Internet: Hivatkozási szám: (a lebonyolító tölti ki!) Pályázati adatlap. Norvég Civil Támogatási Alap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Internet: http://www.norvegcivilalap.hu Hivatkozási szám: (a lebonyolító tölti ki!) Pályázati adatlap. Norvég Civil Támogatási Alap"

Átírás

1 Norvég Civil Támogatási Alap Internet: Hivatkozási szám: (a lebonyolító tölti ki!) Pályázati adatlap Norvég Civil Támogatási Alap (2008) A pályázó szervezet adatai A pályázó szervezet hivatalos neve (magyarul és angolul): A pályázó szervezet székhelye: A pályázó szervezet adószáma: A szervezet hivatalos képviselőjének / képviselőinek neve(i): A szervezet alakulásának éve: A pályázó szervezet elérhetőségének adatai Levelezési (értesítési) cím (csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos a székhellyel): Telefonszáma(i): Faxszáma(i): Honlap címe: Norvég Civil Alap 1

2 A pályázat főbb adatai A pályázat címe: A pályázat témaköre: (csak egy választható) A projekt tervezett kezdése (év/hó/nap): A projekt tervezett befejezése: (év/hó/nap): A pályázott projekt teljes költsége: Jelen pályázaton igényelt támogatás összege: Jelen pályázathoz pályázó által biztosított önrész összege: A projekt végrehajtásért felelős személy adatai: A projekt végrehajtásért felelős személy neve (Kérjük, csak egy nevet jelöljenek meg!): elérhetősége: Telefon elérhetősége (mobiltelefonszám is megadható): Környezetvédelem és fenntartható fejlődés Civil szervezetek kapacitásépítése Szociális ügyek, gyermek- és egészségvédelem Kulturális örökségvédelem [A Norvég Civil Támogatási Alaphoz benyújtandó pályázatokhoz a következőket kell kitölteni és benyújtani a wwwnorvegcivilalaphu honlapon található űrlapkitöltő program használatával: pályázati adatlap; projektterv / pályázati űrlap; költségvetési űrlap Kérjük, fogalmazzon tömören, világosan! A szerzői jogvitákat elkerülendő, a pályázat 1 pontjában szereplő adatok nyilvánosak Pozitív döntés esetén a wwwnorvegcivilalaphu honlapon a nyertes program leírását, a támogatási összeg, a projektet lebonyolító szervezet nevének, elérhetőségének megjelölésével együtt közzé tesszük A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatainak elkészítésével kapcsolatos szabályokról a pályázati felhívásból valamint a wwwnorvegcivilalaphu internet oldal Gyakran Ismételt Kérdések menüpontjából részletesen tájékozódhat Kérjük, hogy a pályázat elkészítését megelőzően ezekről tájékozódjon! ] Norvég Civil Alap 2

3 A pályázati projekt bemutatása (Projektterv) 1 Kérjük, foglalja össze a projektjét maximum fél oldalban 11 A projekt célja/céljai A projekt célja a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete az ökológiai vízgazdálkodás Magyarországon való elterjesztésén keresztül, valamint a részvételi folyamatok természetvédelemben való megjelenítésén keresztül 12 Célcsoport(ok) média és sajtótermékek lakossági csoportok, helyi közösségek döntéshozók, helyi önkormányzatok, Nemzeti Park képviselői civil szervezetek képviselői egyetemi, kutatói szektor 13 A fontosabb tevékenységek bemutatása A projekt két programból áll, az egyik az ökológiai vízgazdálkodás elterjesztését célzó kampány, a másik pedig egy részvételi folyamatokat a természetvédelemben vizsgáló kutatási projekt, közös pont a kettőben, hogy mindkettő a jövő nemzedékek érdekeit tartja szem előtt, és ebben az aktív állampolgárságnak/ társadalmi részvételnek nagy jelentőségét látja Az ökológiai vízgazdálkodás program áll egy szemléletformáló kampányból, minek során felhívjuk a figyelmet az összefüggésre a fenntarthatóság és az aktív állampolgárság között; egy hagyományos érdekképviseleti kampányból, melynek során konkrét ügyekben lépünk fel a jövő nemzedékek érdekeinek védelme érdekében és egy szakértői platform létrehozásából, mely hitelesen tudja majd képviselni az ökológiai vízgazdálkodás ügyét a döntéshozók előtt A részvételi kutatási program pedig arra keresi a választ, hogy léteznek-e Magyarországon részvételi tervezésen és végrehajtáson alapuló természetvédelmi kezelési tervek, ha igen ezek javítják-e a kezelések hatékonyságát Tervezünk még egy külföldi példák adaptációján alapuló pilot project lebonyolítását is, ami egy természetvédelmi kezelési terv részvételi tervezése és végrehajtása lenne Végül megkísérlünk kidolgozni egy módszertant a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére 1 Kérjük, az összefoglalót angol nyelven is nyújtsa be (maximum fél oldalban) / please provide an English translation of the summary (in half a page) Project title: Please provide information on: Project goals and objectives Target group The aim of the project is to protect the future generations interests through propagating the sustainable water management in Hungary and representing the participation in biodiversity governance press; public; local communities; decision makers; municipalities; National Parks; NGOs; experts and researchers Used methods and project activity The project comprise two programmes, one is a campaign about propagating sustainable water management, the other is a research programme about participation in biodiversity governance The common thing is that all two is about protection of the future generations interests and about active citizenship/ participation The Norvég Civil Alap 3

4 sustainable water management programme consists of a public opinion influencing campaign that is based on the connection between active citizenship and sustainable development; a common interest representation in specific cases which closely links to the protection of future generations rights; and creating a platform that is comprise experts from the academic area and from the NGO sector and that allows to communicate the sustainable water management genuinely towards the decision makers The participation research programme is seeking for existing public involvement processes in biodiversity governance and observe whether these processes increase the effectiveness of biodiversity governance We also planned to launch a public participation based planning and implementing pilot project in biodiversity governance Finally we try to work out an effectiveness measuring method in biodiversity governance Level of involvement and activity of partners (if applicable) Norvég Civil Alap 4

5 2 A pályázati projekt fontossága, a projekt által kezelni kívánt probléma bemutatása (maximum 4 oldal) Kérjük, adja meg az információkat és tudnivalókat az alábbi bontásban! 21 Milyen okokra vezethető vissza a pályázatban megfogalmazott probléma, és a megpályázott tevékenység mennyiben ad választ erre a problémára? A gazdasági tervezés és a politikai ciklusok rövid időtávlata következtében a társadalmi döntések költség-haszon elemzése ideális esetben is egy nagyságrenddel rövidebb távra (5-10 évre) szól, mint a döntések többsége esetében azok tényleges hatásainak időhorizontja Ennek eredményeképpen a káros hatások aránytalanul nagy része hárul az utánunk jövő nemzedékekre A rövid távon való gondolkodáson kívül jellemző probléma még a szektorális érdekek mentén való döntéshozatal és ezzel összefüggően a rendszer szintű gondolkodás hiánya A társadalmi döntések többsége esetében figyelmen kívül hagynak számos olyan ökológiai és társadalmi szempontot, melyek a fenntarthatóság és a környezeti igazságosság szempontjából relevánsak A jelenségek kiküszöbölése érdekében a jövő generációk érdekeinek megjelenítésére, azok képviseletére és a rendszerszintű gondolkodás figyelembevételére új elemeket kell beiktatni a döntéshozatali mechanizmusokba A Védegylet megalakulásától (2000) kezdve szorgalmazta egy új intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa poszt létrehozását Erre vonatkozó törvényjavaslatunkat az Országgyűlés 2007 novemberében fogadta el, megteremtve az új ombudsmani intézményt 2008 május 26-án a poszt betöltésre került Fülöp Sándor személyében Továbbra is fontosnak tartjuk ugyanakkor a jövő generációkról szóló diskurzus erősítését, illetve azt, hogy érdekeiknek más mechanizmusok révén is hangot adjunk A pályázat keretin belül két területre összpontosítunk, a vízgazdálkodás és a természetvédelem területén próbáljuk a döntéshozatali mechanizmusikba beépíteni ezeket a szempontokat A vízgazdálkodás területén is jellemzően megjelenik a jövő és jelen nemzedékek érdekeinek figyelmen kívül hagyása, és a rendszerszintű gondolkodás hiánya A hazai vízes szektor gondolkodása az utóbbi kétszáz évben döntően nem változott, a gyakorlat azt mutatja, hogy a beavatkozások nagy része nem kínál rendszerszintű megoldást a vízgazdálkodási probléma megoldásra, csupán tüneti kezelésről beszélhetünk, amely teljes mértékig figyelmen kívül hagyja a vízgazdálkodás ökológiai- társadalmi-gazdasági összefüggéseit Az ökológiai vízgazdálkodás mindezen szempontokat figyelembe veszi, mind a jövő nemzedékek számára fenntartható megoldással szolgál, mind a jelen nemzedékek közötti igazságosságnak eleget tesz A program során egyrészt egy szemléletformáló kampány segítségével népszerűsíteni kívánjuk az ökológiai vízgazdálkodás koncepcióját, másrészt fel kívánjuk hívni a lakosság figyelmét, hogy a részvétel és az aktív állampolgárság eszközeivel ők is részt vehetnek a fenntartható vízgazdálkodás alakításában Ezen kívül részt kívánunk venni a kormányzati jogalkotás folyamatában, a fenntarthatóság és hosszú távú érdekek megjelenítése céljából a vízgazdálkodás területén Végül olyan konkrét ügyekben (pl: Duna-hajózhatóság), amelyek során meglátásunk szerint a jövő generációk érdekei aránytalanul sérülnek, jogi és egyéb (sajtókampányok, lobbizás) eljárásokat kívánunk kezdeményezni A természetvédelmi intézkedések esetében elmondhatjuk, hogy ugyan a kezelések elméletben a biodiverzitás megőrzésére irányulnak, sajnos a gyakorlatban nem teljesítik be az általuk elérni kívánt célt Ennek oka általában az, hogy egyrészt figyelmen kívül hagynak fontos társadalmi tényezőket, amelyek bevonásával legitimálnák az intézkedéseket, másrészt sokszor rövid távú céloknak rendelik alá a jövő nemzedékek érdekeit A kutatási program során arra próbálunk választ keresni, hogy a részvétel és az aktív állampolgárság a természetvédelem területén milyen mértékben épít be fenntarthatósági szempontokat a helyi közösségek gondolkodásába és hogy a részvétel milyen mértékben növeli a természetvédelmi kezelések hatékonyságát Norvég Civil Alap 5

6 22 Fogalmazza meg azt a problémát (környezeti ügyet, konfliktust, szociális, társadalmi, gazdasági szükségletet stb), amire megoldást keresnek! 1 Program- A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás Az elmúlt két évszázad során hazánkban - bolygónk nagy részéhez hasonlóan, a hosszú távú hatások figyelembevétele nélkül - a területek java részét a szántóföldi termelés érdekében kiszárították, a vízfolyásokat kiegyenesítették, kimélyítették, megfosztották árterüktől, a kisebb patakokat gyakran még ki is betonozták A természeti rendszereket (pl erdőket) közvetlenül vagy közvetve kiirtották vagy végletesen átalakították Mindez a talajvíz-készlet csökkenéséhez, a felszíni és felszín alatti vízelfolyás megnövekedéséhez vezetett, ugyanakkor éppen a vízelvezető vízrendezés és a természetes növényzet java részének kiirtása következtében megnövekedtek az árvízi vízhozamok, és a folyók, patakok vízjárása szélsőségesebbé vált A szántóterületek nyerése, a belvízmentesítés és árvízvédelem, valamint esetenként hajózóút-fejlesztés céljából máig alkalmazott módszerek a vízelfolyás mértékének és sebességének növelése, a vízfolyások ártereinek kikapcsolása a vízrendszerből nemcsak a helyi körforgásokban részt vevő víz krónikus csökkenéséhez vezettek, hanem az árvízi szélsőségek növelésével - a szintén költséges árvízi katasztrófa-helyzeteket is újratermelik Az elmúlt néhány száz év mederrendezései során ugyanis a víz lefolyásának begyorsítását jellemzően egy adott hely (vagyis egy adott vízkörforgás-szakasz) túl sok víztől való védelmének céljából végezték, mintha egy adott mederszakasz vize lenne a rendezés tárgya, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott szakasz egy teljes vízgyűjtő részét képezi Valójában egy adott mederszakasz vízáramlásának befolyásolása az összes többi vízkörforgás-szakaszra hatást gyakorol, és alapvetően befolyásolja a tenger irányába elfolyó vízmennyiség valamint a tájban természeti rendszereket éltető, majd elpárolgó, csapadékhajlamot javító - tehát a kis (táji) vízkörforgásban maradó víz mennyiségének arányát Mindezzel a vízelvezető mederrendezési beavatkozások az árvízi vízhozamok (vagyis az árvízveszély) megnövelése mellett az aszályok kialakulását idézik elő, és a klíma egészére negatív hatást gyakorolnak A jövőben nem tartható fenn a vízfolyások vizének jelenlegi arányú elvezetése a tenger felé, ehelyett az a cél a jövőben, hogy minél nagyobb területet vissza tudjunk adni a vizet hasznosító, megőrző, elpárologtató természeti rendszereknek vízfolyásaink regenerációs folyamatainak segítésével Ezt folyóink kanyargósságának és változatosságának helyreállításával, a mederszint-visszatöltődési folyamatok segítésével, valamint a vízparti, ártéri, szigeteken lévő őshonos fás növényzet megőrzésével, életrekeltésével, az ártéri szántók egy részének beerdősítésével, a vízfolyás-menti exóta faültetvények (pl nemesnyárasok, akácosok) erdővé való fokozatos átalakításával, az erdők folyamatos erdőborítást szolgáló kezelésének (szálalás) széleskörű bevezetésével és az elzárt ( ármentesített ) eredeti árterek (szabályozott) újbóli megnyitásával érhetjük el Mindezekhez sok esetben a mederfenntartási, szabályozási, nagyvízi mederkezelési, és az erdőgazdálkodási tervek módosítása is szükséges, melyre a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés folyamatában sort kell keríteni A szélsőséges eloszlásban érkező nagyvizeket is áldásnak tekinthetjük ismét, ha helyet találunk azoknak E hely a természetes, eredeti árterek nagy részén adott, e helyeken csak a támogatásból fenntartott szántók indokolták máig víztelenítésüket A folyóvölgyek, így például a Duna-völgy, a Tisza-völgy, a Rábaköz, vagy a Dráva menti térség árvízi és aszálykárok elleni védelmét a klíma- és tájhelyreállítással együtt kell megoldani Ma már rendelkezésünkre állnak azok a kutatási eredmények, melyek konkrét számítások alapján - a katasztrófa-megelőzési szempontok mellett - gazdasági szempontból is rámutatnak a természetes medrek, ártéri öblözetek és természeti rendszerek felélesztésének szükségességére és gazdaságosságára Alföldjeinken kézenfekvő megoldás az egyszer már létezett, és sok száz éven keresztül működött ártéri vízellátó rendszerek (fokrendszerek) felélesztése Ezek az eredeti árterek jelentős hányadán újra lehetővé tehetik majd a rétek, nádasok, ökológiai gyümölcsösök, erdők-ligetek, és a természetes (vagy azzá váló) ártéri halastavak vízellátását A természetes folyódinamika, az ártér, valamint a fokrendszer helyreállítása segítségével erdős, ligetes területek, ökológiai gyümölcsösök, rétek és természetes halastavak hozhatók újra létre, melyek nem kárként, hanem haszonként élik meg a nagyvizet; és annak használatával, eltárolásával, párologtatásával közhaszú (pléghajlatjavító, csapadékhajlam-javító) hatást is kifejtenek Norvég Civil Alap 6

