2. Ablakerkély: Ablak funkciójú, azonban a padlóig tartó, korláttal ellátott nyílászáró.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Ablakerkély: Ablak funkciójú, azonban a padlóig tartó, korláttal ellátott nyílászáró."

Átírás

1 A 1. Ablak: Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe. Az ablakok fő részei: tok szárny(ak) a szellőztetést, működtetést lehetővé tevő vasalatok a megvilágítást biztosító üvegszerkezetek Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet. Az ablak lehet lezárható és kinyitható. Nagysága függ a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség kiterjedésétől és funkciójától. Valamint alakja az épület stílusától. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, általában álló téglalap alakú, és magasság: szélesség arányuk 1:1,5 és 1:2 közötti. Kialakítástól függően lehet kerettel díszített, mely állhat quaderozásból vagy lehet sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkánnyal koronázva. Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával. Az ablak szárnyinak száma szerint megkülönböztetünk: egyszárnyú ablakokat kétszárnyú ablakokat három-, vagy többszárnyú ablakokat A lakóépületek ablaki nyithatóak, nyitásmódtól függően beszélhetünk: Nyíló ablak Bukó ablak Bukó-nyíló ablak (a fenti két nyitásmód kombinációját valósítja meg) Középen felnyíló ablak Billenő ablak Emelkedő ablak Forgó ablak Harmónika ablak Toló ablak (vízszintesen) Angol stílusú feltolható ablak Az ablakok nyitás irány jobbos vagy balos lehet. (hu.wikipedia.com) 2. Ablakerkély: Ablak funkciójú, azonban a padlóig tartó, korláttal ellátott nyílászáró. 3. Ablakfülke Ablakmélyedés, vagy ablakfülke. Az ablak belső (azaz a helyiség felőli oldalán) a vastag falban kialakított mélyedés, vagy beugrás. (http://valyog.uw.hu) 4. Ablakköz 1, Azonos falon elhelyezkedő ablakok közötti falfelület. 2, Egy ablakon belül a két üvegfelület között fennmaradó hely. 5. Ablakmellvéd Az ablakmellvéd: a padlózat és az ablakkönyöklő közötti falfelület. Más néven parapetnek is hívják. magassága határozza meg az ablak padló feletti magasságát. A helyiség használatától függően más-más magasságú (pl. a szobában alacsonyabb, a fürdőszobában egészen magasan (akár 1,8-2,0 méter) lehet. (http://valyog.uw.hu)

2 6. Ablakpárkány A külső keret része a párkány. Ez az ablak alsó, vízszintes határolója, melyet szintén készíthetnek kőből, fából, vagy ritkább esetben lehet vakolt is. A párkány kialakításakor fontos, hogy a vizet ne vezesse az ablak faszerkezetéhez. (http://valyog.uw.hu) 7. Ablakszárny Az ablak nyitható-csukható - általában üvegezett része - az ablakszárny. Lehet egy-, vagy kétszárnyú. Modern változata összefüggő teljes felületű üveg. (A 30-as évektől kezdve a modern építészeti elvek elzárkóztak az osztástól, arra hivatkozva, hogy az osztás elvesz a világítófelülettől). (http://valyog.uw.hu) 8. Ablakszemöldök ablakszemöldök, amely az ablaktok felső vízszintes eleme. (http://valyog.uw.hu) 9. Acélszerkezet jellegzetessége általában a teherhordó acélváz, ettől elkülönülnek a kis súlyú és szilárdságú jó hőszigetelő képességű térelhatároló elemek. Európában a két világháború között kezdtek emeletes acélvázakat építeni. Az acélszerkezetek már 4-6 szintnél is gazdaságosak. Hazánkban 1958-óta terjednek az acélvázak. (Modern Építészeti Lexikon) 10. Ajtó: Az ajtó építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás. Ajtó ugyanakkor az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- vagy fémszerkezet, szárny (nyílászáró szerkezet). Más megfogalmazás szerint az ajtó a térelhatárolás különleges szerkezete; nyitott állapotában vizuális és funkcionális térkapcsolatot hoz létre, zárt állapotban a terek lezárását szolgálja. Kulcsszavak: beltéri kültéri ajtó gyártás biztonsági műanyag ajtók. 11. Ajtónyílás: Az ajtókeret által határolt, közlekedés céljára szolgáló nyílás 12. Ajtószárny Az ajtószárny az ajtó nyitható, csukható része. (http://valyog.uw.hu) 13. Ajtószemöldök: Az ajtókeret felső része, fa fém, vagy műanyag alapú lehet. 14. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Akadálymentes az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 2. -ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet; (1998. évi XXVI. Törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) 15. Akna (légakna, vízakna): A csatornahálózat általában a közterület felszíne alatt fenékeséssel kialakított nyílt vízfelszínű zárt keresztmetszetű csatornák és műtárgyaik összefüggő rendszere. A csatornahálózat egyik ilyen műtárgya az akna is. A közműhálózat bármely szakaszán létesített, a közlekedést, a javítást és az ahhoz szükséges anyagok lejuttatására szolgáló műtárgy. Formái változatosak lehetnek. (hu.wikipedia.org)

3 Akna: Általában térszín alatti létesítmény, amely vezetékek szerelvényei és szivattyúk elhelyezésére, illetve a csatorna vizsgálatára, tisztítására, vagy vizet átvezető műtárgy elzárószerkezetének elhelyezésére szolgál. (24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról) Légakna: (1) Légakna középmagas és magasépületben nem létesíthető. (2) A légakna alapterülete legalább 0,96 m 2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető. (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m 2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell. (6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Légakna: Közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 16. Akkreditálás: az a tevékenység, amelynek alapján az e törvény 4. -ának (1) bekezdésében meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, (2005. évi LXXVIII. Törvény, a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról) 17. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra / módokra utal. Őlyen zónába eső telkeken az adott tömbben kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott karakter zóna általános előírásai (1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg beépítési mód. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. (Pécs

4 Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 18. Alapellátás, alapellátást szolgáló létesítmény: a lakosság mindennapi kereskedelmiszolgáltatási- vendéglátási, intézményi és egyéb ellátását biztosító tevékenység ill. létesítmény. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 19. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendők az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0-II. rendű pontjai. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről) 20. Alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás; (1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatásról) 21. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m- rel kerül a terepcsatlakozás alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 22. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Nettó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó alapterülete az épületszerkezetek által elfoglalt terület nélkül, bruttó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó az épületszerkezetek által elfoglalt területeket is tartalmazó - alapterülete, összes: valamennyi építményszint, mely egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű..(szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) A gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)

