Móricgát elhagyatott romtanyáinak vizsgálata

Átírás

1 Móricgát elhagyatott romtanyáinak vizsgálata EMMI Útravaló Ösztöndíjprogram - Út a tudományhoz alprogram 2017/2018 Azonosító: UT Füle Kata, Kővágó Karina, Pozsár Adrienn, Sebe Anna, Kohlrusz Péter Témavezető: Halász Gergely Egyetemi mentor: Dr. Torma Attila Kecskeméti Katona József Gimnázium 1. Bevezetés Móricgát a Duna-Tisza közén elhelyezkedő Bugachoz közeli falu. Jelenleg kb. 500 lakosa van, ami az elkövetkező években folyamatosan csökken az idősek elhalálozása és a fiatalok elvándorlása miatt. Külterületén közel 300 tanya található, melyek jelentős része elhagyott romtanya. A településen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet (állattartásnövénytermesztés) folytatnak, ugyanakkor zömében homoktalaja miatt csak egyes kultúrnövények ültetésére alkalmas. Munkánk során több szakirodalmi forrás eredményeit használtuk fel. Ezek közül kiemelkedik Pándi Ildikó doktori értekezése, mely témájában szorosan kapcsolódik vizsgálatunkhoz. 2. Célkitűzés Vizsgálatunk célja: - az Alsómóricgáti tanyasor elhagyott romtanyáinak felkutatása, a tanyaépület és a hozzá tartozó terület közelítő mérése - történeti-néprajzi adatok gyűjtése - a tanyaterületeken előforduló kultúrfajok meghatározása, továbbá a tanyakörnyéki természetes vagy az erdészet által ültetett növényzet feltérképezése, fajok beazonosítása

2 3. Módszerek A) Tanyák területének beazonosítása, adataik meghatározása Terepi vizsgálatok és műholdas felvételek segítették a tanyák beazonosítását. Az tanyaépületek és a hozzá tartozó terület adatait 100 m hosszú mérőszalag segítségével mértük le. Az eltérő növényzet segítette a tanyaépülethez tartozó terület meghatározását. B) Tanyák történeti-néprajzi adatainak gyűjtése A romtanyák területén található tárgyak, romtanyák építésének stílusa, kultúrfajok maradványai, helybéli idősektől szerzett információk alapján C) Kultúr- és a természetes növényzet beazonosítása Növényhatározó könyvek segítségével határoztuk meg a vizsgált területen élő növényfajokat 4. Eredményeink A) Tanyaterület vizsgálatok eredményei Az Alsómóricgáti tanyasoron 14 romtanyát találtunk. Az épületek közül 3 jó állapotú, 2 félromos és 9 dombbá összeroskadt volt. A 14 tanyából 7 db 9 m alatti, 7 db 9-13 m közötti mérettel rendelkezett. Melléképületet 8 tanyánál találtunk. A tanyaterületek szempontjából 7 db tanyaterület 60x50 négyzetméter alatti, a többi ennél nagyobb. B) Tanyatörténeti-néprajzi eredmények A tanyák többsége a 19. század végén és a 20. század elején épült. Az épületeket vályogból építették, vastag (esetenként cm) fallal, ami jól hőszigetelt. Találtunk vertfalú épületeket is, ugyanakkor a vályogtéglás épületek gyakoribbak voltak. A tetőszerkezetet rönkgerendák tartották, a tűzfalat vályogtéglából vagy farudak sarazásával alakították ki. A

