MAVESZ Elektronikus Hírlevél

Átírás

1 Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél június 7. Katasztrófavédelmi hozzájárulás - törölve? A katasztrófavédelemről szóló törvény módosítását kezdeményezve kormánypárti képviselők egy csoportja önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlésben. Információk szerint már a jövő hét folyamán szavazásra bocsátják a törvénymódosítást, amely alapján eltörlik a katasztrófavédelmi hozzájárulást, így azt várhatóan már idén sem kell befizetniük az érintett vállalkozásoknak. A MAVESZ kezdetektől számos fórumon szakmai szempontból indokolhatatlan, a hazai vállalkozások versenyképességét rontó adminisztratív, pénzügyi tehernek, adójellegű elvonásnak minősítette és ellenezte a hozzájárulás bevezetését. Mint ismeretes, a Széll Kálmán Terv 2.0 az adórendszer egyszerűsítése végett előirányozta a katasztrófavédelmi hozzájárulás megszüntetését. MAVESZ A Felelős Gondoskodás Szövetsége A tartalomból: IPPC rendelet értelmezési zavarok Élelmiszerlánc felügyeleti díj: kérdések és hatósági vála- szok Pályázat középiskolások számára MAVESZ Közgyűlés A módosítási javaslat szövege Melléklet: A MAVESZ Elnök- ség tagjai évi.... Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény módosításáról 1. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 18. (5) bekezdése, 77. -a, 79. -a és 80. j) pontja hatályát veszti. 2. A katasztrófavédelmi hozzájárulásra (a továbbiakban : hozzájárulás) kötelezettnek a évben nem kell a hozzájárulás öszszegéről nyilatkoznia és a hozzájárulás előlegét, valamint a hozzájárulást megfizetnie. 3. Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba és január 1-jén hatályát veszti. EURÓPAI SZERVEZETEINK

2 IPPC rendelet értelmezési zavarok A pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 VM rendeletből kimaradt egy, a korábbi szabályozásban benne lévő mondat, ami napjainkra súlyos következményekkel IPPC engedély visszavonása, tevékenység azonnali leállíttatása - jár. Információink szerint a mondat elhagyását jogászok kérték, mondván, hogy ami magától értetődő, azt nem kell leírni. A hiányzó mondat a következő: II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3- ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. E mondat hiányában a múlt év végétől egyes felügyelőségek a korábbi értelmezéstől teljesen eltérően megkövetelik a koncentrációra vonatkozó határértékek betartását is, függetlenül a tömegáramra vonatkozó küszöbérték alatti bocsátástól Ha erre nem képes a kibocsátó, hát nem hosszabbítják meg az egységes környezethasználati engedélyét, illetve a tevékenység azonnali betiltására is volt példa. Szövetségünk teljességgel megalapozatlannak tartja ezt az értelmezést, ami feleslegesen terheli a vállalkozásokat. A tömegáramra megadott küszöbérték alatti kibocsátások töredékét jelentik a nagyobb tömegáramú, koncentrációs határértékeknek megfelelő kibocsátásoknak. Továbbá tény, hogy a vegyipar nem értesült a jogszabálynak a korábbiaktól alapvetően eltérő értelmezéséről és alkalmazásáról, a szakmai fórumon erre nem hívták fel a figyelmet a minisztérium vagy a hatóság részéről. Így arra felkészülni sem tudtak a cégek. Ilyen mértékű változtatás komoly műszaki beruházásokat igényel, amihez elegendő felkészülési időt kellene biztosítani. Egyébként szerencsére nem ez az értelmezés a jellemző országos szinten. A kérdésről Szövetségünk konzultált az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséggel, mint a jogszabály végrehajtásáért felelős szervezettel, és levélben fordult Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárhoz a rendelet egységes értelmezése, illetőleg módosítása érdekében. A MAVESZ kezdeményezi a jogszabály egységes értelmezését, illetőleg módosítását. 2