7 A belvíz elleni védekezés eddigi gyakorlata fenntarthatatlan A belvizet értékként kell kezelni, és a területhasználatokat a domborzathoz kell igazítani A szántók egy részét be kell erdősíteni, más részén tavak, rétek, árasztással öntözhető ökológiai gyümölcsösök rendszerét kell létrehozni A Duna hajózóút- fejlesztésre vonatkozó jelenlegi elképzelések nem felelnek meg a jó ökológiai állapot/potenciál feltételeinek, mert a folyó ökológiai állapotának további romlását, az utolsó természetközeli folyamszakaszok tönkretételét vetítik előre A Duna teljes magyarországi szakaszára vonatkozó komplex víz- és tájgazdálkodási koncepció elkészítésére van szükség, amely a VKI-ban foglaltaknak megfelelően a folyó jó ökológiai állapotának helyreállítását tűzi ki célul, és bármilyen beavatkozást csak ezen céllal összhangban enged meg Ezt a stratégiát, amelynek a Duna eltereléséből fakadó szigetközi krízishelyzetre is megoldást kell kínálnia, törvényi formában ( Duna-törvény ) látjuk megvalósíthatónak Domb- és hegyvidékeinken a vízmegőrző vízrendezés a vízfolyások revitalizációján túlmenően magába foglalja a lehető legtöbb terület természetszerű újraerdősítését, valamint víztartó mélyedések és természetes anyagokból (pl a szintvonalak mentén rögzített farönkökből) készült, kis méretű víz- és talajfogók kialakítását A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni a domb- és hegyvidéki erdők folyamatos erdőborítással való kezelésre (szálalás) történő fokozatos átállítását Domb- és hegyvidékeinken az útépítések is sok esetben jelentős vízelvezetéssel járnak, ezért az utakmentén is vízmegtartó beavatkozások szükségesek A klímaváltozás kapcsán erősödő szélsőségek megjelenése mindezt különösen indokolttá teszi (lásd pl hegyvidéki patakok hirtelen megáradása) Felül kell vizsgálni a dombvidéki kisvízfolyások árvíz levezetésére meghatározott standardokat és ötvözni azokat a differenciált mezőgazdasági területhasználat kialakításával Az Európai Unió rendkívül ambiciózus jogszabálya a Víz Keretirányelv lehetőséget ad arra, hogy hazánk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálja és az ökológiai vízgazdálkodás bizonyos elemeit beépítse a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe Sajnos azonban a nyilvánosság számára vitára bocsájtott Ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási kérdések című dokumentum tartalmából kitűnik, hogy a hazai vízügynek nem sikerült elszakadnia a hagyományos vízgazdálkodás gondolkodásmódjától Az ökológiai szempontokon túl figyelembe kell vennünk a nemzedékeken belüli környezeti igazságosság szempontjait is a jelen vízgazdálkodási gyakorlat vizsgálatakor Amint arra több hazai és nemzetközi tanulmány is rámutatott, a legsúlyosabb környezeti ártalmak, hátrányok és kockázatok egyértelműen a szociális és/vagy etnikai tekintetben (is) hátrányos helyzetű állampolgárok csoportjait terhelik A rossz vízgazdálkodással kapcsolatban felmerült olyan ártalmakról és kockázatokról van szó, mint az árvízveszély, a jó minőségű ivóvízhez való hozzáférés, vagy a klímaváltozás hatásai 2Program- Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben Hazánkban a védett területeken történő természetvédelmi intézkedések nagy hányada nem éri el az általuk kitűzött a hazai és nemzetközi jogszabályokban illetve nemzetközi egyezményekben előírt faj- és élőhely védelemre irányuló célkitűzéseit Ennek okai a nem megfelelő tudományos megalapozottság, az intézkedések legitimációjának hiánya a kezelések által érintett helyi lakosság körében, a környezetvédelmi ágazat alulfinanszírozottsága, illetve az ágazat gyenge érdekérvényesítő képessége a többi ágazattal szemben A helyi lakosság bevonásával megteremthető lenne a természetvédelemben alkalmazott tudományos eszközök legitimációja, megjelennének a fenntarthatósági szempontok a lakosság gondolkodásában és a természetvédelmi kezelések hatékonysága növekedne Ezentúl probléma még, hogy a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére nem létezik egységes módszertan Magyarországon, így a kezelések átláthatósága és számonkérhetősége is rendkívüli módon megkérdőjelezhető, gyengítve ezzel a fenntarthatósági szempontok érvényesülését és erősítve a gazdasági és politikai lobbi érdekérvényesítő képességét Norvég Civil Alap 7

