KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS,"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS, avagy a megújuló energiaforrások általános jellemzése, az Európai Unióban és hazánkban betöltött szerepe Budapest, Készítette: Pap Éva

2 Bevezetés A megújuló energiaforrások csoportosítása A megújuló energiaforrások jellemzői Biomassza A szilárd biomassza hasznosítása A szilárd biomassza-hasznosítás környezeti hatása A bioüzemanyagok hasznosítása A bioüzemanyag-hasznosítás környezeti hatása A biogáz hasznosítása A biogáz-hasznosítás környezeti hatása Geotermikus energia Napenergia A napenergia hasznosítása Villamosenergia-termelés Hőtermelés Szélenergia Vízenergia A vízenergia-hasznosítás környezeti hatása Miért fontos a megújulók arányának növelése? A megújuló energiaforrások térnyerését akadályozó tényezők A megújuló energiaforrások jövőben betöltött szerepére vonatkozó prognózis Az Európai Unió energiapolitikája Az Energia Charta A piac liberalizálása A 96/92/EK Irányelv A megújuló energiaforrások használatának szükségessége az Európai Unióban Külső függőség Környezetvédelem

3 8. A megújulók aktuális helyzete és a jövőre vonatkozó célkitűzések Az alternatív energiaforrások szerepe az Európai Unión belül Biomassza Szilárd biomassza A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Bioüzemanyagok A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Biogáz A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései A biomassza hasznosításban élen járó tagállamok eredményei és az általuk felhasznált eszközök Ausztria Dánia Finnország Franciaország Németország Spanyolország Svédország Geotermikus energia Villamosenergia-termelés Hőenergia-termelés Közvetlen hasznosítás Hőszivattyú alkalmazásával történő hőenergia-termelés A Fehér Könyv célkitűzései Napenergia Napkollektor A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Napelem A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Szélenergia A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései

4 9.5. Vízenergia A Fehér Könyv célkitűzései A megújulókra vonatkozó direktívák az EU-ban A 2001/77/EK Irányelv A 2003/30/ EK Irányelv A megújuló energiaforrások térnyerését támogató eszközök Feed-in law megállapodások Tenderkiírás Zöldbizonyítványok Garantált átvételi áras modell A fosszilis energiahordozókra kivetett adó Közösségi Programok Az es ötödik K+F keretprogram SAVE ALTENER ALTENER II JOULE THERMIE ENERGIE SYNERGY Campaign for Take Off Intelligens energia Európa számára (IEE) ALTENER (5-7) A rendszerváltás utáni magyar energiapolitika Hazánk energiafelhasználása Magyarország uniós csatlakozással kapcsolatos feladatai A megújuló energiaforrások használatának szükségessége Magyarországon Külső függőség Környezetvédelem Az alternatív energiaforrások szerepe Magyarországon Biomassza Szilárd biomassza

5 Mezőgazdasági eredetű biomassza potenciálunk Erdőgazdasági eredetű biomassza Energiaültetvények Bioüzemanyagok Bioalkohol Biodízel Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia A megújulókra vonatkozó magyar jogforrások Villamos energia törvény A törvény megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezései A 18/2003. (II. 19.) Kormány rendelet A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet A megújuló energiaforrások hasznosítását támogató programok Hazai támogatások Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) Energiatakarékossági Stratégia és Cselekvési Program Energia Hitel Program (EHP) Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatási rendszere Az FVM támogatási rendszere Nemzetközi Források Phare Társfinanszírozású hitel Phare CBC (Határmenti együttműködési program) Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA, Német Szénsegély) Esettanulmány: Közép-magyarországi Innovációs Központ A MEIC stratégiája Demonstrációs, információs és oktatási központ kialakítása

6 K+F tevékenységet szolgáló innovációs és inkubátor központ kialakítása A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kis- és középvállalkozások piacra segítése A megújulók felhasználását elősegítő szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítása, a finanszírozási források felkutatása A CHIC Nap, szél, víz - Energia régen, energiatakarékosság most! elnevezésű projektjének bemutatása Befejezés Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Mellékletek jegyzéke Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Irodalomjegyzék Interjúk