3 Élelmiszerlánc felügyeleti díj hatósági állásfoglalás Szövetségünk tagvállalatai részéről felmerült néhány vitás kérdés a az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény értelmezésével kapcsolatosan, amelyek tisztázása érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordultunk a következő kérdésekkel: Vonatkozik-e a törvény a növényvédőszerek gyártóira, importőreire, forgalmazóira? Vonatkozik-e a törvény olyan növényvédőszer-gyártóra, aki csak külföldön értékesíti a termékeit? Kell-e élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetniük azoknak növényvédőszer-gyártóknak, importőröknek, akik Magyarországon forgalmazzák termékeiket? Kell-e élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetniük azoknak növényvédőszer-gyártóknak akik kizárólag Magyarországon kívül forgalmazzák termékeiket? A törvény mit ért az 5.. (6) bekezdésben szereplő engedélyköteles termék alatt? (Mi úgy értelmezzük, hogy csak a hazai forgalmazással összefüggő engedélykötelességről van szó). A vegyipar értelmezése szerint a évi XLVI. törvény 2. -a rendelkezik a törvény hatályáról, amelyben nem szerepelnek a növényvédő szereket gyártók. Ugyanakkor a növényvédő szereket és termelésnövelő anyagokat forgalomba hozó, tároló, és felhasználó vállalkozások a 4. b) pontja értelmében - az élelmiszerlánc hatósági felügyelete alá tartoznak. Az 5. (6) bekezdése szerint Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. A törvény 12. (1) bekezdésében növényvédő szer forgalomba hozataláról van szó, a csomagolás vonatkozásában, miszerint azon magyar nyelven kell feltüntetni az információkat. Ezen rendelkezések alapján úgy véljük, hogy a törvény és a felügyelet nem vonatkozik azokra, akik nem értékesítenek Magyarországon. A magyarországi forgalmazásra való utalás található a törvény II. Fejezet 17. (5) bekezdésében is, mely szerint a magyarországi növényvédőszer-forgalomról kell jelentést készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A felügyeleti díj fizetési kötelezettek körét a törvény 47/B. -a rögzíti, amelyben szintén nem találhatók a növényvédő szereket előállító és/vagy forgalomba hozó gazdálkodó szervezetek, csupán a (2) bekezdés f) pontja utal ismét az engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/ EK rendelet szerinti EK-műtrágyát előállító vagy forgalomba hozó vállalkozásokra. Itt megint az a tisztázandó kérdés, hogy az engedélyköteles termék megnevezés mit takar? Vonatkozik e a kizárólag külföldi forgalmazókra? Összefoglalva a vegyipar értelmezése szerint bár a jogszabály konkrétan nem rendelkezik arról, hogy a nem magyarországi forgalmazás esetére nem terjed ki a hatálya, ez a következtetés értelemszerű. Folytatás a következő oldalon 3

4 Élelmiszerlánc felügyeleti díj hatósági állásfoglalás Folytatás az előző oldalról A MAVESZ által feltett kérdésekre és megjegyzésekre Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a következő válaszokat adtak: A növényvédőszer-gyártás, import és forgalmazás mindegyike felügyeleti díj köteles tevékenység. Akkor vonatkozik a törvény a külföldön értékesítő növényvédőszer-gyártóra, ha Magyarországon van nyilvántartva, itt adózik utána. Ugyanez vonatkozik azokra, akik kizárólag külföldön forgalmaznak. A jogszabály szerinti fogalom: engedélyköteles termék: a növényvédőszer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, - segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EKműtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött A évi XLVI. tv. hatálya kiterjed: 2. (2) f) az engedélyköteles termék, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra A 47/B (2) f)alapján : Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki: f) engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz, Mindezek szerint azon vállalkozások, akik a fenti tevékenységet Magyarország területén végzik, a felügyeleti díj hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a terméket külföldre exportálják, vagy importálják. ugyanis a hatóság felügyeleti tevékenysége rájuk is kiterjed. 4

