A K A ZÁRI CÁPAFOGAS RÉTEG HALMARADVÁNYAI. M. Áll. Földtani Intézet, Budapest, Stefánia űt 14. H-1143
|
|
|
- Róbert Lukács
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A K A ZÁRI CÁPAFOGAS RÉTEG HALMARADVÁNYAI 'S olt P éter M. Áll. Földtani Intézet, Budapest, Stefánia űt 14. H-1143 ETO: /38: ( ) Tárgyszavak : hal, cápafog, miocén, Mátra A Mátra hegységtől északnyugatra fekvő Kazár község határában feltárt kárpáti korú congeriás rzehakiás homok tömegesen tartalmaz halmaradványokat. A cápák 80%-a Odontaspidae, 10% Carcharhinus, Scyliorhinus és Galeidae, a csontos halak szinte kizárólag Sparidaek. A brakkvízi faunára jellemző a csökkent termet, a sekélyneritikus és litorális fajok túlsúlya. A Magyar-középhegység miocén tengeri üledékeiből gyűjtött csúcsragadozó porcoshalak közt megfigyelhető dominanciaváltozások: Isurus Lamna Hemipristis (eggenburgi), Odontaspis (kárpáti), Procarcharodon Myliobatis (bádeni). Kazár községtől (Heves megye) északra az Aranyosipusztára vezető mélyút rejti az Egyházasgergei Homokkő Formációba sorolt Kazári Homokkő Tagozat (Hámor G. 1985) típusszelvényét. A feltárásban az ottnangi cardiumos homok legfelső limonitos rétegére diszkordanciával települő (1. ábra) kárpáti congeriás rzehakiás (Bohnné Havas M. 1971) homok alsó 2 8 cm-es sávja tömegesen tartalmaz cápafogakat, rájatüskéket, csontoshalak fogait, csonttöredékeit. A leletek mennyiségére jellemző, hogy egy tenyérnyi felületen sokszor db is előfordulhat, ugyanakkor sem az alatta, sem a fölötte levő rétegben nem találtunk egyet sem. Arra a kérdésre, hogy ezt a rendkívül gazdag cápafogas réteget valamely ökológiai faktor hirtelen megváltozása miatt bekövetkezett tömeges pusztulás, vagy a faj súly szerinti üledékosztályozódás, esetleg az árapály (fenékáramlások stb.) révén kialakuló felhalmozódás, netán valami más hozhatta létre, egyértelmű választ még nem adhatunk. A csontok barnásak, a fogak szürkések, barnák, jó megtartásúak, a kopottak aránya 1 % alatt van, koptatottságuk inkább a funkció következménye, távolabbi szállítódás nem valószínű. A területről N oszky J. (1930) említ Lamna fogakat, a gyöngyösi Mátra Múzeumban Legányi Ferenc gyűjtéseinek köszönhetően több mint 1200 halleletet ismerünk (Solt P. 1988) Kazárról. A hetvenes évek végén kezdtünk a Földtani Intézet Ősgerinces gyűjteménye részére komolyabb leletmentésbe (Kordos L. Solt P. 1982), azóta az iszapolásnak köszönhetően 1 2 mm-es fogacskákra is szert tehettünk. Meglepő, hogy az immár 1600-at is meghaladó leletanyagban mindössze egy otolit volt. Az átvizsgált 2600 halmaradványból az alábbi taxonok voltak meghatározhatók: Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima (A gassiz) O. (Syn.) cuspidata cuspidata (A gassiz) 0. (Syn.) divergens Solt Isurus desori (A gassiz) 1. hastalis hastalis (A gassiz)
