Munkaerı-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2010

Átírás

1 Munkaerı-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2010 Labour market situation in Hungary related to the data of the National Employment Service 2010 FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE HUNGARY

2 Készült: A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: Busch Irén Készítette: Nagy Ágnes Budapest, július 1

3 Tartalomjegyzék NEMZETKÖZI KITEKINTÉS... 3 A MUNKAERİ-PIACI FOLYAMATOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON... 6 FOGLALKOZTATÁS... 6 MUNKANÉLKÜLISÉG, INAKTIVITÁS... 7 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA, A MUNKANÉLKÜLISÉG REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI... 8 Az álláskeresık összetétele... 9 Nemek szerint... 9 Korcsoportonként... 9 Iskolai végzettség szerint Pályakezdı álláskeresık Az álláskeresık fluktuációja Nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva Megváltozott munkaképességő álláskeresık A nyilvántartásban töltött idı A PASSZÍV ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTOTTAK Jogosultak Álláskeresési támogatásban részesülık száma és összetétele Az álláskeresési támogatások típusai Álláskeresési járadék Álláskeresési segély A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLATHOZ BEJELENTETT MUNKAERİ- IGÉNYEK CSOPORTOS LÉTSZÁM-LEÉPÍTÉS MÓDSZERTANI LEÍRÁS TÁBLÁZATJEGYZÉK TÁBLÁZATOK

4 Nemzetközi kitekintés A globális pénzügyi válsággal összefüggı világgazdasági recesszió kedvezıtlen és tartós hatást gyakorolt a foglalkoztatásra, ami a munkaerı-piaci feszültségek növekedését eredményezte a legtöbb országban. Az Európai Unió egyes tagállamaiban azonos irányú munkaerı-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követı idıszakban, amelynek fı jellemzıje a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. A csökkenı tendencia megállni látszik, ami azt jelzi, hogy a munkaerıpiacok az élénkülı gazdasági konjunktúra következtében stabilizálódnak. Ez a folyamat ugyanakkor egyelıre nem eredményezte a munkaerı-piaci mutatók általános javulását. Nıtt ugyan a gazdasági aktivitás, de a munkaerıpiacra belépık nagyobb része még nem a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek számát gyarapította. De vannak kivételek (Németország, Ausztria és Luxemburg), akik esetében a munkanélküliek száma csökkent egy év alatt, és ami a foglalkoztatottak számát illeti már több a kivételek száma, hiszen 9 tagországban már emelkedés történt, a legkiemelkedıbb Luxemburgban (+1,8%-kal) következett be. 1. ábra % A fıbb munkaerı-piaci adatok változása 2010-ben 2009-hez képest 50,0 40,0 munkanélküliek száma foglalkoztatottak száma 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0 Forrás: Eurostat A hosszabb távú trend egyértelmően azt jelzi, hogy a hazai és az uniós foglalkoztatás egymással szinkronban, együtt mozog. Tekintettel arra, hogy az Unióban lényegesen magasabb foglalkoztatási szintrıl nagyobb visszaesés következett be, ezért romló foglalkoztatási mutatók mellett konvergencia figyelhetı meg a hazai és az európai foglalkoztatás között. Magyarország a foglalkoztatási szinteket tekintve az utolsó helyen állt 2010-ben, míg a legmagasabb rátával Hollandia rendelkezett. 3

5 2. ábra % A foglalkoztatási ráta (15-64 évesek) alakulása 80, ,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Forrás: Eurostat Ha a nemenkénti foglalkoztatási rátákat nézzük, akkor a hazai mutató egyik nem esetében sem a legrosszabb Európában. A férfiaknál Litvánia és Lettország, a nıknél pedig Málta, Olaszország és Görögország foglalkoztatási szintje is alacsonyabb a magyarországinál. A teljes foglalkoztatási mutató nálunk mégis rosszabb, ami azzal magyarázható, hogy az említett országokban a másik nem foglalkoztatási szintje kompenzálja az alacsony értéket. Az EU-27 átlagos foglalkoztatási szintjétıl való lemaradás a férfiaknál 9,7 százalékpont, a nıknél ennél kisebb, 7,6 százalékpont volt 2010-ben. 3. ábra % A foglalkoztatási ráta alakulása 2010-ben nemenként 90,0 80,0 70,0 Férfiak Nık 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Forrás: Eurostat 4

6 A munkanélküliség hasonló trend szerint alakult az elmúlt idıszakban Magyarországon is, mint ahogy az uniós átlag változott, azaz elsı negyedéve óta a gazdasági stabilizáció eredményeként folyamatos csökkenés figyelhetı meg. Magyarország relatív pozíciója az EUtagállamok rangsorában valamelyest javult is 2010-ben, de a fı probléma továbbra sem a magas munkanélküliség, hanem a rendkívül nagyarányú inaktivitás. A munkaerıpiactól való tömeges távolmaradás miatt alacsony foglalkoztatás mellett viszonylag alacsony munkanélküliség jellemzi a magyar munkaerıpiacot. A magyarországi ráta 1,6 %-ponttal magasabb, mint az EU-27 átlaga. A legmagasabb munkanélküliségi szinttel Spanyolország rendelkezik, míg a legjobb rátával Ausztria. 4. ábra % 20,0 Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) alakulása 2010-ben 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Forrás: Eurostat 5

7 A MUNKAERİ-PIACI FOLYAMATOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Foglalkoztatás Magyarországon a foglalkoztatottak számának 2007 óta történı fogyása, mely a gazdaságipénzpiaci válság következtében tovább erısödött, 2010-ben már nem folytatódott. A munkaerı-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3750 ezer fıt tett ki 2010-ben, ez 55,4%-os foglalkoztatási rátának felel meg a éves népesség körében, mely megegyezik a korábbi évi szinttel. Ha foglalkoztatási ráta negyedéves idısorait megvizsgáljuk, megállapítható, hogy I. és II. negyedévében még elmaradt a korábbi év azonos negyedévének értékétıl, azonban a III. és a IV. negyedévben már felülmúlta a év hasonló idıszakainak foglalkoztatási szintjét. A férfiak 60,4%-os foglalkoztatási rátája 0,7%-ponttal mérséklıdött egy év alatt, míg a nık 50,6%-os foglalkoztatási szintje 0,7%-ponttal növekedett. A férfiaknál e romlás az átlagosnál erısebb volt a éves korcsoportoknál, míg a nıknél az évesek körében csaknem 6%-pontnyi javulás történt, igaz ez elsısorban a megváltozott nyugdíjszabályok következménye. A stagnáló foglalkoztatotti létszámon belül, azonban némi struktúra-változás figyelhetı meg: a mezıgazdaság, a feldolgozóipar és az építıipar veszített létszámából, ugyanakkor a feldolgozóiparon belül a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása, a kokszgyártás, kıolaj feldolgozás, a gyógyszergyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás és a jármőgyártás ágazatok növelni tudták dolgozói létszámukat. Szintén növekedést produkáltak a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a szállítás, raktározás és a szálláshely szolgáltatás ágak. A nem anyagi ágak döntı többségében szintén bıvült a foglalkoztatottak száma egy év alatt, ezen belül is ott, ahol a költségvetési szféra túlsúlya jellemzı. A költségvetési szféra létszámnövekedése elsısorban a közfoglalkoztatási programoknak volt köszönhetı. A munkaerı-felmérésben a évesek körére vonatkozó foglalkoztatási arány országos stagnálása mellett három régióban egy százalékpont körüli javulás történt (Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön), és 4 régióban 0,1-1,0%-pontnyi visszaesés következett be. Nehezen ítélhetı meg, hogy ebbıl mennyit javítottak a különbözı közfoglalkoztatási programok, és mennyi a reál-gazdaság teljesítménye. A foglalkozatási ráta változatlanul a legmagasabb Közép-Magyarországon (53,8%), és a legrosszabb értékkel Észak- Magyarországon (42,9%) és Észak-Alföldön (44,1%) rendelkezik. 6

8 Munkanélküliség, inaktivitás A foglalkoztatás stagnálása mellett a munkanélküliek száma tovább emelkedett, azaz a gazdasági aktivitás növekedése volt kimutatható a munkaerı-felmérésben. A gyenge konjunktúra nem a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek számát gyarapította. A munkanélküliek száma 2010-ben 474,8 ezer fı volt 54 ezer fıvel több, mint 2009-ben. A 11,2%-os munkanélküliségi ráta 1,2%-ponttal volt magasabb, mint 2009-ben - míg 2009-ben a korábbi évhez képest 2,2%-pontos növekedés történt - a munkanélküliség növekedése lelassult. Ez a lassulás negyedévenként is nyomon követhetı: I. negyedében a munkanélküliségi ráta még 2,1%-ponttal múlta felül a hasonló negyedévének szintjét, addig az utolsó negyedévben a különbség már csak 0,3%-pontnyi volt. A munkanélküliség növekedésének több oka is lehet: a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével a kilépési oldal forgalma lelassult, ezért a munkaerıpiacra újonnan belépni szándékozók közül többen elıször álláskeresıként jelennek meg a munkaerıpiacon. a megváltozott munkaképességőek már nem tudnak olyan könnyen kilépni a munkaerıpiacról, a jogszabályok bizonyos ideig kötelezik ıket az álláskeresésre. a korábban tartósan munkával rendelkezı, a válság következményeként munkanélkülivé vált személyek körében is kialakult egy olyan csoport, amely nem tudott visszakapaszkodni a munkaerıpiacra, így ık is tartósan munkanélkülivé váltak. az aktív korúak szociális ellátásának megszigorított rendszere is aktív álláskeresésre kötelezi a korábban inaktív szociális támogatásban részesülı személyeket. a csekély élénkülés ellenére a munkaerı-kereslet visszafogott volt 2010-ben. A munkanélküliség 2010-ben (és 2009-ben) is a férfiakat sújtotta nagyobb mértékben, éves átlagban 11,6%-os munkanélküliségi rátát mértek esetükben, míg a nıknél 10,7%-os volt ez az érték ban még a nıi munkanélküliség (8,1%) magasabb volt, mint a férfiaké (7,6%). A nyugdíjszabályok változásával a nık is késıbb tudnak kilépni a munkaerıpiacról, de meg kell említeni, hogy 2009-ben, a válság kiteljesedésének évében, a férfiak munkanélkülisége jóval nagyobb mértékben növekedett, mint a nıké. A munkaerı-felmérés adatai szerint minden régióban nıtt a munkanélküliek száma, legjobban itt is Közép-Magyarországon (37,6%-kal), a legkisebb mértékben pedig a Dél-Alföldön (1,8%-kal). A éves népesség körében mért munkanélküliségi ráta a romlás ellenére továbbra is a legkedvezıbb Közép-Magyarországon volt (8,9%), és ennek csaknem kétszeresét mérték Észak-Magyarországon (16,0%). A munkanélküliségi ráta is mindenütt emelkedett, egyedül Dél-Alföldön stagnált az értéke (10,6%). 7

9 5. ábra évesek foglalkoztatási mutatók alakulása A gazdasági aktivitás (ezen belül a munkanélküliség) növekedése mellett az inaktívak létszáma és aránya is mérséklıdött: a évesek inaktivitási rátája 37,6% volt, ami jelentısen meghaladta az uniós átlagot. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, a munkanélküliség regionális különbségei 2010-ben a nyilvántartott álláskeresık átlagos száma fı volt, a kétféle fogalom (ILO munkanélküli, és a Foglalkoztatási Törvény szerinti definíció) szerinti munkanélküli létszám közötti különbség a korábbi évekhez képest némileg csökkent. A nyilvántartott álláskeresık száma több mint egyötödével volt magasabb, mint a munkaerı-felmérés szerinti munkanélküli létszám. A gyenge konjunktúra következtében nem a foglalkoztatottak száma gyarapodott, hanem a munkanélkülieké, azonban a növekedés lelassult. Az álláskeresık évi létszáma 3,7%-kal volt magasabb, mint 2009-ben, és 32%-kal több volt, mint 2008-ban. A foglalkoztatási szint negyedéves trendjeinek tükörképe, a nyilvántartott álláskeresık létszámának változása az egyes negyedévekben: az I. és a II. negyedévben még meghaladta a hasonló negyedéveinek értékét (21,0% illetve 1,3%-kal), majd a III. és IV. 8

10 negyedévben már kevesebb álláskeresı szerepelt a regiszterben, mint azonos idıszakaiban (2,9 illetve 3,5%-kal). Az éves változás üteme régiónként rendkívül eltérı volt: 5 régióban növekedés történt; ebbıl ki kell emelnünk Közép-Magyarországot, ahol 23%-os mértékben bıvült egy év alatt a regisztrált álláskeresık száma, négy régióban (Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- Alföld és Dél-Alföld) 0,7-2,9%-os emelkedés következett be, két régióban (Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) 1,2-4,3%-os visszaesés volt megfigyelhetı. Mind a munkaerı-felmérés, mind az álláskeresık nyilvántartási adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatási helyzetre még nem gyakorolt hatást a gazdaság pozitív irányú változása, ez a foglalkoztatási folyamatokban általában késleltetve jelentkezik. Az álláskeresők összetétele Nemek szerint Nemenként vizsgálva az álláskeresık csoportját megállapítható, hogy a férfiak továbbra is jóval érzékenyebbek a szezonális tényezıkre, mint a nık. A férfiak létszáma 2010-ben is nagyobb volumenő ingadozást mutatott. Az ábrán is jól látható, hogy a téli holtszezonban arányuk közel 55,0%-ot tett ki, míg a szezonális idıszakban a két nem aránya teljesen megközelítette egymást, de a nık létszáma egyik hónapban sem múlta felül a férfiakét ben éves átlagban a férfiak aránya 52,3%-ot, a nıké 41,7%-ot tett ki. 6. ábra Korcsoportonként A nyilvántartott álláskeresık korösszetétele csak kisebb átrendezıdést mutatott a tárgyév során. A korcsoportonkénti adatokat az elızı évhez képest vizsgálva megállapítható, hogy a 35 éven aluli csoportok száma csökkent, az a felettiekben pedig nıtt. A legdinamikusabb növekedés a 55 és 59 évesek körében következett be, ahol 21,4%-kal voltak többen 2010-ben, mint 2009-ben. 9

11 Iskolai végzettség szerint 7. ábra szakiskola 2% Nyilvántartott álláskeresık megoszlása iskolai végzettség szerint 2010-ben szakmunkásképzı 29% gimnázium 9% szakközépiskola 12% technikum 3% alapfokú 40% felsıfokú 5% Az álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele a következıképpen alakult 2010-ben: 39,3%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 31,4%-uk szakmunkásképzıt vagy szakiskolát, 12,2%-uk szakközépiskolát, 9,1%-uk gimnáziumot, 2,8%-uk technikumot végzett és 5,2%-uk volt felsıfokú végzettségő. Az iskolai végzettségeket vizsgálva elmondható, hogy minden végzettség esetében nıtt az álláskeresık száma az elızı évhez képest, jelentısen a felsıfokú végzettek létszáma gyarapodott 21,0%-kal, amiben a pályakezdı diplomás álláskeresık számának emelkedése játszott nagyobb szerepet. Pályakezdő álláskeresők 2010-re a pályakezdı álláskeresık átlagos száma 52,6 ezer fıre kúszott, mely az elızı évhez képest az össz álláskeresıkhöz viszonyítva nagyobb mértékben, 6,7%-kal (3,3 ezerrel) emelkedett. 1. táblázat Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának alakulása havonta Létszám Arányuk az össz álláskeresık között Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı év azonos idıszakához képest Január ,1 8,2 3,6 0,2 27,6 2,8 Február ,2 8,2 1,6 7,3 20,7 5,7 Március ,3 8,2-1,4 3,5 15,0 11,8 Április ,4 7,9-5,6-2,6 11,4 14,8 Május ,2 7,6-9,0-4,9 6,6 18,1 Június ,5 7,9 1,3 1,2 6,6 19,8 Július ,9 9,4 17,8 21,1 3,7 22,0 Augusztus ,3 10,0 3,2 7,5-0,4 24,4 Szeptember ,4 10,3 0,3 2,8-2,9 26,7 Október ,1 9,8-2,4-4,1-1,1 29,8 November ,6 9,2-3,0-3,8-0,3 26,7 December ,0 8,5-0,5-4,3 3,7 23,4 Éves átlag ,0 8, ,7 19,0 10

12 A pályakezdı álláskeresık létszámának alakulását minden évben hasonló folyamat jellemzi, az éven belüli ingadozásra az iskolaév ciklusa gyakorol igen nagy hatást. A januári (3,6%-os) és februári (1,6%-os) létszám emelkedés hátterében az ıszi szemeszter vége és a lemorzsolódás 1 áll. A következı éven belüli emelkedés júliusban az iskolaév befejezésével következik be, amely már a téli növekedésnél egy jóval nagyobb volumenő, +17,8%-os változást takar. Ez követıen még augusztusban és szeptemberben is megfigyelhetı egy enyhébb növekedés (3,2%-os; 0,3%-os). Majd az iskolaév végétıl távolodva folyamatosan csökken a munkaügyi központok segítségét kérı pályakezdı fiatalok aránya. Míg tavaly a pályakezdı létszám növekedését egy éves távlatban januártól októberig folyamatos növekedés jellemezte, addig a 2010-es évben a januártól szeptemberig terjedı idıszakban éppen csökkenı trend volt jellemzı. 8. ábra % 35,0 A pályakezdı álláskeresık létszámváltozása az elızı év azonos idıszakához képest 2009 és 2010-ben havonta ,0 27,6 26,7 29,8 26,7 25,0 20,0 20,7 18,1 19,8 22,0 24,4 23,4 15,0 15,0 11,8 14,8 11,4 10,0 5,0 2,8 5,7 6,6 6,6 3,7 3,7 0,0-0,4-2,9-1,1-0,3-5,0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december A nyilvántartásba 2010-ben átlagosan havonta 8,0 ezer fı pályakezdı lépett be, ami az elızı évhez képest 5,8%-os növekedést jelentett. A belépık között többségben vannak a nyilvántartásba ismételten belépı pályakezdık, arányuk 2010-ben 67,3% volt. A nyilvántartásból kilépı pályakezdık átlagos havi száma 7,5 ezer fı, melybıl 30,4% tudott csak elhelyezkedni önállóan vagy közvetítéssel. Míg a nem pályakezdı kilépı álláskeresık közül magasabb hányadnak (39,9%-uknak) sikerült újra a munkaerıpiacra belépni. A kilépı pályakezdıknek csak igen csekély hányada, 2,2%-a kerül vissza az iskolarendszerő képzésbe és a munkaerı-piaci képzésben résztvevık aránya sem sokkal magasabb, 2010-ben 5,2%-ot tett ki. A pályakezdı álláskeresık korcsoportok szerinti megoszlása 2010-ben a következı: a legtöbb fiatalt továbbra is évesek között találjuk, arányuk 58,6%-ot mutat, a második legnagyobb csoport a 20 év alattiak, arányuk 38,2% és a év közöttiek aránya csupán 1 A lemorzsolódás aránya 2009-ben Magyarországon 11,2% volt, míg az Eu-27-ben 14,4%. 11

13 3,2%-ot tett ki. Egy éves távlatban a éves csoport létszáma nıtt a legkiugróbban 24,2%- kal. A pályakezdı álláskeresık létszámára hatással van az iskolai végzettségők, ami azzal magyarázható, hogy a munkaerıpiacra kerülést nagyban befolyásolja a végzettség szintje. Az elhelyezkedés esélye nı a végzettség szintjének növekedésével. A legtöbb pályakezdıt (18,5 ezer fı) legfeljebb általános iskolai végzettségőek csoportjában találjuk, de emellett jelentıs a szakközépiskolai (10,5 ezer fı) és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezı pályakezdı (7,8 ezer fı) álláskeresık száma is. Még mindig magas az általános iskolájukat be nem fejezettek aránya, 2010-ben 4,5%-ot tett ki. A pályakezdık iskolai végzettség szerinti összetétele a következıképpen alakult 2010-ben: 35,2%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,9%-uk szakmunkásképzıt vagy szakiskolát, 20,0%-uk szakközépiskolát, 14,3%-uk gimnáziumot, 3,9%-uk technikumot végzett és 7,7%- uk volt felsıfokú végzettségő hez képest kiugróan a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek és szakközépiskolát végzettek aránya változott, elıbbi 2,5 %-ponttal csökkent, míg utóbbi 0,8%-ponttal növekedett, azaz itt is a középfokú szakképzettek relatív helyzete romlott a legjobban. A tartós munkanélküliség a fiatalok körében egy igen kritikus állapot. A tartós állástalanság állapotából történı kimozdulás az idı múlásával egyre nehezebbé válik, fıleg egy olyan embernél, aki még sohasem volt jelen a munkaerıpiacon. Olyan eszközökre van szükség, amely elısegíti a fiatalok bekapcsolódását a munka világába, különös tekintettel azokra, akik nem rendelkeznek semmilyen kvalifikációval. A pályakezdık között a 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartottak száma 11,5 ezer fı volt 2010-ben, mely a teljes pályakezdı állomány 21,9%-át tette ki, közöttük többségben a 25 év alatti szakképzetlen fiatalok vannak. Az egy éven túl nyilvántartottak között 3,7 ezer fı pályakezdı már több mint 2 éve szerepel folyamatosan a nyilvántartásban. Nıtt a diplomás pályakezdık száma 2010-re, a teljes pályakezdı állományhoz viszonyított arányuk magasabb, mint az összes nyilvántartott álláskeresıkön belüli diplomás arány. A fiatal diplomás pályakezdık helyzete azért is nehéz, mert a munkaerıpiac nem képes felszívni a felsıoktatás által kibocsátott diplomás fiatalok nagy tömegét. E jelenség miatt ezek a fiatalok olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelı, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségő, de a munkakörnek megfelelı szinten végzetteket. Ha a bérszint független az iskolai végzettségtıl, akkor a munkáltató az esetek többségében a magasabb képzettségőt választja, még akkor is, ha tudását nem használja ki teljes mértékben. Az álláskeresők fluktuációja A belépık száma 65,3 ezer fıt tett ki átlagosan havonta a tárgyévben, mely az elızı évi belépık számához képest 5,5%-os csökkenést mutat. A tárgyévben 3,8 ezer fıvel kevesebb belépıt regisztráltak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál havi átlagban, mint egy évvel korábban. Ennek okaként említhetı, hogy a gazdasági válság okozta elbocsátások nagy része 12

14 2009-ben következett be, de még így is nagy számban kérték a munkaügyi központok segítségét az emberek. A belépık 11,0%-a tartozik az elıször belépık csoportjába, melyek száma az elızı évhez képest 14,0%-kal csökkent. A visszalépık éves átlagos száma 58,1 ezer fı volt, ami 4,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb nyilvántartásba belépı álláskeresıt Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon találjuk, elıbbi esetében átlagosan 13,7 ezer fıt, míg utóbbinál 11,0 ezer fıt. Az elıször belépık legnagyobb arányban az elızıleg említett két régióban voltak, míg a visszalépık Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. 9. ábra % A nyilvántartásba belépık számának egy év alatti változása 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-25,0-30,0 0,4 3,2 2,0-1,5-2,6-7,5-6,3-3,6-9,0-7,0-8,2-9,2-10,8-8,8-13,9-15,7-14,9-14,9-13,1-24,5-27,9 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA új belépık visszalépık belépık összesen KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak- Alföld; DA: Dél-Alföld A belépık száma az elızı évhez képest egy kivétellel a régiókban visszaesett, a legnagyobb mértékő csökkenés a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régióban történt, ahol több mint 10,0%-kal mérséklıdött a számuk. A visszalépık száma Közép-Magyarország és Észak- Alföld kivételével (itt is csak csekély mértékő emelkedés történt) mérséklıdést mutatott. A kilépık száma 2010-ben 796,3 ezer fı volt, mely 2009-hez képest 13,6%-kal (95,6 ezer fıvel) nagyobb. A kilépık átlagos havi száma 66,4 ezer fıt tett ki, így átlagosan 98 belépıre jutott 100 kilépı. A ki- és belépési forgalom alakulása azt eredményezte, hogy nıtt az álláskeresık nyilvántartásban töltött átlagos ideje valamint a tartós álláskeresık aránya is. A visszalépı álláskeresık megbonthatóak aszerint, hogy az ismételt nyilvántartásba vétele és az utolsó jelentkezése között mennyi idı telt el. 13

15 10. ábra fı A nyilvántartásba visszalépık átlagos számának alakulása az utolsó jelentkezés óta eltelt idı szerint max. 6 hónap 6-12 hónap között 1-4 év között 4 évnél több 2010-ben a visszalépık 75,0%-a 4 éven belül, 25%-a pedig több mint 4 éve volt nyilvántartott álláskeresı. Egy év alatt a belépési forgalom csökkenése és a nyilvántartásból történı kiáramlás növekedése következtében decemberre csökkent a nyilvántartott álláskeresık zárónapi száma. A kiáramlás mértéke 2009-hez képest 13,6%-kal volt nagyobb rıl 2010-re több mint 30%-kal emelkedett a regisztrációból önállóan vagy közvetítéssel, illetve a közfoglalkoztatás valamelyik típusába elhelyezkedık száma. A kilépési forgalom a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető régiókban volt a legmagasabb, ahol a támogatott munkavállalásnak volt nagy szerepe. 14

16 Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2010-ben átlagosan 13,3%-ot tett ki, mely az elızı évhez képest 0,5 %-ponttal volt magasabb. A mutató értékének éven belüli változása (mind az elızı hónaphoz, mind az elızı évhez képest) a nyilvántartott álláskeresık számának változását követte. 11. ábra % 25,0 A nyilvántartott álláskeresık száma a gazdaságilag aktív népességehez viszonyítva 2010-ben megyénként Országos átlag (13,3%) 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gyır-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Az ország régióit és megyéit vizsgálva elmondhatjuk, hogy továbbra is jelentısek a régiók közötti különbségek. A legmagasabb értéket továbbra is a gazdaságilag elmaradottabb helyzető régiói produkálták: Észak-Magyarország 21,5%-ot, Észak-Alföld 20,9%-ot. A legkisebb relatív mutatóval, 6,6%-kal továbbra is Közép-Magyarország rendelkezik. A két pólus között közel 15 %-pont a különbség. Megyék között még nagyobb a szakadék: Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 18,9 %-pont, de 2009-hez képest még így is csökkent a különbség. Nem csak országos szinten, hanem egyes régiókon belül is óriási eltéréseket figyelhetünk meg, a legnagyobbat kiemelve: az Észak-alföldi régión belül Jász- Nagykun-Szolnok- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közötti differencia 8,4 %-pont. Megváltozott munkaképességű álláskeresők A nyilvántartott álláskeresık egyik kiemelt célcsoportja a megváltozott munkaképességő álláskeresık, akiknek a munkaerıpiacra történı belépésének segítése nagyon fontos feladat. Az összes álláskeresık között az arányuk 5,2%-ot tett ki 2010-ben. Létszámuk átlagos 30,4 ezer fı volt, mely az elızı évhez képest az össz álláskeresık növekedését meghaladó mértékben,16,4%-kal (4,3 ezer fıvel) nıtt. Összetételükre jellemzı, hogy több közöttük a nı (55,8%), éven belüli a nemek közötti különbség 2,8-4,0 ezer fı között mozgott. Korösszetételüket és iskolai végzettségüket tekintve is kedvezıtlenebb helyzetben vannak az álláskeresık között. Több mint fele tartozik az 50 éven felüli korosztályba, 48,6%-uk éves, míg 1,2%-uk 25 éven aluliak csoportjában volt 2010-ben. Iskolai végzettséget tekintve 15

17 48,0%-uk csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de emellett még jelentıs (33,7%) a szakmunkás és szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezık aránya is. Körükben igen magas a tartós álláskeresık aránya, 2010-ben 41,7%-ot tett ki, ami 2,5 %-ponttal nıtt egy év alatt. A nyilvántartásban töltött idő A vizsgált évben az álláskeresı állományát a regisztrációban töltött idı szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbben azok vannak, akik 1-3 hónapja szerepelnek a Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában. A második legnagyobb csoport a 7-12 hónapja nyilvántartottak. Az elızı évhez képest a 7-12 hónapja nyilvántartottak létszáma 6,4%-kal nıtt, míg a 1-3 és 4-6 hónapja a nyilvántartásba szereplık száma csökkent. 12. ábra fı Nyilvántartott álláskeresık száma a regisztrációban töltött idı szerint hónap 4-6 hónap 7-12 hónap hónap 24 hónapnál tovább 2010-ben a folyamatosan egy éven túl nyilvántartott álláskeresık átlagos havi száma 165,0 ezer fıt tett ki, mely egy év alatt 13,6%-kal gyarapodott. Közöttük többségben vannak azok az álláskeresık, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük 1 és 2 év között van, számuk 2010-ben átlagban 99,1 ezer volt, ami az elızı évhez képest 34,1%-kal emelkedett, míg a 2 éven túliak létszáma 7,7%-kal csökkent. A tartósak aránya az összes álláskeresı között 28,3% volt ben, ami az elızı évhez képest 2,5 %-ponttal nıtt. Az arányemelkedés annak tudható be, hogy a válság következtében a munkaerıpiacról tartósan kiszoruló álláskeresık száma nagyobb ütemben nıtt, mint a nem tartós álláskeresıké. A tartósak között többségben a nık (52,2%) és a középfokú végzettek (50,0%) vannak, ami 2009-hez képest változást jelent, hiszen akkor a maximum 8 általános iskolával rendelkezık voltak többen. A munkába való visszailleszkedésüket nehezíti, hogy munka nélkül töltött idı alatt a szakmai ismeret leépül, elévül. A sorozatos kudarcok és a tehetetlenség hatására növekszik a bizonytalanság érzése, a szociális értékvesztés. A munkaerıpiacról történı végleges kirekesztés kockázata annál magasabb, minél hosszabb az állástalanság idıszaka. Területileg jelentıs különbségek mutatkoznak a tartós álláskeresık arányában és az egy éven túl nyilvántartottak számának változásában. A legmagasabb arányban Észak-Magyarországon, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak jelen 2010-ben, míg a legkisebb arány Közép-Magyarországon volt megfigyelhetı hez képest a 12 hónapnál hosszabb ideig a regisztrált álláskeresık száma két megye kivételével (Szabolcs és Borsod) növekedett. 16

18 Komárom-Esztergom megyében és Gyır-Moson-Sopron megyében közel duplájára gyarapodott a létszám állományuk. 13. ábra fı A nyilvántartott álláskeresık száma a regisztrációban töltött idı szerint 2010-ben KM KD NYD DD ÉM ÉA DA 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap több mint 12 hónap KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak- Alföld; DA: Dél-Alföld 17

19 A passzív és a szociális ellátottak Jogosultak 2010-ben az átlagos havi létszám alapján az álláskeresık összetétele a következıképpen alakult: 32,0%-a jogosult álláskeresési támogatásra, 28,8%-a szociális támogatásra és végül a legmagasabb, 39,2 % azon álláskeresık aránya, akik semmilyen ellátásra nem voltak jogosultak ebben az évben. Az elızı évhez képest az ellátatlanok aránya 2,0 %-ponttal, a szociális ellátottaké 1,0 %-ponttal nıtt, míg az álláskeresési ellátottaké 3,0 %-ponttal csökkent. 14. ábra % 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A nyilvántartott álláskeresık összetétele az ellátás típusa szerint 2009 és 2010-ben ,8 28,8 Szociális ellátásra jogosult 35,0 32,0 Álláskeresési ellátásra jogosult 37,2 39,2 Ellátatlan Az álláskeresési támogatottak fogalma az álláskeresési járadékosok és az álláskeresési segélyesek csoportját foglalja magába, melyek közül a járadékra jogosultak voltak többségben, 67,1%-ban. Az álláskeresési járadékosok átlagos havi száma 2010-ben 16,1%-kal csökkent 2009-hez képest, míg az álláskeresési segélyre jogosultaké 28,2%-kal bıvült. Segélyre jogosultak között azok voltak többen, akik rövid jogszerzı idejük miatt nem kaphattak álláskeresési járadékot, de a jogszerzı idejük a 200 napot elérte. A hátrányos munkaerı-piaci helyzető, aktív korú személyek részére két féle támogatási forma nyújtható: a 2009-ben az Út a munkához program beindulásával bevezetett rendelkezésre állási támogatás és a rendszeres szociális segély. Rendszeres szociális segélyt (aktív együttmőködés nélkül) már csak bizonyos feltételek fennállása esetén adható ben átlagosan 167,8 ezer álláskeresı volt jogosult szociális támogatásra. A legnagyobb számban a kedvezıtlen helyzető régiókban voltak, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mind a rendelkezésre állási támogatás, mind a rendszeres szociális támogatás esetében közel hasonló a férfi-nı arány, még pedig 53%-a férfi, 47%-a nı. 18

20 Álláskeresési támogatásban részesülők száma és összetétele Magyarországon a passzív álláskeresési ellátásoknak két típusát különböztetjük meg: álláskeresési járadék és álláskeresési segély. Álláskeresési járadékban az részesülhet, aki az álláskeresıvé válását megelızı négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezett. Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresıvé válást megelızı négy naptári negyedévben elért járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék folyósításának idıtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Minden öt munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási idınek felel meg. A folyósítás két szakaszra tagolódik. Az elsı szakaszban amely a folyósítási idı feléig, de legfeljebb 91 napig tart a folyósítás maximális összege a kötelezı legkisebb munkabér 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ami a megállapított folyósítási idı hátralévı része ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Álláskeresési segélyt három speciális esetben kaphatnak az érintettek. Az a típusa annak az álláskeresınek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Második, b típusa azon álláskeresı részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresıvé válását megelızı négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Harmadik c típusára jogosult az az álláskeresı, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának idıpontjában. Az a és a b típusú álláskeresési segély folyósítási idıtartama 90 nap. Amennyiben az álláskeresı a kérelem benyújtásának idıpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély a típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély c típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. 2. táblázat Átlagos havi létszám, fı Megoszlás, % Változás 2010-re 2009-hez képest, % Álláskeresési járadék típusai ,9 75,3-17,4 Álláskeresési járadék ,1 73,3-16,2 I. szakasz ,7 40,7-20,9 II. szakasz ,5 32,6-10,4 Vállalkozói járadék ,8 2,0-62,7 Álláskeresési segély típusai ,1 24,7 24,5 "a" típus ,9 10,5 32,0 "b" típus ,6 12,3 17,6 "c" típus ,6 1,9 27,2 Álláskeresési ellátottak összesen ,0 100,0-7,1 19

21 A vizsgált évben az álláskeresési ellátásban részesülık átlagos havi száma 187,7 ezer fı volt, mely 7,1%-kal (14,3 ezer fıvel) kevesebb mint az elızı évben. Ez azt jelenti, hogy kevesebb azon álláskeresık száma, akik elegendı jogszerzı idıvel rendelkeznek és több a szociális támogatásban illetve az ellátás nélküliek száma A legtöbb álláskeresési támogatásban részesülıt Közép-Magyarországon (44,5 ezer fı) és Észak-Alföldön (31,0 ezer fı) találunk, mely az össz álláskeresési támogatottaknak több mint 40%-a. Megyei szinten vizsgálva a fıvárosban (23,9 ezer fı) és Pest megyében (20,6 ezer fı) voltak a legtöbben hez képest a Közép-magyarországi régió kivételével ahol 10,3%-kal növekedés történt - csökkent az álláskeresési támogatottak száma. A legnagyobb mértékő relatív csökkenés Nyugat-Dunántúlon (19,0%-os) és Közép-Dunántúlon (17,5%-os) történt. Megyénként vizsgálva a legnagyobb emelkedés Budapesten (16,0%-os), míg a legnagyobb csökkenés Veszprém megyében (25,5%-os) következett be ben az álláskeresési támogatásba belépık átlagos havi száma 47,3 ezer fı volt, ez 5,2%- kal kevesebb mint elızı évben, míg a kilépık létszáma valamivel magasabb, 50,2 ezer fı volt. A ki-be áramlás következtében az év végi zárólétszám 15,6%-os csökkenés után 193,2 ezer fıt tett ki. Az ellátásából kilépık legnagyobb hányada, 65,5%-uk a megállapított álláskeresési támogatás teljes egészében kimerítették. Második legnagyobb csoport a munkaerıpiacra visszalépık, akik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat segítségével vagy önállóan helyezkedtek el. Az elızı évhez képest 14,5%-kal emelkedett az elhelyezkedettek száma a tárgyévben. Az elhelyezkedési arány 2010-ben a Közép- és Nyugat-Dunántúli régióban közel 40%-ot tett ki, míg az országos arány csak 29,8%-ot volt. 15. ábra % 70,0 60,0 50,0 Álláskeresési ellátásban részesülık megoszlása nemenként Férfi Nı 54,2 55,8 56,3 57,5 54,9 56,3 45,8 44,2 43,7 42,5 45,1 43,7 40,0 30,0 20,0 10,0 0, Álláskeresési járadék Álláskeresési segély Összesen 2010-ben az álláskeresési támogatásban részesülık 54,9%-a (103,0 ezer fı) férfi és 45,1%-a (84,7 ezer fı) nı volt. A férfiak átlagos száma egy év alatt 9,4%-kal (10,7 ezer fıvel), a nıké pedig 4,1% (3,7 ezer fıvel) csökkent. A férfiak nagyobb arányú csökkenésével szőkült a férfiak és nık közötti különbség. Míg 2009-ben 12,5 %-pont volt, addig 2010-re 9,7 %- pontra csökkent a két nem közötti különbség. Az álláskeresési támogatás minden típusában a férfiak voltak többségben. 20

22 3. táblázat Álláskeresési támogatásban részesülık 2010-ben Átlagos havi zárólétszám, fı Változás 2009-hez Megoszlás, % képest, % év alatt ,5 5,1 4, év ,7 79,4 80,8 55 év és felette ,1 15,5 15,0 Összesen ,1 100,0 100,0 Korcsoportok szerint elemezve az álláskeresési támogatásban részesülık összetételét megállapítható, hogy az ellátottak 5,1%-a 25 év alatti, 79,4%-a 25 és 54 közötti és 15,5%-a 55 éven felüli hez képest a fiatalok száma 12,5%-kal gyarapodott, míg a másik két korcsoportban csökkenés történt. Minden ellátási formában a 25 és 54 év közöttiek vannak többségben (arányuk 70,0% felett van). Ez alól egyetlen ellátási formában, az álláskeresési segély c típusában részesülık képeznek értelemszerően kivételt, hiszen ezt azok kaphatják, akiknek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra, így itt jelentıs többséggel (99,9%-kal) az 55 év felettiek vannak. 16. ábra Az álláskeresési ellátásban részesülık iskolai végzettség szerinti megoszlása 2010-ben 10,8% alapfokú 34,5% 14,7% szakiskola szakmunkásképzı gimnázium 2,2% 26,4% 7,7% 3,8% szakközépiskola technikum felsıfokú Az álláskeresési támogatottak iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy közöttük a legtöbben, 64,7 ezren szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık vannak. A második legnagyobb csoport a maximum általános iskolát végzettek 49,5 ezer fıvel. Egy év alatt a legdinamikusabban a felsıfokú végzettségőek (12,6%-kal) száma nıtt, míg a szakmunkásképzıt végzettek (13,5%-kal) száma csökkent. 21

23 Az álláskeresési támogatások típusai Álláskeresési járadék 2010-ben az álláskeresési járadékban részesülık átlagos havi száma 125,7 ezer fıt tett ki, amiben az elızı évhez képest 17,4%-os (26,5 ezer fıs) visszaesés következett be. A tárgyévben a legtöbb álláskeresési járadékban részesülıt Közép-Magyarországon (33,1 ezer fıt) és Észak-Alföldön (19,0 ezer fıt), míg a megyékben Budapesten (18,0 ezer fıt) és Pest megyében (15,1 ezer fıt) találjuk. Egy év alatt a Közép-magyarországi régió kivételével a régiókban visszaesett a járadékban részesülık létszáma. A legkiugróbb csökkenés Közép- Dunántúlon következett be, míg a megyék között Veszprém (36,9%) és Vas-megye (33,2%) vezeti a rangsort. 17. ábra fı Az álláskeresési járadékban részesülık átlagos havi száma és egy év alatti változása 2010-ben régiónként létszám változás egy év alatt % 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-25,0-30,0 0 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak- Alföld; DA: Dél-Alföld Az álláskeresési járadékba belépık száma a vizsgált évben havi átlagban 26,0 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest 19,1%-os (6,2 ezer fıs) csökkenést mutat és 2009-ben is a legtöbb belépı Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön volt, mindkét évben e két régió a belépık több mint harmadát adta. A kikerülık átlagos havi száma 29,4 ezer, ami az elızı évhez képest 2,1%-os növekedést takar. A legtöbb járadékból kilépıt Közép-Magyarországon (7,0 ezer fı) és Észak-Alföldön (4,6 ezer fı) találjuk, mely a kilépık 39,4%-a. A legkiugróbb változás 2009-hez képest a Közép-magyarországi (+18,9%) és a Közép-dunántúli (-7,9%) régióban történt. -35,0 22

24 18. ábra % 50,0 45,0 40,0 35,0 Az álláskeresési járadékosok közül elhelyezkedettek aránya 2010-ben 47,2 43,9 Országos átlag: 38,9% 39,6 35,6 38,6 37,3 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak- Alföld; DA: Dél-Alföld A kilépık között az elhelyezkedettek aránya 38,9% volt 2010-ben, mely arányban csak 1,0 %- pontos növekedés ment végbe egy év alatt. 4. táblázat Álláskeresési járadékban töltött átlagos idıtartam, nap Megállapított új jogosultságok átlagos idıtartama Zárólétszámra Kilépıkre Elhelyezkedettekre A járadék összegének változása alapján a folyósítási idı két részre tagolódik. A folyósítás elsı szakasza a folyósítási idıtartam feléig, de maximum 91 napig, a második szakasz a folyósítás idıtartamának végéig tart, ami maximum 270 nap lehet. A járadék elsı szakászára 2010-ben átlagosan a járadékosok 52,4%-a volt, a második szakaszában pedig 47,6%-a részesült. Az álláskeresési járadék átlagos összege 2010-ben Ft/fı/hó volt, 1698 Ft-tal kevesebb mint 2009-ben ben az átlagos járadék összege Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, Ft/fı/hó, míg a legalacsonyabb, Ft/fı/hó Észak-Alföldön. Álláskeresési segély Az álláskeresési segélyben részesülık átlagos havi létszáma 2010-ben 62,1 ezer fı volt, ami 24,5%-os (12,2 ezer fıs) növekedést jelent az elızı évhez képest. A legtöbb álláskeresési segélyben részesülıt Észak-Alföldön (12,0 ezer fıt) és Közép- Magyarországon (11,4 ezer fıt) találunk 2010-ben. Megyei szinten a legtöbb e támogatási formában részesülıt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (5,7 ezer fı) és Budapesten (6,0 ezer fıt) tartottak nyilván. A legkiugróbb változás a Közép-magyarországi 23

25 régióban történt, ahol 43,4%-kal (3,5 ezer fıvel), míg megyei szinten szintén ebben a régióban, Budapesten 49,0%-kal (2,0 ezer fıvel) emelkedett a segélyesek száma. Az álláskeresési segélybe belépık havi átlagos száma 21,2 ezer fı volt, ami az elızı évhez képest 20,3%-kal (3,6 ezer fıvel) nıtt. A legtöbb belépı Észak-Alföldön és Észak- Magyarországon volt, de a kedvezıbb munkaerı-piaci helyzetben lévı Közép- Magyarországon nıtt a legdinamikusabban a belépési forgalom egy év alatt. A segélyben részesülıknek három típusát különböztethetjük meg, attól függıen, hogy mi volt a támogatási jogosultságnak a megelızı státusza. A legnagyobb arányban, 47,0%-ban a rövid jogszerzı idıvel rendelkezık vannak, ık azok, akik nyilvántartásba vételükkor nem rendelkeztek 365 nap jogosultsági idıvel a járadék megállapításához, így csak a segély b típusára lettek jogosultak. 45%-uk járadékfolyósítási idejét kimerítette és ezután került át az álláskeresési segély a típusába. Egy kisebb hányaduk, 8%-uk részesült az álláskeresési segély c típusában, ide tartoznak azok, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik és rendelkeznek a szükséges szolgálati idıvel. Az álláskeresési segély a típusába tartozók száma átlagosan 27,9 ezer fı, ami 2009-hez képest 32%-kal több. A legnagyobb számban ebbe a típusba tartozó álláskeresési segélyben részesülı a Közép-magyarországi régióban (7,6 ezer fı) volt, de említésre méltó még a Közép-dunántúli és a Dél-alföldi régió is (mindkét régió esetében 3,7 ezer fölötti az ellátottak száma). Mind az abszolút, mind a relatív növekedést tekintve Közép-Magyarországon történt a legkiugróbb változás (3,0 ezer fıs; 61,0%-os). A rövid jogszerzı idıvel rendelkezık esetében a megállapított új jogosultságok átlagos idıtartama 119 nap, az ellátásból kilépık átlagos ellátásban töltött ideje 94 nap, míg azok a segélyesek, akiknek sikerült elhelyezkedniük átlagosan 55 napot töltöttek e támogatási formában. Az álláskeresési járadék megállapításához szükséges jogszerzı idıvel nem rendelkezık az álláskeresési segély b típusában részesülık, számuk 29,2 ezer fı volt 2010-ben átlagosan. Egyértelmően a kedvezıtlenebb helyzető régiókban vannak a legtöbben azok, akik az álláskeresési járadék folyósításának feltételeként meghatározott minimum 365 napi jogszerzı idıvel nem rendelkeznek: Észak-Alföldön (7,9 ezer fı) és Észak-Magyarországon (5,8 ezer fı). Ezekben a régiókban emelkedett is a legnagyobb számban az b típusú álláskeresési segélyben részesülık száma (elıbbi esetében 30,7%-kal, utóbbi esetében 22,1%-kal). E típus esetében a megállapított új jogosultságok átlagos idıtartama 88 nap, az ellátásból kilépık átlagos ellátásban töltött ideje 77 nap, míg az segélyes, akiknek sikerült elhelyezkedni átlagosan 44 napig részesültek e támogatási formában. A harmadik típusú álláskeresési segélyt kapott ellátottak átlagos száma 5,0 ezer fı. Ebben a c típusú segélyben részesülık száma 27,2%-kal nıtt a évhez viszonyítva. A legtöbb nyugdíj elıtt álló álláskeresési segélyben részesülıt Közép-Magyarországon és Nyugat- Dunántúlon találjuk, ahol több mint 40%-ra tehetı az arányuk az össz segélyesek között. 24

26 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerı-igények Egy év alatt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett munkaerıigények száma több mint tizedével emelkedett. A tárgyévben 357,8 ezer darab új álláslehetıséget jelentettek be negyedéveit vizsgálva megállapítható, hogy az elsı negyedévben történt a legnagyobb növekedés az elızı év azonos idıszakához képest, amikor 32,3%-kal (20,2 ezer darabbal) emelkedett az új állások száma. 19. ábra darab Az újonnan bejelentett állások számának alakulása /01 08/02 08/03 08/04 08/05 08/06 08/07 08/08 08/09 08/10 08/11 08/12 09/01 09/02 09/03 09/04 09/05 09/06 09/07 09/08 09/09 09/10 09/11 09/12 10/01 10/02 10/03 10/04 10/05 10/06 10/07 10/08 10/09 10/10 10/11 10/12 A legtöbb új állásbejelentés Észak-Magyarországról (79,1 ezer darab) és Észak-Alföldrıl (69,2 ezer darab) érkezett. Egy év alatt a legkiugróbb emelkedés Nyugat-Dunántúlon (28,6%) és Észak-Magyarországon (24,7%) történt, elıbbi esetében a támogatott, utóbbinál pedig a nem támogatott állások számának gyarapodása okozta ezt a növekményt. Közép- Magyarországon és Dél-Dunántúlon visszaesett a bejelentett álláslehetıségek darabszáma, amit Közép-Magyarországon a III. negyedévben, míg Dél-Alföldön a II. negyedévben bekövetkezı csökkenés okozott. Megyei szinten a legtöbb állás Borsod-Abaúj-Zemplén (50,5 ezer darab), Budapest (33,7 ezer darab), Szabolcs-Szatmár-Bereg (30,4 ezer darab) megyébıl érkezett. Az elızı évhez képest három megye (Budapest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok megye) kivételével gyarapodott az új állások száma. Legnagyobb relatív növekedés Hajdú-Bihar (35,7%-os) és Vas (31,9%-os) megyében ment végbe. 25

27 20. ábra darab ben újonnan bejelentett állások száma megyénként és régiónként Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Az újonnan bejelentett állások 30,5%-a volt nem támogatott álláshely, 68,5%-át pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly ez az arány 42,7%, illetve 57,3% volt. A beérkezett munkaerı-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek régiónként. A hátrányos helyzető régiókban a támogatott állások vannak többségben, míg a fejlettebb régiókban a nem támogatott állások. Nyugat-Dunántúlon 10 állásból 8 nem támogatott, addig Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 10-bıl 7 támogatott állás volt 2010-ben ben a bejelentett nem támogatott állások száma 173,9 ezer darab volt, ami számában az elızı évhez képest 16,2%-os (24,3 ezer darabos) növekedést takar. A legtöbb új nem támogatott álláslehetıséget Nyugat-Dunántúlon (41,4 ezret) és Közép- Magyarországon (24,6 ezret) kínálták a foglalkoztatók. Pozitívumként említhetı az Északmagyarországi régióban bekövetkezı 44,7%-os növekedés a nem támogatott munkaerıigényekben. 25,0%-kal nıtt a nem támogatott, nem külföldiek számára bejelentett állások száma egy év alatt. A külföldiek számára felajánlott állások aránya 16,7%-ot tett ki 2010-ben, melyek többsége (68,7%-a) Közép-Magyarországról érkezett a munkaügyi központokba. A tárgyév során beérkezı nem támogatott állások 82,7%-a fizikai jellegő állás volt, ezen belül 43,0% volt a szakmunkára, további 39% a betanított munkára, s 17,1% a segédmunkára vonatkozó munkaerı-igények aránya. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott állást a tárgyévben gyártósori összeszerelık, egyéb segédmunkások, eladók és tehergépkocsi-vezetık munkakörökben kínálták. Ágazatok szerint a évi nem támogatott munkaerı-kereslet 26

28 33,7%-a érkezett a feldolgozóiparból, 15,8%-a az ingatlanügyek,gazdasági szolgáltatások 11,9%-a a kereskedelem, javítás, további 9,5%-a pedig az építıipar területérıl érkezett. Egy év távlatában erıs emelkedés mutatkozott a mezıgazdaságban és a feldolgozóiparban (több mint másfélszeres) a tárgyvben. A feldolgozóiparon belül a gép, berendezés gyártása, a vegyi anyag, termék gyártása valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártás ágazatban közel háromszorosára emelkedett egy év alatt a nem támogatott álláslehetıségek darabszáma. A támogatott állások száma 2010-ben 183,9 ezer darab volt, ami egy év alatt 10,1%-kal (16,8 ezer darabbal). Ami az éven belüli változásokat illeti megállapítható, hogy az I. és a II. negyedévben emelkedett a számuk egy negyedév alatt, de ez annak tudható be, hogy az év elsı hónapjaiban futott fel a közfoglalkoztatás. Az év végi visszaesésnek az az oka, hogy január elsejétıl a közfoglalkoztatás rendszere átalakul, megszőntek a közcélú-, a közhasznú munka és a hagyományos közmunkaprogramok és új közfoglalkoztatási formák jöttek létre, így az évvégén hagyományos közjellegő állásbejelentés alig történt decemberben már csak 4,1 ezer darab új támogatott állást jelentettek be, addig januárban ez 20,0 ezer darab volt. A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyévben Észak-Magyarországon (59,3 ezret) és Észak-Alföldön (48,0 ezret) kínálták a munkáltatók. Ugyanezekben a régiókban és Budapesten történt a legmagasabb relatív növekedés egy év alatt. A támogatott állások 47,4%-át közcélú, 17,7%-át közmunka és 8,0%-át közhasznú közfoglalkoztatás keretén belül kínálták a foglalkoztatók. A támogatott állások állománycsoport szerinti megoszlása hasonló a nem támogatott állásokéhoz, 89,3%-a fizikai és 10,7%-a szellemi állásra vonatkozott. Fizikai állománycsoporton belül mutatkoznak különbségek. A fizikai állománycsoporton belül nem támogatott munkaerıigények esetében a szakmunkát igénylı állások vannak többségben, míg a támogatott állások esetében a segédmunkát igénylıek, 2010-ben arányuk 62,2%-ot tett ki. 27

29 Csoportos létszám-leépítés 2010-ben a munkáltatók csoportos létszámleépítés keretében 288 alkalommal fıt jelentettek be. Az elızı évhez képest a csoportosan leépített foglalkoztatottak száma mintegy 67,4%-os (26,3 ezer fıs) létszámcsökkenést mutatott. 21. ábra fı A csoportos-létszámleépítésekben érintett munkavállalók száma 2009 és 2010-ben havonta Ami a leépítések éven belüli mozgását illeti 2010-ben is hasonló volt a létszámváltozások iránya, mint 2009-ben, csak a változás mértékében mutatkozott eltérés ben már nem történt olyan nagy létszámingadozás az egyes hónapokban történt bejelentéseknél. A 2010-es év folyamán a legkisebb létszámú leépítés 537 fıs, a legnagyobb 1622 fıs volt, míg 2009-ben a legkisebb 1727 fıs, a legnagyobb pedig 5805 fıs volt egy-egy hónap folyamán. A bejelentések számának alakulása régiónként eltérıen alakult. A legnagyobb létszámú csoportos elbocsátás a Közép-magyarországi (4947 fı), míg a legkisebb számban a Déldunántúli régióban realizálódott (716 fı). A bejelentések számának alakulása az elızı évhez képest régiónként nem mutat különbségeket. Minden régióban kivétel nélkül csökkent a csoportosan leépítettek száma. A csökkenés mértéke 50-82% között mozgott. A legnagyobb visszaesés Közép-Dunántúlon (82,6%), míg a legkisebb Közép-Magyarországon (51,1%) történt. Állománycsoportonként az elbocsátásra kerülı dolgozók megoszlása a következı volt ben: fizikai foglalkozású 8,3 ezer fı (65,1%), szellemi foglalkozású 4,4 ezer fı (34,9%). A szellemi és fizikai állományából is Közép-Magyarországon küldték el a legtöbb dolgozót csoportos-létszámleépítés keretében (a szellemi leépítettek 64,0%-a, a fizikai elbocsátottak 25,3%-a ebbıl a régióból került ki). A 2010-es bejelentések ágazati megoszlását tekintve az érintett létszám 52,3%-át (6,7 ezer fıt) a feldolgozóipar, 9,7%-át az ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások és 9,4%-át az építıipar nemzetgazdasági ágból bocsátották el. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb 28