5 Vegyész Alapítvány pályázat középiskolások számára A Magyar Vegyipari Szövetség és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete szervezésében a Ve- gyész Alapítvány pályázatot hirdet középiskolai tanulók számára a kémia, mint tudomány és a vegyipar, mint gazdasági és társadalmi tényező elfogadottságának témakörében. A pályázat célja egy olyan, maximum 15 A/4 oldal terjedelmű dolgozat készítése, A KÉMIA ÉS A VEGYIPAR SZEREPE A MA ÉS A JÖVŐ TÁRSADALMÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN címmel, amely bemutatja a kémia, a vegyipar szerepét, jelentőségét a modern társadalom, életforma kialakulásában,és várható, vagy elképzelhető szerepét a jövő társadalmi viszonyainak, életformájának további alakításában, az ebben rejlő lehetőségek, kihívások és veszélyek bemutatásával. A pályázaton részt vehet minden középiskolai tanuló, függetlenül az iskola típusától, beleértve a határon túl élő diákokat is. A pályázatot a következő címre kell beküldeni: elektronikusan: kozpont@mavesz.hu és/vagy levélben: MAVESZ 1036 Budapest, Bécsi út 85. A pályázaton fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, a középiskola nevét és címét és azt, hogy a beküldő melyik osztályba jár. Az tárgyában vagy a borítékon fel kell tüntetni: PÁLYÁZAT. A pályázat díjazása: 1. díj: Samsung Galaxy 10.1 TAB 2. díj: Acer Aspire ONE netbook 3. díj DPS E750 e-book olvasó A pályázat beküldésének határideje: november 10. A pályázatokat a Vegyész Alapítvány Kuratóriuma értékeli, és a nyerteseket december 11-ig írásban értesíti. A díjak átadására ezt követően december hó folyamán kerül sor ünnepélyes keretek között. A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítás ad: Szikszay Gábor szikszay@mavesz.hu telefon:

6 MAVESZ Közgyűlés iparági stratégiákon dolgozik az NGM - fejlesztés és innováció a BASF Csoportnál - nagy szóródás a vegyipari ágazatok teljesítménye között Dr Blazsek Istvánt, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatóját választotta meg újabb egy évre ének a Magyar Vegyipari Szövetség a május 18-án Budapesten tartott rendes évi közgyűlésén. A résztvevők Szövetségünk alévé választották Pethő Zsoltot, a TVK Nyrt. vezérigazgatóját és Klement Tibort, a BorsodChem EBK igazgatóját. Az érintett tagvállalatoknál bekövetkezett személyi változások, illetőleg az ségi tisztségről más kötelezettségek miatt történt lemondások folytán a Szövetség ségének új tagjaivá választották Bige Zoltánt, a Bige Holding Kft. FB ét, Csaszny Mártont, a MATERIÁL vegyipari Szövetkezet ét és Glódi Attilát, az EVONIK International AG Magyarországi Fióktelepének regionális értékesítési vezetőjét. (Az új összetételű ség névsorát hírlevelünk melléklete tartalmazza.) A közgyűlés szakmai programja keretében a kormány iparpolitikájáról, a vegyipari ágazati stratégiáról Zsarnóci Csaba belgazdaságért felelős helyettes államtitkár (NGM) tájékoztatta a közgyűlést. Dr Herbert Fisch, a BASF Hungária & Dél-Kelet Európa ale a piacvezető nemzetközi vegyipari társaság 2025-ig szóló fejlesztési és innovációs stratégiájának főbb elemeit ismertette. A Közgyűlés Dr Blazsek István előterjesztésében és szóbeli kiegészítésével jóváhagyta az ség éves jelentését a magyar vegyipar évi teljesítményéről és a MAVESZ érdekképviseleti munkájáról, és elfogadta a Szövetség évi költségvetését. A közgyűlésen elhangzott előadások letölthetőek Szövetségünk honlap- jának címoldaláról ( 6

7 A Magyar Vegyipari Szövetség Elnökségének tagjai A MAVESZ május 18-i közgyűlésén tartott választás eredményeként a Szövetség irányító testülete az alábbi összetételben működik: Elnök Dr. Blazsek István vezérigazgató Nitrogénművek Zrt. Alök Pethő Zsolt Klement Tibor Horváth Sándor vezérigazgató EBK igazgató ügyvezető vezérigazgató TVK Nyrt. BorsodChem Zrt. ZOLTEK Zrt. Elnökségi tagok Bige Zoltán FB Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. Csaszny Márton MATERIÁL Vegyipari Szövetkezet Dr. Herbert Fisch BASF Hungária Kft. Glódi Attila regionális értékesítési vezető EVONIK International AG Magyarországi Fióktelepe Kárpáthegyi Tibor vezérigazgató VSZM Kft. Franco Ossola vezérigazgató DUNASTYR Zrt. Dr. Patak Péter NOVOCHEM Kft. Sárosi György HUNGÁRIA Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. Tímár Éva SOLVAY Kémia Kft. Budai Iván igazgató Magyar Vegyipari Szövetség Söptei Csaba Magyar Festékgyártók Országos Szövetsége Dr. Szalay László Magyar Növényvédőszer-gyártók Szövetsége Tuza Attila Műanyag Csőgyártók Szövetsége TU-BA Trade Kft. 7