xxxxx Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EU RENDELETE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 611 végleges 2010/0303 (COD) xxxxx Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EU RENDELETE az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról SEC(2010) 1263 SEC(2010) 1264 HU HU

2 INDOKOLÁS 1. HÁTTÉR A Bizottság az Erika nevű olajszállító tartályhajó balesetét és az abból eredő jelentős olajszennyezést követően 2000 végén javaslatot nyújtott be az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló rendeletre, hogy az ügynökség műszaki testületként a tengeri biztonságnak, illetve a hajók által okozott szennyezés megelőzésének magas, egységes és hatékony szintjét biztosíthassa az Európai Unióban. Az Európai Parlament és a Tanács június 27-én elfogadta az 1406/2002/EK rendeletet. A rendelet az említett év augusztusában lépett hatályba, az EMSA pedig 2003 márciusában kezdte meg a működését. Az EMSA-rendelet korábbi módosításai Az 1406/2002/EK rendeletet 2002 óta három alkalommal módosították, elsősorban az Európai Unió tengerészeti jogszabályainak az alakulásából kifolyólag. Az EMSA-t létrehozó rendelet első módosítása 1 horizontális jellegű volt, és a pénzügyi és a költségvetési eljárásokkal, valamint az átláthatósággal foglalkozott. A Prestige nevű hajó évi balesetének hatására elfogadott második módosítás májusában lépett hatályba, és jelentős új feladatokkal látta el az ügynökséget, különösen a szennyezés elhárítását célzó készültség és a szennyezés elleni fellépés terén. Ez a második felülvizsgálat figyelembe vette a tengeri védelem terén kialakult uniós hatáskört is, és azt kérte az ügynökségtől, hogy nyújtson technikai segítséget a bizottsági ellenőrzésekhez a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló 725/2004/EK rendelet 3 keretében. Az EMSA-t továbbá a tengerészek képzésével kapcsolatban arra kérték, hogy nyújtson segítséget a Bizottságnak a képesítési bizonyítványok kiállítási eljárásainak és a képzési intézményeknek az értékelésében a tagállamokban és a nem uniós országokban egyaránt, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményével (STCW-egyezmény) összhangban. A harmadik módosítás 4 a as időszakra 154 millió EUR összegű többéves pénzügyi keretet biztosított az EMSA-nak a szennyezés bekövetkezése esetén végrehajtandó intézkedések fedezésére. Ezek a módosítások azonban nem bizonyultak elegendőnek az EMSA előtt álló új kihívások megoldásához, mivel e kihívások többsége vagy az EMSA-n, vagy pedig az EMSA-n és az Európai Unión kívül található Első módosítás: az Európai Parlament és a Tanács július 22-i 1644/2003/EK rendelete, HL L 245., , 10. o. Második módosítás: az Európai Parlament és a Tanács március 31-i 724/2004/EK rendelete, HL L 129., , 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról, HL L 129., , 6. o. Harmadik módosítás: az Európai Parlament és a Tanács december 18-i 2038/2006/EK rendelete (HL L 394., , 1. o), helyesbítését lásd: HL L 30., , 12. o. HU 2 HU

3 Az EMSA jelenlegi helyzete Az EMSA jelenleg technikai és tudományos segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a tengeri biztonsággal, a tengeri védelemmel és a hajók okozta szennyezés megelőzésével kapcsolatos közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazásában, e jogszabály végrehajtásának ellenőrzésében, a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelésében és az új intézkedések kidolgozásának előmozdításában. Néhány kulcsfontosságú évi számadat szemlélteti az EMSA különböző tevékenységeit: 114 vizsgálat a tengeri biztonság, a tengeri védelem és a hajók által okozott szennyezés megelőzése terén 88 rendezvény több mint résztvevővel, ideértve 34 képzés 694 résztvevőjét is. 65 átfogó technikai jelentés 13 szerződés az Európai Unió különböző regionális tengereiből olajszennyezés eltávolítására képes 18 hajóról (ebből 16 készenléti, 2 pedig előkészítő fázisban van), részvétel 47 gyakorlaton Több mint 3 millió üzenetváltásra kerül sor havonta a felhasználóval rendelkező uniós forgalommegfigyelési rendszeren, a SafeSeaNeten keresztül. CleanSeaNet: 2107 potenciális olajfoltot észleltek, 751 olajfoltot ellenőriztek a tagállamok, és 194 olajfolt bizonyult valósnak. Nagy hatókörű hajóazonosító és nyomon követő rendszer (Long-Range Identification and Tracking, LRIT): az Unió lobogója alatt közlekedő több mint 6000 hajóra kiterjedő LRIT-adatközpont létrehozása és vezetése. Az EMSA-val kapcsolatban további részletes információk a kísérő hatásvizsgálati jelentésben és az EMSA honlapján találhatók A JAVASOLT INTÉZKEDÉS CÉLKITŰZÉSEI ÉS INDOKOLÁSA A javasolt intézkedés célkitűzése az 1406/2002/EK rendelet módosítása azáltal, hogy pontosítja az EMSA meglévő feladatait és szerepét, valamint kiterjeszti az EMSA feladatkörét a kidolgozás alatt álló, nemzetközi és/vagy uniós szintű új területekre. A Bizottság a harmadik tengerbiztonsági intézkedéscsomagot bevezető, 2005 végén kiadott közleményében jelezte, hogy a csomagban szereplő intézkedések végrehajtásába szükség szerint az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendeletével létrehozott Európai Tengerbiztonsági Ügynökség is bekapcsolódik. Az intézkedések egy részét egyébként már előírja a jelenlegi rendelet. Más intézkedések pedig az ügynökség létrehozásáról szóló rendelet módosításában fognak szerepelni, amelyet a Bizottság a következő hónapok során fog előterjeszteni 6. A Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra című közleményében 7 a Bizottság megállapította, hogy szándékában áll módosítani az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség mandátumát és működésének gyakorlatát, annak Lásd: COM(2005) 585, , 5. o. Lásd: COM(2009) 8, , 7. o. HU 3 HU