7 Bevezetés A gazdasági növekedés következtében kialakult, egyre nagyobb méretet öltő energiaellátási probléma világszerte általános gondként merül fel. Az országok energiaigénye folyamatosan nő, 2001-ben a világ primer energiafelhasználása már Mtoe 1 volt. [72] Ez a folyamat több tényezőre vezethető vissza. Egyik oka a népesség növekedése: a demográfusok prognózisa szerint 2050-ig a Föld lakossága 8-10 milliárdra duzzad. [26] Az energiaigény a népesség számának emelkedésével párhuzamosan nő. Egyre többen választják a városi életmódot, ami szintén fokozottabb energiafelhasználáshoz vezet. Azok a fejlődő országok is fenyegetik az energiaellátás biztonságát, melyek napjainkban indulnak el az iparosodás útján, hiszen ezek energiaszükséglete a korábbiakhoz képest megsokszorozódik. A XX. században elsősorban a fejlett országok energiafelhasználása volt meghatározó, a XXI. században azonban előreláthatólag a növekmény 80%-a a fejlődő országokban realizálódik majd. Súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg világviszonylatban az igények 85%-át fosszilis energiahordozókból fedezik. A felhasználás napjainkban jellemző mértékű növekedése mellett ezek az energiaforrások rövid időn belül már nem lesznek elegendőek a szükségletek fedezésére, ráadásul használatuk során nagy mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe, ami környezeti katasztrófák kialakulásához vezethet. Azért választottam ennek a témának a feldolgozását, mert a környezetszennyező és energiapazarló életvitel következményei már a mai emberek életében, így az enyémben is megjelentek. A fokozott széndioxid kibocsátás hatására kialakult üvegházhatás következtében a Föld felmelegszik, az időjárás kiszámíthatatlanná válik. A levegő minőségének romlása mellett tanúi vagyunk a vizek és a termőföld rohamos elszennyeződésének is. Szakértők becslése szerint hazánkban évente a nemzeti jövedelem egytizedének megfelelő értékű az a kár, amit a környezetszennyezés okozta megbetegedések, az ivóvíz és a levegő szennyeződése, valamint az erdőpusztulás idéznek elő. A problémákra sürgősen megoldást kell találni. Ha nem cselekszünk azonnal, akkor a negatív következmények visszafordíthatatlanná válnak. A szakdolgozatomban elemzett megújuló energiaforrások fokozottabb használata több problémára is megoldást jelentene. 1 Mtoe = Million tonnes of oil equivalent = 1 millió tonna olajjal egyenértékű 8

8 Ezek az energiaforrások nem merülnek ki, és használatuk során egyáltalán nem, vagy a hagyományos energiahordozóknál lényegesen kisebb mértékben szennyezik környezetünket. Dolgozatomban három nagy témakörrel foglalkozok. Az első öt fejezet a megújuló energiaforrások globális megközelítését tartalmazza. Ebben a részben írok a megújulók csoportosításáról, jellemzőiről, hasznosítási lehetőségeiről, elemzem arányuk növelésének fontosságát és nagyobb mértékű használatuk akadályait, valamint felvázolom a szerepükre vonatkozó jövőképet. A hatodik fejezettől kezdődően az Európai Unió szempontjából közelítem meg a megújuló energiaforrásokat. Az uniós energiapolitika lényeges elemeinek felvázolása után ismertetem, hogy miért van szükség a megújulók fokozottabb alkalmazására, milyen célkitűzései vannak az Európai Uniónak erre vonatkozólag, milyen szerepe van az egyes energiaforrásoknak, valamint összefoglalom a direktívákat, a térnyerést támogató eszközöket és a közösségi programokat. A tizenharmadik fejezettől kezdve Magyarország szemszögéből elemzem az előbbieket, kiegészítve hazánk csatlakozásból eredendő feladataival, valamint a Közép-magyarországi Innovációs Központról szóló esettanulmánnyal. 9