5 23. Alapintézmény: (alapfokú ellátás) A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 24. Alapintézményi övezet: Speciális építési övezet a lakóterületeken belül, melyekre az általánosan meghatározható építési övezetekhez képest az elhelyezendő funkció érdekében eltérő szabályok vonatkoznak (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 25. Alaprajz: Az épületről, vagy annak egy részletéről készült méretarányos műszaki rajz, a nyílászárók és gyakran a berendezési tárgyak egy részének feltüntetésével. Alaprajz Az építőelemek határoló lapjainak körberajzolása. (17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról) Az alaprajz tartalma: Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, a beépített berendezési tárgyakat, a nyílásokat, az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, a szerkezeti dilatációk helyét, a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, az égéstermék-elvezetőt. Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 26. Alapvető követelmények: Az Étv a (2) bekezdésének c)-h) pontjaiban szereplő, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV. fejezetében részletezett, építményekre előírt követelmények (mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem); (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 27. Alagút: Alagútnak nevezik a közlekedésre szánt földalatti utat. (hu.wikipedia.org)

6 28. Alépítmény: Az alépítmény feladata a vasúti pálya nyomvonalán a terep kiegyenlítése, a közlekedési pálya térbeni elhelyezése oly módon, hogy az a vasúti közlekedéshez szükséges geometriai követelményeket (lejtviszonyok, ívsugarak) kielégítse. (hu.wikipedia.org) Alépítmény: a pályatestnek az ágyazat alatti, teherviselő szerkezete. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Alépítmény: Vasúti alépítményként használandó földművek tervezését méretek, teherbírás és vízelvezetés szempontjából talajmechanikai vizsgálat alapján kell elvégezni. A tervezésnél a fejlesztési igényeket is figyelembe kell venni. Teherbírás szempontjából az alépítmény teherviselő szerkezeti részein legalább az pontban meghatározott statikus tengelyterhelést, a fejlesztési sebességnek megfelelő dinamikus többletet és a vasúti hidaknál figyelembe vett legkedvezőtlenebb tengelyeloszlást kell a számításoknál használni. Vízelvezetés szempontjából olyan megoldást kell tervezni, amelynél tartósan megoldott, hogy vízártalom miatt a vasúti alépítmény teherbírása nem csökken. A földmű anyagától és a talajvíz helyzetétől függően gondoskodni kell az esetleg szükséges védőrétegről, külön víztelenítésről és a rézsű állékonyságáról. Szemcsés anyagú védőréteg vastagsága legalább 0,15 m legyen. A földművek egyes rétegeiben a felépítményi szerkezet jellegétől és a talajmechanikai jellemzőktől függően, a vonatkozó előírásokban rögzített tömörséget kell biztosítani. Védőművekkel kell megvédeni a vasúti pályát görgetegveszélyes pályarészeken, hófúvásnak kitett pályarészeken, vízmosás veszélye esetén, suvadásos helyeken. A görgetegvédelemnél megfelelő tárolóteret, és innen az összegyűlő anyag gépi elszállításának lehetőségét is meg kell tervezni. A hófúvásos pályarészeken lehetőség szerint állandó hóvédművek kialakítása szükséges. Vízfolyások közelében a külön árvédelmi gáttal nem védett pálya földmű-koronájának magassága az 1% valószínűséggel előforduló 100 éves gyakoriságú árvíz szintje felett legalább 1,0 m-rel magasabban legyen. A földmű koronája magasságának meghatározásánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglaltakat is. Az országos közforgalmú vasúti alagút szelvénye a villamos üzemnek, továbbá a szellőzési és mentési követelményeknek megfelelően alakítandó ki. Az alagút falazatát - esetleges fenékburkolatát - a szivárgó vizektől meg kell védeni. Az alagútban dolgozók védelmére v = 120 km/h sebességig 30 m-enként, ennél nagyobb sebességnél 25 m-enként félreálló helyet kell biztosítani, és azt fehér mázolással kell ellátni. A vasúti jármű által vezérelt, veszélyt jelző hangot és fényt adó berendezést is ki kell építeni. A 100 m-nél hosszabb alagút építésénél legalább 1,20 m szélességű menekülő járdát kell létesíteni. Vasúti pálya földművét (alépítményét) kábelek, vezetékek, építmények utólagos elhelyezéséhez az állékonyság igazolása és a vasút üzemeltetőjének engedélye szükséges. A munka végeztével, teherbírás szempontjából, az eredeti állapotot kell helyreállítani. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Alépítmény-korona: az alépítménynek az ágyazat alatt kialakított felülete. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról)

7 Alépítmény: Az alépítményt a várt közlekedési igénybevétel és a megkívánt tartósság alapján kell kialakítani. 300 ezreléknél nagyobb emelkedő esetén az alépítmény elégítse ki a különleges felépítmény megtámasztási, rögzítési követelményeit. A felépítményt 300 ezrelékig legalább 50 m-ként kell rögzíteni, nagyobb lejtés esetén a rögzítési távolság méretezéssel állapítandó meg. Ennek során a felépítmény minden terhelését, így a fékezési erőket is figyelembe kell venni. Az alépítmény lefolyó vizek eróziójával szembeni védelméről, egyben a pályatest megfelelő megtámasztásáról gondoskodni kell. (26/2003. (IV. 28.) GKM rendelet, a kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról) Alépítmény: Vasúti alépítményként használandó földművek tervezését méretek, teherbírás és vízelvezetés szempontjából talajmechanikai vizsgálat alapján kell elvégezni. A földmű méreteinek megállapításánál biztosítandó - a műszaki előírásokban foglaltakon túl - a fejlesztési igények kielégítését szolgáló értékek érvényesítése is. Teherbírás szempontjából az alépítmény teherviselő szerkezeti részein legalább a 2.3. pontban meghatározott statikus tengelyterhelést, a fejlesztési sebességnek megfelelő dinamikus többletet és a vasúti hidaknál figyelembe vett legkedvezőtlenebb tengelyterhelést kell a számításoknál használni. A vízelvezetésre olyan megoldást kell választani, amelynél tartósan biztosítható, hogy vízártalom miatt a vasúti alépítmény teherbíráscsökkenése nem következik be. Törekedni kell a víztelenítő művek meglévő csatornahálózatba történő bekötésére. A földmű anyagától és a talajvíz helyzetétől függően gondoskodni kell a szükséges védőrétegről, külön víztelenítésről és a rézsű állékonyságáról. Szemcsés anyagú védőréteg vastagsága legalább 0,15 m legyen. A földművek egyes rétegeiben a felépítményi szerkezet jellegétől és a talajmechanikai jellemzőtől függő, a műszaki előírásokban rögzített tömörséget kell biztosítani. A hófúvásos pályarészeken hóvédművek kialakítása szükséges. A helyi közforgalmú vasút alagút szelvénye az alkalmazott villamos üzemnek megfelelően alakítandó ki. Amennyiben az alagutat rendkívüli események során egyéb célra is hasznosítani kell, az ezzel kapcsolatos előírásokat is figyelembe kell venni. Az alagút falazatát - esetleges fenékboltozatát - a szivárgó vizektől meg kell védeni. A közúttól elkülönített vasútnál, a peronok hosszában - az oldalirányú menekülést biztosító pályaszakaszokat kivéve - életmentő árok kialakítását kell biztosítani. Az alagútban, vagy vasúti aluljáróban dolgozók védelmére - a mélyvezetésű alagutat kivéve - félreálló helyeket kell biztosítani. A falazaton jelölni kell a legközelebbi félreállási lehetőség irányát. A mélyvezetésű alagútban a biztonságot, ezen belül személyek menekítésének módját, szakterületi előírásokkal szabályozni kell. A vasúti pálya földművét (alépítményét) kábelek, vezetékek, építmények utólagos elhelyezéséhez csak elkerülhetetlen esetben és a földmű állékonyságának veszélyeztetése nélkül szabad megbontani. A munka végeztével teherbírás szempontjából az eredeti állapotot kell helyreállítani. (18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet, az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról) Alépítmény Rendeltetésük és belső sajátságaik szerint, a fenntartás költségeinek eloszthatása és megszabása érdekében, a vasút alkotó részeit különböző csoportokba sorolták. A főbb csoportok ekként osztályoztatnak: alépítmény, magasépítmény, fölépítmény. Alépítmény alá foglalják: az összes földmunkálatokat (töltések, bevágások); továbbá a műtárgyakat (alagutak, hidak, vízáteresztők, utak, viaduktok). A felépítményhez tartoznak: a kavicságy, az aljzatok a sínek. A magas építményekhez sorolják: az összes épületeket és a felszerelési létesítményeket.

8 Az A. szelvényének nagyságát és előállítását, l. a bevágásra, hidakra, töltésekre, vízáteresztőkre és völgyáthidalásokra vonatkozó ismertetésekben, itt csak megjegyezzük, hogy az A. munkálatainak nagysága, terjedelme különböző, a szerint amint egy- vagy kétvágányú pálya számára állítják elő, továbbá elsőrendű vagy helyiérdekű vasutakat avagy éppen csak ipar és munkavágányokat létesítenek. Az alépítményhez soroltatnak a vasútépítés legnehezebb és legszebb munkálatai. Különösen szépek e tekintetben. a hegyi vasutak, hol a magas töltések és mély bevágások, a hidak merész ívei vagy vas-szerkezete, továbbá a boltozott völgyáthidalások és az egymást követő alagutak, amelyeknek létesítése a mérnöknek munkásságát, a turistának utazását teszik kellemessé. Kiválóan szépek azok a vonalak, hol minden nehézséget műtárgyak építésével igyekeztek legyőzni. Ezért olyan festői hazánkban a Munkács és Lawoczne között épített vonal, Ausztriában az ismert «Semmering» és «Arlberg» vasút. A fentartás költségeinek apasztása érdekében azonban a földmunkák növelésévei csökkentik a műtárgyak számát. Hazánkban ez utóbbi módszer szerint épült a legtöbb vonal. Az elsőrendű vasutaknál az A. az összes kiadások százalékát, ellenben a helyi érdekű vasutaknál alig 30-40%-át emészti föl Alövezet: Az építési övezeten belül meghatározott, a KSZT által területileg rögzíthető speciális övezet, melynek határértékeire vonatkozóan a BVKSZ keretövezetei valamint jelen rendelet engedményeket tesz. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselőtestületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 30. Atomenergia felhasználására szolgáló építmény: Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek alatt az alábbiakat kell érteni: a) biztonsági funkciót ellátó olyan építmények vagy épületszerkezetek,amelyek a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgálnak (pl. konténment, hermetikus tér, sugárzás árnyékolások), továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükségesek (pl. kémény, légcsatornák, melegvíz, hidegvíz csatorna, fővízköri főberendezések tartószerkezetei) b) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket befoglaló épületek c) a b) pont szerinti épületekben levő épületszerkezetek d) az erőmű fizikai védelmében szerepet játszó építmények és épületszerkezetek (pl. falak, födém, kerítés, nyílászárók, portaépületek) e) a telephelyen belüli baleset-elhárítás irányítására szolgáló épületek (pl. a védett vezetés pont) f) a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti ellenőrzött területet magába foglaló építmények. (www.haea.gov.hu) 31. Atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel. (1996. évi CXVI. Törvény, az atomenergiáról) 32. Alap, alapozás: Alatt értendők mindazok az építő munkák, amelyekkel valamely építménynek (épület, hídpillér, partfal, zsilip stb.) az alapon való megállását bármely irányú elmozdulás ellen biztosítják. Az építmény nagyságához (súlyához) és céljához képest, valamint a különböző talaj- és vízviszonyok szerint és végül a különféle építő-anyagok szerint a legkülönbözőbb alapozási módokat ismerjük. (www.kislexikon.hu) 33. Alapfal: Az építészetben az a falazat, mely az egész épület terhét hordja s azt a teherbíró talajra átviszi. Pincétlen épületeknél a talaj színétől az alapárok fenekéig menő falat

9 hívják A.-nak, míg pincesoros épületeknél azt a falat, mely a pincetalaj alatt van. Az A.-nak oly szélesnek kell lennie, hogy az eleven földnek (vagyis a kellő mélységre kiásott alapárok fenekének) négysz.-méterére kg. tehernél több ne jusson. Sokszor ezt egyszerű, egyenes alapfallal el lehet érni. Néha azonban e célnak elérésére az A.-at fölülről lefelé folytonosan szélesbíteni kell, mikor is lépcsőzetes v. ponkolt A.-at készítenek. Az A.-at oly mélyre kell leereszteni, míg csak teljesen biztos, teherbíró talajra nem jutunk. Azonban még a legkedvezőbb esetben is jó, ha azt a talaj felső színétől legalább is 0,80-1 m.-nyire leássák, hogy esetleges kifagyásoknak elejét vegyék. Az alapfalazáshoz rendszerint téglát v. terméskövet használnak s nem ritkán cementbe falazzák. Ha pincefal alatt készítenek A.-t, akkor annak ponkolását a pincetalaj alatt 0.16 m.-nyire kezdik meg. (http://www.kislexikon.hu) 34. Alapsík: Az Alaplapot tartalmazó sík. (www.kislexikon.hu) 35. Alkóv Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekoratív-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stílusokban gyakran alkalmazzák Alvóváros Az alvóváros olyan település, amely túlnyomórészt lakófunkciókat koncentrál, és lakói más településekre ingáznak munkavállalás céljából. A munkahelyek, ipari és kereskedelmi funkciók hiánya mellett a fejletlen infrastruktúra és a helyi szolgáltatások hiánya is jellemző. Az alvóvárosok többnyire nagyvárosok elővárosai vagy külvárosai, de nem minden előváros nevezhető alvóvárosnak, mivel sok esetben hiányzik ez a monofunkciós jelleg. (hu.wikipedia.org) 37. Apszis Az apszis eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban.(hu.wikipedia.org) Apszis: (gör.). Szorosan véve a klasszikus római építészet bazilikájának az a - legtöbbször félkörös fülkealakú - része, melyben a szószék állott. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését értik alatta. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ó-keresztény bazilikában, sokszögű, sőt oldalhajókkal és sugárkápolnákkal is ellátott, mint a román és csúcsíves stílű templomokban. Az ó-keresztény bazilikának félkörű A.-ában a fülke legvégén állt a katedra, a püspök széke, mellette körben az előkelő papságé. Az A.-ról lépcsők vezettek le a felső szentély niveaujára (l. Szentély). A román stílusban gyakran a három hajónak megfelelő három A. található, mint ezt p. az 1207 körül épített lébényi templom mutatja. A csúcsíves építészet templomainak A.- a az azt övező sugárkápolnákkal nehezen megoldható, de annál festőibb hatású alaprajzelrendezésben kulminált. Példa rá az amiens-i székesegyház A.-a.

10 38. Arány két egynevű mennyiségnek mérés útján történt összehasonlításából keletkezik; az összehasonlítás hányados alakjában fejeztetik ki, s az eredményének a neve aránymutató; például: 10 m:6 m. = 5/3. Az A. az a tagja, mely a hányadosnál az osztandó helyét foglalná el, az előtag, az, mely az osztó helyén áll, az utótag. Aszerint, amint az A.-mutató az egységnél nagyobb, illetőleg kisebb, az A. fogyó, illetőleg növekedő: ha az A.-mutató éppen egyenlő az egységgel, akkor az összehasonlított mennyiségek egymással egyenlők. Összemérhetetlen (incommensurabilis) mennyiségek összehasonlitásából oly A. keletkezik, melynek A.- mutatója irracionális szám, p. ha a négyzet átlóját az oldallal állítjuk A.-ba. Bármilyen nevűek legyenek is az A. tagjai, az A.-mutató mindig megnevezetlen (elvont) szám. Némely író az A.-t viszonynak nevezi, s a proporciót A.-nak. A. a rajzoló művészetben az egyes részek méretének viszonya az egészhez és minden rész méretének viszonya valamennyi rész méretéhez.. (hu.wikipedia.org) 39. Arányosság Valamely egész részeinek egymáshoz, az egészhez, ill. a nagyobb összefüggésekhez való viszonya, mértéke. A mindennapi életben, a művészetekben és a tud.- okban is használt fogalom, amely minden esetben a dolgok és jelenségek elvont formai sajátosságát jelöli. A legismertebb ~ a szimmetria, nevezetes (a művészetekben vitatott fontosságú), az aranymetszés is. Esztétikai fogalomként az arányosság a műalkotásnak azt a szükséges sajátosságát jelöli, hogy a mű lényeges elemeinek (szerkezet, tartalmi elemek, költői képek stb.) valódi súlyuknak megfelelő arányokat kell elérniük. A mű célkitűzéseinek megfelelően azonban az aránytalanság is fontos elem lehet. Ez esetben az alkotó az arányostól való eltérésre hívja fel a figyelmet, s közvetve így az arányosság elvét képviseli Architektúra Építészeti szerkezetek rendje. Egy épület, egyes esetekben városrész v. építmény szerkezete, amely függ az építőanyagoktól, az építés technológiájától, az épület rendeltetésétől, valamint az építészeti tervezéstől. Architektúra: Mielőtt még bármilyen gyakorlati részletben elmerülnénk, fontos leszögezni, hogy a hosszútávú, fenntartható és finanszírozható rendszer elsődleges kritériuma az áttekinthető világos architektúra. Nagyon röviden ez azt jelenti, hogy az alaptevékenységeket egységes platformra kell helyezni, a speciális rendszereket nagyon világosan definiált interfészeken keresztül illeszteni. Tanulmányi rendszerről le kell választani a gazdálkodási elemeket, klinikai rendszerről a tanulmányi rendszerbe illőket, és igy tovább. Az architektúra alapú megközelítés egyben az együttműködés kereteit is kijelöli. (162/2004. VJ, SAP Hungary Rendszerek, Alkalmazások és Termékek az Adatfeldolgozásban Informatikai Kft., International Business Machines Corporation Magyarországi Kft., Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt., ORACLE Hungary Kft. és az International System House Kereskedelmi és Szoftverfejlesztő Kft. - versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás) 41. Attika = főpárkány (attika) (31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről) Attika: gör.), pártafal. Az a homlokzat-díszítmény, melyet a római, de különösen a renaissance és modern építészet a főpárkány fölé helyez. A rómaiak diadalíveiket koronázták vele s ekkor az A. föliratos táblául szolgált. Az olasz renaissance eredetileg a lapos tetőt palástolta vele és szobrokkal, vázákkal, balusztráddal díszítette. A modern építészet az A.-val rendesen a homlokzatnak közép vagy szárnyrizalitjait ékesíti. (www.kislexikon.hu) Az attika az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű,

11 díszítőelemszerű. Többnyire a tető elfedésére, a homlokzat magasítására, emeletsor kialakítására (attikaemelet) alkalmazták. Sokszor domborművekkel, feliratokkal díszítik. Gyakori volt a római építészetben, a reneszánszban, klasszicizmusban és az eklektikában. Díszítheti balusztrád is, ezt a megoldást a barokk alkalamzta. (Hu.wikipedia.org) 42. Aula: (lat.). Az építészetben többféle jelentősége van az A.-nak. 1. A jobbmódú görögök és rómaiak lakóházában az A. szabad udvar volt a későbbi időkben oszlopcsarnokokkal is körülvéve (peristylium) a háziak együttes tartózkodására. szánva. 2. Az ó-keresztény bazilikákban A.-nak nevezték a laikusok számára föntartott templomhajót. 3. A. alatt később a fejedelmek udvartartását értették (innen a «fejedelmi udvar», «udvartartás»). 4. Végre az egyetemeknek és iskoláknak űnnepélyes összejövetelek alkalmával használt nagy termeit is értik az A. elnevezés alatt, mely értelemben jelenleg leginkább van használva. Forrás: Pallas Nagylexikon aula (előtér, közösségi tér) aula (előtér, várakozó) (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről) 43. Alvállalkozó kivitelező: Az alvállalkozó a vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés alapján meghatározott részszolgáltatás elvégzésére vállal kötelezettséget (pl. a lakóház felépítésére irányuló vállalkozási szerződés vállalkozója a gáz- és fűtésszerelési munkákra alvállalkozót vesz igénybe). Minthogy azonban a személyes munkavégzés nem fogalmi eleme a szerződésnek, a vállalkozó akár a szolgáltatás elvégzését teljes egészében egy vagy több alvállalkozónak adhatja ki. Mivel a megrendelő és az alvállalkozó között nem jön létre szerződéses viszony, a megrendelő felé a vállalkozó tartozik felelősséggel az alvállalkozó szerződésszegő magatartásáért. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be.. Ha például az építési vállalkozó szakképzetlen "fekete munkásokat" vesz igénybe alvállalkozóként, akkor a megrendelővel szembeni mentesüléshez nem csupán az alvállalkozó vétlenségét kell bizonyítania, hanem azt is, hogy a kár az alvállalkozó igénybe vétele nélkül is bekövetkezett volna (pl. a vihar miatt akkor is beázott volna az épület, ha maga a fővállalkozó végezte volna a munkákat). (magyarorszag.hu) Alvállalkozó kivitelező: Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. A vállalkozó kivitelező a szerződést megelőzően jelzi az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg, vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A vállalkozó kivitelező az építésiszerelési munka folytatására alvállalkozó kivitelezőt vehet igénybe. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról)

12 Az építtető, a beruházás lebonyolító, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építésiszerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. -ának 2. pontja is irányadó. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 44. Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Antenna: az elektronikus hírközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 45. Antennatartó szerkezet: Olyan egyéb rendeltetésű építmény, melynek födémére, homlokzatára vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál (adótorony). Antennatartó szerkezet: Olyan elektronikus hírközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 46. Antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy Különösen földelési, villámvédelmi eszközök, valamint a tápáram ellátás biztosításához szükséges eszközök és az elektronikus hírközlési berendezések elhelyezéséhez, védelméhez szükséges építmény, szekrény vagy konténer. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 47. Autópálya: az autópálya jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út. Forgalmi irányonként legalább két forgalmi sávja van. Mindkét úttest mellett a menetirány szerinti jobb oldalon leállósávot építenek, azonos szintben út, vasút, villamospálya nem keresztezi. A betorkolló és az elágazó utaknál fel- és lehajtásra gyorsító- és lassítósávot képeznek ki. Kizárólag olyan gépjárművek, illetve gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények közlekedhetnek rajta, amelyek sík úton legalább 60 km/h sebességgel képesek haladni. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb országában a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h. Egyes országokban ez 150 km/h is lehet, de Németországban bizonyos szakaszokon nincs korlátozás. (hu.wikipedia.com)

13 Autópálya: Jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 48. Autótárolás: személygépjárművek rendszeres tárolására, parkolására, értékesítésére szánt épület, építmény, telek igénybevétele. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 49. Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 50. Autóút Jelzőtáblával autóútként megjelölt út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 51. A területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek: A zóna területén élők alapfokú ellátását biztosító szolgáltató épületek (kiskereskedelmi üzlet, felvevőhely, kölcsönző, fodrász, kozmetikus, műkörmös, szolárium, javító kisipari üzlet, a legfeljebb 50 fő egyidejű befogadására alkalmas fogyasztótérrel rendelkező kisvendéglő, étterem, ételbár, grillbár, cukrászda, eszpresszó, söröző, borozó, gépjármű kereskedelmi tevékenység) helyezhető el. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról)

14 Á 52. Álmennyezet: födém vagy más vízszintes teherhordó szerkezetre függesztett vázszerkezet fa, lyuggatott vagy sliccelt gipszkarton építőlemez borítással. Álmennyezet: Nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 53. Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Állagmegóvás: Az építmény állagromlását megelőző rendszeres karbantartási munkálatok összessége. Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. A biomassza kazán élettartamának megőrzése és az előállított energia szétosztását, tárolását szolgáló eszközök hatékony működése céljából elvégzett tevékenység, a támogatással megvalósított fejlesztésnek jó állapotban történő tartása. (78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről) 54. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. 55. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 56. Áthajtó: Építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 57. Árkád: Az épület(rész) alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület, vagy közhasználat céljára átadott terület (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Árkád: Az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)

15 58. Árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 59. Árvízi tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízi létesítmény, amely elsődlegesen az élet- és vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését is szolgálja. Árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor. (1995. évi LVII. Törvény, a vízgazdálkodásról) 60. Állag Az állag megóvása és fenntartása a jókarban tartás fogalmának felel meg, s olyan munkálatok tartoznak e körbe, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a dolog állagát azonos állapotban megőrizzék. Az állagot gyarapító vagy fejlesztését célzó munkálatok nem tartoznak e körbe. (1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről) (KOMMENTÁR, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényhez) 61. Állomáshoz vezető utak A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 62. Állvány: Tárgyak alá- vagy megtámasztására, rögzítésére való, lábakon álló tartószerkezet. Forrás: Lapoda Multimédia 63. Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 64. Átjárási szolgalom: azt illeti meg, akinek a telkére közútról a bejutás más módon nem biztosítható, csak a szomszéd telkén keresztül. Ha azonban a telek nincs összekötve közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy szolgalmi jog alapján telkükön átjárjanak. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a törvényes átjárási szolgalom elsősorban gyalogos közlekedést biztosít, gépkocsival történő közlekedést pedig csak akkor, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges. Tehát a gépkocsival történő átjáráshoz bizonyítani kell, hogy az ahhoz fűződő érdek súlyosabb és méltányolhatóbb, mint a szomszéd ahhoz fűződő érdeke, hogy gépkocsival való átjárástól mentesen használhassa az ingatlanát. 65. Átlagos építménymagasság: Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek építménymagasságának átlagos értéke. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete)

16 66. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2) (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 67. Átlagos szintterületi mutató: A telektömbre vonatkozó átlagos szintterületi mutatószám, mely a telektömbben építhető összes bruttó szintterület és a telektömb területének hányadosa. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 68. Átjáró: Építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 69. Áthidaló: Utólagos nyílásalakítás esetén a terhelést elosztó, hordozó acélgerenda, szögelt acél, monolit vasbeton vagy fagerendák. Áthidaló: Az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) Áthidaló: A parthoz kikötött vízi jármű vagy a víziállvány és a part között lévő áthidaló rész, amely közlekedésre szolgál. (24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról) Áthidaló szerkezet: teherhordó szerkezet a vágányok űrszelvénye felett (födém, lemezhíd, csarnoktető). (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Járómező (munkahíd) 70. Átképzés: a feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör) ellátására; (199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet, a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről) 71. Átrium: belső udvar-kert, e köré szerveződnek a helyiségek. Átrium: Az épületek belső egybefüggő függőleges térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely közbenső szintjén részben, vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér stb.). (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 72. Átrium alapterülete: Az egybefüggő légtér azon része, melynek függőleges vetülete eredményezi a legnagyobb alapterületet. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 73. Átriumház: Már az ókori mediterránumban is kedvelt volt ez a háztípus, amelyben a nyugalmas belső udvar-kert köré szerveződnek a helyiségek. Ez a nyári melegben kellemes hűvöset, a téli zord időben a hideg elleni védelmet biztosít.

17 74. Áttört kerítés: amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról ) Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Áttört kerítésmező: A kerítés olyan része, mely felületének legalább 50 %-án át lehet látni. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 75. Állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv; (1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatásról) 76. Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 77. Állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám) (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 78. Állattartó építmény: Állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 79. Átépítés: a meglévő épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz.módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata

18 80. Átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga; (2007. évi CXXIX. Törvény, a termőföld védelméről) 81. Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 82. Átnézeti térkép: állami földmérési alaptérképekről az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetőségét szolgálja. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről) 83. Autómentes övezet: Olyan új beépítéssel, vagy városrehabilitációval létrehozott terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a tömegközlekedést, gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell. Az autómentes övezet működésének részletes szabályait a GYÉSZ mellékleteként kell kezelni. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 84. Állami főépítész: A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el. Az állami főépítész a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását, b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját, c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. -ban foglaltak figyelembevételével, d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat e) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről. (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről 19. ) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége körében szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az állami főépítészek településrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett. )168/2006. (VII.28. Korm. rendelet 11. (c) ) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, az állami főépítészi, valamint az önkormányzati főépítészi

19 feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséghez, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételekhez kötött tevékenység. (1997. évi LXXVIII. tv. 53. ) A területi szinten működő állami főépítész a közigazgatási hivatal szervezeti keretében működik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. A Dél-dunántúli Régió állami főépítésze különös illetékességgel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti településekre terjed ki. A területi főépítészi irodák jogutódlásáról a 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklete rendelkezik. Az állami főépítész feladat- és hatásköre Az állami főépítész a területfejlesztési és területrendezési feladatkörében egyebek mellett: 1. vezeti a területi - területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki - tervtanácsot (amely a település, a települési környezet, illetve az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítését, továbbá a településrendezési, építészeti-műszaki, környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célok, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre juttatásának ellenőrzését szolgálja); 2. előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását; 3. véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját; 4. állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról; 5. ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat. Az állami főépítész egyéb feladatai: 1. közreműködik a regionális fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezekkel kapcsolatos térségi koordinációban; 2. felkérésre az önkormányzatok és a tervezők részére szakmai segítséget nyújt a területrendezési tervek elkészítéséhez; 3. közreműködik az építésfelügyeleti ellenőrzés alapjául szolgáló éves munkaterv összeállításában. Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik. Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, (2003. évi XXVI. Törvény, az Országos Területrendezési Tervről 9/B. )

20 A területi szinten működő állami főépítész a hivatal szervezeti keretében működik, önálló feladat és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (KOMMENTÁR, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvényhez)

Tárgyalásra kerülő témakörök:

Tárgyalásra kerülő témakörök: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE I. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Létesítési folyamat szervezésére és bonyolítására vonatkozó követelmények Épületek, építmények munkabiztonsági-

Részletesebben

2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5

2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5 Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (II.27) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló, többször módosított 70/2005.(XII.15.)

Részletesebben

Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei

Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei Nymbus 2001 Építőipari Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Betéti Társaság Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei A jogszabályok által meghatározott esetekben kötelező tervfajta.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 27/2009.(IX.04.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: a Helyi Építési Szabályzatról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 28/2001.(VII.20)Ök. számú rendelete

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 28/2001.(VII.20)Ök. számú rendelete Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 28/2001.(VII.20)Ök. számú rendelete a Budapest, XXIII. kerület Helsinki út Hold u. MÁV vasútvonal által határolt terület szabályozási tervéről

Részletesebben

6/2005. (II. 21.) rendelete

6/2005. (II. 21.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 6/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület Rákospalotai

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház beépítést tisztázó elvi engedélyezési terveihez Építésztervezők: É 01 3417/13

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/2002. (III. 27.) számú r e n d e l e t e Sóstófürdő Kemecsei u. Állomás u. 15403 hrsz-ú út Napfény u., valamint a Kemecsei u. Állomás u. 27751/156 hrsz-ú

Részletesebben

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról Lajosmizse Városának Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala >>>1145 Budapest, Pétervárad utca 2. SZMSZ BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA Városépítési Osztály

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4024 DEBRECEN MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 01 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Észak- Kelet Magyarország Lakosság száma Kb.

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

A Korlátozott szakterület Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni megnevezése, jelölése ÉKE

A Korlátozott szakterület Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni megnevezése, jelölése ÉKE 2. melléklet a.../.... (........) Korm. rendelethez I. Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó építészeti-műszaki

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Hajdúnánás, Dorogi utca 19. Hrsz.: 3398 4080 HAJDÚNÁNÁS MAGYARORSZÁG 2015.07.13. Oldal 1 / 11 LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Megye Hajdú-Bihar Régió Észak-Kelet Magyarország Lakosság

Részletesebben

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet

Részletesebben

BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (I. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 a a Budapest III. kerület által határolt terület kerületi szabályozási tervére vonatkozó,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

RAKTÁR UTCA - VIHAR UTCA - HUNOR UTCA - HÉVÍZI ÚT - KUNIGUNDA ÚTJA

RAKTÁR UTCA - VIHAR UTCA - HUNOR UTCA - HÉVÍZI ÚT - KUNIGUNDA ÚTJA ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 34/2003. (X.2.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001.(XI.30) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint A BUDAPEST III. kerület RAKTÁR UTCA -

Részletesebben

T Á G R A ZÁ R T K A P U K

T Á G R A ZÁ R T K A P U K T Á G R A ZÁ R T K A P U K I L L E S Z K E D É S XVIII. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA NAGYKŐRÖS 2013. Augusztus 30. AZ ELŐADÁS VÁZLATA: TERVEZÉS ANNO AMIT MA MEGTEHETSZ hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai Borzák Balarám Béla építészmérnök Építészeti Vezetőtervező Építési Szakértő; építészet - épületszerkezet - épületfizika szakterületeken, Igazságügyi

Részletesebben

ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER. Budapest XI. Barázda utca 42. HRSZ:3990/2

ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER. Budapest XI. Barázda utca 42. HRSZ:3990/2 ROYAL-CAPITAL PROPERTY INVESTMENT ZRT. CÍM: 1116 BP.BARÁZDA UTCA 42. TEL: + 36 1 463-7124 MOBIL: +36 20 821 6562 E-MAIL: VONA.ZSOLT@ROYALINDEX.HU ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER Budapest XI. Barázda utca 42.

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, többlakásos lakóépület, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház, felső szinteken irodák beépítést tisztázó elvi

Részletesebben

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 1/9 Dokumentáció A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 2/9 1.0 AZ INGATLAN ISMERTETÉSE Az ingatlanok elhelyezkedése, megközelíthetősége Az értékelt ingatlanok Magyarország Dél-Dunántúli

Részletesebben

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA 1. ÉS 2. SZ.LAKÁSHOZ ELŐ TETŐ FELÚJÍTÁSA ÉS BŐ VÍTÉSE TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ TARTALOMJEGYZÉK 1. ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE

VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének./2015.( ) számú rendelete a Budapest, IX. ker. VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE Soroksári út Haller utca Nagyvárad tér Szent László

Részletesebben

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Szabványos játszószerek halmaza = játszótér??? Játszótér = a zöldfelület játszószerekkel

Részletesebben

37/2003. (XI. 25) Budapest Csepel Önkormányzat Kt. rendelete

37/2003. (XI. 25) Budapest Csepel Önkormányzat Kt. rendelete 37/2003. (XI. 25) Budapest Csepel Önkormányzat Kt. rendelete a 17/2003. (VI. 24.) Budapest-Csepel Önkormányzat Kt. rendelettel módosított, a Budapest, XXI. ker. - Csepel Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(V.10.) Ök. sz. rendelete. Kozármisleny község helyi építési szabályzatáról szóló

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(V.10.) Ök. sz. rendelete. Kozármisleny község helyi építési szabályzatáról szóló Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(V.10.) Ök. sz. rendelete a Kozármisleny község helyi építési szabályzatáról szóló 10/2003. (VII.3.) Ök. sz. rendelet módosításáról Kozármisleny

Részletesebben

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet -

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet - Megrendelő: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1033 Budapest, Fő tér 3. Terv: Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT

TERVEZŐI NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ 1. Az építtető(k) neve (megnevezése) és címe (székhelye): a). b). 2. A tervezők adatai: a) felelős tervező neve, címe, jogosultsági száma: b) szakági

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 43/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 43/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 43/2003. (VIII. 28.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Általános Rendezési Terve szabályozási előírások és szabályozási terv Tiszavasvári út Tagló utca 0518/33

Részletesebben

1. Jelen rendelet alkalmazása és hatálya

1. Jelen rendelet alkalmazása és hatálya ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2006. (IV.13.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE A BUDAPEST III. kerület BÉCSI ÚT TESTVÉRHEGYI LEJTŐ Z-VP KERETÖVEZETŰ TERÜLET GÖLÖNCSÉR UTCA KÉKFESTŐ KÖZ

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 )

A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 ) 4001 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Telefon: (42) 524-524 NYÍREGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 ) A jelen adatszolgáltatás tájékoztató jellegű Nyíregyháza

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 36/2010. (VII.12.) önkormányzati rendelete * Budapest, III. kerület

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 36/2010. (VII.12.) önkormányzati rendelete * Budapest, III. kerület 36/200. (VII.2.) önkormányzati rendelete * Budapest, III. kerület MIKLÓS U. RAKTÁR U. SZENTENDREI ÚT 8239/ HRSZ-Ú TELEK (Z-FK) ÉSZAKI HATÁRA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére vonatkozó,

Részletesebben

A Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatának (a továbbiakban: KÉSZ)

A Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatának (a továbbiakban: KÉSZ) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XII. kerület

Részletesebben

Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról

Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági

Részletesebben

Az égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét.

Az égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét. A 2010. december 01.-én hatályba lépett MSZ 845:2010 szabvány 11. fejezete az égéstermék elvezető berendezések kitorkollásával kapcsolatban az alábbi előírásokat tartalmazza: Kitorkollás Építmény létesítése

Részletesebben

P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529751, 311304 email: regioplan@regioplan.hu Munkaszám. Rp.I.1136 P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

A BUDAPEST, III. KERÜLET TESTVÉRHEGYI LEJTŐ JABLONKA ÚT GÖLÖNCSÉR UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

A BUDAPEST, III. KERÜLET TESTVÉRHEGYI LEJTŐ JABLONKA ÚT GÖLÖNCSÉR UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 41/2005. (IX.15.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE A BUDAPEST, III. KERÜLET TESTVÉRHEGYI LEJTŐ JABLONKA ÚT GÖLÖNCSÉR UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

A kerületi szabályozási tervre vonatkozó rendelkezések

A kerületi szabályozási tervre vonatkozó rendelkezések ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2008. (III.12.) RENDELETE * a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

BÉCSI ÚT - KISCELLI UTCA - SAN MARCO UTCA - KENYERES UTCA

BÉCSI ÚT - KISCELLI UTCA - SAN MARCO UTCA - KENYERES UTCA ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27./2003. (IX.08.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001.(XI.30) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint A BUDAPEST III. kerület BÉCSI ÚT -

Részletesebben

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz.

