A nyártelepítések gazdaságossága, különös tekintettel a rövidvágáskorú főállomány okra

Átírás

1 A nyártelepítések gazdaságossága, különös tekintettel a rövidvágáskorú főálloány okra K Á L L A Y JÓZSEF Mind az eléleti, ind a gyakorlati szakebereknek egyre nagyobb probléát jelent a hazai cellulózipar ielőbbi ellátása egfelelő inőségű, nagytöegű, olcsó alapanyaggal. Az erdőűvelők között az elúlt években élénk vita folyt az elegyes, vagy elegyetlen, rövid vagy agasabb vágáskorú, elővagy véghasználati, a vékonyabb átérőjű, s a rönkéreteket elérő nyárálloányok telepítésének, nevelésének terőhelyi, biológiai és agrotechnikai vonatkozású kérdéseiről. A gyakorlati szakeber előtt azonban a probléa úgy is felvetődik, hogy ennyiben gazdaságos a feladat egoldása, ikor és eddig gazdaságos egy adott fafaj területi határainak kiterjedése? Egy adott terőhelyen álló faálloány akkor felel eg legjobban a gazdaságosság követelényének, ha az a terőhelyi adottságokat jól kihasználva az egyes főálloányokhoz viszonyítva területegységre a legnagyobb árbevételt biztosítja. A rövid vágáskorú nyárálloányok területének kiterjesztése érdekében végzett száításaink eredényéről az alábbiakban száolok be. Vizsgálat alá vette a Körös-vidék ezőségi, szikes és réti talajú terőbelytípusain az elúlt háro év alatt véghasználattal leterelt, részben rontott, részben vágásérett akác, nyár és tölgy főálloányokból szárazó 1 ha-ra és 1 3 -re eső, tőárral csökkentett árbevételt. Száítási enete háro lépcsőben történik a kérdést tisztázni kell: I. a ennyiségi hozaok, II. a inőségi hozaok. III. az értékhozaok alapján. A száítási anyagban ne szerepel az egyes erdőrészek előhasználati fatöege. I. Az években kiterelt akác főálloányok területi, fatöeg és hoza adatai Léten nelt faeg 3 töeg Terület, Tag, erdőrósz Eredet Kor, tö Kor és fa ha év összes 1 ha-on szorzata 12/h 4, * Póstelek 47/c 1,57 8 Mályvád 16/a 4, * 125* Zsadány 6/a 2, Bucsa 32/c 1,27 s M-egyháza 1/d 1, Sarkadfás 3/a 10, F-gyarat 32/f 0, N-kaarás 7/j 3,51 s /b 1, /c 2, S-fás 3/a 7, Bélegyer 17/h 3, N-kaarás 7/a 2,70 s , * Megfelelő terőhelyen a táblázatból kiválasztott háro legjobb akácos : véghasználati hozaa /ha átlag kora 23 év átlag növedéke 5,5 3 /ha

2 Véghasználati hoza Átlag kor Átlag növedék 46, /ha 27 év 4 3 /ha Az évben kiterelt nyár főálloányok területi, fatöeg és hoza adatai Tag/erdőrész Terület, ha Eredet Kor, év Leterelt fatöeg, 3 összes 1 ha-on Kor és fatöeg szorzata S-fás l/ 1,75 ' * /g 5, Törökerdő 91/f 3, Törökerdő 91/a 3, * Geszt 8/a 2, Geszt 11/b 1, /b 1, Sarkadfás 3/o 0, * Szeghalo 3/j 0, Mályvád 25/c 2, Törökerdő 92/e 4, Bélegyer 19/t 1, Törökerdő 86/c, d, é, f, g 14, Törökerdő 95/a, b 17, Törökerdő 93/é, g, h 7, , * Megfelelő terőhelyen a táblázatból kiválasztott háro legjobb nyáras : véghasználati hozaa /ha átlag kora 22 év átlag növedéke 6,6 3 /ha Véghasználati hoza h Átlag kor Átlag növedék ,28; = 60 3 /ha = 20 év = 3 3 /ha 20 Az előbbiekben és a 396. oldalon kiutatott adatok alapján ha a fafaj szerinti átlagnövedékkel száított véghasználati fatöeget a nyár átlagkorával egy szintre hozzuk, akkor az alábbi sorrend állítható fel, ai egyben a területegység véghasználati fatöegére vetített terést is utatja: Nyár 20 év X 3 = /ha Akác 20 év X 4 = /ha kst 20 év X 3,5 70 '/ha A ennyiségi véghasználati hozaok alapján végzett értékelés indezek szerint ne adott egnyugtató agyarázatot a leggazdaságosabb fafajegválasztásra.

3 Az évben kiterelt ks. tölgy főálloányok területi, fatöeg és hoza adatai Terelt fatöeg Terület Kor Kor és fatöeg Tag/erdőrész ha Eredet év összes 1 ha-on szorzata Gelvács Városerdő Várhely Kőrösladány Városerdő 16/g l5/o 100/c 2/e 4/c 10/h 15/ 13/b 16/a 2/h 3,88 5,46 2,36 0,38 1,80 1,43 1,23 1,70 2,87 4,82 s s * * 193* , * Megfelelő terőhelyen a táblázatból kiválasztott háro legjobb tölgyes véghasználati hozaa /ha átlag kora 43 év átlag növedéke 4,4 3 /ha Véghasználati hoza Átlag kor Átlag növedék , = /ha = 43 év = 3,5 3 /ha II. Az előbbiekből kiindulva szükségesnek tartotta egvizsgálni a nyár, akác és tölgy véghasználatok inőségi hozadékát, választék, iparifa és vastagfa vonatkozásában. Véghasználati hoza, 3 /ha Átlagkor, év Átlagnöv., 3 /ha Átlagkor ós hoza szorzata Tölgy , Összesen , (Ny, A, kst) véghasználati hoza átlaga (Ny, A, kst) átlagkor (Ny, A, kst) átlagnövedók /ha = 33 óv 3,2 3 /ha

4 Az évben kiterelt í'őálloányok inőség szerint kiutatott hozaa, 3 Választék F ő á 1 1 o á n y akác nyár kst F. rönk Tölgy 364 Akác Cser 12 Kőris e Keény 5 nnyár B. dorong ' Papírfa Kivágás Karáfa 1 Fagyártányfa / /o / /o % Tűzifa vastag /o % % /o % % /o /o % Vastagfa Iparifa / /o 72 /o /o 90 /o % 65% Terület, ha 46,99 66, 28 25,93 1 ha-ra eső Iparifa Tűzifa Ágfa Összes nettó Egy évre eső és 1 ha-ra eső hoza.. 4 ^ 3 3,5 A inőségi hozaok iparifakihozatal alapján végzett értékelés százalékban a nyár javára tolódik el. abszolút érteleben azonban a ennyiségi hozaok alapján végzett előző értékelést táasztja alá. III. A végső következtetés érdekében a ennyiségi és inőségi kihozatal vizsgálata után önként kínálkozott a vizsgálati ódszer haradik szakasza, s vizsgálat alá vette az előbbiekben szereplő főálloán3 r típusok főárral csökkentett árbevételét. Ennek eredényeként az alábbi következtetésre jutotta: A 20 évre és 1 ha-ra vetített árbevétel alapján, ha az akác Ft/ha-ra eső hozaát 100%-nak tekintjük, akkor a nyár 18%-kal, a tölgy pedig 7%-kal biztosít nagyobb árbevételt. Felvetődhet a kérdés: jogos-e a tőárelvonás és annak választék differenciáló hatásával száolni? A válasz egyértelűen igenlő. Annál is inkább, ert az a választék árképzésénél az erdőgazdálkodás száára igen nagyérvű érdekeltséget biztosít. Az előbbiekben kiunkált a főárral csökkentett 1 :i -re, 1 ha-ra, valaint (az elúlt években kiterelt nyárasok átlagkorára) 20 évre és az egyes

5 Az évben leterelt álloányok árbevétele és erdőfenntartási járulékának értékelése Kiterelt Árberp/' ' Elért árbevétel Kifizetett tőár Választék Akác Nyár Tölgy vétel lö&r Akác Nyár Tölgy Akác Nyár Tölgy 8 Ft/ 3 Ft/ 3 Ft Ft Fűrészrönk Tölgy I Fagyártányfa Tűzifa Ágfa összesen i Iparifa 1 3 -re eső árbevétel é 3 tőár íoarraicsokkenteijt- t -re eoo ail>evei;ei, riy ha-ra eső árbevétel a véghasználati fatöegre, Ft évre és 1 ha-ra eső árbevétel, Ft évre (a Nyár véghasználati idejére redukált) eső árbe vétel, Ft/ha 100% 118% 107%

6 főálloánytípusokra vetített árbevétel a száítás alapján a nyár javára tolódik el. Száításaink során ne tűzte célul az 1 ha-ra eső fatöeghozaok nagyságának űvelési szepontból való bírálatát. A teljesség kedvéért azonban szükségesnek tartotta száítási eljárásoat azokra az erdőrészletekre is elvégezni, aelyek egítélésünk szerint közel egfelelő jó terőhelyen álltak. Szükséges ez véleénye szerint annál is inkább, ert száításo eredényeként levonható következtetésből az erdőűvelőnek fel kell tárnia azokat a terőhelyeket, aelyeken a rövid vágáskorú nyárálloány a legnagyobb fatöeget és árbevételt biztosítja. Ezzel egyidőben felvetődik a további igen fontos feladat egoldása, nevezetesen az, hogy az erdőűvelónek a terőhelyfeltárás során eg kell jelölnie azokat a terőhelyeket is, ahol a rövid vágáskorú nyárálloányok telepítése, illetve nevelése ne gazdaságos. _Az évben közel egfelelő jó terőhelyről leterelt A, Ny, kst álloányok inőség szerinti hozaa Választék F ő á 11 o á n y akác nyár tölgy F. rönk Tölgy Kőris 111 ekeény 3 nnyár 13 * Bányadorong Papírfa Kivágás 123 Rúdfa Fagyártányfa Nőtt karó % % % Tűzifa Agfa % 15% % 9% % 11% Összes nettó % % % Vastagfa % % % % % % Terület, ha 10,63 5,2 1 13,15 1 ha-ra eső, 3 Iparifa 86 ' Tűzifa Ágfa évre és 1 ha-ra eső hoza, ,5 6,6 4,4 Összehasonlítva a táblázatból nyert adatokat, az átlagos terőhelyre kiszáított, fafaj szerinti inőségi hozaokat, a közel egfelelő terőhely 1 ha-ra eső hozaa a következőképpen alakul:

7 Akác Nyár Tölgy Iparifában, % Tűzifában, % Ágfában, % Összesen, % Vagyis ilyen százalékban adnak inőség szerint is nagyobb fatöeget. Kiszáítva az egyes főálloányok tőárral csökkentett 1 ha-ra és 1 évre eső árbevételét, világossá válik, hogy a közel optiális terőhelyen tenyészett álloányok ind fatöegben, ind pedig árbevételben nagyobb hozaot biztosítanak. A gazdaságosság továbbfejlesztése szepontjából igen nagy jelentőségű a terőhelyfeltárás, ez ha szabad úgy ondano az eredényes gazdálkodás egyik alapvető eszköze. Ügy véle, hogy az utóbbi táblázatban kiunkált és a 20 évre vetített (a nyár rövid vágáskorára) árbevétel fafaj szerinti differenciálódása egnyugtató feleletet ad a tanulányo elején feltett kérdésre. Akác Nyár Tölgy 20 évre és 1 ha-ra eső árbevétel, Ft/ha %-ban kifejezve Az így nyert adatok birtokában az egyes főálloánytípusok vágáskorára vetített, 1 ha-ra eső várható árbevétele az alábbiak szerint alakul. Akác 30 év 2113 = Ft Nyár 20 év 3056 = Ft Tölgy 80 év 2129 = Ft Ha a terőhelyi adottságok lehetővé teszik és az akácnak két vágásfordulóban, a nyárnak ugyanezen idő alatti háro vágásfordulóban elérhető hozaát vizsgáljuk, akkor Akác 60 év alatt 2113 Ft = Ft Ft kétszeri felúj. költség, arad az akácra Ft. Nyár 60 év alatt 3056 Ft = Ft Ft hároszori felúj. költség, arad a nyár javára Ft. Csökkentve az akácnál két felújítási költséggel 2 X IV" Ft, a nyár esetében 3 X Ft = Ft, az eredény indenképpen a rövid vágáskorú nyárasok hozaának gazdaságosságát igazolja. Összefoglalva: 1. A rövid vágáskorú nyárasok területi kiterjesztése feltétlenül gazdaságos. 2. A továbbiakban felvetődhet, elyik az az alsó határ, aelynél a rövid vágáskorú nyáras ég gazdaságos.

8 Az (50. évben közel egfelelő jó terőhelyről léteiéit A, Ny és kst álloányok árbevétele és erdőfenntartási járulékának ériékelcse Kiterelt Árbe Klórt árbevétel Kifizetett tőár Választók Akác Nyár Tölgy vétel Tőár Akác Nyár Tölgy Akác Nyár Tölgy 3 Ft/ 3 Ft/ 3 Ft '"' Ft" Fűrészrönk Tölgy Kőris ekeóhy :s !) nnyár Bányafa Bányadorong Papírfa Farostfa Kivágás Rúdfa Fagyártányfa Nőtt karó Iparifa Tűzifa 224 5Ü Agfa 213 ü8 282 OK összesen Iparifa 1 3 -re eső árbevétel és tőár Tűzifa 3 /Ft Tőárral csökkentett 1 3 -re e ső árbevétel. Ft * ha-ra eső árbevétel a véghasználati fatöniegre, Ft évre ós 1 ha-ra eső árbevétel, Ft évre ós 1 ha-ra eső (a Nyár rövid vágáskorára redukált) % 144% 101%

9 3. A terőhelyfeltárásra vár az a feladat, hogy gazdaságossági száítás alapján és űvelői szepontból kijelöljük a rövid vágáskorban kezelendő álloányokat és kidolgozzuk a ennyiségben, inőségben kielégítő fatöegterelés részletes technológiáját. 4. A gazdaságosság alapforrása: aj A tőár kedvező irányú hatása b) A terület- és időegységre eső nagy fatöeg 5. Érdees volna száotvetni, hogy ott, ahol a terőhelyi adottságok lehetővé teszik, ne volna-e helyes a) akác után nyarat b) nyár után nyarat c) tölgy után egy-két vágás fordulóban nyarat, utána isét tölgyet telepíteni? Haladó erdőgazdasági törekvések a két világháború közötti korban* LESEN Y I F E R E N C Milyen haladó törekvések hatották át az első világháborút követő kornak az erdészetét, és ilyen hatásokat és intézkedéseket váltottak ki ezek a törekvések az erdőgazdaság, az erdészeti igazgatás és az erdészeti szaktudoány terén? Hogy ezt egtudjuk, indenekelőtt eg kell isernünk erdőgazdaságunknak azt a helyzetét, aellyel annak a kornak erdészete szeben találta agát. Meg kell ezt isernünk azért, ert hiszen ennek a helyzetnek adottságai voltak okai és kiindulópontjai a további alakulás és fejlődés ozzanatainak is. * Az a kor, aelyről szólanunk kell, leszáítva az évnek azt a négy és fél hónapját, aíg a Magyar Tanácsköztársaság fennállott, irányelveit és szelleét tekintve, folytatása volt a últ évszázad közepe óta Magyarországot is urala alatt tartó kapitalizusnak, aely végső kifejlődésében nálunk is a fasizusba torkollt. Tudjuk, hogy a kapitalizus gazdasági életének ideológiai alapja az egyén vagyonszerzési törekvéseinek korlátozatlan szabadságát hirdető gazdasági liberalizus volt. Kora tudoányos unkásságára pedig a pozitivizus filozófiai irányzata volt legnagyobb hatással, aely az életnek csak a közvetlenül érzékelhető, hatásaiban közvetlenül észlelhető, érhető jelenségeit veszi fel vizsgálatai körébe. A kapitalizus korszellee nagy hatással volt az erdőgazdaságunkra is, ert hiszen azok a jelszavak, aelyek a vagyon korlátozatlan szabad használatának jogát követelték a gazdálkodó egyén részére, terészetesen, az erdőgazdaság előtt se állottak eg. Hatásuk az ország közvéleényében is kialakította azt, a kapitalizus ideológiájának egfelelő felfogást, hogy az erdőgazdaságnak és az állai erdészeti igazgatásnak is az a legfőbb, inden ást háttérbe szorító célja, hogy az erdőtulajdonosok vagyonszerzési törekvéseit entől eredényesebben szolgálja, és ehhez a gazdasági cselekvési szabadságot az erdőtulajdonos részére biztosítsa. Ennek a felfogásnak terészetes folyoánya az, hogy az erdőtulajdonosok az erdők fenntartásával olyan elválaszthatatlan kapcsolatban álló erdőgazdasági üzetervek intézéényében is a gazdasági szabadság korlátozását látták. * Megvitatás céljából közli a Szerkesztőbizottság.