9 1. A megújuló energiaforrások csoportosítása Az alábbi táblázat a megújuló energiaforrások fajtáit foglalja össze. 1. Táblázat: A megújuló energiaforrások csoportosítása Feltétel nélkül megújuló energiaforrások Feltételesen megújuló energiaforrások Mezőgazdasági energia Hulladék energia Forrás: személyes közlés, dr. Pálvölgyi Tamás Napenergia Vízenergia Geotermikus energia Szélenergia Mezőgazdasági hulladék (biomassza) Energetikai célú ültetvények Energiaerdő, energiafű Biodízel Bioetanol Biogáz Hulladékégetés Depónia gáz A megújuló energiaforrásoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: a feltétel nélkül és a feltételesen megújulókat. Az első csoportba sorolható a nap-, a víz, a geotermikus- és a szélenergia. A feltételesen megújuló energiaforrásokhoz tartoznak a mezőgazdasági és a hulladékból származó energiák. A mezőgazdasági energia kategóriáján belül megkülönböztetjük a mezőgazdasági hulladékot, az energetikai célú ültetvényeket és a biogázt. A hulladék energiához tartozik a depónia gáz, valamint a hulladék elégetése során felszabaduló energia. 2. A megújuló energiaforrások jellemzői A következőkben az egyes megújuló energiaforrások legfőbb jellemzőit és hasznosítási lehetőségeit ismertetem Biomassza Biomasszának nevezzük az összes élő és nemrég elhalt szervezetet, melyek a szárazföldön és a vizekben fellelhetők, a mikrobiológiai iparok termékeit, valamint 10

10 transzformáció során létrejött termékeket. [1] Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát. Az első természetes vegetáció útján (erdő, rét, legelő, stb.), a második az állattenyésztés fő- és melléktermékeiként, a harmadik pedig a feldolgozó iparok, valamint az emberi életműködés melléktermékeiből jön létre. A biomasszát energetikai szempontból már az ősidők óta hasznosítják. Energetikai célokra csak akkora mennyiséget szabad felhasználni, hogy a maradékból biztosítható legyen a lakosság számára szükséges táplálék mennyisége és a talaj tápanyag-utánpótlása. Halmazállapotának megfelelően a biomasszát különböző célokra lehet felhasználni: a szilárd biomasszát tüzelőanyagként, a folyékony halmazállapotút tüzelő- és üzemanyagként, a biogázt pedig leginkább tüzelőanyagként alkalmazzák A szilárd biomassza hasznosítása Tüzelési célra mezőgazdasági és szántóföldi melléktermékeket, valamint hulladékokat is fel lehet használni. Jelentős szerepe van a szalmának, ami alacsony betakarítási nedvességtartalommal és jó égési tulajdonságokkal rendelkezik. A kukorica melléktermékei közül a levelet és a kukoricacsutkát égetik el. A kukoricaszárat nem célszerű eltüzelni, mivel 40-65%-os nedvességtartalommal rendelkezik. [1] A hulladékok közül a szőlővenyigét és a gyümölcsnyesedéket kell megemlíteni, melyek magas fűtőértékük miatt jól tüzelhetők. Vannak olyan melléktermékek, amelyek közvetlenül a betakarítást követően már alkalmasak a tüzelésre, másokat át kell alakítani erre a célra. Ha a tüzelőanyag mérete túl nagy, fel kell aprítani. A magas nedvességtartalmú termékeket más, szárazabb tüzelőanyaggal kell keverni, vagy tömöríteni, más néven brikettálni A szilárd biomassza-hasznosítás környezeti hatása A megújuló energiaforrások hasznosítása jóval kisebb mértékben terheli meg a környezetet, mint a fosszilis energiahordozóké. A biomassza tüzelésekor felszabaduló széndioxid mennyisége a felhalmozódás szempontjából semlegesnek tekinthető, mivel azt az újabban kinőtt növényzet megköti. 11

11 Van azonban a hasznosításnak negatív környezeti hatása is: A biomassza eltüzelése során nagy mennyiségű kéjgáz keletkezik, ami fokozza az ózonréteg elvékonyodását. A biomasszával működő erőművek kéjgázkibocsátása szer nagyobb a barnaszén-tüzelésű, 22-szer a feketeszén-tüzelésű és 20-szor a földgáztüzelésű erőművek kibocsátásánál. [80] Egyes biomassza tüzelőanyagok nagyobb mennyiségben tartalmaznak bizonyos nem kívánatos alkotóelemeket, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A szalmában például jóval több klór és kálium van, mint a szénben, minek következtében a hasznosító berendezések korróziós folyamata felgyorsul. Növekszik a talaj és az élővizek elsavanyodásának mértéke, ha a fűtőerőművekben biomasszával helyettesítjük a fűtőolajat vagy a földgázt. A biogén tüzelőanyagok víztartalma nagyobb, mint a fosszilis szilárd tüzelőanyagoké, ezért égetésükkor nagyobb mennyiségű vízpára jut a környezetbe A bioüzemanyagok hasznosítása A folyékony bioenergiahordozók legnagyobb előnye, hogy lényegesen nagyobb az energiasűrűségük, mint a többi bioenergiahordozónak. Nem csak tüzelőanyagként, hanem hajtóanyagként is felhasználhatók a hagyományos energiahordozók helyett, illetve azokkal keverve. A bioüzemanyagok nagy része két csoportba sorolható be: a biodízel és az alkoholok csoportjába. A biodízelt 70-80%-ban napraforgóból, repcéből, szójából és különböző pálmafajtákból állítják elő általában sajtolással és oldószeres extrakcióval. [27] A kinyert növényi olaj összetételét tekintve hasonló az ásványi olajakhoz, bizonyos körülmények között helyettesítheti is azokat, ám ez különböző hátrányokkal jár (pl.: át kell alakítani a motort, megnő a motor fogyasztása, kellemetlen szagot bocsát ki, stb.). Ezeket a negatív következményeket átészterezéssel ki lehet küszöbölni, melynek során az olajat lúgos közegben metanollal reagáltatják, és végeredményként biodízelt és glicerint kapnak. 12