3 tetőt szalmával és náddal borították és fóliával vízhatlanná tették. A kéményt téglából építették. A fóliák és a téglák maradványa minden vizsgált tanyán megfigyelhető volt. A valamikori lakók többgyermekes parasztcsaládok voltak, melyek saját gazdasággal rendelkeztek, kultúrnövényeket és háziállatokat tartottak, egyrészt önellátás, másrészt egymással való kereskedés céljából. A vizsgált tanyák közül 2 db kulák tulajdonossal rendelkezett. A terület 1950-ig egy sűrűn tanyásodott vidék volt. A gyerekek hajdan az itt található két tanyai iskolába jártak. A TSZ-időkben a közösben és a tanyán is gazdálkodtak, miután a TSZ tagoknak 1 hold föld háztáji járt. Régen ezeket földeket vetésforgóban művelték. Akkor még alig öntöztek, mert a csőkutakat és a vízellátást csak később létesítették. Minden tanyán gémeskutat építettek. Ezek maradványait 7 tanya esetében megtaláltuk. A móricgáti tanyás gazdák és TSZ tagok körülbelül azonos életszínvonalon éltek. Termelésükre a vegyes gazdálkodás volt jellemző. Minden tanyán volt konyhakert, ahol a család élelmét lényegében megtermelték. Gyakran ültettek például eperfát, aminek a termésével a disznót etették, és selyemhernyót is tartottak. A szőlőfajták közül régen a direkt termőket kedvelték (izabella, delavári), mert azokat nem kellett permetezni. Minden tanyán volt legalább egy-két szőlőtőke, és sokféle gyümölcsfa. A romtanyákon régi használati tárgyakat találtunk. A tárgyak változatosak voltak: zománcedények, régi típusú fémbigyók, fémeszközök, üvegmaradványok, díszes cserépkályha elemek, márvány taposók, bicikli és tartozékai, drótok, kerítésmaradványok stb. A talált tárgyak alapján az ott élő családok mindennapjaira és szociális helyzetére is tudtunk következtetni. Megállapítható, hogy a kuláktanyák kivételével szegény parasztcsaládok lakták az épületeket. C) Növénytani vizsgálatok eredményei Tanyaterületek kultúrnövényei Kutatásunk egyik fontos észrevétele a tanyaterületek növényzetével kapcsolatosan, hogy a tanyák ugyan idővel eltűnnek, de a kultúrnövényzetük tovább él és több tanya esetén idővel gyarapszik.

4 A talált kultúrfajokat az alábbi táblázat mutatja be: gyöngyvirág Convallaria majalis fehér akác Robinia pseudoacacia erdei mogyoró Corylus avellana közönséges orgona Syringa vulgaris trombita folyondár Campsis radicans arany ribiszke Ribes aureum tűzliliom Hemerocallis fulva besztercei szilva Prunus domestica birs Cydonia oblonga közönséges dió Juglans regia alma Malus domestica közönséges szilva Persica vulgaris pompás tulipán Tulipa gesneriana bortermő szőlő Vitis vinifera fehér eper Morus alba mirigyes bálványfa Ailanthus altissima kétszínű kokárdavirág Gaillardia pulchella kajszi barack Armeniaca vulgaris jácint Hyacinthus yucca Yucca filamentosa orientalis borostyán Hedera helix cseresznye Cerasus vulgaris keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus krisztustövis Gleditsia triacanthos angustifolia feketefenyő Pinus nigra fekete nyár (olasz Popolus nigra cv. Italica nyár) erdeifenyő Pinus sylvestris zöld juhar Acer negundo fali kövirózsa Sempervivum közönséges Spiraea x van-houttei tectorum gyöngyvessző keleti tuja Thuja orientalis közönséges torma Armoracia rusticana A tanyaterületeken a leggyakoribb kultúrfajokat dőltbetűvel jelöltem. Erdészet által ültetett fásszárú növényzet A területre jellemző zárótársulás a homoki tölgyes lenne, azonban az erdészeti kezelés és az idegen fajok hatása miatt nem tud kialakulni. A tanyák elnéptelenedését követően a területet kezelését a KEFAG erdészet kapta meg és számos haszonfát ültetett a területre Az erdészet által ültetett fafajok: fehér akác nemesnyár hibrid fehér nyár fekete fenyő erdei fenyő keskenylevelű ezüstfa Robinia pseudoacacia Populus x euramericana Populus alba Pinus nigra Pinus sylvestris Elaeagnus angustifolia

5 A fekete- és erdei fenyő, nyárfa és akác a homoktalaj megkötésén túl faipari hasznosítással is rendelkeznek. Pl.: a kivágott fenyők faanyagát raklapgyártásban hasznosítják. A kivágott fák helyébe más típusú erdőt ültetnek. Pl.: fenyő után nyár-akác elegyerdőt. A kocsányos tölgy csak csemete szinten jelenik meg, félméter alatti példányai gyakoriak. Természetes növényzet A terület természetes növényzetét elsősorban a nyílt és zárt homokpusztagyep és a nyárasborókás társulás adja. Ezek kontrolterületként szolgáltak a tanyák növényekkel történő benépesülésének értelmezéséhez. Az eddig talált és beazonosított fajokat a táblázat tartalmazza. fehér akác Robinia pseudoacacia nagy széltippan Apera spica-venti közönséges tarackbúza Elymus repens szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus meddő rozsnok Bromus sterilis nagy csalán Urtica dioica szilva Prunus domestica kései szegfű Dianthus serotinus csillagpázsit Cynodon dactylon pusztai cickafark Achillea pannonica homoki árvalányhaj Stipa borysthenica deres fényperje Koeleria glauca lucerna Medicago sativa kunkorgó Stipa capillata árvalányhaj fehér eper Morus alba egybibés Crataegus monogyna galagonya vadrozs Secale sylvestre mezei üröm Artemisia campestris ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia homoki pimpó Potentilla arenaria fehér nyár Populus alba buglyos fátyolvirág Gypsophila paniculata mirigyes bálványfa Ailanthus altissima közönséges Asparagus officinalis spárga bortermő szőlő Vitis vinifera keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia pusztai kutyatej Euphorbia seguieriana királydinnye Tribulus terrestris fedélrozsnok Bromus tectorum selyemfű Asclepias syriaca báránypirosító Alkanna tinctoria zamatos turbolya Anthriscus cerefolium közönséges kakukkfű Thymus glabrescens subsp. Glabrescens zöld juhar Acer negundo fehér libatop Chenopadium album apró lucerna Medicago minima meggy Cerasus vulgaris kövér porcsin Portulaca oleracea serevényfűz Salix rosmarinifolia dió Juglans regia apró szulák Convolvulus arvensis fekete nyár Populus nigra nemes körte Pyrus communis fekete peszterce Ballota nigra homoki ballagófű Salsola kali

6 tejoltó galaj Galium verum mezei here Trifolium campestre orgona Syringa vulgaris szulákkeserűfű Fallopia convolvulus szappanfű Saponaria officinalis boróka Juniperus communis sovány csenkesz Festuca pseudovina szürkekáka Scirpoides holoschoenus őszibarack Persica vulgaris homoki pipitér Anthemis ruthenica pusztai csenkesz Festuca rupicola mezei iringó Eryngium campestre csilláros Verbascum lychnitis árva rozsnok Bromus inermis ökörfarkkóró berzedt rozsnok Bromus squarrosus homoki cickafark Achillea ochroleuca fekete bodza Sambucus nigra vajszínű Scabiosa ochroleuca ördögszem naprózsa Fumana procumbens homokviola Syrenia cana arany ribiszke Ribes aureum közönséges ebnyelvűfű Cynoglossum officinale fehér mécsvirág Silene alba egérárpa Hordeum murinum sárgabarack Armeniaca vulgaris kék szamárkenyér Echinops ruthenicus fekete fenyő Pinus nigra alma Malus domestica homoki keserűfű Polygonum arenarium gyepűrózsa Rosa canina vetési bükköny Vicia angustifolia gyermekláncfű Taraxacum officinale bókoló bogáncs Carduus nutans mezei árvácska Viola arvensis szöszös bükköny Vicia villosa pásztortáska Capsella bursapastoris nehézszagú gólyaorr Geranium pusillum birs Cydonia oblonga keleti szarkaláb Consolida regalis közönséges Solidago virgaurea aranyvessző terjőke kígyószisz Echium vulgare karcsú Amaranthus powellii disznóparéj közönséges Parthenocissus inserta réti csenkesz Festuca pratensis vadszőlő vadkender Cannabis sativa subsp. fehér here Trifolium repens Spontanea gyalogakác Amorpha fruticosa tövises iglice Ononis spinosa közönséges sarlófű Falcaria vulgaris szöszös ökörfarkkóró Verbascum phlomoides bajuszos hagyma Allium vineale mezei aszat Cirsium arvense pipacs Papaver rhoeas tövises lepényfa Gleditsia triacanthos madárkeserűfű Polygonum aviculare közönséges bakszakáll Tragopogon orientalis nagy bakszakáll Tragopogon dubius papsajtmályva Malva neglecta lándzsás útifű Plantago lanceolata angolperje Lolium perenne sebforrasztófű Descurainia sophia kocsányos tölgy Quercus robur ragadós galaj Galium aparine mezei cickafark Achillea collina homoki bakszakáll Tragopogon floccosus ebszőlő csucsor Solanum dulcamara keszeg saláta Lactuca serriola orvosi somkóró Melilotus officinalis átoktüske Cenchrus incertus erdei ibolya Viola hirta

7 kéklő perje Poa humilis fényes poloskamag Corispermum nitidum kaszanyűg bükköny Vicia cracca közönséges torma Armoracia rusticana orvosi atracél Anchusa officinalis mezei katáng Cichorium intybus fodros lórom Rumex crispus mezei zsurló Equisetum arvense üstkös gyöngyike Muscari comosum parlagi ligetszépe Oenothera biennis gyöngyvirág Convallaria majalis csörgő kakascímer Rhinanthus minor közönséges Corylus avellana mogyoró fehérvirágú Melilotus albus erdei fenyő Pinus sylvestris somkóró csattanó maszlag Datura stramonium mezei zsázsa Lepidium campestre borostyán Hedera helix mezei zsálya Salvia pratensis napraforgó Helianthus annuus útszéli zsázsa Cardaria draba kerti Hibiscus syriacus mályvacserje murok Daucus carota subsp. magas Solidago gigantea Carota aranyvessző egynyári seprence Erigeron annuus subsp. közönséges Linaria vulgaris Annuus gyújtoványfű kígyóhagyma Allium scorodoprasum szarvaskerep Lotus corniculatus orvosi ziliz Althaea officinalis vöröshere Trifolium pratense homoki ibolya Viola rupestris mezei szil Ulmus minor rozs Secale cereale apró csalán Urtica urens közönséges tyúkhúr Stellaria media illatos ibolya Viola odorata labodás disznóparéj Amaranthus blitoides fehér disznóparéj Amaranthus albus fürtös gyöngyike Muscari neglectum tarka koronafürt Securigera varia fekete csucsor Solanum nigrum nárcisz Narcissus poeticus fekete üröm Artemisia vulgaris közönséges Ligustrum vulgare fagyal betyárkóró Conyza canadenins fürtös Yucca filamentosa pálmaliliom farkaskutyatej Euphorbia cyparissias homoki habszegfû Silene conica A fajlista rávilágít arra, hogy a területen változatos növényvilág található. Ugyanakkor a fajok egy része behurcolt özönnövény és nagy egyedszámával kihatással van a természetes társulás élővilágára.

8 5. Következtetés Megállapítható, hogy a társulások jellegzetes növényei megtalálhatók, ugyanakkor a fajidegen növényzet térhódítása nagymértékben kihatással van a természetes társulás fennmaradására. Pl.: a selyemfű, zöld juhar és fehér akác elveszik az életteret a társulásra jellemző növényektől, melyek egyedszáma kicsi, sok helyen foltokban, szórványokban lelhetők meg. A tanyaterületeken a felhagyást követően az agresszív gyomok tömeges megjelenése észlelhető. A természetes növényzet számára nem eredményezett szétterjedést a tanyaterületek felhagyása, ezzel szemben a r-stratégista fajidegen növények gyorsan elterjedtek. A romtanyák területén talált kultúrnövények a tanyafelhagyás nyertesei, élik világukat, állományuk a fajok többségénél növekszik. Például az idős fák lassan elhalnak, de vegetatív úton a gyökerükről fiatal csemeték fejlődnek. 6. Összefoglalás A móricgáti elhagyott romtanyák területén számos kultúrfaj maradt meg a tanyaelhagyást követően. A tanyaterületek növényvilága sokszínűen eltérő a környező növényzettől, így szigetszerű társulásokat alkot, egyes állatfajok megjelenését biztosítja. A kultúrfajok száma a romtanyák területén kimagasló. A terület természetes növénytakarója nyomokban figyelhető meg, az erdészeti hatások és az özönnövények túlsúlya miatt. Sok az erdészet által ültetett kultúrtársulás (fenyő, nyár-akác elegyerdő), mely a fajidegen növényzet elterjedését segíti (pl. selyemfű). A területre jellemző természetes erdőalkotó kocsányos tölgy csemeték formájában gyakori a háborítatlan erdőségek alatt, megnövekedni nem tudnak a kedvezőlen feltételek miatt.

9 7. Felhasznált szakirodalmak 1. Simon Tibor (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest 2. Simon Tibor (szerk.)(2001): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Pándi Ildikó (2017): A tanyavilág megszűnésének tájökológiai és természetvédelmi hatásai a Duna-Tisza közi Homokhátságon (doktori értekezés), Szent István Egyetem, Gödöllő 4. Paládi-Kovács Attila (2001): Magyar Néprajz II. Gazdálkodás, Akadémia Kiadó, Budapest 5. Halász Mátyás (1993) történeti leírása Jászszentlászlóról, Jászszentlászlói Önkormányzat kiadványa, Jászszentlászló