EV ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓS EGYEZTETÉSEK

Átírás

1 EV ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓS EGYEZTETÉSEK Időpontok január március május augusztus 29. Helyszín Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Bp., Lövőház u. 39. Résztvevők Csatolt jelenléti ívek szerint. Megjegyzések A megbeszélések eredményeként készült Koordinációs feladatok a kerékpározás területén tárgyú dokumentumot a résztvevők május 3 án véglegesítették és fogadták el augusztus 29 én a Bejárható Magyarország Programmal való további egyeztetés, illetve a további lépések meghatározása történt meg. A workshop sorozat a miniszterelnöki megbízott támogatásával a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kerékpáros infrastruktúrafejlesztési osztályának szervezésében zajlott.

2 Koordinációs feladatok a kerékpározás területén Az országos kerékpárforgalmi törzshálózat fejlesztéséről a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011. (XI.8.) Korm. határozat rendelkezik, melyben a kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti az EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút kiépítését (I. ütem: Rajka Budapest), a Balatoni kerékpáros körút komplex fejlesztését, valamint a Budapest Balaton kerékpáros útvonalak kiépítését. A fejlesztések megvalósítása érdekében meghatározza a projektek körét, a szükséges intézkedéseket, határidőket, felelősöket, együttműködő szervezeteket. Továbbá elrendeli a már rendelkezésre álló, állami finanszírozású kutatások és felmérések adatainak elemzésén alapuló kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztési koncepciójának, valamint a koncepció megvalósításának operatív céljait, részletes feladatait és azok ütemezését összefoglaló intézkedési terv kidolgozását. Egyre nagyobb szerepe van a kerékpározás hatékony működtetésében a szolgáltatás orientáltságnak és integrált szemléletnek mind közlekedési, mind turisztikai szempontból. Európai jó gyakorlatokra alapozva a Bejárható Magyarország Keretprogramról szóló 1184/2013. (IV.9.) Korm. határozat rendelkezik a gyaloglás, kerékpározás, lovaglás, vitorlázás és túrakenuzás korlátozásmentes, élvezhető, szakaszolható bejárásának megvalósításával. A kerékpározás fejlesztésével az alábbi területeken is előrelépés érhető el: közlekedésfejlesztés, munkaerő mobilitás javítása, turizmusfejlesztés (kínálatbővítés, szezonhosszabbítás), kisvállalkozás fejlesztés, munkahelyteremtés és megtartás, egészségmegőrzés, rekreáció, népességmegtartó képesség javítása (életmód), településfejlesztés, területfejlesztés (kitörési pont: hátrányos helyzetű térségek, közösségek), környezetvédelem (levegőminőség). Mind a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, mind a kerékpározást számos olyan faktor nehezíti, melyben előrelépés szükséges a fenti kormány határozatokban foglalt célok megvalósítása érdekében, különös tekintettel a koordinációs tevékenységre, mely: több ágazatot és szereplőt érintő tevékenység, rendszeres kapcsolattartás szükséges az érintett stakeholderek között, hosszú távon fenntartható stabil és kiszámítható keretrendszer szükséges a szervezeti működéshez. További előzmények: Kerékpáros Magyarország Program Országos Kerékpárúthálózat Fenntartásának, Üzemeltetésének, Igazgatásának modellje (2008) Kerékpáros Turizmus Stratégia (2009)

3 Célok és lehetőségek Az intézményhálózatban széttagoltan megjelenő fejlesztések, tudás és tapasztalat összehangolása (szakmai kormányzati és önkormányzati szervezetek, kutatóhelyek, stb.). Egységes cél és eszközrendszer kialakítása, definiálása. Hatékonyabb forrásfelhasználás, pénzügyi megtakarítás, párhuzamos fejlesztések megszüntetése (tervezés, építés, fejlesztés). Szakmai és társadalmi feszültségek csökkentése, becsatornázása. Döntéshozatali és fejlesztési folyamatok gyorsítása. Felelősségkijelölés, átláthatóság. Tudás és infoközpont. Mérhetőség, adatok biztosítása, monitoring eredmények számszerű alátámasztása. Input a kormányzati kommunikáció sikereihez. Nemzetközi kapcsolattartás, reputáció. Koordinációs területek Kerékpáros útvonalak fejlesztése, Szolgáltatásfejlesztés, Marketing és kommunikáció, Felhasználói monitoring, Szervezeti koordináció. (1. ábra: Koordinációs területek) Koordinációs szintek Információcsere, Standardok kidolgozása és betartatása, Fejlesztési feladatok, folyamatok koordinációja, Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal). (2. ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők) (3. ábra: Az országos koordináció szükségletei) Szervezeti formával szembeni elvárások, kritériumok Biztosított legyen a hosszú távú működés. Megfelelő felhatalmazás, forrásallokáció. Költségvetési források fogadására és felhasználására alkalmas legyen. Jogszabályi kijelölés. Lehetséges legyen szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szereplők együttes bevonása (akár partnerségi megállapodás megkötésével) és részvétele az irányításban. (4. ábra: Szervezeti lehetőségek)

4 Javasolt szervezeti formák Cél: Működési keretrendszer kialakítása az országos kerékpáros koordinációs tevékenység ellátására. 1. Társadalmi szervezet (egyesület, non profit kft., zrt.): Szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szereplők együttes bevonására alkalmas. Működési finanszírozása államtól függetleníthető. Tevékenységfinanszírozás állami megrendelése stabil keretek között alakítható. Felmerült minták (lehetséges meghívandók a továbbiakban): Egyesületként standardok kormányzatnak: MAÚT (Rétháti András). Koordinációs és végrehajtói szerepek megosztása egyesület és non profit kft. között: Balatoni Fejlesztési Tanács és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Fekete Paris Judit). 2. Működő költségvetési szervbe integrálva önálló jogi személyként Jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és érdekérvényesítő képesség biztosítható. (3. Állami tulajdonú gazdasági szervezet)

5 1. ábra: Koordinációs területek Országos koordináció főbb feladatai Kerékpáros útvonalak fejlesztése integrált úthálózatfejlesztés (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai és országos és térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése kerékpárosbarát települések útbaigazító és információs táblázás (közúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken, üzemeltetés, fenntartás, útviszonyok folyamatos ellenőrzése, a kritikus részek becslése nyilvántartási rendszer fejlesztése tervbírálat (tervezési szakmai konzultáció) Szolgáltatásfejlesztés kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kialakítása standardok, minősítés (pl. munkahely) kerékpárosbarát tájékoztatási rendszer összehangolása és működtetése kerékpárosbarát településrendszer standardok kialakítása kerékpárosbarát hálózat fejlesztése (klaszterek), vállalkozásfejlesztés, kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése (konkrét szolgáltatások) komplex termékfejlesztések (nemzetközi, országos, térségi) közösségi közlekedés kapcsolatok (intermodalitás) eseményekhez kapcsolódó engedélyezés Koordinációs területek Marketing, kommunikáció egységes arculattal rendelkező országos promóciós rendszer kialakítása (web, print, face to face) keretrendszer kialakítása térségi, országos és nemzetközi promóció működtetés brand építése arculatba illeszkedő kommunikációs eszközök kialakítása szemléletformálási és népszerűsítési standardok, segédletek kialakítása kerékpáros közlekedés egységes módszertanának kidolgozása és oktatása országos kampányok kidolgozása és összehangolása Felhasználói monitoring forgalomszámlálás felmérések (eseti és rendszeres) hatásértékelések kutatások Szervezeti koordináció kerékpáros stratégia (koncepció, tervezés, cselekvési terv, program) forrásfelhasználás összehangolása (tervezés, projektkoordináció, pályázati felhívások és értékelések) jogszabályi környezet alakítása (közlekedésbiztonság, KRESZ, területhasználat, stb.) tudásközpont (interoperabilitás, adatbázisfejlesztés, hírlevelek stb.) szakemberek képzése és képzők képzése monitoring és összehangolás a koordinációs területekre és a jogszabályi környezetre eredmények disszeminációja partnerség

6 adatszolgáltatás a nyilvántartási rendszerből EuroVelo koordináció addicionális feladatai (útmutató alapján) európai útkoordináció (ECF szervezetével és a szomszédos országokkal) információszolgáltatás az európai adatbázisba EV táblázási kézikönyv alapján az EV információs panel beépítése az országos táblázási rendszerbe információszolgáltatás az európai adatbázisba EV infok megjelenítése országos szinten részletes EV infok megjelenítése az országos és regionális weboldalakon (az útinfok mellett további szolgáltatásinfokkal: közösségi közlekedés, szállás, kerékpárkölcsönzés és foglalható ajánlatok) EV utak feltüntetése a létező és tervezett kiadványokban (térképek, kalauzok) ECF ajánlások alapján használati analitikák és felhasználói kutatások éves jelentések készítése az ECF nek az egyes EVútvonalakról EV hírlevél disszeminációja

7 2. ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők Koordinációs területek Információcsere Standardok kidolgozása és betartatása Országos koordinációs szintek Fejlesztési folyamatok, feladatok koordinációja Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal) Kerékpáros útvonalak fejlesztése eseti egyeztetések MAÚT, Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei, NKH, NFÜ, NFM KKK, VM NAKVI önkormányzatok, Magyar Közút, NIF, VIZIG, Nemzeti Parkok Szolgáltatásfejlesztés eseti egyeztetések NFÜ, NTH NGM, NTH, NFM, NFÜ önkormányzatok, KMSZ, MK, MTSZ, vállalkozások Marketing, kommunikáció eseti egyeztetések (térségi kezdeményezések), MOB NGM, NFM, (KIM), VM, NAKVI, EMMI, KTI, NFÜ Magyar Turizmus Zrt., társadalmi szervezetek, KTI, önkormányzatok, vállalkozások Felhasználói monitoring eseti egyeztetések MAÚT NFM MK, KTI Szervezeti koordináció eseti egyeztetések minisztériumok és háttérintézményeik, civil szervezetek minisztériumok és háttérintézményeik, civil szervezetek minisztériumok és háttérintézmények, civil szervezetek

8 3. ábra: Az országos koordináció szükségletei Koordinációs területek Információcsere Standardek kidolgozása és betartatása Fejlesztési folyamatok, feladatok koordinációja Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal) Út infrastruktúra fejlesztése integrált úthálózatfejlesztés (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése kerékpárosbarát települések útbaigazító és információs táblázás (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózat üzemeltetése, fenntartása, az útviszonyok folyamatos ellenőrzése nyilvántartási rendszer fejlesztése tervbírálat Szolgáltatásfejlesztés Marketing és kommunikáció Felhasználói monitoring kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kialakítása standardok, minősítés kerékpárosbarát tájékoztatási rendszer összehangolása és működtetése kerékpárosbarát településrendszer standardok kiakalítása kerékpárosbarát hálózat fejlesztése (klaszterek) kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése (konkrét szolgáltatások) komplex termékfejlesztések (nemzetközi, országos, térségi) közösségi közlekedés kapcsolatok (intermodalitás) eseményekhez kapcsolódó engedélyezés egységes arculattal rendelkező országos turisztikai promóciós rendszer kialakítása (web, print, face to face) országos és nemzetközi promóció térségi promóció brand építése arculatba illeszkedő kommunikációs eszközök kialakítása szemléletformálási és népszerűsítési standardok, segédletek kialakítása kerékpáros közlekedés oktatása országos kampányok kialakítása és összehangolása sport és rekreációs események forgalomszámlálás felmérések (eseti és rendszeres) hatásértékelések kutatások kerékpáros stratégia (koncepció, tervezés, cselekvési terv, program) (orsz. és EV hálózaton) (országos) (orsz. és EV hálózat) Szervezeti koordináció forrásfelhasználás összehangolása (tervezés, projektkoordináció, pályázati felhívások és értékelések) szakemberek képzése, képzők képzése tudásközpont (interoperabilitás, adatbázisfejlesztés, hírlevelek) monitoring és összehangolás a koordinációs területekre és a jogszabályi környezetre eredmények disszeminációja jogszabályok kidolgozása és alakítása partnerség

9 4. ábra: Szervezeti lehetőségek Szervezeti forma példa Előny Hátrány Költségvetési szerv Nemzeti Innovációs Hivatal NAKVI feladatfinanszírozás költségvetési sorról (pl.: fenntartás) jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és érdekérvényesítő képesség biztosítható gazdálkodási szervezet létrehozása nem szükséges, azt egy másik szerv is elláthatja kiszámítható működés közös irányítás, képviselet bonyolultabb (pl. tanácsadó testületet működtethet) létszámgazdálkodása kötött bürokratikus, kevésbé rugalmas alapítás nehézkes, új szervezet létrehozására kevés az esély, de valamelyik működő szervezetbe integrálni lehet Működő költségvetési szervbe integrálva önálló jogi személyként KKK KIKSZ országos hatáskörű szervezet kiszámítható finanszírozás költségvetési szervként gazdálkodási szervezetet nem kell létrehozni viszonylag független gazdálkodás biztosítható a befogadó szerv stratégiai irányvonalára épül a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs tevékenység integrációs platformja Állami tulajdonú gazdasági szervezet Társadalmi szervezetek Működő társadalmi szervbe integrálva Magyar Közút Nonprofit Zrt., MFB ÁAK, MFB NIF, MFB MAG Zrt., MFB RFÜ (pl.: Nyugat Pannon Fejlesztési Holding Zrt. West Pannon Nonprofit Kft.), nonprofit közhasznú kft. ITS Hungary Egyesület, MAÚT állam által megrendelt tevékenységet végezhet és ehhez intézményi támogatást kaphat egyszerű alapítás közös irányítás és képviselet szabályozható működési finanszírozása tagdíjból, alapítói befizetésből, adományokból biztosítható államtól függetleníthető működési finanszírozás minden szereplő tagja lehet (egyesület, non profit kft. rt.) országos hatáskörű működés közhasznú szervezetként közszolgáltatási szerződést köthet államházt. alrendszereivel feladat jogszabályi kijelölése nem támogatott hatásköre és érdekérvényesítő képessége gyengébb összetett cél nehezebben szabályozható működésében tevékenységének költségvetési finanszírozása évente megújítandó támogatással biztosítható (feladatfinanszírozás) a pályázati projektekhez szükséges erőforrások biztosítása korlátokat szab (pl.: előfinanszírozás) állami szervezet nem alapíthat alapítványt banki finanszírozás nehézkesebb a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs tevékenység integrációs platformja

10 Javaslatok a döntéselőkészítő tanulmány tervezési folyamatához augusztus 29. Fókusz Szervezetfejlesztés (forma és működtetés) Teljes lefedettség. Jogosítványok, döntésképesség. Minden terület fontos elv üzleti terv (Benne szervezeti működés finanszírozása is.) Humán aspektusok, erőforrásszükségletek (organogramm, kompetenciák és kapacitás, humán finanszírozás mértéke és forrásai). Felépítés Helyzetelemzés: jelenlegi rendszer kapacitásai, igényei, hol, hogyan, hol vannak a hiányok? (kerékpárhasználat, infrastruktúra, koordináció jelenlegi kompetenciák, fejlesztéspolitikai tendenciák, fenntartás, stb.) Lehetséges módszerek a feltárásra: SWOT analízis, Stakeholder elemzés Jövőkép (vízió felvázolása, nemzetközi kitekintés, célmeghatározás szervezetre vonatkozóan, határterületek kijelölése) Illeszkedés (szakpolitikába, intézményrendszerbe, stratégiaalkotásba, fejlesztéspolitikába, operatív irányításba, jogi szabályozásba, EU rendszerbe partnerek, kik vesznek részt benne, szerepek) A szervezet létrehozásának feltételeit biztosító jogi környezet kialakításához konkrét javaslat készüljön. Szervezeti forma, hatáskör (1 vagy több szervezet, stb.) Működési modell, tevékenységek Gazdálkodási modell (forrás struktúra, költség struktúra, pénzügyi terv) Elvárt eredmények, hatások További szereplők bevonása 2. ábrához javasolt további szereplők: o MTSZ (javasolt aktív együttműködés kialakítása) o BMP (javasolt aktív együttműködés kialakítása) o TDM ek o OEE, erdőgazdaságok, nemzeti parkok o BM önkormányzatok, vízügy, rendőrség, OBB Belső szerepek meghatározása.

11 Bejárható Magyarország Program augusztus 29. Kapcsolódási pontok Szabályozási kérdések, jogszabályalkotás. Jelzésrendszer összehangolása. Szolgáltatói hálózat összehangolása (pihenőhelyek, csomópontok, intermodalitás). Integrált tájékoztatási kommunikációs rendszer, integrált csomagok. Integrált számlálók, monitoring feladatok, vevői elégedettség mérése. Szervezeti koordináció kerékpáros szervezeti láb szakmai tapasztalatcsere a gyalogos közlekedéssel, mozgásmóddal. Szervezeti koordináció kerékpáros szervezeti láb Az egyes mozgásmódok horizontálisan és egyenrangúan kapcsolódnak. Komplex területi alapon szerveződő térségek. Fejlesztéspolitikai és képzési területek kiemelt szerepe a működésben továbbá szabályozási koordináció, BMP szervezet külső marketingja. Kerékpáros koordinációs szervezet pilot lehet.

12

13

14

15

16