A Húsvét személyes misztérium

Átírás

1 X. évfolyam, 4. szám 2012 április A Húsvét személyes misztérium Gyönyörű, feltűnően szép, mély belső valóság, melyet átélünk a húsvét ünneplésében, amikor csatlakozunk Jézus Krisztus feltámadásához, diadalához. Hasonlít az ember élete a viharos tengeren hánykolódó hajóhoz, mely elvesztette az útirányt, de emlékeztetik arra, hogy a mi utunk ezen a viharos tengeren keresztül vezet Jézus Krisztushoz, aki az élet. Így számunkra a viharos tenger olyan stabil lesz, mintha szárazon járnánk. Emlékezzünk Szent Péter apostolra, aki, amíg Jézusra néz és nem a félelmeire tekint, addig sétál a viharos tengeren, de amikor elveszi róla a tekintetét, akkor süllyedni kezd. Lehet, hogy össze van kötve életünk a bűnnel, kitaszítva érezzük magunkat, szétszórtuk örökségünket, amit az Istentől kaptunk, mint a tékozló fiú, de nagypénteken széttépte bűneik adóslevelét, s feltámadásával újjáéleszti bennünk az életet. Már nem a bűnnek szolgái vagyunk, hanem Isten fiainak szabadságát élvezzük. Ez az a nagy átmenet, amely felszabadít minket. A feltámadt Krisztus életünk új kormányosa, aki mindig tudja, mikor kell csendes kikötőbe vinni a testi sajkánkat, tudja, hogy mikor kell lecsendesíteni a tengert körülöttünk, mikor kell visszahúzódni és hagyni, hogy tudásunk és erőfeszítésünkbe bízva küzdjünk az élet tengerén, mert bízik bennünk, hogy képesek vagyunk helytállni, mi meg tapasztalatból tudjuk, hogy a szükséges erőt mindig megadja számunkra. Emiatt aztán a valóságos Húsvét/Pászka kell, hogy szívünkben és elménkben éljen minden nap, nem csak abban a pillanatban, az ünnepek ünnepén. A keresztény hívők élete egy húsvéti élet, az élet mindennapos feltámadás, az élet mindennapi misztérium. Pacsai János parókus, esperes

2 A HÚSVÉTI HAGYOMÁNYOKRÓL RÖVIDEN A nagyheti szertartások a szerda esti vagy csütörtök reggeli Nagy Szent Bazil Liturgiával kezdődnek, ami az Eucharisztia alapításának az ünnepe. Ezzel készülünk mi is Krisztus kínszenvedésére. A Keleti Egyházban nem passiót énekelnek, hanem a 12 evangéliumot olvassa fel a pap, amelyek elmondják Jézus szenvedéstörténetét. Halálakor a harangok, egy mondás szerint, nem szólnak, mert " elmentek Rómába ". Újra majd csak a feltámadási szertartáskor szólalnak meg. A népszokás szerint a nagypénteki szigorú böjt miatt nagycsütörtökön este rántottát sütnek, hogy jóllakjanak vele és bírják a másnapi szigorú böjtöt. Az asszonyok már nagycsütörtökön este feketébe öltöznek és úgy mennek a templomba. A nagypéntek tehát szigorú böjt. Ezen a napon délelőtt végezzük a királyi imaórákat. Régen voltak olyan helyek, ahol egész nagypéntek éjjel felváltva őrizték a Szent Sírt, sőt szombaton is egész nap volt mellette valaki. Nagyszombaton este van a Szent Bazil Liturgia, melyet a pap böjti színben kezd, majd fehér ruhába öltözik és az evangélium már a feltámadásról szól. Régen, falun szokás volt, hogy nagypénteken minden család vitt egy szakajtó lisztet vagy 3-4 tojást vagy egy darab szalonnát a pásztornak, aki szépen kitakarított, szerény lakásában fogadta az ajándékvivőket most ugyanezt megtehetjük közelünkben élő nélkülöző emberekkel. Szép szokás, hogy a hívők 40 napon keresztül, a Mennybemenetel ünnepéig így köszöntik egymást: Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt! Régen húsvét reggelén a családok szirka (sárgatúró) levét itták és még meg nem szentelt kalácsot ettek hozzá. Az asszonyok készítették a szentelendő húsvéti kosarat, melybe vajat, szirkát, egy- két almát és az egyiptomi kivonulás emlékére húst; füstölt sonkát, szalonnát tettek. A kosár mellé húsvéti pászkakalács is került, tiszta abroszba tekerve. A kosárban természetesen tojás is volt: fehér is, meg hímes is. A zöld a remény, a piros az élet színét jelentette. A tojás pedig az életet szimbolizálja, ezért nem maradhatott el! (Ezért vittek ki másnap a sírokra és imádkoztak elhunyt szeretteikért). Volt egy szépen hímzett terítő is, amit csak erre az alkalomra, a kosár letakarására használtak. Gyakran belehímezték: Feltámadt Krisztus! Húsvét első napján, régen nem főztek levest, csak vajas pászkakalácsot, tojást ettek, sőt a hústól is megtartóztatták magukat. Másodnapjára már ott volt a szentelt tál. Ha jött valaki, abból kínálták és ezt illett elfogadni. A húsvéti locsolkodás a tavaszi újjászületés jelképe. A férfiak csak húsvét második napján locsolkodtak, a nők pedig harmadik nap, de ők 40 napig bepótolhatták, ha a férfi megszökött. A mai kölnivel való locsolkodás már csak jelképes! Régen szokás volt a húsvéti temetőszentelés is. A második napi liturgia után kivonultak és ott volt a prédikáció és közös panachidát végeztek, majd megszentelték a sírokat is. Igaz, hogy ez inkább az értelemre hat, és nincs olyan hangulatos, mint a november 1-i. Ott a gyertyák fényénél, itt pedig a feltámadás fényénél ünnepelünk, amikor az ember tele van bizalommal!