4 érdekében, hogy még hathatósabb technikai és tudományos támogatást tudjon nyújtani a Bizottságnak és a tagállamoknak. A Tanács március 30-i következtetéseiben arra kérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a jövőbeli kihívásokra tekintettel, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség munkájának fokozása a tagállamoknak és a Bizottságnak nyújtott technikai és tudományos támogatás tekintetében 8. Az Európai Parlament és a Tanács kérésére 9 a Bizottság szolgálatai megvalósíthatósági tanulmányt készítenek egy európai parti őrség felállításáról. A Bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy az EMSA intézkedéseivel meg lehetne erősíteni az egyes partvédelmi tevékenységekre irányuló, uniós szintű szinergiákat. Ezt támogatná továbbá az EMSA feladatkörének a kiválasztott területeken való kiterjesztése, különösen a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenőrzése, valamint a lehetséges környezetszennyezők nyomon követéséhez a tagállamoknak nyújtott segítség esetén Az EMSA külső értékelése Az EMSA igazgatási tanácsa az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelően 2007 végén független külső értékelést készíttetett a rendelet végrehajtásáról. A COWI elnevezésű tanácsadó cég által végrehajtott vizsgálat értékelte az EMSA-t létrehozó rendeletnek, az ügynökségnek és az ügynökség munkamódszereinek a hatását. Az igazgatási tanács 2008 márciusában kapta meg a zárójelentést 10. A külső értékelés kiválónak találta az ügynökség tevékenységét, ahogy azt a következő idézet is összefoglalja: Az értékelés végkövetkeztetése szerint az EMSA létrehozása orvosolta az Európai Unió hiányosságait a tengerbiztonság terén. Az ügynökség feladatait és fontosságát tekintve hamar az egyik legjelentősebb szereplővé nőtte ki magát a tengerbiztonság terén. Az ügynökség értékesnek bizonyult az ágazat egésze és különösen a két legfontosabb érintett, a tagállamok és a Bizottság számára. 11 A jelentés azonban hangsúlyozza a további fejlesztés és pontosítás lehetőségét is Lásd a Tanács sajtóközleményét, 8176/09 számú dokumentum, 28. o. Lásd a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, szeptember 7-i 2005/35/EK irányelv 11. cikkét, HL L 255., , 11. o. Lásd az EMSA honlapján: A COWI jelentésének összefoglalója emellett megtalálható a kísérő hatásvizsgálat II. mellékletében. Lásd COWI-vizsgálat, 6. o. HU 4 HU

5 2.2. Az EMSA igazgatási tanácsának ajánlásai Az igazgatási tanács közzétette külső értékelésen alapuló ajánlásait 12, amelyek a következőképpen foglalhatók össze: I. Az 1406/2002/EK rendeleten végrehajtott változtatások: az EMSA-t létrehozó rendelet 22. cikkének módosítása az EMSA-rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszeres (ötévente végzett) értékelésről történő rendelkezés érdekében II. Az ügynökséggel és munkamódszereivel kapcsolatos ajánlások: további összpontosítás az érintettek számára értékes tevékenységekre; öt évre szóló stratégiai terv kidolgozása; a tevékenységalapú költségkalkulációra és költségvetésre való törekvés; az éves munkaprogram olyan módon történő összeállítása, hogy az az adott évben operatív cselekvési tervként funkcionáljon; az éves jelentés olyan módon történő kidolgozása, hogy az az elért eredményeknek a célkitűzésekkel való összehasonlítását is magában foglalja; projektirányítási kapacitás kialakítása. III. Egyéb/általános ajánlások: az EMSA hatékonyságának hivatalos, rendszeres felülvizsgálata Az EMSA többéves stratégiája Az EMSA igazgatási tanácsa 2010 márciusában jóváhagyta a es időszakra vonatkozó többéves stratégiát, amelyben 14 új témakört jelölt ki az EMSA számára. A Bizottság a szükséges költségvetési források rendelkezésre állásától függően támogatja a stratégiát. Noha úgy ítélte meg, hogy a 14 témakör közül sok nem igényli az uniós jogszabályok, különösen az EMSA-rendelet módosítását, a következő témaköröket figyelembe vette javaslatában: 1. témakör, a balesetek kivizsgálása: a 2. cikk (4) bekezdése b) pontjának új szövegezése tükrözi a többéves stratégiát. 4. témakör, ellenőrzések: a 3. cikk (3) bekezdése az ellenőrzési jelentések horizontális elemzésével kapcsolatos elképzelést tükrözi. A tengeri védelemre való tekintettel a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja azt javasolja, hogy az EMSA 12 Lásd az EMSA honlapján: Az ajánlások emellett megtalálhatók a kísérő hatásvizsgálat I. mellékletében. HU 5 HU

6 nyújtson technikai segítséget a 725/2004/EK rendelet (hajók és kikötői létesítmények) értelmében végzett ellenőrzésekhez. A biztonsági szervezetek elismerésének kérdésével szükség esetén külön uniós jogszabály foglalkozik majd. 6. témakör, tengerfelügyelet: a 2. cikk (4) bekezdésének a) pontja az EMSA-nak a tengerfelügyeletben vállalt szerepére való utalással egészült ki. 7. témakör, a tengerrel kapcsolatos műholdas információgyűjtés összehangolása (GMES): a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja az EMSA-nak az uniós programok (például a GMES) végrehajtásában vállalt szerepére való utalással egészült ki. 9. témakör, regionális központ: a Bizottság a stratégiának megfelelően javasolja a hajóforgalom megfigyelésére jelenleg érvényben lévő korlátozás megszüntetését, mivel a technikai tanácsadás más formái, különösen a képzés és az operatív szolgálatok elérése is fontosak a Földközi- és a Fekete-tenger térségében (lásd az 5. cikk (3) bekezdésének módosítását). 10. témakör, kutatás: a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontja kiemeli az EMSA megnövekedett szerepét az uniós kutatásban. 11. témakör, szomszédos országok: a 2. cikk (5) bekezdése az EMSA-nak a szomszédos országok vonatkozásában betöltött új szerepét tükrözi. Noha a 13. témakör (az emberi tényező) és a 14. témakör (e-tengerészet) egyelőre nem teszi szükségessé az EMSA-rendelet módosítását, a Bizottság további emberi erőforrásokat irányoz elő az ehhez a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban Az EMSA feladatai A Bizottság e javaslat elkészítéséhez a külső értékelést, az ajánlásokat és a többéves stratégiát használta fel. Figyelembe vette továbbá azokat a nemzetközi és uniós fejleményeket, amelyek szükségessé teszik az EMSA-rendelet módosítását (lásd a kísérő hatásvizsgálatot). A Bizottság az EMSA jelenlegi céljainak és feladatainak megtartását javasolja. Néhány fogalmat azonban pontosítani kell, és pontosabban meg kell határozni, milyen segítséget nyújt az EMSA a Bizottságnak, a tagállamoknak és egyéb feleknek. Az EMSA új feladatai a harmadik tengerbiztonsági intézkedéscsomag végrehajtásából fakadnak. A közösségi jogalkotó 2008 decemberében elfogadta ezt az ambiciózus és átfogó jogalkotási csomagot, amely kiterjed a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésre, a hajóosztályozó társaságokra, a hajóforgalom megfigyelésére, a balesetek kivizsgálására, az utasok kártérítésére, a lobogó szerinti állam által támasztott követelményekre és a hajótulajdonos felelősségére. A nyolc jogalkotási aktus hivatalos elfogadása 2009 áprilisában történt, az egyes intézkedések végrehajtására pedig a következő években kerül sor HL L 131., , o. HU 6 HU

7 Az EMSA-nak a kutatást illetően nagyobb szerepet kell vállalnia az uniós tengeri kutatásban, és a kutatási projektek elemzése által meg kell határoznia a szabályozási szempontból lehetséges további lépéseket. Az EMSA továbbá átfogó szakmai tapasztalatából adódóan segítséget nyújthat a Bizottságnak a kutatási tevékenységek azonosításában. Az EMSA azonban nem irányíthat kutatási projekteket, és nem ismételheti meg a meglévő uniós kutatási struktúrákban folyó munkát. A módosítások célja annak pontosítása, hogy milyen segítséget nyújt az EMSA a Bizottságnak és a tagállamoknak a különböző nemzetközi és regionális szervezetek keretében, biztosítandó, hogy a Bizottság és a tagállamok a lehető legjobb technikai tanácsadásban részesüljenek. Ez olyan szervezeteket érint, mint az IMO, az ILO, a kikötő szerint illetékes állam hatóságáról szóló párizsi szándéknyilatkozat és egyéb regionális szervek (például a Barcelonai Egyezmény, a bonni együttműködési megállapodás, a Bukaresti Egyezmény, a Helsinki Egyezmény, a Lisszaboni Megállapodás és az Északi-sarkvidéki Tanács). Az EMSA által működtetett értékes operatív szolgálatok (SafeSeaNet, CleanSeaNet, LRIT, a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzés) nagyban előmozdíthatnak más uniós szakpolitikákat, például az Európai Unió integrált tengerpolitikája keretében végzett tengerfelügyelet integrált megközelítését. A cél a meglévő, fejlesztés alatt álló vagy tervezett felügyeleti rendszerek összehangolása és közöttük az átjárhatóság biztosítása 14. A GMES program (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) a másik olyan szakpolitikai terület, amelyhez az EMSA a műholdas adatok feldolgozásban szerzett szaktudásával jelentősen hozzájárulhat. Emellett az EMSA szaktudása, rendszerei, alkalmazásai és adatai segítenek értékelni és elemezni a hajózást kísérő terheléseknek, például a ballasztvíznek, a tengeri hulladéknak és a víz alatti zajnak a tengeri környezetre gyakorolt hatását, szem előtt tartva a jó környezeti állapottal kapcsolatos célkitűzést, amelyet a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 15 szerint el kell érni. Figyelembe kell venni továbbá a tengeri olajkitermelésnek a tengeri szállításra és a tengeri környezetre jelentett, az utóbbi időben felmerült kockázatát. Ez a felülvizsgálat egyértelművé teszi, hogy az EMSA beavatkozási lehetőségeit a hajóktól eltérő forrásból, különösen a fúrótornyokból származó tengeri szennyezés esetén is fel lehet használni. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az EMSA és számos tagállam speciális felszerelést és szennyezés esetén bevethető hajókat ajánlott fel az Egyesült Államok hatóságainak, ezzel segítve a Mexikóiöbölben található olajfolt felszámolását. A Bizottság tovább mérlegeli, milyen mértékben járulhat hozzá az EMSA a tengeri olaj- és gázkitermelő létesítmények biztonságához a jövőben, szem előtt tartva, hogy ezek a tevékenységek kívül esnek a tengeri közlekedési ágazat keretein, és hogy a Bizottság jelenleg az érintettekkel együttműködve értékeli az uniós előírások bevezetésének szükségességét Lásd az Úton a tengerfelügyelet integrációja felé: Az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet című közleményt, COM(2009)538 végleges. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv), HL L 164., , 19. o. HU 7 HU

8 A jelenlegi EMSA-rendelet rendkívül megnehezíti a szomszédos országokkal folytatott technikai együttműködést. Eddig csak Norvégia és Izland tudott részt venni az EMSA-ban a 17. cikk rendelkezései alapján. Az Európai Unióval közös regionális tengerrel (Balti-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger és az Atlanti-óceán) rendelkező egyéb harmadik országok is érdeklődnek az EMSA-val különböző területeken (műholdfelvételek használata a potenciális környezetszennyezők nyomon követéséhez, tengeri forgalmi adatok cseréje, képzések, technikai szaktudás, szennyezés esetén bevethető hajók) folytatott technikai együttműködés iránt. Az ügynökség által kezdeményezett együttműködési tevékenységek eddig rendkívül szűk körűek voltak a korlátozó jogi alap miatt. A Bizottság meglátása szerint az EMSA által a tengeri védelem terén nyújtott segítség nem lépheti túl a 725/2004/EK rendeletben 16 meghatározott keretet. Ezért az EMSA-t nem lehet bevonni a kikötővédelem fokozásáról szóló 2005/65/EK irányelv 17 végrehajtásába. Azonban javasolt megszüntetni az EMSA által a 725/2004/EK rendelet keretében végrehajtott bizottsági ellenőrzésekhez nyújtott segítségre vonatkozó jelenlegi korlátozásokat 18 a nagyobb hatékonyság és rugalmasság jegyében. A rendelkezések szerint az ellenőrzést végző csoport vezetője osztja ki a feladatokat a szakértőknek attól függően, hogy azok milyen területeken szereztek tapasztalatokat. Ez a módosítás nem irányoz elő további erőforrásokat az EMSA számára Irányítási szempontok Több mint hét év tapasztalatából kiindulva az EMSA irányítási struktúrája szilárdnak bizonyult. Ésszerű tehát megőrizni intézményi berendezkedését, hogy az EMSA nagyfokú önállósággal rendelkező, úgynevezett szabályozó közösségi ügynökség lehessen. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy néhány területen fejlesztésekre és pontosításra van szükség. Ez különösen az ügynökség által a Bizottság nevében szervezett ellenőrzésekre vonatkozik. Ezen a téren pontosítani kell az ügynökség, a Bizottság, az igazgatási tanács és a tagállamok szerepét: előfordulhat, hogy az igazgatási tanácsban a tagállamokat képviselő megbízottak esetében összeférhetetlenség merülhet fel, mivel egyrészt ők hozzák az EMSA tevékenységeivel és erőforrásaival, különösen a felkeresési politikával 19 kapcsolatos döntéseket, másrészt ők képviselik a nemzeti kormányokat, amelyek az EMSA által a Bizottság nevében végzett, a nemzeti előírásoknak és gyakorlatoknak az alkalmazandó uniós jogszabályokkal való összhangját vizsgáló ellenőrzéseknek az alanyai. Az összeférhetetlenség lehetőségét Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról, HL L 129., , 6. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/65/EK irányelve (2005. október 26.) a kikötővédelem fokozásáról, HL L 310., , 28. o. Az 1406/2002/EK rendelet 2. cikke b) pontjának iv. alpontja jelenleg a következőkről rendelkezik: az ügynökség által e tekintetben a Bizottság számára nyújtott támogatás csak a hajók és az érintett társaságok, valamint a meghatározott védelmi tevékenységekkel megbízott elismert védelmi szervezetek ellenőrzésére korlátozódhat. Lásd a 3. cikk (1) bekezdését: a rábízott feladatok teljesítése céljából az ügynökség az igazgatási tanács által meghatározott eljárásmódnak megfelelően felkeresheti a tagállamokat. A dokumentum elérhető a címen, az igazgatási tanács június 25-i ülésén hozott határozatok között. HU 8 HU

9 megvitatták az igazgatási tanács ülésein, különösen az EMSA felkeresési politikájának az elfogadása idején. Bár a fő problémákat egyelőre sikerült elkerülni, az alapul szolgáló rendelkezések problematikus jellegét orvosolni kell az egyes szereplők feladatainak pontosításával. A Bizottság azt javasolja a hozzájárulás és a felelősségvállalás lehetőségének a tagállamok, az ügynökség és a Bizottság számára történő biztosítása érdekében, hogy a Bizottság komitológiai eljárás keretében fogadja el az ügynökség ellenőrzési munkamódszereit, ahogy azt az EASA esetében is tette. Az igazgatási tanács továbbra is ellátja teendőit, többek között dönt az ügynökség munkaprogramjáról és a költségvetésről is. Egyéb irányítási kérdések az ügynökség vezetésével kapcsolatban merültek fel. Ahogy azt az EMSA igazgatási tanácsa is javasolta, az ügynökség külső értékelését rendszeres időközönként meg kell ismételni, és ezért módosítani kell a 22. cikket. A második ajánlás szerint az EMSA számára olyan többéves stratégiát kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a jobb stratégiai jövőkép kialakítását, mivel a jelenlegi tervezés elsősorban az éves költségvetési ciklustól függ (lásd a 10. és a 15. cikk módosításait). Emellett az EMSA megnövekedett méretéből kifolyólag a rendeletben meg kell határozni az osztályvezetők feladatkörét. Az uniós intézmények az uniós ügynökségeket érintő horizontális irányítási szempontok tekintetében vitát indítottak a Bizottság évi közleményét 20 követően. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nem javasol horizontális változtatásokat. A Bizottság azonban fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a legutóbbi bővítésekből kifolyólag jelentősen megváltozott az igazgatási tanácsbeli szavazati jogoknak a Bizottság és a tagállamok közötti egyensúlya. Míg a Bizottság birtokolta a szavazatok 21 %-át (a szavazásra jogosult 19 képviselőből 4 képviselő) 2002-ben az EMSA igazgatási tanácsának első ülésein, addig ez a részarány megközelítőleg 13 %-ra csökkent az Európai Uniónak a 27 tagállamra való kibővítése miatt, és a jövőbeli bővítések következtében tovább fog csökkenni. Az igazgatási tanács a határozatát az összes, szavazásra jogosult tag kétharmados többségével hozza meg (lásd 14. cikk), míg az ügyvezető igazgató kinevezéséhez négyötödös többség kell (lásd 16.cikk). A Bizottság szerint az európai jogalkotónak az EMSA igazgatási tanácsának intézményi egyensúlyával kapcsolatos eredeti szándékát középtávon helyre kell állítani az igazgatási tanács taglétszámának további növelése nélkül (jelenleg 31 tag jogosult szavazásra, 6 tag pedig nem 21 ) Hatásvizsgálat A hatásvizsgálati jelentést és az összefoglalást csatolták a javaslathoz. A hatásvizsgálati testület június 22-én közzétett véleményében számos javaslatot tett a jelentéstervezet javításával kapcsolatban, és ezek bekerültek a végleges változatba Lásd az Európai ügynökségek A további teendők című közleményt, COM(2008)135. Az uniós tagállamok 27, a Bizottság 4 képviselője jogosult szavazásra, a leginkább érintett ágazatok 4 szakértője, valamint Norvégia és Izland 2 képviselője pedig nem szavazhat HU 9 HU

10 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1 Jogalap A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése, amely az 1406/2002/EK rendelet jogalapjául is szolgált A szubszidiaritás és az arányosság elve A szubszidiaritás és az arányosság elvét teljes mértékben tiszteletben tartják. A független külső értékelés (lásd 2.1. pont) alátámasztotta az uniós beavatkozás szükségességét annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság elérjék a tengeri biztonságnak, a tengeri védelemnek és a tengeri környezet védelmének az elvárt szintjét. Továbbá elismerte az ügynökség tevékenységének hatékonyságát. A javasolt intézkedések arányosak, mivel a meglévő rendeletnek kizárólag azokat a részeit módosítják, amelyek pontosításra vagy változtatásra szorulnak. 3.3 A jogi aktus típusának megválasztása A jelenlegi rendelet módosítására a legmegfelelőbb jogi eszköz a rendelet. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslatnak mérsékelt költségvetési vonzatai vannak, amennyiben az ügynökség korlátozott számban kap új vagy kibővült feladatokat, és ezek ellátásához az EMSAnak 18 álláshelyre lesz szüksége a hatékony és eredményes működés biztosítása érdekében. A Bizottság azonban a jelenlegi költségvetési helyzet fényében jelentős átszervezésről állapodott meg az ügynökséggel, amelynek eredményeképpen az EMSA az említett álláshelyek közül 6-ot belső átszervezés útján biztosít majd. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hatóságnak a közelgő éves költségvetési eljárások során mindössze 12 további álláshelyet kell beillesztenie az ügynökség létszámtervébe 2012 és 2014 között (5 álláshelyet 2012-ben, 4-et 2013-ban és 3-at 2014-ben). Ez teljes mértékben megfelel az ügynökség ra vonatkozó többéves személyzeti politikai tervének, amelyet az EMSA igazgatási tanácsa 2010 márciusában elfogadott, és a 2011-es költségvetési eljárás dokumentációjának részeként továbbított a költségvetési hatóságnak. Ennek a javaslatnak a költségvetésre gyakorolt hatása ezért csak megközelítőleg 3,9 millió EUR a ös időszakban (a további részleteket lásd a csatolt pénzügyi kimutatásban és hatásvizsgálatban). A Bizottság álláspontja szerint az EMSA emberi erőforrásainak a időszakban végrehajtott jelentős növelése (e négy év során 126 új álláshely jött létre az EMSA-ban) után az ügynökségnél jelenleg konszolidáció folyik, ahogy azt a re vonatkozó létszámterv is mutatja, amely csak minimális növelést irányoz elő annak ellenére, hogy az EMSA tevékenységei és feladatai rohamosan szaporodnak. Mielőtt a Bizottság a többleterőforrásokat igénylő feladatok további bővítését javasolná, az ügynökség segítségével folytatja az EMSA tevékenységeinek és erőforrásainak átvilágítását annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítsa az Ügynökségen belüli összes átszervezési lehetőség kiaknázását. HU 10 HU

11 5. A JAVASLAT TARTALMA A javaslat 2 cikket tartalmaz. Az első cikk meghatározza az 1406/2002/EK rendelet módosításait, a második cikk pedig a rendelet hatálybalépésével foglalkozik. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az 1406/2002/EK rendelet módosításairól, a részleteket pedig a rákövetkező részek tartalmazzák. Cikk Tárgy Változások 1. Célok Új változat 2. Feladatok Új változat 3. Vizsgálatok Új változat 4. Átláthatóság Nincs változás 5. Jogállás Kisebb módosítások a (3) és a (4) bekezdésben 6. Személyzet Nincs változás 7. Jogosultságok Nincs változás 8. Felelősség Nincs változás 9. Nyelvek Nincs változás 10. Igazgatási tanács 11. Összetétel Nincs változás 12. Elnök Nincs változás 13. Ülések Nincs változás 14. Szavazás Nincs változás 15. Ügyvezető igazgató Kisebb módosítások a (2) bekezdésben: a c) pont módosítása, a ca) és a cb) alpont beillesztése, a g) pont törlése, az i) pont módosítása és az l) pont egyszerűsítése Módosítások a (2) bekezdésben (az a) pont módosítása, az aa) és ab) alpontok beillesztése, a b) és a d) pont módosítása, a g) pont törlése és a (3) bekezdés törlése). 16. Kinevezés Új változat 17. Harmadik Nincs változás országok 18. Költségvetés Kisebb módosítás az (1) bekezdésben 19. Ellenőrzés Nincs változás 20. Csalás Nincs változás 21. Pénzügyi Nincs változás rendelkezések 22. Értékelés Kisebb módosítás az (1) bekezdésben 23. Elindítás Új változat 24. Hatálybalépés Nincs változás Az 1. cikk (Célok) módosításai A fent említetteknek megfelelően a rendelet célkitűzései nem változnak. A Bizottság ezért csak kisebb változtatásokat javasol az 1. cikk esetén A 2. cikk (Feladatok) módosításai Mivel a cikk jelenlegi formájában nehezen értelmezhető, a Bizottság új változatot javasolt az előző struktúrájának a megtartása mellett. A cél az EMSA feladatainak átláthatóvá tétele, felhasználóbarát formában. A javasolt cikk 5 bekezdésből áll. A bevezető bekezdés meghatározza az ügynökség tevékenységi területeit, és tükrözi az 1. cikkben is alkalmazott pontosítást. A (4) preambulumbekezdés emlékeztet arra, HU 11 HU

12 hogy az uniós vívmányok végrehajtásával kapcsolatos felelősséget végső soron a Bizottság viseli. A (2) (5) bekezdés meghatározza az EMSA-nak a különböző címzettekkel kapcsolatos feladatait A 3. cikk (Ellenőrzések) módosításai A Bizottság a 3. cikk átfogalmazását javasolja, hogy az megfelelően tükrözze az EMSA-nak az uniós jogszabályok végrehajtásában játszott intézményi szerepét. Az igazgatási tanács által meghatározott politikára való hivatkozást elhagyták. A nemzeti kormányokat érintő felkeresési politikával kapcsolatos döntések a tagállamok képviselői esetében összeférhetetlenséget okozhatnak. A Bizottság ehelyett az ügynökség e területre vonatkozó munkamódszereinek kialakítására során az európai repülésbiztonsági hatóság példájának követését javasolja. 22. Ez biztosítja minden érintett fél (az ügynökség, a tagállamok és a Bizottság) részvételét, az intézményi szerepek és felelősségek tiszteletben tartása mellett Az 5. cikk (Jogállás, igazgatási intézkedések, regionális központok) módosításai A Bizottság a (3) bekezdés javasolt módosításával kívánja megszüntetni a 2002/59/EGK irányelv értelmében kizárólag a hajóforgalom megfigyelésével kapcsolatos kérdésekre összpontosító regionális központok jelenlegi korlátozását. A javasolt módosítás nem jelenti azt, hogy a Bizottság az EMSA igazgatási tanácsától regionális központ létesítését kéri. Ilyen regionális központ megvalósíthatóságát először egyértelműen bizonyítani kell. A (4) bekezdés javasolt módosítása az EMSA növekvő szerepvállalását tükrözi a tengeri közlekedéssel kapcsolatos regionális és nemzetközi kérdésekben, például az LRIT segítségével és az uniós tengerfelügyelet kialakításával. Az ügynökségnek ezért igazgatási együttműködésre kell lépnie más szervekkel. Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli, aki az ügynökség nevében nemzetközi szerződésnek nem minősülő igazgatási megállapodásokat köthet. Megfelelő információkkal kell szolgálni az igazgatási tanácsnak az átláthatóság érdekében A 10. cikk (Igazgatási tanács) módosításai A Bizottság a következő módosításokat javasolja a 10. cikk (2) bekezdése esetén: a c) pontban a 2. cikkre való hivatkozást ki kell igazítani; az új ca) és cb) pontok az EMSA-nak az igazgatási tanács által elfogadott többéves stratégiájára és többéves személyzeti politikai tervére vonatkoznak; a 3. cikk módosítása miatt a g) pontot el kell hagyni; az i) pontban szerepeltetni kell az új osztályvezetői álláshelyeket; 22 Lásd a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, február 20-i 216/2008/EK rendeletet (HL L 79., , 1. o.) és az ezt végrehajtó, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről szóló, május 16-i 736/2006/EK bizottsági rendeletet (HL L 129., o.). HU 12 HU

