A vetésidő hatása a napraforgó (Helianthus annuus L.) termésére és olajtartalmára eltérő növényvédelmi modellekben

Átírás

1 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 1 A vetésidő hatása a napraforgó (Helianthus annuus L.) termésére és olajtartalmára eltérő növényvédelmi modellekben Novák Adrienn Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Debrecen novak@agr.unideb.hu ÖSSZEFOGLALÁS A szántóföldi kísérletet a Debreceni Egyetem ATK Látóképi Kísérleti Telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. Kísérletünben a vetésidő hatását vizsgáltuk a tenyészévben két eltérő genotípusú napraforgó hibrid növénykórtani tulajdonságaira, levélfelület indexére és termésére eltérő fungicid kezelés alkalmazása mellett. A vetésidő és a fungicid kezelés hatását vizsgáltuk két eltérő genotípusú napraforgó hibrid (NK Ferti, PR64H42) termésére, olajtartalmára és olajhozamára 2012-ben és 2013-ban. Kísérletünk során három vetésidőt (korai, átlagos, kései) és két fungicid kezelési szintet (kontroll=fungicid kezelés nélküli, kétszeres fungicides védekezés) alkalmaztunk. Vizsgálatunk során a tenyészév során nagyobb terméseredményeket értünk el, mint 2012-ben. A különböző vetésidők alkalmazása hatással volt a termés, az olajhozam és az olajtartalom alakulására is. A termésmennyiség és az olajhozam szempontjából 2012-ben a kései, 2013-ban pedig az átlagos vetésidő volt az optimális. A legnagyobb olajtartalom értékeket mindkét tenyészévben a kései vetésidő alkalmával mértük (kivéve a PR64H42 hibridnél a kétszer kezelt parcellákon, ahol az átlagos vetésidőben). A vetésidő, a termés, az olaj hozam és az olaj - tartalom között 2012-ben szoros (r=0,600**, r=0,639**, r=0,590**), míg 2013-ban közepes kapcsolatot állapítottunk meg. Pearson-féle korreláció analízissel megállapítottuk, hogy a kétszeres fungicid kezelés is hatással volt a termés és az olajhozam mértékére (2012: r=0,498**, r=0,407**) ban a fungicid kezelés termés- és olajhozam növelő hatása jelentősebb volt (r=0,603**, r=0,623**), emellett a kétszeres védekezés hozzájárult az olajtartalom növekedéséhez is (2013: r=0,315**). Kulcsszavak: napraforgó, genotípus, vetésidő, fungicid kezelés, termés SUMMARY The field research was carried out at the experimental farm of the University of Debrecen at Látókép on calcareous chernozem soil in Hungary. We examined the effects of the sowing time and the fungicide treatment on the yield, oil yield and oil content of two different genotypes of sunflower hybrids (NK Ferti, PR64H42) in 2012 and We applied three different sowing times (early, average, late) and two different treatment levels of fungicides (control =no fungicides applied, double fungicide protection). During our research, we received better results in 2013 than in The application of different planting times affected the yield and oil yield production and the oil content as well. The optimal circumstances for yield and oil yield production were provided by late planting in 2012, while by average planting time in The highest oil yield results were reached by late plating in both years (except for hybrid PR64H42 in the double treated parcels where average plating time turned out to be more effective). The correlation between the plating time, the yield and oil yield production and the oil content was strong in 2012 (r=0.600**, r=0.639**, r=0.590**). On the other side, in 2013, the correlation was medium between the planting time, the yield production and the oil content. We applied Pearson s correlation to analyze the effect of the double fungicide treatment on the yield and oil yield production (2012: r=0.498**, r=0.407**). These results were better in 2013 (r=0.603**, r=0.623**), besides, the double fungicide treatment also increased the oil content (r=0.315**). Keywords: sunflower, genotypes, planting time, fungicide treatment, yield BEVEZETÉS A tenyészév időjárási körülményei meghatározóak a napraforgótermesztés szempontjából (Brandt el al., 2003), hiszen jelentős hatást gyakorolnak a termés mennyiségére (Cerny et al., 2011) és az olajtartalomra (Hladni et al., 2006). Napjainkban az egyre szélső sé ge - sebbé váló időjárási körülmények megnövelik a napra - forgótermesztés kockázatát (Szabó, 2013). A ked ve - zőtlen időjárási hatások teljes mértékben nem elimi - nál hatóak, azonban a negatív klimatikus hatások meg - felelő agrotechnikai válaszokkal mérsékelhetők (Szabó, 2014). A napraforgó termesztéstechológiájában a vetés - technológia (vetésidő, állománysűrűség) kiemelkedő szereppel bír a termés mennyiségének és biztonságának alakulásában (Zsombik et al., 2002). A vetésidő jelen tős hatást gyakorol a növekedésre, a ter mésmennyi - ségre (Ahmad, 2005; Lawal et al., 2011), a termés össze - tételre, az olajtartalomra és az olajhozamra (Petcu et al., 2000). Harper és Fergusson (1979) szerint a korai vetésidő po zitív hatással van a termés és az olajtartalom ala ku - lá sára is. A vetésidő késleltetésével csökken a termés és az olajtartalom (Miller et al., 1984; Baghdadi et al., 2014). Gubbels és Dedio (1989) a vetésidő hatását vizs gálták a napraforgó termésére és olajtartalmára. Vizsgálataik során a kései vetésidő esetén a termés és az olajtartalom kisebb volt, mint a korai vetésidő ese - tén. Ugyanakkor Allam et al. (2003) a legnagyobb termést a korai vetésben, a legnagyobb olaj tartalmat a ké sei vetésben mérte. Szabó (2012) vizsgálatai során a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt a hibridek a legna gyobb termésmennyiséget a kései (május eleji) ve - tés sel érték el. Ezektől az értékektől a korai (már cius 57

2 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 2 végi) és az átlagos (április közepi) vetésidő termés - eredményei egyaránt elmaradtak. Pepó (2007) korai kita vaszodás esetén a korai vetésidőhöz (április eleji) vi szonyítva, átlagos (április közepi) és kései (má jus eleji) vetésidő alkalmazása során jelenős termés csök - ke nést ( kg/ha) tapasztalt. Lassú, kései kita - va szodás esetén azonban a korai és átlagos vetésidő ter mésmennyisége lényeges eltérést nem mutatott ( kg/ha). Zsombik (2006) a vetésidő olajtartalomra gyakorolt hatásának vizsgálatakor megállapította, hogy a vetésidő hatását az adott évjárat nagymértékben befolyásolja. Véleménye szerint a korai vetés nem jár olaj - tartalom csökkenéssel. A korai és átlagos vetésidőben kö zel azonos olajtartalmat (48,5%, illetve 48,2% az évek és hibridek átlagában) mért a vizsgált ( ) kísérleti időszakban. Jelentősebb csökkenést (47,3%) csak a megkésett, május eleji vetésnél tapasztalt. ANYAG ÉS MÓDSZER A szántóföldi kísérletet a Debreceni Egyetem AtK Látóképi Kísérleti telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérleti telep Debrecentől 15 km-re, a 33. számú főközlekedési út mellett helyez ke - dik el a Hajdúsági löszhát területén. A kísérleti terület talaja jó kultúrállapotú, középkötött, talajfizikailag a vályog kategóriába sorolható. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőek. Jó vízvezető és víztartó ké - pes séggel rendelkezik. A vetésidő hatását vizsgáltuk a és a tenyészévben két eltérő genotípusú napraforgó hibrid (NK Ferti, Pr64H42) termésére, olajtartalmára és olaj - hozamára eltérő növényvédelmi modell alkalmazása mellett. Az NK Ferti hagyományos gyomirtású, a Pr64H42 pedig Express toleráns magas olajsavtartal - mú napraforgó hibrid. A kísérlet parcellái melyek mé - re te 15,2 m 2 volt négy ismétlésben lettek beállítva, véletlen blokk elrendezésben. A kísérlet előveteménye 2012-ben őszi búza, 2013-ban pedig kukorica volt. A kí sérlet során alkalmazott vetésidőket az 1. táblázat tar tal mazza. 1. táblázat A kísérletben alkalmazott vetésidők és betakarítási idők (Debrecen, ) Tenyészév(1) (2) Vetésid Betakarítás ideje(6) Table 1: Applied sowing and harvesting times (Debrecen, ) Crop year(1), Early sowing time(2), Average sowing time, Late sowing time, Sowing time, Harvesting time(6) A vetést tő/ha csíraszámmal végeztük, majd a kelést követően állítottuk be az tő/ha tőszámot. A hibridek egységes, a termesztési gyakorlatban is általánosan alkalmazott agrotechnikában részesültek. Kísérletünk során két fungicid kezelési modellt (exten - zív, mid-tech) alkalmaztunk. Az extenzív (kontroll) modellben gombás kórokozók elleni védekezést nem alkalmaztunk. A mid-tech modell esetén kétszeri alkalom mal (8 10 pár leveles állapotban és virágzáskor) jut tattuk ki a fungicid szert ben Pictort (ható - anyag: boscalid+dimoxistrobin) alkalmaztuk 0,5 l/ha dó zisban, 2013-ban pedig tezort (trifloxstrobin+cipro - konazol) 0,35 l/ha dózisban. A kísérlet betakarítását az 1. táblázatban szereplő időpontokban végeztük el spe - ciális adapterrel felszerelt Sampo parcellakombájnnal. A terméseredményeket 8,0%-os nedvességtarta - lom ra standardizáltuk. Az olajtartalom és olajhozam 8%-os nedvességtartalom mellett került meghatáro - zásra. A tenyészévet megelőző hónapokban (decem - ber elejétől március végéig) lehullott csapadék mennyi - sége meglehetősen csekély (118,3 mm) volt. A te nyész - időben lehullott csapadék mennyisége (253,7 mm) vi - szont jelentősebb volt, de kedvezőtlen megoszlással (má jusban 71,9 mm, júniusban 91,7 mm, júliusban 65,3 mm). A termésképződés szempontjából kedve - zőtlen volt a 30 éves havi átlagokat 2,2 3,0 o C-kal, az - az igen jelentős mértékben meghaladó júniusi júliusi augusztusi átlaghőmérséklet. Ezek a tényezők negatívan befolyásolták a napraforgó termékenyülését, kaszatfejlődési és kitelítődési folyamatait (2. táb lá zat). A tenyészévben az időjárási hatások rendkí - vüli módon próbára tették a napraforgó adaptációs ké - pes ségét. Az áprilisi és májusi időjárás kedvező volt a napraforgó állományok vegetatív fejlődése szempont - jából. A kiváló fejlettségű napraforgó növények tole - rál ni tudták a június közepétől, augusztus végéig tartó aszályos (június: 30,8 mm, július: 15,6 mm, augusztus: 32,2 mm), kánikulai időjárást (június: 19,6 C, július: 21,2 C, augusztus: 21,5 C). Az állományok vi - rág zása, termékenyülése és a kaszatok fejlődése, kite - lí tődése megfelelő mértékű volt. A betakarítás előtt le - hullott kisebb mennyiségű, de folyamatos eső hátráltatta az állományok leszáradását és a betakarítást (2. táblázat). A kísérleti eredmények kiszámításához és ábrázo - lá sához Microsoft Excelt és SPSS 19.0 statisztikai prog - ramot használtuk. Az adatokat kéttényezős variancia - analízis és Pearson-féle korrelációanalízis segítségével vizsgáltuk. EREDMÉNYEK Termés A vizsgált két tenyészév termés, olajhozam és olaj - tartalom eredményeit az 1. ábra mutatja. A te - nyész év során nagyobb terméseredményeket értünk el, mint 2012-ben. Hibridtől, vetésidőtől és fungicid ke - ze léstől függően 2013-ban a termés mennyisége kg/ha között változott, amíg 2012-ben pedig kg/ha között. A tenyészévben a vetésidő késleltetése növelte a termés mennyiségét. A csökkenés az NK Ferti hibridnél a korai és a kései, va - lamint az átlagos és a kései vetésidő esetében volt szigni fikáns. 58

3 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 3 A csapadékmennyiség és a hőmérséklet alakulása a vizsgált tenyészévben (Debrecen, ) 2. táblázat Hónapok Április(6) Május(7) Június(8) Július(9) Augusztus(10) Össz./Átlag(11) Csapadék (mm)(1) 30 éves átlag 42,4 58,8 79,5 65,7 60,7 307, ,7 71,9 91,7 65,3 4,1 253,7 Eltérés -21,7 13,1 12,2-0,4-56,6-53, ,0 68,7 30,8 15,6 32,2 141,9 Eltérés 5,6 9,9-48,7-50,1-28,5-165,2 H mérséklet ( C)(2) 30 éves átlag 10,7 15,8 18,8 20,3 19,6 17, ,7 16,4 20,9 23,3 22,5 19,0 Eltérés 1,0 0,6 2,1 3,0 2,9 1, ,0 16,6 19,6 21,2 21,5 18,2 Eltérés 1,3 0,8 0,8 0,9 1,9 1,2 Table 2: The amount of rainfall and temperature in the investigated crop-year (Debrecen, ) Precipitation (mm)(1), temperature ( C)(2), Months, 30 year s average, Difference, April(6), May(7), June(8), July(9), August(10), total/average(11) 1. ábra: A vetésidő hatása a napraforgó termésére, olajtartalmára, olajhozamára (Debrecen, ) Termés/Olajhozam(kg/ha)(9) NK Ferti PR64H42 NK Ferti PR64H42 Kontroll (1) Kétszeres fungicides kezelés (2) 2012 Termés (6) Olajhozam (7) Olajtartalom (8) Termés/Olajhozam (kg/ha)(9) NK Ferti PR64H42 NK Ferti PR64H42 Kontroll (1) Kétszeres fungicides kezelés (2) 2013 Termés (6) Olajhozam (7) Olajtartalom (8) 47,0 45,0 43,0 41,0 39,0 37,0 Olajtartalom (%)(10) Olajtartalom(%)(10) NK Ferti PR64H42 Termés(6) Olajhozam(7) Olajtartalom(8) Termés(6) Olajhozam(7) Olajtartalom(8) 2012 SzD 5% (11) , ,3 SzD 5% fungicid kezelés(12) , , SzD 5% (11) , ,6 SzD 5% fungicid kezelés(12) , ,1 Figure 1: The effect of sowing time on the yield, oil content and oil yield of sunflower hybrids (Debrecen, ) Control(1), Double fungicide treatment(2), Early sowing time, Average sowing time, Late sowing time, yield(6), oil yield(7), oil content(8), yield/oil yield (kg ha -1 )(9), oil content (%)(10), Sowing time(11), Fungicide treatment(12) 59

4 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 4 Mindkét hibridnél, mindkét fungicid kezelési mo - dellben a kései vetésidő alkalmával mértük a legna - gyobb termést (kontroll: NK Ferti: 4242 kg/ha, Pr64H42: 3612 kg/ha; 2 kezelt: NK Ferti: 4970 kg/ha, Pr64H42: 4326 kg/ha). Ugyanakkor 2013-ban a termésmennyi ség szempontjából a vizsgált hibrideknél és fungicid ke zelési modellekben az átlagos vetésidő volt az optimá lis (kont - roll: NK Ferti: 4621 kg/ha, Pr64H42: 4196 kg/ha; 2 ke zelt: NK Ferti: 5282 kg/ha, Pr64H42: 5090 kg/ha). A kései vetésidő terméseredményei nem csak az átlagos vetésidő eredményeitől, hanem a korai vetésidő ered mé - nyeitől is elmaradtak. Szignifikáns különbséget a vetés - idők terméseredményei között az NK Ferti hibrid nél mér tünk az átlagos és a kései vetésidő esetében. A kontroll állományhoz viszonyítva a kétszeres fun - gicides kezelés nagymértékben növelte a termés mennyi - ségét. A növekedés mind a két tenyészévben, mind két hibrid és mindhárom vetésidő alkalmával szig nifikáns volt. A fungicid kezelés termésnövelő hatása 2012-ben a kései (18,3%), 2013-ban pedig az átlagos vetésidő esetében volt a legnagyobb (17,8%) a hibridek átla gá - ban. A fungicid kezelés hatására bekövetkező nagyobb termésnövekedést mindkét tenyészévben a Pr64H42 hibridnél mértük a vetésidők átlagában (2012: NK Feti: 15,4%, Pr64H42: 18,9%, 2013: NK Ferti: 15,7%, Pr64H42: 19,4%) Olajhozam A hektáronkénti olajhozam a napraforgó eredmé - nyes ségét jelzi. A termés mennyisége döntő hatással van az olajhozam alakulására. Ebből adódóan ben nem csak a terméseredmények maradtak el a tenyészév eredményeitől, hanem az olajhozam is. A különböző vetésidők alkalmazása az olajhozam mér tékében is változást okozott. Azonban szignifikáns kü lönbséget csak az NK Ferti hibridnél tapasztaltunk a korai és kései, valamint az átlagos és kései vetésidő ered ményei között. A fungicid kezelés hasonlóan a terméseredmé - nyek hez szignifikáns olajhozam növekedést eredmé - nye zett. A hibridek és a vetésidők átlagában 2012-ben 17,8%-kal, 2013-ban 21,7%-kal növekedett az olaj - hozam a kétszeres fungicid kezelés hatására. A vizsgált hibridek közül mindkét tenyészévben a Pr64H42 hibrid nél mértük a a nagyobb növekedést a vetésidők átla gában (2012: NK Ferti: 16,5%, Pr64H42: 19,2%, 2013: NK Ferti: 19,4%, Pr64H42: 24,0%). Olajtartalom A vetésidő a termés és az olajhozam mellett az olaj - tartalomra is jelentős hatást gyakorolt (1. ábra). A legnagyobb olajtartalmat a kései vetésidő során mértük mindkét tenyészévben (kivéve a Pr64H42 hibridnél, a 2 kezelt parcellákon). A különböző vetésidő hatá sá - ra bekövetkező olajtartalom változás nem minden eset - ben volt szignifikáns. A fungicid kezelés az olajtartalom mértékét is nö - vel te. A növekedés a tenyészévben csaknem minden esetben szignifikáns volt (kivéve az NK Ferti hib - rid nél a korai vetésidő alkalmazásakor). A hibridek és ve tésidők átlagában az olajtartalom 1,5%-kal növe ke dett 2013-ban a kétszeres fungicides védekezés hatá sá ra. A vizsgált tényezők közötti kölcsönhatás A vizsgált agrotechnikai tényezők (vetésidő, fungicid kezelés), termés, olajtartalom és olajhozam közötti kölcsönhatások nagyságát és irányát vizsgáltuk Pearsonféle korrelációanalízissel (3. táblázat). Vizsgálatunkban a 0,3 alatti értékkel jellemezhető korrelációt gyengének, a 0,3 0,5 közötti r értékeket kö - ze pesnek, a 0,5 0,7 közötti értékeket szorosnak, míg a 0,7 feletti korrelációs együttható esetén a kapcsolatot igen szorosnak tekintettük. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a te nyészévben a vetésidő késleltetése, mind a termés mennyiségét, mind az olajhozam mértékét mind az olaj - tartalmat döntő mértékben növelte, amit a tényezők kö - zött tapasztalt szoros kölcsönhatás bizonyít (r=0,600**, r=0,639**, r=0,590**). Emellett a kétszeres fungicid kezelés is növelte a termés és az olajhozam mértékét is (r=0,498**, r=0,407**). A tenyészévben a vetésidő, a termés és az olaj tartalom között közepes kapcsolatot állapítottunk meg. A megelőző tenyészévhez viszonyítva 2013-ban a fungicid kezelés termés- és olajhozam növelő hatása je lentősebb volt (r=0,603**, r=0,623**), emellett a két szeres védekezés hozzájárult az olajtartalom nö ve - ke déséhez is (r=0,315**). Pearson-féle korreláció a vizsgált tényezők között (Debrecen, ) 3. táblázat Tenyészév(1) Vizsgált tényez k(2) Termés Olajhozam(6) Olajtartalom(7) 2012 Vetésid 0,600(**) 0,639(**) 0,590(**) Fungicid kezelés 0,498(**) 0,407(**) 0, Vetésid -0,356(*) -0,175 0,383(**) Fungicid kezelés 0,603(**) 0,623(**) 0,315(*) Megjegyzés: *a korreláció szignifikáns SzD 5% -os szinten, **a korreláció szignifikáns SzD 1% -os szinten Table 3: Correlation between the analysed parameters (Debrecen, ) Crop year(1), Analysed parameters(2), Sowing time, Fungicide treatment, yield, oil yield(6), oil content(7), Note: *correlation is significant at the 0.05 level, **correlation is significant at the 0.01 level 60

5 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 5 KÖVETKEZTETÉSEK Vizsgálatunk során a tenyészév során nagyobb terméseredményeket értünk el, mint 2012-ben. Ahmad (2005), Petcu et al. (2000) és Lawal et al. (2011) eredmé nyeihez hasonlóan a különböző vetésidők alkalma - zá sa hatással volt a termés, az olajhozam és az olaj - tartalom alakulására is. A termésmennyiség és az olaj - hozam szempontjából 2012-ben a kései Szabó (2012) eredményeihez hasonlóan, 2013-ban pedig az átlagos vetésidő volt az optimális. A legnagyobb olajtarta - lom értékeket Allam et al. (2003) eredményeihez ha sonlóan, Gubbels és Deido (1979) eredményeivel ellen tétben mindkét tenyészévben a kései vetésidő alkal mával mértük (kivéve a Pr64H42 hibridnél a két - szer kezelt parcellákon, ahol az átlagos vetésidőben) tenyészévben a vetésidő, a termés, az olajhozam és az olajtartalom között szoros (r=0,600**, r=0,639**, r=0,590**), 2013-ban kö zepes kapcsolatot állapítottunk meg. Pearson-féle korreláció analízissel megállapítottuk, hogy a kétszeres fungicid kezelés is hatással volt a termés és az olajhozam mértékére (2012: r=0,498**, r=0,407**) ban a fungicid kezelés termés- és olaj hozam növelő hatása jelentősebb volt (r=0,603**, r=0,623**), emellett a kétszeres védekezés hozzájárult az olajtartalom növekedéséhez is (2013: r=0,315**). IRODALOM Ahmad, S. Hassan, F. Ali, H. robab, U. (2005): response of sunflower to dibbling time for yield and yield components. Journal of research (Science). Bahauddin Zakariya University. Multan. Pakistan.16. 1: Allam, A. y. El-Nagar, G. r. Galal, A. H. (2003): response of two sunflower hybrids to planting dates and densities. Acta Agronomica Hungarica : Baghdadi, A. Halim, r. A. Nasiri, A. Ahmad, I. Aslani, F. (2014): Influence of plant spacing and sowing time on yield of sunflower (Helianthus annuus L.). Journal of Food, Agriculture & Environment : Brandt, S. A. Nielsen, D. C. Lafond, G. P. riveland, N. r. (2003): oilseed crops for semiarid cropping systems in the Northern Great Plains. Agronomy Journal. 94: Cerny, I. Veverková, A. Kovár, M. Pacuta, V. Molnárová, J. (2011): Influence of temperature and moisture conditions of locality on the yield formation of sunflower (Helianthus annuus L.). In Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelia nae Brunensis : Gubbels, G. H. Dedio, W. (1989): Effect of plant density and seeding date on early- and late-maturing sunflower hybrids. Canadian Journal of Plant Science : Harper, F. Ferguson, r. C. (1979): the effects of bitumen mulch and sowing date on the establishment and yield of oil-seed sunflower (Helianthus annuus L.). Journal of Agricultural Sciences : Hladni, N. Škorić, D. Kraljević-Balalic, M. Sakač, Z. Jovanovi, D. (2006): Combining ability for oil content and its correlations with other yield components in sunflower (Helianthus annuus L.). Helia : Lawal, B. A. obigbesan, G. o. Akanbi, W. B. Kolawole, G. o. (2011): Effect of planting time on sunflower (Helianthus annuus L.) productivity in Ibadan, Nigeria. African Journal of Agricultural research. Academic Journals. New york : Miller, B. C. oplinger, E. S. rand, r. Peters, J. Weis, G. (1984): Effects of planting date and planting population on sunflower performance. Agronomy Journal. 76: Pepó P. (2007): A versenyképes napraforgótermesztés agronómiai feltételei. [In: Pepó P. (szerk.) Az olajnövények termesztésének, feldolgozásának, felhasználásának aktuális kérdései.] Kerek - asztal konferencia. Debrecen Petcu, G. Sin, G. Ioniþa, S. Popa, M. (2000): Influence of different crop management systems for sunflower in southern of romania. romanian Agricultural research , Szabó A. (2012): Az integrált napraforgótermesztés néhány kritikus agrotechnikai tényezőjének értékelése. [In: Lehoczky É. (szerk.) talaj Víz Növény kapcsolatrendszer a növénytermesztési térben.] Budapest Szabó A. (2014): A vetéstechnológiai és növényvédelmi tényezők szerepe az integrált napraforgó termesztésben. [In: Pepó P. A fenntartható növénytermesztés fejlesztési lehetőségei.] Debrecen Szabó, A. (2013): Weather extremities in sunflower production I. the role of critical agrotechnical factors in preventing disease infection. Növénytermelés : Zsombik L. (2006): A napraforgó olajtartalmát befolyásoló tényezők. Agrárágazat. 7. 3: Zsombik L. Borbélyné H. É. Kutasy E. (2002): Újabb adatok a napraforgó hibridspecifikus vetéstechnológiájához. [In: Jávor A. (szerk.) Innováció, a tudomány és gyakorlat egysége az ez red - forduló agráriumában.] Debrecen

6 NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 6