12 Tüzelőanyagként történő alkalmazásuk a nagy tüzelőberendezések esetében nem ütközik akadályba. Kis tüzelőberendezésekben más tüzelőanyaggal történő keverése ajánlott. Az alkoholt cukor, keményítő, vagy cellulóz tartalmú növényekből nyerik (pl.: cukornád, cukorrépa, kukorica, burgonya, búza, árpa, rozs, zab, rizs) fermentálással (erjesztéssel). Tüzeléstechnikai hasznosítására kevés példát találhatunk (pl.: laboratóriumokban). Üzemanyagként történő hasznosítása a nyolcvanas évektől kezdődően vált jelentőssé. A motoralkoholok közül a legelterjedtebb a bioetanol. Az etanol és a benzin keverésével növekszik a tüzelőanyag oktánszáma és oxigén tartalma, ami könnyebbé teszi az égést. Hajtóanyagként metilalkoholt is fel lehet használni, de ebben az esetben nehézségek merülhetnek fel, mivel a metilalkohol nem elegyedik a benzinnel. Mivel az alkohol kisebb energiatartalommal rendelkezik, mint a benzin, alkalmazásakor az üzemanyagtartályokat nagyobbra kell tervezni A bioüzemanyag-hasznosítás környezeti hatása A biodízel és a bioetanol használata során éppen annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit az alapanyagként szolgáló növény azt megelőzőleg megkötött, így egyik sem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. A kibocsátott szénmonoxid és a szénhidrogének mennyisége haszongépjárművek esetében jóval alacsonyabb, mint a hagyományos dízel használatakor. A korom mennyisége a felére, vagy még kevesebbre csökken. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes nemrégiben végrehajtott kutatások szerint a repceolaj felhasználásakor több káros anyag kerül a levegőbe, mintha hagyományos gázolajat alkalmaznánk A biogáz hasznosítása A biogáz előállítására szinte minden szerves anyag alkalmas, így például a trágya, a zöld növények és az élelmiszeripari hulladékok. A szerves anyagot a fermentálás során oxigéntől elzártan, metanogén baktériumok jelenlétében kell tartani. A gyakorlatban a kiindulási anyag kb. 50%-a bontható le. Az előállításhoz szükséges hőmérséklet a jelenlévő baktériumtörzsek fajtájától függ. A szerves anyagok lebomlása biogáz reaktorban 2 óra alatt végbemegy, miközben ez a folyamat a szeméttelepeken akár évig is eltarthat. [1] 13

