TÁNCOS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Táncos ismeretek emelt szint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. TÁNCOS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ] 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. római Birodalom, noverre, napóleoni, itáliai), - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - tagadószó egybeírása, - az ly- j tévesztése.) - személynevek, műcímek hibás leírása (pl. Nyizsinszkij, Kampilli, poloveci táncok) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található írásbeli vizsga 2 / május 17.

3 I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 1,5 pont. A több válaszelemből álló feladatok pontozása: ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1 1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5 0,5 pont adható. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igazhamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások Pl. -val kezdődnek.) A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok, műcímek és fogalmak helytelen írásmódja esetén 0,5 pont, de maximum 5 pont vonható le. Az évszázadok jelölésére az arab és római szám is elfogadható. Az egyszerű, rövid feladatok összpontszámát a feladatlap utolsó oldalán az összesítő táblázatba kell beírni az alábbi módon: - ha ez az összpontszám egész szám, akkor először az Összesen, majd megismételve a Az I. rész pontszáma egész számra kerekítve rovatába is be kell írnia; - ha ez az összpontszám törtszám, akkor ezt a számot írja az Összesen rovatba, majd a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) a Az I. rész pontszáma egész számra kerekítve rovatába kell írnia. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia írásbeli vizsga 3 / május 17.

4 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Prehistorikus korszak Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen 5 pont adható. 1. Trois-Frères/Három Fivér-barlang (0,5 pont), Franciaország (0,5 pont). 2. Animizmus (0,5 pont), sámán (0,5 pont). 3. Az állat lelkének a megszerzése/befolyásolása. 4. Sámánfelszerelés (pl. dob, maszk, csörgők, köpeny, fejdísz) (0,5 pont), mozgás vagy tánc (0,5 pont) 5. Patriarchális/apajogú társadalom. 2. A tánc keletkezésének elméletei Válaszelemenként: 1 pont, összesen: 3 pont adható. A táncelméletek betűjele A táncelméletekhez tartozó személy neve a Charles Darwin b Boucher de Perthes c Friedrich Nietzsche 3. A tánc őstörténete, csoportosítása és a tánc társadalmi funkciói Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 7 pont adható. A tánc kialakulása egyidős az emberiséggel. A mozgás és a tudatos megfigyelés, utánzás segített az ősembernek a környező világ megismerésében. A vadásznépek célja: a tárgy, élőlény animájának/szellemének megszerzése, míg a növénytermesztő népek a termékenységet kívánták elérni a rítussal. Mindezek miatt a patriarchális társadalmak jellemző táncai a vadász táncok voltak, míg a matriarchális társadalmakban a termékenységi táncok voltak a meghatározóak. Az ősember tánckultúrájának forrásai a barlangrajzok és a természeti népek táncainak összevetése, ill. a régészeti leletek, valamint a néprajzi kutatások eredményei. Curt Sachs (német zenetörténész) két csoportra osztja az ősközösség táncait, mégpedig ábrázoló és nem ábrázoló táncokra. Az őskorban a tánc közösségi jellegű volt, tehát nem volt nézőközönség. 4. Az ókori birodalmak táncélete Válaszelemenként: 1 pont, összesen: 3 pont adható. 1. férfitáncok/harci táncok 2. női táncok 3. szatírtáncok v. bacchanáliák 5. Az ókori birodalmak táncélete. Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont adható. Politeizmus: többistenhit Shiva: a tánc istene Bharata natjam: templomi női szólótánc Natja sastra: tánckönyv Dévadászi: templomi táncosnő Mudra: kézjel 1711 írásbeli vizsga 4 / május 17.

5 6. Japán táncélete. Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont adható. (A századok megadása elfogadható arab illetve római írásmóddal is.) Sorszám Táncok Évszázad 1. kabuki XVII. század (17. század) 2. kagura IV. század (4. század) 3. bugaku VIII./IX. század (8./9. század) 4. nogaku XIV. század (14. század) 5. gigaku VII. század (7. század) 6. dengaku VIII. század (8. század) 7. Az európai középkor táncélete. Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont adható. Kezdetben a nép játszotta. Csak a templomban volt az előadás. Az egyház hozta létre, a krisztusi tanítások terjesztésére. Kettős karakter jellemezte. Egy-egy jelenet Krisztus életével foglalkozott. Minden jelenet végén az uralkodót magasztalták. 8. A magyarországi reneszánsz tánckultúrája. A tánc neve: 0,5 pont, a források megnevezése 0,5-0,5 pont, összesen: 2 pont adható. A tánc neve: hajdútánc Forrástípusok: 1. Követjelentések 2. Krónikák/történelmi feljegyzések 3. Képi ábrázolások/ tárgyi emlékek 9. Az európai reneszánsz táncélete. Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont adható. Állítás I/H A reneszánsz igénye az ideális szépségű formák kialakítása volt. I Némi túlzással a reneszánsz az európai történelem legtáncosabb korszaka. I A reneszánsz táncművészet bölcsője: Franciaország. A maestro di ballo jelentése balett-táncos volt. E korszakban kezd kialakulni a színpadi táncművészet. Domenico da Ferrara hét alaplépésből és három összekötő lépésből szerkesztette ballóit. H H I I 1711 írásbeli vizsga 5 / május 17.

6 10. A romantika táncélete. Válaszelemenként: 1 pont, összesen: 6 pont adható. Más, a megadottól eltérő, de tartalmilag megfelelő válasz is elfogadható. 1. Pl. A romantikus balett meghatározó alakja: Filippo Taglioni. 2. Pl. A romantikus balett új témája a tündérvilág ábrázolás. 3. Pl. A Taglioni dinasztia fejleszti ki a spicc-technikát/fehér balettet. 4. Pl. A romantikus balett előadásmódjára jellemző volt a könnyed, légies mozgás. 5. Pl. Filippo Taglioni következetes szigorral tanította a lányát balettozni. 6. Pl. Marie Taglioni volt az első romantikus balerina. 11. A reformkori magyar táncművészet. Információelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont adható. Más, a megadottól eltérő, de tartalmilag megfelelő válasz is elfogadható. A magyar színpadi táncművészet a színjáték részeként (arlekinada) fejlődik ki a reformkorban. A korszak nagy férfitáncosai a verbunkot táncolták Európa szerte, nagy sikerrel. Turnéik során megismerték a balett technikát is. A balett elemeivel gazdagított néptáncból, látványos színpadi műtáncot hoztak létre. Mindezzel egy önálló, nemzeti karakterű táncjátékot kívántak létrehozni. Munkájukkal, művészetükkel megteremtették ennek reális lehetőségét. A szabadságharc bukása miatt a tervük elbukott. 12. A reformkori magyar táncművészet. Válaszelemenként: 0,5 pont, összesen: 3 pont 1) Saáry Fanny: a magyar Fanny Elssler 2) Borzas Farkas József: gyöngyösi születésű 3) Szöllősy Szabó Lajos: Első magyar körtáncz 4) Kaczér Ferenc: kedvelte az arlekinádát 5) Aranyváry Emília: Giselle 6) Veszter Sándor: Csata a fehér-templomnál A feladatok forrásai 10. feladat: november feladat: írásbeli vizsga 6 / május 17.

7 II. A szöveges (kifejtendő) feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Kidolgozandó: három feladat, amiből: - kettő, problémamegoldó (rövid) esszé - egy, elemző (hosszú) esszé A megoldandó három feladat közül, legalább egynek a magyar tánctörténettel kell foglalkoznia. A három feladat megoldásának minimum két korszakra kell vonatkoznia! A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén - Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladat- típus stb. vonatkozásában, akkor azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. - Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl.1., 3., 5.. vagy2., 4., 6..). - Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően az 1, 3, 6-os feladatok megoldását kell értékelni. 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok (kompetenciák) a meghatározók: a) feladatmegértés (1. kompetencia) b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, 2. Tájékozódás térben és időben. 3. A szaknyelv alkalmazása. 4. A források használata. 5. Az eseményeket alakító tényezők feltárása. 6. Problémaközpontú feldolgozás. c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 7. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat írásbeli vizsga 7 / május 17.

