KESZTHELYI FESTETICS-KASTÉLY APARKJA

Átírás

1 KESZTHELYI FESTETICS-KASTÉLY APARKJA

2 TÖRTÉNET A keszthelyi kastélypark a csekély számú nemzetközi jelentőségű magyar történeti kert egyike, amely párját ritkítja nemcsak változatosan és gazdagon kialakított részletei, hanem széleskörű ismertsége miatt is ban egy fallal körülvett házat (curia) említenek Keszthelyről, ez az épület a Szent Mártontemplom közelében állhatott, a mai Festetics-kastély helyén. Az elkerített kúriához kert is tartozott. A későbbi barokk kastély kialakulásával a barokk kert is megvalósult a 18. században. Ekkorra tehető a kor két legdivatosabb kertfajtájának kialakulása, az úgynevezett tájképi angolkert és a franciakert. A tájképi angolkertre jellemző, hogy benne a természet alkotóereje erősebb az emberénél, míg a franciakertre jellemzőbb az emberi kéz alkotta szabályozottság, és kissé háttérbe szorul a természetesség. A franciakert kialakításában vezető szerepet kapnak a mértani formák (szimmetria, álszimmetria), megjelennek a nyírott sövények, falak, fák, bokrok. A kastélypark számos átalakítást élt meg az eltelt évszázadok során. Utolsó jelentős (alkotó szándékú) átalakítása az angol Henry Ernest Milner nevéhez fűződik, aki Keszthelyen 1885-ben a viktoriánus angol kertművészet legkiemelkedőbb példáihoz méltó kertet alkotott. A kastélypark sok szempontból a hazai történeti kertek legjelentősebb, legprogresszívebb példái közé tartozik: az egzotikus növényfajok gyűjtésének és hazai elterjedésének szempontjából (pl. a Ginkgo

3 biloba legkorábbi ültetése), a kertépítészeti különlegességek sokasága (sövényszínház és növényekből ültetett napóra) feltétlenül élvonalbeli kertjeink sorában jelöli ki a helyét. A kert a fénykorát 1887 és 1945 között élte, ekkor 42 hektáron terült el. Mára 7,2 hektárra zsugorodott. A folyamatos épületés terület-felújításoknak köszönhetően jelenleg több mint 10 hektár területet tartunk fent intenzíven. A park 1945 után súlyos károkat szenvedett: területét felosztották, majd 1986-ban közúttal kettészelték. Ugyan 1986-ra elkészült a park felújítása, de az akkori jó szándékú beavatkozások nem a történeti hitelesség jegyében történtek, így azok további károkat okoztak ben a kastélypark európai uniós támogatás segítségével megújult. A projekt a belső park legnagyobb részének teljes körű, kerttörténeti hitelességű rekonstrukcióját tűzte ki célul, az utolsó, Henry Ernest Milner tervei alapján megvalósult állapot szerint. A megvalósítást alapos történeti (levéltári) kutatás, kertrégészeti előzetes (szondázó) kutatás, valamint geodéziai és részletes növényállapot-felmérés előzte meg. A fejlesztés által közvetlenül érintett terület a Festetics-kastély parkjának egy nyolchektáros része, ahol a legveszélyeztetettebb vagy teljesen eltűnt kertépítészeti elemek helyreállítása volt a cél. Ezek közül kiemelkedő a parter, a hercegnői kamarakert, valamint a tó és a híd minden részletében pontos rekonstrukciója.

4 HERCEGNŐI KAMARAKERT A kamarakert valódi francia kert, mértani elrendezésű, pontosan négyzet alaprajzú. A család által lakott déli szárny előtt található, a grófnői, későbbiekben már hercegnői lakosztályhoz tartozott. Feladata a család életében a mindennapos esztétikai élményt biztosítása volt. A lakosztállyal szemben kapott helyet a Maria Immaculata (Könnyező Szűz Mária) szobor. A kamarakert intimitását adja, hogy az előkerti úttól cserjék takarják el, megközelíteni egy keskeny sétányon keresztül lehet. Átlós szimmetriában van beültetve, egynyári, ősszel kétnyári növényekkel. A sarkok csapottak, közepén egy keskeny, fejezet nélküli fehér kőoszlop áll. A belső udvarral a Mária-szobor előtt elhaladó sétányút köti össze. A könyvtár előtt, az út mellett még ma is él az az idős páfrányfenyő, amit már a korábbi rajzok is ábrázoltak (Festetics György névjegykártyáján is megtalálható). A rekonstrukció során teljes pompájában sikerült visszaállítani a kamarakertet, a kivitelezési munkákhoz elegendő forrásmunka állt rendelkezésünkre. A kertek sokféle alakot ölthetnek, de a víz mint az élet egyik legfontosabb eleme mindig alapvető szerepet játszik bennük. Ezt bizonyítja, hogy a Milner-féle parktervekben is szerepelt egy nem túl nagy méretű, de annál látványosabb tó létrehozása. Milner úgy helyezte

5 A HERCEGI PARK TAVA el a tavat a kastély közelében, hogy a belé ömlő vízesés, melyet ekkor a Csókakői patak táplált, a kastélyból jól látható legyen. A tájolásában fontos szempont volt, hogy a vízesés dombján vagy a hídon állva a kastély tornya a vízben tükröződjön. A tó a megfelelő hangulatkeltés mellett fontos gyakorlati funkciót is ellátott: teknősbékákat és rákokat tenyésztettek benne, hogy mindig friss alapanyaggal tudják ellátni a kastély konyháját. A gasztronómiai ínyencségek biztosítása az ide érkező előkelő vendégkör miatt is fontos volt. A tavon átvezető híd is megújult az eredeti tervek szerint. A víz megfelelő minőségének biztosítását korszerű gépészeti berendezések garantálják. A tó élővé tételében fontos szerepet játszanak az ide telepített, megfelelő fajösszetételű és a vízhez kötődő növények, valamint a sokféle színben pompázó halak (kínai aranyhalak és a japán díszpontyok, a koik sokszínű változatainak egyedei). Az as években ismeretlen okokból a tómedret részlegesen feltöltötték, így lényegesen csökkent a vízfelülete. A 2015-ben megvalósult parkrekonstrukció során a tó visszanyerte korábbi méretét és formáját, így vizében ismét látható a kastély tükörképe.

6 AZ ELŐKERT SZÖKŐKÚTJA Walesi herceg szökőkútnak is nevezik, mivel a vízsugarakból a walesi hercegi címer toll-motívuma vehető ki, habár egyes szemlélődők szerint egy liliom virágának mintája is látható a vízképben. A Milner-féle nagyszabású kertátépítés során Hencz Antal építette 1887-ben. Anton Köck faragta ki az akkor elkészült szökőkút kávaelemeit, majd kosfejekkel díszített kővázákat helyeztek el a szökőkút sarkaira. Ezekbe a vázákba rendszeresen virágokat ültettek. Az elkészült szökőkútban kialakított gépészeti berendezés John Gramlick keze munkája volt, a csapokat, csöveket, fúvókákat és a vízvezetékrendszert is ő készítette. A szökőkút vízképét ekkor öt fúvókacsoport adta. Egy középen volt megtalálható, a többi négy pedig a kút íves karéjában foglalt helyet. A rekonstrukció folyamán ezt a kinézetet állítottuk vissza. A fúvókák mellé a mai kor elvárásainak megfelelően LED-világítás került beépítésre.

7 ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁG A kertben lombhullató és örökzöld fajok közül számtalan őshonos növényfaj található: talajtakarók, cserjék, fák. Ezek közül is korával kiemelkedik a közel 500 éves kocsányos tölgy (Quercus robur L.), mely monumentális méretével meghatározó egyede a parknak, de szép számmal találhatók itt kőrisek, juharok, a pannon cserszömörcés tölgyesekre jellemző növénytársulások. Az úgynevezett adventív vagy jövevény fajok közül megemlítendő a könyvtár déli sarkánál található páfrányfenyő (Ginkgo biloba L.) mely korával, habitusával és alakjával szintén meghatározó egyede parkunknak. Rendszertanilag átmenet a lombhullatók és örökzöldek között, nem folyamatosan cseréli a leveleit, mint a fenyők, hanem ősszel veti le jellegzetesen összepréselt leveleit a lombhullató növényekkel együtt. A kastélypark szimbolikus növényeivé váltak még bókoló lombkoronájukkal a kastélybejárat előtti japánakácok (Sophora japonica L., pendula ). A park gazdag növényvilága szinte megköveteli azt, hogy természetvédelmi terület legyen, melyet szakmailag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyel. Ez az oltalom és némileg az urbanizációtól, motorizációtól való függetlenség az állatvilágra is jótékony hatást gyakorol. Nagyon sok állatfaj élettere marad biztonságban ezáltal, az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű fajtákig. A dísztó és környéke például az őshonos békafajoknak kiváló szaporodási, vermelő- és telelőhelye. Kihat ez a fán lakó emlősállatokra is: megtörtént a mókusok visszatelepedése. Érdekességnek számít a területen megtalálható kékszárnyú sáska (Oedipoda Carulescens). Ugyancsak különlegességnek számítanak a denevérek kastélyparkban és toronyban megtalálható példányai, amely faj előfordulása csak Keszthelyre és környékére jellemző ( Keszthelyiensis ). A háborítatlanságnak köszönhetően a parkban több mint 40 fészkelő madárfaj található meg: örvös galamb, balkáni gerle, pacsirta, kuvik, bagoly, stb.

8 A kastély parkjában, a pálmaház felé vezető úton, tiszafák és fenyők között található a négyzet alaprajzú, klasszicista stílusú kútház, az ún. oroszlános kút. Az 1822-ben készült építmény főhomlokzatának ívesen kiképzett falfülkéjében két nagyméretű oroszlán a Festetics család címerállata áll, ezeket Joseph Klieber szobrász faragta. Előttük, félköríves medencét alakítottak ki, abba folyik az oroszlánok szájából a víz. A timpanonok domborműves díszítéssel vannak ellátva. A kastély előtt található Festetics György álló, mellékalakokkal kiegészített bronzszobra, melyet Lukácsy Lajos készített. Az alkotás korábban Keszthely főterén állt, 1967-ben került jelenlegi helyére. Páratlan környezetben, a kastély-park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken színházi előadásokat élvezhetnek a látogatók. Európai Regionális Fejlesztési Alap