13 az l) pontot a 15. cikk (2) bekezdésének g) pontjához (a szennyezés ellen hozott intézkedésekkel szóló külön jelentések) hasonlóan egyszerűsíteni lehet A 15. cikk (Ügyvezető igazgató) módosításai A Bizottság módosításokat javasol a 15. cikk (2) bekezdése (ügyvezető igazgató) esetén. Több ezek közül a többi cikkel kapcsolatos változtatásokból eredő szerkesztési módosítás. Végül a (3) bekezdést el lehet hagyni, mivel tartalma átkerült a 16. cikkbe A 16. cikk (Az ügyvezető igazgató és az osztályvezetők kinevezése) módosításai Az ügynökség megnövekedett létszáma (2010-b megközelítőleg 242 alkalmazott en) miatt az ügyvezető igazgatónak a vezetés szintjén támogatásra van szüksége. Az EMSA szervezeti felépítése 2008 júniusa óta három osztályvezetőről rendelkezik a középvezetés szintjén, ami megfelel a többi hasonló méretű uniós ügynökség gyakorlatának. Az új megfogalmazás ezért nem teszi szükségessé új álláshelyek beillesztését az EMSA létszámtervébe. A cikk címe megváltozik, az ügyvezető igazgató és az osztályvezetők kinevezése pedig az igazgatási tanács támogató véleménye alapján történik A 18. cikk (Költségvetés) módosításai Az EMSA az LRIT-hálózat globális jellegének köszönhetően tengerészeti adatokat fog cserélni más adatközpontokkal, ideértve a részletes számlázási rendszereket is. Mivel a meglévő EMSA-rendelet szerint a különböző szolgáltatásokért felszámolt költségek jelentik az ügynökség egyik bevételi forrását (lásd a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontját), a díjak szót is szerepeltetni kell. Más uniós ügynökségektől eltérően nem várható el, és nem is cél, hogy az EMSA bevételének számottevő része ilyen forrásokból származzon. Az EMSA finanszírozása továbbra is elsősorban uniós hozzájárulással történik A 22. cikk (Értékelés) módosításai Ahogy azt az EMSA igazgatási tanácsa is javasolta, az ügynökség külső értékelésével kapcsolatos rendelkezéseket nem egyszeri alkalommal, hanem rendszeres időközönként megismételve kell teljesíteni A 23. cikk módosításai Ennek a cikknek az EMSA tevékenységének megkezdésére vonatkozó rendelkezései már nem aktuálisak, ezért azokat el lehet hagyni. Ez a cikk így szokásos bizottsági cikké válhat. A 2099/2002/EK rendelet a tengeri biztonság terén 2002-ben létrehozta a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságot (COSS), amely a Bizottságot e rendeletre tekintetében is segíti. Nem szabad elfelejteni, hogy az ügynökségnek az ellenőrzések során alkalmazott operatív munkamódszereire (3. cikk) komitológiai eljárások vonatkoznak. HU 13 HU

14 2010/0303 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EU RENDELETE az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 23, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 24, a rendes jogalkotási eljárás keretében 25, mivel: (1) A június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség). (2) Az ügynökség igazgatási tanácsa az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelően 2007-ben független külső értékelést készíttetett a rendelet végrehajtásáról. Az értékelés alapján 2008 júniusában ajánlásokat tett az 1406/2002/EK rendeletnek, az ügynökségnek és az ügynökség munkamódszereinek a módosításával kapcsolatban. (3) Az 1406/2002/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit a külső értékelés megállapításai, az igazgatási tanács ajánlásai és a többéves stratégia alapján pontosítani és frissíteni kell. Az ügynökségnek emellett számos olyan új feladatot kell kapnia, amely tükrözi az uniós és a nemzetközi tengerbiztonsági politika fejlődését. Jelentős átvilágításokra és átszervezésekre van szükség a költség- és költségvetési hatékonyság biztosítása HL C[...]., [...], [...]. o. HL C[...]., [...], [...]. o. HL C[...]., [...], [...]. o. HL L 208., , 1. o. HU 14 HU

15 érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy az ügynökség az új feladatok személyzeti szükségletének egyharmadát belső átszervezéssel fedezze. (4) Az ügynökség konkrét irányításával kapcsolatos rendelkezések némelyike pontosításra szorul. A Bizottságnak a Szerződés által meghatározott uniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos külön felelősségét figyelembe véve szakpolitikai útmutatást kell nyújtania az ügynökségnek annak feladatai teljesítése során, teljes mértékben tiszteletben tartva az ügynökség jogállását és az ügynökség ügyvezető igazgatójának függetlenségét az 1406/2002/EK rendelet szerint. (5) Az ügynökségnek az Európai Unió érdekét kell szolgálnia. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az ügynökség az Unió területén kívül jár el egy hatáskörébe tartozó ügyben. (6) Az ügynökségnek a hatáskörét érintő kutatási tevékenységek esetében fokozott segítséget kell nyújtania a Bizottságnak. A meglévő uniós kutatási keretben folyó munkával való párhuzamos tevékenységeket azonban kerülni kell. Az ügynökség különösen nem irányíthat kutatási projekteket. (7) Miután a december 20-i 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés érdekében létrehozott uniós keret hatályát veszti 27, az ügynökségnek folytatnia kell az elévült keretben folytatott egyes tevékenységeket, elsősorban a tengeri szennyezés elhárítását célzó készültséggel és a szennyezés elleni fellépéssel foglalkozó szaktanácsadó csoport szaktudására támaszkodva. (8) A közelmúlt eseményei rávilágítottak a tengeri olaj- és gázkitermelésnek a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre jelentett kockázataira. Az ügynökség beavatkozási lehetőségeinek felhasználását kifejezetten ki kell terjeszteni az említett tevékenységekből származó szennyezések bekövetkezése esetén tett intézkedésekre. Az ügynökségnek továbbá a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók által okozott szennyezés megelőzése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén szerzett szaktudásával segítenie kell a Bizottságot az olaj- és gázkitermelő mobil tengeri létesítmények biztonságának a lehetséges hiányosságok azonosítása érdekében folytatott vizsgálatában. (9) Az Európai Unió 2018-ig terjedő, átfogó tengeri közlekedési stratégiát dolgozott ki, amelynek részét képezi az e-tengerészet koncepciója is. Emellett pedig uniós tengerfelügyeleti hálózat kiépítésén dolgozik. Az ügynökség olyan tengeri rendszerekkel és alkalmazásokkal rendelkezik, amelyek e szakpolitikák végrehajtása szempontjából fontosak. Az ügynökségnek ezért ezeket a rendszereket és adatokat elérhetővé kell tennie az érdekelt felek számára. (10) Uniós szinten az ügynökség mértékadó forrása lett a tengeri forgalmi adatoknak, amelyek más uniós tevékenységek esetén is fontosak és szerepet játszanak. Az ügynökségnek közre kell működnie a meghatározott partvédelmi tevékenységekre irányuló, uniós szintű szinergiák megerősítésében, különösen a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzéssel, a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenőrzésével, valamint a lehetséges környezetszennyezők nyomon követéséhez nyújtott segítséggel 27 HL L 332., , 1. o. HU 15 HU

16 és hasonló tevékenységeivel. Emellett az ügynökség által végzett adatfigyelés és - gyűjtés keretében alapvető információkat kell szerezni arról, hogy a tengeri olaj- és gázkitermelés a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre nézve milyen potenciális veszélyeket hordoz magában. (11) Az ügynökség emellett rendszereivel, alkalmazásaival, szaktudásával és adataival jelentősen hozzájárulhat a tengervizek jó környezeti állapotának elérésére irányuló célkitűzés megvalósításához a június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 28, különösen annak a hajózással kapcsolatos, például a ballasztvízzel, a tengeri hulladékkal és a víz alatti zajjal kapcsolatos elemeinek megfelelően. (12) Az ügynökség ellenőrzésekkel segíti a Bizottságot az uniós jogszabályok végrehajtásának eredményességét értékelő munkájában. Az ügynökség, a Bizottság, az igazgatási tanács és a tagállamok szerepét világosan meg kell határozni. (13) A Bizottságnak és az ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az ügynökség ellenőrzésekkel kapcsolatos operatív munkamódszereinek kidolgozásában. Az említett munkamódszerekkel kapcsolatos jogszabályok hatálybalépéséig az ügynökségnek a meglévő gyakorlatot kell követnie az ellenőrzések elvégzése során. (14) Az ügynökségnek az ellenőrzések során alkalmazott operatív munkamódszereivel kapcsolatos követelményeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni. 29. (15) Az 1406/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1406/2002/EK rendelet módosításai Az 1406/2002/EK rendelet a következőképpen módosul: (1) Az 1 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: 1. cikk Célok (1) E rendelet létrehozza az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség). Az ügynökség az Európai Unió érdekében jár el Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv), HL L 164., , 19. o. HL L 184., , 23. o. HU 16 HU

17 (2) Az ügynökség a szükséges technikai és tudományos támogatással és magas szintű szakértelemmel segíti a tagállamokat és a Bizottságot az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásában a tengeri biztonság, a tengeri védelem és a hajók okozta szennyezés megelőzése terén, a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében és a már hatályos intézkedések eredményességének értékelésében. (3) Az ügynökség biztosítja a szükséges technikai és tudományos segítséget a tagállamok és a Bizottság számára a véletlenül vagy szándékosan okozott tengeri szennyezésekkel összefüggésben, és kérésre költséghatékony módon további eszközökkel támogatja a tagállamok által szennyezések esetén alkalmazott mechanizmusokat, a parti államoknak a szennyezések esetén történő beavatkozáshoz szükséges mechanizmusok biztosításával kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül, a tagállamok között e téren már meglévő együttműködést tiszteletben tartva. Támogatja a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal létrehozott uniós Polgári Védelmi Mechanizmust cikk Az Ügynökség feladatai (1) Az 1. cikkben meghatározott célok megfelelő módon történő elérésének biztosítására az ügynökség a (2) bekezdésben felsorolt feladatokat látja el a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés megelőzése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén. (2) Az ügynökség támogatja a Bizottságot: a) az alkalmazandó uniós jogszabályok korszerűsítésére és továbbfejlesztésére irányuló előkészítő munkában, különösen az erre a területre vonatkozó nemzetközi jogszabályok fejlődésével összefüggésben; b) az alkalmazandó uniós jogszabályok eredményes végrehajtásában, különösen az ellenőrzéseknek az e rendelet 3. cikkében foglaltak szerint történő elvégzésével, valamint a Bizottságra a 2004/725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében ruházott ellenőrzési feladatok elvégzésében nyújtott technikai segítséggel 31 ; az alkalmazandó uniós jogszabályok esetleges továbbfejlesztésével kapcsolatban javaslatokat tehet a Bizottságnak; c) olyan technikai segítség nyújtásában, amely az IMO, az ILO, a kikötő szerinti államok által végzett ellenőrzésről szóló párizsi szándéknyilatkozat és más kapcsolódó nemzetközi vagy regionális szervezet műszaki testületeinek a munkájában való részvételhez szükséges; d) uniós szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó olyan területeken, mint amilyenek a tengeri gyorsforgalmi utak, a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség, az e-tengerészet, a belföldi vízi utak, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, az éghajlatváltozás és az olaj- és gázkitermelő mobil tengeri létesítmények biztonságának a vizsgálata; HL L 314., , 9. o. HL L 129., , 6. o. HU 17 HU

18 e) uniós programok végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó olyan területeken, mint amilyen a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) és a szomszédos európai országokkal folytatott együttműködési programok; f) az ügynökség tevékenységi területei szempontjából fontos, folyamatban lévő és befejezett kutatási projektek vizsgálatában; ide tartozik az egyes kutatási projektekből eredő lehetséges szabályozási intézkedéseknek és a további uniós szintű kutatások központi témájának és prioritásainak az azonosítása is; g) azon feladatok végrehajtásában, amelyet a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályok az érintett területen ráruháznak. (3) Az ügynökség együttműködik a tagállamokkal: a) adott esetben a kikötő szerinti állam, a lobogó szerinti állam és a parti állam feladatkörébe tartozó képzési programok megszervezésében; b) technikai megoldásoknak, többek között a szolgáltatásnyújtás módjának a kidolgozásában és az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtásban; c) abban, hogy a véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés elhárítására irányuló tevékenységeket a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmus révén költséghatékony módon további eszközökkel támogassa, ha erre felkérik; ebben az összefüggésben az ügynökség segítséget nyújt az érintett tagállamnak, amelynek a felügyelete alatt a tisztítási műveletek zajlanak. (4) Az ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak: a) a forgalommegfigyelés terén, valamint előmozdítja különösen a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 hatálya alá tartozó hajózási területeken található parti államok közötti együttműködést és az említett irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges információs rendszerek kifejlesztését és működtetését. Továbbá közreműködik az Európai Unió tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet kialakításában; b) a tengeri baleseteknek a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 szerinti kivizsgálásában; az ügynökség támogatja a tagállamokat a súlyos tengeri balesetek kivizsgálásában, és elemzi a baleseti jelentéseket az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történő megállapítása érdekében; c) objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikák, információk és adatok szolgáltatásában, valamint lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévő intézkedések hatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. Ezek a feladatok magukban foglalják a műszaki adatok összegyűjtését, rögzítését és értékelését, a meglévő adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további adatbázisok létrehozását. Az ügynökség az összegyűjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a hajókkal kapcsolatos információk közzétételében a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi HL L 208., , 10. o. HL L 131., , 114. o. HU 18 HU

19 irányelv 34 értelmében. Az ügynökség továbbá a 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 összefüggésében segíti a Bizottságot és a tagállamokat a jogellenes kirakodásokat végző hajók azonosításának és felkutatásának javítására irányuló tevékenységükben. (5) Az ügynökség a Bizottság kérésére az alkalmazandó uniós jogszabályok végrehajtáshoz technikai segítséget nyújt az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, a szomszédos európai partnerországoknak és a kikötő szerinti államok által végzett ellenőrzésről szóló párizsi szándéknyilatkozat részes országainak. Az ügynökség a Bizottság kérésére emellett az említett tagállamokat érintő véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés esetén segítséget nyújt a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül, az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a tagállamokra vonatkozó feltételeknek megfelelően. Ezeket a feladatokat össze kell hangolni a meglévő regionális együttműködési programokkal, és ezeknek adott esetben vonatkozó képzési tevékenységek szervezését is magukban kell foglalniuk. 3. cikk Ellenőrzések (1) Az ügynökség a tagállamokban ellenőrzéseket végez feladatai teljesítése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot kötelezettségeinek teljesítésében, különösen annak értékelésében, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása eredményes-e. A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az ügynökség munkatársainak munkáját. Az ügynökség továbbá a Bizottság nevében elvégzi harmadik országokban az uniós jogszabályok által előírt ellenőrzéseket, különösen az Unió által a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően elismert szervezetek tekintetében, valamint a tengerészek képzését és képesítését illetően a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 37 megfelelően. (2) Az ügynökség által az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések végzése során alkalmazott operatív munkamódszereknek meg kell felelniük a 23. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárással összhangban elfogadott követelményeknek. (3) Adott esetben, és amennyiben az ellenőrzési ciklus lezárult, az ügynökség elemzést készít a ciklusban készült jelentésekről, hogy a meglévő intézkedések eredményességével kapcsolatban horizontális megállapításokat tegyen, és levonja az általános következtetéseket. Az ügynökség ezt az elemzést átadja a Bizottságnak, amely azt megvitatja a tagállamokkal. (2) Az 5. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: HL L 131., , 57. o. HL L 255., , 11. o. HL L 131., , 11. o. HL L 323., , 33. o. HU 19 HU

20 (3) A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával határozhat az ügynökség feladatainak leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról. (4) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli. Az igazgatási tanács tájékoztatása után az ügyvezető igazgató az ügynökség nevében az ügynökség tevékenységi területén működő más szervekkel igazgatási megállapodásokat köthet. (3) A 10. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul: a) a c) pont helyébe a következő szöveg lép: c) a munkaprogram előkészítése keretében megvizsgálja a tagállamoknak a 2. cikk (3) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás iránti kérelmeit; ca) a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az ügynökségnek a következő öt évre vonatkozó többéves stratégiáját; cb) elfogadja az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét; b) a g) pontot el kell hagyni; c) az i) pont helyébe a következő szöveg lép: i) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és a 16. cikkben említett osztályvezetők felett; d) az l) pont helyébe a következő szöveg lép: felülvizsgálja a k) pontban említett részletes terv pénzügyi végrehajtását, valamint a 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 38 előírt költségvetési kötelezettségvállalásokat. (4) A 15. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép: a) elkészíti az ügynökség többéves stratégiáját, és azt a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése előtt; aa) elkészíti az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét, és azt a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak; ab) elkészíti az éves munkaprogramot és az ügynökség szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervét, és azokat a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése előtt. Megteszi a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően reagál a tagállamok segítségnyújtás iránti kérelmére; 38 HL L 394., , 1. o. HU 20 HU