Munkaerı-piaci helyzetkép, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Átírás

1 Munkaerı-piaci helyzetkép, 2009 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: Busch Irén Készítette: Nagy Ágnes Prima Vilmosné 2

3 Tartalomjegyzék 1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MUNKAERİ-PIACI ADATOK NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK ÁLLÁSKERESİK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK SZÁMA A GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉGHEZ VISZONYÍTVA PÁLYAKEZDİ ÁLLÁSKERESİK SZÁMA AZ ÁLLÁSKERESİK FLUKTUÁCIÓJA MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÁLLÁSKERESİK TARTÓSAN REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESİK A PASSZÍV ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA JOGOSULT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK BEN Az álláskeresési ellátásban részesülı álláskeresık összetételének alakulása Az álláskeresési támogatások típusai ÚJONNAN BEJELENTETT ÁLLÁSHELYEK SZÁMA CSOPORTOS LÉTSZÁM-LEÉPÍTÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK

4 1. Hazai és nemzetközi munkaerı-piaci adatok A váratlanul érkezı pénzpiaci krízis 2008 ıszén igen kemény recesszióhoz vezetett, amely a teljes gazdaságot érintette Magyarországon, és egyre erısebben hatott az Európai Unió munkaerıpiacára is, elsöpörve a korábbi eredményeket. Az Európai Unió országainak nagyobb részében 2008 közepéig a munkaerı-piaci folyamatokban jelentıs javulás volt megfigyelhetı, melyet az elmúlt évben éles visszaesés követett. A munkaerı-piaci helyzet minden tagállamban romlott, de leginkább a balti államokban, Írországban és Spanyolországban. Ezzel ellentétben más tagállamok, mint Belgium és Németország figyelemre méltó rugalmasságot mutattak a krízis kezelésében, különös tekintettel a csökkentett munkaidıre történı átállásra és más átmeneti intézkedésekre. Néhány ország (különösen Ausztria, Belgium Németország, Olaszország és Hollandia) fokozott intézkedéseket tett annak érdekében, hogy foglalkoztatásban tartsák a munkavállalókat a termelés és a munkaidı szabályozásával. A bérek szabályozása és a bércsökkentések alkalmazása szintén segítettek a munkaerı megtartásában néhány ágazatban. A gazdaság felépülésének kezdeti jelei ellenére a foglalkoztatási kilátások változatlanul kedvezıtlenek. A munkanélküliség mindenütt tovább emelkedik, igaz, hogy a növekedés üteme már lassabb. A legtöbb gazdasági, munkaerı-piaci elırejelzés azt feltételezi, hogy a gazdasági válság munkaerı-piacra gyakorolt hatása továbbra fennmarad a évben. A Lisszaboni Stratégia fókuszában a minél magasabb foglalkoztatási ráta elérése áll. Az évtized elején az EU három csoportnál határozott meg célkitőzést a foglalkoztatási ráta elérésére 2010-ig: az összes foglalkoztatott körében 70%-ot, a nıkre vonatkozóan 60%-ot, és az idıs munkavállalóknál 50%-os foglakoztatási rátát céloztak meg. A foglalkoztatási ráta évet leszámítva - folyamatosan nıtt 2008-ig az EU-ban. Magyarország aktivitási rátája Málta után a második legkisebb. A fejlettebb országokban ez az érték jóval magasabb értéket tett ki (például: Dánia 80,7%, Hollandia, 79,7%, Svédország 78,9%). Magyarország éves népessége 2009-ben 6771,0 ezer fı volt, 23,2 ezer fıvel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH munkaerı-felmérésének legfrissebb adatai szerint 2009-ben a éves népességbıl a gazdaságilag aktívak száma 4171,6 ezer fıt tett ki, mely az egy évvel korábbihoz képest 6,3 ezer fıs csökkenést takart, ennek ellenére az aktivitási arányszám 2008-hoz képest 0,1 %-ponttal nıtt, ami azzal magyarázható, hogy az aktív népesség számának csökkenése kisebb mértékő volt, mint a népesség (15-64 éves) számának csökkenése. Az aktivitási ráta 61,6%- ot tett ki, mely az Európai Unió átlagától 9,5%-ponttal maradt alul. 4

5 % 73,0 71,0 69,0 67,0 65,0 63,0 61,0 59,0 57,0 Az aktivitása ráta alakulása az Eu27-ben és Magyarországon Eu27 Magyarország Forrás: Eurostat A éves népesség 38,4%-a tehát nem jelent meg aktív munkavállalóként vagy munkakeresıként a munkaerıpiacon. A gazdaságilag nem aktív éves népesség száma 2599,4 ezer fıt tett ki 2009-ben, mely érték esetében 2008-os képest 0,1 %-pontos (16,9 ezer fıs) csökkenés tapasztalható. Pozitívumnak tekinthetı, hogy csökkent az inaktív népesség létszáma. Az elızı évekhez képest Magyarország munkaerı-piaci helyzetét jellemzı fıbb számokban romló tendencia mutatkozott, a foglalkoztatottak száma mintegy 97,8 ezer fıvel csökkent, a munkanélkülieké pedig 91,5 ezer fıvel nıtt ben a éves népesség 55,4%-a volt foglalkoztatott, számuk éves átlagban 3751,3 ezer fıt tett ki. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3%-ponttal csökkent. Ez a foglalkoztatottsági szint továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, attól 9,3 %-ponttal elmarad. Az elmúlt tíz évet vizsgálva a foglalkoztatottak száma (15-64 évesek) a 90-es évek végétıl 2003-ig emelkedı tendenciát mutatott, ezt követıen kisebb visszaesésekkel számuk stagnált, míg 2009-re számuk jelentısen mérséklıdött, 2008-hoz képest 97,8 ezer fıvel esett vissza. A munkaerıpiacon nem megjelenı munkavállalási korú személyek (15-64 évesek) száma 2007-ig fokozatosan csökkent, míg 1998-ban 2867,9 ezer fı volt, addig 2007-re lecsökkent 2591,0 ezer fıre, majd némi növekedés után (2008-ban 2616,3 ezer fıre emelkedett) számuk 2009-re 2599,4 ezer fıt tett ki. Az inaktívak számának csökkenése mögött több tényezı is állhat: egyrészrıl csökkent a népesség, ugyan akkor többen maradtak gazdaságilag aktívak. 5