2 I. retroflexus (A gassiz) Isurus sp. indet. Lamna cattica (Philippi) Lamna sp. indet. Alopecias exigua (Probst) Scyliorhinus distans (Probst) Scyliorhinus sp. indet. Carcharhinus priscus (A gassiz) C. (Scoliodon) taxandriae (Leriche) C. (Prionodon) sp. indet. C. (Hypoprion) acanthodon (Le Hon) Galeocerdo aduncus (A gassiz) Galeorhinus affinis (Probst) Eugaleus minor (A gassiz) Paragaleus pulchelus (Jonet) Sphyrna sp. indet. Squatina subserrata (Münster) Aetobatis arcuatus (A gassiz) Trygon sp. indet. Dasyatis sp. indet. Sparus cincim (A gassiz) Sparus sp. indet. Diplodus cervinus Lowe Diplodus sp. indet. Pagrm sp. indet. Pagellus sp. indet. Dentex sp. indet. Taurinichthys sp. indet. Noha leletszámát tekintve a kazári hallelet nagyságrendileg messze fölülmúlja az összes többi eddig ismert hazai lelőhelyet, ugyanakkor összetételét, az egyes alakok arányát tekintve mégis meglehetősen egyveretű. A cápák több mint 80%-át az Odontaspidae család uralja (I. tábla 1., 2., 3.), amelyek a miocénben gyakoriak, de a kazáriaknál általában nagyobbak. Mai leszármazottaik a homoki cápák, lándzsafogú cápák a mediterrántól a trópusokig mindenütt megtalálhatók, elsősorban a partközeli (70 m-nél nem mélyebb) vizekben. Kedvelik a folyótorkolatokat, s csak egy fajuk keresi a mélyebb régiókat. Az Isuridák az alsó-miocénben elterjedtebbek, Kazáron keveset találtunk, a mai makocápák csak a trópusi tengerekben élnek, a nyílt vizekben ritkábbak. Az alsó-miocénre ugyancsak jellemző nagy Lamnák hiányoznak, csak néhány kisebb alakjukat találtuk meg, a melegebb vizeket kerülő heringcápák a nyílt óceánok lakói. A kék cápák számos ma élő faja szintén nyílt vízi. Kisebb fajaik keresik föl a partközeli területeket. Ez utóbbiak (I. tábla 5.) kerültek elő a lelőhelyről. A tigriscápák (Galeocerdo) főként az Indopacifikum szubtrópusi-trópusi neritikus régióiban, a pörölycápák (Sphyrna) a hideg zónák kivételével mindenütt előfordulnak; itt csak néhány fog utal rájuk. Viszonylag sok apró fogacska jelzi a macskacápák (Scyliorhinus) (I. tábla 6.), a nyestcápák, a sima cápák (Mustelus) és a kutyacápák (Galeorhinus) (I. tábla 4.) jelenlétét. Ezek a kistermetű halak Európa partjain is gyakoriak. Az angyalcápák (Squatina) mérsékelt és meleg tengerek sekély litorális régiójának aljzatán élnek. A fenéklakó tüskés ráják (Dasyatis) (I. tábla 7.) némelyike a trópusi folyókba is felúszik. A csontoshalakat szinte kizárólag a Sparidák képviselik, a tengeri keszegek, durbincsok az európai sekély vizek jellegzetes lakói, trópusi fajai nagyobbak. Teljesen hiányoznak a bathiális Hexanchusok (hatkopoltyús cápa), nincs jelen az alsómiocénben gyakori Hemipristis, sem a bádeniben elteijedt Procarcharodon (a fehér cápa őse),
3 i [ n n ^ seei ee g 7EE3 s 4 1. á b ra. A cápafogas réteg helyzete Kazár útbevágásnál 1. Humusz, 2. slír, 3. keresztrétegzett homok, 4. congeriás rzehakiás homok, 5. limonitos diszkordáns felület, 6. cardiumos homok, 7. agyag, 8. cápafogas réteg F ig. 1 Position of the shark-tooth-bearing bed at the Kazár roodcut 1 Soil, 2 schlieren, 3 cross-bedded sandstone, 4 Congeria Rzehakia-bearing sand, 5 limonite-coated surface of unconformity, 6 Cardium-bearing sand, 7 clay, 8 bed with shark teeth hiányoznak a nagy sasráják (Myliobatis). A faunaképen megfigyelhető az a váltás, mely a szűkebb területen (Észak-Cserhát, Nyugat-Mátra) a miocénen belül néhány lelőhellyel különösen jól reprezentált. Az eggenburgit (Ipolytarnóc) jellemzőlsurus Lamna Hemipristis dominanciát a bádeni zátonyfáciesekben (Mátraszőlős) jelentkező Procarcharodon Myliobates többségtől a kazári kárpáti korú rétegekben az Odontaspisok hegemóniája választja el (1. ábra). A bathiális fajok hiányoznak, a pelagikusok alárendelt szerepet töltenek be, a sekély neritikusok és a litorálisok kerülnek előtérbe. Megfigyelhetünk egy jelentős méretcsökkenést is, mely talán a csökkentsósvízi, brakkvízi környezet következménye. Az indopacifikus Tethysalakok közé atlantiak keverednek ( 1. táblázat). A Budapest környéki kárpáti korú rétegekben (Cinkota, Fót, Dunakeszi, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom) nagyobb számban és méretben található nyílt vízi alakok azt sejtetik, hogy a kazári terület nyílt tengeri kapcsolatait a kárpátiban ebben az irányban is nyomozhatjuk. A felső-ausztriai Schárding am Inn ottnangi rétegeiből írt le O. Schulz (1972) a kazánhoz hasonlóan gazdag halfog-breccsát. Itt is az Odontaspisok dominálnak, a cápák több mint 90% -át teszik ki. Utánuk következnek az Isurusok, van néhány Carcharhinus és Squatina (ez utóbbiak a hiányzó ráják ökológiai helyét foglalják el). Ismertek erről a lelőhelyről krokodil- és sziréna-leletek is, Kazáron eddig csak halakat találtunk. A Bécsi-medence kárpáti emeletéből írt le R. Brzobohaty (1967) otolitokat. Ott a fauna majd 99%-a litorális és sekélyneritikus.
4 A halak dominanciaváltása a magyarországi miocénben Change of fish dominance in the Hungárián Miocéné 1. tá b l á z a t - T a b le 1 Taxon Kor Eggenburgi Ottnangi Kárpáti Alsó-bádeni Feisö-bádeni Szarmata H e x a n c h m O d o n ta s p is Isurus L a m n a P r o c a r c h a r o d o n S c y lio r h in u s A lo p e c ia s C a r c h a r h in u s C. ( S c o li o d o n ) C. ( P r io n o d o n ) C. ( H y p o p r io n ) G a le o c e r d o H e m ip r is tis S p h y r n a S a u a tin a D a s y a tis M y lio b a tis A e t o b a tis S p a m s D ip lo d u s P a g r u s P a g e llu s D e n t e x IRODALOM - REFERENCES B r z o b o h a t y R. 1967: Dic Otolitcnfauna dér Karpatischen Serie. Chronostratigraphie und Ncostratotypen miozán dér zentralen Paratethys. M, Kárpátién.: H á m o r G. 1985: A nógrád cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geol. Hung. ser. Geol. 22. K o r d o s L. S o lt P. 1984: A magyarországi miocén tengeri gerinces faunaszintek vázlata. Földt. Int. Évi Jel ről: N o s z k y J A Magyar-középhegység ÉK-i részének oligocén miocén rétegei. II. A miocén. Ann. Mus. Nat. Hun. XXVI.: J o n e t S. 1978: Le tortonien supérieur (TVII b) des environs de Fonté datelha (Peninsulede Setubal) et ses faunes. Com. Sérv. Geol. Port. 63.: S c h u l z O. 1972: Eine Fischzahn-Brekzie aus dem Ottnangien (Miozán) Oberösterreichs. Ann. Nat. hist. Mus. 76.: , Wien. S olt P. 1988a: A Mátra Múzeum őslénytani gyűjteményének halmaradványai. Föl. Hist. nat. Mus. Matra 13.: : Odontaspis (Synodontaspis) divergens n. sp. a csillaghegyi oligocénből. Földt. Int. Évijei ról: S t e u b e n K. S c h. 1978: Die Haie dér Sicben Mecre.
