Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. B u d a p e s t

Átírás

1 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. B u d a p e s t Miskolc város délnyugati városrészének környezetvédelmére létrejött Hejőcsabai Polgári Egyesület ( Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Bíróság lajstromirodájában bejegyezve Pk /1997 sz. alatt ) az 1989 évi XXXll.Törv. 1. b./ pontban foglaltak alapján a 3/2002.(11.22.) KöM. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kéri, mert álláspontunk szerint a rendelet az Alkotmány 18., a 7o/A. (3) bekezdését és a 7o/O. rendelkezéseit sérti. Az Alkotmány 18. szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, így többek között az egészséges levegőhöz is aminélkül az élet lehetetlen. Az Alkotmány 7o/O (1) és (2) bekezdés értelmében a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egész. séghez, amit egyebek között az ép/tett és természetes környezet védelmével kell megvalósítani. Ez alapvető jog, amivitathatatlanul elsődleges. Az egészséges környezethez való Alkotmányban biztosított jog érvényesítése államikötelezettség. A 3/2002. (11.22.) KöM.sz. rendelet 1.számú, 2. számú és 3. számú mellékletében meghatározott mérési módszerek és kibocsátási határértékek az alkotmányos elvárásoknak megfelelnek, az Európában érvényben lévő hasonló előírásokkal harmonizálnak. A 4.sz. mellékletben engedélyezett kibocsátási határértékek az Alkotmány 18..-át és a 7o/D. :-át sértik engedélyt adva indokolatlan és szükségtelenül magas környezetszennyezésre, gyakorlatilag a legmagasabb szintű környezetvédelem helyett gyenge védelmet engedélyezve. Állításunk alátámasztásaként a következő adatokra hívjuk fel a figyelmet : összes szilárd anyag Nitrogén-oxid Kén-dioxid Kibocsátási határértékek: 3. sz. melléklet napi 4.sz. melléklet cementgyári átlagértékek mg/m3. együttégetésnél mg/m3: 1o 3o de lehet 800 is 5o 5o Gáz és göznemű szerves anyagok, összes szerves szénben (TOC) kifejezve 1o 1o

2 ' A környezetvédelmi hatóság S02 - re és TOC..ra magasabb értékre is adhat engedélyt, ha a kibocsátás nem a hulladékégetésből származik. Gyakorlatilag az együttégető ipari termeléséből és hulladékégetéséből származó engedélyezett kibocsátási határértékei a jogalkotó szerint összeadhatók és azok együttese adja a kibocsátási határértéket. Szén-monoxid 5o környezetvédelmihatóságesetenként határozhatja meg minden megkötöttség nélkül. Összegezve:Az együttégetö cementgyár a hulladékégető művekkel szemben szilárd anyagok háromszorosát, a nitrogén- oxid kettő és félszeresét, illetve négyszeresét, a kén-dioxid és a TOC kibo- csátás összeadott értékét bocsáthatja ki, a szén-monoxidnál pedig jogszabál yi korlát nélkül terhelheti a levegőt. Az önmagában nem alkotmányellenes, ha a jogszabályi előírástól a hatóság eltérhet, ennek azonban alkotmányos garanciája az eltérés feltételeinek pontos meghatározása, különben az alkalmazás parttalan, a hatóság diszkrécionális jogkörben kiváltságokat osztogathat a környezet rovására: A környezethez való alapvető jogra tekintettel alkotmányos követelmény, hogy a jogszabá lyi normáktól való eltérés esetén a környezet biztonsága az elsődleges. Eltérés csk akkor engedélyezhető, ha az eltéréssel is az 1.sz.- 2.sz. és 3.sz. mellékletekben előírtakkal azonos értékű állapot biztosítható. Hulladékok és veszé lyes hulladékok égetésére égetőműveket hoztak létre, amik alkalmasak a 3. sz. melléklet szerinti kibocsátási határértékek betartásával az égetésre. Alkotmánysértő ( érthetetlen és megmagyarázhatatlan környezetvédelmi szempontból) az olyan jogszabály, amelyik hulladék és veszélyes hulladék égetésére akként ad lehetőséget az együttégetőknek, hogy azzal lényegesen nagyobb környezetszennyezést engedélyezhet, mint az ezen célra építet égetőművekben történő égetéssel elérhető. A hulladékot - különösen a veszélyes hulladékot - a hulladékégetökben kell megsemmisíteni, azok arra célra épültek. Alkalmasak a jelenlegi technikai ismereteink alapján a lehető legkisebb környezetterhelés mellet a hulladékok elégetésére.

3 - 3 - Amennyiben az együttégetők is a 3. sz. mellékletben előírt kibocsátási határértékeket betartják, az ezen célra épített égetőműveknél a környezetet jobban nem terhelik, az elérhető legmagasabb szintű környezetvédelmi alkotmányos elv nem sérül és nyilvánvalóan az esélyegyenlőséget is figyelembe véve az együttégetők hulladékégetése is alkotmányosan legálissá válhat. A hulladék és veszélyes hulladék égetésére épített égető művek jellegükből adódóan - a szigorú kibocsátási határértékek betarthatósága érdekében - fajlagosan drágábbak és magasabb költséggel működtethetők, mint az együttégetésre alkalmas ipari termék előállítására épített gyárak, illetve üzemek. Ebből következően az együttégetők az égetést is kedvezőbb áron vállalhatják, hisz az esetek jelentős részében a hulladék vagy fokozottan veszélye hulladék megsemmisítési díján felül energiához is jutnak, amit további kiadás nem terhel. Ugyanakkor - rrint már az előzőekben rámutattunk - a 4. sz. melléklet lehetőséget ad a számukra a lényegesen nagyobb környezetterhelésre. Ez egyértelműen sérti az Alkotmány 7o./A (3) bekezdését, mert az égetőművek esélytelenebbek, az együttégetőknek pedig jelentős kedvezményt nyújt az alkotmánysértő rendelet, amivel végső soron úgy a esélyegyenlőség, mint a környezet értelmetlenül és indokolatlanul sérül. A \'eszélyes hulladék gazdák nyilvánvalóan együttégető művekkel semmisítteti k meg a veszélyes hulladékukat, mert az a számukra lényegesen előnyösebb. Az egészségkárosodás következményeit pedig közvetlenül a lakosság, illetve a társadalombiztosításon keresztül a költségvetés viseli. Indítványunk okaként előadjuk, hogy a HOLCIM Hungária Cementipari Rt. a Hejöcsaba-i gyárában a MOL.- tói származó, ásványolaj- finomítás hulladékaként ismert savgyanta veszélyes hulladékot kíván a cementgyártása során égetni, illetve a gyártáshoz használt szén energiával együttégetni A cementgyárat felelőtlenül az es években teljesen ráépítették Miskolc délnyugati lakóházaira. A lakóházakat és a gyárat csak a lakóházak útja választja el a gyártól, védőtávolság nincs. A kísérleti égetéshez a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség az engedélyt már sajnos megadta 5000 tonna mennyiségre.

4 ' Amennyiben az álláspontunk szerint alkotmánysértő 3/2002.(11.22.} KöM. sz. rendelet 4.sz. melléklete szerinti kibocsátási határértékeket a gyár alkalmazhatja a környezetvédel mi hatóság további engedményeivel, hozzávetőlegesen közvetlenül ember, közvetve további 15.ooo ember - elsősorban a terhes anyák csecsemők és gyermekek - egészségét jelentősen veszélyezteti. Az előadottakra tekintettel azzal a k é r e le m m e l fordulunk a t. Alkotmánybírósághoz, hogy a 3/2002.(11.22.) KöM. sz. rendelet 4.sz. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek alkotmányellenességét megállapítani és ennek megfelelően a rendeletet a 4 sz. mellékletére, illetve a rendelet szövegében a 4.sz. mellékletére való hivatkozásokra vonatkozóan a 3/2002.(11.22.) KöM. rendeletet részben megsemmisíteni szíveskedjenek. Meghatalmazás az 1989 évi XXXll.Törv nak, illetve a Pp nak megfelelően csatolva. Hejőcsabai Polgári Egyesület

5 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. 1o15 B u d a p e s t Donáti u Kérelem a 3/2002.(11.22.) KöM. sz. rendelet részbeni megsemmisítése iránt. Kezdeményező: Hejöcsabai Polgári Egyesület 3508 Miskolc Szeretet u. 5 sz. Kpv: rr(ll MEG AY Dr. M ay óbert ugyv 3530 Miskolc, Pet6fi u.7. TelJFax :(46) ÜGWÉOI IR()Dl. 2oo2 augusztus 15.

6 TÁJ ÉKOZTATÓ Miskolc város délnyugati részének tervezett környezetszennyezéséröl Tervezett környezetszennyező: HOLCIM Hungária Rt. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelóség 2oo2 nov. 11.-iki emissziós mérés a HOLCIM Rt.-nél hulladékégetés előtt adatai dúlt betűvel: A HOLCIM Rt által kért és az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett kibocsátási határértékek hulladékégetéshez: egység: mg/m3, ÉKF mérés EKF.által engedélyezett határérték: túllépés nagyságrendekkel Kéndioxid 7,3 5o 6,8 szeres, Szénmonoxid ,4 " Nitrogénoxid ,2 " Elégetlen szénhidrogén 3,5 l o 2,8 " Szilárd szennyező por 3 5o 16 " Sósav 9,5 60 6,3 " Hidrogén fluorid o, ,8 " Toxikus fémek (füstben) 0,09 o,5 5,5 " Dioxinok 0,01480 TE/m3 o, l TE/m3 6,7 " Veszélyes hulladék égetése megvalósulása esetén a levegő szennyezettsége 2oo2 novemberi állapothoz képest átlagban négyszeresen szennyezettebb lesz. Ez csak a cementgyárra vonatkozó adat, a 3 út lég és zajszennyezését senki nem mérte. Égetni tervezett veszélyes hulladékok és hulladékok: fáradt olaj, orsóolaj, gépolaj, hajtóműolaj, fáradt motorolaj, szennyvíz iszap, autógumi és egyéb gumiipari hulladék, műanyag, vegyi raktárak maradványai, lejárt szavatosságú gyógyszerek, útfenntartásból származó hulladékok, talajtisztításból származó hulladékok, papíriszap, kémiai oldószerek, savgyanta, húsliszt, csontliszt és állati zsiradékok

7 - 2 - Az. elviselhető besorolású levegő további szennyezésének engedélyezése önmagában törvénysértő a Kőmyezet védelmének általános szabályairól rendelkező 1995 évi Llll Törv. 1,. (2) bekezdés a./ pontja szerint, mely tiltja a környezet további szennyezését, a jelenlegi környezetszennyezés csökkentését és megelőzését teszi kötelezővé. A Polgári Egyesület a tervezett további légszennyezés engedélyezéséről a Miskolci Megyei Bíróság előtt 11.P / 2oo2 sz.per során szerzett tudomást, a hol dr.szita István szakértő a.szakvéleményében közölte az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által már előzetesen engedélyezett rendkívül megnövelt kibocsátási határértékeket. A kibocsátási határértékek növelését akkor a Környezetvédelmi Felügyelőség a Polgári Egyesülettel nem közölte. Hejőcsabai Polgári Egyesület

8 A Levegő Munkacsoport rövid véleménye a Holcim Hungária Rt.-nek a Hejőcsabai cementgyárban tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének Előzetes Környezeti Hatástanulmányáról. Mint azt már korábbi véleményezésünkben az alternatív tüzelőanyagok klinkerkemencében történő együttégetéséről megírtuk, a technológia hasznos, és bár a cementipar kömyezetszennyezésére nem nyújt megoldást, bizonyos veszélyes hulladékok kezelésére, megsemmisítésre alkalmas. A környezeti hatástanulmány igen alapos, szinte minden részletre kiterjed. A hatástanulmány hiányosságait illetve az egyes részletekkel felmerülő kifogásokat az alábbiakban sorolom föl. A terület élővilágának felmérése nem kellően részletes, de ennek oka lehet, hogy a területen ténylegesen szegényes az élővilág. A tanulmány tévesen állapítja meg, hogy a szén-dioxid kibocsátás lényegesen kevesebb lesz alternatív tüzelőanyagok használata esetén. Nem ismeretes a szállító szalagpályától eredő porszennyezés. (Ez a szennyező forrás eddig is megvolt) Több alternatív tüzelőanyag esetén is felmerülhet magas, illékony nehézfém és _fé!!!_ tartalom (Hg, Cd, Tl, Zn), amely szennyezőként kikerülhet a körriyezetbe. Ezen alapés tüzelőanyagok lehetnek például a savgyanta, a szennyezett talaj stb.. Bizonyos anyagokat pazarlás eltüzelni mert n ersanyagként gazdaságosan hasznosítható. Erre példa a papír és a gumiabroncs őrlemény a gumia kizárólag ledarálva lehet a kemencébe adagolni). A szállításból eredő esetleges kibocsátásokat nem részletezik. A plusz közúti hulladékszállításból eredő gépkocsiforgalom terheli a környezetet. Veszélyes, a kibocsátásokat károsan befolyásoló anyagok (elsősorban nehézfémek) a hulladékokból bármikor a forgókemencébe kerülhetnek. Az évenkénti 2-3 mérés nem elegendő. Javasoljuk, hogy az első évben 10 véletlenszerű ellenőrző mérést végezzena felügyelet a civilek részvételével. Az ellenőrzés terjedjen ki a hulladék összetételének analízisére és az emisszió mérésére is. Egy év kifogástalan működés után elégségesek a törvényben rögzített mérések. A Levegő Munkacsoport em támogatja a hulladékok elégetét, amíg létezik lehetőség az újrafelhasználásra. A szennyező anyagok kibocsátását pedig határérték alatti mennyiségben is környezetetlerhelőnek tartjuk. A cementipar okozta környezetszennyezés hosszú távú megoldására pedig többféle építőipari melléktermék, hulladék, szálló por és magnezit alapanyagú ökocement és a biocement is alkalmas. Kísérletek igazolják, hogy az ökocement előállításakor legalább 80 százalékkal kevesebb C02 képződik, mint a hagyományos cement előállítása esetében.

9 Veszélyes hulladékok, különös tekintettel halogénezett műanyagok ártalmatlanítására és termikus hasznosításra viszont ez a technológia megoldást nyújt. Simon Gergely Kömyezetkémikus, Levegő Munkacsoport

10 Vélemény a hejőcsabai cementgyárban tervezett alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetés ének környezeti hatásvizsgálatáról Az alternatív tüzelőanyagok hasznosítását, amely kb. 40%-ban váltaná ki a hagyományos tüzelőanyagokat, a cég a versenyképesség megtartásával, illetve környezetvédelmi előnyökkel indokolja. A versenyképesség megtartását az a körülmény indokolja, hogy máshol is Európában, már megengedték az alternatív tüzelőanyagok, mondjuk ki, hulladékok, veszélyes hulladékok együttégetését, amely extraprofitot eredményezett a tulajdonosoknak. Ennek az extraprofitnak a forrása a megspórolt hagyományos tüzelőanyag, illetve a hulladékok átvételéért felszámított díj. Attól kezdve, hogy egyetlen cég ezt a jogot megkapta, s extraprofitot realizált, a folyamat dominó elven működi k, másoknak is utol kell érni az élenjárókat". A kérdés ezek után, hogy környezeti szempontból indokolt volt-e, a folyamat elindítása az első engedélyek kiadásával? A hulladékok elégetése azon az elven alapszik, hogy maximálisan használjuk ki azt a környezetszennyezési lehetőséget, amelyet a környezetvéd elmi jogi szabályozás megenged. Mivel, ha a megadott határértékeken belül szennyezünk, akkor szennyezhetjük a környezetet szankciók nélkül. Az együttégetésnél tehát környezetvédelmi szempontból, a nem alternatív tüzelőanyaggal szemben, összességében több környezeti terhelés keletkezik. Éppen ezért a fenti megoldást úgy beállítani, mint a legjobb elérhető technika megvalósulásának eszköze, az embereket félrevezető értelmezés. Ez még akkor is igaz, ha a megoldás azt a látszatot kelti, hogy ő tulajdonképpen a meglévő környezeti problémákra akar választ adni, mintegy segédkezet nyújtani a környezetvédőknek. Nyilvánvalóan nem a cementgyártás feladata, hogy megoldja a rossz környezeti szabályozás miatt fennálló helyzetet, arra un. csővégi megold ást nyújtson, hanem a jogi szabályozás feladata, hogy megoldja a veszélyes hulladékok keletkezésének megakadályozását, mini malizálását. Bár nyílván népszerű az európai megoldásokra hivatkozni, nem kell, hogy mi azokkal szakmai szempontból egyetértsünk. Azon túl, hogy a többletterheléssel együtt járó technikákat nem tudjuk a legjobb elérhető technikaként értelmezni, úgy azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy határértékeket szabnak meg olyan paraméterekre, amelyek hatása összegződve jelenik meg a természetben. Az üvegházhatást fokozó gázok tekintetében jól.tudjuk, hogy 60-70%-os csökkenést kellene elérni globális szinten, s a határértékeket ahhoz a szinthez kellene igazítani, amelyek képesek a környezeti elváltozásokat nem okozó kibocsátási szintet biztosítani. Ugyanez vonatkozik a nehézfémek környezeti kibocsátására is. Adott környezetben nem az időegység alatt kibocsátott ppm értékek a mérvadók, hanem, hogy összességében mennyi nehézfémmel terheljük meg környezetünket. Éppen ezért akkumulációra hajlamos szennyezőket nem lehet eredményesen határértékekkel szabályozni. A javasolt együttégetésrő l környezeti szempontból az a véleményünk, hogy összességében a környezeti terheléseket strukturálja át. A magas hőfokon történő hulladékégetés a szerves szennyezők negatív környezeti hatásait egy másik negatív hatássá kon vertálja, míg azokat elégeti, addig a levegő nitrogénjét oxidálja, s ezáltal terheli a környezetet. Ebben az esetben csupán a környezeti hatások lesznek másfélék, esetleg pillanatnyilag jobban elviselhetők, mert egy közvetlen környezeti fenyegetettséget átalakítottunk egy közvetett fenyegetettségé. A nehézfémek sem vesznek el, csupán más helyen, más formában fognak megjelenni, más elosztásban. Úgy véljük, hogy a klinkerbe beépülő neézfémek (ez a nagyobbik rész) sokáig kikerülnek az anyagforgalomból, hiszen bebetonozzuk őket. Valójában csak más időpontra terheltük át ajelen problémáját, feladatot adtunk a jövő generációinak. A porszemcsék felületén megkötődött nehézfémek (ez a kisebbik rész) azonban már a jelenben is problémákat okozhatnak, elég a szálló por belélegzése. Egy másik nehézfém, a higany, a rendszerben

11 dúsul fel a visszaforgatás során, mivel onnan nem tud kiszabaduln i. Ez akkor okoz problémát, amikor a kemencét tisztítják, vagy majd egyszer hulladékként kezelik azt. A konkrét projekttel kapcsolatban a következő észrevételek megfontolása javasolt: Az együttégetés nagyobb környezeti kockázátot jelent a környezetre és lakosságra nézve a nem alternatív tüzelőanyagokkal szemben. Ennek oka lehet a veszélyes hulladékok szállítása, beadagolása során előálló baleset, vagy a technológiai folyamat vezérlésében bekövetkező hiba. Az üzem történel mi okok miatt túl közel van a lakóterületekhez, amelyek szennyezőanyag imrnissziója, néhány paraméter vonatkozásban, magas értékeket mutat. Ennek a környezetnek a további terhelése nem megengedhető, attól függetlenül, hogy nem a cementgyár az egyedüli előidézője ennek az állapotnak. A tervezett alternatív tüzelőanyagok környezeti mi nősítése a hatástan ulmányban egyenetlen. Számos helyen nem ismerteti azok szennyezőanyag összetételét, illetve erre nem is vállal kozhat, a konkrét hulladékok összetételének ismerete nélkül. Nyil ván mindig az égetésre szánt anyagok konkrét ismeretére van szükség ahhoz, hogy eldönthessük, hogy valóban égethető-e környezeti kockázat nélkül, egy hulladék. Pl. a fáradt kenőolajok nehézfém szennyezettsége, a fahulladékok impregnáló és fedő anyagainak ismerete, stb. A hatástanulmány csak érintőlegesen foglalkozik a végtermék környezeti minősítésével, holott az átalakított szennyező anyagoknak ez a fő befogadója. A cementet, mint végterméket úgy tekinti, mint ártalmatlan anyagot, amely hosszú időre kikerül a környezeti anyagforgalomból. Ez azonban aggályokat vet fel a gyártás utáni porterhelésse l és a távlati jövő környezeti kockázataiva l kapcsolatban. Az alkalmazott technikával kapcsolatos hatások valószínűsítése modelleken, illetve már működő égetőkkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokból következik, s az ideális állapotot mutatja be. A valóságban a kikísérletezett betét összetételének állandósága és a technológiai folyamat hibamentes kézbentartása biztosíthatn á az alacsony kockázatot. Ám a hulladékok összetételének állandó változása állandó kísérleti helyszínné minősíti az égetőt, ahol a környezeti kibocsátások állandósága éppen ezért nem is biztosítható.ez fokozott kockázatokat jelent a határértékek túllépésében. Ezt a kockázatot nem tudja ellenőrizni a hatásvizsgálat által jav asolt háromhavonkénti mérés. összefoglalva, az együttégetésrő l az a véleményünk, hogy az extraprofit realizálása érdekében, a környezeti szabályozás által megengedett környezetterhelés maximális kihasználásával ' növeli az összes környezeti terhelést, s nagyobb környezeti kockázatokat, vállal, mint a nem alternatív tüzelőanyagok esetében. Ugy is mondhatjuk, hogy a folyamat tervezhető úgy, hogy az jogilag megengedhető legyen, ám attól az még etikátlan a környezettel, az emberrel szemben. Miskolc, Dr. Gyulai Iván Ökológus, Ökológiai Intézet

12 A Ökológiai Intézet A fa pít\'c Ím:,.N vilvá11ossá1;iwl a kömvezetért" 1>rogrm11ia keretl;hen a-:. ipari ii<.emek látogatcí ssoro wtcíban N-emré ibrn ciril C. 'i()fjortokkat t"' ' ;' t ".1 't". J 1 J 1 'Jni a-, (. ) K 1- r,11,; "r : cr i lmti:c: látogatást tett a Holcim Rt. Hejőcsabai Gyárában. A találkozó alkalnuíval a c:ii it' /.:i)mve;.etvt!d /Jk. s-;.akértlfk, helvi lakosok betekintettek a gyár mííködésébe és informálódwk a gyár alternatív tiizelőanyag hasznosítási terveiről. A gyárlá togatás során szerzett tapasztalatairól'._illetve az AFR anyagok használatának jelentőségéről kérdeztiik F. Nag r Zsuzsannát, az Okológiai Intézet környezeti tanácsadóját. Véleménye szerint ökológiai szempontból mi ajelentő sége az alternatív tiizelóémyagok cementipari hasznosításának? A kérdésben nem vagyok jártas, s éppen az a dolgom, hogy az ezzel kapcsolatos eltérő véleményeket minél többen megismerhessék az érdeklődők. Egyik nézet szerint az alternat ív tüzelőanyagok kli n kerkemencében történő együ ttégetése hasznos, és bár a cement ipar környezetszennyezésére nem nyújt megoldást, bizonyos veszélyes hull adékok kezelésére, megsemmisítésre alkal mas. Van egy másik nézet, melyet Alapítványu nk vezetése is képvisel, mely szerint a valódi környezeti problémákra nem hoz megoldást, a veszélyes hulladékok a cementi pari hasznosítás során más formában jelentenek kockázatot. A technológia alkal mazása még túl rövid idejű, nem ismerjük a teljes körű kockázati tényezőket. A javasol t együttégetés ugyanis környezeti szempontból összességében a környezet i terheléseket strukturálja át. A magas hőfokon történő hulladékégetés a szer\'es szennyezők negatív környezet i hatásait egy másik negatív hatássá kon vertálja, míg azokat eléget i, add ig a levegő nitrogénjét oxidálja, s ezáltal terheli a környezetet. Ebben az esetben csupán a környezeti hatások lesznek másfélék, esetleg pillanatnyilag jobban elvisel hetők, mert egy közvetlen környezeti fenyegetettséget átalakítottu nk egy közvetett fenyegetenségé. A nehézfémek sem vesznek el, csupán más helyen, más formában fognak megjelen ni, más elosztásban. Úgy véljük, hogy a klinkerbe beépülő nehézfémek (ez a nagyobbi k rész) sokáig kikerül nek az anyagforgalomból, hiszen bebetonozzuk őket. Valójában csak más időpon tra terhel tük át a jelen problémáját, feladatot adtunk a jövő generációinak. A porszemcsék felü letén megkötődött nehézfémek (ez a kisebbi k rész) azonban már a jelenben is problémákat okozhatnak, elég a szál ló por belélegzése. Egy másik nehézfém, a higany, a rendszerben dc1sul fel a visszaforgatás során, mivel onnan nem tud kiszabadul ni. Ez akkor okoz problémát, amikor a kemencét tiszt ítják, vagy majd egyszer hu lladékkén t kezelik azt. Mit gondol, felk észült-e a lzejó'csabai gyár az ilyenjellegí í tevékenységre? A versenyképesség megtartását az a körülmény indokolja, hogy máshol is Európábán, már megengedték az alternatív tüzelőanyagok, mondjuk ki, hulladékok, veszélyes hulladékok együttégetését, amely extraprofitot eredményezett a tulajdonosoknak. Ennek az extraprofitnak a forrása a megspórolt hagyományos tüzelőanyag, illetve a hulladékok átvételéért felszámított díj. Attól kezdve, hogy egyetlen cég ezt a jogot megkapta, s extraprofitot re:ilizált, a folyamat dominó elven müködik, másoknak is utol kell érni az élenjárókat". Jelenleg a Holci m Rt. Hejőcsabai Cementgyára is erre törekszik, oly m.értékben, melyet jelenlegi \'ersenypozíciói lehetővé tesznek. A látogatás során az új zsákos szíírőt és afolyamatos emisszió mérő berendezést is megtekintették. A nagy értékííberuházásoknak milyenjelentó 'sége van a lakosság számára? Amennyi ben a berendezések, s a kontrollt biztosító monitoring rendszer információi folyamatosan hozzáférhetők a I:ikosság számára, s valamennyi k i bocsáté1si ronton m üköcl nek, öröm tel inek mondható n változüs. Az azonban nem megnyugtató, hogy a re ndszer

13 felmelegedési fázisában rendszeresnek mondhatók a határérték túllépések, mint ezt a látogatás során a ni trogénoxid esetében tapasztal tu k. Véleménye szerint hogy an lehetne a lakosságot még inkább bevonni a gyár terveibe, meggyőzni óket a biztonságos iizemeltetésró1? A környékbeli és a miskolci embereknek joga van folyamatosan tájékozódniuk az őket érő környezeti hatásokról, de nem gondolom, hogy attól, hogy több i nformációhoz jutnak, meggyőzhetőek arról, hogy egyöntetűen támogassák a gyár elképzelései e. Szerin tem feloldhatat lan ellentétet jelent, hogy a cementgyár közvetlen közelében hibás várospoli ti kai döntéssorozac eredményeként lakótelepeket és családi házas övezeteket engedélyeztek építeni a múl tban és közel múltban. A gyár célja a versenyképes termelés, a lakosság célja a nyugodt és egészséges otthon megteremtése... A gyár törekedhet, s törekednie is kell lépéseinek elfogadtatására, de egy ipari üzem mindenütt kockázatot jelent, esetünkben nemcsak környezeti, de biztonsági szempontból is. Véleményem szeri nt minden eszközt (további környezetszennyezést csökkentő műszaki beavatkozások, rendszeres és egzakt tájékoztatók megjelentetése, nyíl t látogatások szervezése. éves környezetvédel mi jelentés kiadása, önkéntes megállapodással) fel kellene használnia. de bizonyos, hogy akkor sem tud mi ndenkit meggyőzn i arról, hogy örülni kellene egy ipari üzem jelenlétének Hejőcsabán.

14 Lakossági fórum 2003.február Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete, Miskolc, Mész u. 1. Téma: A Holcim Hungária Rt. hejőcsabai cemeotgyárában tervezett alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencébeo történő együttégetése A lakossági fórumot Nyu lászi Istvármé hejőcsabai önkormányzati képviselő hívta össze. A kérdésekr válaszolt: Dr. Dobos Imre (a hejőcsabai cementgyár igazgatója) Leskó Gábor (kömyezetmérnök,áfr igazgatóhelyettes) Csőke Barnabás (Miskolci Egyetem) Reiniger Róbert (Deloitte & Touche Rt.) Moderátor: Tolnai Attila (újságíró) Érdeklődők száma: kb. 300 fő. A fórum a tervezett együttégetésről szóló kb. l 0 perces film vetítésével kezdődött. Majd Leskó Gábor tartott rövid előadást. Az általuk működtetni kívánt technológiát környezetbarátnak és biztonságosnak" nevezte. Tiltakozott a felvetés ellen, hogy a cementgyár ezután veszélyes hulladékégetőként üzemelne; mint mondta, egészen más jogi kategóriáról van szó. A tevékenységet a fenntartható fejlődés megvalósításának eszközeként" jellemezte. Véleménye szerint a hagyományos cementgyártáshoz képest nem fog megnőni a környezetterhelés, és nem juthat be a gyárba semmi olyan hulladék, amely azt megnövelné. Külföldről nem akarnak behozni hulladékot. A továbbiakban a lakosok (elsőként a hejőcsabaiak) kérdéseket intézhettek a szakértőkhöz. A felszólalók kifogásolták az esetleges sllvgxanta használat lehetőségét, a n hézfém kibocsátást. Romlik a mű,!!!_ak állapota, a házak értéke csökken, kevés a védőtávolság (300 m). Olyan nagy a szén-monoxid kibocsátás, hogy a műszerek már nem is bírják mérni. Megnő a légúti és rákos megbetegedések száma. A válaszokból kiderült, hogy savgyantát csak abban az esetben jöhetne szóba, ha előtte a megfelelő előkezelésen átesett. Nem savgyantát, hanem egy előkészített tüzelőanyagot használnának, amelynek része a savgyanta. A védőtávolság információik szerint 1OOO m, ennek megfelelnek. A szén-monoxid kibocsátás azért nem mérhető, mert nincs is. Mint minden ipari tevékenység, a cementgyártás is környezeti terhelést jelent. A V:ilfalat minél inkább csökkenteni akarja ezt. Az együttégetés környezetvédelmi haszna szerintük abban állna, hogy csökkenne a hulladékmennyiség, és megmaradnának a kiváltott természeti erőforrások. Miskolcnak nagy lökést adhat abban, hogy megvalósuljon a szelektív hu tés.-x-város kommunális hulladék problém áján tudnának így egylücsit enyhíteni. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány álláspontja az ügyben: Az Ökológiai Intézet Alapítványt számos esetben keresték meg hejőcsabai lakosok, aggodalmuknak adva hangot. Intézetünk megkapta a Polgármesteri Hivataltól a Holcim előzetes környezeti hatástanulmányát, melyet a Deloitte & Touche Rt. készített el. Elküldtük Budapestre, a Levegő Munkacsoportnak, ahol Simon Gergely, környezetkémikus véleményezte. Feltárta a hatástanulmány hiányosságait és kifogásolható

15 részeit, ám a vegen tett egy olyan megjegyzést, amely ellentmondani látszik korábbi észrevételeinek. Idézem: Veszélyes hulladékok, különös tekintettel halogénezett műanyagok ártalmatlanítására és termikus hasznosítására viszont ez a technológia megoldást nyújt." Mivel intézetünk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, és egyébként sem tartja az együttégetést a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethetőnek, szakértőnk, dr. Gyulai Iván, ökológus, elkészítette az Ökológiai Intézet Alapítvány álláspontját képviselő szakértői véleményt. Ennek összegzésében megállapítja, hogy az együttégetés az extraprofit realizálása érdekében, a körn ezeti szabályozás által megengedett környezetterheles maximális kihasználásával, növeli az összes környezeti terhelést, s nagyobb örnyezeti kockázatokat vállal, mint a né'm alternatív tüzelőanyagok esetében. Úgy is mondhatjuk, hogy a folyamat tervezhető úgy, hogy jogilag megengedhető legyen, ám attól az még etikátlan a környezettel, az emberrel szemben."

16 .- ügyiratszám: /2003. Válaszában szíveskedjen iktatószámunkra hivatkozni. Elöadó: Tóth Sándor/ Mecserné dr.kocsis Ildikó ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KORNYEZETVÉDE LMI FELÜGYELŐSÉG mint 1. fokú hatóság Miskolc, Mindszent tér 4. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf.:379. Telefon: (46) Tárgy: HOLCIM Hungária Cementipari Rt.(Miskolc) részére hulladék kfinkerégetö kemencében torténö keze.1.ésl. kísértetének engedélyezése Hív.sz::- Előadója: Melléklet Telefax: (46) Miskolc, szeptember 5. Magyar Államkincstár: Ügyfélfogadás: Hétfő: 8-12 ó. Kedd: 8-12 ó. Szerda: 8-12, ó. P é n t e k e n a z ü g y f é lf o g ad á s s zün e t e l. Csütörtök: óra H A T Á R O Z A T 1. A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. ( 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. telephelye: 3501 Miskolc, Fogarasi út 6., KSH azonosító száma: )) kérelmének részben helyt adok és részére a Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6. szám 41594/2 hrsz alatti telephelyén hulladékok cementgyári klinkerégető forgókemencében történő kísérleti kezelését az alábbi feltételek betartása mellett - II. Előírásaink: engedélyezem. 1. Az engedély alapján kezelhető hulladékok köre: Í EWC kód 1 Me evezés Adagolás Üzemidő Mennyiség Beadagolás Beadagolás 1 (t/h) (nap) (t) helve módia 1! Gumi 0,5-3, Max. 6 Max. 432 Kemence Zárt, kettős j \ i beömlés zsiliprendsze \ : 1 ren keresztül, Műanyag- és 0,5-3 Max. 3 Max. 216 Főégő Zárt, papírhulladék automatikus rendszeren keresztül l 1 l i! i [ ! 1 _J..-_, -

17 Szennyvízisza 0,5-3 Max. 3 Max. 216 Főégő Zárt, p automatikus rendszeren f'l fv'j. r\ keresztül d zennyezett 0,5-3 Max. 3 Max. 216 Föégö Zárt, o 1 (pl. olajjal) fa- automatikus \ műanya rendszeren * keresztül / 02, z 0,5-2 Max. 40 Max Főégő Zárt, csont- 1áCé-$) 1 automatikus V' ;> őrlemény rendszeren! - i ft:lúsliszty 1 keresztül Biomassza 0,5-3 Max. 3 Max. 216 Föégö 1 Zárt, automatikus rendszeren l 1 i 1 1! keresztül CaCO.j Max. 2 Max.480 1Nyersanyag 1Zárt, mésziszap.szállítószal 1 automatikus (alternatív l ag 1 rendszeren i nyersanyaa) j keresztül - 2. A hulladékoknak a kezelés helyszínére történő szállítása a Környezet- és Természetvédel mi Főfelügyelőség engedélyének megfelelően, ill. a hatályos vonatkozó jogszabályok előírásai szerint végezhető. 3. A kezelésre átvett hulladékok mennyiségét az átvétel helyén mérlegeléssel kell megállapítani. 4. A kezelésre átvett hulladékok gyűjtését a kezelés megkezdéséig külső környezeti hatásoktól (pl.: csapadék) védelmet biztosító, illetéktelenek hozzáférését megakadályozó, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.. 5. Kezelés (hasznosítás) helye: HOLCIM Hungária Cementipari Rt. Miskolc Fogarasi út 6. sz. alatti telephelyén, a meglévő II. számú klinkerégető kemencében, szénpor és petrolkoksz tüzelés mellett. 6. Kezelés kódja: R 1 7. Kezelés módja: klinkerégetö kemencében energetikai célú hasznosítás. 8. Az engedély alapján végzett tevékenységeknek környezetvédelmi szempontból a kezelés elősegítését, valamint biztonságosságának növelését kell szolgálnia. Ennek érdekében az alábbiak szerint kell eljárni:

18 3 - A hulladékok be'._adagolása csak a kemence normál üzemviteli állapotában kezdhető meg. - - A kezelésre kizárólag Magyarországon keletkezett hulladékok használhatók fel. - A kísérleti égetés során /p" 010 j fü szennyezőforrás emissziója nem lépheti túl technológiai kibocsátási árértékeket. vp;.-.., e.. 1 A folyamatosan mérendő légszennyezőanyag -kibocsátásainak meg kell felelni az alábbi összkibocsátási és félórás határértékeknek: Félórás átla t L-..M szén- 1 1o : 20 '-- -""---' ' A nem folyamatosan mért légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek: 1 Cd+TI 0,05 mg/m 3 HQ 0,05 mo/m 3 1 Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni +V 0,5 mo/m 3 l 3 Dioxinok és furának 0,1 no/m I - Folyamatosan mérni és rögzíteni kell a következő működési paramétereket: hőmérséklet a tűztérben, a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és_yízg_qzja.rtalma_ - A félórás átlagértékek, illetve a éz ek, a dioxinok és furánok mintavételi időszak alatt mért átlagértékeinek egyj errdépbetltúl.:a megadott kibocsátási natarérfékeket. -- A kibocsátási átértékeket 10%_oxigéo lartalmú. fizikai norrn,ál-- állatú füstgázra vonatkoztatva kell számítani. - A hulladékok égetése esetén biztosítani kell, hogy a tűztérben, ill. a hőcserélőben a füstgáz legalább 2 másodpercig tartózkodjon és a kimenő füstgáz legalább 6% oxigént tartalmazzon. - A folyamatos üzemű füstgáz emisszió-méröműszerekhez olyan adatgyűjtő és tároló rendszerrel kell rendelkezni, amely alkalmas a mérési adatok tárolására, visszakeresésére (archiválás) és védelme van az adatok illetéktelenek manipulálása ellen. - A kezelési kísérlet során legalább hat alkalommal akkreditált laboratóriummal ellenőrző emisszió-mérést geztetni a k1bocsátasok és a mérörendszer ellenőrzése céljából. Az emisszió-méréseket a gumi, szennyvíziszap, szennyezett fa és műanyag, gumi+műanyag- és papírhulladékok...m. aximális mennyiségénél kell elvégezni...l l l i

19 4 - Az. állati- és csontörlemény kísérleti égetésénél két alkalommal kell emissziót mérni. Az elsőt az 500 kg/h mennyiségű adagolás mellett a hulladék stabil üzemmenete során. A másodikat pedig a maximális hulladékadagolás mellett. (2 t/h) - A füstgáz nehézfém, dioxin és furán kibocsátását a kísérlet során a következő hulladéktípusok felhasználásánál ülőn-külön meg kell méret i: -gumi, a szennyvíziszap, C!_ szennyezett fa.> és műanyag, a gumi + műanyag- és papírhulladék esetében, valamint a húsliszt előző előírásban me határozott két adagolása mellett. - A folyamatos mérőberendezés meghibásodása, illetve üzemzavar esetén a normál működési körülmények visszaállásáíg a hulladék adagolása tilos! - A félórás kibocsátási határértékek túllépése esetén az égetőegységben az égést megszakítás nélkül 4 óránál tovább folytatni tilos! A kísérlet alatt az ilyen körülmények között végzett üzemelések összesített ideje nem haladhatja meg a 16 órát. - A rendeletben előírt folyamatosan mért légszennyező anyagok esetleges határérték túllépése esetén az üzemeltető 12 órán belül köteles tájékoztatni Felügyelőségünket a túllépésről. - A P10-es forrás kibocsátásának összes szilárdanyag tartalma semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a félórás átlagában a 150 mg/m 3 értéket. - Az érvényes napi átlagértékek képzéséhez az adott naphoz tartozó legfeljebb 5 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra működési vagy a folyamatos mérési rendszer karbantartása miatt, illetve legfeljebb 6 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra, kalibrálás miatt. 9. A kezelési kísérletről üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmaznia kell: - az elégetett szénpor és petrolkoksz mennyisége (Uh); - a kemencébe feladott nyersliszt mennyisége (Uh); - beadagolt hulladékok fajtánkénti mennyiség (Uh); égéslevegő mennyiség (m 3 /h), - működési paraméterek: hőmérséklet a tűztérben. a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgőz tartalma. - klinker hőmérsékletek óránkénti leolvasással; - hőcserélő hőmérsék letei óránkénti leolvasással ; - az üzemállapot /malommal, ill. malom nélkül/ változások időpontjait; - az elektrofilter üzemviteli adatait; - CO -védelem miatti leállások száma, ideje; - az elvégzett lényeges javító/karbantartó munkákat, - üzemzavar-elhárítást. 1o.A kezelést végzőket minden esetben írásbeli utasításokkal kell ellátni a kezelésre átvett veszélyes hulladékra vonatkozóan. különös tekintettel a műszaki és személyi védelem valamennyi lehetőségére, továbbá a havária esetén szükséges teendőkre. 11.A kezelés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul köteles gondoskodni. A beköetkezett. hváriáól. i - környezetvédelmi szempontból rendkívüli eseményről, valamint a tett intezkedesekrol azonnal értesíteni kell Felügyelöségünket.

20 5 12.A kezelési kísérlet során a 155/1998. sz. határozat szerinti zajkibocsátási határértékek betartandók. 13.Mind a kezelés, mind az ezt kiegészítő tevékenységek során képződő veszélyes hulladékoknak környezetszennyezést kizáró gyűjtésérő l, kezeléséről az engedélyes köteles gondoskodni. A kísérleti kezelés során nem hasznosított hulladékokat és veszélyes hulladékokat - azok kezelésére feljogosított szervezetnek - a kezelési kisérlet befejezését követő 30 napon belülát kell adni. 14.Az átvételről, kezelésről vezetett dokumentumoknak, bizonylatoknak ki kell elégíteni a hatályos vonatkozó jogszabályok elöírásait. 15. A kezelési kísérletről összefoglaló zárójelentést kell készíteni, amelyet a kísérlet befejezését követően 30 napon belül be kell nyújtani jóváhagyásra Felügyelőségünknek. Az összefoglaló zárójelentésnek tartalmaznia kell: - a kísérletek 1,efolytatása céljából átvett hulladékok fajtánkénti mennyíségeit, az átadás időpontját, az átvétel előtt végzett vizsgálatok eredményeit; az átvett hulladékok beszállítóinak és átadójának nevét, címét; az elégetett hulladékok összetételét, fajtánkénti - óránkénti és kísérleti szakaszonkénti -mennyiségeit; az elégetett hulladékok fűtőértékét; - a kísérlet során nem kezelt hulladékok fajtánkénti mennyiségeit (csatolni kell ezen hulladékok kezelését végző szervezet átvételibizonylatait); - az emisszió és immisszió mérések eredményeit; - az egyéb, engedélyben előírt paramétereket; - az üzemviteli adatokat: - a mérési eredmények kiértékelését; - igazolni kell a 3/2002. (II. 22.) KöM rendeletben előírt feltételek, előírások teljesülését; - vizsgálni kell, hogy a hulladékok energetikai hasznosításával milyen mértékben változik a környezet terhelése és a technológia. - fentieken túlmenően mérésekkel kell igazolni, hogy a kezelési kísérlet lefolytatása alatt előállított késztermék tulajdonságai, felhasználhatósága megfelel a vonatkozó elöírásoknak. 16. A kísérleti kezelés megkezdéséről és várható befejezésének időpontjáról legalább 14 nappal megelőzően Felügyelöségünket és az ÁNTSZ BAZ Megyei Intézetét írásban tájékoztatni kell. 17. A kísérlet első 30 napja után összefoglaló jelentést kell küldeni Felügyelőségünknek a kísérlet addigi tapasztalatairól, eredményeiről. Ill. Az ÁNTSZ BAZ Megyei Intézetének (Miskolc} előírásai: 1. A rövid idejű üzemi kísérlet lefolytatását és engedélyezését szükségesnek és indokoltnak tartjuk. A lakott terület közelsége miatt nem a kért 112 napig, hanem maximum összesen 60 napig végezhetö az ellenőrzött körülmények között tartandó kísérlet.