8 23 Indokolja a probléma megoldásának fontosságát az adott közösség, régió és az ország számára! 1 Program - A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás A jelenlegi döntéshozatal meghatározó hatást gyakorol az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeinek alakulására, miközben érdekeik képviselete és megjelenítése ezekben a mechanizmusokban lényegében teljesen hiányzik A jelenlegi vízügy fenntart egy drága és fenntarthatatlan vízgazdálkodási gyakorlatot, mely rengeteg kockázatot rejt magában és sem a jövő generációk érdekeit nem veszi figyelembe, sem a jelen nemzedékek érdekeivel nem törődik Elengedhetetlennek tartjuk a jövő generációk érdekeinek és szempontjainak megjelenítését a vízgazdálkodásban, ez mind az ország, mind az egyes régiók, mind az egyes közösségek számára fontos Az ország számára fontos lenne egy igazságos, gazdaságos, fenntartható és rendszerszemléletű vízgazdálkodási gyakorlat bevezetése, amely a többi ágazatot is pozitívan befolyásolná (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) és ezzel az egész lakosság életminőségét javítaná 2 Program- Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben Egy természetvédelmi terület nem csupán a helyi közösség számára jelent értéket, hanem az egész ország lakossága, sőt ha globálisan gondolkodunk a biodiverzitás növelése az egész bolygó számára értéket képvisel Ha egy természetvédelmi kezelés hatékonyságát növeljük azzal, hogy a helyi lakosságot bevonjuk a kezelés tervezésébe és végrehajtásába, akkor növeljük a biodiverzitást és ezzel az egész ország (világ) számára fontos tevékenységet végzünk Ha viszont a másik oldalról szemléljük a dolgot, a helyi közösségek számára is fontos tevékenységet végzünk, hiszen a konfliktusok számát, ami a helyi lakosság és a hivatalos természetvédelem között fennáll a részvételi módszerek alkalmazásával lecsökkentjük Norvég Civil Alap 8

9 3 A pályázati projekt részletes bemutatása (kisprojektek esetében maximum 4 oldal, nagyprojektek esetében maximum 8 oldal) A leírás tartalmazza a következők részletes leírását: 31 A projekt hosszú távú célja 1Program A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás A vízgazdálkodásban, vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésben megjeleníteni a jövő nemzedékek érdekeit, az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát, ezen keresztül új értelmet adni a fenntartható fejlődés fogalmának a vízgazdálkodásban A vízfolyások, vizes élőhelyek valódi rehabilitációjának, a táji vízkörforgások újratöltésének, a klíma javításának elősegítése valódi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésen keresztül A társadalmi részvétel mértékének növelése a vízgazdálkodásban 2 Program Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben A társadalmi részvételi folyamatok megjelenítése a természetvédelmi kezelésekben, a természetvédelmi kezelések hatékonyságának növelése, a természetvédelmi kezelési tervek hatékonyságénak mérésére szolgáló módszertan kifejlesztése ill bevezetése 32 A projekt közvetlen/rövid távú célja(i) 1Program: -széles körben ismertté tenni a hagyományos vízgazdálkodás jövő nemzedékekre gyakorolt hatását és alternatívaként megismertetni az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát - Konkrét ügyek során érvényesíteni a jövő generációk érdekeit - A jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait - szakértői hálózat létrehozása a témában 2Program - meglévő társadalmi részvételi folyamatok felkutatása a természetvédelemben, a kezelések hatékonyságának vizsgálata - egy konkrét esetben végigvinni egy részvételi tervezésen alapuló és lakossági bevonással végrehajtott természetvédelmi kezelési tervet - módszertan kidolgozása és bevezetése a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére - a kutatási eredmények közzététele és eljuttatása a döntéshozóknak 33 A projekt által közvetlenül, és/vagy közvetetten érintett célcsoport(ok) Kérjük, becsülje meg a csoport(ok) nagyságát is! Norvég Civil Alap 9

10 1 Program média és sajtótermékek megjelenés lakossági csoportok fő döntéshozók fő civil szervezetek képviselői fő egyetemi, kutatói szektor fő 2 Program média és sajtótermékek- 1-2 megjelenés helyi állampolgári csoportok fő helyi önkormányzatok fő Nemzeti Parkok képviselői fő civil szervezetek képviselői fő egyetemi, kutatói szektor fő 34 Miért az adott célcsoportot szándékoznak elérni projekttel, illetve a projekt milyen szükségleteikre, problémáikra kíván választ adni? -média és sajtótermékek- képes a szemléletformáló kampányban ill konkrét ügyekben a lakosság indirekt elérésére -lakossági csoportok direkt elérése- a közvélemény végső soron képes nyomást gyakorolni a döntéshozókra, ha megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezik, és tudatára ébred, hogy a kérdésben személyesen is érintett (vízgazdálkodás és klímaváltozás kapcsolata stb) -döntéshozók/helyi önkormányzatok/nemzeti Park képviselői)- megfelelő nyomásgyakorlással lehetséges célt érni -civil szervezetek- szintén főleg a helyi lakosság indirekt elérésének módja - egyetemi, kutatói szektor- új, szakmai inputokkal szolgálhatnak 35 A projekt megvalósítása során tervezett konkrét tevékenységek bemutatása és indoklása, lépésenként pontokba szedve Válaszoljon a mit kérdésre: Mit fog csinálni a projektben? 1Program a) Szemléletformáló kampány az ökológiai vízgazdálkodás témakörében - kiadvány az ökológiai vízgazdálkodásról összefoglalja közérthető módon a Védegylet álláspontját a vízgazdálkodásról; alkalmas a lakosság szemléletformálására, felhívja a figyelmet a problémákra és alternatív megoldásokkal szolgál (a vízgyűjtő szinttől a lakossági vízhasználat szintjéig), felhívja a figyelmet az aktív állampolgárság fontosságára a vízgazdálkodásban - interaktív honlap létrehozása- alkalmas arra, hogy összefoglalja a fontos tudnivalókat a vízgazdálkodásról a Védegylet honlapján és, hogy a honlap látogatói számára lehetővé tegye, hogy interaktív ábrák segítségével felfedezhessék a különbséget a hagyományos és az alternatív vízgazdálkodás között - animációs videofilm készítése- alkalmas arra, hogy vizuálisan megjelenítse a különbséget az alternatív vízgazdálkodás és a hagyományos között - plakátkiállítás- művészi megjelenítése az alternatív vízgazdálkodásnak - média és sajtótermékek útján népszerűsíteni az ökológiai vízgazdálkodást Norvég Civil Alap 10

11 b) Jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait - készülő jogszabályokban megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait - Duna-törvény létrehozása kidolgozni egy törvénytervezetet a Duna védelmére - részvétel a Víz Keretirányelv társadalmi egyeztetési folyamatában: Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok, ill Területi Bizottságaiban való részvétel; KvVM VKI Bizottságában való részvétel - szakértői anyag összeállítása- ennek eljuttatása döntéshozók felé c) Konkrét ügyek során a jövő nemzedékek érdekeit képviselni -Duna-hajózhatóság fejlesztés -Szigetköz rehabilitáció stb d) Szakértői hálózat létrehozása az ökológiai vízgazdálkodás témájában - szakértői konferencia szervezése - szakértői levelezőlista létrehozása és működtetése 2 Program - bevonási technikák tanulmányozása - hazai helyzetelemzés, meglévő társadalmi bevonási gyakorlatok felkutatása - külföldi tapasztalatok integrálásának lehetőségei a magyar természetvédelemben - pilot project indítása- egy konkrét természetvédelmi kezelés esetében, részvételi tervezés és végrehajtás - kidolgozni és bevezetni egy módszertant a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére - kutatási eredmények közzététele a média és döntéshozók felé 36 Milyen módszerrel hajtja végre az egyes tevékenységeket? Ennél a pontnál egyszerűen válaszoljon a hogyan kérdésre lépésenként, pontokba szedve! Az előző pontból már tudjuk, hogy mit fog csinálni, most fejtse ki, hogyan fogja megvalósítani az egyes tevékenységeket! Minden tevékenységhez tartozzon módszer! 1Program a) Szemléletformáló kampány az ökológiai vízgazdálkodás témakörében - kiadvány az ökológiai vízgazdálkodásról- 30 oldalas kiadvány, ami közérthető módon, ábrákkal összefoglalja azt, hogy mit gondol a Védegylet a vízgazdálkodásról, a folyók kezeléséről, társadalmi részvételről; a Védegylet rendezvényein, illetve a jeles napokon (Víz napja; Föld napja; Duna nap) kívánjuk terjeszteni; illetve a döntéshozók részére is eljuttatjuk Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás - interaktív honlap- a Védegylet honlap vízgazdálkodásra vonatkozó oldala, amely közérthető módon összefoglalja az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát interaktív ábrákkal (kattintgatással át lehet változtatni egy folyót a szabályozott állapotból az ökológiai vízgazdálkodás során létrehozott természetes állapotig), azoknak akik mélyebben érdeklődnek a témában tartalmaz részletes leírást és szakértői anyagokat Norvég Civil Alap 11

12 Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; Vida Viktor - animációs videofilm- a honlap vonatkozó részén egy kisfilm a hagyományos vízgazdálkodás hatásáról, illetve az ökológiai vízgazdálkodás lehetőségeiről Felelős: Karakai Tamás; Vida Viktor - plakátkiállítás- a művészet eszközeivel kívánjuk megjeleníteni egyrészt a hagyományos vízgazdálkodás hatásait, másrészt az ökológiai vízgazdálkodás lehetőségeit ; a Védegylet rendezvényein illetve a jeles napokon kívánjuk kiállítani Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; Vida Viktor - média és sajtótermékek útján népszerűsíteni az ökológiai vízgazdálkodást, jeles napokon sajtónyilatkozat kiadása, médiaszereplések; egyéb alkalmakkor publikációk, sajtóközlemények Felelős: Linder Bálint b) Jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során az ökológiai vízgazdálkodás szempontjainak megjelenítése - készülő jogszabályokban megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait- a vízgazdálkodással kapcsolatos készülő jogszabályokat véleményezni Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; jogi szakértő (a Védegylet Jogászköréből) - Duna-törvény létrehozása egy törvénytervezetet kidolgozása a Duna védelmére szakértők bevonásával, majd a törvénytervezettel való lobbizás Felelős: Molnár Péter (mérnök); Karakai Tamás; Jávor Benedek; jogi szakértő (a Védegylet Jogászköréből); Fabók Vera - részvétel a Víz Keretirányelv társadalmi egyeztetési folyamatában: Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok, ill Területi Bizottságaiban való részvétel; KvVM VKI Bizottságában való részvétel Felelős: Karakai Tamás - szakértői anyag összeállítása- ennek eljuttatása döntéshozók felé, főleg a Vízügyi Igazgatóságok és Nemzeti Parkok, Környezetvédelmi Minisztérium a célcsoport Felelős: Karakai Tamás c) Konkrét ügyek során a jövő nemzedékek érdekeit képviselni - Duna-hajózhatósága projekt - Jogi eljárásokat kezdeményezése - sajtókampányok- a Bős-Nagymarosi vízlépcső munkálatainak befejezésének 20 éves évfordulóján figyelemfelkeltő kampány, Big Jump! a Dunába; jeles napokon sajtónyilatkozat, médiaszereplések; publikációk - nyomásgyakorlás, lobbizás- önkormányzatok, nemzeti parkok, Európa Parlamenti Képviselők, stb Felelős: Fabók Vera, Vida Viktor, Jávor Benedek, jogi szakértő (Védegylet jogászköréből) Szigetköz-rehabilitáció- tervek véleményezése, sajtónyilatkozatok, médiaszereplések Felelős: Fabók Vera d) Szakértői hálózat létrehozása az ökológiai vízgazdálkodás témájában - szakértői konferencia szervezése - összegyűjteni az ökológiai vízgazdálkodásban jártas szakértőket (civil szervezetek képviselői, az egyetemi, kutatói szektor képviselői), szakértői platform létrehozása a témában, a civil szervezetek és egyetemi kutatói szektor közötti diskurzus erősítése, stratégiai szövetségesek összegyűjtése Felelős: Fabók Vera, Karakai Tamás - szakértői levelezőlista létrehozása és működtetése Felelős: Fabók Vera 2Program A kutatási projekt felelőse: Fabók Vera Konzulens: dr Izsák Éva, ELTE Regionális Földrajzi tanszék Norvég Civil Alap 12

13 dr Jávor Benedek, Védegylet - bevonási technikák tanulmányozása- irodalmi áttekintés, külföldi tapasztalatok a) Mit ír a szakirodalom a kérdésről? Milyen bevonási technikák, gyakorlatok léteznek külföldön (pl helyi közösségek által üzemeltett védett területektől a folyamatos kommunikáción, közös tervezésen át szimplán a természetvédelmi kezelés megvalósításába való bevonásig)? b) Néhány külföldi gyakorlat részletes bemutatása - hazai helyzetelemzés, meglévő társadalmi bevonási gyakorlatok felkutatása- Mennyire vesznek részt a helyi közösségek a védett területek kezelésében Magyarországon? Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terveinek ill települési önkormányzati védett területek fenntartására tervezett intézkedéseinek vizsgálata A vizsgálat fókusza: van- e összefüggés sikeresség és a stakeholderek bevonása között ill a sikeres kezelések során milyen módszereket alkalmaztak a társadalom bevonására Módszertan: egy legjobb gyakorlat egy mintaterület kezelésének értékelése (Aggteleki Nemzeti Park területén) egy legrosszabb gyakorlat egy mintaterület kezelésének értékelése (Duna-Dráva Nemzeti Park területén) Több részben sikeres kezelés vizsgálata Értékelés eszközei: stakeholder-analízis: interjúk - érintett helyi lakosság (akik valamely módon kapcsolatba kerülnek a védett területtel) - földtulajdonosok - helyi gazdasági szerveződések - helyi civil szervezetek képviselői - érintett önkormányzatok képviselői - Nemzeti Park, hatóság képviselőivel - független szakértők, kutatók egyéb befolyásoló tényezők vizsgálata: - helyi erőviszonyok (politikai, gazdasági lobbi képviselői) - tudományos megalapozottság jelen van-e a kezelések tervezése, kivitelezése, nyomon követése során - egyéb -Külföldi pozitív tapasztalatok integrálása interjúk (a Nemzeti Park képviselőivel, és egy-két külföldi sikeres projekt résztvevőivel is) módszerek elsajátítása (külföldi tanulmányút) hazai fogadókészség vizsgálata (interjú a Nemzeti Park képviselőivel, alkalmazhatónak látják-e a külföldi tapasztalatokat itthon?) - pilot project indítása Egy konkrét esetben (Őrségi Nemzeti Park területén) bevonjuk a helyi lakosságot a természetvédelmi kezelés tervezésébe, illetve kivitelezésébe A kísérlet tartalmazza a módszertan kidolgozását, a folyamat nyomon követését, és értékelését Értékelés: a bevonás időráfordítása (a Nemzeti Park és a helyi lakosság részéről) a bevonás pénzügyi ráfordítása (a Nemzeti Park és helyi lakosság részéről) Norvég Civil Alap 13

14 a bevonás hatása a kezelési tervekre - a lakossági álláspontok integrációjának mértéke a kezelési tervekbe - szakmailag is elismert hozzájárulás mértéke a helyi közösség részéről a bevonás hatása a megvalósításra - csökkent-e a természetvédelem és a helyi lakosság közötti konfliktusok száma (szabálysértések gyakorisága, bírságolások mértéke csökkent-e) - tapasztalható-e javulás a természetvédelmi kezelés eredményességében, hatékonyságában - az eredményesség, hatékonyság mérésére már meglévő külföldön sikeresen használt módszerek alkalmazása (pl: Rapid Assessment ) illetve ezek alapján új módszer kifejlesztése kutatók, természetvédelmi szakemberek bevonásával (ELTE Növényökológiai Tanszék, WWF, Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézete stb) - a kutatás végén egy kutatási összefoglaló készítése, mely a döntéshozók és a média felé kommunikálható 4 A pályázati projekt ütemterve Az ütemtervben a tervezett tevékenységekhez éveket és hónapokat társítson, a táblázatban egy adott tevékenység mellett a végrehajtás időpontjának hónapját egyértelműen jelölje ( X-szel, O-val stb!) Az ütemtervben nem kell feltüntetniük az egyes tevékenységek részletes leírását, csak azok megnevezését/címét (kérjük, győződjék meg arról, hogy ezek egyeznek a 35 pontban felsoroltakkal) Az ütemterv részletezze minden tevékenység előkészítését és végrehajtását A táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető! (Kérjük, legyen figyelemmel a pályázati útmutatóban megjelölt minimális és maximális projekt-időtartamokra) Az ütemtervet az alábbi táblázatban kell benyújtani: Tevékenység megnevezése A u g S z e p t O k t N o v D e c J a n F e b r M á r c Á p r M á j J ú n J ú l A u g S z e p t O k t N o v D e c J a n F e b r M á r c Á p r M á j J ú n J ú l A u g S z e p t O k t N o v D e c Norvég Civil Alap 14

15 Tevékenység megnevezése Norvég Civil Alap 15

16 5 A pályázati projekt várható hatásai, eredményei (maximum 2 oldal) 51 A projekt várható eredményeinek, hatásainak bemutatása az adott szakmai területen Milyen konkrét, számszerűsíthető eredményeket kívánnak elérni a projekt lezárultával? Eredmény Közvetlenül elért lakosság az ökológiai vízgazdálkodás témakörében (kiadvány, honlap) Eredménymutató (fő, Projekt előtti érték Projekt eredményeként darab, négyzetméter stb) létrejött érték fő évi évi Sajtómegjelenések száma darab évi 2-3 évi az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Szakmai folyóiratokban darab évi 1-2 évi 3-5 megjelent cikkek száma az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Véleményezett darab 0 évi 2-3 jogszabályok száma az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Konkrét ügyek- Duna, darab évi 5-10 évi Szigetköz stb témájában sajtómegjelenések Részvételi folyamatok a darab 0 évi 3-4 természetvédelemben kutatási téma sajtómegjelenései Részvételi folyamatok a darab természetvédelem kutatási téma megjelenése a szakfolyóiratokban Részvételi kutatás és pilot fő project révén elért helyi közösségek Az elért eredményeknek milyen hatásai lehetnek az adott szakmai területen? Szemléletformáló hatás az ökológiai vízgazdálkodás területén: a lakosság egy része megismerkedik (vagy közvetve vagy közvetlenül) az alternatív vízgazdálkodás elveivel a vízgazdálkodásban és felismeri, hogy az aktív állampolgárság segítségével lakóhelyén tehet azért, hogy ezek az elvek érvényesüljenek A sajtómegjelenések számának növekedése és a véleményezett jogszabályok nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra A szakmai folyóiratokban megjelent cikkek a hasonlóan gondolkodó kutatók, mérnökök érdeklődését keltheti fel, akik a későbbiekben stratégiai szövetségesekké válhatnak A természetvédelmi részvételi kutatás sajtómegjelenései felhívják a figyelmet a társadalom bevonásának szükségességére, serkenhetik a részvételt és nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra A szakmai lapokban publikált cikkek pedig a kutatók érdeklődését keltheti fel akik sok hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a Norvég Civil Alap 16

17 projektet A helyi közösségek bevonása pedig szemléletformáló hatású, növeli a környezettudatosságot és csökkenti a konfliktusok számát 52 A projekt várható eredményeinek hatásai a szervezetre A pályázó szervezet, illetve az esetleges partnerek szempontjából szervezeti szinten milyen változások következhetnek be a projekt megvalósítás során és azt követően? Ismertesse a projekt végrehajtásának hatását a szervezet(ek) fejlődésére! A projekt hatására létrejön a szervezetben egy új munkacsoport, amely vízgazdálkodással, vizes élőhelyekkel foglalkozik és amely tevékenység ilyen formában évek óta hiányzott a szervezet portfoliójából Évekkel ezelőtt volt hasonló tevékenység a szervezetben, de a munkacsoport vezetőjének kiválásával megszűnt Duna- Munkacsoport létezett, hektikus módon, önkéntes alapon működött a szervezetben, de átfogó koncepciója a vízgazdálkodásról a szervezetnek évek óta nem volt A projekt lehetőséget adna arra, hogy egy új tevékenység kerüljön a Védegylet portfoliójába és hogy szerves részként egészítse ki az Agrár-; Erdő-; Természetvédelmi- Munkacsoportok mondanivalóját, ezzel teljesítve ki a Védegylet ökopolitikáról alkotott átfogó véleményét A részvételi folyamatok kutatása a természetvédelemben egy merően új, progresszív elem lenne mind a Védegyletben, mind hazánkban, ezzel megteremtve azt a különös és haladó szellemű helyzetet, hogy (többek között) egy civil szervezet keretei között indul meg egy teljesen új téma kutatása az országban Ennek az lenne a hatalmas előnye, hogy a szakmai folyóiratok mellett az eredmények a mainstream médiában is publikálva lennének, a döntéshozók felé is kommunikálható formában A projekt során a Védegylet olyan összekötő intézményként szolgálna, amely kommunikációs csatornát biztosít a kutatás és a döntéshozók között 53 A projekt eredményeinek, hatásainak mérése Milyen módszerekkel kívánja mérni és dokumentálni a projekt által elérni kívánt eredményeket, hatásokat? 531 Az adott szakmai területen: sajtófigyelés, a Védegylet 800 tagú levelezőlistájának nyomon követése, követlen visszajelzések (szakértői és lakossági) 532 Szervezeti szinten: munkacsoport- meeting; szervezőbizottsági ülés; stratégiai elvonulás kereti között a szervezet tagjai értékelik a projektet 6 A projekt fenntarthatósága (maximum 1 oldalon) Kérjük, fejtse ki a projekt folytatásának lehetőségét a fenntarthatóság alábbi szempontjainak megfelelően 61 Pénzügyi fenntarthatóság Hogyan fogják a tevékenységet finanszírozni a Norvég Civil Alap támogatásának befejeződése után? A szervezet forrásainak elosztásánál a projekt prioritást élvez és mivel a projektet a jövőben is civil kezdeményezésként kívánjuk folytatni, ezért a következő támogatásokra számítunk: Nemzeti Civil Alap; International Visegrad Fund, Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Forrás pályázata 62 Szervezeti fenntarthatóság A tervezett projekt befejezésekor rendelkezésre áll-e majd a folytatáshoz szükséges szervezeti háttér? A projekt eredményei mennyiben járulnak hozzá a szervezet szakmai tevékenysége folytatáshoz? A Védegylet Egyesület 2000-ben kezdett körvonalazódni Ezután fél évvel kezdett ténylegesen kiépülni egyesületünk irodai szervezete Ebben az időben pár munkacsoport indult néhány üggyel: a Vallás és Ökológia Munkacsoport és a Jövő Nemzedékek Képviselete A fenti fő csapásvonalakkal foglalkozó munkatársak száma a kezdetekben 5 fő volt, jelenleg pedig 20 fő Norvég Civil Alap 17

18 2001-ben egy 12 nm-es szobát kaptunk használatra 2003-ban nyertük meg első komolyabb pályázatunkat egy Phare Micro pályázatot, a fent említett Jőnek programra Ennek a programnak a kapcsán tudtuk bővíteni szervezeti kereteinket 2004-ig a szervezet normál ütemben növekedett, akkor költöztünk egy 25 nm-es helyiségbe Szervezetünk döntéshozó és szakértői köre ekkor indult hirtelen növekedésnek Emellett leginkább a költségvetés és a tevékenységek száma, aránya nőtt meg A későbbi Phare pályázatok nagyon komoly munkát jelentettek a számunkra, mind kötelezettségek, mind a szervezet struktúrálása terén Ekkor már elég gyakran szólaltunk meg nagy formátumú közéleti ügyekben is, mint például az EU-csatlakozás vagy az adatvédelmi átláthatósági kérdések Ez a vonal teszi egyedivé a Védegyletet és fajsúlyossá a megnyilvánulásait zöld ügyekben is 2004-től már 5 munkatársunk dolgozott állandó foglalkoztatottként, egy 8, a többi 4-6 órás munkaidőben Értelemszerűen a többség otthon, távmunkában dolgozott Ekkor már volt külön sajtókapcsolatokért felelős munkatársunk, pénzügyi felelősünk és irodavezetőnk, a szakértő munkatársakon kívül 2005-ben 10 fővel tudtuk már ellátni feladatainkat 2005 őszén költöztünk jelenlegi irodánkba (75 nm), innentől kezdve növekedésünk is állandósult Jelenleg 5 főállású munkatársunk van, emellett 7 részmunkaidős Rajtuk kívül a szervezet szakértői (akik nem alkalmazottak) végzik a napi munkát a szervezetben, valamint foglalkoznak az egyes projektekkel Pályázataink nagy része 2005-ig hazai kis pályázat volt (KAC, KÖVICE, NCA), azóta költségvetésünk felét az uniós pályázatok teszik ki (EU DG Development, DG Environment, FP7) 7 Horizontális szempontok (maximum 1 oldalon): 71 Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a fenntartható fejlődés elvének! Az ökológiai vízgazdálkodás fenntartható, rendszerszemléletű, a környezeti igazságossági szempontoknak is eleget tesz Maga a projekt pedig egyrészt az ökológiai vízgazdálkodást népszerűsíti, másrészt aktív állampolgárságra, részvételre buzdít, harmadrészt konkrét ügyekben a jövő nemzedékek érdekeit képviseli, tehát eleget tesz a fenntartható fejlődés elvének A kutatási projekt szintén a fenntarthatóság elveit képviseli, hiszen részvételi eszközök segítségével a természetvédelem hatékonyságát kívánja növelni, ami végső soron a biodiverzitás növelését és ennek megfelelően a fenntarthatóságot jelenti 72 Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget az esélyegyenlőség elvének! Az ökológiai vízgazdálkodás az esélyegyenlőség elvének hisz a jó vízgazdálkodás elősegíti a nemzedékek közötti környezeti igazságosság megjelenését és csökkenti azokat a kockázatokat, ártalmakat, amelyek a rossz vízgazdálkodás nyomán a szociálisan és/vagy etnikailag hátrányos helyzetű lakosságot érintené, gondolunk itt az árvízveszélyről, a tiszta ivóvízhez való hozzáférésről, vagy a klímaváltozás hatásairól A projekt eredményeihez bárki hozzáférhet majd a Védegylet honlapján A kutatási projekt folyamán külön figyelmet fordítunk arra, hogy a természetvédelmi kezelések részvételi tervezésénél és végrehajtásánál a szociálisan és/vagy etnikailag hátrányos helyzetű lakosság köréből is vonjunk be tagokat, hogy az esélyegyenlőség elvének megfelelően ugyanolyan szavazattal rendelkezzen a kezelések tervezésénél, és ezzel rendelkezzen környezetének természeti tőkéjéről, mint kevésbé hátrányos helyzetű társaik A projekt eredményeihez bárki hozzáférhet a Védegylet honlapján Norvég Civil Alap 18

19 73 Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a jó kormányzás elvének! A projekt mindkét programja eleget tesz a jó kormányzás elvének, az ökológiai vízgazdálkodás program keretein belül a szemléletformáló kampány részeként aktív állampolgárságra buzdítjuk az embereket, a döntéshozókat pedig mind a szemléletformálás részeként, mind konkrét ügyekben pedig a jövő nemzedékekért felelős, átlátható kormányzásra szólítjuk fel A kutatási program alapja az aktív állampolgárság, a döntéshozók felé pedig itt szintén az átláthatóság (mint a részvétel alapja) és a jövő nemzedékek érdekeiért felelős kormányzás a fő követelmény Norvég Civil Alap 19

