NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE. SZERVEZETI És MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA NÁDUDVAR

Átírás

1 NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI És MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA NÁDUDVAR

2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti Működési Szabályzat célja, feladata Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ területi hatálya Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok Az SZMSZ elfogadása AZ INTÉZMÉNY FŐ ADATAI, MEGHATÁROZÁSA, FELADATAI Az intézmény fő adatai 2.2. A költségvetési szerv alap tevékenysége 2.3 A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: 2.4 A költségvetési szerv alkalmazásában álló személyek jogviszonya 2.5 A köznevelési intézmény típusa, alapfeladata 2.6 A köznevelési intézmény tagintézményei 2.7 Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám 2.8 A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások 2.9 Az intézmény bélyegzői és annak használatára jogosultak 2.10 A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az óvoda feladata A Bölcsőde feladata 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 3.1. Az intézményvezetés szerkezete 3.2. Az intézményvezető feladata 3.3. Az intézményvezető-helyettes 3.4 Tagóvoda vezetők 3.5 A Bölcsőde szakmai vezetője 3.6 Az intézmény vezetősége 3.7 Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 3.8 A helyettesítés rendje 3.9 A Napfény Óvoda és Bölcsőde rendszerábrája 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL, A VEZETÉSSEL 4.1. Az intézmény alkalmazottainak közössége 4.2. A Napfény Óvoda nevelőtestülete 4.3. Szakmai munkaközösség 4.4. Kisgyermeknevelők közössége 4.5. A pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők 4.6. Egyéb munkakörökben dolgozók 4.7. A szülők közössége 4.8 Érdekképviseleti Fórum a bölcsődében 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE 5.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja 5.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái 6. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA 3

3 6.1 A fenntartóval való kapcsolat 6.2 Az iskolával való kapcsolattartás 6.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás 6.4 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás 6.5 Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartás: 6.6 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 6.7 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása 7. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI 7.1 Általános szabályok 7.2 Napirend 7.3 A nyitva tartás rendje 7.4 Az intézményből a gyermekek elvitelének a rendje 7.5 A dolgozók munkarendje 7.6 A belépés és benntartózkodás rendje 7.7 Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje 7.8 A gyermekek intézménybe való felvételének rendje 7.9 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek 7.10 A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok 7.11 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7.12 A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás rendje 7.13 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, egészségvédelmi szabályok 7.14 Az intézmény egészségvédelmi szabályai 7.15 Az intézményi védő, óvó előírások 7.16 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 7.17 Titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok 7.18 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 7.19 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága 8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 8.1 A hit és vallásoktatás az intézményben 8.2 Az óvodapedagógusok, nevelési feladataival összefüggő tevékenységgel való megbízása. 8.3 Mobil telefon használatának szabályozása 8.4 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 4

4 BEVEZETŐ A Szervezeti Működési Szabályzat (későbbiekben SZMSZ) a Napfény Óvoda és Bölcsőde normáit rögzíti, mely meghatározza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó intézményi rendelkezéseket. A szabályzatot a szülői szervezet véleményezi, a nevelőtestület fogadja el, az intézmény fenntartója jóváhagyja. Az egyetértési, véleményezési jogok gyakorlásának lehetőségét az intézményvezető biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az intézményvezető. Az intézményi SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, szülőkre, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb háromévenként felül kell vizsgálni. Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: az intézményvezető 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti Működési Szabályzat célja, feladata Az SZMSZ célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 5

5 Az SZMSZ feladata, hogy egyértelműen szabályozza a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok összehangolt kapcsolati rendszerét, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. 1.2 Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az óvodába járó gyerekek közösségére. A gyermekek szüleire, törvényes képviselőire. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. Valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit 1.3 Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda és a bölcsőde területére. Az óvoda és a bölcsőde által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. A Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, feladata és kötelezősége az intézmény minden alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ - t az intézmény honlapján közzétesszük; valamint minden tagóvodában és a bölcsődében elhelyezünk 1-1 példányt belőle, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. 1.4 Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 6

6 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjáról 32/2015. (VI. 19.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról. A évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A Kormány 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény Az 1997 évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 186/2006 (VIII.31.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - tárgyú 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet módosításáról. A évi XC. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 32/2012. (X.08) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 1992 évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat, és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 7

7 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 8/2000. (VIII.04.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól Az intézmény hatályos alapító okirata Pedagógiai Program Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások 1.5 Az SZMSZ elfogadása: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása után a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az érvényes jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 8

8 2. AZ INTÉZMÉNY FŐ ADATAI, MEGHATÁROZÁSA, FELADATA 2.1. Az intézmény fő adatai 1. Az intézmény, mint költségvetési szerv neve: Napfény Óvoda és Bölcsőde 2. A költségvetési szerv székhelye: 4181 Nádudvar Kossuth Lajos u. 8. sz. 3. A költségvetési szerv alapításának dátuma: A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv: Nádudvar Város Önkormányzata 4181 Nádudvar Fő út 119. sz. 5. A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése, székhelye: Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz. 6. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése, székhelye: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 4181 Nádudvar Fő út 119. sz. 7. A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése, székhelye: Nádudvar Város Önkormányzata 4181 Nádudvar Fő út 119. sz A költségvetési szerv tevékenysége A költségvetési szerv közfeladata: A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény szerinti óvodai nevelés, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti bölcsődei nevelés. 8. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazat szerinti besorolása: Óvodai nevelés 9. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Óvodai nevelés: Ellátja a 3 éves kortól a tankötelezettség teljesítéséig a gyermekek óvodai nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, az iskolai előkészítést, és az óvodai étkeztetést. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, 9

9 autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Gyermekek napközbeni ellátása: A Bölcsődei nevelés, gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermek napközbeni ellátása, testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. 10.A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati kormányzati funkció megnevezése funkciószám Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében Munkahelyi étkeztetés bölcsődében 11. A költségvetési szerv illetékessége működési területe: Nádudvar város közigazgatási területe 12. A költségvetési szerv vezetőiének megbízási rendje: Nyilvános pályázat alapján Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozott időre -5 évre- bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. A munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13. A költségvetési szerv alkalmazásában álló személyek jogviszonya: Közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján. 14. A köznevelési intézmény Típusa: Többcélú intézmény: közös igazgatású köznevelési intézmény 10

10 Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: évi CXC. törvény szerinti óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: gazdálkodási feladatait a Nádudvari Polgármesteri Hivatal Közgazdaságin és Pénzügyi Irodája látja el. Székhelye: 4181 Nádudvar Fő út 119. sz. 15. A köznevelési intézmény tagintézményei: Tagintézmény megnevezése 1. Napfény Óvoda és Bölcsőde Vadvirág Óvodája 2. Napfény Óvoda és Bölcsőde Százszorszép Óvodája Tagintézmény címe 4181 Nádudvar Fő út 175. sz Nádudvar Puskin u. 15. sz. 16. Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám Feladat ellátási hely megnevezése maximális gyermeklétszám 1. Napfény Óvoda és Bölcsőde (Bölcsőde) 14 fő 2. Napfény Óvoda és Bölcsőde (Óvoda) 160 fő 3. Napfény Óvoda és Bölcsőde Vadvirág Óvodája 125 fő 4. Napfény Óvoda és Bölcsőde Százszorszép Óvodája 85 fő 17. Vállalkozási tevékenység Az intézmény, vállalkozással összefüggő tevékenységet nem folytat 18. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, mely szerint Nádudvar Város 11

11 Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól szóló rendelet határozza meg. 19. A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 4. -ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következő. Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett munkakörök megnevezése. - Magasabb vezető (intézményvezető, intézményvezető helyettes) 2.3. Az intézmény bélyegzői és annak használatára jogosultak A Napfény Óvoda és Bölcsőde bélyegzőjének felirata: Hosszú bélyegző: Napfény Óvoda és Bölcsőde Nádudvar Kossuth L. 8. Körbélyegző: Magyarország címere körül Napfény Óvoda és Bölcsőde Nádudvar Kossuth L. 8. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért felelős: az intézmény helyettese. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az óvodatitkár gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírásoknak megfelelően jár el. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - Az intézményvezető minden tekintetben - Intézményvezető helyettes, óvodatitkár, élelmezésvezető, gazdasági ügyintéző, szakácsnő egyedi megbízás esetén - pedagógusok - egyedi megbízás esetén 12

12 2.4. A kiadmányozási jogkör gyakorlása A Napfény Óvoda és Bölcsőde nevében aláírásra az intézmény intézményvezetője jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az iratokat helyette a helyettes írhatja alá Az óvoda feladata Az óvoda a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig nevelő intézmény. Alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló, foglalkozások kertében folyik. Ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott óvodai pedagógiai program alapján folyik. A Pedagógiai program tartalmazza: Azokat a komplex fejlesztési tartalmakat, a tevékenységek komplex rendszerét, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. A kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű, tehetséges gyermekek nevelési elveit Az IPR program elemeit. A gyermekvédelmi feladatokat Az óvoda hagyományait, ünnepeit. Az óvoda kapcsolat rendszerét. A pedagógiai munka, folyamatos fejlesztésével a szülőkkel együttműködve biztosítja a nevelést, a személyiségfejlesztést, a következő életszakaszra való felkészítést, az iskolába lépéshez szükséges kompetenciák elsajátítását. Az iskolával szorosan együttműködve törekszik az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére. A szakszolgálattal együttműködve gondoskodik a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről, fejlesztéséről A Bölcsőde feladata A Bölcsőde az Önkormányzat által fenntartott intézmény szakmai önállósággal rendelkezik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól, és működésük feltételeiről szóló 15/ 1998.(IV.30) MM 13

13 rendelet alapján a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, de biztosítva van az önálló, szervezeti és szakmai egységként történő működtetése. A Bölcsődei nevelés, gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermek napközbeni ellátása, testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. 3. Az Intézmény szervezeti felépítése és működésének rendje Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a köznevelési törvényből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézmény két szervezeti egységből áll, az óvoda és a bölcsőde, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. Az óvoda is és a bölcsőde is egységes szervezeti rendszerű intézmény, amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik. A bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. Az intézmény 12 óvodai csoport és 1 bölcsődei csoport működésére alkalmas csoportszobával rendelkezik. A központi és tagintézmények egy szervezeti egységet alkotnak, egységes működési elvek szerint működnek. Székhely óvoda Napfény Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8. sz. Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8. sz Tagóvodák, intézményegység neve és címe Vadvirág Óvoda 4181 Nádudvar, Fő út 175.sz. Százszorszép Óvoda 4181 Nádudvar, Puskin u.15. sz. Csoportok száma Intézményünk szakmai tekintetben önálló. Szervezetével, és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében a NKT 24.. szerint 14

14 jár el. Az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletei alapján kell meghatározni. A évi CXC. törvény 4. sz. melléklete alapján az óvodai csoportok létszáma, maximum 25 fő Az intézményvezetés szerkezete A nádudvari Napfény Óvoda és Bölcsőde élén az intézményvezető áll, őt pályázat útján a fenntartó bízza meg, az idevonatkozó rendelkezések alapján, aki magasabb vezetőnek minősül. Az intézményvezető munkáját általános helyettes segíti, ő szintén magasabb vezető. A tagóvoda vezetők vezető állásúaknak minősülnek. A tagóvoda vezetőket a nevelőtestület véleményének ismeretében az óvodavezető bízza meg. Az intézmény szervezetén belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A bölcsőde, az óvodával összevontan működik, de biztosítva van az önálló, szervezeti és szakmai egységként történő működtetése. A szakmai vezetést a bölcsődei egység vezetője látja el Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó Vezetőknek közvetlenül A munkakörökben Megjegyzés (teljes vagy beosztások alárendelt munkakörök foglalkoztatható létszám csatolt munkakörre való (munkakörönként) hivatkozás) Intézményvezető 1 fő Teljes munkakör Intézményvezető hely. 1 fő Csatolt munkakörre Tagóvoda-vezető 2 fő Csatolt munkakörre Óvodatitkár 1 fő Teljes munkakör Gazdasági ügyintéző 1 fő Teljes munkakör Élelmezésvezető 1 fő Teljes munkakör Bölcsőde egységvezető 1fő Teljes munkakör Általános-helyettes Óvodapedagógusok 10 fő Teljes munkakör (a Napfény Óvoda Pedagógiai asszisztens 1 fő Teljes munkakör tagóvoda vezetője a Dajkák 5 fő Teljes munkakör székhelyen) Konyhai dolgozók 6 fő Teljes munkakör 15

15 Tagóvoda vezető (Vadvirág óvoda) Óvodapedagógusok Pedagógiai asszisztens Dajkák Konyhai dolgozó 7 fő 1 fő 4 fő 1fő Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok 4 fő Teljes munkakör (Százszorszép óvoda) Pedagógiai asszisztens 2 fő Teljes munkakör Dajkák 3 fő Teljes munkakör Konyhai dolgozó 1 fő Teljes munkakör Bölcsőde szakmai Kisgyermeknevelő 1 fő Teljes munkakör vezető Konyhai dolgozó 1 fő Teljes munkakör Takarítónő 1 fő Teljes munkakör 3.3. Az intézményvezető A Napfény Óvoda és Bölcsőde vezetőjét a pályázati eljárás szabályai szerint a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményezése, Nádudvar város képviselőtestületének döntése alapján a fenntartó nevezi ki határozott időtartamra (5 évre), mely a hatályos rendeletek figyelembevételével meghosszabbítható. Feladatkörébe tartozik: A nevelőtestület szakmai munkájának irányítása. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése Gyermekvédelmi feladatok megszervezése és ellátása Nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos megszervezése A fenntartó koncepciójának, elvárásainak való megfelelés, hatékony együttműködés Együttműködés a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel Gyermekbaleset megelőzése Gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése Nemzeti és óvodai ünnepek, megemlékezések méltó megszervezése A pedagógus etika betartása, betartatása Tanügyi feladatok: A törvényesség betartása, betartatása Naprakész dokumentáció vezetése Tanügy igazgatási feladatok ellátása 16

16 Gazdasági feladatok ellátása: Hatékony gazdálkodásra törekvés a rendelkezésre álló költségvetés alapján Az óvoda napi ügyvitelének és feltételrendszerének biztosítása Költségvetés tervezése, betartása Takarékosságra ösztönzés (víz, villan 3.4. Az intézményvezető-helyettes Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Az intézményvezető-helyettest az intézményvezető bízza meg, a nevelőtestület véleményének kikérésével. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat, aláírási jogkörrel rendelkezik. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Segíti, figyelemmel kíséri, ellenőrzi, koordinálja a szakmai munkát. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelős munkáját. Felel: az óvodai törzskönyv vezetéséért, a helyettesítések megszervezéséért, a szülői szervezet működésének segítéséért, a szabadságok ütemezéséért a belső továbbképzések megszervezéséért, az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért, a szakmai műhely, tehetség műhelyek működésének segítéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, részt vesz szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát Tagóvoda vezetők: Szervezik és irányítják a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók munkáját. A nevelési területen közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. 17

17 A feltárt hiányosságokat jelzik, pótolj ák Elkészítik a munkaidő beosztást Kapcsolattartó, koordináló tevékenységet folytatnak a tagóvoda és a székhelyóvoda között Kapcsolatot tartanak a szülőkkel A tagóvoda vezető felel: az óvodai törzskönyv vezetéséért, a helyettesítések megszervezéséért, a szülői szervezet működésének segítéséért, a szabadságok ütemezéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, részt vesz szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát A Bölcsőde szakmai vezetője: A bölcsődében teljes felelősséggel végzi a szakmai irányítást. Feladatai: Kapcsolattartó, koordináló tevékenység az óvoda és bölcsőde között A bölcsődére vonatkozó jogszabályok figyelemmel kísérése A jogszabályok alapján szükséges dokumentumok elkészítése, aktualizálása A feltárt hiányosságok j elzése, pótlása Munkaidő beosztás elkészítése Kapcsolattartás a szülőkkel A bölcsődei szakmai vezetője felel: a bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért, a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért, a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, az ÁNTSZ előírások pontos betartásáért, az orvosi utasítások betartásáért. Bölcsődei egységvezető részletes feladatait, hatáskörét, felelősségét az 2. sz. melléklet munkaköri leírása tartalmazza Az intézmény vezetősége: Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Segíti a helyes döntések előkészítését. Havonta és szükség szerint megbeszélést tartanak. Tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettes, tagóvoda vezetők, szükség szerint a 18

18 bölcsőde szakmai vezetője A téma fontosságától, tartalmától függően a vezetőség tagjai kibővülnek a munkaközösség vezetőkkel Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az Intézményvezető munkáját, a jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Munkaideje heti 40 óra, általában egy műszakban tartózkodik az óvodában, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszíneken is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés stb.) Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. Annak érdekében, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani, az intézmény nyitvatartási idején belül, a vezetőknek, a tagóvoda vezetőknek, vagy a megbízott óvodapedagógusoknak az intézményben kell tartózkodnia A helyettesítés rendje: Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését a vezető helyettes látja el teljes felelősséggel. Mindkét vezető akadályoztatása esetén, személyes megbízás alapján az intézményben tartózkodó pedagógusoktól függően a szakmai tapasztalat figyelembe vételével történik. A tagóvoda vezető akadályoztatása esetén a helyettesítést az általa megbízott óvodapedagógus látja el. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, 19

19 a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A reggeli gyülekezési időben, 6,30-tól 7,30 óráig, illetve délután 16,00 órától 17,30 óráig terjedő időszakban a vezető, tagóvoda vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogkörük az intézmény működésének, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki A Napfény Óvoda és Bölcsőde rendszerábrája Intézményvezető Intézményvezető helyettes Munkaközösség vezető Tagóvodavezető Bölcsődei szakmai vezető Óvodatitkár 20

20 Élelmezésvezető Gazdasági ügyintéző Vezető szakácsnő Nevelőtestület Pedagógiai végzettségű Pedagógiaiasszisztens Kisgyermeknevelő Konyhai alkalmazottak Nevelőmunkát segítő alkalmazottak 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL, A VEZETÉSSEL 4.1. Az intézmény alkalmazottainak közössége Az intézmény alkalmazottainak közössége az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az intézményi közalkalmazottak jogait, és kötelességeit, juttatásait, óvodán belüli érvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (Mt. Kjt.) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik a: a./ nevelőtestület, c. / dajkák d. / szakmai munkaközösségek e. / óvodatitkár e. / gazdasági ügyintéző, f. / konyhai dolgozók, g. / takarítónő 21

21 A bölcsődei gondozás nevelés feladatait ellátó alkalmazottak: a. bölcsődevezető b. kisgyermeknevelő c. takarítónő d. szakácsnő 4.2. A Napfény Óvoda nevelőtestülete A nevelőtestület az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény nevelőtestületét közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület jogait és kötelességeit, a Köznevelési Törvény 70. alapján gyakorolja. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: az óvoda helyi nevelési programjának és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; az óvoda éves munkatervének elfogadása; a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása; a házirend elfogadása; az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása 22

22 jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a nevelési év elején, valamint minden olyan esetben, amikor az óvoda egészét érintő kérdésekben kell döntést hozni. Rendkívüli értekezletet a vezető vagy a nevelőtestület kérésére kell összehívni. Az értekezletről írásos feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes feladatköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a nevelőtestület egyes tagjaiból időszakosan, avagy bizonyos feladatra alakult csoportokra. Megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni, azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, írásbeli tájékoztató. Át nem ruházható hatáskörök Az intézményben a nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, Munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását Óvodapedagógus a nevelőtestület tagja Feladata: A pedagógusok alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja és az óvoda Pedagógiai Programja szerinti nevelése. 23

23 Munkaidő: 40 órás munkahét, 32 óra kötött munkaidő, valamint heti négy órában a következő feladatokat látja el: felkészülés a napi nevelőmunkára, ezzel összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, nevelőtestületi értekezleten, szakmai munkaközösségi foglalkozásokon való aktív részvétel, a pedagógiai programmal kapcsolatos adminisztráció, az óvoda által szervezett rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétel, szülőkkel való kapcsolattartás (szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra). Iskolalátogatások és más szakmai jellegű tapasztalatcsere, továbbá eseti helyettesítés. A további négy órát szabadon használhatja fel. Jogköre: a nevelőtestület tagjaként gyakorolja a nevelőtestületi jogosítványokat. Felelőssége: a munkaköri leírásban, a belső szabályzatokban rá háruló feladatokra, ill. a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Adminisztratív teendők ellátása: a Pedagógiai Program szerint, az intézményi működési folyamatok és ügyintézésre vonatkozóan. Beszámolási kötelezettség: Év végi értékelés az óvodai csoportban végzett nevelő munkára vonatkozóan (írásban) Szakmai munkaközösség A munkaközösségek pedagógiai területeire az intézményvezető tehet javaslatot. A szakmai munkaközösség átalakítására a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot minden nevelési év előkészítő időszakában. Működés rendje: A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. Az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. Döntési jogkör: Nevelőtestület által átruházott kérdésekben, a továbbképzési programról. Véleményezési jogkör: Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez, a Pedagógiai Program, nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása. 24

24 A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy -ben is történhet. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség feladata házi bemutatók szervezése Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében. a munkaközösségi tagok önképzése és továbbképzése szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. A nevelőmunka hatékonyságának növelése, minőségének fejlesztése. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés. A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Beszámolási kötelezettség Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. Kapcsolattartás rendje: Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum hat alkalommal értekezletet tartanak, a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az es információnak és kommunikációnak. Munkaközösségek közötti kapcsolattartás formája: Bemutató foglalkozások Nevelőtestületi értekezlet Vezetői értekezlet 25

25 4.4.Kisgyermeknevelők közössége Elkülönült feladatuk alapján a bölcsődei feladatokat ellátó szervezeti szakmai egységhez tartozó, kisgyermeknevelők szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak A kisgyermeknevelők feladata: a gyermekek gondozása, nevelése Munkaidejük: heti 40 óra, kötelező órájuk 35 ó. Felelőssége: kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik A pedagógusok nevelőmunkáiát közvetlenül segítők Óvodatitkár Munkaidő. 40 óra Feladata: az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Felelőssége: kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Óvodai dajka Munkaidő: napi 8 óra heti 40 óra Munkabeosztás: 8-16-ig, ettől a beosztástól el lehet térni, ha a feladatok ellátása megkívánja Feladata: Elsődleges feladata a gyermekek gondozásában való részvétel, a nevelőmunka feltételrendszerének, folyamatának támogatása. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel 26

