Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület július 22-i rendkívüli ülésére

Átírás

1 Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere 186/2010.(VII.22.) sz. előterjesztés E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület július 22-i rendkívüli ülésére Tárgy: Javaslat a Helyi Építési Szabályzattal összefüggő állásfoglalás kiadására Készítette: Ellenőrizte: Látta: Tárgyalja: Massányi Katalin főépítész Dr. Papp Judit törvényességi ellenőr Dr. Molnár Éva jegyző Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Az előterjesztés nyílt ülésen tárgyalandó. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű szavazattöbbség szükséges.

2 Tárgy: E L Ő T E R J E S Z T É S Javaslat a Helyi Építési Szabályzattal összefüggő állásfoglalás kiadására Tisztelt Képviselő-testület! A helyi építési szabályzat módosításának folyamata során felmerül néhány olyan kérdés, melyek ügyében a Képviselő-testület állásfoglalása szükséges a végleges dokumentáció kiadását megelőzően. Ezek a kérdések részben az időközben megtartott lakossági fórumon, részben képviselői és lakossági észrevételeknek köszönhetően vetődtek föl. I. téma: Kisajátításra tervezett területek A hatályos szabályozási terven egyes területeken szerepel a kisajátításra tervezett terület megjelölés, mely megjelölés a tervezett dokumentációban változatlan formában fel van tüntetve. Kovács Attila képviselő úr azonban jelezte, hogy a Szentistvántelepi Iskola közvetlen szomszédságában található területek esetében a tulajdonosok kérését tolmácsolva kéri a fenti jelölés megszüntetését, mivel az önkormányzat öt éve nem sajátította ki a jelölt területeket, és jelenleg sincs tervben a kisajátítás. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 2. Ingatlant kisajátítani a 3. szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges: ( ) d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése;( ) 3. (1) Kisajátításnak akkor van helye, ha ( )c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna, és d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják ( ) A törvény értelmében a 2. szerinti közérdekű célokra lehetséges kisajátítani ingatlant, a 3. szerinti feltételekkel, vagyis a kisajátítás lehetőségét nem a tervlap keletkezteti, hanem a 3. -ban meghatározott jogi helyzet előfordulása. A 2002-es szabályozási terven még elővásárlási joggal érintett terület -ként volt feltüntetve a szabályozási terven a kérdéses terület, a 2006-os módosítás során azonban egyrészt a terület ki lett bővítve több ingatlanra is, és a elővásárlási joggal érintett helyett a kisajátítható terület megjelölés került rá. Dr. Viszlói Tamás ügyvéd Úr az alábbi véleményt adta a kérdésről: 2

3 A kisajátítási eljárás megindításához a 2007 évi CXXIII. tv. 24. /5/ bekezdés szerinti mellékleteket kell csatolni. A kisajátítási cél megvalósításához szükséges ingatlanokra nem feltétlen szükséges a terület tervlapon való jelölése, azonban a közérdekű cél megvalósításához a kellő bizonyítékokat rendelkezésre kell bocsátani évi CXXIII. tv. 24. (5) A kisajátítási kérelemhez - a 24/A. szerinti eltéréssel - mellékelni kell: a) külön jogszabály rendelkezése alapján - a kisajátítási tervet öt példányban; b) a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak; c) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) 30. -ának (4) bekezdése szerinti és a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 7. -ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll; d) a kisajátítás céljának megfelelően az illetékes hatóságnak a 7. szerinti engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve a 7. (1) bekezdés utolsó mondata szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság határozatát; e) kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélyköteles tevékenység esetén létesítő okiratát; f) Javasolt tehát a szabályozási tervről a kisajátításra tervezett területek jelölés levétele, javasolt azonban elővásárlási jog feltüntetése, mely nem sérti a tulajdonosok érdekeit, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy amennyiben szükséges, adott esetben az önkormányzat megvásárolhassa az ingatlanokat. Melléklet: - kivonat a 2002-ben, és 2006-ban hatályos szabályozási tervekből:

4 A 2002-es szabályozási terven még elővásárlási joggal érintett terület 2006-ban nagyobb területre kiterjedő kisajátítható terület lett. A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem elő, melyek egymást kizárják: 1. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a szabályozási tervről a kisajátításra tervezett területek jelölést vegye le a tervező, helyette elővásárlási joggal érintett terület határa jelölés szerepeljen a 891, 885, 889/1, 889/2 hrsz.-ú esetében. 2. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a szabályozási tervről a kisajátításra tervezett területek jelölést vegye le a tervező a 891, 885, 889/1, 889/2 hrsz.-ú esetében. II. téma: Ciklámen utcai zöldfelület A Mályva és a Ciklámen utcák sarkánál található 1294/6 hrsz.-ú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan az egykori szennyvízátemelő elbontását követően jelenleg beépítetlen zöldfelület. A hatályos szabályozási terv a fenti ingatlanra Z-Kp, vagyis közpark övezetet jelöl. Felmerült a fenti ingatlan lakóterületi átsorolásának lehetősége, mivel a közelében jelenleg is működik közpark a Béke sétányon, és a Lenfonó területén több, nagyobb területű tervezett közpark is szerepel a szabályozási tervben. Az egykori szennyvíztisztító elbontása révén már korábban felmerült a kérdés, hogy a terület mi módon legyen hasznosítva október 8-án lakossági fórumot tartottunk, melyről a közvetlen szomszédok írásban, a környéken lakók hirdetményi úton értesültek. 13 lakó jelent meg a fórumon, ahol az a többségi akarat fogalmazódott meg, hogy a terület parkként való hasznosítása kívánatos. A szennyvíztisztító bontására a múlt évben közel 6M Ft-ot fordított az önkormányzat, a park létesítése, és későbbi fenntartása további terheket ró az 4

5 önkormányzatra, míg lakóterületté történő átminősítése esetén a terület értékesíthető, így nem csak a további költségektől kímélné meg az önkormányzat költségvetését, hanem bevételhez juttathatná azt. Melléklet: - kivonat a hatályos és a tervezett szabályozási tervekből: hatályos tervezett A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 1294/6 hrsz.-ú ingatlan a tervezett szabályozási terven kapjon lakóterületi besorolást, Lke-I-1 övezeti paraméterekkel, a véleményezésre elkészült dokumentációban szereplő módon. III. téma: Árvízvédelmi gát nyomvonala A Duna parti területekre vonatkozó javaslatok kapcsán június 28.-án megtartott lakossági fórumon a lakók részéről elhangzott az a követelés, miszerint az árvízvédelmi gát nyomvonala ne kerüljön közelebb a Dunához a bányató környékén, a lakók nem értenek egyet a szabályozási terven jelölt gátnyomvonal módosítására vonatkozó javaslattal. A hatályos szabályozási terv a bányató és a Duna között meglévő, kedvezőtlen, tört vonalvezetésű árvízvédelmi gát kiegyenesítését és jogi telekhatárra helyezését irányozza elő. A gát ezen szakasza kedvezőtlen állapotú, felújítása időszerű lenne. Amikor a gát felújítására sor kerül, akkor a nyomvonal korrekciója is megtörténhet. 5

6 A szabályozási terv módosítása során tervező a gát ezen szakaszának további korrekcióját javasolja úgy, hogy a Duna felé tolva egyenesebb vonalvezetést tervez, ami által a bányató körül szélesebb sáv alakulhat ki, és a gát jelenlegi, többször tört vonalvezetése helyett valamivel áramvonalasabb kialakítású lehetne. A gát Duna felé történő áthelyezése azonban a nagyvízi meder csökkenését eredményezi. A rendelettervezetet az Építési törvényben foglaltak szerint véleményezésre megküldtük többek között a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságnak is, akik kifogásolhatják azt, amennyiben úgy ítélik meg, hogy árvízvédelmi, vagy egyéb vízügyi szempontból nem megfelelő. Melléklet: - kivonat a hatályos és a tervezett szabályozási tervekből: hatályos tervezett A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem elő, melyek egymást kizárják: 1. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a gát tervezett nyomvonala a hatályos szabályozási terven feltüntetett módon szerepeljen a szabályozási terven. 6

7 2. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a gát tervezett nyomvonala a tervezett szabályozási terven feltüntetett módon szerepeljen a szabályozási terven. IV. téma: feltöltések problematikája a Dunaparti területeken Szintén a Duna parti területeket érintő lakossági fórumon hangzott el a lakók részéről az a követelés, miszerint nem megengedhető az épületek körüli további feltöltések kötelező kialakítása, az új épületeket lábakra szükséges állítani, hogy az árvíz levezetését ne akadályozzák, és ne szorítsanak ki ez által több vizet a mederből. A Duna parti, hullámtérben lévő területekre vonatkozó jelenleg hatályos előírások a HÉSZ-ben: 9. (10)Azokon a hagyományosan kialakult beépítésre szánt területeken ahol a telkek terepszintje a mértékadó árvízszint alá esik és árvízvédelmi gáttal nem bevédettek, emberi tartózkodásra szolgáló épületek teherhordó szerkezetét árvízbiztosan kell megépíteni, mely feltétel teljesülését az engedélyezési tervhez csatolt tartószerkezeti számítással kell igazolni. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek padlószintjét legalább 30 cm-el a mértékadó árvízszint fölé kell emelni. A mértékadó árvízszint alá huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlóvonala nem, csak mellékhelyiség, kiszolgáló helyiség padlóvonala kerülhet (8)Árterületen az emberi tartózkodásra szolgáló épületeket árvízbiztosan, statikailag méretezetten kell megépíteni. Az épületek körüli járdaszint vonalát legalább Bf. 104,0 m, legfeljebb Bf. 104,5 m magasságra kell megépíteni. Az előbbiek miatt esetlegesen szükséges töltést a telekhatártól 6:4 arányú rézsűvel kell kialakítani, biztosítva a felszíni csapadékvíz levezetését is. (9)Az árterületen a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek padlószintjének magassága legalább Bf. 104,5 m legyen. (10)Az ingatlanok felszínét úgy kell kialakítani, hogy azokról az árvíz le tudjon folyni és belvíz ne keletkezzék. (11)A kötelezően előírt építménymagasságokat a járdaszinttől kell mérni. 7

8 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) a Balti tengerszint feletti (mbf) 104,58 m. Fentiek alapján jelenleg kötelező feltöltést létesíteni a tervezett épület járda vonaláig, hogy a padlószint a mértékadó árvízszint fölé kerüljön. A hatályos HÉSZ szerinti maximális építménymagasság 4,5 méter a hullámtérben lévő üdülőövezetekben, mely a (feltöltéssel) kialakított járda szintjétől számítandó. Az 1997-ben készített szabályozási terv a Duna part felső területre tartalmaz geodéziai felmérést. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az üdülőterületek mbf magassága 102,4 103,6 között változik, jellemzően a 103-as érték közelében van inkább. Ez azt jelenti, hogy az új épületekhez, a hatályos előírások betartásával, jellemzően legfeljebb 1,0 1,5 méteres feltöltés készül. A kialakított rézsű nem akadályozza az árvíz levezetését, azonban vizet a feltöltés (még ha kis mennyiségben is, de kiszorít a Duna medréből). Amennyiben megváltozik ez az előírás, és az épületek csak lábakra helyezhetők, az épületek járdaszintjét, bejárati teraszának szintjét, továbbra is Bmf 104,0 104,5 között tartva, az épületek lábai között búvótér (alacsony 1-1,5 méter magas terület a lábak között) alakul ki, ami gyakorlatilag semmire sem használható, valamint az ár elvonulása után nehezen tisztítható. Amennyiben a HÉSZ a feltöltések helyett kötelezően előírja a lábakra állított épületek létesítését a hullámtérben, úgy egyrészt szükségesnek tartjuk azt a kikötést, miszerint legalább 1,7m-es belmagasságú tereket kell kialakítani a lábak közötti térben, hogy az ideiglenes tárolóként használható, illetve tisztítható legyen. Ebben az esetben a használati szint padlóvonala hozzávetőlegesen a terepszinthez képest minimum 2,0 m-rel lesz magasabban. Ezért vagy szükségessé válik olyan előírás alkalmazása, mely az építménymagasság számítást nem a terepszinthez, hanem vagy a MÁSZ-hoz, vagy az épület padlószintjéhez képest számítja. Mindkét eset a jelenlegi beépítésnél magasabb épületeket fog eredményezni, hiszen a terepviszonyokból és a MÁSZ-ból adódóan a jelenlegihez képest magasabb szintre fognak kerülni a használati szintek, hogy ne alakulhasson ki használhatatlan búvótér. Az építménymagasságok további csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a Luppaszigeti beépítéshez hasonlóan legyen megengedett lapostetős épületek kialakítása is. A 193/2009 (IX.15.) Korm rendelet 5. számú melléklete szerint az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában, amennyiben az építési tevékenységre parti sávban, vagy nagyvízi mederben kerül sor, úgy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatóságként közreműködik az eljárásban. A korábbi években lefolytatott építési engedélyezési eljárások esetében a felügyelőség nem kifogásolta a feltöltéseket. A rendelettervezetet az Építési törvényben foglaltak szerint véleményezésre megküldtük többek között a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságnak is, akik kifogásolhatják azt, amennyiben úgy ítélik meg, hogy árvízvédelmi, vagy egyéb vízügyi szempontból nem megfelelő. 8

9 A lábakra állított épületek esetében aggályos, hogy a használati szint alatt kialakuló búvóteret az épület tulajdonosai később beépítik, ami szintén csökkenti a levonuló árvíz terét. Mellékletek: - Kivonat a jelenleg hatályos, 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletből - hullámterekre vonatkozó előírások: 5. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. - Idézet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség c. honlapjáról: A 21/ (I.31.) Kormányrendelet (azaz a nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról) alkalmazásával kapcsolatban az alábbi megállapításokat tehetjük. ( ) 2. / Beépítések témaköre Az un évi hullámtéri rendelet előtt az építési engedélyekhez adott vízügyi szakhatósági állásfoglalásokban az évi IV. tv. 24. alapján a 9

10 kikötésekben szerepelt, hogy a lakóterek padlószintje az aktuális MÁSZ fölé emelkedjen! Az akkori jogalkalmazói gyakorlat a kritikus szűkületeket nem számítva nem akadályozta az ún. hullámtéri lábas beépítéseket (gyakori a Tisza folyó mentén), ezek az árvízi lefolyási viszonyokat számottevően nem befolyásolták. Ennél a megoldásnál jogsértéseket azzal követnek el hogy utólag beépítik a MÁSZ alatti szintet, ezzel akadályozzák az árvízi lefolyási viszonyokat. Véleményünk szerint, ebben az esetekben jogszerűen rendelhető el az utólagos munkák bontása mindenféle kártalanítás nélkül. Véleményünk szerint - a legújabb szabályozások alapján készülő mederkezelési tervekkel összhangban - a megfelelő magasságú lakótér padlószinttel rendelkező hullámtéri lábas házak az árvízi lefolyási viszonyokat nem befolyásolják számottevően. Amennyiben statikailag megoldható, emeletráépítéssel bővíthetők, felújíthatók, korszerűsíthetők. A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem elő, melyek egymást kizárják: 1. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a készülő helyi építési szabályzat a hullámtéri területre vonatkozóan tegye kötelezővé az épületek lábakra állítását, és ennek megfelelően a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek padlóvonalát a MÁSZ (Bmf 104,58) fölé kell emelni legalább 50 centiméterrel. A kötelezően előírt építménymagasságot az épület megközelítését szolgáló terasz/előlépcső szintjétől kell számítani, aminek szintje a terepszinthez képest nem lehet 2,40m-nél magasabban. A lábak közötti terület (búvótér) belmagassága minimum 1,7 legfeljebb 2,0 méter lehet. Lábakra emelt épületek esetében ezeken a területeken legyen megengedett a lapostetős épületek megjelenése. Javasolt építménymagasság 3,5m. 2. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a készülő helyi építési szabályzat a hullámtéri területre vonatkozóan tegye kötelezővé az épületek lábakra állítását, és ennek megfelelően a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek padlóvonalát a MÁSZ (Bmf 104,58) fölé kell emelni legalább 50 centiméterrel. A kötelezően előírt építménymagasságot a MÁSZ vonalától kell számítani. (Vagyis az épület építménymagassága nem lehet nagyobb, mint a MÁSZ + 4,5 méter). A lábak közötti terület belmagassága 10

11 minimum 1,7 legfeljebb 2,0 méter lehet. Lábakra emelt épületek esetében célszerű ezeken a területeken legyen megengedett a lapostetős épületek megjelenése. 3. számú határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a készülő helyi építési szabályzat a hullámtéri területre vonatkozóan a tervezetben szereplő előírásokat tartalmazza. Ennek megfelelően tegye kötelezővé a feltöltést az épületek köré, hogy a járda szintje a MÁSZ értékére kerüljön, de amennyiben vízügyileg nem engedélyezhető, az épület lábakra is állítható az alábbi feltételekkel: A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek padlóvonalát a MÁSZ (Bmf 104,58) fölé kell emelni legalább 50 centiméterrel. A kötelezően előírt építménymagasságot a MÁSZ vonalától kell számítani. (Vagyis az épület építménymagassága nem lehet nagyobb, mint a MÁSZ + 4,5 méter). A lábak közötti terület belmagassága minimum 1,7 legfeljebb 2,0 méter lehet. Lábakra emelt épületek esetében célszerű ezeken a területeken legyen megengedett a lapostetős épületek megjelenése. Budakalász, július 15. Parlagi Endre Polgármester 11