Budapest, április

Átírás

1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/223/ /2008. a vásárokról és a piacokról szóló kormányrendeletről Budapest, április

2 1 EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek MeH MeH jogi és közigazgatási Államtitkár MeH Koalíciós Koord. Felelős Államtitkár MeH EKK Ágazati Párbeszéd Bizottság EÜH NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖTM SZMM OKM név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: név egyeté rt ÁFEOSZ BKIK ÉFOSZ Gyógyhatású Termékek Előállítóinak nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt

3 2 és Forgalmazóinak Egyesülete Informatikai Vállalkozások Szövetsége IPOSZ KASZ KISOSZ Magyar Agrárkamara Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége Magyar Éttermi Szövetsége Magyar Ital és Áruautomata Szövetség MKIK Magyar Márkaszövetség Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Szállodaszövetség Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyar Vendéglátó Szövetség OKSZ Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület VOSZ-KSzSz

4 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A rendelet tervezete a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) foglalt felhatalmazás alapján az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett, a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv.-ben foglalt felhatalmazás és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését és a piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem és a szükséges ellenőrzések hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el. A rendelet tervezete a közigazgatási egyeztetésen beérkezett észrevételek, valamint az előterjesztésben foglalt szabályozással kapcsolatosan, a Rend és szabadság program keretében, január 29-én a MeH-ben tartott egyeztetésen elhangzottaknak megfelelően átdolgozásra került. Ennek megfelelően kerültek átfogalmazásra a fogalmakról szóló rendelkezések. A rendeletben előírásra került, hogy a vásár, piac területén sorszámmal kell ellátni az értékesítésre, illetve egyéb tevékenységre szolgáló helyeket, amelyekről a termékbiztonság és a vásárlók biztonsága és a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a vásár, piac fenntartója naprakész nyilvántartást vezet. A tervezet pontosan megjelöli azt, hogy a jegyzőnek kivel közli a nyilvántartásba vételről, az adatváltozásról, illetve a törlésről szóló határozatot, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóságok körét. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés az Új rend és szabadság program feladattervében szerepel. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek):

5 4 A kormányrendelet megalkotására a Kertv. ad felhatalmazást. Az előterjesztés hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján, illetve a jegyzőktől, a kereskedőktől érkező visszajelzések, gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, továbbá a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, egyéb szakmai szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvénnyel összhangban készült el. IV. Várható szakmai hatások: A kereskedelem egy dinamikus tevékenység, amely követve a környezet változásait aktívan reagál a vele szembeni elvárásokra. A tervezetben megfogalmazott rendelkezések nem támasztanak minőségileg új elvárásokat, hanem a legális kereskedők érdekeit elősegítő, a kereskedelemre kiható más szakmai jogszabályokkal is összehangolt, egységes rendszerbe foglalt szabályozást jelentenek. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A rendelet megalkotásának közvetlen gazdasági hatása nincs, költségvetési többletet nem igényel. Közvetett gazdasági hatása kedvező, mert a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó szabályozás az úgynevezett árnyékgazdaság visszaszorítását szolgálja. VI. Várható társadalmi hatások: A tervezet a legálisan működő kereskedők, valamint a környezetében élők és a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. A rendelet megalkotásával mind a jegyző és az eljáró hatóságok, mind a kereskedők számára egyértelművé és átláthatóvá válik a vásáron és piacon folytatható kereskedelmi tevékenység folytatásának szabályi. Fentiekkel is összefüggésben a tervezettel kapcsolatban a társadalmi hatás várhatóan kedvező lesz. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el. VIII. Fennmaradt vitás kérdések

6 5 IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető

7 6 Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vásárokról és a piacokról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

8 Melléklet A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a vásárokról és a piacokról A Kormány a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. -a (1) bekezdésének h) és l) pontjában, valamint a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában a) vásár, piac: a Kertv.-ben meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely; b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a kereskedelmi hatóság által meghatározott ideig de legfeljebb 30 napig, indokolt esetben 60 napig tartható vásár, ide nem értve a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásárt; c) állandó vásár, illetve piac: a c) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is; d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki, adásvételi lehetőség, értékesítési forma, értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak; e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője, vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja és akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek;

9 f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult. 2. (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. (3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amelynek üzemeltetője vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folyatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal. (4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején (a tevékenység gyakorlása) helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal, azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia. 3. (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet [Ptk c) pont] és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban együtt: EGT-állam) vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

10 (2) Vásáron és piacon a 2. (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk c) pont], gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint kizárólag az 5. (2) bekezdésében foglaltak szerint magánszemély. 4. (1) A Kormány e rendelet, valamint a Kertv. 9. -ának (1) bekezdése tekintetében kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A vásár rendezésére, piac tartására az jogosult, akit a vásár, illetve piac helye szerint illetékes jegyző nyilvántartásba vett. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell: a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; b) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát; c) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát; f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; h) a (3) bekezdésben meghatározott szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabály szerinti adatokat, dokumentumokat; i) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; j) a vásár, piac működésének rendjét; i) élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédőszer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. (3) A jegyző a (2) bekezdés f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján, továbbá a külön jogszabály szerint a közegészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a

11 továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító MgSzH szakhatósági hozzájárulását hivatalból szerzi be. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatát a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg. A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a nyilvántartásba vétel időpontját, b) a nyilvántartás sorszámát; c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; d) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát e) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; g) a vásár, piac címét; h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát; j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást; k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit; l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. (5) A (3) bekezdés c)-h) pontjában foglalt adatokban történő változásról a rendező köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi. 5. (1) Vásáron és piacon kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: a) fűszerpaprika-őrlemény; b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt (11) bekezdésében meghatározottak szerint; c) gyermekjáték, -játékszer, számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d) adathordozó eszközök; e) állatgyógyászati készítmény, növényvédő szer; f) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő; g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék; h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék

12 (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, I., II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray k) A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény. (2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakő, ideértve a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termékeket és drágaköveket is. (3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint. (4) Vásáron, piacon gyűjtött, szedett gomba csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik. 6. (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (3) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával annak jellege szerint a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve a 4. (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tevékenységet

13 végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni. 7. (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. (2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. (3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely, stb.) pontos megjelölésével, b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát, őstermelői igazolványának számát. 8. (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezi. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. (2) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé. 9. (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt köteles a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a

14 hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. (2) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt nyilvántartásba vétele feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a területileg illetékes vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. (3) A jegyző a fenntartót a nyilvántartásból határozattal törli, ha a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, b) a vásár, piac megszűnik, c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az annak teljesítésére vonatkozó felszólítás ellenére sem felel meg. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről, a 4. (5) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát az érintetteken kívül közli az (1) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint az illetékes rendőrkapitánysággal. Az (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell. (5) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; b) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet; c) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; d) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 161/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet; e) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet; f) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. -a;

15 g) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. -ának (3) és (4) bekezdése; h) egyes kormányrendeleteknek a csatlakozással összefüggésben szükséges módosításáról szóló 268/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. -a; i) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. -a, 31. -a (1) bekezdésének a) pontja; j) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvénnyel, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 2. -a, valamint 31. -a (3) bekezdésének b) pontja, k) az egyes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. -a és a 14. (4) bekezdésének d) pontja. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni. 10. Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

16 ELŐTERJESZTÉS Hazánk európai uniós csatlakozása és a piacgazdaság fejlődése miatt a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó szabályozások áttekintése és korszerűsítése kiemelkedően fontossá és időszerűvé vált. A belkereskedelemről szóló évi I. törvényt a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) június 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte. Az előterjesztés mellékletét képező rendelet tervezete a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvényben foglalt felhatalmazás alapján az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv. felhatalmazása és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, mely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadja el.