20 8 A pályázó szervezet bemutatása (maximum 1 oldalon) Kérjük, mutassa be a pályázó szervezet küldetését, általános főbb céljait, a szervezet tevékenységének motivációit, működésének főbb területeit! Vázolja az elmúlt két év legfontosabb szakmai tevékenységeit! A Védegylet célja a környezeti tudatosság elmélyítése, a biológiai és kulturális sokféleség megőrzése, a fenntarthatóság elveinek nyilvános képviselete és a helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatása A Védegylet az 1997évi CLVI tv közhasznú szervezetekről szóló törvény 26 c) pont 3 alpontjában szereplő tudományos tevékenység, kutatás, az 5 alpontban szereplő kulturális tevékenység, a 6 alpontban szereplő kulturális örökség megóvása, a 8 alpontban szereplő természetvédelem, állatvédelem, a 9 alpontban szereplő környezetvédelem, a 12 alpontban szereplő emberi és állampolgári jogok védelme és a 16 alpontban szereplő fogyasztóvédelem közhasznú tevékenységet végez A Védegylet tevékenysége ismeretterjesztésre, környezetpolitikai kutatásokra és szakmai véleményezésre, a II/1 pontban szereplő közhasznú tevékenységek keretében, könyvek és egyéb kiadványok kiadására, valamint környezetvédelmi akciók szervezésére terjed ki Tevékenységünket az alábbi munkacsoportjaink keretében végezzük: Jövő Nemzedékek Képviselete Magyarországon és az Európai Unióban, Vallás és Ökológia, Alterglob: (Nemzetközi kereskedelem- és fejlesztéspolitika, Globálprojekt, Méltányos Kereskedelem, Közszolgáltatások piacosítása és fogyasztóvédelem), Egészségügy, Fenntartható Mezőgazdaság, Erdők A Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK) Célkitűzések: A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogállásáról törvénytervezetet dolgozott ki a Védegylet (Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Majtényi László ex-ombudsman és Nagy Boldizsár, a téma nemzetközi jogi szakértője), melyet számos hazai és nemzetközi fórumon népszerűsítettünk, és folyamatosan a hazai politika napirendjén tartunk 2000 óta a Védegylet működteti a JŐNEK hálózatot, melynek keretében, más környezetvédő szervezetek közreműködésével, a majdani ombudsman ügykörébe eső esetekben járunk el (az érintett közösségek érdekérvényesítését megtámogatva) a környezetet veszélyeztető beavatkozások ellen Ezeket tárjuk fel, hozzuk nyilvánosságra, mutatjuk be a fenntartható alternatívákat és segítjük a civil érintettek önvédelmi kezdeményezéseit a jog és a nyilvános politizálás eszközeivel Eredmények: A JŐNEK minden évben közreadja az adott esztendőben készült elemzéseit (4 db) Ezen felül sok száz dokumentált média-megjelenés, jogszabálymódosítási javaslatok, jogszabálytervezetek, jogi eljárások, kampányok, demonstrációk, kísérleti programok sarjadtak e rendkívül sikeres kezdeményezés talaján Legfontosabb ügyeink: Zengő, budai alsó rakpart, Verespatak, Jókai tér, Kékkút, Őrség, mezőgazdasági géntechnológia, tájrehabilitáció a Bodrogközben, Dráva, Rába, Bükk E tiltakozó irány mellett alternatív, pozitív folyamatok támogatásán is dolgozunk E jelentések részben tartalmazzák a törvények, rendeletek módosítására kidolgozott javaslatainkat, a kezdeményezett tanácskozások, vitafórumok, beszámolóit, különböző állásfoglalásainkat Témaköreik felölelik a Védegylet tevékenységének teljes spektrumát Az elmúlt években számos külföldi konferencián és eseményen mutattuk be a kezdeményezést (2003 Kijev, Lviv, Firenze; 2004 Európai Társadalmi Fórum, London; 2005 Berlin) 9 Szervezeti háttér, projekt-lebonyolítási gyakorlat 91 Kérjük, a szervezet mérleg adatai alapján adott évre vonatkozóan adja meg a szervezetre vonatkozó alábbi adatokat: Év A szervezet összes bevétele (támogatások, tagdíjak stb) (Ft) 2005 Norvég Civil Alap 20

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Támogatási kérelem ADATLAP

Támogatási kérelem ADATLAP MMA-213 KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA Támogatási kérelem ADATLAP A szervezet hivatalos neve: A szervezet jogi formája: A szervezet székhelye (irányítószám; megye; település; utca, házszám): A szervezet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL amely létrejött egyrészről (pályázó szervezet hivatalos neve, címe:.. képviselője:.) mint az Innovációs és tudásközpont

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI MUNKATÁRSI RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

FELSŐOKTATÁSI MUNKATÁRSI RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ FELSŐOKTATÁSI MUNKATÁRSI RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Pályázat jelentkezés Jelentkezés alapjául szolgáló intézmény: legördülő menüsorból lehet kiválasztani, mely intézményhez kapcsolódóan kíván

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM*

PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM* Célterület azonosító: Tiszazugi LEADER Vidékfejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. Regisztrációs szám: PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM* Az EMVA IV. tengelyes LEADER pályázathoz Vállalkozási alapú fejlesztés

Részletesebben

Szervezet/vállalkozás eddigi tevékenységének bemutatása

Szervezet/vállalkozás eddigi tevékenységének bemutatása Szervezet/vállalkozás eddigi tevékenységének bemutatása A szervezet/vállalkozás neve: A szervezet/vállalkozás székhelye: A szervezet/vállalkozás adószáma: 1. Szervezet /vállalkozás megalakulásának körülményei:

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan 2013. 07. 19. Kapcsolattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Pályázati jelentkezés Jelentkezés alapjául szolgáló intézmény: legördülő menüsorból lehet kiválasztani, mely intézményhez kapcsolódóan kíván pályázni. Pályázat

Részletesebben

ADMINISZTRÁTORI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

ADMINISZTRÁTORI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ADMINISZTRÁTORI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Csoportos tanulmányutak esetén szükséges egy csoportvezető kijelölése. Az ő feladata lesz a regisztráció és a teljes pályázati

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

HALLGATÓI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

HALLGATÓI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ HALLGATÓI CSOPORTOS TANULMÁNYÚT Közös (csoportvezető) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ FONTOS! A csoportos tanulmányút kizárólag a konvergencia régiók felsőoktatási intézményeiben tanulók számára elérhető! Csoportos

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS RÉGIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI HÉTEN

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS RÉGIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI HÉTEN PÁLYÁZATI FELHÍVÁS RÉGIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI HÉTEN Az NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda pályázatot hirdet ifjúsági és/vagy fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek számára

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet 1. Kategória Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. 2. Személyes adatok Név / Vállalkozás neve Címe Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: KÖRNYÉSZ Oktató, Környezeti Nevelő és Hagyományőrző közhasznú Egyesület 2011.03.15. 1 I. Általános kiegészítések 1.Az Egyesület bemutatása elnevezése: KÖRNYÉSZ Oktató,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben