KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Átírás

1 A KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE /KSZSZ/ ALAPSZABÁLYA Elfogadta a KSZSZ XII. Kongresszusa május 4-én Bejegyezte a Fővárosi Törvényszék november 13-én A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, illetve azoknak az egyes szervezetekre vonatkozó részletes szabályait megállapító külön jogszabályai alapján az Alapszabályát a következők szerint határozza meg: I. Általános rendelkezések 1. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége továbbiakban: a szövetség a közszolgálati dolgozók és nyugdíjasok önálló, egyenjogú szakszervezeteinek önkéntes, demokratikus szervezete. 2. A szövetség neve: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Rövidítve: KSZSZ A KSZSZ emblémája 3. Székhelye: Budapest XIV. kerület, Abonyi utca A szövetség országos szervezet, szakszervezeti szövetség, állami, politikai és munkáltatói szervezetektől független, kizárólag Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó jogszabályok keretei között, a saját alapszabálya szerint működik. 5. A szövetség jogi személy. 6. A szövetség a vonatkozó megállapodások és jogszabályok szerint közvetlenül képviseli tagszervezeteit, önálló és közös érdekeit az érdekegyeztetés országos és szakmai ágazati fórumain. 1

2 7. A szövetség célja: a szövetséget alkotó szakszervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete és védelme, különös tekintettel a köztisztviselőkre és a sajátos szolgálati viszonyban állókra. II. A szövetség feladatai 8. A szövetség alapvető feladata a szövetséget alkotó szakszervezetek közötti együttműködés kialakítása, egységes fellépésük szervezése, a közös célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen szakszervezeti egység és összefogás megteremtése. Tevékenységét a széles nyilvánosság előtt végzi. A tagszervezetekre vonatkozó adatok a képviselő és a tagok személyére vonatkozó adatok, valamint a taglétszám kivételével nyilvánosak A közszolgálat területén a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, a bírák, az ügyészek, a szolgálati jogviszonyban állók és más foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalók, továbbá a nyugdíjasok érdekeinek képviselete és érvényesítése. Feladatának tekinti a társadalmi folyamatokban való részvételt és véleménynyilvánítást a társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben. Érdekképviseleti, érdekérvényesítő és érdekvédelmi feladatot vállal, lát el a bér-, jövedelem-, a foglalkoztatás-, a munkavédelem, és a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás, ill. az államháztartás és az önkormányzatok helyzetét, változásait érintő, valamint az ezek feladataihoz kapcsolódó egyes munkahelyek működésével összefüggő kérdésekben. Részt vesz mindazon jogszabályok és intézkedések kialakításában, amelyek a szakszervezeti tagok, a munkavállalók foglalkoztatását és jogbiztonságát, a közszolgálati, közszolgáltató intézményrendszer működését és korszerűsítését, továbbá e szervezetek és foglalkoztatottaik társadalmi funkcióját, státuszát érintik. Önálló, egyenrangú szociális partnerként vesz részt a konföderációk jog- és feladatkörébe tartozó kérdésekben a társadalmi és szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés intézményeinek munkájában A tagszervezetek együttműködésének koordinálása, szolgáltatások nyújtása szervezeteik számára az anyagi és egyéb lehetőségektől függően: - képzés, továbbképzés; - a szakszervezeti tagok és tisztségviselők üdültetésének szervezése, illetve biztosítása; - sajtószolgálat; - közös információs adatbázis üzemeltetése; - a tagszervezetek munkájához szakértői háttér biztosítása; - segélyezés; - jogsegélyszolgálat működtetése. 8.3 Kapcsolattartás a hazai és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom társszervezeteivel, szakszervezeti központjaival A szövetség tagszervezetei és társult tagjai nemzetközi kapcsolatainak segítése, koordinálása. III. A szövetség működésének alapelvei 9. A szövetség működése a képviseleti demokrácia elvein alapul. 2

3 9.1. a szövetség testületei kötelező döntést csak saját működésükre, ügyintéző szerveikre hoznak; - a közös munkavállalói érdekeket önállóan, az egyes foglalkozási, szakmai rétegeik és csoportok érdekeit külön felhatalmazás alapján képviselik; - elismerik a kisebbségi vélemény képviseletének és nyilvánosságának jogát, lehetővé teszik annak gyakorlását A szövetség tisztségviselői és küldöttei visszahívhatók A tagszervezetek jogosultak a szövetségi testületek rendkívüli összehívását, a tisztségviselők és küldöttek visszahívását kezdeményezni A szövetség az egyes foglalkozási csoportok kezdeményezésére tagozatokat, szakcsoportokat, eseti bizottságokat hozhat létre Az ifjúság, a nők, a nyugdíjasok érdekeinek sajátos megjelenítése és képviselete céljából a szövetség a tagszervezetek kezdeményezésére tagozatokat, állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 10. A szolidaritás elve a közös érdekek képviseletét, támogatását érvényesítését biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a döntésben nem érdekelt szakszervezetek - segítsék a szövetség más tagszervezeteinek érdekérvényesítő törekvéseit, - felkérés vagy önkéntes elhatározás alapján közös akciókkal támogassák az érdeksérelmet szenvedett tagszervezetet vagy a tagság egy csoportját. 11. A nyilvánosság elvéből következően: - a munkavállalói érdekek feltárása, egyeztetése és érvényesítése a tagság tudtával, támogatásával, a közvélemény tájékoztatásával a nyilvánosság előtt történik; - a munkavállalói érdekeket érintő országos ügyekben a szövetség által kialakított álláspontok a kormány döntését megelőzően nyilvánosságra hozhatók; - a szövetségi testületek ülései a tagszervezetek tagjai számára nyilvánosak, de a részvételi szándékot célszerű előre bejelenteni. 12. A kölcsönös felelősség elvéből következően: - a szövetség az alapszabály szerinti működés biztosításáért felelősséggel tartozik a tagszervezeteknek; - a tagszervezetek működésükkel nem kerülhetnek ellentétbe a szövetség alapszabályával és kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymás működési területein nem végeznek tagszervezést. IV. A szövetség és a tagszervezetek kapcsolata 13. A szövetség tagja természetes személy nem lehet. A szövetséget a tagszervezetek önkéntesen, a közös érdekek és a kölcsönös kötelezettségek alapján hozzák létre: - teljes tagsági joggal (a továbbiakban: tagszervezet); - társult tagsági joggal (a továbbiakban: társult tag); 14. A szövetség nyitott. Tagjai vagy társult tagjai sorába olyan önálló érdekképviseleti szervezetet lehet felvenni, amely elfogadja a szövetség alapszabályát, tevékenysége nem 3

4 ellentétes a szövetség által vállalt kötelezettségekkel, vállalja a szövetségi tagdíj fizetését, felvételét írásban kéri, és jelentkezését a szövetségi tanács elfogadja. 15. A szövetség tagszervezetei egyenrangúak. 16. A szövetség megszűnik: - ha kettőnél kevesebb teljes jogú tagszervezete marad; - más szakszervezeti szövetséggel való egyesüléssel; - feloszlatással; - feloszlással. - megszűnésének megállapításával; 17. A szövetség tagszervezeteit egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik. A szavazati jog gyakorlásának feltétele az adott testület tagjának személyes jelenléte, vagy ha a testület tagja a KSZSZ Szervezeti és Működési Szabálya szerinti jogai gyakorlására képviselőt bíz meg. A tagszervezet joga: - a szövetség testületeibe az alapszabály szerint szavazati joggal rendelkező küldöttet választani, - tisztségviselőt jelölni, - a KSZSZ tevékenységében részt venni, - kérdéseket intézni, javaslatokat, indítványokat tenni a szövetség tisztségviselőihez, testületeihez, tájékoztatást kérni a szövetség bármely tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni, - a szövetségi tanács és az elnökség összehívását kezdeményezni, - a szövetség szolgáltatásait igénybe venni, - érdekvédelmi eljárásokat kezdeményezni, ahhoz a szövetség támogatását vagy szövetségi képviseletet igényelni, - kiadványaiban és levelezésében a szövetségi tagságát feltüntetni. 18. A társult tag joga: - a szövetségi tanácsba és a kongresszusba küldöttet választani, - a KSZSZ tevékenységében részt venni, - tanácskozási joggal részt venni a szövetségi tanács és a kongresszus munkájában, - kérdéseket intézni, javaslatokat, indítványokat tenni a szövetség tisztségviselőihez, testületeihez, - tájékoztatást kérni a szövetség bármely tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni, - a szövetség szolgáltatásait igénybe venni, 19. A tagszervezet kötelessége: - részt venni a szövetségi tanács munkájában, - a szövetségi tagdíjat rendszeresen fizetni, - részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták, - elősegíteni a szövetség eredményes működését, - felkérésre a szövetségi tanácsot tájékoztatni a tevékenységéről, 4

5 - nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét 20. A társult tag kötelessége: - részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták, - a társult tagokra megállapított szövetségi tagdíjat, amely a mindenkori szövetségi tagdíj 25 százaléka, - az igénybevett szolgáltatások után a költség-hozzájárulást megfizetni, - nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét 21. A KSZSZ tagság megszűnése: a) A tagsági jogviszony KSZSZ általi felmondásával. b) A tagszervezet kizárásával. c) A tagszervezet KSZSZ-ből történő kilépésével. d) A KSZSZ tagszervezetének megszűnésével A kilépési szándékot legalább hat hónappal korábban írásban kell bejelenteni a KSZSZ elnökének. A kilépő szervezetet erre az időre is tagdíj-fizetési kötelezettség terheli. 21.1/A. A Szövetségi Tanács az Elnökség írásbeli kezdeményezésére írásban felmondja a tagszervezet tagsági viszonyát, ha az a tagdíjat a szövetség elnökének az esedékességet követő két negyedév eltelte utáni írásbeli, a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása ellenére, az abban megjelölt, harminc napnál nem rövidebb határidőn belül nem fizette meg A Szövetségi Tanács, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság írásban kezdeményezheti annak a tagszervezetnek a kizárását, amely jogszabályt, az alapszabályt, vagy a Kongresszus határozatát súlyosan vagy ismételten sértő tevékenységet fejtett ki. 21.2/A. A kizárásról, illetve felmondásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagszervezetnek, hogy védekezését a döntésre jogosult Szövetségi Tanács ülésén előadhassa. 21.2/B. A tagszervezet kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 21.2/C. A tagszervezet a döntés kézhezvételéről számított harminc napon belül beérkező írásbeli fellebbezésében kérheti, hogy a kizárása, illetve felmondása tárgyában a soron következő Kongresszus hozzon döntést. A fellebbezést a KSZSZ elnökéhez írásban kell benyújtani. Ha a felmondási eljárás során a tagszervezet a fellebbezés benyújtásáig a tagdíjtartozását hiánytalanul megfizeti, a Szövetségi Tanács a tagszervezet felmondását mellőzi. 21.2/D. A tagsági jogviszony a fellebbezés beérkezésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltével vagy a Kongresszusnak a kizárásról illetve a felmondásról hozott döntésével szűnik meg. A kizárásról, illetve felmondásról való kongresszusi döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagszervezetnek, hogy védekezését a Kongresszuson előadhassa. Ha a felmondási eljárás során a tagszervezet a Kongresszus döntéséig a tagdíjtartozását hiánytalanul megfizeti, a Kongresszus a tagszervezet felmondását mellőzi. 5

6 21.2./E. A kongresszus döntéseivel szemben keresettel a bírósághoz lehet fordulni, ha azt a jogszabály lehetővé teszi. V. A KSZSZ szervezete, testületei 22. A szövetség: a) testületei, bizottságai, rétegszervezetei: - Kongresszus - Szövetségi tanács - Elnökség (Ügyvezető Testület) - Felügyelőbizottság - Mandátum-megállapító és Vizsgáló Bizottság - Kongresszust előkészítő Bizottság - Ifjúsági Bizottság - Nyugdíjügyi Tanács b) tisztségviselői: - elnök, - legfeljebb 3 fő alelnök, - a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai. c) adminisztratív szervezete: szövetségi iroda A kongresszus 23. A kongresszus a szövetség döntéshozó szerve A kongresszus szavazati jogú tagjainak számát a tagszervezetek létszámának függvényében kell megállapítani a következők szerint: - Az adott tagszervezet 200 fős létszámáig 1 fő, fős taglétszámáig 2 fő, 501 fős taglétszáma felett minden megkezdett 500 fő után plusz 1 fő. - A szövetség ifjúsági bizottságának 1 fő képviselője. - A szövetség nyugdíjügyi tanácsának 1 képviselője. - A kongresszus által választott KSZSZ tisztségviselők: a KSZSZ elnöke, a három alelnök, a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai A kongresszus tanácskozási jogú tagjai: A társult tagszervezetek 1000 fős létszámáig 1-1 képviselője és minden megkezdett 2000 fő taglétszáma felett további 1-1 képviselője. 23/3. A KSZSZ tagszervezete a küldötteket a saját alapszabálya, illetve egyéb szabályzatai alapján választja meg. 23/.4. A Kongresszuson, annak tagjain (szavazati jogú küldöttek) és az állandó meghívottakon kívül a Szövetségi Tanács, az Elnökség, az elnök vagy az alelnökök által 6

7 meghívottak és az alapszabály vagy a Kongresszus határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 24. A kongresszus hatáskörébe tartozik az olyan döntések meghozatala, amelyek a szövetség szervezetét, működését, vagyonát alapvetően érintik. Így a kongresszus kizárólagos hatáskörében minősített többséggel (a kongresszus összes szavazati jogú küldött számának több mint a fele) határoz a következőkről: A szövetség programjáról, annak módosításáról; a Szövetségi Tanács és a Felügyelőbizottság beszámolójának elfogadásáról; a hatáskörébe utalt választások és visszahívások ügyében, így: a szövetség elnökének, alelnökeinek, a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról; a KSZSZ hosszú távú (3-4 évre szóló) programjának elfogadásáról; a KSZSZ más szakszervezeti szövetségekkel való egyesülésének, a szövetségből való kiválásnak, valamint a KSZSZ szétválásának elhatározásáról; a KSZSZ elnökének, alelnökeinek, Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról; a tiszteletbeli elnök és örökös tiszteletbeli elnök megválasztásáról, visszahívásáról, akiknek tisztsége visszavonásig érvényes. A tisztség megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagszervezet kizárásáról és a felmondás elleni fellebbezés elbírálásáról. 24./A a szövetség megszűnésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többséggel hozott határozata szükséges. 24./B A Szövetség Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedének szavazata szükséges. 24/(C). A 24. pontban fel nem sorolt ügyekben mint a végelszámoló kijelölése - a Kongresszus egyszerű többséggel határoz. 25. A kongresszus a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdések eldöntését a szövetségi tanács hatáskörébe utalhatja. 26. A Kongresszust négyévenként legalább egyszer össze kell hívni. A Kongresszust az alapszabály 26/A. pontjában foglaltak szerint az Elnökség határozata alapján a KSZSZ elnöke hívja össze. A Kongresszus összehívásának időpontját, napirendi javaslatait, a napirendekhez kapcsolódó írásos előterjesztéseket 15 nappal előbb nyilvánosságra kell hozni, illetve a tagszervezeteknek meg kell küldeni. 26/A. Szabályszerű összehívás a KSZSZ elnöke által kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a KSZSZ nevét, székhelyét, a Kongresszus helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó elektronikus úton visszaigazolható módon is kiküldhető. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Kongresszus a KSZSZ székhelyétől eltérő helyszínen is tartható. 26/B. Ha a Kongresszust nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Kongresszuson a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben 7

8 hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 26/C. A kongresszusi meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a tagszervezetek a Szövetségi Tanácstól kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Szövetségi Tanács dönt. Ha a napirend kiegészítéséről a Szövetségi Tanács nem dönt vagy elutasítja, a Kongresszus a napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítésről. 26/D. Rendkívüli kongresszust kell összehívni, ha azt a kongresszusi szavazati jog egyharmadával együttesen rendelkező tagszervezetek írásban a napirend megjelölésével kérik, vagy ha a Szövetségi Tanács így dönt. Ebben az esetben el lehet térni a 25. pontban meghatározott határidőktől. 26/E. Az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság előterjesztése alapján a Szövetségi Tanács köteles a Kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a KSZSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy a KSZSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy a KSZSZ céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott Kongresszus köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a KSZSZ megszüntetéséről dönteni. 26/F A szavazati számokat minden év január 31. napjáig a tagszervezet által közölt taglétszámjelentés alapján a Mandátum-megállapító és Vizsgáló Bizottság állapítja meg. A tagszervezeti képviselőt a tagszervezet saját szabályai alapján választja, személyében változhat. A képviseleti szavazati jog gyakorlására vonatkozó felhatalmazást a Kongresszusra történő regisztráláskor a Mandátum-megállapító és Vizsgáló Bizottságnak bemutatja. 27. A Kongresszus határozatképes, ha a kongresszusi szavazati joggal rendelkező küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kongresszust 30 napon belül az eredetivel azonos napirenddel újra össze kell hívni; ez esetben a Kongresszus a megjelent szavazati jogú küldöttek számától függetlenül határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 28. A Kongresszus szavazati jogú küldöttje jogosult a Kongresszuson részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Kongresszus állandó meghívottja jogosult a Kongresszuson részt venni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. 29. A Kongresszus egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak a kongresszusi mandátummal rendelkező küldöttek, a jegyzőkönyvvezető és a kongresszust előkészítő bizottság tagjai lehetnek jelen. 30. A Kongresszus döntéseit ülés tartásával hozza. A Kongresszus határozatait általában nyílt szavazással hozza kivéve a 24.1., és a pontban felsoroltakat, mely ügyekben a döntéshez legalább a jelenlévő szavazati jogú küldöttek kétharmadának igen szavazata szükséges. Bármely jelen lévő szavazati jogú küldött indítványozhat titkos szavazást, amelyről a kongresszus vita nélkül dönt. 31. A Kongresszus maga állapítja meg ügyrendjét. Dönt a Szövetségi Tanács által javasolt napirendek elfogadásáról, a Kongresszust levezető elnökök megválasztásáról, a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Jelölő Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság vezetőiről és tagjairól, a jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv hitelesítőkről. A 8

9 határozatképességet a Mandátumvizsgáló Bizottság állapítja meg, s erről jelentést tesz a kongresszusnak. 32. A Kongresszus által választandó országos tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai: a) A KSZSZ bármely tagszervezete a KSZSZ a pontban megjelölt bármely tisztségére, tisztségenként 1-1 jelöltet állíthat. b) A Kongresszus által választandó országos szintű tisztségre, testületi tagságra az jelölhető, aki a KSZSZ valamely tagszervezetének tagja, elfogadja a KSZSZ alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi tagságra történő jelölés elfogadásáról. c) A többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő kongresszusi küldöttek nyílt szavazatai egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. A nyílt szavazás a küldöttigazolvány felemelésével vagy kézfelemeléssel történik. d) A választás menete: - az első fordulóban az elnök, - a második fordulóban legfeljebb 3 fő alelnök, Felügyelőbizottsági elnök, - a harmadik fordulóban legfeljebb 2 Felügyelőbizottsági tag és 1 Felügyelőbizottsági póttag választható. 33. A jelöltekről a kongresszus titkos szavazással dönt. A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolnak. Megválasztottnak a választás első menetében az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az elnök választása esetében, ha második menetben sem kapta meg egyik jelölt sem az egyszerű többséget, akkor a harmadik menetben az a jelölt tekinthető a megválasztottnak, amelyik a több szavazatot kapta. 34. A kongresszusról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a kongresszus megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnökök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek, továbbá a meghívott személyek nevét; valamint a határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, napirendjének megállapítását, a hozzászólásokat, a kongresszus által meghozott határozatokat, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és egy kongresszusi küldött írják alá. 35. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a KSZSZ terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők megválasztásáról való döntést. Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 36. Bármely tagszervezet, valamint az elnök, az alelnökök, kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés vagy megtévesztés volt az oka, valamint a Felügyelőbizottság elnöke és bármely tagja a tudomásszerzéstől számított 9

10 30 napon belül kérheti a bíróságtól a Kongresszus által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat meghozatalától számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető. 37. A Kongresszus a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a KSZSZ honlapján közzéteszi. A szövetségi tanács 38. A Szövetségi Tanács a KSZSZ két kongresszusa közötti stratégiai irányító testület Szavazati jogú tagjai: a) A tagszervezetek 1-1 képviselője: b) A nyugdíjügyi tanács és a szövetség ifjúsági bizottsága 1-1 képviselője; c) A szövetség elnöke és alelnökei. Az egyéni mandátumbirtokosok 1-1 szavazati számmal rendelkeznek, akik szavazati jogukat személyesen gyakorolják, helyettest nem állíthatnak Tanácskozási jogú tagjai: a) Felügyelőbizottság elnöke, b) a társult tagok 1-1 képviselője, c) a KSZSZ Országos Irodájának vezetője, d) mindazok, akiket az elnökség meghív. 39. A szövetségi tanács hatásköre Két kongresszus közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a szövetséget érintő aktuális kérdésekben. Dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a kongresszus kizárólagos hatáskörébe, illetve azokban, amelyeket a kongresszus a hatáskörébe utal. Így dönt: 39.1.A szövetség és gazdasági társasága éves költségvetésének meghatározásáról, valamint a szövetségnek a tárgyévet megelőző évi pénzügyeiről és gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról; a szövetség munkaszervezetének kialakításáról; a szövetség szervezeti és működési szabályzatáról, Jelölési és választási szabályzatáról, azok módosításáról; a szövetségi tagdíj és a költség-hozzájárulások mértékéről; a szövetség éves munkaprogramjának és beszámolójának elfogadásáról; új tagszervezet és társult tag felvételéről; tagszervezet és társult tag kizárásáról; az elnök akadályoztatása esetére dönt az alelnökök közötti sorrendről az elnök helyettesítése vonatkozásában; a szövetség más hazai és nemzetközi szervezetbe történő belépéséről, szervezethez csatlakozásának, illetve kiválásának előkészítéséről; 10

11 a szervezeti és működési szabályzat által hatáskörbe utalt személyi kérdésekről; a szövetséghez tartozó tagszervezetek egészét, vagy nagyobb csoportját érintő érdekképviseleti álláspontokról, javaslatokról; az elnökség két szövetségi tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról; a Szövetség székhelyváltozását érintő ügyekben; a KSZSZ elnökének fizetéséről/tiszteletdíjáról, az alelnökök tiszteletdíjáról; a Felügyelőbizottság tagjai díjazásának megállapításáról. 40. A Szövetségi Tanács ülését szükség szerint, de legalább évente kétszer össze kell hívni. A Szövetségi Tanácsot az Elnökség határozata alapján a KSZSZ elnöke hívja össze. A Szövetségi Tanács összehívásáról a testület tagjait az ülés előtt legalább 8 nappal írásban értesíteni kell, megküldve részükre az írásos előterjesztéseket. A meghívó elektronikus úton visszaigazolható módon is kiküldhető. A Szövetségi Tanács napirendjére annak bármely tagja kezdeményezésére az előzetesen kiküldött napirenden nem szereplő ügyek megvitatását is fel lehet venni azzal, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szereplő ügyekben döntést nem lehet hozni. A napirendre vételről a Szövetségi Tanács ügyenként dönt. 41. Össze kell hívni a Szövetségi Tanácsot akkor is, ha ezt a napirend megjelölésével a KSZSZ elnöke, továbbá a KSZSZ teljes taglétszámának legalább 10 %-ával rendelkező tagszervezet(ek) vagy a Felügyelőbizottság azt írásban kéri. 41/A. A Szövetségi Tanács ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható (interneten történő videokonferencia vagy webkonferencia). Erre az elnök előzetes értesítés alapján hívja meg a testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-telefon, táblagépek) használata során a tagok azonosítása érdekében az elnök által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. 41/B. A Szövetségi Tanács döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Az ülés nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a Szövetségi Tanács tagjainak részére, elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. A Szövetségi Tanács tagjai a tervezet kézhezvételétől számított öt napon belül küldhetik meg szavazatukat az elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés megtartása esetén. Ha a Szövetségi Tanács tagjainak legalább egynegyede az ülés megtartását kívánja, a Szövetségi Tanács ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül ha a Szövetségi Tanács valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az elnök megállapítja a szavazás eredményét és három napon belül közli a Szövetségi Tanács tagjaival. A 11

12 határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 42. A Szövetségi Tanács határozatképes, ha a tanácstagok több mint fele jelen van. (jelenlévő szavazati jogú Szövetségi Tanácstagok a Szövetségi Tanács összes szavazati száma több mint felével rendelkeznek.) Határozatképtelenség esetén a KSZSZ elnöke a Szövetségi Tanácsot 15 napon belül ismételten ugyanazon napirendekkel hívja össze, ez esetben a Szövetségi Tanács a megjelent szavazati jogú küldöttek számától függetlenül határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 43. A Szövetségi Tanács döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza a pontban meghatározott szavazati számok alapján. A Szövetségi Tanács tagja titkos szavazást indítványozhat, amelyről a testület vita nélkül dönt. 44. A Szövetségi Tanács egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak a szavazati jogú tagok, a jegyzőkönyvezető és a Felügyelőbizottság elnöke lehetnek jelen. 45. A szövetségi tagdíj mértékéről a Szövetségi Tanács minősített többséggel hoz döntést. 46. A Szövetségi Tanács minősített többséggel dönt: a) tagszervezet kizárásának kezdeményezéséről b) a KSZSZ választott tisztségviselője visszahívásának kezdeményezéséről. 47. A Szövetségi Tanács az ülésének kezdetén, nyílt szavazással levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A Szövetségi Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök, egy jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. 47/A. A Szövetségi Tanács a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti és a KSZSZ honlapján közzéteszi. 47/B. A Szövetségi Tanács által hozott jogszabálysértő vagy alapszabályba ütköző határozattal szemben bármely tagszervezet, az elnök, az alelnökök kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés volt az oka, illetve a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagjai a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet a Kongresszus elé. A jogorvoslati kérelmet a KSZSZ elnökéhez, az elnök jogorvoslati kérelme esetén bármely alelnökhöz kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem a határozat végrehajtását nem gátolja, az Elnökség azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogorvoslati kérelemről az annak előterjesztését követő első Kongresszus határoz. Az elnökség 48. Az Elnökség a KSZSZ Ügyvivő és egyben Ügyvezető Testülete, amely a Kongresszus és a Szövetségi Tanács határozatai alapján működik. Az elnökség négy főből (elnök + három alelnök) áll. 48/A. A KSZSZ vezető tisztségviselői az elnök és az alelnökök. A vezetői tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A 12

13 vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a KSZSZ érdekének megfelelően köteles ellátni. 48/B. Ha a vezető tisztségviselő szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A vezető tisztségviselő nem köteles az okozott kárt megtéríteni, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. 48/C. Ha a KSZSZ vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a KSZSZ-el egyetemlegesen felel. A KSZSZ törekszik arra, hogy jogi és gazdasági eszközökkel csökkentse a döntően ingyenesen vagy csekély térítés ellenében közösségi munkát végző vezető tisztségviselők tevékenységének kockázatát. 49. A KSZSZ elnökévé, alelnökévé olyan, a szövetség valamely tagszervezetében tagsági viszonnyal rendelkező nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 50. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 51. Az új Elnökségi tag mandátuma figyelemmel a 75. pont a), b), c), d), e), f) alpontokra az eredeti tagi mandátum lejártáig tart. 52. Az Elnökség szavazati jogú tagjai: a KSZSZ elnöke és az alelnökök. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Felügyelőbizottság elnöke és a Szövetségi Iroda vezetője, illetve az eseti meghívottak. 53. Az Elnökség képviseli a KSZSZ- t,b és dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Kongresszus és a Szövetségi Tanács kizárólagos hatáskörébe: a) a Szövetségi Tanács két ülése közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a Szövetséget érintő aktuális kérdésekről, b) az érdekegyeztető tárgyalásokon képviselendő közös álláspontról, c) közös akciók szervezéséről, az egyes tagszervezetek érdekérvényesítő törekvéseinek támogatásáról, d) a tagszervezetek javaslatairól, e) a Szövetségi Tanács összehívásáról és a napirendi javaslatról, az előterjesztések tervezetéről, f) szakszervezethez való csatlakozási szándéknyilatkozatról, g) személyi javaslatot tesz a Kongresszust Előkészítő Bizottság tagjaira, továbbá az Elnökség hatáskörébe tartozik: h) gyakorolja a KSZSZ elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat, kivéve a megválasztást és a felmentést, továbbá a fizetés megállapítását, i) jóváhagyja a KSZSZ rétegszervezeteinek működési szabályzatát, j) felügyeli a Szövetség gazdasági társaságban való részvételét, dönt a tisztségviselők megválasztásáról és a társasági tevékenység beszámolóiról. 13

14 k) dönt a Szövetségi Tanács és a Kongresszus összehívásáról az azokon tárgyalandó napirendi javaslatról, az előterjesztések tervezetéről, l) a tagság nyilvántartása, m) részvétel a Szövetségi Tanács és a Kongresszus ülésén és válaszadás a KSZSZ-el kapcsolatos kérdésekre, n) a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, o) a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése, p) a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a 26.E. pontban előírt intézkedések megtétele, q) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagszervezetével, az elnökkel, valamely alelnökkel, a Felügyelőbizottság elnökével vagy tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, r) a jelenlegi és korábbi tagszervezetek vagy bármely szövetségi szerv (Kongresszus, Szövetségi Tanács, Elnökség, Felügyelőbizottság) tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, 54. Az Elnökséget szükség szerint, de legalább havonta össze kell hívni. Az összehívás a KSZSZ elnökének feladata, akadályoztatása esetén a Testületet az általa kijelölt alelnök hívja össze. Az Elnökség összehívásáról a testület tagjait az ülés előtt legalább 5 nappal írásban értesíteni kell, megküldve részükre az írásos előterjesztéseket. A meghívó elektronikus úton visszaigazolható módon is kiküldhető. A testület a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. 55. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele (minimum három fő) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 56. Az Elnökség egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen a testület tagjai, a Felügyelőbizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető vesz részt. 57. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület vita nélkül határoz. 58. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője és a KSZSZ elnöke írja alá. Az Elnökség a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a szövetség honlapján közzéteszi. 58/A. Az Elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható (interneten történő videokonferencia vagy web-konferencia). Erre az elnök előzetes értesítés alapján hívja meg a testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-telefon, táblagépek) használata során a tagok azonosítása érdekében az elnök által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. 58/B. Az Elnökség döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Az ülés nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjainak részére, elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. Az Elnökség tagjai a tervezet kézhezvételétől számított öt napon belül küldhetik meg szavazatukat az elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az 14

15 elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés megtartása esetén. Ha az Elnökség tagjainak legalább egynegyede az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül ha az Elnökség valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az elnök megállapítja a szavazás eredményét és három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 58/C. Az Elnökség által hozott jogszabálysértő vagy alapszabályba ütköző határozattal szemben az elnök, az alelnökök kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés volt az oka, illetve a Felügyelőbizottság elnöke a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet a Szövetségi Tanács elé. A jogorvoslati kérelmet a KSZSZ elnökéhez, az elnök jogorvoslati kérelme esetén bármely alelnökhöz kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem a határozat végrehajtását nem gátolja, az Elnökség azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogorvoslati kérelemről az annak előterjesztését követő első Szövetségi Tanács határoz. A határozat meghozatalától számított 3 hónapos határidő elteltével eljárás nem kérhető. A Felügyelőbizottság 59.Felügyelőbizottság (FEB) az elnökből és két tagból áll. 60. A FEB feladata a szövetség szervei szakmai és pénzügyi előterjesztéseinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A FEB tagjai a FEB munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 61. A FEB elnökét és tagjait 4 évre titkos szavazással a Kongresszus választja meg. A testület saját hatáskörben elnökhelyettest választhat. 61/A. A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai a Szövetségi Tanácsnak, az Elnökségnek. A FEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a KSZSZ vezető tisztségviselője. 61/B. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az új elnök vagy tag mandátuma figyelemmel a 75. pont a), b), c), d), e), f) alpontokra az eredeti elnöki, tagi mandátum lejártáig tart. 61/C. A FEB elnöke és tagjai számára a Szövetségi Tanács díjazást, illetve költségtérítést állapíthat meg. 62. A FEB működéssel és gazdálkodással kapcsolatos feladata: 15

16 a) előzetesen véleményezi a döntéshozó szervek elé kerülő előterjesztéseket, a KSZSZ költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat, b) folyamatosan vizsgálja a KSZSZ Alapszabálya szerinti működést, gazdálkodását, a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a KSZSZ munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a KSZSZ összes bizonylatát, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. c) vizsgálatot tart minden esetben, ha gazdálkodással, vagy működéssel kapcsolatosan panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, ill. testületet, továbbá a bejelentőt, d) ellenőrzéseiről és azok tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, a KSZSZ elnökét és az esetleges szabálytalansággal kapcsolatban javaslatot tesz, és határidőt szabhat. 62/A. A Felügyelőbizottságot a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de jogsértés vagy alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre haladéktalanul fel kell hívnia a KSZSZ elnökének figyelmét. Ha e felhívás eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB kezdeményezheti az Elnökség, a Szövetségi Tanács vagy a Kongresszus rendkívüli ülésének összehívását. 63. A FEB tevékenységéről a Kongresszusnak köteles beszámolni, a Kongresszus elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját ismertetni. Vizsgálati tapasztalatairól évenként tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot. 63/A. A FEB maga készíti el ügyrendjét. Az üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A FEB határozatait ülés tartásával, a jelenlévők többségével hozza. 63/B. A FEB tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a KSZSZ- nek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint testületileg felelnek a KSZSZ-el szemben. A KSZSZ törekszik arra, hogy jogi és gazdasági eszközökkel csökkentse a FEB tagok tevékenységének kockázatát. A Mandátum-megállapító és Vizsgáló Bizottság 64. A KSZSZ Szövetségi Tanácsa tagszervezetei jelölése alapján, 3 tagú Mandátummegállapító és Vizsgáló Bizottságot választ 4 évre. Tagjai megbízása az új Mandátummegállapító és Vizsgáló Bizottság megválasztásáig tart. A Kongresszust Előkészítő Bizottság 65. A Szövetségi Tanács a tagszervezetek jelölése alapján 3 tagú Kongresszus Előkészítő Bizottságot választ, mely felelős a Kongresszus előkészítésért. A KSZSZ rétegszervezetei 66. A KSZSZ a tagszervezeteiben tömörült társadalmi csoportok közös és kölcsönös igénye, elhatározása alapján, a sajátos érdekek makroszintű megjelenítése és képviselete céljából ifjúsági bizottságot, nyugdíjügyi tanácsot működtet, és egyéb rétegszervezetet hozhat létre. 16

17 67. A rétegszervezetek létrehozásáról, megszüntetéséről, költségvetéséről a Szövetségi Tanács dönt. A szövetség tisztségviselői 68. A szövetség tisztségviselői: - az elnök, - alelnökök, - a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai. 69. A KSZSZ elnöke és alelnökei választása: a) a KSZSZ elnökét és az alelnököket a kongresszus négy évre választja titkos szavazással, akik ezzel egyben a Szövetségi Tanács és az Elnökség (Ügyvivő Testület) tagjaivá válnak. b) a KSZSZ kongresszusa tiszteletbeli elnököt és örökös tiszteletbeli elnököt választhat. 70. A KSZSZ általános képviseletére az elnök jogosult. Az alelnökök az elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben képviselhetik a szervezetet. 71. A KSZSZ elnöke a) felelős a KSZSZ testületeinek, szakértői és koordinációs szervezeteinek szabályszerű működéséért, b) felelős a KSZSZ vagyonkezeléséért és vagyongazdálkodásáért, c) gyakorolja a munkáltatói jogokat mindazon esetekben, amikor azt az Alapszabály nem rendeli testületi hatáskörbe, d) képviseli a szövetséget a hazai, az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokban, az érdekegyeztetés, a társadalmi párbeszéd konföderációszintű fórumain, e) vezeti a Szövetségi Tanács és az Elnökség üléseit, f) az Elnökség két ülése között utólagos jóváhagyási kötelezettség mellett állást foglal az Elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben, g) irányítja az országos iroda munkáját. 72. A KSZSZ elnökét munkájáért munkabér/tiszteletdíj illeti meg. 73. Az alelnökök feladata az Elnökség megbízása alapján az elnök helyettesítése, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott munkamegosztás szerinti képviselet ellátása. Az alelnököket tiszteletdíj illeti meg. 74. A KSZSZ elnökének előre nem látható tartós akadályoztatása esetén az elnök az egyik alelnököt bízza meg az elnöki teendők ellátásával. A KSZSZ elnöke megbízásának rendkívüli megszűnése esetén a kongresszust 60 napon belül össze kell hívni. 75. A KSZSZ vezető tisztségviselőinek megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, melyet a kongresszusi küldöttek egyszerű többségének írásban indokolt javaslata, illetve a Szövetségi Tanács abszolút minősített többséggel hozott döntése alapján lehet kezdeményezni. Ebben az esetben a Kongresszust 60 napon belül össze kell hívni, 17

18 c) halálával, d) a megbízatás lejártával, e) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, f) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 75/A. A szövetség működőképessége érdekében az elnök vagy az alelnök lemondása az új elnök vagy alelnök megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 75/B. Az új elnök vagy alelnök mandátuma figyelemmel a 75. a), b), c), d), e), f) pontokra az eredeti elnöki, alelnöki mandátum lejártáig tart. 76. Az irodát az elnök irányítja. Az iroda feladatai: A szövetségi iroda - a szövetségi testületek döntéseinek, állásfoglalásainak szakmai előkészítése, szakértői elemzések készítése és készíttetése; - az adminisztratív és technikai munka koordinálása, végzése; - a szövetségi testületek működési feltételeinek biztosítása; - a nyilvánosság szervezése, a tagszervezetek, a társult tagok és szükség esetén a közvélemény tájékoztatása; - kapcsolattartás a tagszervezetekkel, a társult tagokkal, az állami szervek, munkaadói szervezetek, más szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek, valamint a nemzetközi szervezetek szakértőivel. VI. A szövetség gazdálkodása 77. A szövetség gazdálkodását az alábbi tevékenységek körében végzi A KSZSZ pénzügyi alapjai és más bevételei a tagszervezetek és társult tagok által fizetett tagdíjakból, a KSZSZ vagyonának hasznosításából, ingatlanjainak bérbeadásából, hazai és nemzetközi pályázati bevételekből, továbbá támogatásokból és adományokból származnak A szövetségi tagdíj mértékét az éves költségvetés részeként a szövetségi tanács határozza meg A tagdíjat a tagszervezetek és a társult tagok havonta, vagy negyedévenként fizetik be a szövetség számlájára A szövetség az alapszolgáltatásain túl évente meghatározott mértékű költségtérítésért kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat tagszervezeteinek és társult tagjainak A KSZSZ a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 18

19 77.6. A szövetség bevételei, vagyona és a vagyonelemeinek hozadékai kizárólag a szövetség céljai és feladatai teljesítésének finanszírozására használhatók fel A szövetség a tagszervezetei és a társult tagjai által képviselt tagság védelmére, támogatására elkülönített forrásokat, külön alapokat hozhat létre, melyek bevételei származhatnak jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, felajánlásaiból Ha a szövetség valamely tagszervezete jogutód nélkül szűnik meg, akkor a KSZSZ közös ingatlanvagyonából ráeső része a szövetség saját tulajdonává válik. A KSZSZ vagyon egy és oszthatatlan. A vagyon feletti rendelkezési jogot a Szövetségi Tanács gyakorolja. A szövetség vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat A tagszervezet a kilépéskor vagy kizáráskor nem részesül a szövetség közös vagyonából. 78. A KSZSZ jogutód nélkül megszűnik, ha VII. A KSZSZ megszűnése a) a kongresszus kimondja a megszűnését, b) a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja, c) hat hónapon keresztül kettőnél kevesebb tagszervezete van. 78/A. A KSZSZ jogutódlással megszűnik, ha a) másik szövetséggel (szakszervezettel) összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül, b) különválással több szövetségre (szakszervezetre) szétválik. 79. A KSZSZ vagyona jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a szövetség javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek a tagszervezetek tulajdonává válik. VIII. Bírósági felülvizsgálat 80. A KSZSZ tagja, vezető tisztségviselője és a felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabály rendelkezéseibe ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy éves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A bírósági felülvizsgálatra egyebekben a évi V. törvény (Ptk) 3: rendelkezései alkalmazandók. IX. Záró rendelkezések 81. Az Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései, továbbá a KSZSZ Szervezeti és Működési Szabályzata és a KSZSZ Jelölési és Választási Szabályzata az irányadó. 19