3 KICSODA-MICSODA? Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latin nyelven Dominica palmarum, németül Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért Yew Sunday ("tiszafavasárnap") vagy egyszerűen Branch Sunday ("ágvasárnap") neveken is ismerik. Napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, vagy a palóc kiszehajtás.

4 A Görögkatolikus Egyház ünnepi szertartási rendje HÚSVÉT 2012 Nagyhétfő: 6.00 Utrenye + I. imaóra ELŐSZENTELTEK Liturgiája elmélkedésekkel és gyónási lehetőséggel Délelőtt betegellátás Nagykedd: 6.00 Utrenye + I. imaóra 8.00 ELŐSZENTELTEK Liturgiája Szent Péter Diakóniai Szolgálat lelki délelőttje. Délután: Nyomár, Hangács gyóntatás Nagyszerda: 6.00 Utrenye + I. imaóra ELŐSZENTELTEK Liturgiája elmélkedésekkel és gyónási lehetőséggel Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléknapja Utrenye + I. imaóra Nagy Szent Bazil Liturgia vecsernyével Az Úr szenvedéséről szóló 12 kínszenvedési evangélium Nagypéntek: Jézus Kereszthalálának napja, szigorú böjti nap 7.00, 9.00, 12.00, kor végezzük a királyi imaórákat Sírbatételi vecsernye körmenettel Kis esti zsolozsma Nagyszombat:Krisztus alvilágba leszállása - Szent sír látogatás 7.30 Jeruzsálemi utrenye a szent sírnál Nagy Szent Bazil Liturgia vecsernyével - keresztelés Feltámadási szertartás körmenettel Húsvét vasárnap: Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe Parasznya -ünnepi Szent Liturgia, pászkaszentelés 9.00 Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjának éneklése 9.30 Ünnepi Szent Liturgia utána pászkaszentelés az udvaron Alkonyati Zsolozsma Húsvét hétfő: 8.00 Nyomár- Szent Liturgia, miroválás 9.00 Hangács- Szent Liturgia, miroválás Utrenye Szent Liturgia, miroválás Dusnok- Szent Liturgia, miroválás Alkonyati Zsolozsma Húsvét kedd: 9.00 Utrenye 9.30 Szent Liturgia, utána húsvéti körmenet Alkonyati zsolozsma Jertek, merítsetek fényt a feltámadottnak világosságából, És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból!

