PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL

Átírás

1 PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK TOLMÁCS SPECIALIZÁCIÓ 1. A szakdolgozat leadása A képzés végén a hallgatóknak szakdolgozatot kell benyújtaniuk: az őszi félévben november 15-éig, a tavaszi félévben április 15-éig, mégpedig egy elektronikus változatot (pdf, a Neptunba feltöltve) egy nyomtatott példányt. 2. Formai követelmények A szakdolgozat minimum 50 oldalas, számítógéppel írt munka (a nyomtatott példányoknál csak a lap egyik oldalára nyomtatva). Margó: a lap bal oldalán 3,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm Betűtípus: bármelyik sans serif betű (kivéve a Sans Forgeticát) Betűméret: 12-es Sorköz: másfeles Oldalszámozás: a Bevezetés című fejezet első oldalán kezdődik az addigi lapszámoknak megfelelően, tehát kb. a 3. vagy 4. oldal, onnantól folyamatos; az oldalszám elhelyezése a lap alján (élőláb; jobbra vagy középen) Táblázatok, ábrák: mindegyiknek legyen címe, ami utal arra, hogy milyen adatot tartalmaz, ill. mit ábrázol (betűméret: 11-es, előtte 18 pt-os térköz); amennyiben nem általunk készített táblázatról, ábráról van szó, hivatkozás a szokott módon (vezetéknév, évszám: oldalszám), forráshely feltüntetése az irodalomjegyzékben; az ábrákat, táblázatokat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban. Hivatkozás: az idézetek forrására kötelező hivatkozni (akár szó szerinti, akár tartalmi idézésről van szó); a hivatkozott művek mindegyikét fel kell sorolni az irodalomjegyzékben pl. a Harvard-rendszer ( vagy a Chicago ( alapján. A témavezető jóváhagyásával más hivatkozási rendszer is használható.

2 Címoldal (belül): PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET A SZAKDOLGOZAT CÍME MAGYARUL KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ: NÉV NÉV FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK BEOSZTÁS TOLMÁCS SPECIALIZÁCIÓ ANGOL/OLASZ-ANGOL/FRANCIA//NÉMET//OLASZ//SPANYOL NYELV Budapest, évszám Köv. oldal: Kétnyelvű plágiumnyilatkozat

3 A VERZIÓ EGY TOLMÁCSOLÁSI, TOLMÁCSKÉPZÉSI VAGY MÁS TOLMÁCSOLÁS- TUDOMÁNYI KÉRDÉS KIFEJTÉSE 1. Bevezetés: A tolmácsolástudományi, tolmácsolási kérdés rövid bemutatása, jelentőségének ismertetése, a szakdolgozat felépítésének indoklása. A vizsgálat során alkalmazott hipotézis(ek) és módszerek, várható eredmény és/vagy következtetés, annak alkalmazhatósága szélesebb körben. Ebben a fejezetben szerepel a téma meghatározása, elméleti hátterének körvonalazása, tudomány-rendszerbeli helye. Ezt követi a témához szorosan kapcsolódó fontosabb források feldolgozása, melynek során a szakdolgozó bemutatja jártasságát, olvasottságát az adott témában, továbbá azt, hogy mennyire képes kiemelni, illetve átfogóan, de nem terjengős formában bemutatni a legfontosabb alapműveket, valamint a témához kapcsolódó legfrissebb kutatási eredményeket. Ebben a fejezetben kell meghatározni a témához kapcsolódó fontosabb alapfogalmakat, felvázolni a későbbi elemzésekhez felhasználható módszertani eszköztárat, annak alkalmazási feltételeit és korlátait. 2. Értekezés: A kérdés tudományos-szakmai vizsgálata, fejezetekre, alfejezetekre, részekre osztva a bevezetésben leírt szerkezetnek megfelelően (előfeltevések (hipotézis); a kutatási kérdés konkrét megfogalmazása; kutatási módszer; módszertani eszközök alkalmazása; az elemzés/kutatás bemutatása; saját eredmények bemutatása; az eredmények értékelése; hipotézis bizonyítása, ellentétes állítások cáfolása tények, összefüggések, adatok alapján; megállapítások, következtetések, nyitva maradt kérdések, további feladatok, eredmény, következtetés, felhasználási javaslat stb.). A fordítástudomány interdiszciplináris jellege miatt szinte kimeríthetetlen gazdagságú tárgykörrel, kutatási területtel rendelkezik, emiatt ez a rész a különböző szakdolgozatokban egészen eltérő lehet. 3. Összegzés: A szakdolgozatot összefoglalás zárja (meglévő és fejlesztendő tolmácskompetenciák, a tolmácskompetenciák fejlődése a szakdolgozat során, reflektálás a végzett tanulmányokra, a szakdolgozat elkészítésére, tanulságok levonása stb.). 3. Összegzés: eredmény, következtetés, összegzés, felhasználási javaslat, további kutatási irány kijelölése, tanulságok, önreflexió 4. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat sorolja fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok /dr., habil., PhD, prof. stb./ nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni (ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 5. Függelék(ek)

4 B VERZIÓ EGY KLASSZIKUS FORDÍTÁS- VAGY TOLMÁCSOLÁSTUDOMÁNYI SZÖVEG MAGYARRA FORDÍTÁSA 1. Fordítás angolról/olaszról magyarra A szakdolgozatnak ez a része egy klasszikus, kb n terjedelmű angol/olasz nyelvű fordítás- vagy tolmácsolástudományi szakszöveg fordítása magyarra. A fordításon kívül tartalmaznia kell egy legalább n szabadon választott fordítás- és/vagy tolmácsoláselmélet(ek)re alapozott értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból (30 40). A terminológia összeállításánál a jelöltnek fel kell tüntetnie, hogy pontosan hol nézett utána a keresett szónak vagy kifejezésnek, milyen forrást használt. 2. A szakdolgozat részei Tartalomjegyzék: A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ennek egyeznie kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 1. Bevezetés: A szakszöveg fordítás- és/vagy tolmácsolástudományi jelentőségének rövid ismertetése, a szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid összefoglalása. A szerző és a szöveg megjelenésének, utóéletének rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 2. A fordítás: Angolról/olaszról magyarra (20 40 ezer n) 3. Értekezés: Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordítás- és/vagy tolmácsoláselmélet(ek) alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar nyelven kell megírni. 4. Szójegyzék: A fordítás szempontjából fontosnak ítélt fordítás- és tolmácsolástudományi szakszavak, szakkifejezések gyűjteménye a források feltüntetésével terminus összehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazottan + Célnyelvi megfelelő + Kontextus + forrás 5. Összefoglalás: A szakdolgozat 1., 3. és 4. részének összefoglalása, tanulságok levonása, önértékelés. 6. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat sorolja fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok /dr., habil., PhD, prof. stb./ nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni, nem csak a fő oldal címét, és

5 szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék: A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői/kiadói hozzájárulás a fordításhoz) helye. C VERZIÓ (ANGOL/OLASZ NYELVŰ) A ES TANÉVBEN UTOLJÁRA 2. A tolmácsolt rendezvény leírása 2.1. A tolmácsolt rendezvény adatai (megbízó, hely, időpont, várható időtartam, az esemény előzményei, a tolmácsolás módja, körülményei) 2.2. A tolmácsolt rendezvény szereplői a rendezvény szereplőinek bemutatása; a szereplőkről és eddigi kapcsolatukról rendelkezésre álló írásos anyagokat lehet mellékelni (meghívó, cégismertetők, tájékoztató brosúrák, éves jelentések, pénzügyi kimutatások, szerződések stb.) 2.3. A tolmácsolt rendezvény egyéb jellemzői (írásban kifejteni, indoklással, magyarázattal az előzetes anyagok, a tolmáccsal/tolmácsokkal, a megbízóval folytatott beszélgetés és/vagy kérdőívek alapján) az esemény helyszíne (valamelyik partner székhelye, szálloda, konferenciaközpont stb.) helyszín hatása/befolyása a tolmácsolásra berendezés, elhelyezkedés, akusztika, tolmács helye stb. mikrofonok elhelyezkedése, teremhangosítás partnerek hazai pályán vagy idegen környezetben mozognak esemény időbeli elhelyezkedése, eseménysor része-e (előzményekről mi tudható, korábbi helyszínek stb.) vagy egyedi esemény a kommunikációs partnerek kulturális közelsége rangja, beosztása, státusza egymáshoz viszonyított státuszuk, azonos-e az előzetes információs szintjük (szakember szakember vagy szakember nem szakember) a kommunikációs partnerek várható szövegalkotási stratégiája spontán vázlat alapján előre megírt beszéd? vizuális kísérőanyagok (videó, dia, fólia, handout, film, konferenciamappa, meghívó stb.) a rendezvény témájának meghatározása (univerzális kultúraspecifikus), szakmaiság foka (szakmai ismeretterjesztő), célcsoport (széles nagyközönség nagyobb/ szűkebb szakmai csoport), megértéshez szükséges előzetes információk ( bennfentes tudás ) a kommunikációs partnerek célja és érzelmi kötődése, azonos, eltérő vagy ellentétes célok, tájékoztatás, protokolláris esemény, szerződéskötés stb. objektív beszélgetés vagy (érzelmileg is) erősen érintett partnerek? a tolmácsolási esemény várható információintenzitása partnerek előzetes információs és tudásszintje - mi várható ehhez képest? az esemény formalizáltsága és belső szerkezete (szigorú protokoll informális szűk körű beszélgetés szokások, ceremóniák ehhez tartozó szövegkonvenciók plenáris ülés, közgyűlés, sajtótájékoztató, megnyitó, műhely, vita, előadás stb.) a tolmácsolás során felmerült nehézségek ismertetése 3. A témával kapcsolatos nyelvi segédeszközök ismertetése

6 3.1. A felkészüléshez felhasználható kétnyelvű és egynyelvű szótárak, glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák felsorolása pontos bibliográfiai adatokkal: szerző (vagy szerkesztő) megjelenés évszáma, cím, kiadás helye, kiadó Internetes források felsorolása 3.3. A rendelkezésre álló források értékelése használhatósági szempontból 4. A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek rövid ismertetése Ebben a fejezetben kerül sor a párhuzamos szövegek rövid bemutatására, amelyek teljes terjedelemben a függelékben találhatók. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott, különböző nyelvű párhuzamos háttéranyagok. 5. A témával kapcsolatos saját szótár, azaz háromnyelvű terminológiai gyűjtemény Összehasonlító háromnyelvű terminológiai gyűjtemény az előzetes információk és a párhuzamos szövegek alapján minimum 50 terminus részletes összehasonlító feldolgozása, hivatkozott példákkal az egyes jelentésekre a párhuzamos szövegek alapján, definícióval és forrásmegjelöléssel (ismétlődő forrás megjelölése rövidíthető): sorszám + az adott szó/kifejezés + szövegkörnyezet + forrás (a sorszám utáni első helyen/oszlopban a forrásnyelvi szó/kifejezés és a kontextus szerepeljen). 6. Összefoglalás A szakdolgozatot egy összefoglalás zárja, amelyben a szerző leírja, hogy a szóban forgó tolmácsolási eseményben milyen szerepet játszott a terminológia, milyen nehézségeket okozhat (okozott) a felkészülés, milyen nehézséget jelent az adott szakterület magyar és idegen nyelvű terminológiájának megtalálása (megteremtése), tudott-e használni kész szótárakat, glosszáriumokat, melyek voltak azok, hogyan kellene azokat továbbfejleszteni stb., tehát a szakdolgozat két-három oldalas összefoglalása. 7. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat soroljuk fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket másoljuk le, ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek gyűjteménye három nyelven. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott párhuzamos háttéranyagok. A szövegeket nem kell feltétlenül átgépelni, lehet fénymásolni.