Szamócatermesztési tanácsok

Átírás

1 A fajtákat a nemesítő Mazzoni Group faiskolai vezetője, Antonio Ferraresi mutatta be. A cég 1980 óta foglalkozik szamócanemesítéssel, első fajtájuk a nálunk is széles körűen termesztett Marmolada, valamint az Arosa volt. Az utóbbi évtizedekben azonban változott a termesztéstechnológia, a gazdasági környezet és annak megfelelően a nemesítési célok is. Amióta megszűnt a hatékony talajfertőtlenítés lehetősége, különösen a nyugat-európai termesztőknek olyan szamócára van szükségük, amelyik nem érzékeny a talajból fertőző betegségekre, bírja az utántelepítést. A metilbromidos talajfertőtlenítés hektáronként 4000 euróba került, de nem fordult elő gyökérbetegség és gyomirtani se kellett a szamócát, emlékezett. Ennek meg felelően a Marmolada és az Arosa talajfertőtlenítés után telepíthető magas humusztartalmú, laza, jó vízgazdálkodású talajba. Fajtajellemzések Az Arosa nagyon termékeny, kemény bogyójú fajta, Tápiószőlősön fólia alatt termesztik. Sok szerves anyagot igényel, terméshozását a telepítési idő kevésbé befolyásolja. Az Antea fajta volt a másik fólia alatti szamóca a bemutatón, erről Antonio 1. oldal (összes: 7)

2 Ferraresi azt mondta, hogy kevéssé terjedt el az európai termesztésben, Verticilliumra és lisztharmatra meglehetősen érzékeny. Kedvező tél és tavasz után hajlamos az újravirágzásra, akkor 23 hónapon át szedhető. Mindmáig legsikeresebb fajtájuk a Clery, az évenként forgalmazott 120 millió palánta több mint negyede ez a fajta. Korán kell telepíteni, ezt a bemutatón a beindult indaképződés is jelzi. Sajnos olyankor már kevesebb termésre lehet számítani, mert a növény energiáinak egy részét az indanövények kifejlesztésére fordítja. A Clery nagy előnye, hogy igen jóízű, Magyarországon még zamatosabb is, mint szülőhazájában, Olaszországban. Ellenálló a betegségekkel szem ben, erős vegetatív hajlamú, ezért nagyon kevés nitrogént kell adagolni a számára. A Marmolada adagjának kevesebb mint a felével megelégszik. A túlzott nitrogénellátás jele, ha nem színeződik szépen a gyümölcs, a csúcsa kifakul, fehéredik. Ez a fajta is képes még egyszer virágozni, ha a tél nem volt túl hideg és a tavasz túl meleg. A fővirágzás után 23 héttel újabb gramm termés kötődhet a töveken. Az európai piacokon a Clery a legkeresettebb fajta, fényes világospiros színe, kemény húsa és jó íze miatt. Hátránya a vele egy időben érő fajtákkal szemben, hogy kevesebbet terem azoknál. A Joly fajtát 3-4 éve forgalmazza a Mazzoni Group. Érésideje 3-4 nappal követi a Cleryt, esetében különösen fontos a korai ültetés, különben túl kevés virágkocsány fejlődik: július 10. előtt a földbe kell kerülnie. Csak elsőrendű virágok alakulnak ki rajta, ezért egységes a termésminősége, nagy a bogyója. Töve erőteljes, ellenálló a gyökérbetegségekkel szemben, lisztharmatra a Clerynél valamivel érzékenyebb. Gyümölcse szép, szabályos kúp alakú, jóízű, kevésbé savas, mint a Clery. Talajminőségre nem érzékeny, széleskörűen termeszthető. Nitrogénből borzalmasan keveset igényel, különben nemcsak kifehéredik a gyümölcse, hanem torzul is. Itt is kipróbálták Három kísérleti fajtát is láthattunk az ültetvényben. Egyikük még nem kapott nevet, mert a nemesítőnek kétségei vannak vele kapcsolatban. A Cleryvel egy időben érő, ellenálló, jóízű, illatos, szép kúpos gyümölcsű fajta hibája, hogy bogyója rózsaszínes, narancsos árnyalatú és néhány helyen a kocsány felé repedtek a bogyók. A Primy nevű fajtajelölt 23 nappal a Clery után érik, bőtermő, 2. oldal (összes: 7)

3 ellenálló. Gyümölcse szép, kemény húsú, de nem olyan jóízű, mint a Clery. A másik jelölt a késői érésű Laetitia, aminek az északeurópai termesztőtájakon lehet nagy jelentősége, a Rauricával, a Galiával és más késői fajtákkal együtt. A Laetitia nagyon későn érik, bőtermő, jóízű és kemény húsú a bogyója. Az új fajtákból néhány százezer palántát fognak elültetni az idén egész Európában, és további megfigyeléseket folytatnak. Hűvös nyarat igényelnek Sokakat érdekel a folytontermő szamóca, de egyelőre nem terjedt el nagy arányban a termesztésben. Éghajlatra érzékeny fajták és az elhúzódó érésük miatt sok velük az aprómunka, de aki egész nyáron jó áron tudja eladni a szamócát, annak érdemes foglalkozni velük. Mindenképpen olyan vidékeken termeszthetők sikerrel, ahol nyáron nem haladja meg a hőmérséklet a 35 C-ot, vagy ha olykor melegebb is van, az éjszakai lehűlés ellensúlyozza a káros hatást. A fajtákat március végén-áprilisban ültetik ki, az első virágkocsányt leszedik, hogy inkább a gyökerek fejlődjenek. A virágzást követő 7080 nap elteltével kezdődik a szüret, ami három-három és fél hónapig tart. Ez idő alatt több, mint egy kilogramm termést lehet betakarítani tövenként. A termésképzés azonban hullámzó, ezért a termelők különböző fejlettségű (frigó, zöld, tápkockás) palántákat ültetnek ki, hogy ezt ellensúlyozzák. Spanyol dömping Európában Európában Lengyelország vezet a szamócatermesztésben, 40 ezer hektárról számolnak be. Németországban 14 ezer hektár, Spanyolországban 78 ezer hektár a szamóca termőterülete. A spanyolok nagy beruházásokat hajtottak végre Marokkóban, ahol kedvező az éghajlat és olcsó a munkaerő, már januárban szedhetik a szamócát. Ez az első olcsó áru a piacon. 3. oldal (összes: 7)

4 Spanyolországban egy termőtájban összpontosul a szamócatermesztés, a gazdák összefogva hektáros blokkokat művelnek, teljes egészében fólia alatt. Főként kaliforniai fajtákat termesztenek, a Camarosa, Fortuna és társaik tövenként 1,5 kg termésre is képesek, jól szállíthatók. A déli termőtájak szürete áprilisra fejeződik be. Németországban csak szabadföldi síkműveléssel foglalkoznak, az utóbbi években az állattartás nehézségei miatt megduplázódott a szamóca termőterülete. Az északi tartományokban sokan fölhagytak a szarvasmarhatartással és a felszabadult, tápanyagokkal jól ellátott legelőket szamócatermesztésre állították át. Olcsó, fejletlen zöldpalántát ültettek 10 hektáros nagyságrendben, ami vagy sikerült vagy nem, és megzavarta a német szamócapiacot. A német szüret nagyon elmaradt a szokásos időtől, május vége felé kezdődött. Nagy jelentőségű a közvetlen értékesítés és a termelők saját üzleteiben is sok szamóca talál vevőre. A tápoldatozás finomságai Kaponyás Ilona, a TészÉsz Kft. szaktanácsadója a szamóca tápoldatozásához adott tanácsokat. Részletes cikke a témában már megjelent lapunk ban (Kertészet és Szőlészet, 2013/4. szám), de érdemes visszatérni a főbb tudnivalókra. Telepítés előtt fontos a mély lazítás és a szervestrágyázás, továbbá a talajvizsgálati eredmények alapján megállapított talajjavítás, ami szükség szerint lehet meszezés, gipszezés vagy savazás. A szamóca érzékeny a talaj kémhatására, legkedvezőbb számára az 5,5es ph, ami a mikroelemek fölvételében segíti. A tápoldat összetételének megállapításához a növény tápanyagigényén kívül ismernünk kell a talaj táp elem szolgáltató képességét, és a víz tápanyagtartalmát. Ha a meszes talaj megkívánja és 4. oldal (összes: 7)

5 erősen kell savazni a tápoldatot, akkor a felhasznált salétromsavból nitrátnitrogén, a foszforsavból foszfát marad az oldatban, ezt a mennyiséget pedig be kell számítani a receptbe. A tápoldatban mindig 1:1 arányban adagoljuk a nitrogént és a káliumot, a kívánatos sómennyiség pedig 1,52,5. Ez az EC-érték az oldat összes oldott sótartalmát jelenti, literenként milligrammban megadva. A szamóca gyorsan fejlődik, ezért viszonylag sok tápanyagra van szüksége, amit elég híg oldatban kell adagolnunk a számára. Lombtrágyázás esetén az EC legföljebb 2 legyen. Nem minden problémára megoldás a tápoldatozás, a szamóca hőmérséklet, fény-és páraigényét nem tudjuk ellensúlyozni, hangsúlyozta Kaponyás Ilona. Figyelembe kell viszont vennünk a környezeti tényezőket is a tápoldatozás során, különösen az öntözéshez és a természetes csapadékhoz, illetve a napfényes vagy borús időhöz igazodva. Mindenképp öntözni kell a szamócát, célszerű reggel 89 óra között elkezdeni, kerülni kell az esti, a nagy melegben vagy a nagy hidegben való öntözést. Ha nagy melegben párásító öntözést folytatunk, arra ügyeljünk, hogy délutánig folyamatos legyen a vízborítás: 15 órakor hagyhatjuk abba az öntözést, úgy nem károsodnak a növények. Napos időben sok, és hígabb tápoldatot adjunk (EC 0,7), borús időben a töménység EC 1,2 lehet. Naponta 200 ml vizet igényel egy szamócatő, az időjárástól függően 100 ml lehet ettől az eltérés. Érdemes egy csöpögtető test alá beásni egy poharat és bemérni a vízadagot, tanácsolta az előadó. Hidrokultúrában a gazdaságos termesztéshez négyzetméterenként 8 tövet szoktak ültetni erős frigó palántából; a termesztőközeg tőzeg vagy kókuszrost lehet, a tápoldatra pedig még jobban oda kell figyelni. Mérik a bemenő tápoldat és a kifolyó drén mennyiségét, ph-ját és EC-jét: az a kedvező, ha a kiadott tápoldat százaléka folyik ki és az EC-különbség 0,2. Ha a drénben csökken a ph, az a növény káliumigényére utal, ellenkező esetben több nitrogénre van szüksége. Egyszerre minden tulajdonságot nem tudunk kedvezően befolyásolni a tápoldattal. Ha szép színű és jóízű szamócát szeretnénk, magasabb EC-vel dolgozunk, viszont a bogyóméret kisebb lesz. Az aromaanyagok, fehérjék felépítéséhez több szulfátra van szükség, a kedvező húsállományhoz pedig a kálium és kalcium arányát kell jól meghatározni. A mikroelemeket (bór, mangán, cink, molibdén) kelát formában juttassuk ki a tápoldatban, ha viszont lombtrágyázunk, arra kedvezőbb a szulfát forma. A vendéglátók Tápiószőlősön Pintér János és Visnyei János szamócásában láthattuk a fajtákat és fóliás, valamint bakhátas szabadföldi termesztést, egy- és többéves állományokat. Visnyei János elmondta, hogy ketten önálló egyéni vállalkozóként, közösen gazdálkodnak összesen 300 hektáron, amiből 60 hektár kertészeti ültetvény. Tíz éve kezdtek szamócával foglalkozni és mindjárt 8 hektáron vágtak bele a termesztésébe. Fő motivációjuk az alkalmazottaik foglalkoztatása volt, ugyanis a fiatal gyümölcsösökben (alma, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) még nem volt elég munka. Mint az országban szinte mindenütt, a legnagyobb gond a munkaerő szervezése. Mostanra a szamócás területe 4,5 hektárra csökkent, és a kertészetben áprilistól folyamatosan van munka őszig. Tagjai a nagykőrösi KerTész Szövetkezetnek, de a gyümölcs java részét saját üzleteikben értékesítik, mint mondja, Ceglédtől Jászberényig jönnek a rendszeres vevők. A tész meggyet és a szilvát adja el, almával alig, szamócával egyáltalán nem foglalkoznak. Véleménye szerint amíg nem áll lábra a feldolgozóipar és nincs nagyarányú központilag szervezett kivitel, továbbra is nehéz marad a gyümölcs értékesítése. Részt vesznek az 5. oldal (összes: 7)

6 iskolagyümölcs-programban, amit jó volna minden iskolára kötelezően kiterjeszteni. Ezen kívül a budapesti nagybani piacra szállít árut. A terület talajadottságai nagyon eltérőek, a bemutatónak helyet adó táblán szélsőségesen homokos folt is előfordult. A szamócát általában kétévenként telepítik, a látott ültetvényeket július körül, illetve augusztus 6-ig telepítették. Ez utóbbi időpont valóban késői volt, mint arra az olasz előadó is felhívta a figyelmet. A fajták mind a Mazzoni faiskolából valók, és folyamatosan kipróbálják az újabbakat is. Tavaly csak egy sor folyton termő szamócát ültettek, a család még novemberben is evett belőle. Ennek következtében ültettek aztán 9 ezer palántát négy fajtából Csöpögtető öntözésre van berendezve a szamócás, saját kutakból nyerik a vizet. Terveik közt párásító öntözés és árnyékolók kiépítése szerepel, először a folytontermő fajták fölé. A Mazzoni faiskola A Mazzoni faiskola évenként 120 millió szamócapalántát szaporít, zömmel saját, 20 százalékban kaliforniai fajtákat. Lengyelországban 80 hektáros szaporítótelepet tartanak fenn, ahol a déli mediterrán termőhelyekre készítenek zöldpalántát a hidegigényes fajtákból. Olaszországban a frigó és tápkockás palántákat készítik. Két csoportra oszthatók a fajták, hidegigényüket tekintve: a nálunk is termeszthető szamóca 800 órányi 07 C közötti hőmérsékletet igényel a virágrügyek kialakulásához. A mediterrán fajták órányi hideggel is beérik, viszont a nagy téli hidegre érzékenyek. Általában már őszre kialakulnak bennük a virágkezdemények, amelyek aztán télen könnyen elfagyhatnak, már mínusz 10 Con. Ilyenek a Kaliforniából származó fajták, például a Camarosa. A Mazzoni forgalmában első helyen áll a Clery 3040 millió palántával, majd a folytontermő Capri és Linosa következik, amelyeket nagyrészt Nagy-Britanniába, Írországba, Hollandiába és Belgiumba szállítanak. A későn termő Galia Oroszországban, Ukrajnában és Németországban keresett, a kis hidegigényű Camarosa és Rania a mediterrán termőtájakon. Alpesi szamóca Az európai szamócatermesztésről a meghívó szerint Szentpéteri Tamás szaktanácsadó beszélt volna, de a végig olasz tolmácsként működő szakember átengedte ezt a témát az olasz vendégnek. Antonio Ferraresi így sok részletet árult el hazája Európában negyedik helyen szereplő szamócatermesztéséről. Már a végén tart a szüret, sok az eső, rothad a szamóca és az ára is alacsony, mondta. Egy euró alatt vásárolják föl a szamócát, ami rendkívül alacsony ár. Olaszországban 3500 hektáron termesztik ezt a gyümölcsöt, 90 százalékban fólia alatt. Az ország nagy részén, ahol nincs hó, könnyű fóliát építenek, legföljebb 3040 méter hosszan. Ezekbe a kis, oldalt nyitott sátrakba nem lehet traktorral behajtani, ezért a növényvédelmet speciális permetező gépekkel, a ház két oldaláról befújva oldják meg. Az oldalt befolyó esővíz gondot okozhat a szélső sorokban, ezért vagy cm széles üres sávot tartanak, vagy keskenyebb gyomnövénysávot hagynak meg, ahonnan a lefolyó víz szétporlik, illetve könnyebben a földbe szivárog. Frigó palántát ültetnek július végén, négyzetméterenként 5 tövet. Őszi szedésre augusztus közepén ültetnek A+ frigó palántát, amiről októbertől karácsonyig szüretelnek, az első termés 120 gramm tövenként. A szabadföldön termesztők visszaállnak egysoros ültetésre, cm-es tőtávolsággal. Ennek a jobb fényellátottság az előnye, a szüret is könnyebb és hatékonyabb, valamint hamarabb fölszárad a lomb. Sokan alacsony jéghálót építenek a szamócaföldre, aminek az árnyékoló hatását is kihasználják. Az új fajták lehetővé teszik, hogy évekig megtartsák a bakhátakat, amelyeket széles fóliával takarnak le, még a sorközöket is beborítják. A letermett szamócát gyomirtóval leszárítják és a régi tövek mellé, vagy a kihúzott tövek helyére ültetik a friss palántát. Olaszországban az elvárt hozam tonna hektáronként, és 70 cent fölötti áron jövedelmező. Sajátos termőtáj alakult ki az Alpokban, ahol 600 méteres tengerszint fölötti magasságon vagy még magasabban szabadföldi szamócát termesztenek körülbelül 250 hektáron. A még későbbi érés érdekében vannak, akik fehér fóliával borítják a sorközöket. Ezzel a késői gyümölccsel a legmagasabb árat tudták elérni eddig, de az idén a német és más északi termesztők hamarabb tudtak szedni és összecsúszott az árujukkal az olasz alpesi szamóca. Olaszország nagy észak déli kiterjedése és a hegyvidéki termesztés lehetővé teszi, hogy egész évben friss szamócát tudjanak szüretelni. 6. oldal (összes: 7)

7 Szerző: Horváth Csilla Közzététel ideje: , kedd, 23:50 A forrás webcíme: 7. oldal (összes: 7)