőrzés módja, formája, stílusa (elszámoltatás) Együttesen: polgárosodás deficit

6 Visszatérő polgárság? Megszakított polgárosodás, tőke(re)konverzió Hankiss, Szelényi, Kolosi stb. elméletek a rendszerváltásról, tőkék szerepéről, elitekről, a polgári magyar társadalom visszaállít(ód)ásáról Tőkés piacgazdaság: ebben vállalkozók tulajdonosi polgárság (Besitzbürgertum) Meritokratikusabb társadalom, az iskola (a tudás) szerepe felerősödik és a (politikai) lojalitás helyére lép: képzettségi polgárság (Bildungsbürgertum)

7 Tulajdonosi polgárság Megszakítottság: 4 évtized állami tulajdon De: az ÚGM és a 2. gazdaság behozza a piaci viszonyokat Feltételezés: Magyarországon volt a piaci átmenet a leginkább megalapozva, előkészítve Valójában: a 2. gazdaság kvázi piaca az állami tulajdonra (1. gazdaság) épült, ez a szocializáció (ügyeskedés, kiskapuk, csalás) határozza meg a (kis)vállalkozói mentalitást - a túladóztató, bizalmatlan gazdasági / társadalmi környezet ezt erősíti (magyarázza) - a (kis)vállalkozó, mint kényszervállalkozó típusa kevéssé polgári / középosztályi minta Kivétel: nagypolgár, nagyvállalkozó (kevesen, 100-as lista )

8 Képzettségi polgárság Két szocialista értelmiségi (középosztályi) réteg: műszakiak, pedagógusok kevéssé polgári, elsőgenerációs státuszok Rendszerváltás után: ellentétes tendenciák - képzettség valóban felértékelődik (+) - képzési expanzió miatt leértékelődik (-) Leghagyományosabb polgári kategóriák: ügyvéd, orvos: a köz-/magánszféra csapdája legalitás problémák ( hálapénzes lét) Közszolga, köztisztviselői kar - szakmai kompetencia erősödése (+) - nem független, bürokrata, korrupt magatartás (-) Az ügyvéd, orvos, tudós, művész szakmáknak csak egy szűk elitje képvisel polgári sztenderdeket egy anyagi és kulturális életstílus mentén

9 Foglalkozás alapú osztályszerkezet Az osztályhelyzet alapja a foglalkozás, amely többféle strukturális információt is hordoz: maga a foglalkozás, az ahhoz megkívánt képzettség, a munka autonómiája, ellenőrzési módok, a kapcsolódó hatalom, a jutalmazás monetáris és nem-monetáris formái Koncepcionális háttér: - azonos funkcionális szükségletek, azonos foglalkozási szerkezet, munkamegosztás - azonosak a társadalmi források: tudás, hatalom, tulajdon - kiváltság: a különböző foglalkozások azonos módon különböző kiváltságokhoz vezetnek - dominánsan vertikális elrendeződés Példák: Goldthorpe (EGP), ESeC, Wright, Grusky Itthon: Ferge, Andorka (munkajelleg-csoportok)

10 Goldthorpe foglalkozási osztályai Specificity of human assets High Mixed Service relationship V. Supervisors and low grade technicians I. High grade professionals, administrators, managers II. Low grade professionals, administrators, managers Difficulty of monitoring Low Labour contract Mixed High IIIb. Routine non-manual employees, low grade in sales and service VI. Skilled manual workers VIIa. Semi- and unskilled manual workers VIIb. Agricultural labourers III. Routine non-manual employees, high grade technicians Low John Goldthorpe: On Sociology. Oxford: Oxford University Press, 2000 Capter 10. Social Class and the Differentiation of Employment Contracts. p Note: IVa, IVb, IVc, IVd do not appear in the scheme; they denote self-employed with / without employees, in industry or in agriculture

11 Tőke / életstílus alapú osztályszerkezet Az osztály- (réteg-) helyzet különböző jellemzők/ források / tőkék kombinációjaként áll elő Leggyakoribb tőkeformák: anyagi, kulturális, kapcsolati; A kombinációk általában hármas szerkezetet mutatnak: 1. a kedvező jellemzők, tőkék halmozódnak 2. kedvező és kedvezőtlen jellemzők együttese (inkonzisztencia különböző mértéke és formája) 3. a kedvezőtlen jellemzők (megfosztottságok) halmozódása - vertikális és horizontális elrendeződés kombinálódik Példák: Bourdieu, Savage Itthon: Kolosi féle rétegződési modellek, Osztálylétszám 2014 kutatás

12 Két osztálytérkép, % elit elit 1% 6% yuppi 10,5% nagyvárosias kultúrafogyasztó felsőközép vagyonos felsőközép 2% magaskultúra fogyasztó felsőközép 9% 18% inkonzisztens alsóközép fiatalos attitűdökkel 7% vidéki kultúrafogyasztó közép 17% megkapaszkodó alsóközép középosztály 17% alsóközéposztály 17% 16,5% veszélyeztetett alsó sodródók 25% 23% leszakadtak leszakadtak 29%

13 Erőforrások és tőkék Koncepcionálisan összhangban a British Class Survey-vel: 3 dimenzió és 2 indikátor / dimenzió = 6 indikátor - a kérdőívben szereplő kérdések csak egy részének felhasználásával Gazdasági tőke 1. jövedelem (háztartási és havi szinten)* 2. vagyon: lakásérték és megtakarítások (főkomponens) * az adathiányok javítása a tartós fogyasztási javak alapján történt Kulturális tőke: 1. magas kultúra : kulturális fogyasztás: színház, múzeum, opera látogatása, könyvolvasás 2. új kultúra : internet, social media, sport, szabadidős aktivitások Kapcsolati tőke: 1. mennyiségi mérés: az ismert személyek / foglalkozások száma 2. minőségi mérés: a személyek / foglalkozások státusza az ISEI presztízs pontszám alapján

14 Hármas fogyasztási tipológia Kulturális (felső-)középosztály Anyagi (felső-)középosztály Vannak szabadon felhasználható források pénzben és időben Vannak fogyasztási preferenciák Nincsenek szabadon felhasználható források pénzben és időben Nincsenek fogyasztási preferenciák

15 Empirikus teszt 1: üdülés* elit vagyonos felsőközép magas kultúrafogyasztó felsőközép középosztály alsóközéposztály sodródók, veszélyeztettek leszakadtak nyaralt külföldön nyaralt belföldön -15 *Az ábrán az un. adjusted residuals szerepel, ami szignifikáns alul- és felülreprezentáltságot mér

16 Empirikus teszt 2: étterem* sehová sem ökiszolgáló, étkezde gyorsétteremlánc pizzéria 5 0 söröző, borozó, kocsma kávézó, teázó bisztró, borbár étterem, vendéglő -5 elegáns étterem -10 *Az ábrán az un. adjusted residuals szerepel, ami szignifikáns alul- és felülreprezentáltságot mér

17 Kutatási potenciál Mérési nehézségek - nagy elemszámú adatfelvételi igény - a fogyasztás pontosabb (részletesebb, megbízhatóbb) mérése Osztály fogyasztás vs. Fogyasztás osztály - a (látható) korreláción túl, milyen oksági összefüggés mutatható ki - többváltozós elemzési eljárások használata

18 Köszönöm a figyelmet Róbert Péter Tudományos főmunkatárs MTA Társadalomkutatási Kutatóközpont Politikatudományi Intézet 1014 Budapest, Országház u robert.peter@tk.mta.hu