13 A biogáz legnagyobb mennyiségben metánt tartalmaz, de kisebb mértékben található benne például szén-dioxid is. Felhasználható többek között hőtermelésre, villamos energia előállítására és motorok hajtóanyagaként is. Mielőtt üzemanyagként használnák, megtisztítják a szén-dioxidtól és a nedvességtől. Használata során a járművek sokkal kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, mint amikor hagyományos üzemanyaggal működnek, és szén-dioxiddal egyáltalán nem terhelik a légkört A biogáz-hasznosítás környezeti hatása A biogáz gyártása során az anaerob folyamat csírátlanítja a fertőző környezetterhelő hulladékokat, a bennük található petéket és férgeket 99%-ban elpusztítja. Az előállítás során ugyan jellegzetes, kellemetlen szag tapasztalható, pozitívum azonban, hogy az erjesztett trágya szag-emissziója 25%-a nem erjesztett trágya szagkibocsátásának. [80] 2.2. Geotermikus energia A geotermikus energiatermelés a Föld mélyén rejlő hő hasznosítását jelenti. A Föld középpontjának hőmérséklete kb C, a hő a magmából és az elnyelt napsugárzásból származik. Bizonyos esetekben - az ún. pozitív kutaknál a hőt hordozó folyadék beavatkozás nélkül jut fel a nagy gáztartalomnak és a nagy rétegnyomásnak köszönhetően. A negatív kutakból gépi segítséggel kerül a folyadék a felszínre. Az utóbbi esetében többféle eljárás is alkalmazható. Az egyik eljárás során a hőhordozó közeget melynek halmazállapota folyékony és gáz is lehet - mélyfúrásokon keresztül hozzák fel a felszínre. Ezzel az a probléma, hogy a hőleadást követően az elfolyó víz károsítja a környezetet, főleg ha nagyobb sótartalmú hévízről van szó. A környezetszennyezés elkerüléséhez szükség van a folyadék visszasajtolására, ami azonban egy meglehetősen költséges eljárás. Ha a folyadékot nem sajtolják vissza, és minősége alapján élővízbe engedésre nem alkalmas, szennyvízként kell kezelni. Az energiahasznosítás másik módszere, ha a földkéregbe fúrt résekbe folyadékot juttatnak, mely a forró kőzetek hatására felmelegszik, majd egy másik fúráson keresztül 14

14 visszajut a felszínre. Miután hőtartalmát hasznosították, visszajuttatják a folyadékot, így nem keletkezik elfolyó víz. A C foknál alacsonyabb hőmérsékletű hőhordozót hőszolgáltatásra, használati melegvíz készítésre, fűtésre, valamint termál-fürdők üzemeltetésére használják. Ennél magasabb hőmérsékletű hőhordozó esetén a geotermikus energia erőművek üzemeltetésére is alkalmas Napenergia A Nap képezi majdnem minden természetes folyamat alapját bőséges és tiszta energia biztosításával. A Földre állandó mennyiségű energiát juttat el, ami szer nagyobb, mint az emberiség teljes energiafelhasználása. [1] A Nap energiája egyrészt közvetlenül, sugárzás útján, másrészt közvetve, a biomasszán, a szél-, a víz- és a geotermikus energián keresztül jut el hozzánk. A napenergia felhasználása fontos lépés a fenntartható energiaellátás biztosításában és hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációja egészséges körülmények között élhessen, hiszen hasznosítása az eddigi tapasztalatok alapján teljesen környezetbarát eljárásnak tűnik. A napenergia esetében gondot okoz, hogy kicsi az energiasűrűsége. A gazdaságos kiaknázáshoz koncentrációra van szükség, ami viszont csak egy rendkívül költséges folyamaton keresztül valósítható meg. Szintén problémát okoz, hogy a napenergia a napszakokat és az évszakokat követve csupán időszakosan áll rendelkezésre, ezért tárolására mindenképp szükség van, ami plusz költséget jelent. Az érkező napsugárzás intenzitását és időtartamát számos tényező befolyásolja. A napszakokon és az évszakokon kívül meghatározók a földrajzi adottságok, az éghajlat, a meteorológiai tényezők és az optikai törvényszerűségek. Döntő hatása van a Napból érkező sugarak beesési szögének is, amit egyrészt az évszak és a napszak, másrészt a hasznosító berendezés földrajzi helyzete befolyásol. Minél merőlegesebb a beeső sugárzás, annál jobb a hasznosítás mértéke. A sugárzás egy része közvetlenül eljut a Föld felszínére, másik része szóródik. Az energetikai hasznosítás szempontjából a kettő összegével, vagyis a teljes sugárzással kell számolnunk. 15

15 A napenergia hasznosítása A napenergia hasznosítására alapvetően háromféle módszert alkalmaznak: a biológiai hasznosítás során a fényt növényi energiahordozók előállítására használják, a termikus hasznosítás alatt a sugárzás hőenergiává való alakítását értjük, a fotovillamos hasznosítás pedig az elektromágneses sugárzás elektromos árammá történő átalakítását jelenti. Más megközelítésben a napenergia közvetve és közvetlenül is hasznosítható. A közvetett hasznosítás valójában a biomassza, a szél-, a víz- és a geotermikus energia kiaknázása. A közvetlen napenergia hasznosítás fogalma magában foglalja a fotovillamos hasznosítást, amivel villamos energia termelhető, illetve a hőenergia hasznosítást, ami során a hőt aktív és passzív módon is elő lehet állítani Villamosenergia-termelés A villamosenergia-termelés napelem segítségével történik. A fényelektromos cellák - melyek lehetnek amorf, monokristályos, illetve polikristályos szilícium cellák - a fényenergiát villamos energiává alakítják át. A legelterjedtebb napelemek hatásfoka 11-13%. [52] A kristályos struktúrával jobb hatásfokot lehet elérni, mint az amorf képződményekkel. Nagyobb teljesítmény elérése érdekében a napelemeket sorosan vagy párhuzamosan kapcsolják egymáshoz, úgynevezett modulokat képezve Hőtermelés Az aktív hasznosítás során napkollektorok, valamint gépészeti eszközök segítségével vizet melegítenek fel a napenergia segítségével. A napkollektorok a begyűjtött napenergiát egy hőhordozó közegnek adják át. A felmelegedett hőhordozó folyadék egy keringető szivattyú segítségével jut el a hőtárolóba, amivel egyidejűleg a szivattyú hatására az addigra már lehűlt hőhordozó folyadék visszakerül a hőelnyelőbe, így egy körfolyamat jön létre. A keringető szivattyú akkor kapcsol ki, amikor a hőtároló hőmérséklete elérte a kívánt értéket. A passzív hasznosítás az épületek energetikailag hasznos építészeti kialakítását jelenti, amit megfelelő tájoláson keresztül lehet elérni. Fontos, hogy az épület szerkezete 16

16 nagy hőtároló kapacitással rendelkezzen. Az ablakoknak fényáteresztőnek és jó hőszigetelőnek kell lenniük. A hőszigetelő hatás egy szabad szemmel nem látható, visszaverő hatású bevonattal biztosítható. A hatás növelése érdekében nemesgázzal töltik ki az üvegek közötti teret, így a tipikus szigetelő üveghez képest akár 60%-kal is csökkenthető a hőveszteség. Megfelelő tájolással olyan napfalakat és napcsapdákat lehet kialakítani, melyek a gyenge téli napsugárzást nagymértékben hasznosítják Szélenergia A napsugárzás a földfelszín egyes részeit különböző mértékben melegíti fel, amely a vele érintkező levegőt szintén eltérő hőmérsékletűre melegíti. A kialakult különbség légmozgásokat idéz elő: a melegebb levegő kisebb sűrűsége következtében felszáll, és a helyére hidegebb érkezik. Az ebből a folyamatból származó energiát az emberiség már régóta hasznosítja. Eleinte a hajózás területén, valamint a szélmalmok működtetésére alkalmazták. A XVII.-XVIII. századra tehető a szélenergia hasznosítás virágkora. Az ipari forradalmat követően jelentősége visszaesett, de napjainkban ismét fontossá vált, igaz most már elsősorban villamosenergia-termelésre használják. A hasznosítás során a szél egy turbinát forgat, ami a mozgási energiát mechanikai munkává alakítja, melyet gépek, szivattyúk és villamos-generátorok hajtására lehet felhasználni. A szélturbinák költséghatékonyak és kevés karbantartást igényelnek. A hasznosításra kb. 7,2 km/h (2 m/s) feletti szélsebesség esetén van lehetőség. A kisebb sebességű szelet (kb. 20 km/h-ig) vízszivattyúzásra és helyi áramfejlesztésre, a közepes sebességűt (21-31 km/h) helyi villamosenergia-termelésre, a nagysebességűt (31 km/h felett) pedig szélerőművekben történő villamosenergia-termelésre használják fel. [35] Mivel a szél nem fúj folyamatosan, ezért nem is szolgáltat egyenletes áramot. Azért, hogy az ellátandó egységek ne szenvedjenek hiányt elektromos áramban, a turbinák hálózathoz való csatlakoztatására van szükség. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel rendelkeznek a tengerparton, illetve a tengerben elhelyezett turbinák. A nagyobb szélsebességnek köszönhetően ezeknek a turbináknak a teljesítménye meghaladja a szárazföld belsejében elhelyezett turbinákét, azonban áruk és a hálózathoz történő csatlakoztatásuk költsége is magasabb azokénál. A tengeri szélfarmok esetében alkalmazott technológia elméleti megalapozása 1977 és

