SZENT BENEDEK, A BÉKE HÍRNÖKE EGÉSZ EURÓPA SZÁMÁRA!

Átírás

1 A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA VI. évfolyam 2. szám nyár SZENT BENEDEK, A BÉKE HÍRNÖKE EGÉSZ EURÓPA SZÁMÁRA! Sokat hallunk mostanában hazánk, a Magyar Köztársaság csatlakozásáról az Európai Unióhoz. Újra időszerűnek tartjuk VI. Pál pápa negyven éve kelt apostoli levelét, melyben Szent Benedek atyánkat Európa védőszentjének nyilvánítja, azért hogy amint egykor a keresztény hit világosságával szétszórta a sötétséget és szétosztotta a béke ajándékait, segítse most is Európa ügyét, s közbenjáró imájával segítse, hogy erősödjék napról napra. Szerk. ÖRÖK EMLÉKEZETÜL! A béke hírnökének, az egység megteremtőjének, a kultúra mesterének, legfőképpen pedig a keresztény vallás hirdetőjének és a nyugati szerzetesség atyjának nevezik teljesen megérdemelten Szent Benedek apátot. Ő abban az időben, amikor az elöregedett Római Birodalom összeomlott, s amikor úgy látszott, hogy Európa egyes vidékei sötétségbe zuhannak, mások pedig még járatlanok voltak a magasabb civilizációban és a spirituális javakban, töretlen erejének állandó megfeszítésével véghez vitte, hogy mintegy új hajnal ragyogott föl ennek a földrésznek. Ugyanis kereszttel, könyvvel, ekével, legfőképpen önmaga és fiai által elvitte a keresztény műveltséget azoknak a népeknek, amelyek a Földközi-tengertől Skandináviáig, Írországtól a lengyelek földjéig elterülő területeket lakják. A kereszttel, azaz Jézus Krisztus törvényével erősítette meg és gyarapította a magán- és a közélet intézményeit. Meg kell emlékeznünk az Opus Dei -ről is, vagyis az imádság meghatározott időben történő rendszeres végzéséről, amellyel megtanította, hogy az emberi társadalomban igen nagy jelentősége van az istentiszteletnek. Így tehát megszilárdította Európának azt a szellemi egységét, amelyben Isten egy népének tudták magukat a nyelvben, fajban, természetben különböző nemzetek. Ez az egység lett, ennek a nagy Atyának a fegyelmét követő tanítványai, a szerzetesek hathatós igyekezetével, a középkornak nevezett korszak különleges jegye. Ezt az egységet, amely Szent Ágoston szerint minden szépség foglalata, s amely a dolgok gyászos fordulata következtében szétszakadt, kísérlik meg napjainkban helyreállítani mindazok, akik jóakarattal vannak megáldva. SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Az újkorból kiinduló eszmélkedés szerzetesi életünkről Elréd atya írása A pannonhalmi ballagáson elhangzott beszédek Beszélgetés Dénesi Tamással Beszámoló a Cultura Nostra történelmi versenyről Tricollis Cuvée termékismertető 1 In memoriam Blazovich Ágoston OSB Beszámoló a Győrszentivánon megrendezett Családnapról Hírek, beszámolók egyes házainkból

2 Könyvvel, vagyis az értelem művelésével őrizte meg és hagyományozta tovább nagy gonddal ez a tiszteletreméltó pátriárka, akinek a nevét és életerejét annyi monostor kapta, az irodalom régi alkotásait akkor, amikor a szabad művészetekre és tudományokra sötétség borult, s szorgalmasan művelte a különböző tudományokat. Végül ekével, azaz a földműveléssel más dolgokat is felhasználva termőfölddé és virágzó kertekké változtatta az elhagyatott és puszta vidékeket. Az ora et labora értelmében összekapcsolta az imádságot a kétkezi munkával, s ezzel magasra emelte az emberi munkát. Méltán nevezte tehát XII. Piusz pápa Szent Benedeket Európa atyjának. A földrésznek a népeibe beoltotta annak a helyes rendnek a szeretetét, amelyre társadalmi életük épül, és az erre a rendre való törekvést. Elődünk ezután azt kérte, hogy e kiváló férfi könyörgésére segítse Isten azoknak a kezdeményezéseit, akik ezeket a népeket az igaz testvériség kötelékével igyekeznek összekapcsolni. Ennek szerencsés megvalósulását kívánta teljes lelkéből XXIII. János pápa is a rá annyira jellemző aggódó szeretettel. De mi magunk is nagyon helyeseljük azokat a terveket, amelyek arra irányulnak, hogy elősegítsék Európa népeinek az egységét. Ezért szívesen engedtünk azoknak a kéréseknek, amelyeket Európa különböző részeiből bíboros atyák, érsekek, püspökök, rendek és szerzetes-kongregációk legfőbb elöljárói, és a világi rendből való kiváló férfiak igen sokan intéztek hozzánk, hogy nyilvánítsuk Szent Benedeket Európa védőszentjévé. Ezen égi oltalom nyilvános kihirdetésére kiváló alkalom nyílik számunkra akkor, amikor Monte Cassino templomát, amely 1944-ben, az egész világon dühöngő háború során elpusztult, de a legyőzhetetlen hit újjáépítette, a Boldogságos Szűzanya és Szent Benedek tiszteletére ma újra fölszenteljük Istennek. Szívesen tesszük ezt, ebben is több elődünket követve, akik a századok folyamán maguk szentelték fel a hitnek és a monasztikus életnek ezt a Szent Benedek sírja miatt oly híres székhelyét. Támogassa hát szándékunkat ez a kiváló égi szent, és amint egykor a keresztény hit világosságával szétszórta a sötétséget és szétosztotta a béke ajándékait, segítse most is Európa ügyét, s közbenjáró imájával segítse, hogy erősödjék napról napra. Tehát a Szertartások Szent Kongregációjának megkérdezése után biztos tudással, érett megfontolással és apostoli hatalmunk teljességével ezen levelünk hatályával Szent Benedek apátot Istennél egész Európa legfőbb égi védőszentjének tesszük meg és nyilvánítjuk, és megadjuk neki mindazt a tiszteletet és liturgikus kiváltságot, amely méltán illeti meg az egyes helyek legfőbb védőszentjeit. Minden más ezzel ellentétes intézkedés hatályát veszti. Kimondjuk, elhatározzuk, elrendeljük, hogy ez a levél legyen és maradjon mindig jogerős, érvényes és hatékony; érje el és tartsa meg teljesen és hiánytalanul hatását; jelenleg és a jövőben teljes mértékben támogassák mindazok, akiket illet és akiket illethet. Így kell helyesen ítélni és határozni. Mostantól fogva érvénytelen és hiábavaló mindaz, amit, bárki, bármilyen tekintéllyel, tudva vagy tudatlanul másképpen, ezen felül megkísérelni merészelne. Kelt Rómában, Szent Péternél, a Halász gyűrűje alatt, az év október havának 24. napján, pápaságunk második évében VI. Pál pápa Miksa atya fordítása Komondi István: NHALMA VÁR Nyitva a kapunk, minden fáradt vendég Asztalunkhoz ülhet, ki jó szándékkal Útjáról pihenni házunkba tér meg Vesd le csizmád, oldd meg ruhád, lábad Megmosom, otthon, barátok között vagy Fegyvered rakd le, magaddal be ne hozd Asztalt terítek neked, lehetsz gazdag, Lehetsz szegény, egymás mellé ültetlek Benneteket, hogy mást is megismerjél Ez a szeretet háza, a fizetség A hála, a jó szó, s viszitek hírét: Várunk titeket, itt mindenki vendég Vándor! Az esti tűz mellett mondd el Mi indított, hová mész, miért, merre Ha késő van, pihenj le fekhelyedre Kora reggel útra kelsz, az asztalon Egy szegetlen kenyeret találsz, vidd el Szegd meg, és jusson minden éhezőnek 2

3 NHALMI FŐAPÁTSÁG AZ ÚJKORBÓL KIINDULÓ ESZMÉLKEDÉS SZERZETESI ÉLETÜNKRŐL I. A XVI. században kezdődő újkor hatása a nyugati szerzetesség történetében a mai napig meghatározó. 1. A Szent Benedek Regulájában még egységben lévő két elv között feszültség keletkezett, az amori Christi (Krisztus szeretetének) és az operi Dei nihil praeponere (az istenszolgálatnak semmit elébe ne tégy!) egysége megtört. Az újkori világkép általánossá válása kongregációnkban igazában csak 1802 után kezdődött. A visszaállítás után még a 18. században szokásos napirend volt érvényben, a teljes zsolozsmát mondták a megszokott időkben. A lelkipásztoroknak és az egyre több kiképzett tanárnak ez megoldhatatlan feszültséget okozott. Negyven évvel később már a zsolozsma közös végzésének értelme is kérdés lett sokak számára. 2. A fizikai munkát egyre inkább szellemi munka váltotta fel. Megnőtt a misszió szerepe Amerika felfedezésével. A térítés alapja a kiépülő katolikus iskolarendszer lett, ami részben ellenhatása volt a kiváló protestáns iskoláknak. Szent Ignác és nyomában sok rendalapító a misszió és a tanítás érdekében szüntette meg a közös zsolozsmázást. 3. A kora-újkort alapvetően meghatározták a katolikus és a protestáns közösségek illetve hatalmak közötti viták, fegyveres küzdelmek, így a szerzetesi célkitűzéseket is. A történészek is el szokták hallgatni, hogy aki katolikusnak vagy protestánsnak született, az évszázadokon át egy politikai szövetségrendszer tagjává lett. Ez volt az igazi alapja a vallásháborúknak. Az is ritkán hallott igazság, hogy a protestáns államokban a katolikusok üldözése sokkal erőteljesebb volt, mint a katolikus uralkodók protestáns ellenessége. Gondoljunk arra, hogy Anglia rabszolgákká alázta az ír katolikusokat vagy Svédországban a katolikus vallást betiltották. Ez a tény azonban nem mentheti fel a katolikus erőszak tárházát. A bencés rendet alapvetően a türelmes típusú szerzetességnek jellemezték században. Ez ad lehetőséget arra, hogy céljaink közé vatikáni biztatásra is felvegyük az ökumenizmust, hogy a múlt sebeit igyekezzünk begyógyítani. Rendünknek ez a legfontosabb politikai küldetése, ezzel szolgálhatjuk a nemzeti egység kialakulását. A barokk kor támasza a jezsuita rend volt, amely még a középkorinál is jobban összefonódott a rekatolizációt szorgalmazó katolikus hatalommal. A kora-újkor végét egyértelműen jelzi a jezsuita rend feloszlatása (1773). A felvilágosodott abszolutizmus nem tűrte a Rómától függő, számára túl önálló rendi szervezetet és annak önérvényesítő erejét. A püspököket a király nevezte ki, a szerzeteseknél pedig választás volt, ezért is növelték az uralkodók a püspökök hatalmát a katolikus országokban. Az abszolutista teológia haszontalannak tartotta a közös zsolozsmázást, a szerzeteseket a munkakörükből ítélte meg, ez a szemlélet Magyarországon még mindig erős. 4. Az újkorban mást jelent a papi vagy tanári szolgálatban élő szerzeteseknek az engedelmesség és a szerzetesi életalakítás, mint a kézművességre, földműves munkára berendezkedett középkori vagy ókori szerzetesnek. A késő újkori felvilágosodásnak, amely nálunk a 19. század első felében teljesedett ki, abszolút nem volt érzéke a szerzetesi meditációhoz, és ezért Pannonhalmán még a 19. század első felében is állandóan féltek teljes joggal az újabb feloszlatástól. Ezért is javasolták egyesek a kórusima teljes feladását, még a növendékek számára is. Meglehetősen megtéveszt bennünket, hogy minket 1802-ben visszaállítottak, mert ekkoriban kezdődött Németországban a kolostorok sorozatban való feloszlatása. Ha a világi és az egyházi történelmet nem szemléljük egységben, akkor nagyon téves véleményt alakíthatunk ki magunknak. Eldönthetetlen kérdés: ha 1849-ben a szabadságharc győz, akkor megmaradhatott volna-e rendünk, megmaradhattak volna-e iskoláink, ha igen, akkor milyen formában? A tanítás és főként a 20. század közepétől meglévő új munkakör, a pannonhalmi, majd később a győri diákotthoni munka olyan új életmódot hozott magával, amely éppúgy feszültségben áll a szerzetesi életformával, mint a plébánosi életmód. A pap a keresztény népnek van elkötelezve, a diákotthoni nevelő a diákoknak és szüleiknek. Bennük látja elsősorban az amor Christi megvalósítását. Így nem csak az apáttól vagy más elöljárótól függnek ezek a szerzetesek. Melki élményem: a kórusimádkozás közben valami megszólalt, egy szerzetes becsukta a könyvét, és kiment. Mindenki természetesnek vette. A perjel utána megmagyarázta, hogy az atya a kórházlelkész, onnan kapott hívást. A papi szolgálat vállalása az amor Christi nevében felülírta az opus Dei kötelességét. Ugyanez történik sokszor a kollégiumban is. A kollégiumi és lelkipásztori munkának ugyanakkor megvan az a komoly veszélye, hogy távol kerülünk a szerzetesi közösségtől és eszményektől. 3

4 NHALMI FŐAPÁTSÁG II. A 20. és a 21. századból fakadó új kérdések A 20. század legjelentősebb egyházi reformja a liturgiából és a biblikus teológiából indult ki, ebben jelentős szerepe volt a bencéseknek is. A 19. század második felében demokratikusabbá váló államok már nem határozták meg a szerzetesek életét, ez a liturgikus fellendülés társadalmi háttere. Magyarországon a komoly változások az I. világháború után indultak el, a társadalmi helyzet már lehetővé tette a monasztikus életről és a liturgiáról való gondolkodást a munkaterületek (iskola, plébánia, gazdaság) meghagyása mellett. Gimnáziumainknak is köszönhettük, hogy 1950 után a kommunizmusban is fennmaradt a rendünk. Pannonhalmán a diákság létszáma azonban a tervezettnek legalább másfélszerese lett, mert csak nyolc katolikus iskola maradhatott meg, ez a tanári és kollégiumi munkát, illetve a szerzetesi életet alapvetően megnehezítette. A 20. század legfontosabb egyházi eseménye a II. vatikáni zsinat. Egyházi, szerzetesi gondolkodásunknak ez kellene, hogy legyen az alapja. Nem az ókor vagy a középkor és nem is az ifjúságunk. A régi időket hangoztatók általában ezzel az alapvető ténnyel nincsenek tisztában. Mondjuk ki nyíltan: sokszor nem a zsinat tanításából kiindulva gondolkodunk, illetve gondolkodnak rólunk. A monasztikus szerzetesekre vonatkozó egyházi törvények alapja egyértelműen Szent Benedek Regulája (665., 667. kánon). A monostorban való lakás kötelezettségéről és olyan klauzúra létesítéséről van szó ezekben a törvényekben, amelynek egy részébe nem mehet be senki a rendtagokon kívül. Ezt az elvet Konstitúciónk is kimondja (115. pont). Jellemző azonban az is, hogy az immár kb. húsz éve megszületett új egyházi törvénykönyv a miszszió tárgykörben foglalkozik a katolikus neveléssel, vagyis a zsinati tanítás szerint a nevelés alapvetően lelkipásztori feladat, ez tipikusan újkori gondolkodásra vall. Számunkra a másik jelentős dátum: , a rendszerváltás. A legfontosabb feladatunk a jövőnknek a II. vatikáni zsinat tanítása alapján való átgondolása; ez alapján az ősi és az újkori, sőt a legújabb kori hagyományt egyaránt józan kritikával kell nézni, hogy hűek legyünk az evangéliumhoz, hogy megértsük az idők jeleit (VII. eucharisztikus kánon). Nemcsak az ókori vagy középkori, hanem a késő-újkori, valamint a kommunizmus előtti és alatti gondolkodást is felül kellene vizsgálni. Nehéz elhinni, hogy míg a rendszer alapvetően rossz volt, addig a bencés élet tökéletes, mai fiatal számára is példaadó. Ha a II. vatikáni zsinatból indulunk ki, akkor egyszerre valljuk a monasztikus struktúrára való áttérést, a bencés gondolkodás három alapelvét: a regula, az apát, a monostor egységét, illetve az újkori feladatok vállalását, és e kettőből való feszültségeket. A mérték megtartása a lényeges, nem lehet minden igényt teljesíteni, mert akkor belátható időn belül semmilyen igényt nem tudunk teljesíteni. A liturgikus szabályoknál sokkal fontosabbak az egyháznak ránk vonatkozó törvényei. Az egyházi törvényeknél is lényegesebb az evangélium és annak hármas alaptörvénye: az isten- és emberszeretet, illetve az ellenségszeretet. Nagy Szent Gergely szerint már Szent Benedek is átélte a törvény és a szeretet ellentétét, ezt fejezi ki Benedek és Skolasztika találkozásának híres jelenete. Figyelembe kell vennünk a 21. század kihívásait. A társadalomban soha nem volt olyan nagy változás, mint a zsinat óta eltelt emberöltőben, a fogyasztás, az informatika és a média által uralt világban. A változás egyre gyorsul. Nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha megjósolom: 15 éven belül újabb zsinat fog válaszolni a társadalmi kihívásokra, illetve az egyre égetőbb tisztázatlan egyházi kérdésekre. Megfontolt változtatásokra szükség van, mert egyrészt az előző rendszer nem engedett teret a zsinati elvek megvalósításának, másrészt a világ és az abból jövő fiatalok nagyon megváltoztak. A népénekes, hozsannás lelkiség ma már nem vonzza a középkorúakat, még kevésbé a fiatalokat. III. Mi lehet a közös bencés eszmeiség? A monasztikus kongregáció vízióját támogatom, de mivel jelenleg függő házakból áll a kongregációnk, ezért még eléggé eltér helyzetünk más kongregációkétól. A szervezeti átalakítás ugyanakkor nem csodaszer. Gondolkodásunktól függenek tetteink. Egyértelműen kell látnunk, hogy a bencés szerzetesség önálló hivatás. Nincs tanítási fogadalmunk, sose voltunk újkori értelemben tanítórend. A ránk vonatkozó egyházi törvények alapján nem lehet kötelezővé tenni a papságot sem. A kis egyházmegyénk ellátása azonban kötelességünk, a papság ugyanúgy ősi szolgálatunk, mint a kódexmásolás vagy a tanítás. Új utakat kell itt is keresnünk, például nős diakónusok bevonását és az egyházközségek közötti együttműködés szorgalmazását. A 21. században ne állítsuk szembe az ősi monasztikus szerzetesi elveket és gyakorlatokat az újkori szerzetesség eszményével. Mindkettőt kritikusan elemezzük a II. vatikáni zsinat fényében, mindkettőt tartsuk értéknek. A kettő kiegészítheti egymást, noha tagadhatatlanul ellentétek is feszülnek köztük. A zsinat is egyszerre hangsúlyozza a sajátos szerzetesi karizmákhoz való visszatérést és az evangelizáció, a misszió fontosságát. A zsolozsmát ezért kell a nép (diákok, lelkigyakorlatozók, idősebbek) számára is nyitott, megnyerő módon végezni. A demokratikus változások közösségünkre való helyes alkalmazása nélkülözhetetlen változás. A hagyományos engedelmességre alapozó egyházi szemlélet csak szidni tudja a mai fiatalokat, miközben önmagával szemben elnéző. A közösségben megtapasztalható elevenítő Lélek és a személyre szabott, értelmes munka adhat csak jövőt egy közösségnek. A bencés rendnek különösen is megszívlelendő feladata az ökumenizmus, hogy a kora-újkori vallási, politikai gyűlölet helyébe a türelem és békesség lépjen. A vallási türelem alapja a zsinati alapelv: a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása fontosabb még az igazságnál is. Illetve a keresztény igazság egy személy, Jézus Krisztus titka. Ő mi üdvösségünk a hitet, szeretetet ébresztő Lélek által. A titok megélése csak az önmagunkra vett kereszt fényében, és a múltunkat józan kritikával tanulmányozó, az idők jeleit megérteni akaró egyházképben válik kovásszá. 4 Elréd atya

5 NHALMI FŐAPÁTSÁG A NHALMI SZEMLE 2004/2. (nyári) számának témája: p o l i s z / p o l i t e a Szent Ágoston: De excidio urbis Romae Hausmann Jutta: Keressétek a város javát gondolatok Jer 29-hez; Wiliem Flusser: Az új urbanitás; Dariusz Aleksandowicz: A katolikus vallás és a közép-kelet-európai nacionalizmusok; Robert T. Cornelison: Tér, teológia és az amerikai politika Fogarasi György: Metropolisz/nekropolisz: Baudlaire Párizsa, Benjamin passzázsai; Gelencsér Gábor: A film városa a város filmje; Gyöngyössy Márton: Az isztambuli Zeyrek Kilise Camii Konstantinápoly egykori főmonostora és temploma; A. Giacometti interjúrészletek; Perneczky Géza Giacomettiről; Schein Gábor: Traditio folytatás és árulás; B.P. Gadamer olvasatáról Philippe Vallin: Teológiai megfontolások Mel Gibson Passió című filmjéről; Rigó Máté: Struktúra vagy kaleidoszkóp? Varga Mátyás: Kettőről az egyre regulameditáció Takács Zsuzsa, Beney Zsuzsa és G. István László versei FRISS SZÁMAINK MINDIG MEGTALÁL- HATÓK a nagyobb budapesti és vidéki könyvesboltokban. MEGRENDELHETŐ A SZERKESZTŐSÉG CÍMÉN: 9090 Pannonhalma, Vár 1. ( szemle@osb.hu), OLVASHATÓ AZ INTERNETEN: NYÁRI PROGRAMOK NHALMÁN június 18. Placid atya vasmiséje, Iréneusz és Boldizsár atya gyémántmiséje június 28-július 2. és augusztus Gregorián kurzusok július Oblátus lelkigyakorlat július 11. Szent Benedek ünnepe július A Rákóczi Szövetség Határon Túli Kispap Tábora július KALOT-tábor július A Rákóczi Szövetség Történelem Tanár Tábora július Csendélet Egyesület tábora Minden hétvégén június 19. és augusztus 15. között: érettségi találkozók augusztus 6. Albin és Henrik testvér valamint Fazakas Márton O.Praem. pappá szentelése augusztus 19. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlése ÚJ KIADVÁNYAINK ANSELM GRÜN OSB Életre vezetni A vezetés elvei Szent Benedek Regulájában (Bencés Lelkiségi Füzetek 38.) FORRAI BOTOND OSB A szabadító Jézus (Pannonhalmi Könyvek) Pannonhalmi Zsozsma II. kötet ÚJ MUNKABEOSZTÁS Othmar Amtmann OSB (Zeiselhof) eddigi munkakörei megtartása mellett a Domus Religiosa in Unterwart házfőnöke augusztus 20. Szent István király, a Pannonhalmi Főmonostor alapítójának és fővédőszentjének ünnepe A NYILVÁNOS LITURGIA RENDJE A NHALMI BAZILIKÁBAN A NYÁRI ISKOLAI SZÜNIDŐBEN Hétköznap 6.00 Vigília és Laudes 6.50 Konventmise Esti szentmise a Szt. Benedek kápolnában Vesperás Csütörtök 6.00 Vigília és Laudes Konventmise és Vesperás Vasárnap 6.45 Vigilia-Laudes 9.00 Népénekes szentmise Gregorián konventmise Vesperás 5

6 NHALMI FŐAPÁTSÁG BESZÉLGETÉS DÉNESI TAMÁSSAL A Bencés Hírlevél előző számában adtunk hírt a Pannónia szőlőskertje címmel megnyílt időszaki kiállításról, amelyet Te rendeztél. Hogyan készült a kiállítás? Melyek voltak a munka során a legfontosabb állomások? Mit jelentett Neked e kiállítás megrendezése? Az apátsági pincészet újraindulását nagy eredménynek és nagy lehetőségnek is tekintem. A beruházás előrehaladtával felmerült bennem a kérdés, miként tudnék én e modern vállalkozásnak segítségére lenni. Az apátsági borászat múltja tulajdonképpen kötelezővé teszi és ennek komoly reklámértéke is van, hogy feltárjuk ezt az ezeréves tradíciót. Prefektusi és tanári munkám mellett azonban nem maradt energiám arra, hogy a pannonhalmi bencések borászati hagyománya után kutassak, mígnem Mátyás atya a Kulturális és Turisztikai Igazgatóság részéről fel nem kért e kiállítás rendezésére. A megtisztelő felkérést természetesen elfogadtam, bár láttam nehézségeit is. A jól feltárt rendtörténetnek ugyanis ez egy olyan szelete, amellyel eddig nem sokat foglalkoztak, azaz szakmailag viszonylag előkészítetlen terepen kellett gyors és kézzelfogható eredményeket elérni. A munka tehát olvasással és levéltári búvárkodással kezdődött, aminek következtében egyre-másra kerültek elő a régi dokumentumok. Amint ilyenkor lenni szokott, több váratlan esemény és önzetlen ember segítette munkámat. A tervezett kiállításról semmit sem tudva keresett meg Tóth Alajos Attila, akinek édesapja a harmincas években a fővárosi bencés borszaküzlet vezetője volt. Az első tárgyi emlékeket tőle kaptam. Cirill és Szilveszter atya búvárkodásaik során szintén több érdekes és később kiállított dokumentumot juttattak el hozzám. Az írott források mellett a gazdag fotótárból előkerült számos régi fénykép színesíti a kiállítást. A tárgyi anyag környékbeli gyűjtésére azonban már nem maradt sem időm, sem energiám, így a kiállítandó szőlészeti és borászati tárgyakat a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum anyagából egészítettük ki. Ebben Laczkovits Emőke, a néprajzi osztály vezetője volt segítségemre. Az írásos dokumentumok alapján kialakultak azok a csomópontok, amiket kiemelve átfogó képet adhatunk borászati múltunkról. Ezeknek a kiállítási tablókhoz készült rövid összefoglalását Csoma Zsigmond, a Magyar Bortörténeti Társaság elnöke ellenőrizte, aki kezdettől fogva lelkesen támogatta és segítette a kiállítást és érdekesnek találta annak koncepcióját is. A kiállítási tablók szövegét Lengyel Péter kiváló angol fordítása nyomán a külföldiek számára is hozzáférhetővé tettük. A tablókat Bakos Ágnes és Tihanyi Bence fotóinak felhasználásával az ADstúdió tervezte. A szép tablókat és a kiállítandó anyagot a Héjjas Pál vezette csapat installálta. Minden munkatársamnak ezúttal is szeretném megköszönni segítségét és minőségi munkáját. Mit jelentett nekem ez a munka? A történelemtudománynak egy számomra új területével, a gazdaságtörténettel foglalkozhattam, ami érdekes kihívásnak bizonyult. A gazdálkodáson belül pedig a bor és a borászat nem hagyhat hidegen egy férfiszívet sem. A kiállítandó anyagot szelektálni kellett, több olyan dokumentumot nem állíthattam ki, aminek megtalálása nagy öröm volt számomra. A sok mondanivalót röviden (ez nem mindig sikerült) és közérthetően kellett megfogalmaznom, hogy azt az átlagos látogató is megértse, tehát a turista fejével kellett gondolkodnom. A vizuális megjelenítés, az installáció és számos egyéb tényező területén nem mozgok otthonosan. Munkatársaimban bíznom kellett, hogy megértik elképzeléseimet és megtalálják a helynek, a témának megfelelő megoldásokat. Minden szempontból sokat tanultam e három hónap alatt. A Pannonhalmi Főapátság és a Rákóczi Szövetség immár harmadik alkalommal rendezte meg a Cultura Nostra történelmi versenyt, amelynek kezdettől Te vagy a fő szervezője. Miért fontos e verseny és milyen eredményei vannak? 6

7 NHALMI FŐAPÁTSÁG A Cultura Nostra verseny az egész Kárpát-medence területéről szólítja meg a magyar középiskolásokat. A versenyre való készületkor Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig egy cél mozgat nagyon sok fiatalt. A tankönyvek szintjénél jóval mélyebben ismerkednek a magyar történelem egy fontos szeletével. A döntő zsűrijének tagjai minden évben megfogalmazzák, hogy a diákok többsége az aktuális témában az egyetemi szigorlaton is megállná a helyét. Jó dolog lelkes és magyar történelmet szerető fiatalokat látni. A szakmai szempontokon túl fontosak a találkozások. Tanárok és diákok ismerkedhetnek meg, barátságok születhetnek e néhány napon. Az első verseny résztvevői között ma is aktívan működik a levelezőlista. A legjobb 10 csapat jutalma többek között egy néhány napos nyári jutalomút. A versenyen szövődött kapcsolatok egy jó hangulatú, felszabadult és tartalmas nyaraláson tovább mélyülhetnek. Nem utolsó sorban fontosnak tartom, hogy a nyitott szívűek a bencés lelkiségből és Pannonhalmából is hazavihetnek valamit. Többen megfogalmazták, hogy számukra a verseny igazi célja, hogy eljussanak Pannonhalmára. A virágvasárnapi szentmisén a legtöbben részt vesznek. Tavaly egy unitárius székely diáknak különösen tetszett a liturgia. Másoknak a tihanyi alapítólevéllel való találkozás jelent maradandó emléket. Mindent egybevetve a verseny évről évre kiforrottabb lesz, és a több száz csapat jelentkezése megerősíti, hogy jó úton járunk. Ez évtől a Pannonhalmi Főapátság Levéltárának igazgatóhelyettese lettél. Miközben gratulálok a kinevezésedhez, kérlek, hogy ismertesd elképzeléseidet a levéltári munkára vonatkozóan. Nagy megtiszteltetésnek tekintem e kinevezést, hiszen világi munkatársként dolgozhatom a bencés rend messze földön híres levéltárában. Számos feladat közül csak néhányat említenék. Levéltárunk igazi értéke a középkori anyag. Ezért ez jóval nagyobb teret és publicitást kapott, mint a későbbi korok dokumentumai. A középkori oklevelek feldolgozása most is több kutatási program alapjául szolgál. A levéltár koraújkori és újkori forrásainak kutatása is sok szép eredményt hozhat. Itt nemcsak publikálatlan dokumentumokra gondolok. A száz éve íródott rendtörténet szerzői más szemüvegen keresztül olvasták a forrásokat. A mai kutató más kérdéseket tesz fel és mást olvas ki a forrásokból. A tavalyi és az idei kiállítás témái, az apátsági gyógynövénykultúra és borászati tradíció csak két példa arra, hogy mi mindennel lehetne és kellene a közeljövőben foglalkozni. A publikálás mellett konferenciák szervezésével is szeretném ösztönözni a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár anyagához kapcsolódó kutatásokat. Az első ilyen konferencia témája az idei kiállításhoz kötődően a monostori szőlő- és borgazdálkodás lehetne. A közelmúltban megkezdték a Pannonhalmi Főapátság honlaprendszerének részeként a Levéltár weblapjának kialakítását. Ezt tovább kell fejlesztenünk, azaz újabb segédleteket is hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Emellett folytatni kell az iratok egy részének digitalizálását is. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumtól nemrég elbúcsúzott XII.A osztálynak prefektusa voltál. Mit jelent Pannonhalmán prefektusnak lenni? Hogyan lehet e munkát összeegyeztetni a világi élettel? Néhány éve még nem akartam tanár lenni. Aztán Tamás atya hívott Pannonhalmára, amit úgy éreztem nem szabad visszautasítanom. Döntésem óta négy év telt el, de még a nehéz időszakokban sem volt olyan pillanat, amikor ezt a döntésemet megbántam volna. Ehhez mindenképpen kellett a sok színes egyéniségből álló és élénk gondolkodású társaság, akiket átvettem előző prefektusuktól, és kellett, hogy kollégáim között a régi barátok mellett újakat is találjak. Szép és nehéz négy év van mögöttünk, és örülök annak, hogy a fiúk elballagtak. Ezt úgy értem, hogy ezek a fiúk most válnak felnőtté, most kezdik az életüket. Büszke vagyok rájuk, és úgy érzem, később is büszke leszek az osztályomra. Miért nevelünk, ha nem azért, hogy elmenjenek, megtalálják helyüket és értékes emberekké váljanak? Mindegyikük tervekkel, vágyakkal, várakozással, különböző nagyságú és tartalmú itt összeszedett csomaggal indul. Kíváncsi lennék, ki mit visz ezekben a csomagokban, de ezt csak gyaníthatjuk, a tartalom egy részét ők sem ismerik. Számomra ebben a pillanatban prefektusi munkánknak ez a megfoghatatlan része a legszebb és legizgalmasabb, hiszen az érettségi jegyeken túl munkánk tényleges eredményét csak sejthetjük. Mivel a kamasz gyerekekkel a lehető legtöbb időt kellene együtt töltenünk, a prefektusi feladat egy világi ember és családja számára nagy kihívás és sok nehézséggel is jár. Mivel a bencések nem tudják a diákotthoni nevelést teljesen ellátni, világi munkatársakra van szükségük. Tehát szükségszerűség az, hogy mi jelen legyünk a diákotthonban, amely így természetesen más, mint a csak bencések vezette diákotthon. Sok mindenben nem tudjuk helyettesíteni bencés kollégáinkat, viszont kiegészíthetjük őket, velünk ha lelkiismeretesen végezzük színesebbé válhat a diákotthoni nevelés. Köszönöm a beszélgetést! Készítette: Rábai László 7

8 CULTURA NOSTRA TÖRTÉNELMI VERSENY A Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Rákóczi Szövetség idén immár harmadik alkalommal szervezte meg a Kárpát-medence magyar középiskolásai számára a Cultura Nostra történelmi vetélkedőt. A verseny témája a reformkor volt. A február 10-én megrendezett regionális fordulókon 270 magyarországi és 70 határon túli csapat vett részt. A legjobb 20 csapat április 2-4. között mérte össze felkészültségét Pannonhalmán. Az írásbeli elődöntőn 15 magyarországi, 4 felvidéki és 1 kárpátaljai csapat vett részt, akik közül a döntőbe végül két budapesti és egy-egy galántai, egri, dombóvári, hódmezővásárhelyi, beregszászi, pozsonyi, pápai és csongrádi csapat került. A szóbeli döntő zsűrijének tagjai Katus László (elnök), Gergely András, Dobszay Tamás és Velkey Ferenc voltak. A Duna Televízió a 3 órás döntőt és az ünnepélyes eredményhirdetést is figyelemmel kísérte. Az eredményhirdetésen Várszegi Asztrik főapát úr köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a mostani fiatal generáció feladata újraértelmezni a történelmet és okulni a közelmúlt történelmi hibáiból. Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi titkára is gratulált a versenyzőknek, majd röviden bemutatta a Rákóczi Szövetség tevékenységét. Katus László a zsűri elnöke hangsúlyozta, hogy minden részt vevő csapat nyertesnek érezheti magát, mert felkészültségüknek köszönhetően több mint 300 csapat közül bizonyultak a legjobbaknak. A verseny helyezettei: 1. Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium, Galánta 2. Illyés Gyula Gimnázium, Dombóvár 3. Zápor Utcai Általános Iskola és Gimnázium, Budapest A döntő résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek, és július elején egy hatnapos ajándékutazáson vehetnek részt Pannonhalmán, Győrben, Bábolnán, Herenden és Budapesten. Az eredményhirdetést ünnepi vacsora követte, majd a résztvevők megnézhették a Bárki vagy, aki a mennyei hazába igyekszel másfél évezredes életforma Pannonhalma monostorában című filmet. Április 4-én, vasárnap a virágvasárnapi ünnepi szentmise után megtekintették az apátságot és a pannonhalmi borászati tradíciót bemutató kiállítást. A rendezvényt a következő intézmények támogatták: Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., Duna Tv, Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Illyés Közalapítvány. NHALMI FŐAPÁTSÁG Dénesi Tamás 8 TRICOLLIS CUVÉE A Pannonhalmi Apátsági Pincészet első, a as évjáratból nagytételben forgalomba került terméke forró nyara korai szüretet eredményezett. A szőlő néhol túlérett jegyeket mutatott. A mustok átlagcukorfoka elérte a magyar mustfokot. A kisméretű műanyagrekeszbe szüretelt szőlőt egészfürtben, kíméletesen préseltük. A must ülepítés után került a temperált erjesztőbe. Erjesztés után hosszú finomseprőn tartással adtunk lehetőséget az íz és aromaanyagok gazdagodásának. A három dűlőből származó, három fajta (olaszrizling-rajnai rizling-fűszeres tramini) házasításából készült bor szalmasárga színét halványzöld villanások tarkítják. Illata tartós és tiszta, amely leginkább mély virágillatra emlékeztet. Izében összhangban illatával leginkább fehérhúsú gyümölcsök mutatkoznak. Jól integrálódott sava szép háttere az évjáratra jellemző testességnek. Hosszú lecsengésű, tartalmas bor, amely izgalmas kiegészítője fehérhúsoknak, sajttálaknak, baráti beszélgetéseknek. Ajánlott fogyasztási hőmérséklete C. Liptai Zsolt borász Örömmel értesítjük Kedves Olvasóinkat, hogy az érdeklődők szakszerű vezetéssel betekintést nyerhetnek a közelmúltban megnyílt Pannonhalmi Apátsági Pincészet munkájába és megkóstolhatják a pincészet borait. A pincelátogatásra a Pannonhalmi Főapátság TriCollis Tárlatvezető Irodájában lehet jelentkezni. Telefon: 96/ , Fax: 96/ tricollis@osb.hu