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz. 0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a településkép bejelentési eljárásról szóló 11/2014. (VII. 02.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 1 Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2011.(X.12.) önkormányzati rendelete az építésügyi engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettségről Szikszó Város Önkormányzatának

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST, III. KERÜLET MIKOVINY U. - FOLYONDÁR U. - PODOLIN U. - DOBERDÓ ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS 3. Előadás 2007.02.27. (Dr Lányi Erzsébet) 1. Az épített környezet-mesterséges környezet. Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. Elemei (újra):

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 7/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet ódosításáról és a Budapest, XVI. kerület Újszász

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1.

AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. ) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra)

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra) 2. A vizsgázó tervellenőr ismerje: a) a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, b) a tervellenőr feladatát, a tevékenység ellátásának összeférhetetlenségi szabályait, c) az etikai-fegyelmi szabályokat,

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat /2013. ( ) számú rendelete a településképi bejelentési eljárásról

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat /2013. ( ) számú rendelete a településképi bejelentési eljárásról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat /2013. ( ) számú rendelete a településképi bejelentési eljárásról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) a)

Részletesebben

építtető: Kurucsai Péter, tervező: Márton Bt. - Csiszár Teréz - okl. építészmérnök É19-00/16

építtető: Kurucsai Péter, tervező: Márton Bt. - Csiszár Teréz - okl. építészmérnök É19-00/16 a Budapest VIII., Stáhly u. 5., hrsz : 36451 társasház földszinti Gyulai Pál utcai iroda helyiségek homlokzati nyílászáróinak cseréje, ill. új ablakok nyításának építési engedélyezési tervéhez - tervtanácsi

Részletesebben

(1) A HÉSZ 1. (1) bekezdés a) pontja az alábbi ponttal egészül ki:

(1) A HÉSZ 1. (1) bekezdés a) pontja az alábbi ponttal egészül ki: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2015 (V. 04) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Veres György Tűzterjedés és az ellene történő védekezés épített környezetben II.

Veres György Tűzterjedés és az ellene történő védekezés épített környezetben II. Veres György Tűzterjedés és az ellene történő védekezés épített környezetben II. Az első részben a tűzterjedés módjaival és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetekkel foglalkoztunk, most a tűzszakaszolás

Részletesebben

az Egri Baptista Gyülekezet 3300 Eger, Deák Ferenc u. 9. szám alatti MEGLÉVŐ IMAHÁZ ÉPÜLET OLDALÉPCSŐ és RÁMPA ÁTALAKÍTÁSI TERVE

az Egri Baptista Gyülekezet 3300 Eger, Deák Ferenc u. 9. szám alatti MEGLÉVŐ IMAHÁZ ÉPÜLET OLDALÉPCSŐ és RÁMPA ÁTALAKÍTÁSI TERVE KÜLZETLAP az Egri Baptista Gyülekezet 3300 Eger, Deák Ferenc u. 9. szám alatti MEGLÉVŐ IMAHÁZ ÉPÜLET OLDALÉPCSŐ és RÁMPA ÁTALAKÍTÁSI TERVE Helyszín: 3300, Eger, Deák Ferenc út 9. Hrsz:... Megbízó- építtető:

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról REGIOPLAN KÖRNYEZET ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529751, 311304 email: regioplan@regioplan.hu Petőháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 62/2011. (V. 30.) Kt.

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben

Felelős műszaki vezető

Felelős műszaki vezető Felelős műszaki vezető A felelős műszaki vezető irányítja az építési munkahelyen a kivitelezést. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról

Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013.

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013. ALÁÍRÓLAP KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS TERÜLET (Budapest, IX. ker. Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca által határolt területre vonatkozó) a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE?

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Egy tisztességes termék esetében Hát igen De mi is a lényeg? Az építmény szervizkönyve Az építmény szervizkönyve igazolja a)

Részletesebben

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök.

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének 9 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. rendelete a helyi környezet védelméről a 29/2002. (IX. 30.) 2 ök. rendelettel,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4400 NYÍREGYHÁZA MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 018 2011. július Rev.01 Page 1 of 9 Megye Régió NYÍREGYHÁZA LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Szabolcs-Szatmár- Bereg Lakosság száma

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.)

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.) ÉPÍTMÉNYADÓ Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban:

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZAKVÉLEMÉNY

ÉRTÉKELÉSI SZAKVÉLEMÉNY ÉRTÉKELÉSI SZAKVÉLEMÉNY 1. lakóház Cím: Helyrajzi szám: 4563 Rohod, Kossuth Lajos utca 46. 382 Az értékelés kelte: 2012.04.23 ALAPADATOK Ingatlan megállapított adatai Telek területe: 3 861 m 2 Épületek

Részletesebben

T-04 G.K. ÉS TÉGLA FAL NYÍLÁSZÁRÓINAK MÉRETÉRTELMEZÉSE. Megjegyzés: A terveken a nyílászárók névleges (rendelési) mérete szerepel!

T-04 G.K. ÉS TÉGLA FAL NYÍLÁSZÁRÓINAK MÉRETÉRTELMEZÉSE. Megjegyzés: A terveken a nyílászárók névleges (rendelési) mérete szerepel! MEGJEGYZÉSEK: ÉPÍTÉSZ- ÉS SZAKÁGI TERVEK, MŰSZAKI LEÍRÁSOK EGYÜTT ÉRVÉNYESEK! NYÍLÁSZÁRÓK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZERKEZETEK SZÍNEI MEGRENDELŐVEL EGYEZTETENDŐK! A MÁRKANEVEK MŰSZAKI PARAMÉTEREKET IS JELÖLNEK, BÁRMELY

Részletesebben

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK Visegrád, 2014. október 3. Lengyelfi László Rendeletalkotási célok 2012.09. Jelenlegi OTSZ alkalmazási nehézségei -értelmezés igénye gyakori; -még mindig nagyszámú

Részletesebben