java -classpath "c:\program Files\Java\j2sdk1.4.2_06\demo\jfc\TableExample\TableExample.jar";"c:\Progra m Files\hsqldb\lib\hsqldb.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "java -classpath "c:\program Files\Java\j2sdk1.4.2_06\demo\jfc\TableExample\TableExample.jar";"c:\Progra m Files\hsqldb\lib\hsqldb."

Átírás

1 1 Bevezetés 1.1 Általános bevezetés 1.2 A könyv használatáról Hová és hogyan telepítsük majd a szoftvereket? Gyakran fogunk más által készített szoftvert (adatbázis-kezelőt, fejlesztőeszközt, egyebet) használni, többnyire Javában írottakat (s azokat szinte mindig archív állományból). Sokkal egyszerűbb lesz velük a munka, ha nem ötletszerűen telepítjük őket, hanem külön-külön könyvtárakban ugyan, de egyazon könyvtár alá; ez a közös őskönyvtár windowsos rendszerekben a c:\program Files lehet, linuxos rendszerekben például a /opt könyvtár. A telepítendő szoftvereket általában ZIP-állományban tölthetjük le az internetről; telepíteni a jar programmal telepíthetjük őket. Lépjünk át a c:\program Files könyvtárba (Linuxon a /opt könyvtárba), és ha például a McKoi adatbázis-kezelőt akarjuk majd telepíteni parancssorból adjuk ki a következő parancsot: jar xvf c:\downloaded\mckoi\mckoi1.0.3.zip (ha az internetről letölthető mckoi1.0.3.zip állományt a c:\downloaded\mckoi könyvtárba mentettük); erre a parancsra a Program Files könyvtárban megjelenik majd egy mckoi1.0.3 nevű alkönyvtár, és ezzel túl is jutunk majd a telepítésen. Programfuttatás Jól emlékszünk még a javás programok parancssorból való futtatására (lásd Angster Erzsébet: Objektumorientált tervezés és programozás 2, 1. fejezet, 1.4. szakasz); már a következő fejezetben be kell majd írnunk a parancssorba a következőket: java -classpath "c:\program Files\Java\j2sdk1.4.2_06\demo\jfc\TableExample\TableExample.jar";"c:\Progra m Files\hsqldb\lib\hsqldb.jar"; TableExample (ez egyetlen sor; a karakter szóközt jelöl). A java (a Java virtuális gépet elindító alkalmazás) elé sohasem írok majd útvonalat (felteszem, hogy az Olvasó operációs rendszere ismeri a helyét). Ezt a sok mindent beírni a parancssorba összevadászni az erőforrásokat, észben tartani, hogy melyik osztály main metódusát kell elindítani nem mindig egyszerű feladat. Megtehetjük, hogy mindent rögtön parancsállományba (Linuxban: héjszkriptbe) írunk, de van más lehetőségünk is: projektet használni. Programfuttatás projektből Mivel nem tudni, hogy az Olvasó milyen fejlesztőeszközt használ majd, azért csak vázlatosan írhatom le a teendőket. Ha az iménti TableExample osztály main metódusát szeretnénk projektből elindítani, akkor előbb hozzunk létre egy projektet (projektállományt), az erőforrásai közé írjuk be a TableExample.jar állományt (persze az útvonalával együtt), meg a hsqldb.jar állományt (szintén útvonalastul); ezzel megvan a két erőforrás. Futtatandó osztályként írjuk be a TableExample osztályt (pontosabban szólva, azt kell megértetnünk a fejlesztőeszközzel, hogy ennek az osztálynak a main metódusát akarjuk futtatni). Ebben a példában a TableExample.main metódusnak nem adunk át parancssori paramétereket; a 1. oldal

2 fejlesztőeszközök nagy részével azonban ezt is megtehetnénk, ha kellene. Ezzel a módszerrel magából a fejlesztőeszközből indíthatjuk a programokat, nem kell kifurakodnunk a parancssorig, de ennek a kényelemnek ára van: a fejlesztőeszközre voltaképpen nincs szükség, az csak a mi kényelmünk kedvéért köti le a számítógép erőforrásait (egy kamiont is lehet gázolaj tartására használni, mert jó nagy az üzemanyagtartálya). Persze ha a gép nagy teljesítményű, akkor ez a fölös teher nem lesz olyan vészes. Kivételkezelés Az adatforrásokkal való munkában lépten-nyomon kell kivételt kezelni, s ez természetes is, mert bármikor megszakadhat a kapcsolat az adatforrás kezelőjével, hibás lehet az átküldött SQL-utasítás, az SQL-utasításba beírt tábla esetleg nem is létezik stb. A könyvben azonban a lényeget szerettem volna világosan megmutatni, s emiatt gyakran úgy intéztem el a kivételeket, hogy a main metódus révén (throws Exception) mindegyiket áthárítottam a Java virtuális gépre kezelje őket az. Ez nem éppen felhasználóbarát módszer (és nem is piacképes). Tényleges, végfelhasználóknak írandó programban az ilyesmi megengedhetetlen; az Olvasó tehát szakdolgozatban és másutt ne kövesse példámat, hanem legfőképpen a végfelhasználó felkészültségét és igényeit tartsa szem előtt. Forráskódmelléklet A kötetben szinte mindenütt megadtam a teljes forráskódot, de talán gyorsabb és egyszerűbb a munka, ha külön állományban is megvannak; lásd a mellékelt ZIP-állományt. 2. oldal

3 2 Ismerkedés a JDBC API-val 2.1 Adatok honnan és hová? A Javában írt programokban vannak adatok is rendszerint objektumok adattagjaiba foglalva, de csak rendszerint, nem mindig. Honnan valók ezek az adatok? Némelyik ha primitív vagy String típusú mint literál már eleve bele van foglalva a forráskódba, mondjuk, a gravitációs állandó vagy a Planck-féle állandó egy fizikai számítás kódjába vagy a pi szám egy geometriai vonatkozású programéba. Minden más adat kívülről származik, a legkülönfélébb helyekről: az operációs rendszertől (az operációs rendszert kérdeztetjük meg a programmal, ha, mondjuk, a képernyőfelbontásra vagy valamelyik környezeti változó értékére vagyunk kíváncsiak) vagy az állományrendszer valamelyik állományától (például konfigurációs állománytól); a (hús-vér) felhasználótól (a felhasználó mindjárt a program indításakor megadhat adatokat gondoljunk a main metódus parancssori paramétereire, vagy később, ha például felhasználóazonosítót és jelszót ír be); más rendszertől, például egy, az operációs rendszer futtatta másik programtól (esetleg éppen egy vírustól), egy távoli számítógépen futó programtól vagy talán egy mérőberendezéstől: szélerősség- vagy hőmérsékletmérőtől, netán földrengésjelző készüléktől. Az adatok persze nem csak eredetük szerint különböznek egymástól, hanem szervezettségükben is: a program egy nagy állományba foglalt adatokkal dolgozik, és azt igyekszik kideríteni, hogy mi kapcsolja egybe az időben egymás utáni adatokat (a rádiótávcsövek által észlelt elektromágneses sugárzás különféle időpontokban mért erősségét); egy kereskedelmi adatbányászati program például annak a kiderítésére szolgálhat, hogy azok a vásárlók, akik sört vesznek egy üzletlánc üzleteiben, mekkora hányadban vesznek egyszersmind trappista sajtot is (mert akkor érdemes a kettőt egymás közelébe tenni); egy vállalatirányítási rendszernek egyebek között az lehet a feladata, hogy figyelje a raktárkészletet, és ha annak a nagysága egy előre meghatározott szint alá esik, akkor utánpótlást kérjen a beszállító partnerektől. a beléptetőprogramok felhasználóazonosítót és jelszót tartanak nyilván (esetleg ujjnyomot vagy íriszképet), meg a felhasználónak adott jogokat: a különféle állományokhoz és könyvtárakhoz, erőforrásokhoz stb. való hozzáférés jogát és egyebeket például azt, hogy melyik szobába mehetnek be. Ezekből a példákból az derülhet ki, hogy némely esetben már ismerjük a dolgok rendjét, az ügymenetet, a folyamatokat (például egy vállalat működésében) vagy éppen most alakítjuk ki őket (vállalatirányítási rendszerek bevezetésekor gyakran ez a helyzet: az addigiaknál átláthatóbb folyamatokat kell bevezetni). Más helyzetekben meg nem ismerjük a dolgok, adatok közötti összefüggést; éppen az a feladat, hogy kiderítsük, vajon vannak-e közöttük valamiféle összefüggések. A program olyan periodikus jelenségeket igyekszik feltárni, amelyek nem magyarázhatók meg már ismert csillagászati tényekkel (forgó csillag elektromágneses sugárzásnyalábjával és egyebekkel), hanem valamilyen nem földi civilizáció jelenlétére utalhatnak. Ezekhez a feladatokhoz természetük szerint más-más fajtájú adatforrás illik: a programhoz egyszerű adatállomány: valós számok egymás után (azok írják le az elektromágneses sugárzás erősségét az szabályos időközönként egymásra következő pillanatokban); a vállalatirányítási rendszer nyilván valamiféle (alighanem relációs) adatbázis-kezelő rendszertől szerzi majd meg a működéséhez szükséges adatokat (egyebek között azért, mert az adatokon meg kell osztoznia más rendszerekkel, s mert ezeket az adatokat védeni kell a kíváncsiskodóktól, 3. oldal

4 ezenfelül koordinálni kell a különféle rendszerek munkáját, ha azok egyszerre akarnák ugyanazt az adatot olvasni, megváltoztatni vagy törölni); a beléptetőprogram esetleg szintén adatbázis-kezelőt használ, de nem relációst, hanem hierarchikust, használhat azonban állományba mentett objektumokat is (szerializált bájtsorba fejtett objektumokat). Röviden és magyarán az adatokat nem kell (és lehet) mindig adatbázisból venni. Gondoljunk arra, hogy az adatbázisok kialakításakor egyedekből és azok különféle tulajdonságaiból és kapcsolataiból indulunk ki, és nincs semmi kétségünk az egyedek létezése felől, sőt van róluk valamiféle adatmodellünk. Másfelől viszont gondoljunk egy tünetegyüttesre (szindrómára), mondjuk, egy beteg ember tüneteinek együttesére. Elsőre esetleg egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a tünetek egymással összefüggő együttest alkotnak, az meg kivált nem, hogy esetleg kétféle tünetegyüttesről van szó (pedig megtörténhet, hogy a beteg ember kétféle kórban szenved), az még végképp nem, hogy ezek voltaképpen nem egyszerűen a beteg ember tünetegyüttesei, hanem betegségeké! Más szóval ismerjük a tulajdonságokat, de talán még nem sejtjük, hogy azok nem egy emberegyed, hanem egy (vagy több) betegségegyed tulajdonságainak veendők; az csak később, orvosi tapasztalatok és kutatások révén derül majd ki. A következőkben olyanfajta adat-összetartozással foglalkozunk majd, amely táblázatban is megjeleníthető olyasféle táblázatról vagy táblázatokról lesz szó, amilyeneket a táblázatkezelő programok és a (például relációs) adatbázisok használnak. A Java nyelv az ilyen táblázatba foglalt adatok programba való bevitelére (és programból való kivitelére) egyebek például az SQLJ, a JDO (Java Data Objects) mellett a JDBC API-t kínálja. 2.2 Mi a JDBC API? Kezdjük a könnyebbik végén: mi az API? Az API mozaikszó az Application Programming Interface szóösszetétel kezdőbetűiből; magyarul apinak ejtik (némelyek azonban éjpiájnak) és alkalmazásprogramozási felületnek mondják (más fordítás szerint eljáráshívási felületnek). A javabeli API-k mind osztályokból és interfészekből álló csomagok a JDBC API például két csomag, a java.sql és a javax.sql osztályaiból és interfészeiből épül fel. Mire jó egy ilyen API? Arra, hogy a felhasználónak (itt éppen a programfejlesztőnek) csak a felszínt kelljen ismernie, a felület mögötti mélységeket már ne. Ezt a helyzetet mindenkinek ismerős, aki foglalkozott Javával, hiszen az egész J2SE (vagyis a Java 2 platform standard kiadása) is csak egy jókora API: elég ismernünk a Java csomagok osztályait és interfészeit, de azt már nem, hogy a mélyben az osztályok hogyan kapcsolódnak a Java virtuális gép közvetítésével az operációs rendszerhez. A Java 2 API hajítófát sem érne Java virtuális gép és operációs rendszer nélkül (hacsak a Sun vagy más nem készítene olyan processzort, amely közvetlenül értelmezné a bájtkódot). Az API (pontosabban: a megtestesült API) tehát átlátható felület kínál belső folyamatok működtetésére. Egyelőre ennyi elég is lesz az API-ról; térjünk most át a JDBC-re. A JDBC szó az ODBC (Open Database Connection) mintájára készült, s a köztudomás szerint a Java Database Connection szóegyüttes rövidítése. A JDBC API pedig egy megtestesítésre váró váz: a felületén osztályokat és interfészeket (adattagokat és metódusokat) kínál, s ha implementálják, akkor belül osztályokat állít az interfészek mögé és rajtuk keresztül összekapcsolódik valamilyen adatforrás adatcsere-felületével. A megtestesített JDBC API legfőképpen két dologra való: arra, hogy az alkalmazói programok fejlesztői JDBC API-beli osztályokra és megtestesített interfészekre támaszkodva kapcsolatba léphessenek adatforrásokkal; és arra, hogy ha már megvan a kapcsolat az adatforrással, akkor a fejlesztő megint csak JDBC API-beli osztályok és implementált interfészek metódusainak közvetítésével az adatforrás 4. oldal

5 természetes nyelvén (az esetek többségében SQL nyelven) definiálhassa, manipulálhassa és felügyelhesse az adatokat és a Java által feldolgozható alakban választ kapjon a kérdéseire (például lekérdezésekre). A JDBC API egy osztály- és interfészegyüttes. Ha tényleges adatforrásokkal akarjuk használni, akkor interfészeit implementálni kell. A JDBC API arra szolgál, hogy az osztályai révén a Javában írt programok a táblázatos adatforrások kezelőinek saját nyelvét használhassák (rendszerint az SQL nyelvet) táblázatba foglalt adatok kezelésére (lekérdezésére, megváltoztatására, törlésére, felügyeletére stb.) Mindehhez talán elkél egy kis magyarázat: A JDBC API mint már leszögeztük a J2SE API része, és használat előtt implementálandó : ahhoz, hogy a közvetítésével adatokat lehessen lekérdezni, mondjuk, egy Oracle adatbázisból, előbb implementálni kell hozzáidomítani az Oracle adatbázis-kezelőjéhez. Ha meg egy Sybase adatbázissal kell adatokat cserélni, akkor a Sybase adatbázis-kezelőjéhez való implementációra van szükség ahányféle adatforrás, annyiféle JDBC API-implementáció. Az implementálás munkáját vagy az adatbázis-kezelő gyártója végzi el, vagy valaki más; az alkalmazói program fejlesztője az implementációt már készen kapja (fizetős vagy valamilyen más licenccel). Az implementáció birtokában az alkalmazói szoftver fejlesztője mindig ugyanazokat a metódusokat használhatja az adatforrással való kapcsolat kiépítésére ha Excel-munkafüzet az az adatforrás, ha DB2 adatbázis. Ha már megvan a kapcsolat, akkor az adatcsere az adatforrás nyelvén zajlik: az adatforrást kezelő szoftverhez az implementált JDBC API metódusai révén juttathatók el az adatdefiníciós, adatkezelő és adatfelügyeleti utasítások (mint paraméterek írandók be a metódusokba). A JDBC API tehát csak közvetíti ezeket a (rendszerint SQL nyelvű) utasításokat; az értelmezés már az adatforrást kezelő szoftver dolga. A JDBC API azonban másra is jó; például annak a kiderítésére, hogy hány oszlopos táblázat jön majd válaszul erre vagy arra a lekérdezésre, vagy annak a kiderítésére, hogy van-e egy adatbázis valamelyik táblájában elsődleges kulcs és ha van, akkor melyik oszlop az (vagy melyik oszlopok azok). A JDBC API révén nemcsak közönséges adatokhoz lehet hozzáférni, hanem adatokat leíró adatokhoz más szóval metaadatokhoz is. A JDBC API a táblázatba foglalt adatok mellett hozzáférhetővé tesz bizonyos, az adatforrásra vonatkozó adatokat (metaadatokat) is. 2.3 Egy példa Feladat Adatok táblázatos megjelenítése Jelenítsünk meg táblázatban egy szöveges állományba foglalt táblázatot! Első példaképpen megnyitunk egy adatforrást egy szöveges állományba foglalt táblázatot, nevezetesen a Orsz_irszam_orszagos.csv állományt. Ebből a táblázatból egyebek között az olvasható ki, hogy Magyarországon a postai irányítószámok mely helységnevekkel tartoznak össze (Budapestet, Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset és Szegedet leszámítva). Az állomány maga az Orsz_irszam_orszagos.XLS nevű, a webhelyről letölthető Excel-állományból készült, és az egy sorba tartozó mezőket tabulátorkarakterek (ASCII 9) választják el benne. 5. oldal

6 A JDBC API felülete Határfelület a JDBC API implementációja és az adatforrás kezelője között Határfelület az adatforrás kezelője és az adatforrás között A JDBC API-ra támaszkodó program Az adatforrást kezelő program Az adatforrás A JDBC API implementációja 1. ábra. Egy JDBC API-ra támaszkodó program összekapcsolódása egy adatforrással A JDBC API-val kapcsolatban említett négy összetevőből: a megfelelően implementált JDBC API-ra támaszkodó alkalmazásból, a JDBC API megfelelő implementációjából, az adatforrást kezelő szoftverből (ezzel kell a JDBC API implementációjának szót értenie ), és az adatforrásból megvolna tehát az egyik: az adatforrás. Az adatforrás-kezelő és a hozzá való JDBC API-implementáció Az Orsz_irszam_orszagos.csv nevű adatforrás kezelésére a HSQLDB nevű adatbázis-kezelőt fogjuk használni; ez Javában írt, szabad forráskódú, a GNU nyilvános licencében (a GPL-ben) leírt módon használható szoftver, és szöveges állományokba foglalt táblázatokat is kezel (a webhelyen megadott további webhelyekről tölthető le ZIPállományként). A ZIP-állomány (2005 áprilisában ez a hsqldb_1_7_3_3.zip nevű állomány) egy hsqldb nevű könyvtárat foglal magába. Ezt a ZIP-állományt az 1. fejezet 1.2. pontjában leírt módon fogjuk kicsomagolni, vagyis átlépünk a C:\Program Files könyvtárba (Linuxban az /opt könyvtárba), és kiadjuk a 6. oldal

7 jar xvf C:\Downloaded\hsqldb\hsqldb_1_7_3_3.zip parancsot (feltéve, hogy a hsqldb_1_7_3_3.zip állomány a letöltéssel a C:\Downloaded\hsqldb könyvtárba került ha máshová, akkor más útvonalat kell beírni; s ha a jar program nem látható a C:\Program Files könyvtárból, akkor eléje kell írni az útvonalát is). És most elindítjuk a Orsz_irszam_orszagos.csv adatforrás kezelőjét, a Hsqldb Server nevű kiszolgálót; ehhez a hsqldb\lib\hsqldb.jar archív állomány org.hsqldb.server nevű osztályát kell működésbe léptetni, a következő parancssori paraméterekkel: java -classpath C:\Program Files\hsqldb\lib\hsqldb.jar; org.hsqldb.server -database.0 mydb -dbname.0 xdb (mindezt persze sortörés nélkül kell a parancssorba írni). Felbukkan egy konzol, és megjelenik rajta néhány sor; az utolsó öt valami efféle: Database [index=0, id=0, db=file:mydb, alias=xdb] opened sucessfully in 1820 ms. Startup sequence completed in 4950 ms :37:11.51 HSQLDB server is online To close normally, connect and execute SHUTDOWN SQL From command line, use [Ctrl]+[C] to abort abruptly Működik tehát az adatforrást kezelő szoftver: a Hsqldb Server. A konzolablakot végig ne zárjuk be, mert azzal megszakítjuk ennek a kiszolgálónak a futását. A figyelmes olvasó észreveheti, hogy abban a könyvtárban, ahol a Java virtuális gép elindult, három új állomány jelenik meg: a mydb.log, a mydb.lck és a mydb.properties (a mydb név ismerős lehet a kiszolgálót elindító parancsból). Az alkalmazói szoftver A JDBC API-ra támaszkodó alkalmazói szoftver a JDK egyik demonstrációs célú szoftvere lesz; nem tesz semmi különöset az adatokkal, nem változtat rajtuk semmit, ő van az adatokért, s nem azok őérte: egyes-egyedül arra való, hogy megjelenítse őket és ebben a minőségében még nagy hasznunkra lesz. A felhasználó szabja meg SELECT utasítások kiadásával hogy a megjelenítésre használt javax.swing.jtable típusú objektumban milyen adatok tűnjenek fel. Ez a szoftver a JDK könyvtárának demo nevű alkönyvtárában van meg mint a demo\jfc\tableexample\tableexample.jar archív állomány TableExample nevű osztálya. Ennek az osztálynak a main metódusát most egy másik Java virtuális gépen indítjuk el (Linuxban a két JAR-állomány közé kettőspontot kell írni, nem pontosvesszőt): java -classpath "c:\program Files\Java\j2sdk1.4.2_06\demo\jfc\TableExample\TableExample.jar";"c:\Progra m Files\hsqldb\lib\hsqldb.jar"; TableExample a szürke háttérrel megjelölt archív állomány kapcsolja majd össze ezt az alkalmazói szoftvert az adatforrás kezelőjével: ez tehát a JDBC API ide illő implementációja! (Elsőre talán gyanús vagy legalábbis furcsa, hogy ez ugyanaz az archív állomány, amely a kiszolgáló elindításához kellett; holott csak arról van szó, hogy a HSQLDB fejlesztői ugyanabba az archív állományba tették a kiszolgáló futásához szükséges csomagokat meg a JDBC API-t implementáló csomagokat; ha az Olvasó különösen hitetlen, akkor válassza szét ezt a két csomagrendszert két külön archív állományba, és őket használja a hsqldb.jar helyett; így meggyőződhet róla, hogy semmi turpisság nincs a dologban.) Egy dialógusablak fog feltűnni: 7. oldal

8 A szövegmezők tartalmát átírjuk: a User name: feliratú címke melletti szövegmezőbe azt írjuk be, hogy sa; és a Password: utáni szövegmező tartalmát töröljük; a Database URL: feliratú címke mellé azt írjuk be, hogy jdbc:hsqldb:hsql://localhost/xdb; a Driver: felirat mellé meg azt, hogy org.hsqldb.jdbcdriver (hogy miért éppen ezeket kell beírni, arról hamarosan lesz szó, de előbb lássuk végre, hogy működik a dolog!). A dialógusablak tehát így fog festeni: Ha tényleg ez látszik rajta, akkor nyomjuk meg a Connect gombot. Egy keret (javax.swing.jframe osztályú objektum) fog megjelenni: Fut már tehát a kiszolgáló (az adatforrás kezelésére kiszemelt szoftver), egy másik Java virtuális gépen meg egy alkalmazás; s ez a másik virtuális gép látja a JDBC API-t implementáló csomagok 8. oldal

9 osztályait is. Csak az adatforrás nincs még játékban. Bekapcsoljuk az adatforrást A TableExample feliratú keret szerkeszthető szövegterületére beírjuk a következő SQL-utasítást: CREATE TEXT TABLE Irszam ( IRSZ Varchar, ST Varchar, MB Varchar, V Varchar, T_P Varchar, Ph Varchar, Cp Varchar, Kko Varchar, Fbl Varchar, Fbm Varchar, Kb Varchar, NemTudniMi Varchar, M Varchar, Telepules_neve Varchar, Posta_neve Varchar ); ha megnyomjuk a Fetch feliratú gombot, akkor létrejön egy HSQLBD-beli (adatbázis)tábla; ezt a táblát fogjuk nyomban összekapcsolni az Orsz_irszam_orszagos.csv nevű táblázatos állománnyal (a CSV annyit jelent, hogy Comma Separated Values, azaz egymástól vesszővel elválasztott adatok; a vessző helyett állhat az értékek között más karakter is, mi most éppen a tabulátorkaraktert használjuk). Másoljuk be az Orsz_irszam_orszagos.csv nevű állományt abba a könyvtárba, ahol a kiszolgálót elindítottuk; az odakerül tehát a mydb.log, a mydb.lck és a mydb.properties mellé. Térjünk vissza a TableExample feliratú kerethez, töröljük le a szövegterületről az előző SQLutasítást, és írjuk a helyébe ezt: SET TABLE Irszam SOURCE "Orsz_irszam_orszagos.csv;encoding=Cp1250;ignore_first=true;fs=\t"; ezzel összekapcsolódik az előbbi Irszam nevű adatbázistábla és az adatforrás (a további paraméterek arra valók, hogy a Hsqldb Server megjelenítse az ékezetes magyar karaktereket, hagyja figyelmen kívül az adatforrás első sorát és a tabulátorkaraktert vegye az értékek közötti elválasztó karakternek). Megint nyomjuk meg a Fetch gombot. (A konzolon látszik, hogy a TableExample valamelyik metódusa mindkétszer kivételt ejt, mert nem SELECT utasítást adtunk ki, de ez ne zavarjon bennünket.) És most írjuk be a SELECT * FROM Irszam; SQL-utasítást (a Fetch gombot is nyomjuk meg!); ha minden a helyén volt, akkor ezt látjuk: 9. oldal

10 Megjelentek tehát az adatforrás adatai! Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor írjuk be a keret szövegterületére a SHUTDOWN utasítást ez leállítja majd a HSQLDB kiszolgáló futását, és lépjünk ki a TableExample alkalmazásból is. Megjegyzések Adatbázistáblákhoz szokott szemnek nem éppen üdítő látvány ez a táblázat, mert az üres mező itt sokszor nem azt jelenti, amit az adatbázistáblákban a null (hogy ugyanis a tulajdonságnak nem ismeretes az értéke vagy értelmetlenség is lenne az értékéről beszélni), hanem vagy azt, hogy false, vagy azt, hogy az itteni érték ugyanaz, mint az utolsó nem üres mezőben volt (például Érd alatt 5 üres mező van egymás után; ez annyit jelent, hogy a hozzájuk tartozó 5 irányítószám is érdi, csak más-más postahivatalhoz tartozik). Egyet-mást azonban még ebből a lyukas táblából is ki lehet deríteni; például azt, hogy van olyan irányítószám, amelyhez több helységnév tartozik. Írjuk csak be a szövegterületre azt a (kissé hosszú) SQL-utasítást, hogy SELECT IRSZ, COUNT(IRSZ) FROM Irszam GROUP BY IRSZ HAVING COUNT(IRSZ) > 1 ORDER BY 2 DESC; és nyomban kiderül, hogy például a 7838-as irányítószámmal nyolc Baranya megyei helységnév van összekapcsolva; a SELECT Telepules_neve FROM Irszam WHERE IRSZ = '7838'; SQL-utasítás mindjárt meg is mutatja, hogy ez a nyolc Besence, Hirics, Lúzsok, Nagycsány, Páprád, Piskó, Vajszló és Vejti. Egy újabb SQL-utasítás révén azt is megtudhatjuk, hogy összesen 342 irányítószámhoz tartozik legalább két helységnév, vagyis ez a jelenség egyáltalán nem ritka. Ha valaki nem szeretne ennyit bajlódni az alkalmazói program elindításával, inkább rögtön az eredményt látná (és evégett hajlandó lemondani az interaktivitásról ), akkor ne a TableExample osztály main metódusát indítsa el, hanem a TableExample2 osztályét az iménti (a dialógusablakba, illetve a keret szövegterületére beírt) adatokkal mint parancssori paraméterekkel: java.exe -classpath "C:\Program Files\Java\j2sdk1.4.2_06\demo\jfc\TableExample\TableExample.jar;C:\Program 10. oldal

11 Files\hsqldb\lib\hsqldb.jar" TableExample2 "jdbc:hsqldb:hsql://localhost/xdb" "org.hsqldb.jdbcdriver" sa "" "CREATE TEXT TABLE Irszam (IRSZ Varchar, ST Varchar, MB Varchar, V Varchar, T_P Varchar, Ph Varchar, Cp Varchar, Kko Varchar, Fbl Varchar, Fbm Varchar, Kb Varchar, NemTudniMi Varchar, M Varchar, Telepules_neve Varchar, Posta_neve Varchar);SET TABLE Irszam SOURCE \"Orsz_irszam_orszagos.csv;ignore_first=true;encoding=Cp1250;fs=\t\"; SELECT * FROM Irszam;" (az egész egy sorba írandó; szerencsésebb ezt a parancsot parancsállományba foglalni); az első szürke hátterű részt írtuk be korábban a Database URL: felirat mögé; a másodikat a Driver: felirat mögé; a harmadikat a User name: felirat mögé, a negyediket a Password: felirat mögé, az ötödiket meg a keret szövegterületére írtuk mint három külön SQL-utasítást. A TableExample szoftver négy osztályból áll: a TableExample, a JDBCAdapter, a TableMap és a TableSorter osztályból (a TableExample.jar állomány könyvtárának src nevű alkönyvtárában a forrásállományuk is ott van); a négyből a JDBCAdapter támaszkodik a JDBC API-ra. Az itt használt SET TABLE Irszam... SOURCE... alakú SQL-utasítás nem szabványos; csak a HSQLDB használja táblázatos szövegállományok és HSQLBD-beli táblák összekapcsolására; ez nem járt semmi bajjal, mert a JDBC API csak továbbítja az SQL-utasításokat, értelmezni nem értelmezi őket; nem is volt semmi kifogása ennek az SQL-utasításnak a szabványostól való eltérése ellen. Hogyan kapcsolódtak egybe az összetevők Emlékszünk még: négy adatot is meg kellett adnunk ahhoz (meg persze SQL-utasításokat), hogy végre láthassuk az adatforrás adatait: a Driver: felirat mellé azt írtuk be, hogy org.hsqldb.jdbcdriver; ez minden jel szerint egy osztály és a hsqldb.jar állományban sokadmagával együtt meg is találjuk; ha még a hsqldb könyvtár src alkönyvtárában is utánanézünk, akkor kiderül, hogy a java.sql.driver interfészt implementálja. Ez az osztály kapcsolja össze az alkalmazói szoftvert a JDBC API implementációjával az ilyen szerepet játszó osztályokat meghajtóosztálynak nevezik. Eddig úgy fest, hogy az implementációból nem is kell további osztályokat ismernünk. a Database URL: felirat mellé azt írtuk be, hogy jdbc:hsqldb:hsql://localhost/xdb; ez csakugyan egy URL (Uniform Resource Locator magyarul egységes erőforrás-megnevezés), bár alakra egy kicsit különbözik a weben szokásostól (mondjuk, attól, hogy a jdbc:hsqldb:hsql rész azonban itt is egy protokollsorozat; a // utáni localhost rész arra utal, hogy kiszolgálóval kell kapcsolatba lépni, éspedig az alkalmazói szoftverrel egy gépen (de nem ugyanazon a virtuális gépen) futó kiszolgálóval, az xdb szimbolikus név pedig egy adatbázisra utal (ismerősnek tűnhet a kiszolgálót elindító parancsból). Láthatólag az URL teremt kapcsolatot a JDBC API implementációja és az adatforrást kezelő szoftver között. A JDBC API implementációját mostantól fogva meghajtónak mondjuk vagy meghajtószoftvernek, ha félő, hogy valaki a meghajtó hallatán a meghajtóosztályra gondolna. megadtunk még két paramétert: egy felhasználóazonosítót és a hozzá tartozó jelszót; ezek az adatforrás védelmére szolgálnak. A JDBC API-ra támaszkodó szoftverek a JDBC API implementációján (más néven a meghajtón vagy meghajtószoftveren) és az adatforrást kezelő szoftveren át jutnak az adatforrás adataihoz. 11. oldal

12 A JDBC API-ra támaszkodó szoftvert a meghajtóosztály kapcsolja össze a JDBC API implementációjával, az adatforrást pedig az URL jelöli ki. 12. oldal

13 A második virtuális gépen fut Az első virtuális gépen fut TableExample.jar mydb org.hsqldb.jdbcdriver hsqldb.jar hsqldb.jar jdbc:hsqldb:hsql://localhost/xdb 2. ábra. A TableExample alkalmazás összekapcsolódása a HSQLDB Server kezelte szöveges állománnyal Megjegyzések Az URL az xdb szimbolikus névvel a szöveges állományt tartalmazó könyvtárra mutatott, és a HSQLDB voltaképpen két, abból a könyvtárból való adatforrást kezelt: magát a szöveges állományt és a CREATE utasítással létrehozott Irszam nevű adatbázistáblát (a kettő a HSQLDB-re jellemző SET utasítás révén kapcsolódott egymáshoz). Nemcsak olvasni lehet ebből a szöveges állományból, hanem (például az INSERT utasítással) írni is lehet bele; akinek kedve van, próbálja ki (a TableExample program a SELECT-től különböző utasításokat is eljuttatja a HSQLDB-nek, csak berzenkedik egy kicsit: kivételt ejt; de sebaj). Ebbe a táblázatba persze csak akkor kell beleírni, ha, mondjuk, új település vagy településrész alakul ki valahol és azt új irányítószámmal kell megjelölni (ez történt 1994-ben Budapesten Soroksár és Pesterzsébet szétválásával Soroksár lett a XXIII. budapesti kerület); s egyéb változások is lehetségesek: például Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és Komárom-Esztergom megyéhez csatlakozott ha a táblán ez a változás nem tükröződik is ; 1990-ben megváltozott jó néhány megyenév, például Komárom megyéből Komárom-Esztergom megye lett, Szolnokból Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmárból Szabolcs-Szatmár-Bereg stb. A kiszolgáló ugyanazon a gépen futott (csak más virtuális gépen), mint az alkalmazói szoftver meg a meghajtószoftver, de ez egyáltalán nem szükségszerű: TCP/IP-hálózatban futhatnak külön gépen is (és a kiszolgálókat külön gépen is szokás futtatni); ez csak az URL-ben jár változással: a localhost helyett a kiszolgálót futtató gép IP-címét kell beleírni. És az sem szükségszerű, hogy 13. oldal

14 a kiszolgáló Javában írt program legyen például a MySQL, a PostgreSQL, az Oracle, az IBM, a Sybase vagy a Microsoft adatbázis-kezelője sem az, de ez mit sem változtat a dolgon; csak az a fontos, hogy a meghajtószoftver szót értsen az adatforrás kezelőjével. A TableExample láthatólag támaszkodik metaadatokra is különben honnan tudta volna, hogy hány sorból és oszlopból állítsa össze a táblázatot? Ha a TableExample táblázatának valamelyik oszlopfejlécére kattintunk az egérrel, akkor a táblázat sorai az abban az oszlopban érvényes sorrend szerint átrendeződnek (ha az M feliratú fejlécre kattintunk, akkor az az alatti nevek ábécésorrendben következnek majd egymásra; ha a Telepules_neve oszlopéra kattintunk, akkor meg a helységnevek, bár egy kissé furcsán: az Ő betűvel kezdődők jönnek utoljára; a TableExample és a másik három osztály forráskódjának birtokában próbáljuk kideríteni, hogy vajon miért?). 2.4 Egy kicsit megbolygatjuk az előző példát Az alkalmazói szoftver maradjon ugyanaz, mint eddig, de az adatforrást már megváltoztatjuk és másra cseréljük azt, ami közöttük volt további tapasztalatszerzés végett. Feladat Adatok táblázatos megjelenítése, még egyszer A JDBC API-ra támaszkodó program maradjon ugyanaz, az adatforrást változtassuk meg egy kicsit, de most tegyünk mást közéjük, mint eddig! Az adatforrás megváltoztatása Az adatforrásban egy állományszerkesztővel (például a JBuilder szerkesztőjével) minden tabulátorkaraktert vesszőre (ASCII 44, hexadecimálisan 2C) karakterre cserélünk ki, és átírjuk az első sort, ilyesformán: IRSZ,ST,MB,V,T_P,Ph,Cp,Kko,Fbl,Fbm,Kb,NemTudniMi,M,Telepules_neve, Posta_neve ezután elmentjük a megváltoztatott állományt (ugyanabba a könyvtárba, ahonnan vettük) de új nevet adunk neki: azt, hogy Orsz_irszam_orszagos_.csv (a pont elé tehát becsempészünk egy aláhúzás-karaktert (ASCII 95, hexadecimálisan 5F). A most használt meghajtószoftver ugyanis nem érti (alapértelmezésben legalábbis nem), ha a mezők elválasztására nem a vesszőt használjuk. Meghajtószofver és adatforrás-kezelő egyben Most nem két szoftvert iktatunk az alkalmazói szoftver JDBC API-ra támaszkodó felülete és az adatforrás közé, hanem csak egyet az az egy majd mindent elintéz (legalábbis ami a mi igényeink kiszolgálását illeti). A webhelyről letölthető tömörített állományban (2005 márciusában ez a csvjdbc-r0-10.zip állomány) egyebek mellett van egy CSVJDBC.JAR nevű állomány is; ezt fogjuk most felhasználni. Menjünk be a c:\program Files könyvtárba, és onnan bontsuk ki a szokásos módon, a jar programmal a letöltött ZIP-állományt: jar xvf C:\Downloaded\CsvJdbc\csvjdbc-r0-10.zip (feltéve, hogy a csvjdbc-r0-10.zip állomány a letöltéssel a C:\Downloaded\CsvJdbc könyvtárba került ha máshová, akkor más útvonalat kell beírni; s ha a jar program nem látható a C:\Program Files könyvtárból, akkor eléje kell írni az útvonalát is). Most egyetlen Java virtuális gépet indítunk el abból a könyvtárból, ahol az imént elmentett Orsz_irszam_orszagos_.csv nevű állomány van: java -classpath "c:\program 14. oldal

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés i RapidMiner telepítés ii COLLABORATORS TITLE : RapidMiner telepítés ACTION NAME DATE SIGNATURE WRITTEN BY Jeszenszky, Péter 2014. szeptember 17. REVISION HISTORY NUMBER DATE DESCRIPTION NAME iii Tartalomjegyzék

Részletesebben

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC ADATBÁZISOK Adatbázis = adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok összessége. DBMS feladatai: adatstruktúra (adatbázisséma)

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató Az Iroda++ 2010 DEMO csomag telepítésének lépései Az alábbi pontok szerint telepítheti számítógépére a revolution Iroda++ 2010 program DEMO változatát. Fontos, hogy az Iroda++ rendszere SQL szerveres adatmotort

Részletesebben

Vizuális programozás gyakorlat

Vizuális programozás gyakorlat Vizuális programozás gyakorlat A gyakorlat célja az entitás modell készítésének és az MS SQLEXPRESS használatának gyakorlása. A gyakorlat során egy könyvtári szoftver adatmodelljét tervezzük meg, valamint

Részletesebben

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban 1. Előkészítés Access adatbázis lemásolása, ODBC DSN létrehozása Másoljuk le az alábbiakat: Mit Honnan Hova list.mdb p:\johanyák Csaba\Vizualis programozas\data\

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Osztott adatbázisok Osztott rendszerek Mi is ez? Mi teszi lehetővé? Nagy sebességű hálózat Egyre olcsóbb, és

Részletesebben

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről Bevezetés Hanák D. Péter, BME IIT, 2006. május 22. Ismeretes, hogy egyes webszolgáltatások csak meghatározott IP-című számítógépekről

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Teljes telepítés Windows környezetben 1996-2010 Infocentrum Szoftver Stúdió Összefoglaló lépések: 1.) Adatbázismotor telepítés (Firebird

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL )

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL ) Célok: a Java DB adatbázis-kezelő rendszer használatának ismertetése, adatbázisok használata Java alkalmazásokban - kétrétegű architektúra, egyszerű kliens-szerver architektúra használata hálózati alkalmazásokhoz.

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PRECÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez T14. ODBC adatkapcsolat 2009. augusztus 31. PRECÍZ integrált ügyviteli rendszer

Részletesebben

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek. Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV "REGISZTER" rendszerek FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV A népesség-nyilvántartás helyi rendszeréhez IBM PC számítógépre 4.0 Verzió Készítette: eközig ZRT. Készült: 2011. március Jelen

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Adatbázis parancsok 2 Táblaparancsok 2 A táblázat létrehozása 2 A táblázat módosítása 3 A tábla törlése 3 Indextábla létrehozása 3

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Adatbázisok webalkalmazásokban

Adatbázisok webalkalmazásokban Sapientia - EMTE, Pannon Forrás,,Egységes erdélyi felnőttképzés a Kárpát-medencei hálózatban 2010 A JDBC API A Data Access Object tervezési minta Adatforrás - DataSource JDBC architektúra A JDBC API java.sql

Részletesebben

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos PASzSz Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird Készítette: Dr. Kotsis Domokos Az SQLdb fülön IBConnection Kapcsolat A Data Access fülön Az SQLdb fülön... Select 1. Az SQLQuery lezárása. (Active := false,

Részletesebben

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi 1. Bevezetés Számítógépes adattárolás fájlokban. Az egész adatbázist egy fájlban (Pl.: Access, Interbase,és a legtöbb SQL

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 8.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 8.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 8.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Véletlen elérésű állományok; JDBC 2 Véletlen elérésű állományok A RandomAccessFile osztály 3 Közvetlen hozzáférésű

Részletesebben

Telepítési és indítási útmutató. DataPage+ 2013

Telepítési és indítási útmutató. DataPage+ 2013 DataPage+ 2013 Tartalomjegyzék Telepítés előfeltételei Alkotólemek... 1 Áttekintés... 1 1. lépés: Futtassuk a setup.exe fájlt és indítsuk el a varázslót... 1 2. lépés: Fogadjuk el a licencszerződést...

Részletesebben

A telepítési útmutató tartalma

A telepítési útmutató tartalma 1 A telepítési útmutató tartalma 3 Kompatibilitás és rendszerkövetelmények A telepítési folyamat röviden 4 A telepítés indítása 5 Adatbáziskezelő beállítása / telepítése 8 Telepítési módozatok 11 Az ENSO

Részletesebben

Saját Subversion tároló üzemeltetése i. Saját Subversion tároló üzemeltetése

Saját Subversion tároló üzemeltetése i. Saját Subversion tároló üzemeltetése i Saját Subversion tároló üzemeltetése ii KÖZREMŰKÖDŐK CÍM : Saját Subversion tároló üzemeltetése TEVÉKENYSÉG NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS ÍRTA Jeszenszky, Péter 2014. február 16. VERZIÓTÖRTÉNET VERZIÓ DÁTUM LEÍRÁS

Részletesebben

LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK BEVEZETÉS

LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK BEVEZETÉS LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK BEVEZETÉS Lénárt Balázs tanársegéd TANTERV, SZOFTVER, IRODALOM Hét Dátum Előadó Előadások Időpont: szerda 8:30-10:00, helye: LFSZÁMG Dátum Gyakvezető 1. 9. 11. Tokodi Adatbázis

Részletesebben

A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren

A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren Készítette: Török Viktor (Kapitány) E-mail: kapitany@lidercfeny.hu 1/10 A NetBeans IDE Linux operációs rendszeren Bevezető A NetBeans IDE egy Java-ban írt,

Részletesebben

1.2. NFS kliens telepítése és beállítása

1.2. NFS kliens telepítése és beállítása Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 9.04) 10. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 NFS és Samba szolgáltatások telepítése és beállítása Az NFS segítségével könyvtárakat oszthatunk meg Linux operációs rendszert

Részletesebben

ADATBÁZIS RENDSZEREK I BEADANDÓ

ADATBÁZIS RENDSZEREK I BEADANDÓ ADATBÁZIS RENDSZEREK I BEADANDÓ n é v : H u zynets Erik n e p t un: BJ8BDJ t a n k ö r: G2-BGI G y a k. v ezető: Smid László G y a k. időpontja: Szerda 16-18 Feladat megfogalmazása Beadandóm főként számítógépes

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése ÁNYK53 Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése Az ÁNYK53 egy keretprogram, ami a személyi jövedelemadó bevallás (SZJA,

Részletesebben

Portforward beállítási segítség

Portforward beállítási segítség Portforward beállítási segítség Portforwardra olykor lehet szükségünk, hogyha otthonról érjünk el olyan weboldalakat melyek egyébként csak az ELTE hálózatából tölthetőek le, illetve csak Magyarországról

Részletesebben

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5. IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere

Részletesebben

IBM Data Server ügyfelek telepítése

IBM Data Server ügyfelek telepítése IBM DB2 10.1 for Linux, UNIX, Windows IBM Data Server ügyfelek telepítése GC22-1152-00 IBM DB2 10.1 for Linux, UNIX, Windows IBM Data Server ügyfelek telepítése GC22-1152-00 Megjegyzés Az információk

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Telenor Webiroda. Kezdő lépések Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba

Részletesebben

Virtual Call Center kliens program MSI csomag telepítése

Virtual Call Center kliens program MSI csomag telepítése Virtual Call Center kliens program MSI csomag telepítése www.virtual-call-center.hu Tartalomjegyzék 1. MSI csomag telepítése nem tartományban lévő számítógépre... 2 2. MSI csomag telepítése Active Directory

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató

Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató Virtualoso Server Használati útmutató 1 Virtualoso Server szolgáltatás Virtuális szerver használati útmutató A következô pár oldalon

Részletesebben

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer Ez a dokumentum segítséget nyújt a Linux mindennapos használatához, a dokumentumszerkesztéstől a video- és zenelejátszáson át a böngészésig. Az itt felhasznált

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. Harmadik előadás

Adatbázis-kezelés. Harmadik előadás Adatbázis-kezelés Harmadik előadás 39 Műveletek csoportosítása DDL adat definiálás Objektum létrehozás CREATE Objektum törlés DROP Objektum módosítás ALTER DML adat módosítás Rekord felvitel INSERT Rekord

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással

WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással TELEPÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETŐI ÚTMUTATÓ WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ...3

Részletesebben

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanulmányi, Szolgáltató és Informatikai Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Tel.: 94/504-645 e-mail: krisztina@sek.nyme.hu Tudnivalók az

Részletesebben

Adatbázis használata PHP-ből

Adatbázis használata PHP-ből Adatbázis használata PHP-ből Adatbázis használata PHP-ből...1 Nyílt forráskódú adatbázisok...1 A mysql függvények...2 A mysqli függvények...4 Bináris adatok adatbázisban való tárolása...8 Adatbázis csatoló

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

Telepítési útmutató a SMART Notebook 10 SP1 szoftverhez

Telepítési útmutató a SMART Notebook 10 SP1 szoftverhez Tisztelt Felhasználó! Telepítési útmutató a SMART Notebook 10 SP1 szoftverhez Ezt a dokumentációt abból a célból hoztuk létre, hogy segítse Önt a telepítés során. Kövesse az alábbi lépéseket, és a telepítés

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program

Részletesebben

A könyv tartalomjegyzéke

A könyv tartalomjegyzéke A könyv tartalomjegyzéke Elıszó Bevezetés Adatbázis-kezelı rendszerek Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedhalmaz, egyed Kapcsolat, kapcsolat-elıfordulás, kapcsolat típusa Tulajdonság, tulajdonságérték, értékhalmaz

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben. Sicontact Kft. 2007.

Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben. Sicontact Kft. 2007. Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben Sicontact Kft. 2007. Előadás vázlat Telepítjük a NOD32 2.7-es változatát Normál körülmények között a valósidejű védelem már a

Részletesebben

A CA-42 adatkommunikációs kábel gyors telepítési útmutatója

A CA-42 adatkommunikációs kábel gyors telepítési útmutatója A CA-42 adatkommunikációs kábel gyors telepítési útmutatója 9234594 2. kiadás A Nokia, a Nokia Connecting People és a Pop-Port a Nokia Corporation bejegyzett védjegyei. Copyright 2005 Nokia. Minden jog

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Adatbázis-kezelés ODBC driverrel

Adatbázis-kezelés ODBC driverrel ADATBÁZIS-KEZELÉS ODBC DRIVERREL... 1 ODBC: OPEN DATABASE CONNECTIVITY (NYÍLT ADATBÁZIS KAPCSOLÁS)... 1 AZ ODBC FELÉPÍTÉSE... 2 ADATBÁZIS REGISZTRÁCIÓ... 2 PROJEKT LÉTREHOZÁSA... 3 A GENERÁLT PROJEKT FELÉPÍTÉSE...

Részletesebben

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése Telepítő fájl letöltése honlapunkról A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése A honlapunkon (www.novitax.hu) található telepítő fájlt (novitax2007-setup.exe) le kell tölteni a számítógép egy

Részletesebben

I. Bevezetés. I. Általános telepítési szempontok. Telepítési leírás. Mérlegjegy nyilvántartó. Szerzö és a segítség.

I. Bevezetés. I. Általános telepítési szempontok. Telepítési leírás. Mérlegjegy nyilvántartó. Szerzö és a segítség. Telepítési leírás Tartalom jegyzék Bevezetés Szerzö és a segítség I. Általános telepítési szempontok 1. Minimális feltétel 2. Segédprogramok II. MySQL 4.1 telepítése 1. Telepités Windows Xp rendszerre

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások 265ced1609a17cf1a5979880a2ad364653895ae8 Index _ Amadeus szoftvertelepítő 3 _ Rendszerkövetelmények 3 Támogatott operációs rendszerek 3

Részletesebben

LBRA6i integrált rendszer

LBRA6i integrált rendszer LBRA6i integrált rendszer LIBRA 6i logolás és a log megtekintése Készítette: Libra Szoftver Zrt. Létrehozás dátuma: 2005.12.15. Utolsó módosítás: 2014.10.30. Referencia szám: LIBRA6i_UZEM_V_1.5 Verzió:

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS ADATBÁZISKEZELÉS 1 ADATBÁZIS Az adatbázis adott (meghatározott) témakörre vagy célra vonatkozó adatok gyűjteménye. - Pl. A megrendelések nyomon követése kereskedelemben. Könyvek nyilvántartása egy könyvtárban.

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

Telepítési és aktiválási útmutató

Telepítési és aktiválási útmutató Telepítési és aktiválási útmutató Köszönjük, hogy a memoq 4.5 rendszert választotta, amely immár a szabadúszó fordítók, a fordítóirodák és a vállalatok első számú fordítási környezete. Az alábbiakban arról

Részletesebben

Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra

Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra Szükséges elofeltétel Szükséges operációs rendszer: Windows 2003 SP1 Oracle kliens verzió: 9.2.0.1.0 (9R2) Valid SQLNet.ORA fájl, amely tartalmazza a céges

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai Kar Nappali Tagozat ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT NÉV: MÁK VIRÁG NEPTUN KÓD: A DOLGOZAT CÍME: Jani bácsi székadatbázisa Beadási határidő: 14. oktatási hét

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2005/2006 Alkalmazói kategória, III. korcsoport Második forduló

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2005/2006 Alkalmazói kategória, III. korcsoport Második forduló Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2005/2006 Alkalmazói kategória, III. korcsoport Második forduló Kedves Versenyző! A három feladat megoldására 3 óra áll rendelkezésedre. A feladatok megoldásához

Részletesebben

LogoScope. Józsué könyvének térinformatikai feldolgozása Grafikus konkordancia

LogoScope. Józsué könyvének térinformatikai feldolgozása Grafikus konkordancia LogoScope Józsué könyvének térinformatikai feldolgozása Grafikus konkordancia T e l e p í t é s i Ú t m u t a t ó Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezető... 3 Előfeltételek a LogoScope használatához...

Részletesebben

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig)

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) Ezt a rövid leírást kezdő (SuSE) Linux felhasználóknak szánom, akik DSL típusú Internet elérést használnak..., illetve csak szeretnének,

Részletesebben

SuliStat felhasználói dokumentáció

SuliStat felhasználói dokumentáció SuliStat felhasználói dokumentáció A jelen dokumentáció által tárgyalt program képes egy iskola tanulmányi adataiból statisztikákat készíteni. Osztály illetve iskola szintű statisztika készítésére van

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Üdvözöljük felhasználóik között! Köszönjük, hogy

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

AdoDB a gyakorlatban

AdoDB a gyakorlatban Harmadik Magyarországi PHP Konferencia 2005 http://www.phpconf.hu/ Előadó: Török Gábor gabor.torok@webdevil.hu (WebDevil Oktatási Központ) Mi? ADOdb: Active Data Objects Database Megvalósítás függetlenül

Részletesebben

VisualBaker Telepítési útmutató

VisualBaker Telepítési útmutató VisualBaker Telepítési útmutató Office Hungary Bt web: www.visualbaker.hu e-mail: info@visualbaker.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Telepítési kulcs...

Részletesebben

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat C. átdolgozás 2011. február 3. Áttekintés Ez a dokumentum a PolyVision illesztőprogram 2.2. változatára vonatkozó kibocsátási megjegyzéseket

Részletesebben