5 Sík Sándor: A keresztúton Megy a Jézus a Kálváriára, Fejében a töviskoronája. Véres rózsák verték ki a testét. Megy a Jézus, viszi a keresztjét. Most először roskadt el alatta, Vad pribékek keze fölrángatta. Szeges szíjak a húsába tépnek, Borzalommal kísérik a népek. Szeges szíjak, csontig elevenbe. Jön az úton Szűzmária szembe. A szeméből mennyek mosolyognak, De szívében hét tőre pokolnak. Nézi Jézust, nézi a keresztfát, Azt a véres, verejtékes orcát, Azt az Arcot, azt az édes-egyet, Aki az ő testéből testedzett. Kis Betlehem boldog éjjelében Ő ringatta ámuló ölében, Ő mosott rá, főzött és dagasztott, Ágya szélén de hányszor virrasztott! Ruhácskáit szőtte, fonta, foldta, Haj pedig már akkor is de tudta! Ó hogy nézte távolodó képét, Mikor elment, három éve, végkép! Nézi most is, rogyadozó testtel, Kicsi fiát a szörnyű kereszttel. Nézi, nézi fátyolodó szemmel. Megy a Jézus, utána a tenger. Véres úton, végestelen hosszan: Tenger ember, férfi, gyerek, asszony, Véres tajték veri ki a mesgyét. Valamennyi viszi a keresztjét. Nem hiányzik senki sem a sorból: Legelől a tizenkét apostol, Utánuk a számolatlan ezrek, Ködbevesző végtelen keresztek. Ott piheg a sok mái szegény is, Édesapám, édesanyám, én is! Hétfájdalmas, nézz ide miránk is, Krisztus Anyja, légy a mi anyánk is! Szent-Gály Kata: Keresztúton Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...? Reszketni, remegni az Olajfa-kertben...? Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel...? Szemben a Halállal, szemben a közönnyel...? Adnád-e kezedet szorító kötélnek...? Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek...? Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben...? Az ostorozásnál eltakarnál engem...? Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...? Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet...? Roskadva, remegve, föl, egész a célig...? Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...? Tudod-e karodat szélesre kitárni...? Az egész világért áldozattá válni...? És tudsz-e pihenni úgy a kereszten, Hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem...? Tudsz-e mellém hágni...? A helyembe lépni...? Magadat feledve életemet élni...? Egészen eltűnni, elmerülni bennem...? Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?.

6 Nagyböjti lelkigyakorlat a görögkatolikus templomban március 31- április 1. tartja: Ft. Makai László atya Márc. 31. Lázár szombat: Gyóntatás, vecsernye Szent Liturgia-lelkigyakorlatos beszéd Ápr. 1. Virágvasárnap: 8.30 Gyóntatás, vecsernye 9.30 Szent Liturgia- lelkigyakorlatos beszéd, barka osztás, gyóntatás Eseménynaptár Április 2. Hétfőn 8.00 órától Fekvő betegek ellátása. Kérjük jelentkezzenek, akik családjában betegek vannak, hogy legalább egy évben egyszer gyónhassanak és a húsvéti időben a szentáldozásban megerősödjenek. 7. Nagyszombat: A Szent sír látogatása- egész nap nyitva a templom- temetkezzünk el Isten csendjébe Fényeshét - nincs böjt 24. Szent György nagyvértanú, búzaszentelés Zarándoklat Pálosszentkútra Péntek-Kecskemét este: Pálosszentkút. Szombat: Kiskunmajsa. Este Pálosszentkút. Vasárnap: Szeged Részvételi díj: FT. Április 10.-ig legyenek szívesek a zarándoklatra befizetni a részvételi díjat! A Zarándoklattal kapcsolatos megbeszélés április 14. szombat vecsernye után Kb órától lesz a hittanteremben. Szentkút - nemcsak a szomjat oltja, hanem az ember forró vágyát is teljesíti.

7 A hitoktatás folyamat, az egyházi életbe való bevezetés türelmet igényel. Az ember nem születik kereszténynek, hanem azzá válik. (Tertulliánusz). A közösség mindenféle óvintézkedéssel bástyázta körül magát, hogy eltávolítsa a nemkívánatos személyeket és próbára tegye a jelölteket. Szokás szerint egy keresztény volt az, aki bevezet valakit a közösségbe. A pogány elkíséri keresztény barátját vagy evangélistáját az egyház összejöveteleire. Új igazságokat tanul és igyekszik a gyakorlatba átültetni azokat. Hosszú évszázad az, amelyeket később szervez és oszt be az egyház, mint hitre vezetést ig igényes és intelligens módon történik mindez, vélekednek ezt az időszakot kutató teológusok. (A. Hamman: Így éltek az első keresztények 201.old. ford. Dr. Baán István SZIT BP 1987) Imádkozni kell azok előrehaladásáért, akik hívők lettek és hálát kell adni értük. Fil 1, 8-11 Isten a tanúm, hogy mennyire vágyakozom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében. Könyörgök is azért, hogy szeretetetek egyre jobban gyarapodjon a helyes ismeretekben és tapasztalatban, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes. Akkor tiszták és feddhetetlenek lesztek Krisztus napjára, s bővelkedni fogtok az igaz élet gyümölcsében, amelyet Jézus Krisztus szerzett, Isten dicsőségére és tiszteletére. (Újszövetségi Szentírás SZIT Budapest 2003) A hazugságról - apokaliptikus szemmel A hazugság mindig lelepleződik. A hazugság, mint hazugság elemészti saját magát. A sátán a hazugság atyja, a rossz forrása. A sátán hatalmát Jézus, halála által letörte. Nincs többé módja, hogy látszatvilágot építsen föl, nem áll rendelkezésére többé anyag, amelyet eltorzíthat, végérvényesen erejét veszíti. De a hazugság halála nem azt jelenti, hogy a hazugság lehetőséget kap az igazsághoz való visszatéréshez, hanem azt, hogy elkerülhetetlenül a hazugság halálában kell maradnia. Ezért, aki ez idáig hazudott az ne hazudjon tovább, hanem forduljon az Igazsághoz, akiről az mondta Jézus: Én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet.. Aki engem követ, nem jár sötétségben.. Tehát aki az Istenhez fordul, vagyis megtér, csak az képes a hazudozásról lemondani, a hazugságnak ellene mondani. Aki mindvégig hazug marad, az tudja ugyan, hogy létezik az igazság, de az igazság teljességgel idegen, megközelíthetetlen számára. És mivel az Istentől való elfordulás reménytelen hazugság, soha nem is lesz reménye. Aki hazudik az a reményt öli meg a másikban. Az hogyan is tudna jövőt adni, vagy építeni? Vagy minden, vagy semmi. Ha elhatároztuk magunkat, hogy mindent odaadunk, akkor adjunk oda mindent, másképpen nem adunk semmit sem. Nem szolgálhatunk egyszerre két úrnak (Lk 16,13). Jézus mondta ezt, nem Teréz Anya. És ennek meggyőződéssé kell válnia bensőnkben. Teréz Anya

8 1% Szent Péter Közhasznú Alapítvány Kérem, rendelkezzen adója1%-val úgy, hogy támogassa a görögkatolikus egyház szociális szerepvállalását! Tudom, hogy sok szervezet, alapítvány kéri a segítséget, s talán már van olyan társulat, melyet rendszeresen támogatnak, Kérem, hogy ebben az évben minket segítsenek! MOST VAN SZÜKSÉGÜNK ÖNRE, hogy környezetünkben átmenetileg nehéz helyzetbe kerülteknek segíteni tudjunk. Bízva nagylelkűségében! Pacsai János parókus, esperes székhelye: 3770 Sajószentpéter,Vörösmarty út 12. adószám: bankszámlaszám: OTP bank cégbírósági bejegyzés száma:13.pk.1944/2002/2. Ahová állítasz, ott szolgállak Ahol megsejtelek, megcsodállak Amim van, azért magasztallak Amim nincs, azért nem zaklatlak Ami a dolgom, azt csinálom A jó szót érte sose várom Ha nem sikerül, nem kesergek Isten nevében mindent újra kezdek Csak egyet kérek minden áron : Jöjj el értem, ha jön halálom, Uram, Megváltóm, Királyom. Imádság: Hálát adunk neked, Atyánknak, az életért és az ismeretért, amelyet nekünk, szolgáidnak Krisztus által kinyilatkoztattál; dicsőség legyen neked mind örökké! SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görögkatolikus Egyházközség Felelős kiadó: Pacsai János parókus (Elérhetőség: , 06-48/ ) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12. pacsai.janos@parisat.hu, Szerkesztőség címe: szentpeterilevelek@gmail.com Bankszámlaszám: CIB bank