VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK. Domborzati és talajviszonyok. Domborzat

Átírás

1 VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Domborzati és talajviszonyok Domborzat A Dunántúl egyik tájegységét a Tolnai - dombságot három kistáj alkotja a Hegyhát, a Völgység és a Szekszárdi - dombság. Alsónána település a Szekszárdi dombsághoz tartozik, annak D-i részén található, keletről a Sárköz határolja. A Tolnai dombságot pleisztocén lösz fedi, amely alatt pannon üledékek találhatók. A m vastagságú lösz a szelek által ideszállított finom porból keletkezett. A löszös felszínt a lehulló csapadékvizek és az élő vízfolyások letarolták és felszabdalták. A középső pleisztocénben a különböző irányú és intenzitású kéregmozgások hatására a keletkezett repedésekben, törésekben a lefolyó csapadékvizek mély és tágas völgyeket dolgoztak ki. A lejtők nagymértékben lepusztultak, és a felszín kisebb-nagyobb szigethegyekre, hátakra, gerincekre különült el. Ezt a természetes felszínfejlődési folyamatot meggyorsította az ember beavatkozása (antropogén hatás). Mindezek eredményeként a dombság ma erősen mozaikszerű benyomást kelt. Tájképi szempontból igen változatos a terület, a lankás dombokat tagoló széles völgyekben m magas, függőleges falú szakadékok és keskeny szurdokok láthatók. A felszínformákban gazdag vidék hazánk termőtájai közül a talajeróziótól legjobban sújtott területek közé tartozik. A domboldalakról lemosódó anyag a lejtő alján felhalmozódik, egyes helyeken az üledék meghaladhatja a 10 m-es vastagságot is. A területen az erózióvédelemnek igen nagy a jelentősége. Legfontosabb feladat a szőlőművelésre alkalmas területeken a szintvonalak irányában, valamint a teraszokon történő művelés. Az erősen erodált területeken, ahol más művelési ág telepítése nem célszerű, erdősíteni kell (1994. évi LL. törvény 62,64 ). Talajviszonyok A domboldalakon két talajtípus alakult ki, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a csernozjom barna erdőtalaj. A völgyekben, a patakok mentén a mélyebb fekvésű vizenyős részeken, sásos-savanyúfüves, buja növényzet alatt sötét színű réti talajok alakultak ki. A talajok erősen erodáltak gyenge minőségűek az átlagos aranykorona érték 10,46 AK, a szántóké 13,6 AK. Vízrajz Alsónána község csapadékvíz levezető főgyűjtője a községet álszelő Faluárok. A faluárok tulajdonosa és kezelője a község Önkormányzata. A vízfolyás felső szakaszán szakadó partok képződtek, az alsó szakasza feliszapolódott. Az árok rendezésére 2005-ben terv készült. A Faluárok befogadója az Alsónánai közcélú vízfolyás ( Nánai patak). A Nánai patak a községtől északra ered, majd délen a Lajvér patakba ömlik. A Lajvér patak befogadója a Duna. A falutól délre a Nánai patakon mesterséges tó létesült. Fontos táji értéket képvisel a településen keresztül folyó Faluárok. Partjának zöldfelületi rendezése fontos lenne. A patakon átvezetett közműcsatornák rontják a képet, ezek földallá tétele indokolt lenne. A hidak tájba illő esztétikus kialakítása is javítaná a faluképet. A patakpartra tájrendezési terv készítését javasoljuk. 1.

2 Éghajlati adottságok Az éghajlati adatoknál a közeli nagyváros Pécs adatait vettük figyelemben. A napsugárzás nemcsak éghajlat-kialakító tényező, hanem az éghajlat egyik eleme is. Értékei döntő jelentőségűek az élő szervezetekre kifejtett hatásaiban. Átlagos évben a napsütéses órák összege eléri a 2000 órát. A Magyarországi átlag ( óra). Igen határozott évi menet nyilvánul meg 297 órás júliusi maximummal és 49 órás decemberi minimummal. A másik fontos éghajlati elem a hőmérséklet. Az évi középhőmérséklet 11 C, a januári középhőmérséklet -1-2C, a júliusi középhőmérséklet 20-21C. A szél is fontos éghajlati tényező, iránya és erőssége nagy befolyással van az ember életére. Az uralkodó szélirány ezen a területen az észak-nyugati. A csapadékévi összege 662 mm, a tenyészidőszakban (IV-IX hónap) mm között van. A csapadékos napok száma legalább 1 mm csapadékkal nap. Az éghajlati adottságok kedvező volta miatt a területen mindig virágzó mezőgazdaság i termelés folyt,. Növényzet A flóraelemek földrajzi elterjedése szolgáltat alapot a föld felületének florisztikai, növényföldrajzi felosztására. Alsónána a növényföldrajzi besorolás szerint a nyugat-balkáni /illér/ flóratartományba tartozik. A növényfajok érdekessé és változatossá teszik a növénytakarót, de a tájak sajátos képét nem a flóraelemek külön-külön, hanem a növénytársulások szabják meg. A Dunántúli-dombság növénytársulásai a mérsékelt övi lombos erdők övébe tartoznak. A Szekszárdi-dombság fő növénytársulása a gyertyánoskocsánytalan tölgyes (Querco petraea-carpinetum), a Szekszárdi-dombság jellemző növénytársulása a cseres- kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraea-cerris)volt. Mindkét növénytársulás állományalkotó fő fafaja a Quercus petrea ( Kocsánytalan tölgy), főbb fafajok a következők: Quercus cerris, Carpinus betulus, Acer pseudoplatanus. A patakok mentét fűznyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), rekettyefűz cserjések ( Calamagrosti-Salicetum cinereae) kísérik. A növénytársulások főbb növényei a következők: Salix alba, Salix fragilis, Salix viminalis, Salix cinerea, Populus canescens. A patakok lassú folyású szakaszain lápi növénytársulások a jellemzők. Állatvilág A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a patakok mentét kísérő fűz-nyár ligeterdők és rekettyefűz cserjések, valamint a tavak elláposodott medre. Ezekek a területeknek a gerinctelen és gerinces faunája egyaránt gazdag, védett fajokban bővelkedő REGIONÁLIS TÁJI KAPCSOLATOK, TÁJTÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉRTÉKELÉSE Alsónána területén már a kora középkorban is település volt Kesztölc néven. A török kiűzése után az 1700 körül rácok, majd 1767 ben németekkel telepítették be a falut. A rácok elsősorban állattenyésztéssel a németek szőlőműveléssel foglalkoztak. 2.

3 A két népcsoport békésen élt együtt. A lakosság csökkenése a z 1920-as években a rácok hazatelepülésével kezdődik majd a második világháború utáni német kitelepítésekkel folytatódik. A német lakossági kitelepítéseknek tájhasználati vonzata is volt. A művelésre érzékeny gyümölcs- és szőlőkultúrák javarészt már ekkor tönkrementek. A korábban művelés alá vont meredek domboldalakat visszahódította az erdő. A település népesség megtartó képessége csökkent, de a mobilizálódott munkaképes lakosság zömében a településen maradt. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS ÉRTÉKELÉSE A településen még mindig döntő a mezőgazdasági termelés. A gyenge aranykorona értékek ellenére a művelési ágak közül a szántó 33 %-kal szerepel. Jelentős az erdő terület is, 39 %. Az erdő nagy része akác, kisebb része egyéb fafajokból áll (erdei fenyő, feketefenyő, tölgy). Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szőlőterületek nagysága ben még 105 ha volt, jelenleg 226 ha szőlő van. A szőlőterület a Szekszárdi borvidékhez, ezen belül a Bátaszék Térségi Hegyközséghez tartozik. A terület nagy részén vörös borszőlő fajták a jellemzőek (kékfrankos, zweigelt, cabernet, merlot), kisebb területen fehér borszőlő található (olasz rizling, rajnai rizling, rizlingszilváni). Jellemző, hogy a területen gazdálkodók nagy része nem helybeli. Tulajdonképpen 20 ha fölött gazdálkodó a helyi lakósok között nincs. A szőlőterületek növekedése fokozza a domboldalak erózióját, ezért talajművelésnél fontos a talajvédelmi módszerek alkalmazása. A teraszokat összekötő rézsűk borítása talajtakaró növényzettel jelentősen csökkentené a talaj lemosódást. Az utak melletti fásításokkal szintén talajvédelmi hatás érhető el. TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA Természetvédelmi célú területek Országos jelentőségű védett területek Országos jelentőségű védett természeti emlék (Ex lege védett területek) Az évi LIII. törvény értelmében annak erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezek jegyzékét a Duna - Dráva Nemzeti Park Igazgatósága készíti el. Az eddigi ismereteink alapján Alsónána közigazgatási területén ex lege védett láp, szikes tó nem található. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területek Ramsari területek Alsónána környékén nincs Ramsari terület. Natura 2000 területek A Natura 2000 az Európai Unió számára értékes élőhelytípusok és fajok védelmére kijelölt területek hálózata, melyhez hazánk is csatlakozott. Alsónána környékén nincsenek Natura 2000 területek. Ökológiai hálózat ökológiai folyosói 3.

4 Az ökológiai hálózat folytonos és megszakított területei, a természetes és természetközeli területeket összekötő, biológiai kapcsolatot biztosító sávok, mozaik láncolata. Az országos ökológiai hálózat részét alkotja Alsónána külterületén Szálkával határos erdők és legelők területe. Helyi jelentőségű védelemre érdemes területek Tájképvédelmi szempontból jelentős és érzékeny területek Tájképvédelmi szempontból Alsónána területén helyi jelentőséggel bíró területek a következők: - a Nánai malom alatti Horgásztó keleti part menti sávja. - A Kenderföldek a Horgásztó nyugati oldalánál. Egyedi tájértékek Fasorok, fák: - Jókai téri evangélikus templom kertje a kert jelenleg elhanyagolt, védendő a világháborús emlékművek mellett a kertben lévő 18 db hársfa. A területre tájrendezési terv készítendő. - Dózsa György utca 106 előtti hársfa- Tilia cordata - Kossuth Lajos utca 51 előtti 2db hársfa- Tilia cordata - A temetőhöz vezető 99 hrsz-ú út melletti tölgyfasor (Quercus robur) BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETEK A biológiailag aktív felületek összessége a zöldfelület. Alapvető rendeltetésük szerint termesztési és kondicionáló célúak lehetnek. A zöldfelületek elhelyezkedésük szerint belterületiek vagy külterületiek lehetnek. A belterületi zöldfelület olyan összefüggő, általában növényzettel fedett területe a településnek, amely pihenésre, üdülésre, a település klímájának javítására, területi tagolásra, a településkép élénkítésére, a lakosság fiziológiai, pszichológiai és esztétikai értelmű kondicionálására alkalmas. A település zöldfelülete használat szempontjából három csoportba osztható. Korlátlan, korlátozott használatú és a közhasználat elől elzárt zöldfelületek. Korlátlan használatú zöldfelületek Közparkok, közkertek A közpark zöldfelületi létesítmény, kialakításához önálló földrészletet kell kijelölni és lehatárolni, amely terület-felhasználását tekintve zöldterületnek minősül. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében közpark céljára csak olyan terület alkalmas, amely legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80 m. A közpark rendeltetésének megfelelően több funkciójú létesítmény, amely pihenést, a játékot, sportot, s egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló, önálló és egymáshoz kapcsolódó kertek együttese. A közkert a közparknál kisebb területű, közcélú zöldfelületi egység. A közkert a közparkhoz hasonlóan zöldterületi létesítmény, kialakításához önálló földrészletet kell kijelölni és lehatárolni, amely terület-felhasználását tekintve zöldterületnek minősül. Alsónánán a zöldterületek kicsik közpark nem alakítható ki. A Hunyadi téren található egy közkert. A parkban a faállomány sűrű, ritkítása szükséges lenne. Sétányok, pihenőhelyek kialakítása, a játszótér korszerűsítése megoldandó feladat. 4.

5 Fasorok A település utcáira nem jellemző a fásítás. Egy-egy szakaszon található szórvány fatelepítés. A kiültetett fák nagy része gyümölcsfa (meggyfa, szilvafa). A település egyik legjelentősebb karakterhordozói az út menti fasorok. A fasorok nagymértékben javítják nem csak az utcaképet és a mikroklímát, hanem a lakókörnyezet minőségét is, így nagy jelentőségűek a település zöldfelületi - rendszerében. Mindezek figyelembevételében szorgalmazni kell a fásítást a település utcáiban. Az utcák nagy részén csak keskeny zöldsáv áll rendelkezésre és a közművek vezetékei is itt találhatók. Ezért csak kis fák (gyümölcsfa, gömbfa) ültethető és csak az utca egyik oldalára. Korlátozott használatú zöldfelületek Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Az oktatási jellegű közintézmények funkciójuk betöltéséhez szükséges kerttel együtt létesíthetők. Az Alsónánai általános iskola és óvoda is nagy kerttel, és szép játszó udvarral rendelkezik. Zöldfelületi jellegű intézmények Zöldfelületi jellegű intézmény Alsónánán a temető. A településen két temető található. A régi felhagyott temető, amely a Petőfi Sándor utca feletti dombon található, kegyeleti parkká alakítandó. A jelenleg működő temető megközelíthető a Dózsa György utca felől két szurdokszerű gyalogúton és gépkocsival a József Attila utcán keresztül. A temető bővítése nem szükséges. Készítette: Klézl Terézia, Táj- és kertépítész K

6 közkert a község központjában óvoda udvara iskola udvara szőlőültetvény a halastó védendő fák a temetőhöz vezető gyalogút mentén faluárok partja látkép a falut övező dombokról (nyugatról) látkép a falut övező dombokról (keletről) temető kertje 6.

7