TERVEZET A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. a referencia-kamatlábak felülvizsgálatáról.

Átírás

1 HU

2 TERVEZET A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a referencia-kamatlábak felülvizsgálatáról. 1. REFERCIA-KAMATLÁB ÉS LESZÁMÍTOLÁSI KAMATLÁB Az állami támogatásokra vonatkozó felülvizsgálatok keretében a Bizottság igénybe veszi a referencia-kamatlábat és a leszámítolási kamatlábat. A referencia-kamatlábakat a több részletben kifizetett támogatás támogatástartalmának mérésére és különösen a kamattámogatási programokból származó támogatáselem kiszámításához használják. Az említett kamatlábakat a de minimis szabállyal, valamint a csoportmentességre vonatkozó rendeletekkel való megfelelés ellenőrzésére is használják. A jelenleg érvényes számítási módszerek a tagállamokhoz intézett bizottsági levélben ( ) és számos más bizottsági közleményben szerepelnek. Az említett módszer az ötéves bankközi swap-kamatláb előző év szeptemberére, októberére és novemberére vonatkozó alapkamatának 1 kiszámításából áll. A referencia-kamatlábat egy 75 bázis pont értékű támogatás hozzáadása után kapják. Abban az esetben, ha az ötéves bankközi swapkamatláb nem áll rendelkezésre, a kamatlábakat az ötéves állami kötvények hozadékrátájának szintjén állapítják meg, 25 bázispont prémium és 75 bázispont hozzáadásával. A jelenleg érvényben lévő meghatározási módszerek nem tesznek különbséget a kis-, középvállalkozások és a nagyvállalatok között. 2. A REFORM HÁTTERE A referencia-kamatlábak megállapítására szolgáló módszer felülvizsgálatának fő oka az, hogy a szükséges pénzügyi paraméterek nem állnak mindig rendelkezésre minden tagállamban, különösen az újonnan csatlakozottakban nem 2. A jelenlegi módszer az alábbiak miatt szorulna javításra: a pénzügyi piacokon végbemenő nagymértékű és hirtelen változások figyelembevétele, az adósok hitelképességének és a biztosítékok összegének figyelembevétele, a tagállamokban 3 alkalmazott kamatlábak hozamgörbéjének könnyebb felismerése E dokumentumban az alapkamat és átlagkamat egy és ugyanazt jelentik. Ez olyan kamatláb, amelyet az átlag kiszámítása útján kapnak, mégpedig úgy, hogy a számítás során a korrekciós tényező alkalmazása előtt figyelembe veszik minden egyes tagállam különleges sajátosságait. Az említett tagállamokban jelenleg érvényben lévő referencia-kamatlábak azok, amelyeket a tagállamok megfelelő piaci kamatlábakként közöltek. Az említett kamatlábak megállapítási módszere minden tagállamban különböző. A hiteleszközök hozama közötti kapcsolat azonos jellegű, de eltérő a lejárati idő.

3 A lehetséges javulás ellenére a jelenlegi módszernek az az előnye, hogy azt minden tagállam elfogadta és könnyen alkalmazható. E közlemény célja egy olyan egyszerű módszer bemutatása, amely a jelenlegi módszerre épül, megszüntet néhány hiányosságot és összeegyeztethető az Európai Unióban előforduló különböző pénzügyi rendszerekkel (főleg azokkal, amelyek az új tagállamokban fordulnak elő), és amelynek alkalmazása mindamellett egyszerű. 3. TANULMÁNY A Versenypolitikai Főigazgatóság a Deloitte & Touche 4 céget egy tanulmány elkészítésével bízta meg, amely egy két pillérre épülő rendszert javasol: az úgynevezett általános és a bővített megközelítési módszert Az általános megközelítési módszer Az általános megközelítési módszer alkalmazása esetén a Bizottság negyedévenként egy, különböző lejárati idejű 3 hónap, 1 év, 5 év és 10 év alapján kiszámított alapkamatlábat tesz közzé, amelyet különböző pénznemekben is megad. Az említett kiszámítási módnál az IBOR 5 és az ún. ask swap rate kamatlábakat használják, illetve e paraméterek hiányában az államkötvényekre alkalmazott kamatlábakat. A kölcsönökre vonatkozó referencia-kamatláb meghatározásához használt prémiumot a hitelező hitelképességének és biztosítékainak figyelembevételével számítják ki. Attól függően, hogy a vállalat milyen hitelminőséggel rendelkezik (a minősítést a nagyvállalatok esetében a minősítő irodák, míg a kis- és középvállalkozások esetében a bankok adják), a nemfizetés esetén alkalmazott különbözet (kielégítő hitelképesség és kielégítő biztosíték 6 ) 220 bázispontot jelent. A különbözet alacsony hitelképesség és kevés biztosíték esetén elérheti 1650 bázispontot Bővített megközelítési módszer Ez a megközelítési módszer lehető teszi a tagállamok számára, hogy független szereplőt bízzanak meg például a nemzeti bankot a hosszabb lejárati időre vonatkozó méltányos referencia-kamatlábak rendszeres és gyakoribb megállapításával, mint ahogy ez az általános megközelítési módszer esetében történik. Az említett megbízás indoklásául szolgál az említett szereplő rendelkezésére álló helyi pénzügyi és banki adatok, valamint ezek ismerete, ellentétben a Bizottsággal, amely az említett adatokkal nem rendelkezik. A számítási módszerek jóváhagyását ebben az esetben a Bizottság és egy külső pénzügyi ellenőr végzi. E megközelítési módszer használata esetén bizonyos esetekben fontolóra lehet venni a kívülmaradás (opting out) lehetőségét Az említett tanulmány a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a következő címen található meg: A pénzpiacon nem található, bankközi ajánlott referencia-kamatláb. Azok az esetek, ahol a címzett kielégítő minősítéssel rendelkezik, és a veszteség esetén a nemfizetés valószínűségének aránya 31% és 59% között van.

4 3.3. Gyengeségek A két megközelítési módszer lényeges gazdasági jelentősége ellenére néhány nehézségre rá lehet mutatni: (a) Az általános megközelítési módszer: nem oldja meg az újonnan csatlakozott tagállamokban jelentkező pénzügyi adathiányt, és újabb, nem könnyen hozzáférhető paraméterekkel bővíti azokat, előnyben részesítheti a nagyvállalatokat a kis- és középvállalkozások hátrányára, amelyek vagy nem rendelkeznek minősítéssel, vagy az kevésbé előnyös számukra (elsősorban az aszimmetrikus információk miatt, amelyek a hitelezőre vannak tekintettel); az alkalmazandó prémium kiszámításának módszerével kapcsolatban ez vitára adhat alkalmat, mivel a számítást a hitelképesség és a rendelkezésére álló biztosíték alapján végzik, a rendelkezésre álló fedezet szintjét láthatóan különösen nehezen lehet mérni (a nemfizetések hiányából származó veszteséget és ennélfogva a fizetésképtelenség előfordulásának valószínűségét kellene alapul venni; e paramétereket a Bázel II. program keretében alkalmazzák, és összetett adatbázis létrehozását igénylik), az említett módszer nem könnyíti meg a tagállamok feladatát, különösen a de minimis szabálynak és a csoportmentességre vonatkozó rendeleteknek való megfelelőségre vonatkozó számítások vonatkozásában. (b) A bővített megközelítési módszer A bővített megközelítési módszer okozhat problémát, amikor az állami támogatási rendszereknél kívánják őket alkalmazni; valójában a piaci kamatlábak ingadozásából adódó különbség olyan előnyössé teheti a kölcsön alapjául szolgáló kamatlábat az érvényes kamatlábhoz képest a hitelező szempontjából, hogy néhány szabály az állami támogatási rendszerrel összeférhetetlenné válna; a kamatlábak negyedévenkénti helyesbítése problémát okozhat a Bizottságnál folyamatban lévő ügyek esetében, mivel a meghatározott támogatás összege jelentős mértékben változhat az eset tanulmányozásának kezdetétől a Bizottság végleges határozathozataláig eltelt időszak alatt. 4. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA Az említett nehézségek elkerülése céljából a Bizottság olyan módszert javasol: amely könnyen alkalmazható (elsősorban a tagállamoknak a de minimis vagy a csoportmentességre vonatkozó rendeletek alá tartozó intézkedéseknél), amely nem sújtja a tagállamokat a jelenlegi módszerhez képest, és megkönnyíti a referencia-kamatlábak alkalmazását az újonnan csatlakozott tagállamok számára,

5 a referencia-kamatlábak gyakoribb aktualizálását teszi lehetővé, és jobban visszatükrözi a mindenkori piaci viszonyokat; amely nem tesz különbséget a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok között. A szóban forgó módszerrel továbbá elkerülhető, hogy a kiszámítási módszerek bizonytalanabbá és összetettebbé váljanak a Bázel II. keretprogram alkalmazása következtében állandóan változó banki és pénzügyi környezetben, ami jelentősen befolyásolhatja a tőke elosztását és a bankok magatartását. Ennek megfelelően a Bizottság az alábbiakban ismertetett egyszerűsített módszer elfogadását javasolja: A kiszámítás alapja: a 3 hónapra érvényes IBOR-kamatláb Az alapkamatláb egy 3 hónapra érvényes, majdnem minden egyes tagállamban rendelkezésre álló pénzpiaci kamatlábon alapul, a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos esetekben hosszabb lejárati időt alkalmazzon; amennyiben az említett kamatlábak nem állnak rendelkezésre, ott az államkötvények kamatait vagy kivételesen a tagállamok által közölt adatokat alkalmazzák. Különbözet: [220] bázispont Az említett kamatlábat [220] bázisponttal 7 növelik. A kapott referencia-kamatlábat az általános biztonsági minősítéssel ellátott kölcsönök esetében alkalmazzák; ezek hiányában legalább 400 bázispontos 8 növelést alkalmaznak. Kockázati prémium Aktualizálás A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatokat tekintve, valamint a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokra 9 vonatkozó különös intézkedések alkalmazásának fenntartásával az alapkamatot (általános biztonsági minősítéshez 10 kötve) legalább 1000 bázisponttal növelik meg. A referencia-kamatlábakat félévenként aktualizálják (jelenleg évente történik). Ennek alapján az alapkamatlábat az előző év szeptemberében, októberében és novemberében feljegyzett, 3 hónapra érvényes IBOR kamatlábak alapján határozzák meg. Az így lerögzített alapkamatláb január elsejével lép hatályba. Az Ezt a 220 bázispontú különbözetet olyan általános kölcsönre állapították meg, amely kielégítő biztosítékokkal és minősítési mutatókkal rendelkezik. A különbözet valójában független a kölcsön lejárati idejétől. Ez a legalább 400 bázispontú különbözet a Bizottság jelenlegi gyakorlatát tükrözi vissza. A tanulmány esettől függően megemlít olyan különbözeteket, amelyek 340 bázisponttól 750 bázispontig trejednek. Az iránymutatások a megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatásra vonatkoznak, és különösen a 25. cikk a) pontjára, amelynek legalább összehasonlíthatónak kell lennie a jól működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél szokásos kamatlábbal, és különösen a Bizottság elfogadott referencia-kamatlábakkal. A tanulmányban (CCC-C-nek megfelelő) rossz minősítéssel és átlagos biztonsági minősítéssel rendelkező vállalatok vonatkozásában megállapított különbözet

6 alapkamatlábat az előző év márciusában, áprilisában és májusában feljegyzett, 3 hónapra érvényes IBOR kamatlábak alapján állapítják meg. Az újraszámított kamatláb július elsejétől lép hatályba. Tekintetteltovábbá a nagymértékű és hirtelen változásokra, aktualizálást kell minden olyan alkalommal végrehajtani, amikor a megelőző három hónapra megállapított átlagos kamatláb több mint 10%-kal tér el az érvényben lévő kamatlábtól. Az aktualizált érték a kamatláb kiszámításnál figyelembe vett hónapokat követő második hónap első napján lép hatályba. E közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően a Bizottságnak nem áll szándékában a következők alkalmazása: a Görögországot érintő referencia-kamatlábak és leszámítolási kamatlábakra vonatkozó bizottsági közlemény (HL C 66., , 7. o.), a referencia-kamatlábak és a leszámítolási kamatlábak meghatározásával kapcsolatos technikai kiigazításokról szóló bizottsági közlemény (HL C 241., , 9. o.), a referencia-kamatlábak és a leszámítolási kamatlábak meghatározásával kapcsolatos technikai kiigazításokról szóló bizottsági közlemény (HL C 273., , 3. o.), A Bizottság a referencia/leszámítolási kamatlábakról szóló, a tagállamokhoz intézett levele ( )