8 a) A feladat megértése kompetencia pontozása: ha a vizsgázó a 2-6. kompetencia összes szerezhető pontszámának nem éri el a 25%-át, akkor erre a kompetenciára, a rövid és a hosszú esszé esetében is csak 0 pont adható. Ha a vizsgázó a 2-6. kompetenciák öszpontszámának eléri a 26 %-át, vagy attól többet, akkor a pontozás egészét a következő táblázat szemlélteti. Elért % Rövid feladat Hosszú feladat p p 2 p p 4 p p 6 p p 8 p b) Követelményeknek való megfelelés, a műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (miszerint a tanuló képes az idő- és térbeli tájékozódásra, források használatára, stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket M -mel, a műveletekhez rendelhető tartalmi elemeket (ismereteket) pedig T -vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két tényező között, hiszen a tanuló csak a helyesen használt tartami elemekkel tudja bizonyítani, hogy rendelkezik-e, pl. a térben és időben való tájékozódás kompetenciájával. Mindezek alapján, például a Források használata kompetencia, akkor azonosítható be kompetencia műveletként, ha a vizsgázó a megadott forrásokból idéz, vagy az idézetre utal, és azokból következtetéseket von le, tehát helyesen használja a forrást. A 2-3. kompetencia esetében egy tartalmi elem egy részből áll: az ismeret (adat) rögzítésből. A kompetencia esetében egy tartalmi elem két részből tevődik össze: az ismeret (adat) rögzítésből és az abból levonható következtetésből/megállapításból. A 2-6. kompetencia pontozása: ahhoz, hogy bármelyik kompetencia pontozható legyen, a vizsgázónak a kompetenciát, mint műveletet alkalmaznia kell. (Pl. a Tájékozódás térben és időben kompetencia műveletét akkor alkalmazza a vizsgázó, ha azzal kapcsolatos ismeretet (információt) rögzít, használ.) Ennek megfelelően minden beazonosítható kompetencia használatért 1 pont adható. Kompetenciánként további pontok adhatók, annak függvényében, hogy mennyi új ismeretet kapcsol a vizsgázó, de maximum az adható pontszámig. Egy művelethez (kompetenciához) a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom (ismeret) kapcsolódik, míg az elemző (hosszú) feladatokban különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál és a problémaközpontú feldolgozásnál több, kettő-három tartalmi elem is rendelhető. A tartalmi elemeknél szereplő példák (pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél különösképpen a felsorolásoknál és a következtetéseknél más, tartalmilag hasonló helyes válasz is elfogadható! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a vagy szóval elválasztva több válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő írásbeli vizsga 8 / május 17.

9 c) A Megszerkesztettség, nyelvhelyesség pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 4 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 2 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A feladatok terjedelme A problémamegoldó (rövid) feladat terjedelme kb szó (kb sor) szerkesztett szöveg. Elemző (hosszú) feladat terjedelme kb szó (kb sor) szerkesztett szöveg. Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál max. 2 3 sort, hosszú feladatoknál kb. 3-4 sort jelent írásbeli vizsga 9 / május 17.

10 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 3. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 4. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 5. Állapítsa meg feladatonként az Összpontszám -ot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá ( Összesen rovat)! 6. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 7. A három esszéfeladatra kapott vizsgapontszámokat vezesse át a feladatlap utolsó oldalára is! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot, majd írja be az összesítő táblázat megfelelő rovataiba: - ha ez az összpontszám egész szám, akkor először az Összesen, majd megismételve a A II. rész pontszáma egész számra kerekítve rovatába is be kell írnia; - ha ez az összpontszám törtszám, akkor ezt a számot írja az Összesen rovatba, majd a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) a A II. rész pontszáma egész számra kerekítve rovatába kell írnia. 9. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és II. feladatlap kerekített pontszámait és írja a táblázat I. + II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma rovatába írásbeli vizsga 10 / május 17.

11 II. Szöveges kifejtendő feladatok 1. Noverre élete és munkássága Mutassa be a forrás és előzetes ismeretei segítségével Noverre esztétikai nézeteit! (rövid esszé) Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó válasza bemutatja a felvilágosodás kori cselekményes balett műfajának jellemzőit. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M. A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy pl.: Noverre a XVIII. század második felében élt/ felvilágosodás korában. (2 pont) Tájékozódás T. Rögzíti a téma valamely térbeli vonatkozását pl.: térben és időben Franciaországban élt és alkotott/ Legjelentősebb műveit Stuttgartban hozta létre/londonban ismerkedik meg a shakespeare-i dramaturgiával/legnagyobb szakmai sikereit Bécsben aratta (2 pont) A szaknyelv alkalmazása A források használata Az eseményeket alakító tényezők feltárása M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó tánctörténeti fogalmakat: T. Rögzít általános tánctörténeti fogalmakat, pl.: balett/ pantomim/ mimika/ gesztus T. Rögzít konkrét tánctörténeti fogalmakat: pl. mechanikus vagy bemutató tánc, pantomimikus vagy cselekményes tánc, érzelmek kifejezése, valósághű ábrázolás. M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzíti a forrásból, pl.: a tánc nem egyéb, mint a természet hű másolata Megállapítást tesz: pl. Noverre esztétikájának egyik alappillére a természet/valóság hű ábrázolása. T. Rögzíti pl.:, hogy egy színpadi mű a társművészetekkel együtt tökéletes. Megállapítást tesz, pl.: Noverre munkásságának jellemzője, hogy törekedett a komplex alkotásokra. M. A vizsgázó feltárja a cselekményes balett kialakulását meghatározó tényezőket: T. Rögzíti pl.: a felvilágosodás és a racionalizmus hatását a táncművészet változásával kapcsolatosan. Megállapítást tesz pl.: a felvilágosodás eszméje és a racionalizmus megjelenésével kapcsolatosan a cselekményes balettben, (pl. a jelmezek változása). T Rögzíti pl. Noverre-i hármas egység megjelenését.. Megállapítást tesz a dramaturgia, a tánc és a pantomim együttes megjelenéséről. 0-2 pont 1711 írásbeli vizsga 11 / május 17.