26 rendelkezik A pedagógiai asszisztens Munkaideje: napi 8 óra heti 40 óra Munkabeosztás: 8-16 h-ig, ettől a beosztástól el lehet térni, ha a feladatok ellátása megkívánj a Feladata: A nevelőmunka feltételrendszerének, folyamatának támogatása. A pedagógus irányításával közreműködés a gyermeket fejlesztő, korrekciós tevékenységben. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Egyéb dolgozók, Az élelmezésvezető, a gazdasági ügyintéző, szakácsnő, konyhai dolgozók, takarító Az élelmezésvezető, gazdasági ügyintéző a konyhai dolgozók, a takarító, a nevelőtestülettől és a nevelő munkát segítőktől, elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda és bölcsőde rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Gazdasági ügyintéző Munkaidő: 40 óra Feladata: A tárgyi eszközök leltárba vétele, nyilvántartása Készletek nyilvántartásba vétele, leltározás Térítési díjak számlázása, beszedése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Élelmezésvezető Munkaidő: 40 óra 27

27 Feladata: A mindennapi étkezés feltételeinek a biztosítása A közétkeztetési törvénynek megfelelő étrend összeállítása, az ehhez szükséges alapanyagok biztosítása Élelmiszer raktárkészlet napra kész vezetése, nyilvántartások elkészítése Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Szakácsnő Munkaidő: 40 óra Feladata: A konyhai dolgozók munkájának megszervezésével a mindennapi étkezés biztosítása Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Konyhai dolgozók Munkaidő: 40 óra Feladata: A szakácsnő irányításával a mindennapi étkezés biztosítása, a HACCP előírásainak megfelelő munkavégzés. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Takarító Munkaidő: 40 óra Feladata: Az intézmény belső, külső tereinek tisztántartása, a higiéniai előírások betartása. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Jogköre: Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik 28

28 4.7. A szülők közössége A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre (NKT. 73. (1)) A szülői közösség működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. Az intézmény szülői szervezetének a tagjai minden óvodai csoportból két fő, akiket a szülők választanak meg maguk közül az év elejei csoport szülői értekezleten. Szervezetet hoznak létre az intézmény egészét érintő ügyek intézésére. A Sz. Sz. tagjai döntenek saját működési rendjükről, munkatervük elfogadásáról, tisztségviselőik megválasztásáról. Velük a kapcsolatot az intézményvezető tartja, a nevelési év kezdetén elkészített munkaterv szerint. A munkaterv a tervezett megbeszélések idejét és helyét, valamint a tervezhető témákat tartalmazza. Ezen felül bármikor kezdeményezheti bármelyik fél rendkívüli megbeszélés összehívását. A szülők az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelők között az alábbi kapcsolattartási formák, fórumok segítik a nevelési folyamatot: Családlátogatás Szülői értekezletek Napi megbeszélések Befogadás időszaka Nyílt napok Fogadóóra Információ csere a Szülői Szervezettel Üzenő füzet (Bölcsőde) Írásos tájékoztatás Falitáblán kifüggesztett információk Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával Az intézményi internetes honlapon tájékoztatás Kérdőívek Közös ünneplések (Karácsony, Anyák napja, ballagás) A szülők a fogadóórákon kívül is - előre egyeztetett időpontban - megkereshetik a vezetőket és a pedagógusokat. Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, 29

29 vagy a választott képviselőik útján folyamatosan közölhetik az Intézmény vezetőségével, nevelőtestületével. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van A Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol: a Szervezeti és Működési Szabályzatról, a házirend megállapításában az intézmény irányítását, gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben az intézmény működésével összefüggő döntések, (megszüntetés, átszervezés, feladatának megváltozása) előtt az intézmény vezetőjének megbízása esetén, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjáról az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben a szülőket anyagilag érintő ügyekben az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében 4.7.1Érdekképviseleti Fórum működése a bölcsődében: A bölcsőde érdekképviseleti fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, az intézmény dolgozóinak képviselője, és az intézmény fenntartójának képviselője vesznek részt. A fórum szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. Az érdekképviseleti fórúm megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórumnak címzett panaszt az intézményvezetőnek, vagy az érdekképviseleti fórum elnökének kell benyújtani. Az érdekképviseleti fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az érdekképviseleti fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az elnök értesíti az ülés időpontjáról, azzal. hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az érdekképviseleti fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény vezetője illetve 30

30 az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az óvoda, mint nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, 31

31 támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető, b) az intézményvezető, általános - helyettese c) az intézményi belső értékelési, önértékelési rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, tevékenységek látogatása, ellenőrzése dokumentumelemzés speciális mérések, tesztek, vizsgálatok, Difer, Sindelár- Zsoldos mérések az óvodás gyermekek bemeneti és a kimeneti mérés eredményeinek elemzése (pedagógus által hozzáadott érték) a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.(az óvodai átadólap és az iskolai bemeneti mérés eredményeinek összehasonlítása) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézményt körülvevő környezeti, társadalmi, szakmai közösségekkel való kapcsolattartás hozzájárul feladataink teljesítéséhez, hatékonyságának növeléséhez, valamint a gyerekek egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátásához, a pedagógusok szakmai tapasztalatainak bővítéséhez. 32

32 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, a Kövy Sándor Általános Iskolával, az intézményt támogató szervezetekkel; pedagógiai szakszolgálattal családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; egyéb közösségekkel, civil szervezetekkel A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.) az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, az intézményi pedagógiai program jóváhagyása tekintetében, A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás célj ából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 33

33 Az iskolával való kapcsolattartás Az intézmény az iskolával közösen készített projektterv alapján tart folyamatos kapcsolatot. A projektterv alapján minden évben együttműködési terv készül az aktuális év céljainak, feladatainak megfelelően. A kapcsolat az IPR tevékenységre is kiterjed, közös programokra, szakmai tevékenységekre, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. Hagyomány a két intézmény között a fecskehét és gólyahét alkalmából tett közös látogatások pedagógusok és gyermekek részéről egyaránt. Együttműködési terv alapján a kapcsolattartó az iskolával az intézményvezető helyettes. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása a szakmai munkáról, a nevelés-oktatás színvonaláról - rendezvények, - más egyéb aktualitások. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik kölcsönös használatával. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A gyermekvédelmi tevékenység - az intézményvezető vezetésével - valamennyi óvodapedagógus feladata. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket veszélyeztető tényezők megismertetése a gyerekekkel és szülőkkel. A gyermekek védelmét szolgáló 34

34 intézkedések figyelemmel kísérése és a tapasztalatok megbeszélése a gyermekvédelmi felelőssel. Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat nevelési eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartást az intézményvezető, a bölcsődei egység vezetője illetve az intézményben tagóvodánként a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személyek látják el. Az óvodák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A személyes találkozás havi rendszerességgel (minden hónap első szerdája) történik a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, a védőnőkkel. Ezen a napon közösen egyeztetnek, a felmerülő problémákról, a veszélyeztetettséget előidéző okok megoldásáról. Segítenek a családnak vagy a gyermeknek a különböző szolgáltatásokhoz való hozzájutásban. Továbbá a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, testi, lelki egészségének biztosítása érdekében tájékoztatják a szülőt a jogokról, támogatásokról, ellátási formákról. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése, jelző rendszer működtetése esetmegbeszélés - az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, fórumokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartás: A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei (logopédusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok) látják el a gyermekek speciális fejlesztéseit az intézményben, a szűrővizsgálatok eredménye alapján. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: iskolába járáshoz fejlettség megállapítása, 35

35 magatartási, viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése szakemberek segítségével, logopédiai szűrések, kezelések a beszédhibás gyermekeknél, esetmegbeszélés - az intézmény részvételével, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek egészségügyi állapotáról az egészségügyi szolgáltató bevonásával szükség szerint kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A védőnőkkel és a bölcsődés gyermekek egészségügyi ellátását végző orvossal, valamint a szűréseket végző szakemberekkel az óvodavezető, a bölcsődevezető és a tagintézmény vezetők tartják a kapcsolatot. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közös rendezvények és kulturális tevékenységek a jellemzőek. Rendszeres kapcsolatunk épült ki a Református Idősek Otthonával és a Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthonával. Óvodai műsorral köszöntik az óvodások az időseket, anyák napja, idősek napja és egyéb rendezvények (csoportos születésnap, névnap) alkalmával. Az Ady Endre Művelődési Központtal: színház, mozi, könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése, játszóházi tevékenységeken való részvétel, ünnepi rendezvények alkalmával. A vezető, a tagóvoda vezetők, az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik a Művelődési ház programját, lehetőség szerint javaslattal élnek mozi, színház, bábelőadás, kiállítás megtekintésére. 5. Az intézmény működés szabályai Általános szabályok Az óvodai nevelési év szeptember 01. napjától a következő év augusztus 31. napjáig tart. Június 01. napjától augusztus 31. napjáig a nyári életrend szerint működik az óvoda. Az óvoda nevelésnélküli munkanapot határozhat meg, melyet a fenntartóval jóváhagyat. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. 36

36 Az óvoda és a bölcsőde nevelési év helyi rendjét, az intézmény (óvodai-bölcsődei) munkaterve határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - bölcsődei érdekképviseleti fórum, - az óvodai szülői szervezet, valamint - a nevelőtestület és a bölcsődei dolgozók véleményét. Az óvodai és a bölcsődei nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a takarítási szünetek időtartamát, időpontját, az ügyeletes óvodát - a nemzeti, az óvodai és bölcsődei ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, munkatársi értekezletek időpontját. Az óvoda, bölcsőde: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Szükség esetén a dolgozó szülők gyermekeinek ellátásáról az óvoda gondoskodik. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. Napirend Az óvodában és a bölcsődében a napirendet - figyelembe véve az óvoda pedagógiai programját, a bölcsőde szakmai programját - úgy kell kialakítani, hogy a szülők (a házirendben szabályozottak szerint) gyermeküket az óvodai és bölcsődei tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A bölcsődei és az óvodai napirend az évszaktól és a gyermekek egyéni igényeitől függően alkalmazkodik, melyet az óvodai pedagógiai program illetve a bölcsődei szakmai program részletesen tartalmaz. Az óvoda részletes napirendje: Feladatok, események Gyermekek beérkezése a csoportokba Játék, szabadidős tevékenység, tisztálkodási teendők, tízóraizás, komplex tevékenységek, foglalkozások Udvari játék, szabadfoglalkozás, előkészület az 37

37 ebédhez, (tisztálkodási teendők, naposi munka) Ebéd, tisztálkodási teendők, készülődés a délutáni pihenéshez I3OO Délutáni pihenő Uzsonna, tisztálkodási teendők Játék, szabadidős tevékenység, folyamatos hazamenetel A bölcsőde részletes napirendje Feladatok, események Gyermekek bevétele, szabad játéktevékenység a csoportszobában Előkészületek a reggelihez-reggeliztetés 8.30 Folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás, a többi gyerek játszik a csoport szobában. Altatás (a délelőtti alvásigény kielégítése a gyermekek szükséglete szerint) 9.00 Folyamatos kimenetel az udvarra időjárástól függően Tízóraizás az udvaron, vagy a csoport szobában időjárástól függően 9.45 Szabad játéktevékenység Folyamatos bejövetel az udvarról, fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az ebédeltetéshez, ebédeltetés. Altatás. Alvásidő. Ébredési sorrendben folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az uzsonnához,- uzsonnáztatás Fürdőszoba használat ig Szabad játéktevékenység az udvaron, vagy a csoportszobában, időjárástól függően. 38

38 Folyamatos hazaadás. A nyitva tartás rendje: Az óvoda és a bölcsőde 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartása: hétfőtől - péntekig óráig ig, ig ügyeleti rendszerben egy-egy óvodapedagógus fogadja, ill. adja haza a gyerekeket. Abban az esetben van változás, ha az ünnepek miatt az általános munkarend ettől eltérően alakul. Az intézmény a szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartását, a jogos igények alapján az intézményvezető kezdeményezheti a fenntartónál A gyermekekkel a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógus, illetve kisgyermek nevelő foglalkozik. Az óvodában a takarítási szüneten kívül más szünet nincs. Az iskolai szünettel megegyező időben, amennyiben a gyermeklétszám jelentősen lecsökken élünk a csoport összevonás lehetőségével. A bölcsőde a nyári időszakban nyitva tart, kivéve a július utolsó és augusztus első két hete közötti takarítási szünetet. Az intézményből a gyermekek elvitelének a rendje Az intézményből az óvodás gyermekeket a foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel: 1130 órától óráig, - ha ebédet igényel: 1245 órától óráig lehet, délután: 15 órától - legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A bölcsődés gyermekeket a délelőtti tevékenységet követően: - ha ebédet igényel: 1200 órától óráig délután: 15 órától - legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket az óvodából csak a szülő, gondviselő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. 14 éves kor alatti gyermek e feladattal nem bízható meg. A gyermeket az óvodába, bölcsődébe érkezéskor az óvodai, bölcsődei csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, bölcsődében a kisgyermeknevelőknek, akik átveszik a 39

39 gyermek felügyeletét. A dolgozók munkarendje: Minden év szeptember 1-ig az intézményvezető helyettes, a tagintézmény vezetők kialakítják a nevelési évre érvényes munkarendet az óvoda dolgozói részére, az óvoda és a gyermek érdekeit figyelembe véve. A pedagógusok munkarendjét a 326/2013 (VIII.30) Korm. rendelet 17 -a szabályozza. A csoportvezető óvodapedagógusok munkaideje: heti 40 óra, kötött munkaidejük (80 %) 32 órában dolgoznak. Heti 4 órát a felkészülési idő, óvodai rendezvények szervezése, óvodai adminisztráció, a szülőkkel való kapcsolattartás, nevelőtestületi értekezlet és egyéb pedagógiai feladatok ellátására, eseti helyettesítésre kell fordítani. A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti- feladatra a megbízást vagy a kijelölést az intézményvezető adja, a tagóvoda vezetők javaslatainak meghallgatása után. A további 4 órát szabadon használja fel egyéni felkészülésre, szakirodalom tanulmányozására, rendezvényeken való részvételre. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7,30 -ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, ill. a tagóvoda vezetőnek, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. Amennyiben a pedagógus hosszabb ideig hiányzik a csoportnaplót, nevelési-oktatási tervet a helyettesítő pedagógusnak köteles eljuttatni. Az alkalmazottak számára - a munkájuk jellegéből adódóan - a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekintjük. Minden dolgozónak munkaidő-nyilvántartást jelenléti ívet kell vezetnie, melyet a közvetlen felettese igazoló aláírással lát el. A munkaidő - nyilvántartás eljárási szabályai A dolgozók feladata: A dolgozók a munkahelyre érkezéskor és az intézményből való távozás előtt minden napon kitöltik a nyilvántartó táblázatot. A tagóvoda vezető feladatai: Hetente ellenőrzi a dolgozók munkaidő - nyilvántartásának vezetését, annak valódiságáról meggyőződik. Az ellenőrzés tényét a nyilvántartáson aláírásával bizonyítja. A jelenléti íven kívül az óvodapedagógusok a kötelező óraszámon túli heti 4 óra felhasználásáról nyilvántartást vezetnek, melyet minden hónap végén ellenőrzés céljából átadnak a tagóvoda vezetőnek. 40

40 A bölcsődei dolgozók munkarendje: A kisgyermek nevelők napi munkarendjét a bölcsődei vezető gondozónő állapítja meg, a gyerekek ellátási igényeit figyelembe véve. A kisgyermeknevelők munkaideje heti 40 óra, melyből a gyermekek között töltött idő heti 35 óra. Ezt az időt a gyerekek nevelésével, gondozásával töltik. A munkaidő fennmaradó részében feladattól függetlenül csoporton kívül, ill. külső helyszínen látják el a gyerekek gondozásával, nevelésével összefüggő feladatokat. A csoporton kívül a munkaidőben ellátandó feladatok: felkészülés a gyerekek gondozási, nevelési feladatainak ellátására, eszközkészítés, díszítés, eszközök fertőtlenítése, tervezés, dokumentálás, különböző rendezvények, ünnepek, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás. Az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógusok jelenléte kötelező: nevelési évnyitó és záró értekezletek nevelési értekezletek munkatársi értekezletek Az intézményi szintű rendezvények közül az alábbiakon kötelező a kisgyermek nevelők jelenléte: nevelési évnyitó és évzáró értekezletek, nevelési értekezleteken a bölcsődét is érintő témák esetén, munkatársi értekezletek A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül, illetve külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a 41

41 gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek, kisgyermek nevelőnek történő átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől, kisgyermek nevelőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve fogadóórára a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak, felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. Az óvoda létesítményeit, felszereléseit más, nem oktatási-nevelési célra átengedni, csak a gyermekek távollétében, az óvodavezető engedélyével lehet. Az óvoda helyiségét (csoportszoba, öltöző, mosdó) a pedagógiai céloknak megfelelően kell használni. 42

42 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével lehet onnan elvinni. A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezleteire is rendelkezésre áll. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatárét, elrakásáért az óvodapedagógus felel. A fejlesztő szobában szakember, logopédus, a gyógypedagógus, hitoktató dolgozik. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok A beiratkozás az óvodába és bölcsődébe az intézményvezető illetve szakmai vezető által meghatározott és a jegyző által jóváhagyott időpontban április második felében történik. Az óvodai jelentkezés módját, a határidő előtt legalább 30 nappal, nyilvánosságra kell hozni. A beíratáshoz szükséges: a gyermek születési anyakönyvi kivonata lakcímigazoló kártya, a gyermek TAJ kártyája tartós betegséget, vagy sajátos nevelési igényt igazoló dokumentum A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után, illetve előtte vehető fel, amennyiben a felvételtől számított fél éven belül betölti a harmadik életévét, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb hét éves koráig - járhat. Hét éves kora után csak a szakértői bizottság javaslata alapján járhat, az óvodába. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amely körzetében lakik, ill. a szülő dolgozik. A gyermek felvételéről, átvételéről az intézményvezető dönt. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. Folyamatos a beiratkozás mind a bölcsődébe és óvodába, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. A hitelesített felvételi naplót a vezetők vezetik. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a férőhely szerint felvehető gyerekek számát, felvételi bizottságot kell összehívni, amely 43

43 javaslatot tesz a felvételre. A felvétel elutasításakor, vagy más tagóvodába irányításkor írásban kell értesíteni a döntésről a szülőket. A döntés ellen a szülő fellebbezéssel élhet. A szülőkkel és a gyerekekkel történő ismerkedésre, beszélgetésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget. A gyermekek beiratkozása egy héten keresztül hétfőtől - péntekig tart reggel 8 órától - este 17 óráig. Az óvodai beíratás folyamatában jelen van az intézményvezető, vagy az intézményvezető - helyettese, tagóvodavezető, a bölcsődei egység vezetője, szükség szerint bekapcsolódnak az érintett óvodapedagógusok is. A felvételnél, az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: óvodaköteles korú gyermek Hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, veszélyeztetett helyzetű, szociálisan rászoruló gyerekek akinek felvételéről a gyámhatóság döntött mindkét szülő dolgozó, egyedülálló szülők gyermeke, A felvételt nyert gyermekeket köteles a szülő rendszeresen óvodába járatni. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a vezető, és a tagóvoda vezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A csoportbeosztásnál figyelembe kell venni, hogy aránytalan terhet ne jelentsen az egyes csoportban dolgozókra, ne sértse az integrációs gyakorlatot. A bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, mely szerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális-vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás. A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/a. értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Védelembe vétel esetén, a települési Önkormányzat jegyzője kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.(gyvt. 68. (3) bek. a. p.) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: 44

44 - a területi védőnő - a bölcsőde orvos - a szociális, ill. családgondozó - a gyermekjóléti szolgálat - gyámhatóság A Gyvt. 94. (5) bekezdése alapján a települési Önkormányzat által fenntartott bölcsőde ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében tartják fenn, vagy ha az Önkormányzat az ellátást szerződésben vállalta más Önkormányzat lakosságára kiterjedően is. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek Ha a gyermek az óvodai foglakozásról távol marad a szülőnek a mulasztást igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: a. / a szülő a hiányzást megelőzően legalább egy munkanappal tájékoztatja az óvodát, hogy a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, b. / a gyermek beteg volt és orvosa a távolmaradást igazolja. c. / a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott az óvodában megjelenni Az a, b, c pontokon kívüli esetekben a mulasztás igazolásának kérdésében az intézményvezető dönt. Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható azt a távolmaradás napján lehetőleg 8.30 óráig be kell jelenteni az intézmény élelmezésvezetőjének vagy a gazdasági ügyintézőnek. A hosszabb idejű (két hét) távollétet az intézményvezetőjével egyeztetni kell. Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt, az óvoda 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárásával meghatározzák a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, egy nevelési évben 11 napnál, igazolatlanul többet mulaszt, az óvodavezetője értesíti a jegyzőt. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható az intézménybe. A 45

45 Bölcsődében csak a betegséget köteles a szülő igazolni orvosi igazolással. Az óvodai szervezeti egységben megszűnik az elhelyezés, ha a. /- a gyermeket másik óvoda átvette, b. /- a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, d./- a gyermeket felvették az iskolába, f./- ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (Nkt. 8. (2) bekezdés) A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok Étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket az intézményvezető a tájékoztatásra kijelölt helyen tájékoztatja. Az óvodában az étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét, bölcsődében az intézményi személyi térítési díj mértékét (mely tartalmazza az étkezési személyi térítési díjat, és a személyi gondozási díjat is) és igénybevételük módját a gyermekvédelmi törvény szabályozza és annak tartalmáról a szülők kötelezettségéről, az intézmény vezetője és a gazdasági iroda ügyintézője megfelelő módon tájékoztatja a szülőket. A bölcsődében személyi gondozási díjra vonatkozólag április 1-től Nádudvar Város Önkormányzat képviselő testületének 17/2012.(II.23.) Ök. sz. határozata alapján a gyermekjóléti ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat köteles fizetni a szülő. A napi összeg (évente a költségvetés függvényében változó) megfizetését a Gyvt.150 (3bek.b pontjában) foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. Úgy, hogy a bölcsődei ellátás keretében az étkezésért, és a gondozási díjért fizetendő összeg nem haladhatja meg a gyermek családjában az 1 főre jutó rendszeres havi jövedelem 25%-t. A bölcsődei ellátás keretében biztosított gondozás esetében nem kell személyi térítési díjat fizetni, ha a jogosult családjában az egy főre eső havi jövedelem 25%-a alacsonyabb, mint a személyi térítési díj összege. Az étkezési személyi térítési díj esetén ingyenes ellátásban részesülhet az, aki a 328/

46 (XII.29.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján nyilatkozik. Mentesül a gondozási díj fizetése alól a három és többgyermekes családok, a tartósan beteg gyermek, a nevelésbe vett gyermek, valamint aki az Önkormányzat által kiállított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről érvényes határozattal rendelkezik. Befizetések időpontjáról a gazdasági ügyintéző az erre kijelölt helyen a szülőket tájékoztatja. Az óvodai és bölcsődei térítési díjak befizetése minden hónap tíz és tizenötödike között (reggel 7 órától 1700 óráig) történik. Hiányzás esetén az étkezés lemondása Hiányzás esetén az étkezés lemondása a gazdasági ügyintézőnél történik személyesen, vagy az 54/ as telefonszámon. A lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor kerül jóváírásra. A be nem jelentett hiányzása esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket minden tagóvoda az éves munkatervében határozza meg. Feladataink: az ünnepre való készülődés legalább olyan hangsúlyt kapjon, mint maga az ünnep az ünnep mindig vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen mindig esztétikusan és az alkalomhoz illően díszítsünk használjuk ki az adódó lehetőséget a család és az óvoda kapcsolatának elmélyítésére külső vendégek fogadásánál célunk az otthonosság érzetének elősegítése Az óvodai élet hagyományos ünnepei 47

47 A gyermekek név és születésnapjai, Mikulás, Nőnap, Anyák Napja, Gyermeknap, Búcsúzzunk jó kedvvel, búcsúzzunk vidáman óvodabúcsúztató. Családi nap Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét, minden óvodában Május 1.-májusfaállítás, díszítés-ahol hagyománya van Pünkösd- hagyományok felelevenítése-ahol hagyománya van Szüreti mulatság - ahol hagyománya van Mihály napi vásár - ahol hagyománya van Márton napi mulatság - minden óvodában Nemzeti ünnepeink, nemzeti emléknapjaink Március 15. Október 23. Természettel kapcsolatos ünnepek: Állatok világnapja, (okt. 4) Víz - Föld napja, (márc. máj. 22) Madarak és fák napja. (máj. 10) Környezetvédelmi világnap (jún. 5) Alkalomhoz kapcsolódó ünnepek Idősek Otthonainak rendezvényein való részvétel. Óvoda fennállásának ünneplése. Óvodai dolgozó házasságkötésén való részvétel. A társintézmények rendezvényein való részvétel Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: Tanévnyitó, tanévzáró értekezletek. Szakmai napok szervezése. Házi bemutatók lebonyolítása. Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása. Közös alkalmazotti kirándulások, 48

48 Felnőtt karácsony Pedagógusnap, névnapok Nyugdíjas óvodai dolgozó búcsúztatása A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendje A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás (20/2012.(VIII.31). EMMI rendelet bek.(d)) A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek a tagintézményeivel és a bölcsődével folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmények vezetőinek és a bölcsődei egység vezetőjének is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt és a bölcsőde egységet illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény és a bölcsőde is megfelelő súlyt kapjon. A tagintézmény és a bölcsődei egység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás speciális területei Tagintézményi és bölcsődei szintű értekezletek, ülések A kapcsolattartás során figyelembe kell venni, hogy a bölcsőde, mint önálló szervezeti, szakmai egység illetve a tagintézmények döntésüktől függően tagintézményi nevelőtestületi értekezletet, tagintézményi szülői szervezet értekezletet szerveznek. bölcsődei kisgyerek nevelői értekezletet bölcsődei szülői érdekképviseleti fórum értekezletét, A tagintézmény-vezetők és a bölcsődei egység vezetője kötelesek az intézményvezetőt a 49

49 meghívóval értesíteni a tagintézményi illetve bölcsődei szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről. A tagintézmény vezetői és a bölcsőde egység vezetője illetve a tagintézményi és a bölcsődei érdekképviseleti fórum kötelesek az intézmény érintett testületét értesíteni az általuk hozott döntésekről. Az intézményvezető minden döntést, tájékoztatást igénylő ügyben köteles előzőleg mérlegelni, illetve a tagintézmény vezetők és a bölcsődei egység vezető véleményét kikérni abban, hogy adott döntés, tájékoztatás milyen szinten történjen meg először. A tagintézményi munkatervek A tagintézmény a nevelési év helyi rendjét meghatározó óvodai munkatervet először saját tagintézménye vonatkozásában készíti el, különösen akkor, ha a munkatervben szerepeltetendő egyes feladatok jelentős eltéréseket mutatnak más intézményegységektől (pl. tagintézményi hagyományok, csak a tagintézményt érintő események stb.) A tagintézményi munkaterv mellékletét képezi az intézményi munkatervnek. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, ülés, a tagintézmény és a bölcsőde ellenőrzése stb. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, egészségvédelmi szabályok A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. 50

50 A fenntartó a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg: Az iskolába készülő gyerekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatát A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatást Az intézmény egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval az óvodavezető tart kapcsolatot. A védőnő látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tisztasági vizsgálatot végez. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még, a fogorvos és a fogászati asszisztens. A bölcsődés gyermekek egészségügyi felügyeletét, vizsgálatát gyermekgyógyász szakorvos látja el. Az intézmény egészségvédelmi szabályai Az intézmény működtetése során 20/2012 EMMI rendelet ban foglaltakat és az ANTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! Az óvodában megbetegedő, lázas gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról - a szülő megérkezéséig - gondoskodni kell. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet az óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A dolgozók egészségvédelmi szabálya Valamennyi dolgozónak érvényes Egészségügyi kis könyvel, és munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkezni. - Az óvoda konyhájába a konyhai dolgozókon kívül csak az óvoda dolgozói léphetnek be, indokolt esetben. - A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni. - Az étkezés igénybevétele a törvényi előírásoknak megfelelően történik. - Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. - Az intézményben szeszesitalt fogyasztani, ittasan belépni tilos! - Dohányozni az intézmény területén tilos! - Védőruhában az utcán közlekedni tilos! - Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat /nyílt nap, 51

51 ünnepélyek, szülői értekezlet, stb./ Az intézményi védő, óvó előírások A NKT 86 4.bek szabályozza a fertőző betegségekre vonatkozó intézkedéseket. Óvodában, bölcsődében fertőző betegség vagy annak gyanúja fordul elő azt a 63/1997. (XII.21) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell. A bölcsőde orvosnak és a gyermekorvosnak figyelemmel kell kísérni a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében élő gondozottakkal kapcsolatban hozott intézkedéseket, határozatot. (elkülönítés, járványügyi megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat stb.) betartását. Az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézete a megbetegedési veszély érdekében elrendelheti a gondozottak védőoltását vagy gyógyszeres kezelését. A csoportban dolgozó felnőttek feladata: - a gyermek elkülönítése - a szülő értesítése a gyermek mielőbbi hazavitele érdekében, adott esetben a szülő értesítésével - együtt a gyermekorvos, mentők értesítése. - együttműködés a védőnővel, bölcsőde orvossal, gyermekorvossal, - a járvány és fertőzés ideje alatt folyamatos-fokozott fertőtlenítés - nyári kánikula idején a gyermekek fokozott védelme A területileg illetékes védőnők az óvodában, bölcsődében a tetvesség felderítése érdekében időszakos vagy soron kívüli szűrővizsgálatot végezzenek el. Általános előírások szerinti eljárásrend A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai, bölcsődei nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 52

52 Az óvoda és a bölcsőde házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában, bölcsődében való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény feladatai: A gyerekek neveléséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A gyerekbaleseteket előidéző okok feltárása és megszüntetése ktv: 41. /5/. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint: - kivizsgálj a és nyilvántartj a a gyerekbaleseteket - a jegyzőkönyvet megkül di a fenntartónak - teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget Az óvodavezető feladata: Felelős a gyermekbalesetek megelőzéséért (Nkt: 54. / 1/ A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása. Irányítja a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységét Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek vonatkozásában a veszélyforrások feltárása balesetvédelmi szakember bevonásával. A veszélyforrások megszüntetése Az óvoda területén végzett karbantartási, felújítási, építési munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása. Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda és bölcsőde csak megfelelőségi jellel ellátott j átékot vásároljon. Az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek 53

53 ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, A különböző veszélyes anyagokat, berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert ennek megfelelően alkalmazni. Az óvoda és bölcsőde nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő veszélyes anyagokat, az erre kijelölt helyen mindig zárják a konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel) annak biztosítása, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart - felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvodapedagógus, és a kisgyermek nevelő az intézménybe e szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra az o általa készített, használt eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről 54

54 gondoskodik), Súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának, gondoskodik a baleset munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet, bölcsődében a szülői érdekképviseleti fórumnak a részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A megbízott feladata: az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában, közreműködés az óvodai szülői szervezet és a bölcsődei szülői érdekképviseleti fórumtájékoztatásában, intézkedési j avaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. közreműködik a baleset kivizsgálásában A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 55

55 A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket. Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Gondoskodni kell az óvoda, bölcsőde gyors, szakszerű kiürítéséről. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a vezető, a tagóvoda vezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Rendkívüli eseménynek számít különösen a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény, mint egész napos gázszünet, az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). Járvány, melynek során az ellátottak 30 %- a vagy azt meghaladó nem tud megjelenni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető az alkalmazotti kör bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 56

56 Árvíz Földrengés Bombariadó Egyéb veszélyes helyzet 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. A fenntartó értesítése 1.4.Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése 57

57 Titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok A évi törvény CXC. Törvény az óvodapedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, harmadik személyekkel szembeni titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. Ugyanakkor nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. Az érintett dolgozó a birtokába került tényeket, adatokat, információkat köteles megőrizni. Az adatokat vagy információkat másnak nem adhatja át, adott esetben az átadást köteles megtagadni illetve megtagadhatja. Ez a kötelezettség kiterjed a hivatalos eljárásokra is, mint pl. a bíróságok vagy más hatóságok előtt folyó eljárásokra. Az adat továbbításra az intézményvezetője és az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult a felhatalmazás keretei között. A gyermekekkel kapcsolatos adatok kiadásának eljárására a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok (Nkt ) az irányadók, mely kiterjed az iratkezelésre, az adatvédelemre és a panaszkezelésre is. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 4. (1) r, és s pontja alapján az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza: - az intézmény nevét - oktatási azonosító számát 58

58 - címét - a megnyitás és lezárás időpontját - az intézményvezető aláírását - papíralapú nyomtatvány esetén az intézmény körbélyegzőjével??????? kell Az óvodai dokumentumok nyilvánossága az óvoda Pedagógiai programja, minden óvodában rendelkezésre áll és a szülők számára is, hozzáférhető az óvoda honlapján a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) az intézményvezető irodájában, továbbá a szülők által is hozzáférhető helyen a nevelői szobában van elhelyezve, ill. a honlapon az óvoda Házirendjét minden gyermekét beírató szülő megkapja, ezen kívül a csoportok faliújságán, ill. a honlapon is megtalálható. Egyéb rendelkezések: Mobil telefon használatának szabályozása Az óvoda területén mobil telefont csendes üzemmódban lehet használni. Óvodai csoportban, udvaron a gyermekek között használata nem engedélyezett. A használat lehetséges helye és ideje, a gyermekcsoporton kívül, átfedési időben, kivétel séta alkalmával, külső helyszínen, a gyermekek érdekében használható. Az óvodapedagógusok, nevelési feladataival összefüggő tevékenységgel való megbízása. Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. A nevelési feladatok végrehajtása érdekében szükséges egyéb megbízások: Intézményvezető-helyettesi, tagóvoda vezetői megbízás; Munkaközösség vezetői megbízás Gyermekvédelmi megbízott; 59

59 Az intézmény működésével kapcsolatos megbízások: Munkavédelmi megbízott; tűzvédelmi megbízott; egyéb megbízások. A megbízásoknál figyelemmel kell lenni többek között a szakmai felkészültségre, az egyéni adottságokra, az arányos munkaterhelésre, az önkéntesség elvére. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. A hit és vallásoktatás az intézményben A szülő kérése alapján a gyermek részt vesz a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatáson. A szülők igényét a nevelési év elején fel kell mérni, az igényeket a hitoktató felé el juttatni. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. 60

60 1. sz. melléklet A bölcsődei egység vezetőjének munkaköri leírása: 1. A munkahelyen folyó napi munka felelős irányítója, részt vesz az intézmény szakmai irányításában 2. Felelős a bölcsődei dolgozók munkájáért, a bölcsődében gondozott gyermekek harmonikus fejlődéséért. A helyi adottságok figyelembe vételével megszervezi a bölcsőde munkarendjét, a dolgozók munkabeosztását. Irányítja és ellenőrzi a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását. 3. A napirend megtervezésénél szakmai segítséget nyújt. 4. Ha a gyermek megbetegszik, gondoskodik arról, hogy a szülőt mielőbb értesítsék, és a gyermeket mielőbb elvigyék a bölcsődéből. Fertőző betegség esetén végrehajtja az ANTSZ vonatkozó utasításait. 5. A bölcsőde egész dokumentációjának megfelelő, napra kész, hiteles, és pontos vezetéséért felel. Feladata az orvosi adminisztráció végzésének elősegítése is. Ellenőrzi a kisgyermeknevelőknek a gyermekekkel kapcsolatos dokumentációs munkáját. 6. Kezeli a bölcsőde gyógyszerkészletét. A gyógyszerek megfelelő tárolásáról gondoskodik. 7. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását. 8. A bölcsőde dolgozóival megismerteti a belső szabályzatokat, nyomon követi azok érvényesülését, betartását. 61

61 9. Éves munkatervet készít a dolgozók szabadságolására, a bölcsőde üzemeltetésére vonatkozólag. 10. Kapcsolatot tart a családokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,a védőnői hálózatta, a környező óvodákkal, valamint a kijelölt módszertani bölcsődével. 11. Szakmai tudását a követelményeknek megfelelően szinten tartja, továbbképzéseken vesz részt. 62

62 LEGITIMÁCIÓS JEGYZÉK ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELETEK (1) Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda és a bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. (2) A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helységeit. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 63

63 (4) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a folyosón elhelyezett irattároló szekrényen való elhelyezésével, illetve a - honlapon tájékoztatni kell. (5) A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. ZARADEK: Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hó... nap tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók elfogadták. Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartónak h ó... nap intézmény vezető Nádudvar, hó...nap 64