KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Klasszikus zenész ismeretek középszint 1713 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez Javításkor a hibákat, tévedéseket illetve a hiányzó megoldásokat a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával kell jelölni. Csak tollal írt, egyértelmű megoldások értékelhetőek. Ceruzával írt megoldás csak a lejegyzés feladat esetében értékelhető. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. Szükség esetén az egyes feladatlapok végén kerekítést kell alkalmazni, a fél pontokat felfelé kell korrigálni. A zeneszerzők családneve csak érvényes helyesírással fogadható el! Amennyiben több átírás létezik, mindegyik értékelhető. A szabadon megfogalmazott szövegekben az itt javasolt megoldásokon kívül minden egyéb helyes válasz is elfogadható írásbeli vizsga 2 / október 20.

3 Zenefelismerés 1. Nevezze meg az elhangzó idézetek szerzőjét és a mű címét! Minden helyesen megnevezett zeneszerző 1 pontot, minden helyes műcím 1 pontot ér. A zárójelben megadott tételcímek csak tájékoztató jellegűek, értük több pont nem adható. Zeneszerző Mű címe 1 Johann Sebastian Bach Musikalisches Opfer 2 Liszt Ferenc Les Préludes 3 Igor Stravinsky Zsoltárszimfónia 4 Claude Debussy Egy faun délutánja 5 Wolfgang Amadeus Mozart Requiem (Introitus) 6 Ludwig van Beethoven Egmont-nyitány 7 Kodály Zoltán Galántai táncok 8 Franz Schubert Befejezetlen szimfónia (1. tétel) Lejegyzés Hallgassa meg a következő műrészletet! Egy zenetörténeti jelentőségű mű közismert témája hangzik el, majd rövid szünetek után még háromszor ismétlődik az idézet. A négyszeri meghallgatás után az előre megadott információk segítségével, emlékezetből kell lejegyezni a részletet. A zenehallgatás közben írni nem szabad! Értékelésre a kezdőhanggal ellátott kottarészlet kerül, a további sorok jegyzetelés céljára használhatók. A feladat összesen 10 pontot ér. Megoldás A dallamot végigírja, és legfeljebb néhány apró ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik A dallamot nem írja végig, vagy több, súlyosabb ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik Kevesebb, mint 8 ütemet jegyez le, vagy súlyos hang-, ritmushibákat vét, az alterációk használata bizonytalan Pont írásbeli vizsga 3 / október 20.

4 Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, Papageno áriája Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Párosítás Párosítsa a zeneszerző nevét és az általa írt zenemű címét! A megoldásokat írja be az alsó táblázatba! Minden helyes válasz 1 pontot ér, összesen 8 pont szerezhető. MEGOLDÁS: A 5. B 8. C 6. D 1. E 4. F 3. G 2. H 7. Arnold Schönberg Pierrot lunaire Georg Friedrich Händel Messiás Ludwig van Beethoven Egmont-nyitány Felix Mendelssohn-Bartholdy Skót-szimfónia Igor Stravinsky A katona története Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus Franz Schubert A pisztráng Robert Schumann Carnaval 1713 írásbeli vizsga 4 / október 20.

5 2. Fogalom meghatározás Határozza meg az alábbi fogalmak, zenei szakkifejezések pontos jelentését! Minden helyes válasz 1 pontot ér, elérhető pontszám 8 pont. alteráció cantabile dal segno fríg lento partitúra staccato vibrato módosítás ; hangmagasságra vonatkozó eltérés énekelve ; a dallam(osság) kiemelésére vonatkozó utasítás a jeltől ; ismétlés a jeltől, ami szerepel a kottában a modális hangrendszer egyik hangneme, hangközei: K2-N2-N2-N2-K2- N2-N2 (mi-sor) lassan ; tempójelzés zenekari és kamaradarabok kottája, amely valamennyi résztvevő szólamot magában foglal; az egyidejűleg hangzó szólamok egymás alatt, vízszintes irányban futnak szaggatottan ; az egymást követő hangok éles elkülönítése, rövid hang rezgetett ; a hang mesterségesen előidézett egyenletes remegése, magasságának alig észrevehető hullámzása éneklés vagy hangszerjáték közben 3. Kiegészítés Az alábbi hiányos szöveg Joseph Haydnról szól. Egészítse ki a szöveget a felsorolt kifejezések, nevek felhasználásával! A megfelelőt írja a pontozott vonalra! Vegye figyelembe, hogy a felsorolt kifejezések közül nem mindegyik illik a leíráshoz. Ügyeljen arra, hogy a szövegbe írt szóalakkal értelmes és helyes mondatot kapjon! Minden helyes válasz 1 pontot ér, elérhető pontszám: 8 pont. Joseph Haydn 1761-ben szerződött udvari másodkarmesternek ig az Esterházy hercegi család szolgálatában maradt, ekkor halt meg Miklós herceg, akit neveztek Fényesnek és Pompakedvelőnek is. A herceg zenei érdeklődése nem ismert határokat. Ügyes hangszerjátékos volt, egy mára teljesen elfeledett vonós hangszer, a baryton virtuóza volt. Állandó zenekart tartott fenn, bábszínházat és operaházat is épített. A hercegi zenekar számára írt első három Haydn-szimfóniát 1761 augusztusában mutatták be, mind a három darabnak beszédes alcíme van, úgymint: a Reggel, a Dél és az Este. Haydn a következő évtizedekben ontotta a szimfóniákat, de egy másik műfajban is igen termékenynek bizonyult írásbeli vizsga 5 / október 20.

6 A zenetörténetben őt tekintik a vonósnégyes atyjának. Az e műfajban írt darabjait sorozatokban adta ki, az op. 20-szal jelölt hat darab különlegessége, hogy a zárótételek helyén (három ízben is) egy-egy fúga áll. Az 1772-ben publikált sorozat után kilenc évig e műfajban látszólag passzív volt. Az 1781-ben megjelent op. 33-as sorozat a műfaj olyan új csúcsát jelentette, mely Haydn ifjabbik pályatársát, Mozartot is hasonló stílusú darabok írására ösztönözte írásbeli vizsga 6 / október 20.

7 II. Kifejtendő kérdések A kifejtendő kérdések közül csak egy feladat megoldása értékelhető. Amennyiben a Fontos tudnivalók oldalon levő négyzetbe nem írt be sorszámot a vizsgázó, vagy az ott megjelölt feladatot nem dolgozta ki, a javító választja ki azt a megoldást, ami a vizsgázó számára legkedvezőbb pontszámot eredményezi. Mindhárom esszékérdés esetében a pontozás az alábbi szempontok szerint történik: Megoldás Zenetörténeti hitelesség Tartalmában igazodik a megadott témához Tartalmában csak részben igazodik a megadott témához Tartalmában nem kapcsolódik a megadott témához A témát elhelyezi az adott zenetörténeti korszakban A téma kifejtésében csak elnagyoltan kapcsolódik a zenetörténeti korszakhoz Válasza nem a megfelelő korszakhoz igazodik A zenetörténeti tényeket bemutatja A zenetörténeti tényeket csak részben mutatja be A zenetörténeti tényeket nem mutatja be A tényadatok között összefüggéseket állapít meg A tények közötti összefüggéseket csak részben fejti ki, vagy azok hibásak A tényeket nem összefüggéseiben mutatja be Egyéni meglátásai megalapozottak Egyéni meglátásai csak részben megalapozottak Egyéni meglátásai nem relevánsak A szakterminológiát szabatosan használja A szakterminológiát pontatlanul használja Fogalmazása nem szakszerű, értelemzavaró Pontozás 8 pont 6 pont 6 pont 8 pont 8 pont 4 pont 1713 írásbeli vizsga 7 / október 20.

8 Formai tagolás, logikai felépítés, a kifejtés tartalma, világos mondatszerkesztés A szöveg érthető, megfogalmazásában lényegre törő, terjedelme eléri az előírt minimumot Tartalmilag megfelelő, de az írásmű gondolatvezetése, következtetései nem mindig logikusak Helytelen megállapítások, következtetések jellemzik, a szöveg felépítése esetleges, vagy terjedelme nem éri el az előírt minimumot Szaknyelv használata Közlései szakszerűek A szakkifejezéseket körülírja, kevésbé alkalmazza Helytelenül használja, illetve írja a szakkifejezéseket, nem megfelelően írja a zeneszerzők nevét 5 pont 5 pont 1. Írjon rövid esszét Giuseppe Verdi zenetörténeti jelentőségéről! Egy szabadon választott operáját mutassa be részletesen is! (keletkezés körülményei, történet, karaktertípusok, zenei jellegzetességek) Giuseppe Verdi a 19. század kiemelkedő olasz operakomponistája, a romantika szellemében korszerűsítette az opera műfaját. Közvetlenül kapcsolódott elődeihez, Rossinihez, Bellinihez, Donizettihez, erőteljesebb, tömörebb zenei stílusa azonban megkülönböztette tőlük. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon, 3. kötet, 595. o. (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985) 2. Jellemezze egy rövid esszében a szimfonikus költemény műfaját! Az alábbi idézet szellemében mutasson be egy szabadon választott szimfonikus költeményt is! Szűkebb értelemben a szimfonikus költemény előzménye a nyitány, mégpedig a hangversenynyitány (1854 előtt Liszt is nyitánynak nevezte szimfonikus költeményeit), elsősorban Beethoven drámai nyitányai. A szimfonikus költemény elnevezés Liszt nagy eszméjére utal, a zene megújítására a költészettel kötendő bensőséges szövetség révén, amire a szimfonikus költő hivatott. A szimfonikus költemény eszköze a hangfestés megnövekedett lehetőségein kívül az a karakterizáló, erősen asszociatív szimfonikus vénájú költői művészet, amelynek beszédes bizonyossággá érlelése döntően Liszt érdeme. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon, 3. kötet, 456. o. (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985) 1713 írásbeli vizsga 8 / október 20.

9 3. Az alábbi idézet Szabolcsi Bence: A zene története (1940) című könyvének Beethoven művészetét tárgyaló fejezetéből származik. A szöveg alapján írjon rövid esszét Beethoven és a romantika zenéje címmel! Az öt kiemelt részlet közül válasszon ki hármat! Értelmezze a kiválasztott részleteket és kapcsolja össze egy-egy Beethoven-művel, illetve tétellel! Szabolcsi Bence: A zene története Akik 1800 táján ezeket a beszélő, ágáló, kinyúló, hadonászó, lelkendező témákat hallották, akiket megütött a Beethoven-adagiók végtelen magánya és megrendültsége (1.), a variációk Bachra emlékeztető, feneketlen váltakoztatókedve (2.), a scherzók vad humora (3.), a táncszerű tételek ciklopszi, dühöngő ritmikája (4.): nyomban felismerték, hogy Beethoven nemcsak Mozarthoz, de talán minden régebbi zenéhez képest is mértéktelenebb, nyersebb, görcsösebb és befejezetlenebb (5.). Voltak, akik emiatt elfordultak tőle; de voltak, akik meglátták, hogy egyúttal mindenmásnál forróbb, intenzívebb, meztelenebb és boldogabb, s ezért ámultan szegődtek a nyomába írásbeli vizsga 9 / október 20.