12 Problémaközpontú feldolgozás Műveletek, tartalmak M. A vizsgázó feltárja a cselekményes balett műfajának jellemzőit: T. Rögzíti pl.: a cselekményes balett tartalmi változását. Megállapítást tesz pl.: a tánc szórakoztató funkciójának megváltozásáról.. T. Rögzíti pl.:, hogy a megváltozott tartalom új, színpadi megjelenítést igényel Megállapítást tesz a jelmezek változásával kapcsolatosan (ruházat, hajviselet, maszk). Pont Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-2 pont megszerkesztettség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 24 pont 12 pont 2. Szergej Gyagilev és a Ballets Russes Mutassa be a források és előzetes ismeretei segítségével, hogy milyen változásokat hozott Szergej Gyagilev és a Ballets Russes a XX. század eleji balettművészetben? (rövid esszé) Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó válasza bemutatja Szergej Gyagilev és a Ballets Russes szerepét a XX. századi színpadi balettművészet megváltozásában. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M. A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy, pl.: a társulat ig létezett. Tájékozódás (2 pont) térben és időben T. Rögzíti, hogy, pl.: Szergej Gyagilev eredetileg Oroszországban tevékenykedett,/a XX. század elején Nyugat-Európába importálta/közvetítette az orosz művészeket/művészeteket. (2 pont) A szaknyelv alkalmazása M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: összművészeti/komplex alkotások, modern balett, modern zene, modern képzőművészet. T. Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: orosz évadok, művészetek mecénása, új balett. 0-2 pont 1711 írásbeli vizsga 12 / május 17.

13 Műveletek, tartalmak Pont M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzíti a forrásból, pl.: Picasso jelmeztervét. Megállapítást tesz pl. a társművészetek megjelenésére a A források balettművészetben. használata T. Rögzíti a forrásból, pl., hogy a fotón Nizsinszkij látható. Megállapítást tesz pl. arra, hogy személyében jelent meg a technikájában és előadóművészetében egyaránt magasan képzett férfitáncos a balett színpadon. M. A vizsgázó feltárja a színpadi balettművészet megújításának tényezőit: T. Rögzíti, pl.: hogy az orosz művészet/balettművészet megjelenik Nyugat-Európában. Megállapítást tesz pl. arról, hogy az orosz népi kultúra Az eseményeket hatást gyakorolt a színpadi táncművészetre. alakító tényezők T. Rögzíti, pl., hogy a Ballets Russes előadásai feltárása formabontóak/esetenként botrányosak voltak. Megállapítást tesz pl. a nyugati avantgard irányzatok hatásairól. (Pl. Seherezádé, Polovec táncok, A rózsa lelke, Tűzmadár). M. A vizsgázó feltárja Szergej Gyagilev és a Ballets Russes szerepét a XX. század eleji balettművészet megújításában: T. Rögzíti, hogy pl.: Szergej Gyagilev megteremtette a lehetőségét a modern balett megszületésének. Megállapítást tesz, hogy pl.: a nyugat-európai művészetek Problémaközpontú kiválóságait, irányzatait is megnyerte a balett színpadi táncművészetének modernizálásához. feldolgozás T. Rögzíti, hogy pl.: a Ballets Russes lett az újítások központja. Megállapítást tesz pl.: a tánctechnika, a jelmezek, zene, díszlet változásainak okairól (pl.: Picasso, Sztravinszkij, Coco Chanel, stb.) megjelenése a balettművészetben. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-2 pont megszerkesztettség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 13 / május 17.

14 3. A barokk kor táncélete Mutassa be a források és előzetes ismeretei segítségével a színpadi táncművészet megszületését a barokk korszakában! (hosszú esszé) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a színpadi táncművészet Feladatmegértés megszületésének folyamatát a barokk korban. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. 0-8 pont Tájékozódás térben és időben A szaknyelv alkalmazása A források használata M. A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy pl.: a barokk kor a XVI. századtól a XVIII. század közepéig tartott. (2 pont ) T. Rögzíti, hogy pl.: a barokk a táncművészetben Francia országban teljesedett ki. (2 pont) M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: Napkirály, táncakadémia, balettpozíció, komédia-balett, opera-balett, akadémikus-balett, lovas balett (2 pont) T. Szakszerűen rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: Pl.: udvari balett, ballo, balletto, intermédium, maestro di ballo, divertissement. (2 pont) M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzíti a forrásból pl.: Bármilyen különös, a korai balettekben párbeszédek, szöveges részek is voltak Megállapítást tesz pl. arról, hogy az udvari balettben a zene a tánc, a próza egyenrangú szerepet töltött be. T. Rögzíti a forrásból pl.: A forrásban lévő képek azt a folyamatot mutatják be, ahogy a Napkirály udvarában kialakult a színpadi táncművészet. Megállapítást tesz pl. arról, hogy milyen szerepe volt XIV. Lajosnak ebben a folyamatban írásbeli vizsga 14 / május 17.

15 Műveletek, tartalmak Pont M. A vizsgázó feltárja az udvari balett kialakulásának előzményeit: T. Rögzíti, hogy pl.: Medici Katalin hatására itáliai tánckultúra áramlik a francia udvarba. Megállapítást tesz pl. arról, hogy művészeket, táncosokat, zenészeket importálnak Itáliából. Megállapítást tesz pl. arról, hogy Medici Katalin támogatásával népszerűsödik ez a műfaj (udvari balett). Az eseményeket Megállapítást tesz pl. az új táncműfaj formai és tartalmi alakító tényezők változásairól. 0-8 pont feltárása T. Rögzíti, hogy pl.: XIV. Lajos, a művészetek lelkes pártfogójaként meghatározó szerepet játszott a színpadi táncművészet fejlődésében. Megállapítást tesz pl. arról, hogy XIV. Lajos maga is lelkesen művelte a táncművészetet. Megállapítást tesz pl. arról, hogy udvarába gyűjtötte a balett művészet szempontjából meghatározó híres művészeket (Molière, Lully, Beauchamps). Megállapítást tesz pl. arról, hogy a táncművészet a francia királyi udvar korlátlan anyagi és erkölcsi támogatását élvezte. M. A vizsgázó feltárja az udvari balett fejlődésének folyamatát és a színpadi táncművészet intézményesülését: T. Rögzíti, pl. az udvari balett korszakok fejlődésének folyamatát. Megállapítást tesz pl. Lully operabalettjének létrejöttéről. Megállapítást tesz Molière komédia-balettjének megjelenéséről. Problémaközpontú 0-8 pont Megállapítást tesz Beauchamps szerepéről, az akadémikus balett technika kidolgozásában. feldolgozás T. Rögzíti pl. a színpadi táncművészet intézményesülésének folyamtát. Megállapítást tesz arról, hogy XIV. Lajos/Mazarin bíboros megalapítja a Királyi Táncakadémiát. Megállapítást tesz a táncmester-képzés megindulásáról. Megállapítást tesz a Párizsi Opera/nyilvános színház megnyitásáról. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-8 pont megszerkesztettség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 15 / május 17.

16 4. A romantika a balettművészetben Mutassa be a források és előzetes ismeretei segítségével, hogy az újfajta témák, milyen tánctechnikai, előadásmódbeli és színháztechnikai változásokat hoztak létre a romantikus balettművészetben! (hosszú esszé) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben A szaknyelv alkalmazása A források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a romantikus balett tánctechnikai, előadásbeli, színpadtechnikai változásait. A forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M. A vizsgázó az eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy pl.: a romantika időszakát a XIX. sz. első felétől számítjuk. (2 pont) T. Rögzíti, hogy, pl.: a romantikus balett művészet kialakulása Franciaországra tehető. (2 pont) M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: fehér balett, tündéri romantika, nemzeti romantika. (2 pont) T. Szakszerűen rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: prímabalerina, romantikus tütü, elevation spicc/lábujjhegy-technika, karaktertánc. (2 pont) M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T.: Rögzíti, hogy a forrásként megadott első képen Marie Taglioni látható A Szilfid főszerepében. Megállapítást tesz pl., hogy a Taglioni-dinasztia tette le a romantikus balett alapjait. T. Rögzíti pl., hogy a forrásként megadott negyedik fotón egy színpadi emelőgép látható. Megállapítást tesz, hogy a megváltozott tánctechnika színpadtechnikai változásokat hozott a romantikus balettművészetben. Pont 0-8 pont 1711 írásbeli vizsga 16 / május 17.

17 Az eseményeket alakító tényezők feltárása Problémaközpontú feldolgozás Műveletek, tartalmak M. A vizsgázó feltárja a romantikus balettek technikai, előadásbeli, színpadtechnikai újításainak előzményeit: T. Rögzíti hogy, pl.: a romantikus balett fejlődésére nagy hatással voltak a kor balerinái. Megállapítást tesz Marie Taglioni tündérbalett stílusának megjelenéséről. Megállapítást tesz Fanny Elssler karakter balett stílusának megjelenéséről. Megállapítást tesz Carlotta Grisi tündéri és karakter jegyeket egyesítő táncstílusáról. T. Rögzíti, hogy pl.: a romantikus balettművészet változására nagy hatással voltak a kor táncmesterei, koreográfusai. Megállapítást tesz Filippo Taglioni fehér balettjeinek megjelenéséről. Megállapítást tesz Filippo Taglioni tánctechnikai újításairól. Megállapítást tesz Jules Perrot balettjeinek megjelenéséről. M. A vizsgázó feltárja, hogy a romantikus balettművészet tartalmi változásai milyen tánctechnikai, előadásmódbeli, színpadtechnikai változásokat hozott: T. Rögzíti pl., hogy a romantikus balettművészet tartalma megváltozott., Megállapítást tesz pl. arról, hogy a Noverre-i, Vigano-i mitológiai témájú baletteket felváltja a tündérvilág ábrázolása. Megállapítást tesz pl. arról, hogy az új tartalmi elemekhez, új kifejezésforma is szükségessé vált (megjelennek az emelések, spicc technika stb.). Megállapítást tesz pl. arról, hogy a romantikus balettekben háttérbe szorul a pantomim és a tiszta táncé lesz a főszerep. T. Rögzíti, hogy pl.: a tánctechnikai, tartalmi változások milyen színpadtechnikai újításokat hoztak. Megállapítást tesz pl. arról, hogy a tündérvilág megjelenítéséhez az újonnan használt gázlámpák kékes fénye kifejezőbb lett. Megállapítást tesz, pl. arról, hogy a magasba törő, tündér ábrázolásához emelőszerkezetet használtak. Megállapítást tesz pl. arról, hogy a fehér balettekben a férfitáncosok háttérbe szorultak és megjelentek a prímabalerinák. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, megszerkesztettség A pontozó táblázat alapján értékelhető Pont pont 0-8 pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 17 / május 17.

18 5. Harangozó Gyula élete és munkássága A források és előzetes ismeretei segítségével mutassa be Harangozó Gyula munkásságának jelentőségét a magyar nemzeti balett létrejöttében! (rövid esszé) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben A szaknyelv alkalmazása A források használata Az eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak A vizsgázó válasza bemutatja Harangozó Gyula szerepét a magyar nemzeti balettművészet kialakulásában. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M. A vizsgázó az eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti pl.: Harangozó Gyula művészi megjelenését az 1930-as évektől, az as évekig, (2 pont) T. Rögzíti pl.:, hogy Harangozó Gyula Budapesten, az Operaházban tevékenykedett. (2 pont) M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: nemzeti balett, egyfelvonásos balett, többfelvonásos balett. T. Szakszerűen rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: karakterbalett orosz repertoár. M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzíti a forrásból, pl.: kitűnően megformálhatók az egyes figurák, a különböző karakterek., Megállapítást tesz arról, hogy Harangozó Gyula, mint karaktertáncos került be a balettművészetbe. T Rögzíti pl., hogy a második fotón látható pas de deux A csodálatos mandarin c. művére utal. Megállapítást tesz, arról hogy A csodálatos mandarin c. balett bemutatása az Operában az ő nevéhez kapcsolható. M. A vizsgázó feltárja a modern balett ösztönző hatását a balettművészet fejlődésében, valamint rámutat az orosz repertoár mellett végig jelen lévő, nemzeti karakterű balett létrehozásának igényére: T. Rögzíti hogy, pl.: a Ballets Russes magyaroszági turnén vett részt. Megállapítást tesz az együttesnek a magyar balettéletre gyakorolt hatásáról. T. Rögzíti hogy, pl.: a magyar repertoár a balett irodalom nagy műveivel folyamatosan gyarapodik (pl. A háromszögletű kalap). Megállapítást tesz arról, hogy ezzel párhuzamosan jutunk el a magyar nemzeti balett kialakulásához. Pont 0-2 pont 1711 írásbeli vizsga 18 / május 17.

19 Problémaközpontú feldolgozás M. A vizsgázó feltárja Harangozó Gyula munkásságának nagy korszakait, s e korszakok kapcsolatát, a magyar nemzeti balett létrejöttével: T. Rögzíti, hogy pl.: Harangozó Gyulának három alkotói korszaka volt. Megállapítást tesz az egyes korszakok jellemzőiről (pl. első korszakában a nemzeti-népies stílus jelenléte, ill. az egyfelvonásos darabok a jellemzők/ második korszakában pl. A csodálatos mandarin bemutatásának kísérletei/harmadik korszakában a több felvonásos balettek elkészítése). T. Rögzíti pl.: A csodálatos mandarin kálváriáját a magyar balett színpadon., Megállapítást tesz pl. a mű szerepéről a magyar nemzeti balett történetével kapcsolatosan. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, megszerkesztettség A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-2 pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 19 / május 17.

20 6. Gyöngyösbokréta A források és előzetes ismereteinek segítségével, mutassa be a Gyöngyösbokréta mozgalom létrejöttét és a parasztegyüttesek legfontosabb törekvéseit! (rövid esszé) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben A szaknyelv alkalmazása A források használata Az eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak A vizsgázó válasza bemutatja a Gyöngyösbokréta mozgalom létrejöttét, valamint a parasztegyüttesek legfontosabb céljait és törekvéseit. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy pl. a Gyöngyösbokréta mozgalom az es évek közötti időszak/ előadásaik megjelentek Budapesten augusztus 20-án. (2 pont) T. Rögzíti, hogy pl. a mozgalom a kismagyarországon jött létre,/ később a Felvidékre, a Vajdaságra és Erdélyre is kiterjedt. (2 pont) M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: Gyöngyösbokréta, parasztegyüttes, értelmiségi réteg kultúrpolitika, T. Szakszerűen rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: idegenforgalom, falu művészete,, millenniumi falu, össznépművészeti törekvés, etnográfus M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzít a forrásból pl.: beilleszthető volt az általános kultúrpolitikai és politikai irányvonalba. Megállapítást tesz pl. arról, hogy a mozgalom, csak azért lehetett sikeres, mert nem sértette az aktuális politikai hatalom érdekeit. T. Rögzíti a forrásból. pl. az első fotón látottak alapján: (szanyi bokrétások felvonulása Budapesten) Megállapítást tesz arról, hogy a városi lakosság ekkor ismeri meg a paraszti kultúra értékeit. M. A vizsgázó feltárja a Gyöngyösbokréta mozgalom kialakulását alakító tényezőket, ill. rámutat legfontosabb törekvéseire: T. Rögzíti, hogy pl. Budapest ebben az időben válik világvárossá. Megállapítást tesz arról, hogy az idegenforgalom fellendítésének egyik eszköze volt a Gyöngyösbokréták előadása. T. Rögzíti, hogy pl. a néprajzi hitelesség megőrzése fontos ideológiai tényezője a mozgalomnak. Megállapítást tesz arról, hogy néprajzosokat kértek fel a bemutatók szakmai felügyeletére. Pont 0-2 pont 1711 írásbeli vizsga 20 / május 17.

21 Problémaközpontú feldolgozás M. A vizsgázó feltárja a Gyöngyösbokréta mozgalom létrejöttének folyamatát, ill. a mozgalom legfontosabb törekvéseit: T. Rögzíti, hogy pl. Paulini Béla ötlete alapján jött létre a Gyöngyösbokréta mozgalom. Megállapítást tesz pl. arról, hogy a mozgalom neve is Paulini Bélától származik. T. Rögzíti, hogy pl. a parasztegyüttesek össznépművészeti jellegű alkotások létrehozására törekedtek., Megállapítást tesz arról, hogy ezek elemei (zenekar, tánckar, dramatizálás) megjelentek a műsorokban. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-2 pont megszerkesztettség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 21 / május 17.

22 7. A magyar mozdulatművészet A források és előzetes ismeretei segítségével mutassa be, hogy az emancipációból kiindulva, hogyan alakult ki, s lett a színpadi táncművészet európai színvonalú művészetévé a magyar mozdulatművészet! (hosszú esszé) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben A szaknyelv alkalmazása A források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó válasza bemutatja a Magyar mozdulatművészet kialakulását, a három iskola segítségével. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá. M. A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: T. Rögzíti, hogy, pl. a magyar mozdulatművészet a XX. század elején alakult ki. (2 pont) T. Rögzíti, hogy a mozdulatművészet kialakulásának helyszíne Magyarország. (2 pont) M. A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: T. Szakszerűen rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: szabad tánc emancipáció, női torna. T. Szakszerűen rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: orkesztika, Dalcroze-ritmika, mozdulat rendszer, plasztika, dinamika, ritmika, szimbolika, mozdulat-kórusok. M. A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: T. Rögzít a forrásból pl.: XX. századi forradalmi ívei, csúcsai és kísérletei szintén változásokat hoztak Megállapítást tesz arról, hogy a XX. század elejének társadalmi, politikai, gazdasági változásai, milyen hatással voltak a szabadtánc és a mozdulatművészet kialakulására. T. Rögzít a forrásból pl. a közölt fotók alapján megnevezi a három iskolát. Megállapítást tesz arról, hogy a női egészség megóvására létrejövő mozgásokból és a szabadtánc hatásaiból hogyan alakult ki a mozdulatművészet. Pont 0-8 pont 1711 írásbeli vizsga 22 / május 17.

23 Az eseményeket alakító tényezők feltárása Problémaközpontú feldolgozás M. A vizsgázó feltárja a XX. század elejének változó társadalmi, művészeti, tényezőit, melyek lehetővé tették, ezen művészi forma kialakulását: T. Rögzíti hogy, pl. a XX. század. elején világméretű változások zajlanak a társadalomban. Megállapítást tesz a női személyiségi jogok (emancipáció) igényének megerősödéséről. Megállapítást tesz pl. arról, hogy a művészek kiábrándultak a klasszikus művészetekből és formabontó újításokat hoztak létre. Megállapítást tesz arról, hogy művészek a szabadságot hirdetve, improvizációs technikát alkalmaztak. T. Rögzíti, hogy pl. a különböző iskolák más-más filozófiák, előtanulmányok mentén alakulnak ki. Megállapítást tesz pl. az Isadora Duncan-féle természetes tánc és Dienes Valéria kapcsolatáról. Megállapítást tesz pl. Madzsarné Jászi Alice és a Bess M. Mensendieck intézetének kapcsolatáról. Megállapítást tesz pl. Szentpál Olga és Jaques Dalcroze Hellerau-i iskolájának kapcsolatáról. M. A vizsgázó feltárja a magyar mozdulatművészet kialakulásának folyamatát és színpadi megjelenésének eltérő vonásait: T. Rögzíti, hogy pl. a magyar mozdulatművészet három iskolán keresztül jött létre. Megállapítást tesz pl. Madzsarné Jászai Alice női gimnasztika, egészségmegőrző programjából kiinduló mozdulatművészetre. Megállapítást tesz pl. Dr. Dienes Valéria, Duncan-féle mozgásrendszerből kialakuló orkesztika mozdulatrendszerére. Megállapítást tesz pl. Szentpál Olgának a Dalcroze-féle ritmikus tornából kialakuló táncos módszerére. T. Rögzíti hogy, pl. az egészségmegőrzésből kiinduló mozgásrendszerek, táncos módszerek, egymástól eltérő jellegű színpadi táncművészetet eredményeztek. Megállapítást tesz pl. Madzsarné Jászi Alice avantgard törekvéseiről, amelyek a kortárs színházhoz is kapcsolódtak. Megállapítást tesz pl. Szentpál Olga művei és a magyar folklór kapcsolatáról. Megállapítást tesz pl. Dr. Dienes Valéria és az ókori görög művészetek kapcsolatáról. 0-8 pont 0-8 pont Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Nyelvhelyesség, megszerkesztettség A pontozó táblázat alapján értékelhető 0-8 pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 23 / május 17.