17 között történt, amikor Hollandiában, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban elkészítették az első gazdaságossági számításokat és műszaki tanulmányokat től a gyakorlati kutatások is megindultak, 1991-ben pedig megkezdődött az első közepes méretű szélfarmok felépítése az európai partok mentén. [59] Az offshore szélfarmok a jövőben is fontos szerepet játszanak majd a szélenergia hasznosítás fellendítésében. A szélenergia hasznosításakor semmiféle szennyező anyag nem kerül a környezetbe. A turbinák, illetve a szélerőművek telepítése ellen elsősorban zajosságuk, tájképrontó és madárpusztító hatásuk miatt szoktak fellépni Vízenergia A Föld felületének kb. 71%-át víz és jég borítja, és jelentős a talajban és a levegőben fellelhető víz mennyisége is. [5] A vízenergia kiaknázása már az ősidőben megkezdődött. A gyakorlatban leginkább a folyóvizek mozgási energiáját hasznosítják, de nem elhanyagolható az árapály és a hullámenergia sem. A vízenergia hasznosításakor a természetes vagy mesterséges módon felduzzasztott tárolókból lezúduló víz turbinát forgat. A turbina meghajt egy áramfejlesztőt, ami villamos energiát termel. A vízerőműveket három csoportba sorolhatjuk, ezek: a nagy esésű/hegyvidéki, duzzasztott-tavas erőművek; a közepes esésű/dombvidéki, duzzasztott-tavas erőművek; és a kis esésű/síkföldi erőművek A vízenergia-hasznosítás környezeti hatása A vízenergia hasznosítása veszélyt is rejt magában. Sokszor a tervezők ismeretei földtani szempontból hiányosak (pl.: a környezeti hatásvizsgálat elkészítése során fontos tényezőket figyelmen kívül hagynak) és a vízerőműveket nem a megfelelő helyen építik fel. Előfordulhat (pl.: a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer esetében), hogy fontos ivóvízbázisok helyezkednek el az erőművek közelében, melybe a kiülepedő szennyezett iszap vírusfertőzést juttathat, ami akár járvány forrása is lehet. A duzzasztógátak eróziós veszélyt 18

18 hordoznak magukban, ami abból ered, hogy a hordalék megrekedhet a gátak mögött. A vízerőművek telepítésének következtében megváltozhat a víz minősége, valamint a régió flórája és faunája, mivel a duzzasztógátak mögött mesterségesen létrehozott tavak nagy mennyiségű növényzet pusztulását eredményezik. A növények pusztulása metánkibocsátással jár, így hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez. 3. Miért fontos a megújulók arányának növelése? Mint ahogy azt a bevezetőben említettem, a fosszilis energiahordozók készletei hosszú távon nem fedezik a szükségleteket. A British Petrol 1992-ben készült felmérése szerint a kőolaj 43, a földgáz 65, a szénkészletek pedig 238 év alatt merülnek ki. A világ szénvagyona ugyan jelentősnek mondható, de egyre gyengébb minőségű szenet lehet majd kibányászni egyre költségesebb eljárással. A nukleáris energiatermelés részesedése a világ energiaellátásában 6% alatt van. [5] Ez a viszonylag alacsony érték a társadalomnak a radioaktív hulladékoktól, valamint egyéb biztonsági kockázatoktól való félelmével magyarázható. Ebből következik, hogy a fenntartható fejlődéshez szükséges energiamennyiséget csak más energiaforrások bevonásával lehet fedezni. A megújuló energiaforrások megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Szintén említettem már, hogy az alternatív energiaforrások arányának növelése a környezetvédelem szempontjából is fontos. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor levegőbe kerülő szennyező anyagok ártalmasak az egészségre, hőhullámokat és savas esőt okoznak és előidézik az üvegház effektust, ami fékezi a Föld hő-kisugárzását és ezen keresztül globális felmelegedéshez vezet. A legnagyobb veszélyt a szén-dioxid emissziója jelenti, aminek mértéke az ipari forradalom óta nagymértékben megnőtt óta 30%-kal emelkedett a szén-dioxid koncentrációja, amiért elsősorban a közlekedési ágazat felelős. Ezt igazolja, hogy 1998-ban az Európai Unióban a kibocsátás 28%-a abból származott, és ez az arány megfelelő intézkedések végrehajtása nélkül 1990 és 2010 között az 50%-ot is elérheti. A szén-dioxid kibocsátás prognosztizált növekedésének 90%-a ebből a szektorból kerül ki. A szén-dioxid koncentráció jelenlegi szinten történő stabilizálásához a kibocsátást 50-70%-kal kéne csökkenteni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az üvegházhatást okozó 19

19 gázok kibocsátása 1990 és 2010 között minimum 5,2%-kal emelkedik, ha a tagállamok nem teszik meg a megfelelő lépéseket ennek megakadályozására. [7] Ezen problémák kiküszöböléséhez az országok együttműködésére, a megújulók használatának nemzetközi szintű ösztönzésére van szükség. Az is az alternatív energiaforrások fokozottabb kiaknázása mellett szól, hogy ezáltal új munkahelyeket lehet teremteni, növelhető az életszínvonal, és az egyes országok energiaimportja is csökkenthető. A fennálló centralizált rendszer helyett a megújulók felhasználásával decentralizált rendszer alakítható ki, amely egyik legfőbb előnye, hogy így a szállítás költségei is megspórolhatók. A megújulók használatának terjedését segíti, hogy az alkalmazott technológiák egyre fejlettebbek, így a hasznosítás költségei is csökkenő tendenciát mutatnak. 4. A megújuló energiaforrások térnyerését akadályozó tényezők A megújuló energiaforrások felhasználói napjainkban különféle támogatásokban részesülnek, térnyerésük ennek ellenére lassabb a tervezettnél. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a primerenergia-felhasználásnak világviszonylatban még 50 év múlva is csak 30-40%- át fogják kitenni az alternatív energiaforrások. Ma ez az érték 18%. [6] Mindez azzal magyarázható, hogy ezek az energiaforrások csak ritkán képesek felvenni a versenyt a konvencionális energiahordozókkal. Versenyképességüket rontja, hogy a hasznosításukhoz szükséges beruházások meglehetősen drágák. Teljesítménysűrűségük kicsi, ezért kiaknázásukhoz fajlagosan nagyméretű berendezésekre van szükség. Ezen kívül csak időszakosan állnak rendelkezésre, ezért tárolni kell őket, vagy más energiaforrásra támaszkodó tartalékot kell fenntartani. Az átalakítás hatásfoka jelenleg nagyon alacsony, ezért azonos szolgáltatáshoz sokkal több megújuló energiára van szükség, mint konvencionális energiahordozóra. További akadályt jelent, hogy a befektetők, a kormány és a felhasználók részéről is hiányzik a bizalom a megújulókat hasznosító technológiák iránt. Ez elsősorban a változással és az új ötletekkel szembeni általános ellenállással magyarázható, valamint azzal, hogy nem 20

20 ismerik eléggé ezeket a technológiákat. Szintén probléma, hogy egyes helyeken a napjainkban is fennálló diszkrimináció miatt még mindig nem sikerült megvalósítani ezen energiaforrások problémamentes bejutását a hálózatba. Ahhoz, hogy az alternatív energiaforrások fel tudják venni a versenyt a hagyományos energiahordozókkal, a jelenleginél jelentősebb anyagi segítségre van szükség, valamint azon telepek kiemelt támogatására, ahol az elektromos áram előállítása megújuló energiaforrások felhasználásával történik. 5. A megújuló energiaforrások jövőben betöltött szerepére vonatkozó prognózis A világ elsődleges energia kereslete 2000 és 2030 között előreláthatólag évente 1,7%-kal fog emelkedni. Az olaj 2030-ban is domináns szereplő marad, a földgázfogyasztás növekedési üteme azonban meg fogja haladni a kőolajét. A megújuló energiaforrások egyre fontosabbá válnak, miközben az atomenergia veszíteni fog jelentőségéből. A villamosenergia-termelésben évente 2,4%-os növekedés várható, a vízenergia hozzájárulása ehhez évenként átlagosan 1,6%-kal, a többi megújuló energiaforrásé pedig 3,3%-kal fog nőni. Ezek az értékek jelentős előrelépést tükröznek, ha összehasonlítjuk őket a földgáz 2,4%-os, valamint a szén 1,4%-os valószínűsített évenkénti növekedésével. Az alábbi táblázat az egyes energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának prognosztizált változását foglalja össze. 2. Táblázat: Az egyes energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának változása Energiaforrások 2000 (%) 2030 (%) Vízenergia 17 14,0 Egyéb megújulók 1 4,4 Szén 39 37,0 Kőolaj 8 4,0 Földgáz 17 31,0 Forrás: Marianne Haug: The Role of Renewables in Future Energy Directions, 6.old. 21

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben