TÉMAVÁZLAT. Késztette: Kiss Ilona. Békéscsaba, február 22.

Átírás

1 TÉMAVÁZLAT A Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében elnevezésű TÁMOP B-2-13_ számú projekt keretében megvalósuló A szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek elemzése a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők adatbázisában szereplő adatok alapján. projektfeladathoz Késztette: Kiss Ilona Békéscsaba, február 22.

2 Tartalomjegyzék 1. Projektcél, vizsgálati cél 3 2. Idő és területi dimenzió, munkamódszer, a vizsgált adatok körének meghatározása Idő és területi dimenzió Munkamódszer A vizsgált adatok körének meghatározása 6 3. Javasolt témavázlat 7 4. Fogalommagyarázat Mezőnevek és leírásuk 14 2

3 1. Projektcél, vizsgálati cél A TÁMOP B-2-13_ azonosító számú pályázati program keretében a Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében címmel nyert pályázatot a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány által vezetett konzorcium. A konzorcium tagjai a Szent István Egyetem, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Tappe Hulladékgazdálkodási Kft. az Agro-Duál Kft., a Merian Foods Élelmiszeripari Kft., a Körös-Maros Biofarm Kft. és a Gyulahús Kft. A Projekt megvalósítása érdekében a projektben meghatározott cselekvési és pénzügyi ütemterv alapján a tagok az alábbi feladatok megvalósítását vállalták: 1. Munkáltatók biztosítása (foglalkoztatás bővítésében potenciálisan részt vevők) és képzésbe vonható egyének toborzása, bevonása; 2. Duális képzéseket népszerűsítő munkáltatói work shop-ok szervezése; 3. Megyei komplex humán erőforrás-felméréshez (kutatáshoz) elemzés készítése a nyilvántartott álláskeresők összetételéről és a bejelentett üres állásokról azok összetételéről. 4. Humánerőforrás-térkép vállalati igényfelméréséhez (piackutatás) kérdőíves felmérés lebonyolítása. Az eredményekről átfogó elemzés készítése. A fentiekben felsorolt harmadik projektcél elérése érdekében a szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek feltárása vonatkozásában a munkaügyi szervezet által nyilvántartott álláskeresők adatbázisában rendelkezésre álló adatok alapján a munkaerő-piac kínálati oldalának feltérképezése valósul meg. A munkaerő-piac keresleti oldalának elemzése, ezzel párhuzamosan ugyancsak a munkaügyi központ adatbázisából, a bejelentett üres álláshelyek jellemzőinek elemzésével valósul meg. Az elvégzett vizsgálatok alapján, egy újabb munkafázisban megtörténik a keresleti és kínálati oldal összevetése. Jelen dokumentum a munkaerő-piac munkaerő-kínálati oldalának feltérképezése érdekében megvalósuló vizsgálat módszertani anyaga, mely az elemzés témavázlatára tesz javaslatot, valamint ehhez az idő és területi dimenziót, a munkamódszert, és a vizsgálandó adatok körének meghatározását taglalja. Logikai sorrendiségében az utóbbiak áttekintésével, a záró fejezetben jut el a témavázlat javaslatáig. 3

4 2. Idő és területi dimenzió, munkamódszer, a vizsgált adatok körének meghatározása A munkaerőpiac makroökonómiai megközelítésében a munkaerő-kínálat a háztartások együttes munkaerő-kínálata, a munkaerő-kereslet pedig a gazdálkodó szervezetek együttes munkaerő-kereslete (alapvetően nemzetgazdasági léptékben). Az így felfogott munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat vizsgálata során abból lehet kiindulni, hogy tökéletes verseny viszonyai között értelemszerűen a munkaerőpiac egyensúlya is tökéletes, tehát minden állást kereső munkavállaló azonnal talál magának megfelelő munkát, és a munkáltatók is a felmerüléssel egy időben megtalálják a munkavállalót a megüresedett pozíciójukra. A valóságos munkaerőpiac persze távol áll ettől a tökéletes versenyt feltételező elvont elméleti munkaerőpiactól. A munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat tökéletes összhangja gyakorlatilag nem lehetséges. Elméleti megközelítésben akkor beszélünk egy ország, térség, foglalkozás munkaerőpiacán munkanélküliségről, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. A projektcélhoz kapcsolódva vizsgálatunk célja a munkaerő-piac kínálati oldalán a munka nélkül lévők jellemzőinek feltárása. Az előzőekben rögzítettek alapján a munkaerő-kínálat a háztartások együttes munkaerő-kínálata. A kínálati oldalról nem foglalkozunk azokkal a munkavállalókkal, akik jelenleg munkaviszonyban állnak vagy vállalkoznak, mert azt feltételezzük, hogy ők nem keresnek aktívan állást. A vizsgálat célcsoportját a jelenleg nem foglalkoztatott munkaerő-állományon belül az aktívan állást keresők csoportja képezi. E kör jól beazonosítható, hiszen ők az állami foglalkoztatási intézményrendszerben is megjelennek, így a vizsgálat konkrét célcsoportjaként a munkaügyi központok kirendeltségein nyilvántartott álláskeresőket azonosítjuk. 2.1 Idő és területi dimenzió Idő A vizsgálat időhorizontjának meghatározásához több alternatívából van lehetőség választani. A munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő álláskereső adatok kimutatásakor a hónap végi (minden hónap 20-a) záró létszám adatok használata a legelterjedtebb. A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének publikált adatai is alapvetően ezt az időállapotot veszik figyelembe. 4

5 A projekt keretében zajló munka lehetőséget ad arra, hogy - a projektcélokat és az adatfeldolgozás módszertani követelményeit szem előtt tartva - egyedi vizsgálati paraméterekkel éljünk, ezért jelen vizsgálat során nem a fenti zárónapi adatokkal, hanem az alábbi idődimenzióval dolgozunk. E módszer szerint a vizsgált adatok idődimenziójának vonatkozásban nem egy meghatározott zárónap, hanem időintervallum adja a vizsgálat alapját. Az érintett időszak: január december 31. időszakra eső 24 hónap, két teljes év. A választást az indokolja, hogy az egy adott időpontra vonatkozó stock adatok helyett a hosszabb időtartamot felölelő adatok teljesebb képet adnak az álláskeresők összetétel jellemzőiről, mert időben, munkavállalói csoportokban és földrajzi területben is többféle szegmens jelenik meg. E módszer alkalmazása során valamennyi, a vonatkozási időszakban megfordult álláskereső egyén adata egy alap adatbázisban kerül összegyűjtésre. Az egyének a vonatkozási időszakon belüli többszöri megjelenése kiszűrésre kerül, így minden álláskereső egyszer szerepel az állományban elkerülve az egyén jellemzőinek halmozását (azt hogy egy személy többszöri megjelenésével nagyobb hangsúlyt kapjon az adott személy pl. iskolai végzettsége, nyelvismerete, keresett foglalkozása, hiszen azt adott esetben nem három személy keresi, hanem egy személy háromszori rendszerben való előfordulása eredményezné). A vizsgált állományban, az álláskeresők munkanélküli nyilvántartásban szereplő legutolsó állapota szerint jellemzői találhatók. Ez a jelenleg is nyilvántartásban szereplők esetében az aktuális információkat jelenti, a korábban kilépők (és nyilvántartásba vissza nem kerülők) esetében a kilépéskori állapotnak megfelelő tartalmat. Területi dimenzió A projekt Békés megyében kíván gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködéseket generálni, ezért a munkaerő-piac kínálati oldalának vizsgálata során ehhez igazodva a nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában is a Békés megyei információkat vizsgáljuk. A területi dimenzió meghatározása során a Békés megyében működő munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartásba vett álláskeresők adatait vizsgáljuk. Ezek meghatározásához az egyént regisztráló munkaügyi kirendeltség Békés megyéhez tartozása jelenti a szűrés főszempontját. A feldolgozás elsődleges területi bázisát a Békés megyére aggregált adatok adják. A vizsgálat célcsoportjának területi meghatározásában a megyein belül járási szintű információk is kinyerhetők. Több vizsgálati téma tekintetében ajánlott a kirendeltség illetékességi területére a járásra vonatkozóan is elemzést végezni, mert az álláskeresők összetétel adatainak egyedi területi jellemzői vannak. A járásnál kisebb területi dimenzió (település) alkalmazását a vizsgálati célhoz nem tartjuk indokoltnak, így erre a szintre nem szükséges az elemzés fókuszát kiterjeszteni. 5

6 2.2 Munkamódszer A munkaerő-piac kínálati oldalán rendelkezésre álló jelenleg szabad munkaerő jellemzőinek feltárása leíró kutatással történik. Ennek célja a megfigyelt sokaság, jelen esetben a munkaügyi szervezetben nyilvántartott álláskeresők jellemzőinek pontos leírása, bemutatása. Ezzel a munkamódszerrel csak arra a kérdésre fogunk válaszolni, hogy vizsgált csoport milyen karakterekkel írható le, milyen jellemzőkkel bír. A leíró kutatás során a nyilvántartott álláskeresők minél több aspektusból történő vizsgálatával a rájuk jellemző sajátosságok minél pontosabb leírására törekszünk, azt viszont, hogy miért éppen ezekkel rendelkeznek, a vizsgálat keretében nem kutatjuk. A projektcél elérése érdekében a leíró kutatáson belül adatbázis elemzés történik. Az adatbázis a munkaügyi szervezet által a saját működése érdekében kialakított és fenntartott rendszeréből származik. Ennek tartalma az álláskeresők nyilvántartásához, elhelyezkedéséhez, közvetítéséhez, támogatásához, szolgáltatásához kialakított információigényhez, és munkafolyamatokhoz igazodik, így a legszélesebb merítési lehetőséget biztosítja az elemzéshez. Az adatbázis tartalma megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a projektcél érdekében a munkaerő-piac kínálati oldalának feltérképezéséhez feltételezhetően szükséges kapcsolódó alapinformációk is elérhetők legyenek (pl.: a munkáltatók által bejelentett munkaerőigényekben megjelenő munkavállalókkal szembeni elvárások). 2.3 A vizsgált adatok körének meghatározása Az adatbázisban a Békés megyében nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozóan a nyilvántartással, ellátással, keresett állással, szolgáltatásnyújtással, támogatással kapcsolatos információk egyénhez rendelhető elemi adat szintjén állnak rendelkezésre. Az adatbázisból mennyiségi kritériumként az álláskeresők elmúlt kétévi érintett létszámát, s minőségi szempontból az ezen időszakban érintett álláskeresők és az általuk keresett foglalkozások összetételére vonatkozó jellemzőket kívánjuk feltárni. A projektcél elérése érdekében a fentiekben említett minőségi és mennyiségi szempontok szerint az alábbiakat vesszük figyelembe: az egyén neme az egyén életkora az adatállomány legyűjtésének időpontjában az egyén iskolai végzettsége az egyén szakképzettsége (OSZK valamint OKJ kódrendszer szerint) o szakképzettség o tanfolyami végzettség az egyén regisztrációjának hossza hónapokban kifejezve 6

7 munkavállalói kompetenciák o az egyén idegen nyelv ismerete o az egyén számítástechnikai (IT) ismerete o egyén gépjármű vezetői képessége az egyén utolsó munkahelyén betöltött foglalkozás az egyén által keresett foglalkozás az egyén utolsó munkahelyén betöltött foglalkozás állománycsoportja az egyén utolsó munkáltatójának tevékenységi ágazata szervezeti egység azonosító az egyén megváltozott munkaképesség csökkenésére vonatkozó információ az egyén megváltozott munkaképességéhez kötött ellátás típusa az egyén ellátása ellátás/regisztráció megszüntetés műveletkódja be- és kilépési információk Az adatok közvetlenül gyűjtött alapadatok, melyek a feldolgozás során a célcsoport jellemzőinek leírása érdekében meghatározott szempontok szerinti csoportosításban kerülnek kimutatásra. Relációk és egyedi viszonyszámok képzése nem történik. A nagy elemszám kezelhetősége érdekében egyes ismérvek esetében (pl.: életkor illetve a regisztrációban töltött idő hossza tekintetében) értékkategóriák képzésére kerül sor. 3. Javasolt témavázlat A nyilvántartott álláskeresők, mint a munkaerő-piac kínálati oldalán megjelenő munkaerő-állomány jellemzőinek leírása és összefoglalása, valamint a projektben vállalt célok teljesülése érdekében végzett projekttevékenységekhez kapcsolódva A szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek elemzése a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők adatbázisában szereplő adatok alapján című elemzést az alábbi témák mentén javasolt elkészíteni: 1. A vizsgálat célja Az elemzés első fejezetében célszerű összefoglalni a projekt és a munkaerő-kínálat vizsgálatának projektben betöltött szerepét, illetve az ezekkel kapcsolatos legfontosabb információkat. Ki kell térni arra, hogy az elemzés legfontosabb célja a munkaügyi szervezet által nyilvántartott álláskeresők összetételének leírása. valamint arra, hogy e vizsgálat a projekten belül végzendő három nagyobb elemzésből álló projektmunka egyik eleme. 2. A vizsgálat eszköze, módszere (a módszertan alapján) Ebben a fejezetben ismertetésre kerül, hogy milyen módszerrel történik az álláskeresők adatainak feldolgozása, a vizsgálat alapját képező adatbázis főbb jellemzői, az idő és területi dimenziók, valamint az egyének nyilvántartásával kapcsolatos feltételek és értelmező magyarázatok, valamint az álláskeresők rendszerbe rögzített adatmezői. 7

8 3. A nyilvántartott álláskeresők jellemzői 3.1. A Békés megyében nyilvántartott álláskeresők száma és területi megoszlása Kerüljön bemutatásra a nyilvántartott álláskeresők vizsgált időszakban mutatkozó létszáma, valamint járásonkénti megoszlása. A területi szintű bontáshoz a Békés megyében található kilenc járás azonosítását és a hozzájuk tartozó települések besorolását az Az adatstruktúra és módszertan c. anyag 2.5 fejezete tartalmazza Nem, életkor szerinti összetétel Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mi a nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti összetételére a jellemző? Mi a jellemző az álláskeresők életkor szerinti összetételére? Az életkori bontáshoz kialakított kategóriák Az adatstruktúra és módszertan c. anyag 2.1. fejezetében találhatók. A kialakítás igazodik a KSH által alkalmazott csoportbontáshoz, alapvetően egyforma osztásközű (4 évenkénti) bontást tartalmaz. Az életkori bontások tetszőlegesen összevonhatók és igény szerint nagyobb léptékű csoportok képezhetők. Javaslat, hogy a munkaerő-piaci szempontból megkülönböztetett célcsoportokra (25 év alattiak, 50 év felettiek) történjen csoportösszevonás. Mi jellemző a nemek és az életkor területi (járási) eloszlására? 3.3. A nyilvántartott álláskeresők képzettsége Iskolai végzettség Szakképzettség Ezekben a fejezetekben az alábbi kérdésekre keressük a választ: Melyek a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételének jellemzői? Az iskolai végzettség vizsgálata a képzettség szintjeire, azon belül az egyes iskolatípusokra vonatkozik. Ebben a besorolásban az általános iskolai, szakmunkás, érettségizett, felsőfokú, azon belül az egyes iskolatípusok szerinti végzettség összetétel leírása történjen meg. A végzettségi szinteket és a hozzájuk kapcsolódó iskolatípusokat Az adatstruktúra és módszertan c. anyag fejezete tartalmazza. Mi a jellemző a nyilvántartott álláskeresők szakképzettségére? Erre a kérdésre az OSZK illetve OKJ rendszer szerinti besorolások mentén célszerű a választ megadni. A végzettség és szakképzettség feldolgozása során nem elkerülhető a több szakképzettséggel rendelkezők kezelésének kérdése. Ebben a tekintetben ennek a vizsgálatnak a keretében csak egy, a legmagasabb szintű, vagy az ügyfél által legfontosabbnak tartott végzettséget célszerű figyelembe venni. A szakképzettség vizsgálata ezért az ügyfél adatbázisból az OSZK az OKJ és a tanfolyam rögzítésére szolgáló mezők vonatkozásában is egy, az elsődlegesen 8

9 rögzített adat alapján történjen. Az OSZK (Országos Szakképzettségi Kódok) rendszerét az országosan egységes, valamennyi szintű szakképesítést tartalmazó közös rendszer hiánya miatt az Állami Foglalkoztatási Szerv saját maga alakította ki és alkalmazza valamennyi adatbázisában. Az OSZK besorolás valamennyi szakképzettséget tartalmazza, és a nyilvántartott álláskeresők regiszter adatbázisában kötelezően kitöltendő mező. Emiatt erre vonatkozóan kellő kitöltöttség mellett lehet elemzést végezni. Az OSZK rendszerének leírása és tartalma Az adatstruktúra és módszertan c. anyag fejezetében található. A munkanélküli nyilvántartásban az egyén OKJ szerinti szakképesítésére vonatkozó információ kitöltési követelménye (a fentiekben vázolt, nem minden szintű szakképesítésre vonatkozik az OKJ problematika miatt) alternatív. Ez alapján nem minden szakképesítéssel rendelkező egyénnél található ebben a mezőben adat. Ennek ellenére fontos információ tartalma van a mezőnek abban a tekintetben, hogy az adatbázisban szereplő egyének mekkora hányada rendelkezik ilyennel, és azok milyen típusú végzettségek. Az OKJ végzettségek a 150/2012.VII.6 Kormányrendeletben meghatározottak alapján kerülnek figyelembe vételre, melyeken belül a hiány szakképesítések az OKJ hét számjegyén, az egyéb képesítések az első három jegyig kerüljenek a feldolgozásba Az OKJ kódolást Az adatstruktúra és módszertan c. anyag fejezete táblázata tartalmazza. A szakképzettségek bemutatása során a legmélyebb bontásban célszerű a nagyobb számú előfordulásokat önállóan is kimutatni, ennek érdekében a 6 jegyen történő bontásban a 100 főt meghaladó szakképzettségekre érdemes külön is kitérni. A hiány szakképesítéssel rendelkezők jellemzői. nagyságrendjük, szakmánkénti előfordulásuk, életkor, nem szerinti, valamint területi megoszlásuk. Mi jellemző az álláskeresők iskolai végzettségi szintjének, az egyes iskolatípusainak a területi (járási) eloszlására? Mi jellemző a szakképzett és a nem szakképzett nyilvántartott álláskeresők területi (járási) eloszlására? 3.4. Munkavállalói kompetenciák Nyelvismeret Számítástechnikai ismeret Gépjárművezetői engedély Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mik a nyilvántartott álláskeresők nyelvismeretének jellemzői? Beszélnek-e idegen nyelvet az álláskeresők, arról van-e bizonyítványuk? Mi jellemző a nyelvismerettel rendelkező álláskeresők területi/járási eloszlására? Kapcsolómező a munkaerőigényekhez: munkáltatói igényeknél van-e nyelvismeretre vonatkozó elvárás? Ha van, az milyen szintű munkához, és milyen nyelvhez kötődik? Ennek vizsgálata a külföldiek magyarországi 9

10 foglalkoztatását érintő állások nélkül lenne célszerű, mert e körben a nyelvismeretre vonatkozó igény speciális feltétel, ami az egyedi munkáltatóhoz és nem a térség munkaerő-piaci adottságához köthető. Rendelkeznek-e, s ha igen, milyen számítástechnikai ismeretekkel az álláskeresők? Ezek végzettséggel igazolhatók-e, vagy leginkább autodidakta módon megszerzett ismeretek. A szervezeten belül végzett egyéb mérési eredmények az elektronikus kapcsolattartás iránti fokozott igényt jelzik. Visszaigazolják-e az ennek való megfelelést az álláskeresők rögzített informatikai ismeretei? Mi jellemző az IT ismerettel rendelkező álláskeresők területi/járási eloszlására? A munkavállalás szempontjából plusz ismeret a gépjármű vezetői engedély léte. Mi jellemző a nyilvántartott álláskeresőkre ebben a tekintetben? Az állomány mekkora hányadának van rögzítve gépjárművezetői engedélye? Milyen gépjármű vezetésére van jogosítványuk? Mi jellemző a gépjármű vezetői engedéllyel rendelkező álláskeresők területi/járási és nemenkénti eloszlására? 3.5. Elhelyezkedési nehézségek- megváltozott munkaképesség Ebben a fejezetben az alábbi jellemzőket kell feltárni: A nyilvántartott álláskeresők mekkora hányada jelezte, hogy megváltozott a munkavégző képessége? A megváltozott munkaképességűek közé tartozók nem, életkor, és ellátási formánkénti megoszlása. A megváltozott munkaképességűek területi/járási jellemzői. A megváltozott munkaképességűek által keresett foglalkozások a 3.6 keresett foglalkozások fejezetben a kerülnek tárgyalásra A keresett foglalkozások jellemzői Ebben a fejezetben az egyének által keresett munkakör FEOR-ja alapján arra keressük a választ, hogy Melyek az álláskeresők által legkeresettebb állások? (fizikai, szellemi, szakképzettséget igénylő, vagy éppen nem? - FEOR-ból kiolvasható módon) Milyen a keresett foglalkozások területi/járási megoszlása? Milyen állásokat keresnek legtöbben az egyes kirendeltségek vonzáskörében?vannak-e olyan foglalkozási csoportok melyek nagyobb arányban jelentkeznek az egyes területeken a többinél. (Ehhez meg kell határozni, hogy mekkora hányadot tekintünk magasabb aránynak. A viszonyítási alap az egyes foglalkozási csoportok megyei szintű megoszlása. Az egyes kirendeltségi megoszlások ehhez viszonyított eltérését vizsgáljuk. Ha ez az eltérés pozitív és negatív arányban is nagyobb, mint 10%-pont, akkor azt olyan mértékű eltérésnek tekintjük, amit már nagyobbnak nevezzük.) Melyek az álláskeresők által keresett foglalkozások jellemzője. Erre vonatkozóan az állományban nemenként, és járásonkénti is történjen feldolgozás. Indokolt áttekinteni, hogy mi jellemző az álláskeresők által keresett 10

11 szakképzettséget igénylő és azt nem igénylő állások járások szerinti összetételére is. A vizsgálat jellemzően FEOR főcsoportok szerint történjen, e mellett azonban indokolt, hogy négy jegyen is legyen feldolgozás. A keresett állások vonatkozásában a konkrét foglalkozások megismerése érdekében a FEOR számok négy jegyen történő kimutatása indokolt. Ebben kerüljön összefoglalásra, hogy a vizsgált állományból a FEOR módszertanának ismeretében milyen foglalkozási csoportokban keresnek a legtöbben, és milyen foglalkozási csoportban keresnek a legkevesebben állást. A FEOR rendszerének és tartalmának részletes leírását az Az adatstruktúra és módszertan c. anyag 2.3 fejezete tartalmazza 3.7. A hiányszakmával rendelkező valamint a hiányszakmában munkát kereső nyilvántartott álláskeresők jellemzői 3.8. A regisztrációban töltött idő Ebben a fejezetben arra keressük a választ, hogy Mi jellemzi a nyilvántartott álláskeresők regisztrációban töltött idejét? Van-e, s ha igen, mi a nem, életkor és területi/járási jellemzője a regisztrációs időnek? Az egyént az utolsó állapot szerinti regisztrációs idejével vesszük figyelembe és e szerint történik az elemzés Az álláskeresők ellátási formák szerinti megoszlása Ebben a fejezetben arra keressük a választ, hogy Mi jellemzi a nyilvántartott álláskeresők ellátás szerinti megoszlását? Az álláskeresők mekkora hányada kap pénzbeli ellátást, milyeneket? Mi az ellátások területi/járási jellemzője? van-e összefüggés a munkaerő-piaci körzet adottsága (nyilvántartott álláskeresők aránya) és az ellátás szerinti összetétel között? Mi jellemző az ellátási formák nem, életkor, iskolai végzettség és területi megoszlására? Az álláskeresői státusz megszűnésének okai Meg kell vizsgálni hogy az álláskeresők vizsgált állományában milyen megszűnési okok fordulnak elő, s ezek közül melyek a leggyakoribbak Az álláskeresők munkanélküli nyilvántartásba kerülése előtti betöltött állás és a keresett állás közötti összefüggés Ebben a fejezetben arra keressük a választ, hogy Milyen adottságokkal jellemezhetők azok a munkahelyek, ahonnan az álláskeresővé váltak az egyének? A volt munkáltatók ágazati besorolása, létszámnagysága, területi elhelyezkedése 11

12 Milyen módon szűnt meg az egyén jogviszonya? a kérdés célja, hogy az ok a munkavállalóhoz vagy a munkáltatóhoz köthető-e? esetleg a szakképzettség vagy az életkor függvényében ez változik-e? A nyilvántartott álláskeresők által keresett állás és az álláskeresők iskolai végzettsége közötti összefüggés vizsgálni érdemes az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők által keresett foglalkozásokat, valamint az iskolai végzettségi típusonként a keresett foglalkozásokat 4. Összefoglaló megállapítások 4. Fogalommagyarázat A módszertani anyagban említésre kerülnek olyan kifejezések, fogalmak, rövidítések, mozaikszavak, melyek azonos értelmezése érdekében az alábbiakban rögzítjük azok jelentését, magyarázatát. FEOR - Foglalkozások Egységes Osztályozási rendszere. A rendszer bővebb kifejtését lsd.: az Adatstruktúra és módszertan c. anyag 2.3 fejezetében hiányszakma: A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon, szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjban részesülnek. Azt, hogy melyek ezek a hiány szakképesítések a megyékben működő fejlesztési és képzési bizottságok határozzák meg. munkaerő-kereslet: a gazdaság közvetlen szereplői által egy meghatározott időszakban foglalkoztatni kívánt munkaerő száma és összetétele. A munkaerő-keresletet, azaz a piac vevői oldalát a munkáltatók jelenítik meg. munkaerő-kínálat: a munkaerőpiac eladói oldala, melyet azok a munkavállalók alkotják, akik viszonylag záros határidőn belül szeretnének elhelyezkedni. OSZK - Országos Szakképzési Kódrendszer. Bővebben lsd.az Adatstruktúra és módszertan c. anyag fejezetében OKJ - Országos Képzési Jegyzék. Bővebben lsd. az Adatstruktúra és módszertan c. anyag fejezetében 12

13 13

14 5. Mezőnevek és leírásuk A vizsgálat során kialakított adatbázisban alkalmazott mezők és tartalmuk mezőnevek AEGYENID REGH E_SZULDAT ELETKOR E_NEME E_TAJSZAM E_AOKJID E_AOSZKID E_AISKVEGZETTSID E_AFEORIDU E_AFEORIDK E_ATELEPUIRSZID E_ATELEPUIRSZIDT E_ASZERVEGYSID E_AMKEPCSOKKID E_AMKEPELLTIPID E_AMKEPID E_AEGYENNYELVID E_ANYELVISMID E_AITISMID E_AVEZISMTIPID a mező tartalma az álláskereső egyéni azonosítója az egyén regisztrációjának hossza az egyén születési dátuma az egyén életkora az egyén neme az egyén TAJ száma az egyén szakképesítésének OKJ szerinti kódja az egyén szakképesítésének OSZK szerinti kódja az egyén iskolai végzettsége az egyén utolsó foglalkozásának FEOR kódja az egyén által keresett foglalkozás FEOR kódja az egyén tartózkodási helye településének irányítószáma az egyén lakóhelyének irányítószáma annak a kirendeltségnek az azonosítója, amely az egyén lakóhelye alapján illetékes egyén munkaképesség csökkenésének típusa az egyén munkaképesség csökkenéssel kapcsolatos ellátásának típusa egyén munkaképesség csökkenésének típusa az egyén idegen nyelv ismerete az egyén vizsgával igazolt idegen nyelv ismerete az egyén IT ismerete az egyén gépjárművezetői ismerete 14

15 mezőnevek ATAMESZKOZID ELLATAS ANEMZETISEGID MEGSZ_AMUVELETKODID ATEAORID ASTATINFID AALLOMCSOPID a mező tartalma a támogatási eszköz azonosítója egy egyén ellátásának azonosítója az egyén nemzetisége az egész nyilvántartásának megszűnési műveletkódja az egyén munkanélkülivé válása előtti foglalkoztatójának TEÁOR azonosítója az egyén statisztikai besorolása az egyén állománycsoportjának azonosítója 15