5 FISH FOSSILS OF THE SHARK-TOOTH-BEARING BED AT KAZÁR by P. S olt Hungárián Geological Institute Budapest, Stefánia út 14. H-1143 Key-words : fish, shark teeth, Miocene, Mátra Mts (Hungary) UDC: /.38: ( ) The Karpatian Congeria Rzehakia-bearing sands at the village Kazár, situated NW of the Mátra Mts is extremely rich in fossil fish remains. Some 80% of the sharks are Odontaspidae, 10% are Carcharhinus, Scyliorhinus and Galeidae, while the osteous fish fauna consist almost excusively of Sparidae. Characteristic of the brackish-water fauna is the smaller body and the predominant proportion of shallow-neritic and littoral species. Among the top-predatory cartilaginous fish collected from the Miocene sediments of the Hungarian Central Range changes in predominance can be observed as follows: Isurus Lamna Hemipristis (Eggenburgian), Odontaspis (Karpatian), Procarcharodon Myliobatis (Badenian).
6 I. tábla Plate I 1. Odontaspis (Synodonlaspis) acutissima acutissima ( A gassiz) első alsó fog, külső oldal természetes nagyság. 2. Odontaspis (Syn.) cuspidata cuspidata ( A gassiz) oldalsó felső fog, belső oldal 0,5-ös kicsinyítés. 3. Odontaspis (Syn.) divergens Solt oldalsó felső fog, belső oldal természetes nagyság. 4. Galeorhinus affinis (P robst) oldalsó fog, belső oldal, N =5X 5. Carcharhinus priscus (A gassiz) ' oldalsó felső fog, külső oldal, N =5X 6. Scyliorhinus distans (P robst) oldalsó fog, külső oldal, N =5X 7. Dasyatis sp. indet, N =5X 8. Diplodus cervinus Lowe, N = 5X 9. Dentex sp. indet, N =5X
A MAGYARORSZÁGI MIOCÉN TENGERI GERINCES FAUNASZINTEK VÁZLATA. M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143
A MAGYARORSZÁGI MIOCÉN TENGERI GERINCES FAUNASZINTEK VÁZLATA K o r d o s L á s z l ó S o l t P é t e r M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO 590 574 551 782(439) Tárgyszavak Vertebrata,
Ősállattan. Hétfő 16:00 Eötvös-terem
Geológia és Környezettudományok tagozatok. Hétfő 16:00 Eötvös-terem 1. Botfalvai Gábor (ELTE TTK) 2. Juhász Judit (EKF TTFK) 3. Juhász Tamás János (EKF TTFK) 4. Makádi László (ELTE TTK) 5. Pászti Andrea
A danitz-pusztai homokbánya porcoshal maradványainak vizsgálata
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 9 24 A danitz-pusztai homokbánya porcoshal maradványainak vizsgálata JUHÁSZ TAMÁS JÁNOS ABSTRACT: (Late Miocene (Pannonian) age Chondrichthyes of the
Ősmaradványok nyomában Ipolytarnóc földtani megismerése I.
Ősmaradványok nyomában Ipolytarnóc földtani megismerése I. A kötetet kiadja: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Felelős kiadó: Rónai Kálmánné igazgató A kötetet szerkesztette: Guba Szilvia, Szarvas Imre Technikai
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
Á Ó Ó Í Í Í Ú É Á Á Í Í Ú Ú Í Í Ő Í Í Í Ú Ú Ú Ú Ú Ű É ÉÉ É Í Í Í Í É Í Í Í É Á É Í Ú Í Í É Í É Í Í Ú Í É Ú Á Ú Ú Í Í Ő É Í Í Í Í Í Í Á Á É Í Ő Ő Ő Ő Í Í Í Í Í Ő Ő Í Í Í Í Í Ö Ú Ú Ú É Ű Í Í Ú Í Í Í Ú É
Az atkári késő-miocén csontleletről 1
Földrajzi Értesítő 2008. LVII. évf. 3 4. füzet, pp. 249 255. Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Fábián Szabolcs Ákos 2 Kovács János 2 Varga Gábor 2 Abstract On the Late Miocene fossil bone finds of
O D O N TASPIS (SYN O D O N TA SPIS) D IV E R G E N S N. SP. A C S IL L A G Y H E G Y I O LIG O CÉNBÖ L
O D O N TASPIS (SYN O D O N TA SPIS) D IV E R G E N S N. SP. A C S IL L A G Y H E G Y I O LIG O CÉNBÖ L Solt Péter M Áll Földtani Intézet Budapest, N épstadion út 14 H-1143 ETO 567 31 551 781 5(234 373
DIATOMÁK ÖKOLÓGIAI VÁLTOZÁSAI A PANNÓNIAI-MEDENCE NEOGÉN RÉTEGSORÁBAN. M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143
DIATOMÁK ÖKOLÓGIAI VÁLTOZÁSAI A PANNÓNIAI-MEDENCE NEOGÉN RÉTEGSORÁBAN H a jó s M a r t a M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO 561 26 551 782(1-924 55) T á rg y sz a v a k Dia torna,
Legányi Ferenc munkássága az ősgerincesek gyűjtésében
Fol. Hist,-nat. Mus. Matr. 10. 1985 Legányi Ferenc munkássága az ősgerincesek gyűjtésében KORDOS László Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet ABSTRACT: LEGÁNYI, Ferenc as a collector of paleovertebrates.
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments
Clionidae bioerózió késő-oligocén osztrigákon (Wind-féle téglagyár, Eger)
Földtani Közlöny 134/1, 41-53. (2004) Budapest Clionidae bioerózió késő-oligocén osztrigákon (Wind-féle téglagyár, Eger) Bioerosion of Clionid Sponges on the Valves of Late Oligocène (Wind Brickyard, Eger,
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
Nógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
ö ö ő ö ö ő ĺ ő Ü í ü ó Ü ő ö ö ó ő ö ĺ ő ó ö ł ĺ í ö Ü ö ő ĺ ő ú ő í ĺ ó ü ó ó ó í ó Ü Ü ó ő ú í ó ó ó ü ú ó Ü ĺ ő ő í ĺ ü ő ó Ü Ü ő ő ő ú ö ö ő ő Ü ó ö ö ö Ú í ő ó ó ö ű ö ü ő ó Ü ú Ü ó ő í ő Ü ö ő ó
PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai
ANNALES HISTORICO-NATURALES Tomus V I I I. MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Series nova 1957 A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e
Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig
Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió
A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 183-186 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára A cervae J. Friv. ökológiai
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
Melegkedvelő flóra elemek evolúciója
Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
ő Á ó ü É Á Á é ó í É ú í Ú é ó Á ú ő ü é ó ü ö ű é ü é ó ö ú ó ű ö é é ő é ó ó ó é ö é ö ö é ö é ő ó ó é ö é ú Á Á é ü ő ü ö í é ö ü í é ü é ó ü ü ö ú é é é ő ü é ü é ö ó é ó í ó é é ő ü ö é ö ö ó é ö
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
é é ó ű ó í é é é ő í ő é ö ó é é é é ó í é ó ó ó ú ő é é é ö ü é é é é ú í é é ő í é ő é é ú é é é ó ő é ú é ó é ő é é é é é é ő ó ó é é ő é ú ó ő é é é é é ö ö é ú ö ő é é ő ő ó ú ö ő í ő ó ű é é ő é
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz
2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és
Kezedben a múlt! Bodor emese Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest
Kezedben a múlt! Bodor emese Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest E-mail: bodor.emese@mfgi.hu A Magyarhoni Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai és az Őslénytani-Rétegtani Szakosztályai három-három
Halak. Gnathostomata altörzs Chondrognathostomata. Cápák és ráják - Elasmobranchii alosztálya Tömörfejűek - Holocephali alosztája
Halak Gnathostomata altörzs Chondrognathostomata Porcoshalak - Chondrichthyes osztály Cápák és ráják - Elasmobranchii alosztálya Tömörfejűek - Holocephali alosztája fejlett érzékszervek, szaglás, látás,
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.