6 ezer fı 2100 A foglalkoztatottak (15-64 évesek), a munkanélküliek (15-74 évesek) és a gazdaságilag nem aktívak (15-64 évesek) száma nemenként Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag nem aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag nem aktívak Forrás: KSH FÉRFI Ahogy azt az ábrán is láthatjuk jelentıs különbségek mutatkoznak nemenként a gazdasági aktivitásban ben a férfi foglalkoztatottak száma 2026,4 ezer fı, míg a nık esetében ez a szám csak 1724,9 ezer fı tett ki. Ennek megfelelıen a férfiak foglalkoztatási rátája 2009-ben 61,1%, míg a nıké ennél jóval kisebb 49,9%, mindkettı esetében csökkenés figyelhetı meg az elızı évhez képest. Nemenként megbontva a munkanélküliségi rátát is markáns különbséget észlelhetünk: a férfiak értéke 10,3%, míg a nıké 9,7%, mindkét érték tekintetében emelkedés történt 2008-hoz képest. Hasonló a helyzet gazdasági aktivitást illetıen, sokkal magasabb a gazdaságilag aktív férfiak száma, mint a nıké ben a férfiak gazdasági aktivitási aránya 68,2%, míg a nıké csak 55,3% volt, 2008-hoz képest a férfiaknál csekély mértékő csökkenés, a nıknél növekedés történt. Ebbıl kifolyólag az inaktivitási ráta a nıknél magasabb, mint a férfiaknál, az elıbbi 44,7%, utóbbi 31,8% volt. Foglalkoztatási ráták az egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az Európai Unió 27 tagállamában és évben (%-ban) %-pontos változás ben 2008-hoz viszonyítva Foglalkoztatási ráták Magyarország EU27 Magyarország EU27 Magyarország EU évesek 56,7 65,9 55,4 64,6-1,3-1, évesek 20 37,6 18,1 35,2-1,9-2, évesek 31,4 45,6 32,8 46,0 1,4 0,4 Alapfokú végzettségőek 27,2 48,1 25,7 46,2-1,5-1,9 Középfokú végzettségőek évesek Felsıfokú 63,3 70,6 61,6 69,1-1,7-1,5 végzettségőek 79,5 83,9 78,1 82,9-1,4-1,0 Forrás: Eurostat A évesek foglalkoztatási rátája az EU egészére a évi adatok szerint 64,6%-ot tett ki, amely 1,3 %-ponttal marad el az elızı évi szinttıl. A legnagyobb mértékő csökkenés Lettországban (-7,7 %-pontos), Észtországokban (-6,3 %-pontos), Írországban (-5,8 %-pontos), valamint Litvániában (4,2 %-pontos) következett be a foglalkoztatás szintjét tekintve. Magyarországon az EU átlagával azonos mértékben esett vissza a foglalkoztatás (-1,3%), melynek szintje továbbra is Máltát követıen a második legalacsonyabb az Unión belül (55,4%). Nİ 6

7 % Foglalkoztatási ráta alakulása az Európai Unióban (15-64 évesek) Forrás: Eurostat Az uniós viszonylatban igen alacsony magyar foglalkoztatási ráta mögött meghúzódó igen lényeges tényezı, hogy Magyarországon az alacsony iskolai végzettségőek helyzete lényegesen rosszabb a magasabb végzettségőekhez képest, így a különbségek az egyes iskolai végzettségő csoportok között sokkal nagyobb, mint az Európai Unió országaiban. Magyarországon a legfeljebb általános iskolával rendelkezık foglakoztatási rátája 25,7%, míg az uniós átlag 46,2%, vagyis több mint 20,5 %-pontos az eltérés. A fiatalok (15-24 évesek) foglalkoztatási rátája továbbra is csökkenı tendenciájú, s az uniós átlagtól való eltérés rendkívül magas értéket mutat, 17,1%-pontot. % 40,0 Fiatalok foglalkoztatási rátája (15-24 évesek) 35,0 30,0 25,0 20,0 15, Eu27 Magyarország Forrás: Eurostat Magyarországon a kedvezıtlen foglalkoztatási ráta ellenére, viszonylag alacsony azon fiatalok aránya a éves népességen belül, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. Ezen számok tükrözik azt, hogy magas e korosztály részvétele a magyar oktatási rendszerben. 1 1 A rendelkezésünkre álló legfrissebb adat 2008-as. 7

8 % A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok aránya a éves korcsoporton belül 2008-ban inaktív és dolgozni nem akar akar dolgozni Forrás: EU Labour Force Survey, annual averages, 2008 A nyugdíjkorhatár emelkedésével mind Magyarországon, mind az Európai Unióban nıtt az idısebb korosztályok (55-64 évesek) foglalkoztatottsága. Az Eurostat adatai szerint évben a magyarországi idısek foglalkoztatási rátája (32,8%) -13,2 %-ponttal marad el az Európai Unió 27 tagországának átlagától (46%). Magyarországon belül a munkaerı-piaci jellemzık továbbra is jelentıs területi különbségeket mutatnak, a különbségek tovább szélesedtek a válság kirobbanásával (2009-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb foglalkoztatási ráta közötti különbség 13,5 %-pont volt, míg 2008-ban 13,2 %- pont). A foglalkoztatási arány 2009-ben továbbra is Észak-Magyarországon (48,6%-os) és Észak- Alföldön (48,1%-os) a legalacsonyabb a éves népesség körében. Ezen arányok, több mint 7,0 %-ponttal maradnak el az országos átlagtól. A legmagasabb foglalkoztatási értéket Közép- Magyarország mutatta, 61,6%-ot. Gazdasági ágazatonként 2009-ben a legnagyobb arányban a kokszgyártás, kıolaj-feldolgozás (-20,7%-kal), a villamos berendezés gyártás (-17,3%-kal), a fafeldolgozás, papírtermék gyártás, nyomdai tevékenység (-14,4%-kal), valamint a gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártás (-13,7%-kal) területén dolgozók létszáma csökkent, ezek a szektorok voltak a relatíve legnagyobb létszámleadó ágak. Nıtt a foglalkoztatottak száma a legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz, gızellátás, légkondicionálás (15,1%-kal), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (11,0%-kal) és a vegyi anyag-, termékgyártás (9,7%-kal) területén. A munkanélküliek a Munkaerı-felmérésben mért, az ILO definíciónak megfelelı száma ben 420,7 ezer fı volt, amely 10,0%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A magyarországi munkanélküliségi ráta +1,1 %-ponttal haladta meg az Európai Unió átlagát (8,9%). A munkanélküliségi ráta 2009-ben a legmagasabb értéket Spanyolországban és Balti államokban érte el és ugyanezekben az országokban történt a legnagyobb %-pontos változás is. 8

9 % 11,0 Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) alakulása 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4, EU27 Magyarország Forrás: Eurostat A KSH által munkanélküliként számba vett személyek köre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által definiált standardoknak megfelelıen hármas kritériumon alapszik. Ezek a következık: az adott személy vonatkozási héten egyórányi jövedelemszerzı munkát sem végzett, a kérdezést megelızı 4 hétben aktívan keresett állást, valamint rendelkezésre állt, (vagyis két héten belül meg tudná kezdeni a munkát). A KSH munkaerı-felvételen alapuló munkanélküliségi adatainál az ÁFSZ által nyilvántartott álláskeresık létszáma jellemzıen magasabb. A két adat közötti különbség alapvetıen összefügg a nyilvántartott álláskeresık (ÁFSZ) és a munkanélküliek (KSH) fogalmi különbözıségeivel. Az ÁFSZ adataiban azon valamelyik munkaügyi központban nyilvántartásba vett személyek szerepelnek, akik munkaviszonnyal nem rendelkeznek, nem tanulnak és nem nyugdíjasok, aktívan állást keresnek, munkába képesek állni és az ÁFSZ-szel álláskeresési megállapodást kötöttek. A nyilvántartásba történı ki- és beáramlásban jellemzıen a jogszabályi változásoknak, a passzív vagy szociális ellátások jogosultsági feltételei változásának ugyanúgy fontos szerepe van, mint a másodlagos munkaerıpiacon történı elhelyezkedés, a képzési programokba való bekapcsolódás lehetıségeinek, vagy a reálgazdasági folyamatok alakulásának. 9

10 2. Nyilvántartott álláskeresık Álláskeresık létszámának alakulása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresık száma év végig fıre kúszott fel, mely 127,2 ezer fıs (26,7%-os) növekedést jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az egy év alatti növekedés mértéke az álláskeresık számában folyamatosan gyorsult: az elsı negyedévben mindössze 14,9%-kal haladta meg a nyilvántartottak száma az elızı év hasonló idıszakáét, a második negyedévben 31,1%-kal, a III. negyedévben 32,9%-kal. Az év utolsó negyedében mérséklıdött ugyan a növekedés üteme, de ekkor is 30,2%-kal magasabb értéket mértek, mint 2008 utolsó negyedében. (Ez utóbbi mérséklıdés elsısorban abból adódott, hogy IV. negyedévben már jelentkeztek a válság hatásai az álláskeresık számában.) A munkaerı-piacon jelentkezı megszokott szezonális trendeket jelentısen átrajzolták a pénzügyigazdasági válság munkaerı-piaci hatásai, mely azzal járt, hogy a tavaszi fellendülés a munkaerıpiacon csak jóval késıbb és kisebb volumenben következett be. Ezt némileg tudta ellensúlyozni az Út a munkához program beindulása majd felfutása, mely során fokozatosan nıtt a másodlagos munkaerı-piacra, támogatással elhelyezkedı álláskeresık száma. % Az egy év alatti növekedés mértékének alakulása az álláskeresık körében 2009-ben (%) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA I.név II. név. III. név. IV. név. KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA:Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Mint az ábrán is jól látható, a növekedés üteme Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb a negyedévek során (+70% körüli csúcsokkal), a másik négy régióé +20% körül mozgott. A válság munkaerı-piaci hatásai ugyanis a gazdaságilag fejlettebb, kedvezıbb munkaerı-piaci helyzettel, magasabb aktivitási szinttel rendelkezı régióit érintették legelıször, és a legnagyobb mértékben (e régiókban a legmagasabb az iparban, s különösen az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül, mely ágazatok elsıként érzékelték a válságot). A százalékosan nagymértékő növekedés részben annak is köszönhetı, hogy az alacsony abszolút számokban kisebb mértékő létszámbeli növekedés is jelentısebb százalékos emelkedést okoz. Másrészt az emelkedés jól azonosíthatóan mutatja, hogy ugyanezekben a 10

11 körzetekben koncentrálódtak a nagy létszámú elbocsátások is. Jól látható az is, hogy a válság negatív munkaerı-piaci hatásai kevésbé tükrözıdtek az ország depressziós, gazdaságilag fejletlenebb térségeiben. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy míg az ország nyugati részén egyes területeken a gazdasági válság igen nagymértékő fordulatot hozott a munkaerı-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbra is hasonlóan kedvezıtlenek. Kivétel nélkül minden régióban nıtt egy év alatt az álláskeresık létszáma 2009-ben. A legnagyobb mértékő változás a Közép-dunántúli régióban történt, ahol 57,7%-kal nıtt a számuk a regisztrált álláskeresıknek. Emellett említésre méltó a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarországi régió növekedése is. A válságot megelızıen és a válság kezdetekor a kedvezıtlenebb helyzető régiókban növekedett relatíve legnagyobb mértékben az álláskeresık száma ban az egy év alatti növekedés mértéke a legnagyobb Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön volt III. negyedévtıl a válság, már a kedvezıbb helyzetben lévı régiókat is elérte, így 2009 egészét tekintve ezekben a régiókban történt a legnagyobb emelkedés. Nemenként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresık számának változását megállapíthatjuk, hogy a férfi álláskeresık száma jóval érzékenyebb a szezonális tényezıkre, éven belül jóval nagyobb ingadozást mutatnak. A férfi álláskeresık aránya 2009-ben 53,0%, a nıké 47,0%, 2008-hoz képest a férfiak aránya csökkent, a nıké nıtt. ezer fı Nyilvántartott álláskeresı férfiak és nık számának alakulása 2009-ben havonta férfi nı 11

12 A nyilvántartott álláskeresık korösszetétele 2008-ról 2009-re csak kisebb átrendezıdést mutat, mérsékelten csökkent a 20 év alatti fiatalok aránya az összes álláskeresı között 2009-ben. Nyilvántartott álláskeresık átlagos számának megoszlása korcsoport szerint megoszlás, % <20 éves 4,7 5,2 >20 & <= 25 éves 13,8 13,4 >25 & <= 30 éves 12,9 13,2 >30 & <= 35 éves 14,3 14,1 >35 & <= 40 éves 12,7 12,8 >40 & <= 45 éves 11,8 11,5 >45 & <= 50 éves 11,5 11,7 >50 & <= 55 éves 12,0 11,7 >55 & <= 60 éves 5,9 6,0 >60 éves 0,3 0,3 Összesen 100,0 100,0 A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2009-ben viszonylag jelentısebb átrendezıdés történt. Nyilvántartott álláskeresık átlagos száma iskolai végzettség szerint Létszám Megoszlás, % Változás 2009/ %- pontos változás 8 ált. vagy kevesebb ,1 40,1 43,2-3,0 szakmunkásképzı, szakiskola ,0 32,5 30,8 1,7 szakközépiskola, technikum ,0 14,4 13,1 1,3 gimnázium ,8 8,5 8,2 0,2 felsıfokú ,1 4,5 4,5 0,0 nem ismert ,0 0,0 0,2-0,2 Összesen ,0 100,0 100,0 - Az álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele a következıképpen alakult 2009-ben: 40,1%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 32,5%-uk szakmunkásképzıt vagy szakiskolát, 11,6%-uk szakközépiskolát, 8,4%-uk gimnáziumot, 2,8%-uk technikumot végzett és 4,5%-uk volt felsıfokú végzettségő hez képest kiugróan a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek és szakiskolát vagy szakmunkásképzıt végzettek aránya változott, elıbbi 3,0 %-ponttal csökkent, míg utóbbi 1,7%-ponttal növekedett. Nyilvántartott álláskeresık száma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva A nyilvántartott álláskeresık száma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya területileg igen eltérıen alakult 2009-ben. Az ország régióit vizsgálva elmondhatjuk, hogy továbbra is jelentısek a régiók közötti különbségek (a megyék és a kistérségek közötti különbségek még ennél is nagyobbak). A nyilvántartott álláskeresık relatív mutatója az év egészét tekintve a legkisebb értéket Közép- Magyarországon (5,4%) vette fel, ennél mintegy 15,5%-ponttal magasabb Észak-Magyarországon 12

13 (20,9%) volt. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld és Dél-Dunántúl áll (20,2% illetve 17,8% relatív mutatókkal). Az országos átlagos relatív mutató értéke 12,8% volt 2009-ben. 12,8% 5,4 3,6 A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez régiónként 2009-es országos átlag 11,5 7,1 9,5 6,3 17,8 14,3 20,9 20,2 17,8 17,5 14, ,9 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Az elmúlt év során a legkedvezıbb és legkedvezıtlenebb rátájú régiók közötti különbség kissé csökkent, de az olló záródása a kedvezıbb helyzetben lévı régiók mutatói átlagon felüli növekedésének eredménye és nem a kedvezıtlenebb helyzető régiók felzárkózásának. Pályakezdı álláskeresık száma 2009-ben a pályakezdık száma átlagosan 49,3 ezer fıt tett ki, az álláskeresık közötti arányuk 8,8%. A megelızı évhez képest számuk az össz álláskeresıhöz viszonyítva- kisebb ütemben (19,0%-kal, míg az álláskeresık 27,0%-kal) nıtt, így az arányuk némileg visszaesett (9,4%-ról 8,8%-ra). A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása között havonta Létszám Arányuk az össz álláskeresı között (%) Változás az elızı hónaphoz képest (%) Változás az elızı év azonos idıszakához képest (%) / /2008 Január ,8 8,7 8,2 4,2 0,8 0,2 5,3 2,8 Február ,0 8,9 8,2 7,0 4,4 7,3 2,7 5,7 Március ,0 9,0 8,2-1,0-2,0 3,5 1,6 11,8 Április ,8 8,9 7,9-6,5-5,1-2,6 3,1 14,8 Május ,5 8,6 7,6-8,2-7,6-4,9 3,8 18,1 Június ,5 8,7 7,9-1,6-0,2 1,2 5,3 19,8 Július ,2 10,2 9,4 22,7 18,9 21,1 2,1 22,0 Augusztus ,7 10,7 10,0 5,8 5,5 7,5 1,8 24,4 Szeptember ,9 10,8 10,3 1,8 0,9 2,8 0,9 26,7 Október ,4 10,1 9,8-5,5-6,4-4,1-0,1 29,8 November ,8 9,5 9,2-3,9-1,4-3,8 2,5 26,7 December ,0 8,7 8,5-2,7-1,7-4,3 3,5 23,4 Összesen (átlag) ,5 9,4 8, ,6 19,0 13

14 A válság alapvetıen nem változtatta meg a pályakezdık létszámának havonkénti mozgását, hiszen mint ahogy 2008-ban, úgy 2009-ben a nyári és a kora ıszi hónapokban nıtt a számuk. A pályakezdık létszámának éven belüli ingadozására az iskolaév ciklusa gyakorol érzékelhetı hatást: a pályakezdık száma ugyanis kisebb mértékben februárban (az ıszi szemeszter végével, az iskolai lemorzsolódással van összefüggésben), nagyobb mértékben júliusban (az iskolaév végével) emelkedik júliusban 21,1%-kal nıtt a pályakezdık száma a megelızı hónaphoz viszonyítva. Ezt követıen még augusztusban és szeptemberben is növekedett, de már jóval kisebb mértékben. Majd csökkenésbe fordult: az iskolaévtıl távolodva folyamatosan csökkent a munkaügyi központban nyilvántartott pályakezdık száma. A pályakezdık létszámdinamikája az elızı év azonos idıszakához képest hónapról hónapra tágult egészen októberig. Ekkor a létszám 19,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, de a növekedés nagysága még így sem éri el a nem pályakezdı álláskeresık számának változását (29,8%). Ennek egyik okaként említhetı az, hogy a pályakezdı álláskeresık passzív ellátás hiányában kevésbé motiváltak arra, hogy együttmőködési megállapodást kössenek a munkaügyi kirendeltségekkel. A pályakezdık iskolai végzettség szerinti összetétele a következıképpen alakult 2009-ben: 37,7%- uk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,9%-uk szakmunkásképzıt vagy szakiskolát, 19,2%-uk szakközépiskolát, 13,7%-uk gimnáziumot, 3,9%-uk technikumot végzett és 6,6%-uk volt felsıfokú végzettségő hez képest kiugróan a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek és szakközépiskolát végzettek aránya változott, elıbbi 3,3 %-ponttal csökkent, míg utóbbi 1,9%- ponttal növekedett, azaz itt is a középfokú szakképzettek relatív helyzete romlott a legjobban. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık iskolai végzettség szerint Létszám Megoszlás, % Változás 2009/ %- pontos változás 8 ált. vagy kevesebb ,5 37,7 41,0-3,3 szakmunkásképzı, szakiskola ,7 18,9 17,2 1,7 szakközépiskola, technikum ,5 23,1 21,1 2,0 gimnázium ,0 13,7 13,2 0,4 felsıfokú ,3 6,6 6,9-0,3 nem ismert ,7 0,0 0,6-0,6 Összesen ,0 100,0 100,0 - A különbözı végzettségőek között egy év alatt a szakközépiskolát végzettek száma emelkedett a legjelentısebben, 31,8%-kal. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett pályakezdık száma 18,6 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest 9,5%-kal nıtt, de arányuk az összes pályakezdı között 3,3 %- ponttal csökkent. A szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzett pályakezdık száma 30,7%-kal nıtt 2009-ben. A diplomás pályakezdık száma 2009 átlagában összesen 3,3 ezer fıt tett ki, míg 2008-ban még 2,8 ezer fı diplomás pályakezdıt regisztráltak, ez az átlagosnál kisebb mértékő 14,3%-os növekedésnek felel meg, ugyanakkor a diplomások aránya a pályakezdık körében még mérséklıdött is valamelyest. 14

15 fő A pályakezdı álláskeresık iskolai végzettség szerint régiónként, 2009 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA 8 ált. vagy kevesebb középfokú szakközépiskola technikum gimnázium felsıfokú KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA:Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Területi bontásban vizsgálva a pályakezdık számának és arányának alakulását, megállapíthatjuk, hogy arányuk azon régiókban a magasabb, ahol egyébként is kedvezıtlenebb a munkaerı-piaci helyzet. Így arányuk Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb (elıbbi 11,5%, utóbbi 10,4%), míg a legalacsonyabb értékkel rendelkezı Nyugat-Dunántúlon fele ekkora arányban jelennek meg a pályakezdık a nyilvántartott álláskeresık között. Megyei szinten még nagyobbak a különbségek. A negatív póluson Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll (12,9%), míg a legkisebb arányszámmal Budapest rendelkezik (3,3%). Mindez egyrészt összefügg a szőkösebb munkaerı-piaci lehetıségekkel, másrészt a pályakezdık szakképzettségével is. Míg Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon a pályakezdı álláskeresık csaknem fele legfeljebb 8 általánost, addig Nyugat- és Közép-Dunántúlon valamint Közép-Magyarországon csak fele ekkora arányok a jellemzıek az alacsony iskolai végzettségőekre. Az összes álláskeresıhöz viszonyított arányuk mindenhol csökkent (hiszen a létszámbeli növekedésük az összes álláskeresıhöz viszonyítva kisebb volt). Az álláskeresık fluktuációja A nyilvántartásba 2009 év folyamán összesen 828,2 ezer fı lépett be. Ez a szám az elızı évi belépık számához képest nagymértékő, 27,9%-os növekedést jelent. A tárgyévben 15,1 ezer fıvel több nyilvántartásba belépı álláskeresıt regisztrálhattunk havi átlagban, mint egy évvel korábban. A belépık száma így 2009-ben átlagosan havonta 69,0 ezer fıt tett ki. A kilépık (701,0 ezer fı) száma 14%-kal (85,9 ezer fıvel) nıtt 2009-ben 2008-hoz képest, azaz nem érte el a belépık számának növekedési mértékét. A kilépık havi átlagos száma 58,4 ezer fı volt, átlagosan 182 belépıre jutott 100 kilépı. A ki- és belépési forgalom alakulása azt eredményezte, hogy nıtt az álláskeresık nyilvántartásban töltött átlagos ideje valamint a tartós álláskeresık aránya is. Az egy év alatt összesen 828,2 ezer fı lépett be a nyilvántartásba, s közülük 10,9% volt pályakezdı (90,0 ezer fı). A belépık között megkülönböztethetünk elsı alkalommal belépıket, valamint visszalépıket, olyanokat tehát, akik korábban már szerepeltek valamelyik munkaügyi központ nyilvántartásában ben az összes belépı mintegy 12,1%-a tartozott az elsı alkalommal belépık közé, amely arányszám a megelızı évben 1%-ponttal volt kisebb. Az elsı alkalommal belépık száma 17%-kal volt magasabb, mint egy éve. Nıtt a visszalépı ügyfelek száma, egy év alatt 29,5%-kal. A 15

16 visszalépı ügyfelek (43,1 ezer fı) 71,1%-a 4 éven belül, 28,9%-a 4 évnél régebben volt álláskeresı (regisztrált munkanélküli). Míg az elıbbiek száma 24,6%-kal, addig az utóbbi csoporté 43,2%-kal nıtt. Megváltozott munkaképességő álláskeresık A nyilvántartott álláskeresık kiemelt célcsoportját jelentik a megváltozott munkaképességő álláskeresık, akik esélyegyenlıségének biztosítása - a munka világában is - kiemelt cél. A nyilvántartott álláskeresık között 2009-ben 4,6%-ot tett ki a megváltozott munkaképességő álláskeresık aránya. Számuk a havi záróértékek éves átlaga alapján 26,1 ezer fı volt - az összes álláskeresıre jellemzıen számuk egy év alatt 21,7%-os növekedést mutat tıl 2007-ig csökkenı trend jellemezte, de míg 2008-ban 467 fıvel, addig 2009-ben már 4658 fıvel nıtt a létszámuk. A megváltozott munkaképességő álláskeresıkre jellemzı, hogy közöttük több a nı (55,3%), s mind korösszetételüket, mind iskolai végzettségüket tekintve kedvezıtlenebb helyzetben vannak az összes nyilvántartott álláskeresıhöz képest. Lényegesen magasabb körükben az 50 éven felüliek aránya, amely 2009-ben 46,7%-ot tett ki, 52,0%-uk tartozik a évesek közé, 25 évesnél fiatalabbat alig találni körükben. Iskolai végzettségüket tekintve mintegy felük (49,4%-uk) tartozik a 8 általános osztályt vagy kevesebbet végzettek csoportjába, mintegy harmaduk (33,2%-uk) pedig szakmunkás- vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Tartósan regisztrált álláskeresık A év során a tartósan, a folyamatosan egy éven túl nyilvántartott álláskeresık átlagos havi száma 145,3 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest egy enyhe mértékő (2,5%) növekedést tükröz. ezer fı A nyilvántartott álláskeresık és a tartós álláskeresık számának alakulása tartós álláskeresık nyilvántartott álláskeresık Arányuk az összes álláskeresı között 25,9%, a létszámuk enyhe növekedése ellenére az arányuk 2008-hoz képest csökkent 6,2 %-ponttal, amikor is 32,0% volt a részesedésük. Az aránycsökkenés annak tudható be, hogy a válság következtében nıtt a nyilvántartásba belépık száma, így a 12- hónapnál rövidebb ideig nyilvántartottak aránya nıtt. 16

17 Az álláskeresık száma a nyilvántartás hossza szerint fı megoszlás, % 12 hónapnál kevesebb ideig nyilvántartott ,1 68,0 1-3 hónap ,7 31,3 4-6 hónap ,1 17, hónap ,4 18,9 12 hónapnál több ideig nyilvántartott ,9 32, hónap ,2 16,8 > 24 hónap ,7 15,3 Összesen ,0 100,0 Az egy évnél nem régebben nyilvántartásban lévı álláskeresık nyilvántartásban töltött idejét tekintve átrendezıdés figyelhetı meg. A év átlagát tekintve a legnagyobb arányban a 1-3 hónapja nyilvántartott álláskeresık voltak, az abszolút változást tekintve számuk 39,8 ezer fıvel nıtt, viszont arányuk az összes álláskeresıhöz képest alig változott. 21,1%-ot tesz ki az azon álláskeresık aránya, akik 4-6 hónapja szerepelnek a nyilvántartásban, arányuk több mint 3,0 %- ponttal nıtt 2008-hoz képest. A 7-12 hónapja benn lévık aránya hasonló a 4-6 hónapja nyilvántartottakéhoz. Így összességében az átlagos regisztrációs idı jelentısen lecsökkent a tárgyévben, s decemberben 288 napot tett ki. Egy évvel korábban ennél 39 nappal kevesebb volt az átlagos regisztrációs idı (327 nap). fı A tartós - egy éven túli - álláskeresık aránya a nyilvántartott álláskeresıkön belül, régiónkéntt 2009-ben KM KD NYD DD ÉM ÉA DA 12 hónapnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresı nyilvántartott álláskeresık KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Területi bontásban az egyes régiók között jelentıs különbségek mutatkoznak a tartós álláskeresık arányát tekintve. A legalacsonyabb az arányuk Közép-Magyarországon (14,1%), a legmagasabb pedig Észak-Magyarországon (33,3%). Ám mind Észak-Alföld, mind Dél-Dunántúl adata a dupláját jelenti a legkedvezıbb helyzetben lévı Közép-Magyarországénak. Átlag feletti mértékben nıtt a számuk egy év alatt Közép-Dunántúlon (21,7%), Közép-Magyarországon (16,4%) és Nyugat-Dunántúlon (11,6%). A tartós álláskeresık a foglalkoztatáspolitika kiemelt célcsoportját jelentik, hiszen mind iskolázottságuk, mind koruk kedvezıtlenebb az álláskeresık populációján belül. Az egy évnél régebben nyilvántartott álláskeresık több mint fele (52,0%-a) ugyanis legfeljebb 8 általános osztályt végzett, s további közel 26,5%-uk szerzett szakmunkás bizonyítványt. Munkába való 17

18 visszailleszkedésüket nehezíti, hogy a munka nélkül eltöltött hosszú idı alatt kiestek a munkaidı által strukturált életvitelbıl, szakmai tudásuk, tapasztalatuk sokszor elavult, hiányos, s vélhetıen sokszor területileg sem találkozik a munkaerıpiacon jelen lévı kereslettel. Ellentétben az összes nyilvántartott álláskeresıvel a tartós álláskeresık között több a nı (51,7%- uk), s korösszetételüket tekintve is némileg idısebbek a teljes álláskeresık populációjánál. A passzív és szociális ellátásra jogosult nyilvántartott álláskeresık 2009-ben 2009-ben a nyilvántartott álláskeresık (a havi átlagos létszám alapján) 35,0%-a jogosult álláskeresési ellátásra 2, 27,8%-a szociális ellátásra 3 és 37,2%-a volt a száma azoknak, akik semmiféle ellátásra nem jogosultak. Az elızı évhez képest az álláskeresési támogatásra jogosultak átlagos havi létszáma 47,7%-kal, a szociális ellátásra jogosultaké 5,7%-kal, míg ellátatlanok létszáma 29,4%-kal emelkedett. ezer fı 600 A nyilvántartott álláskeresık összetétele az ellátás típusa szerint 2009-ben és 2008-ban Álláskeresési ellátásra jogosult Szociális ellátásra jogosult Ellátatlan Álláskeresı összesen Az álláskeresési ellátásra jogosultak közül havi átlagban 148,9 ezer fı álláskeresési járadékra, 47,9 ezer fı álláskeresési segélyre volt jogosult. A járadékra jogosultak száma egy év alatt 55,5%-kal nıtt. A járadékosoknál mérsékeltebben emelkedett az álláskeresési segélyre jogosultak száma, a megelızı év havi átlagához képest mintegy 27,7%-kal emelkedett. A segélyre jogosultak döntı többsége, 48,3%-a (23,1 ezer fı) a rövid jogszerzı idıvel (a járadékra való jogosultsághoz) rendelkezık b típusába tartozik, ık azok, akik járadékot nyilvántartásba vételükkor nem kaphatnak. Több mint harmaduk, 43,2%-uk (20,7 ezer fı) járadékfolyósítási idejét kimerítette, s ezt követıen kerülhet át az álláskeresési segélyben részesülık törvény által meghatározott a típusába. Egy kisebb hányaduk, 7,9%-uk (3,8 ezer fı) tartozik az álláskeresési segély harmadik, nyugdíj elıtti c típusába, ezen ellátási forma ugyanis fokozatosan szorítja ki a kifutó nyugdíj elıtti munkanélküliségi segélyt. Az Út a munkához program évben történı bevezetése átalakította az aktív korúak szociális támogatási rendszerét. A korábbi rendszeres szociális segélyezést felváltotta a rendelkezésre állási támogatás (RÁT), mely aktív álláskeresésre kötelezi és ösztönzi e támogatás alanyait. 2 Álláskeresési támogatás: álláskeresési járadék, vállalkozói járadék, álláskeresési segély 3 Szociális támogatás: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély 18

19 Rendszeres szociális segélyt (aktív együttmőködés nélkül) már csak bizonyos feltételek fennállása esetén kaphatnak Rendelkezésre állási támogatás és rendszeres szociális segély 2008 és 2009-ben régiónként (fı) Fıváros Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyır-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.B. Bács-Kiskun Békés Csongrád KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld 2009-ben átlagosan 112,4 ezer álláskeresı volt jogosult rendelkezésre állási támogatásra és 43,5 ezer fı rendszeres szociális segélyre. Mindkét ellátotti forma esetében a legnagyobb számban a kedvezıtlen helyzető régiókban voltak, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Mind rendelkezésre állási támogatás, mind a rendszeres szociális támogatás esetében közel hasonló a férfi-nı arány, még pedig 53%-a férfi 47%-a nı. Az álláskeresési ellátásban részesülı álláskeresık összetételének alakulása 4 Átlagos havi létszám megoszlás, % %-pont megoszlás eltérése ( ) Álláskeresési járadék típusai: ,3 72,9 2,4 Álláskeresési járadék ,3 71,2 2,1 Vállalkozói járadék ,0 1,7 0,3 Álláskeresési segély típusai ,7 27,1-2,4 "a" típus ,5 10,7-0,2 "b" típus ,3 13,7-1,4 "c" típus ,9 2,7-0,8 Ellátottak összesen ,0 100, ben az álláskeresési ellátásban részesülı álláskeresık átlagos havi száma 2009-ben 202,1 ezer fı volt, 68,5 ezer fıvel (51,3%-kal) több mint az elızı évben. A legtöbb álláskeresési ellátásban részesülı álláskeresıt Közép-Magyarországon (40,4 ezer fıt) és Észak-Alföldön (32,0 4 Ebben a fejezetben közölt létszámadatok nem a jogosultsági adatokat jelzik, hanem a számfejtési adatbázisból származnak, és ezek némileg eltérnek a jogosultsági adatoktól. 19

20 ezer fıt) regisztrálták. Megyénként vizsgálva a legtöbb ellátott a fıvárosban (20,7 ezer fı) és Pest megyében (19,7 ezer fı) volt 2009-ben hoz képest az ellátásban részesülı álláskeresık száma kivétel nélkül minden régióban nıtt. Átlagon felüli növekedés történt az álláskeresési támogatásban részesülık körében Közép- Dunántúlon (76,6%-os), Nyugat-Dunántúlon (69,3%-os) és Közép-Magyarországon (56,5%-os) 2009-ben 2008-as létszámhoz viszonyítva. A megyék közül kiemelhetı a Komárom-Esztergomban tapasztalt egy év alatti 99,8%-os növekedés. Az abszolút számok tükrében a legnagyobb változás a Közép-magyarországi (14,6 ezer fıs) és a Közép-dunántúli (12,4 ezer fıs) régióban történt. Megyénként vizsgálva az ellátásban részesült álláskeresık zárónapi havi átlagos számát a legnagyobb növekedés a fıvárosban (7,3 ezer fıs) és Pest megyében (7,2 ezer fıs) történt ben az ellátásban részesült álláskeresıknek az 56,3%-a volt férfi (113,7 ezer fı) és 43,7%-a (88,4 ezer fı) nı. A férfiak havi átlagos száma 2009-ben az elızı évhez képest 60,1%-kal, a nık létszáma 41,3%-kal nıtt, így a férfiak aránya 3,1 %-ponttal nıtt. Álláskeresési ellátásban részesülık nemenként Átlagos havi létszám megoszlás, % Index férfi ,1 56,3 53,2 nı ,3 43,7 46,8 összesen ,3 100,0 100,0 Az álláskeresési segély a típusát kivéve minden ellátási típuson belül a férfiak vannak nagyobb arányban. Az álláskeresési segély a típusába azok az álláskeresık kerülnek, akik a járadékfolyósítási idejüket kimerítették és továbbra sem tudnak elhelyezkedni, ezen a típuson belül a nık aránya azért nagyobb, mert ık sokkal nehezebben jutnak vissza a munkaerıpiacra, mint a férfiak (ezt a megállapítást alátámasztja, hogy a tartós álláskeresık 51,7%-a nı és a regisztrációból kilépı elhelyezkedetteknek az 57,1%-a férfi). Korcsoportok szerint vizsgálva az álláskeresési támogatásban részesülık összetételét az ellátottak 4,2%-a 25 év alatti, a 80,8%-a év közötti és a 15,0%-a 55 év fölötti hoz képest a 25 év alattiak létszáma növekedett a legnagyobb mértékben, több mint a duplájára, de a másik két csoportban is erıteljes emelkedés figyelhetı meg. Álláskeresési ellátásban részesülık korcsoportonként Átlagos havi létszám megoszlás, % Index < 25 év ,9 4,2 2, év ,9 80,8 79,4 >= 55 év ,9 15,0 18,0 összesen ,3 100,0 100,0 Minden ellátási formán belül a 25 és 54 év közöttiek vannak többségben (arányuk 63-72% között mozog), kivétel az álláskeresési segély c típusát, hiszen oda azok az álláskeresık tartoznak, akiknek a nyugdíjba vonulásukig 5 év van hátra ben az álláskeresési támogatásban részesülık közül az iskolai végzettségeket tekintve a legtöbben a szakiskolát vagy szakmunkásképzıt végeztek, arányuk az össz ellátottakon belül 39,1%, de magas az arányuk a legfeljebb 8 általános iskolát végzetteknek is, 26,7% hoz 20

21 képest a technikummal és szakiskolával vagy szakmunkásképzıvel rendelkezık száma nıtt a legdinamikusabban, elıbbi 60,5%-kal, utóbbi 57,6%-kal. Álláskeresési ellátásban részesülık iskolai végzettség szerint Átlagos havi létszám megoszlás, % Index alapfokú ,4 26,7 27,8 szakiskola v szakmunkásképzı ,6 39,1 37,6 gimnázium ,3 9,9 10,0 szakközépiskola ,4 14,2 14,0 technikum ,5 3,7 3,5 felsıfokú ,1 6,3 7,0 nem ismert ,4 0,0 0,1 Összesen ,3 100,0 100, ben az álláskeresési járadékban és az álláskeresési segély a típusában részesülık között a legtöbben a szakiskolát vagy szakmunkásképzıt végzettek vannak, elıbbi esetében 40,4%, utóbbi estében 38,5% ez az arány. A többi ellátási formánál a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek vannak többségben ben az ellátottak közül a kilépık létszáma 533,0 ezer fı volt, közülük elhelyezkedettek aránya 29,3%, a járadékfolyósítási idejét kimerítık aránya 65,0% és 2-3% körül mozog azoknak az aránya, akik valamilyen okból kérték az ellátásuk megszőntetését vagy a munkaügyi kirendeltségek az együttmőködési kötelezettség elmulasztása miatt törölték az ellátást. Az álláskeresési támogatások típusai A válság következtében 2009-ben igen magas számban jelentek meg az ÁFSZ kirendeltségein olyan álláskeresık, akik még soha nem voltak munkanélküliek, korábbi járulékfizetésük alapján az új álláskeresık nagy többsége maximális ideig és maximális mértékben lett jogosult álláskeresési járadékra ben az álláskeresési járadékban részesülık átlagos havi száma 152,2 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest nagymértékő 56,3%-os (54,8 ezer fıs) növekedést jelent. A legtöbb járadékban részesülıt 2008-ban Közép-Magyarországon (20,2 ezer fı) és Észak-Alföldön (16,1 ezer fı) regisztrálták, míg 2009-ben Közép-Magyarországon (32,4 ezer fı) és Közép-Dunántúlon (22,6 ezer fı), és ezekben a régiókban átlagon felüli növekedés történt 2008-hoz képest, az elıbbiben 60,5%-os, az utóbbiban 82,1%-os. 21

22 ezer fı Álláskeresési járadékban részesülık száma régiónként 2009-ben KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Megyénként vizsgálva: álláskeresési járadékban a legtöbben a Fıvárosban (16,6 ezer fı) és Pest megyében (15,8 ezer fı) részesült legtöbb nyilvántartott álláskeresı. Az álláskeresési járadék átlagos összege 2009-ben Ft, ami 4,5%-os növekedést mutatott az elızı évhez képest. Ez a növekedés az álláskeresési járadékba év folyamán belépık nagy száma és számukra megállapított magasabb járadék összeg eredménye Ft Ft Átlagos havi bruttó ellátás (Ft/fı) 2009-ben Országos átlag Ft Ft Ft Ft A járadék átlagos összege a legmagasabb Komárom-Esztergom megyében Ft/fı, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ft/fı volt. Az országos átlag fölötti értékkel 7 megye rendelkezik. Különbségeket találunk a járadékban eltöltött átlagos idıtartamok között aszerint, hogy milyen létszámra vonatkozik az idıtartam. 22

23 Az álláskeresési járadékban töltött átlagos idıtartam Zárónapi létszámra 87 nap 84 nap Kilépı létszámra 138 nap 129 nap Elhelyezkedettekre 92 nap 85 nap Az álláskeresési járadékban eltöltött átlagos idıtartam a zárónapi létszámra vonatkozóan 87 nap. Az elsı szakaszban 40 nap, míg a 2. szakaszban 146 nap volt 2009-ben. Az idıtartam 2008-hoz képest csak igen csekély mértékben (3 nappal nıtt) változott. Az álláskeresési járadékban eltöltött átlagos idıtartam a kilépı létszámra vonatkozóan 138 nap. Az idıtartam 2008-hoz képest csak igen csekély mértékben (9 nappal nıtt) változott. Az álláskeresési járadékban eltöltött átlagos idıtartam az elhelyezkedett létszámra vonatkozóan 92 nap. Az idıtartam 2008-hoz képest 7 nappal növekedett. Az álláskeresési járadékból kikerülık átlagos havi száma 28,8 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest 30,9%-kal nıtt. A legtöbb járadékos a Közép-magyarországi, a Közép-dunántúli és az Észak-alföldi régióban volt, így ezekben a régiókban a legmagasabb a járadékból kikerülık száma is hoz képest 2009-ben a legnagyobb relatív növekedés Közép-Dunántúlon (+49,7%-os), míg a legkisebb Észak-Alföldön (+22,4%-os) volt. Megyénként vizsgálva a változást a legnagyobb mértékő Komárom-Esztergom megyében és Gyır-Moson-Sopron megyében történt, elıbbi esetében 60,9%-os, utóbbi esetében 49,9%-os emelkedés figyelhetı meg. Az álláskeresési járadékból kikerülık 37,9%-a elhelyezkedett el. Az országos átlag feletti elhelyezkedési arány jellemez 7 megyét: Gyır-Moson-Sopron (48,6%), Vas (46,7%), Komárom- Esztergom (44,4%), Veszprém (42,7%), Jász-Nagykun-Szolnok (41,5%), Tolna (39,7%) és Zala megyében (39,5%). Az álláskeresési segélyben részesülık átlagos havi száma 2009-ben 49,9 ezer fı volt, ami egy 37,9%-os (13,7 fıs) növekedést jelent az elızı évhez képest. fı Az álláskeresési segélyben részesülık száma 2009-ben A legtöbb álláskeresési segélyben részesülıt Észak-Alföldön (9,6 ezer fıt) és Észak- Magyarországon (8,3 ezer fıt) és Közép-Magyarországon (8,0 ezer fıt) tartottak nyilván. Megyei szinten a legtöbb segélyt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4,8 fı), míg a legkevesebb Tolna 23

24 megyében (1,3 ezer fı) kapott hoz képest 2009-ben Közép-Dunántúlon (58,4%-kal) és Nyugat-Dunántúlon (43,3%-kal) nıtt a legnagyobb mértékben a segélyben részesülık száma. Az álláskeresési segélyben eltöltött átlagos idıtartam 2009-ben 84 nap volt, mely a zárónapi létszámhoz kapcsolódik. Az álláskeresési segélyben részesülık 57,5%-a férfi és 42,5%-a nıi álláskeresı. Az álláskeresési segélyben részesülık évi havi átlagos korcsoportonkénti száma alapján megállapítható, hogy a legnagyobb létszámot a éves korosztály képezi, számuk 35,3 ezer fı. Az álláskeresési segélyben részesülıknek 3 típusát különböztetjük meg attól függıen, hogy mi volt a jogosultságukat megelızı státuszuk. Az álláskeresési segélyben részesülık 49,8%-a a járadékra való jogosultság megállapításánál rövid jogszerzı idıvel rendelkezık típusába tartozik, ık azok, akik járadékot nyilvántartásba vételükkor nem kaphattak. Több mint harmaduk (42,4%-uk) járadékfolyósítási idejét kimerítette, s ezt követıen került át az álláskeresési segélyben részesülık csoportjába. Egy kisebb hányaduk, 7,8%- uk tartozik az álláskeresési segély harmadik, ún. nyugdíj elıtti típusába. Az álláskeresési segély a típusába tartozók száma 21,1 ezer fı, ami 2008-hoz képest 6,9 ezer fıvel több. A legtöbb ebbe a típusba tartozó álláskeresési segélyben részesülı a Középmagyarországi régióban (4,9 ezer fı) volt, de említésre méltó még az Észak-alföldi és Dél-alföldi régió is (mindkét régió esetében 3 ezer fölötti az ellátottak száma). A Közép-Dunántúlon közel 90%-os volt a növekedés nagysága, míg Komárom-Esztergom megyében több mint duplájára emelkedett 2009-re 2008-hoz képest. Az a típusú álláskeresési segélyben részesülık zárónapi létszámára vonatkozó átlagos segélyezési idıtartama 52 nap. Az álláskeresési járadék megállapításához szükséges jogszerzı idıvel nem rendelkezık az álláskeresési segély b típusában részesülık, számuk 24,8 ezer fı volt 2009-ben. Egyértelmően a kedvezıtlenebb helyzető régiókban vannak a legtöbben, akik az álláskeresési járadék folyósításának feltételeként meghatározott minimum 365 napi jogszerzı idıvel nem rendelkeznek, de 200 nappal igen. Ebben a típusban a legtöbben Észak-Alföldön (6,1 ezer fı), Észak- Magyarországon (4,8 ezer fı) és Dél-Alföldön (3,8 ezer fı) voltak 2009-ben. Ezekben a régiókban emelkedett a legnagyobb számban az b típusú álláskeresési segélyben részesülı ellátottak száma. Ebben a típusban eltöltött évi zárónapi létszámhoz kapcsolódó átlagos idı 42 nap. A harmadik típusú álláskeresési segélyt kapott ellátottak száma 3,9 ezer fı. Ebben a harmadik típusú segélyben részesülık száma 6,8%-kal nıtt a 2008 évhez viszonyítva. Az itt eltöltött átlagos napok száma 449 nap, mely a zárónapi létszámhoz kötıdik. 3. Újonnan bejelentett álláshelyek száma 2009 folyamán a munkáltatók összesen 316,7 ezer új munkalehetıséget jelentettek be az ÁFSZ kirendeltségein, ami 21,9%-kal kevesebb az elızı évhez képest. A beérkezett munkaerı-igény 52,8%-a (167,1 ezer) volt támogatott állás, s 47,2%-uk (149,6 ezer) nem támogatott álláshely. A beérkezett munkaerı-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek régiónként. A kedvezıbb munkaerı-piaci helyzető régiókban jóval alacsonyabb az átlagnál a támogatott munkaerı-igények aránya, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon 70,0% körüli volt a nem támogatott állások aránya a beérkezett állások között. A kedvezıtlenebb helyzetőek esetében pedig magasabb a támogatott állások aránya, Észak-Magyarországon, Észak-Alföld és Dél- Dunántúlon 67,2% fölötti a támogatott állások aránya. 24

25 A támogatott állások háromnegyede közhasznú, közcélú, vagy közmunka volt, ezen belül legnagyobb arányban közcélú munkalehetıséget kínáltak a munkáltatók, mintegy 111,8 ezer darabot, míg tavaly a közhasznú foglalkoztatás volt túlsúlyban. A támogatott állások közül 2009-ben a legtöbbet az egyéb segédmunkás munkakörben kínálták, melyek döntıen az Út a munkához program közcélú állásai voltak. A tárgyév során beérkezı nem támogatott állások 81,5%-a fizikai jellegő állás, ezen belül 41,0% szakmunkára, további 35,0% betanított munkára és 24,0% a segédmunkára vonatkozott. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott állást a 2009-ben az egyéb segédmunkás és egyéb feldolgozóipari gépek kezelıi, gyártósori összeszerelı munkakörben ajánlották. Ágazatok szerint a évi nem támogatott munkaerı-kereslet 25,0%-a érkezett a feldolgozóiparból, 15,6%-a az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások területérıl, 11-11%-a pedig az építıipar valamint a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakból. A gazdasági recesszió hatását jelzi, hogy 2009-ben 42,7%-kal esett a bejelentett nem támogatott állások száma az elızı év ugyanezen idıszakához képest. Különösen a feldolgozóiparban (-60,7%- kal) és az építıiparban (-50,3%-kal) csökkent le az álláshelyek száma. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb visszaesést a gép, berendezés, valamint vegyi anyag, termék gyártás területén történt, elıbbi esetében 82,7%-os, az utóbbi esetében 75,1%-os visszaesést regisztráltak. 4. Csoportos létszám-leépítés 5 A csoportos létszám-leépítési bejelentések alakulása 2009-ben jelentısen meghaladta az elızı két év bejelentéseit. A munkáltatók országosan fı elbocsátásáról jelentették be döntésüket a munkaügyi szervezethez 2009-ben, mely 14,7 ezer fıvel több, mint 2008-ban. Ez 60,5%-os növekedésnek felel meg az elızı évhez képest, de a évinél is egyharmadával magasabb. Hasonló nagyságrendő leépítések 2003-ban és 2004-ben voltak megfigyelhetık, e két évben 38,3 ezer, illetve 37,3 ezer fı került bejelentésre. 5 A csoportos létszám-leépítésrıl az éves részletes helyzetkép megtalálható www-afsz.hu oldalon a Statisztika\Csoportos leépítések számának alakulása menüpont alatt. 25