A SZÉPVÖLGYI "KISCELLI AGYAG" FORAMINIFERA FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA. Lelkes György
ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones palaeontologicae) 16. (1970.) pp.9-18. 9 A SZÉPVÖLGYI "KISCELLI AGYAG" FORAMINIFERA FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA Lelkes György Bevezetés A vizsgálati anyag a klasszikus HANTKEN-féle
Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting
ő í í ü í ö ú í ö ú ö í ú ő í Ó ő ü í Í ö ö Í í í í í Í í ű ő ö í ő ö ö íá í íí í ő ö ő Í ö Ó ö ö ü ö ö ö ő É í í Í ő ő ő ő ő ő ő ő ö ú ő ú ú ő ö ö ú ú ö ú í ő Ó ö ő Í í ü í ö ú ő ö ő ú ő í ő ö ü Í í ö
A Bükk-fennsík déli leszakadási övezetének biofáciesei
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 17-26, 1990 A Bükk-fennsík déli leszakadási övezetének biofáciesei DETRE Csaba Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest ABSTRACT: (The biofácies of the Southern Margin Zone
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Főbb jellemzőik. Főbb csoportok
Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
A Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
Újabb Teredolites előfordulás a Nógrádi barnakőszén medence miocén (ottnangi) kéződményeiben
GECSE Zsuzsanna 1 - BOZSIK Ágnes 2 (13 ábra, 2 táblázat) Földtani Közlöny 137/2, 227-238, (2007) Budapest Újabb Teredolites előfordulás a Nógrádi barnakőszén medence miocén (ottnangi) kéződményeiben New
A Somlóvásárhelyi Formáció
A MagyarFöldtani és Geofizikai Intézet Évi Jelentése, 2012 2013 157 A Somlóvásárhelyi Formáció The Somlóvásárhely Formation SELMECZI ILDIKÓ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 1143 Budapest stefánia
Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése
A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése Pándi Balázs 1 A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló hatályos jogszabályban megfogalmazottak alapján a Magyar Honvédség Hálózata 2 mentesített az Elektronikus
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi írta : HERRMANN MARGIT, Budapest Pápa és Devecser környékén Strausz László megállapításai szerint (l)a felszíni pannóniai homokrétegek
ľ ú á Ö á á ĺ ľ Ż á ö óľ ö ő ö á ó á ü ő ü ú ľ á ü ö ö á ó ó á á í ő ő á á ó ĺ ő í á ő ü á í á ő ó ű ő ú á ö ń ö ő ö ö á ö ü ő Á á á í á á ü ö ü ő Ĺ ö ö ę á ü ü á ő Ĺ ý ź í ú ü Ł ö ő á ő Í á á ź á ö ő
Budai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
A döntés meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT A VÁROSI ÉRTÉKTÁR ÚJABB FEJEZETEINEK ELFOGADÁSÁRA
PÁSZTÓI MÚZEUM Dr. Hír János ig. 3060 Pásztó Múzeum tér 5.. : 32/460-194 Ikt.sz.: 1-106/2014 A döntés meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT A VÁROSI ÉRTÉKTÁR ÚJABB FEJEZETEINEK ELFOGADÁSÁRA
A monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)
Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Építészeti és építési alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
Néhai KOVÁCS Lajos professzor Mecsek hegységi középső-jura ammoniteszei
142/4, 313 320., Budapest, 2012 Néhai KOVÁCS Lajos professzor Mecsek hegységi középső-jura ammoniteszei GALÁCZ András ELTE Őslénytani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; galacz@ludens.elte.hu
Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint
Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint Ceresit CP 48 Dichtelast XPRESS oldal 1 / 6 Biztonsági adatlap (SDB) száma: : 305055 Felülvizsgálat ideje: 19.06.2012 Nyomtatás ideje: 27.10.2012 1. SZAKASZ: Az
Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)
Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
Ü Éü É ü í í Í ö Ü Ú ú Ó í ő í Ö ű ö Ó ú Ű ü í Ó ö Ó Ü Ó Ó í í ú í Ü Ü ő Ú Ó Ó í ú É ÉÉ É Á Ü Ü Ü Ú ő í Ő Ó Ü ő ö ü ő ü ö ú ő ő ő ü ö ő ű ö ő ü ő ő ü ú ü ő ü ü Í ü Í Á Ö Í É Ú ö Í Á Ö í É ö í ő ő í ö ü
ú Ú Ö É ú ü í í ü í í í í ü Ú í ű í ú ü ü í í ü ü í ü ü ú Í í ű í ü ü Ü í í ü í ú ű ú ú í í ü ú í ü É ü Ö í í ü ú ű í í ü í ű í í Í Ö í í ü Ö ú É Í í í í ü ű ü ű ü ü ü ü í í í í ú í ü í ú É ü ü ü ü í ü
ó ó ú ú ó ó ó ü ó ü Á Á ü É ó ü ü ü ú ü ó ó ü ó ü ó ó ú ú ú ü Ü ú ú ó ó ü ó ü ü Ü ü ú ó Ü ü ű ű ü ó ü ű ü ó ú ó ú ú ú ó ú ü ü ű ó ú ó ó ü ó ó ó ó ú ó ü ó ó ü ü ó ü ü Ü ü ó ü ü ü ó Ü ó ű ü ó ü ü ü ú ó ü
Á ű ő ö Í é é ő Ö Ö é ő Ö ő ö é é Ö ü é ó Ő é é ó é ó é é é é Ö ó ó ő é Ü é ó ö ó ö é é Ő ú é é é é ő Ú é ó Ő ö Ő é é é é ű ö é Ö é é ó ű ö é ő é é é é é é é é é Ö é Ö ü é é é é ö ü é ó é ó ó é ü ó é é
:.::-r:,: DlMENZI0l szoc!0toolnl ránsnnat0m A HELYI,:.:l:. * [:inln.itri lú.6lrl ri:rnl:iilki t*kill[mnt.ml Kilírirlrln K!.,,o,.r*,u, é é é ő é é é ő é ő ő ú í í é é é ő é í é ű é é ő ő é ü é é é í é ő
Ü Ö Á Á Á Á Á É ű Ü Ú ű ű Á É ű Ú Ü ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ü Ü Ü Ö Ö Ú Ö Ü Ö ű ű ű ű ű Á ű Ú ű ű ű ű ű É Á Ö Ö Ö ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű Ü Ö Ü Ó Ö ű ű ű
Ö Ó ú É ű É Ö Ö Ö Ü Ó Ú É ú É Ü Ú ú Ü ű ú Ü Ö Ö ú ű Ú ű ű ú Ö Ö Ö Ö É ú ú Ő Ö ú Ü Ó ú Ú Ü Ö ű ű ű Ö ű ú Ó ű Ö Ü ű ú ú ú ú É ú Ö ú ú Ü ú Ó ú ú ú ú ú ú ű ű ú ű ú ú ű Ö ú ú ú ű Ö ú ű ú ű Ü Ö Ü ű Ü Ö ú ú Ü
ű Ő ű Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ú Ü Ő ű Ö ű Ü ű Ö ű Ú ű ű Ű É É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű É Ű É Ü Ü Ú É É ű ű ű Ü ű É É Ű É ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű ű Ö É Ó É É É Ü
Á Á Ó É ö ó ó ó ő ő ó ö ő ő ű ó ú ö ó ó ő ó ü ó ó ő ó ó ő ó ü ó ő ő ő ó ő ő ö ó ó ó ö ö ü ö Á Á Ó ü ó ö ó ő ó ő ő Á É Á Ó ű ü ö ó ő ó ú ÉÉ ó ú ő ö ó ó ó ó ó ö ö ő ü ó ö ö ü ó ű ö ó ó ó ó ú ó ü ó ó ö ó
É É É ü É ó ó É ű ó ÉÉ ó É ó É É ó É ü ó ó Ó ű ó ó ó ó ü É ü ű ó É É É É ü ü ó ó ó ü É ó É ó É ó ó ó ü ü ü ü ó ü ü ü ü ó ű ű É Í Ó Ü Ö ó ó ó Ó ó ü ü ü ű ó ü ü ű ü ü ó ü ű ü ó ü ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó ó ű
Ť ł ľ ó ö ö ő ű í ó ö ö ó ó ó ó ĺ Ĺ ő Ú í ó Í ó Ö í ľ ö ö ú ő ű ö ú ĺ ü ö ö ó ü ú í ő ö ú í ö ö ö Ü ö ú ö ú í ŕ ő í ó ő ú í ő ó ű ö ó ó ú ő ó ó ó ő ó ó ö ö ő ó ö ö ü í ó ó ö ö í ö ö ó ĺ ú Á ö ö ú ú
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó
ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í
ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó