Szemes kukorica és napraforgó elővetemény hatása az őszi búza termésére és kalászszám-értékeire tartamkísérletben
|
|
- Amanda Kovácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 1 Szemes kukorica és napraforgó elővetemény hatása az őszi búza termésére és kalászszám-értékeire tartamkísérletben Szilágyi Gergely Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Debrecen peszere@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS Szemes kukorica-, és napraforgó elővetemények hatását elemeztük három különböző őszi búza fajta (GK Csillag, Mv Csárdás, Mv Toldi) kalászszám és termésmennyiségének alakulására, különböző adagú műtrágya dózisok alkalmazásával a 212/213-as tenyészévben. Vizsgá - lataink szerint napraforgó előveteményt követően nagyobb kalászszámot és termésmennyiséget mértünk, amelyet a fajták genetikai potenciálja befolyásolt. Kontroll kezelésekben a fajták között jelentős különbségeket találtunk. Vizsgálataink során a GK Csillag genotípus érte el a legnagyobb termést a vizsgált trágyakezelésekben és vetésváltási modellekben egyaránt. Kulcsszavak: őszi búza, termés, vetésváltás, trágyázás, genotípus, kalászszám SUMMARY We have analyzed the effect of grain maize and sunflower forecrop on three different winter wheat genotype (GK Csillag, Mv Csárdás, Mv Toldi) regarding to the spike number and yield in different fertilization levels in the 212/213 cropyear. According to our data after sunflower forecrop we reached higher spike number and yield, which were influenced by the differences of the varieties. We found significant differences between the varieties in the control treatment. According to our research, GK Csillag has reached the highest yield in the examined fertilization levels and forecrop models too. Keywords: winter wheat, yield, crop rotation, fertilization, genotype, spike number BEVEZETÉS A világon, valamint hazánkban is, az egyik legfon tosabb gabonanövények egyike az őszi búza. Slafer és Satorren (1999) szerint a világon a szántóterület hato dán termesztenek őszi búzát. FAO (213) adatok sze rint ez 218,4 millió hektár, 3,26 t/ha termésátlaggal. Ma gyarországon 1,11 millió hektáron 4,71 t/ha termés átlagot értek el (KSH, 214). Termesztését a vetés vál tás, nagymértékben a trágyázás, és a fajtaválasztás be- fo lyásolja. A gabonanövények és az olajnövények a vetés szerkezet fő növényei. Pepó et al. (1989) szerint az évjárat, elővetemény és a fajta jelentős mértékben befolyásolja a realizált terméseredményt, valamint a mű trágyázás hatékonyságát. Pepó (22) szerint az őszi búza tápanyagigényes, és a kijutatott tápanyagokra ki válóan reagáló növényi kultúra. A harmonikus táp anyag ellátás (NPK) kedvező tápanyag- és víz gaz dál ko dású talajtani feltételek mellett is döntő termés növelő agrotechnikai elem. Bocz és Sárvári (1981) adatai szerint a termést réti csernozjom talajon a nit ro gén optimális szintje mellett a foszfor befolyásolja. Agrotechnikai elemek közül a vetésváltás meghatá ro zó. Pepó (29) szerint a búza vetések mintegy 6 7%-a átlagosnál rosszabb elővetemények (önmaga, kukorica, napraforgó) után kerül. Lesznyák (1997) sze rint kukorica elővetemény után szoros, szignifikáns kap csolat mutatható ki a növénymagasság, a kalász hosszúság, a növény- és kalásztömeg, a kalászkaszám és a kalászonkénti szemszám között. Hristov et al. (211) szerint a kalászszám szorosan kor relál a harvest indexszel és a szemtömeggel. Frederick és Bauer (1999) megállapítása szerint a kalászszám a ter méssel is pozitív szoros kapcsolatban áll. Az őszi bú za vegetatív időszakában a hőmérséklet és csapadék befolyásolja a várható termés nagyságát. Tian et al. (212) szerint felmelegedés miatt 16,3%-kal (P<,5) nőtt a hozam, a kalászszám és a harvest index. Kismányoky és Debreceni (29) szerint a különböző agroökológiai körzetekben, eltérő termőhelyi adottságoknál és idő járási viszonyoknál a növények termései (mennyiség, mi nőség) az évjárathatásokat is magukon viselik. Az el térő termőhelyi adottságok, az elővetemény a termesz tés re szignifikánsan hatnak. Dóka (213) szerint a csernoz jom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. Talajtani tényezők Kismányoky és Jolánkai (29) szerint a tartamkísérlet olyan nagy értékű, meg szüntetésüket, avagy szüneteltetésüket követően újból elő nem állítható, többéves folyamatok hatásait őrző élő ökológiai modellek, amelyek állandó, dinamikus adat bázisként segítségünkre vannak tudományos prob- lé mák megoldásában. Szabó (213) szerint a régebbi genotípusú, kevésbé korszerű fajták minden évjáratban alacsonyabb termés maximumokat mutattak, és tápanyag-reakciójuk is jelen tősen gyengébb volt, mint az újabb fajtáké. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a 212/213-as tenyészévben vé gez tük a Debreceni Egyetem Agrártudományi Köz pont Látóképi Kísérleti Telepén mészlepedékes cser - noz jom talajon, tartamkísérletben. A kísérlet négy ismét lés ben lett beállítva, az elővetemény (szemes kukorica, napraforgó) és trágyázás parcellái osztott sávos el rendezésben voltak. Vizsgálataink során az Mv Csár dás, 75
2 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 2 Mv Toldi, és a gk Csillag őszi búza fajtákat tesz tel tük. A kalászszám és a termés adatokat hat eltérő dó zisú tápanyagszinten vizsgáltunk (1. táblázat). A P és K műtrágyaadagokat 1%-ban ősszel, a N mű trágyát 5 5%-ban őszi-tavaszi megosztásban juttat tuk ki. A különböző tápanyagszinteken kijutatott ada gokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A tenyészidőszak fontosabb meteorológiai adatai (Debrecen, 212/213) 1. táblázat A kísérletben kijutatott műtrágya dózisok (Debrecen, 213) NPK m trágyakezelés(1) N P 2O 5 K 2O Hatóanyag (kg/ha)(2) ,5 26, , 53, ,5 79, , 16, ,5 132,5 Table 1: Applied NPK fertilizer doses (Debrecen, 213) NPK treatment(1), Doses (kg ha -1 )(2) A csapadék és hőmérsékleti adatokat a 212/213. tenyészévről a Walter-Lieth klíma diagramm szemlélte ti (1. ábra). A mért csapadék és hőmérsékleti értékek alap ján a vizsgált időszakot kedvező évjáratnak te kint hetjük. Adataink szerint a 212/213. tenyészévben a 3 éves átlaghoz képest 79,3 mm-rel több csapadék állt ren delkezésre. A tenyészidőszakban mért csapadék el oszlása kedvező volt, egészen a betakarításig. A tenyész időszakban decembertől márciusig jelentős csapadék hullott (27,8 mm), március hónapban a 3 éves átlag hoz képest 2,1 o C-kal volt hűvösebb. Figure 1: The main meteorological data of the cropyear (Deb - recen, 213) A kalászszám meghatározáshoz 1 m 2 -es minta tere ket alkalmaztunk. A betakarítást Sampo parcellakombájn nal végeztük. Eredményeinket a Microsoft Excel program se gítségével szemléltettük. Kutatásaink célja a vetésváltás, termésmennyiség, kalász szám, genotípus, trágyázási hatások közötti össze- függések értékelése. EREDMÉNYEK Tartamkísérletben vizsgáltuk az elővetemény, a trá- gyázás és a genotípusok hatását az őszi búza kalász számára, és a termésmennyiségére a 212/213-as tenyészévben. A kutatásaink során megállapítottuk a faj ták átlagában, hogy jelentősen nőtt a termés (2. ábra). 2. ábra: Termés alakulása napraforgó- és szemes kukorica elővetemény után a vizsgált fajták átlagában (Debrecen, 213) Napraforgó elővetemény után(2): y=871,9x+17,8 r 2 =,9618 Termés (kg/ha)(1) Napraforgó elővetemény(5) Szemes kukorica elővetemény(6) Szemes kukorica elővetemény után(3): y=84,4x+539,71 r 2 =,9772 Tápanyagkezelés(4) Figure 2: Evaluation of winter wheat yield after grain maize and sunflower forecrop in average of different varieties (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), After sunflower forecrop(2), After grain maize forecrop(3), Fertilization levels(4), Sunflower forecrop(5), grain maize forecrop(6) Adataink szerint az elővetemények között jelentős kü lönbségeket tapasztaltunk a tenyészév során. Nagyobb termésmennyiséget tapasztaltunk a kedvezőtlenebb napra forgó elővetemény után, mint a szemes kukoricát kö ve - tő en. A polinomiális regresszió analízis során az r 2 ér- tékek szoros illeszkedést mutattak a vizsgált elő vete mé nyeknél (napraforgó elővetemény,9618; szemes ku korica esetén,9772). Napraforgó elővetemény ese- 76
3 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 3 tén a legnagyobb termésnövekedést a fajták átlagában a kontroll és a kezelés között tapasztaltuk (1261 kg/ha), szemes kukorica elővetemény vizsgálata so rán a és a kezelések között értük el a legnagyobb termésnövekedést (1149 kg/ha). A 3. ábra szemlélteti az eltérő genotípusok termésmennyiség alakulását napraforgó előveteményt köve tően. Eredményeink szerint a vizsgált genotípusok a trágyakezelésben érték el a maximumot, azon ban a fajták között jelentős különbségeket tapasztaltunk a vizsgált trágyakezelésekben. Adataink szerint a gk Csillag érte el a legnagyobb termésmennyiséget a vizsgált trágyakezelésekben. A legnagyobb termésnövekedést a trágyakezelések között a gk Csillag és az Mv Csárdás fajtánál a és a kezelések kö zött mértük (1386 kg/ha, 1355 kg/ha). A régebbi geno típus Mv Toldinál a legnagyobb változást a kont roll és a N 3 +PK között tapasztaltuk (1355 kg/ha). Poli- nomiális regresszió vizsgálata során a fajták termés- mennyiség r 2 értékei szoros illeszkedést mutatnak (gk Csillag,9967, Mv Csárdás,9955, Mv Toldi,988) az illesztett másodfokú függvénnyel. Szemes kukorica elővetemény után mért genotípusok termésmennyiség alakulását a 4. ábra szemlélteti. Adataink szerint szemes kukorica előveteményt kö ve tő en a termés nagysága kisebb volt, mint napraforgó elő vetemény után. A két elővetemény között a legnagyobb negatív eltérést kontroll kezelésben az Mv Toldi faj tá nál mértük (467 kg/ha), a legkisebb eltérést az Mv Csár dás genotípusnál értük el (192 kg/ha). A fajták kö zött a vizsgált kontroll parcellákban nagy eltéréseket ta pasztaltunk. 3. ábra: Napraforgó elővetemény után mért búzatermés alakulása (Debrecen, 213) 7 Termés (kg/ha)(1) y=-151,43x 2 +23,5x 256,8 r 2 =,9967 y=-113,2x ,5x 129,9 r 2 =, N 9 +PK y=-85,554x ,2x+332,3 r 2 =,988 Figure 3: Winter wheat yield after sunflower forecrop (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 4. ábra: Szemes kukorica elővetemény után mért búzatermés alakulása (Debrecen, 213) 7 Termés (kg/ha)(1) y=-67,875x ,8x 273,7 r 2 =,9721 y=-76,429x ,6x 36 r 2 =, N 9 +PK y=-53,625x ,4x+81,5 r 2 =,9994 Figure 4: Winter wheat yield after grain maize forecrop (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 77
4 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 4 A 5. és 6. ábra szemlélteti a trágya kezelések hatását az 1 m 2 -re eső kalász szám alakulására a szemes kukorica és napraforgó elő vetemény után termesztett őszi búzánál és. Napraforgó elővetemény után a kalászszám geno típustól függően műtrágyázás hatására emelkedett. Kontroll kezeléshez képest a maximális kalászszám növekedést a gk Csillag (7 db/m 2 ) és Mv Csárdás (23 db/m 2 ) intenzív fajtáknál a kezelésben, az Mv Toldi extenzív genotípus esetében (72 db/m 2 ) a kezelésben mértünk. regresszió analízis vizs- gálata során az Mv Csárdás volt a legstabilabb (r 2 =,8445). A 6. ábra mutatja be a kalászszám alakulását sze mes kukorica előveteményt követően. A műtrágyázatlan parcellák kalászszáma db/m 2 között változott. Legjobbnak a gk Csillag bizonyult, az Mv Csárdás és a Mv Toldi fajtánál a kontroll kezelésben mért kalász szám különbség minimális volt (1 db/m 2 ), a vizsgált két fajta termése kg/ha között változott. A kalászszám vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a gk Csillag a vizsgált tárgyakezelésekben jóval nagyobb kalászszámot ért el, ami terméstöbbletet ered- ményezett. regresszió analízissel végzett adataink sze rint a legstabilabb az Mv Csárdás (r 2 =,8822) volt, ezt követte a gk Csillag (r 2 =,7358) és az Mv Toldi (r 2 =,6682). A kontroll kezeléshez képest a maximá lis kalászszám növekedést az Mv Csárdás és MV Toldi faj táknál az N 9 +PK, gk Csillag genotípusnál az kezelésben mértünk. Korábbi vizsgálati eredményekkel összhangban a termést legnagyobb mértékben a négyzetméterre eső kalászszám határozta meg. 5. ábra: Napraforgó elővetemény után mért kalászszám alakulása (Debrecen, 213) 9 Kalászszám (darab)(1) y=-9,3929x 2 +93,67x+581 r 2 =,7418 y=-,1786x 2 +15,85x+594,4 r 2 =, N 9 +PK y=2,7321x 2 4,9536x+589,9 r 2 =,7837 Figure 5: Spike number after sunflower forecrop (Debrecen, 213) Spike number (piece)(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 6. ábra: Szemes kukorica elővetemény után mért kalászszám alakulása (Debrecen, 213) 9 Kalászszám (darab)(1) y=-14,18x ,52x+55,1 r 2 =,7358 y=-8,3393x 2 +79,546x+398,9 r 2 =, N 9 +PK y=-6,4643x 2 +75,193x+41,2 r 2 =,6682 Figure 6: Spike number after grain maize forecrop (Debrecen, 213) Spike number (piece)(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 78
5 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 5 KÖVETKEZTETÉSEK A 212/213-as tenyészév kutatási adatai alapján meg állapítható az elővetemény, genotípus, tápanyagellátás hatása az őszi búza kalászszám és a termésmennyiségére. Adataink szerint napraforgó elő vete mény után az összes vizsgált trágyakezelésben (fajták átlagában) nagyobb termést mértünk, mint szemes ku ko rica előveteménynél. A két elővetemény vizsgá la tá nál a fajta genetikai tulajdonságai határozták meg a trágyareakció mértékét. A gk Csillag érte el a legna gyobb kalászszámot és termésmennyiséget vizsgá la taink során. Maximális kalászszám növekedést mű trá gyá zatlan kezeléshez képest gk Csillag genotípusnál az trágyakezelésben értünk el napraforgó (23 db/m 2 ), és szemes kukorica elővetemény (17 db/m 2 ) során egyaránt. Szemes kukorica elő ve temény után az Mv Csárdás és Mv Toldi fajtáknál, az N 9 +PK kezelésben tapasztaltuk a legna gyobb kalász szám növekedést. IRODALOM Bocz E. Sárvári M. (1981): összefüggés a búza elővetemény, táp anyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés 3. 5: Dóka L. F. (213): Csernozjom talaj vízháztartása eltérő vízellátott ság mellett. Agrokémia és Talajtan : 34. FAO (213): PageID=567#ancor Frederick, J. r. Bauer, P. J. (1999): Physiological and numerical components of wheat yield. Files/Place/682/Manuscripts/1999/Man531.pdf Hristov, N. Mladenov, N. Kondic-Spika, A. Marjanovic-Jeromela, A. Jockovic, B. Jacimovic, g. (211): Effect of environmental and genetic factors on the correlation and stability of grain yield components in wheat. genetika : Kismányoky T. Debreceni B.-né (29): Kísérleti eredmények a mű trágyázás, évjáratok, elővetemények hatására eltérő agro ökológiai körzetek sajátos körülményeinél. [In: Debreczeni B.-né Németh T. (szerk.) Az országos mű trágyázási tartam kísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )]. Aka dé miai Kiadó. Budapest Kismányoky T. Jolánkai M. (29): A magyarországi trágyázási tartam kísérletek [In: Debreczeni B.-né Németh T. (szerk.) Az or szágos mű trágyázási tartam kísérletek (OMTK) kutatási eredmé nyei ( )]. Aka dé miai Kiadó. Budapest KSH (214): omn12b.html Lesznyák M.-né (1997): A termesztési tényezők hatása az őszi búza terméselemeire. Növénytermelés. 46: Pepó P. (22): Őszibúza-fajták trágyareakciója eltérő évjáratokban. Növénytermelés : 189. Pepó P. (29): Az elővetemények ás a tápanyagok hatása az őszi bú za termésére. Agrofórum. 2. 9: Pepó P. Bocz E. Pepó P. (1989): A műtrágyázás és az öntözés inter akciójának vizsgálata őszi búzánál. Növénytermelés : Slafer, g. A. Satorren, E. H. (1999): Wheat ecology and physiology of yield determination. Place/6657/Manuscripts/1999/Man531.pdf Szabó É. (213): Növekvő NPK műtrágya adagok hatása néhány őszi búza fajta termésére különböző évjáratokban csernozjom talajon. Növénytermelés : Tian, y. Chen, J. Chen, C. Deng, A. Song, z. zheng, C. Hoogmoed, W. zhang, W. (212): Warming impacts on winter wheat phenophase and grain yield under field conditions in yangtze Delta Plain, China. Field Crops research. 134:
6 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 6
Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenExamination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop
A - SzilágyiG:Layout 1 2/3/16 12:54 PM Page 1 Examination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop Gergely Szilágyi University of Debrecen Faculty of Agricultural and Food Sciences
RészletesebbenEltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
KarancsiLG:Layout 1 3/11/14 9:46 AM Page 1 Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA VETÉSVÁLTÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SPAD ÉRTÉKEIRE CSERNOZJOM TALAJON TARTAMKÍSÉRLETBEN.
A VETÉSVÁLTÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SPAD ÉRTÉKEIRE CSERNOZJOM TALAJON TARTAMKÍSÉRLETBEN. ÖSSZEFOGLALÁS Szilágyi Gergely Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben
A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben KARANCSI LAJOS GÁBOR Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA VETÉSVÁLTÁS ÉS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK NÉHÁNY FIZIOLÓGIAI, AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGÁRA ÉS TERMÉSÉRE
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A VETÉSVÁLTÁS ÉS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK NÉHÁNY FIZIOLÓGIAI, AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGÁRA ÉS TERMÉSÉRE Szilágyi Gergely Témavezető: Dr. Pepó Péter
RészletesebbenA tápanyag és vízhasznosítási vizsgálatok kukoricánál csernozjom talajon tartamkísérletben
A tápanyag és vízhasznosítási vizsgálatok kukoricánál csernozjom talajon tartamkísérletben Szilágyi Gergely 1 Vad Attila 2 Pepó Péter 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 1 Mezőgazdaság-,
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenEltérő intenzitású növénytermesztési modellek értékelése őszi búza termesztésben
Eltérő intenzitású növénytermesztési modellek értékelése őszi búza termesztésben Hornok Mária 1 Pepó Péter 2 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, 1 Karcagi Kutatóintézet, Karcag, 2
RészletesebbenA vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára
A vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenA tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél
Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenAz ökológiai és az agrotechnikai tényezők hatásának vizsgálata kukorica műtrágyázási kísérletben
BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 1 Az ökológiai és az agrotechnikai tényezők hatásának vizsgálata kukorica műtrágyázási kísérletben Becze Zsófia Judit Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenZsombik László 1 Erdős Zsuzsa 2
Zsombik László 1 Erdős Zsuzsa 2 Őszi búza (Triticum aestivum L.) genotípusok morfológiai paramétereinek változása vízhiányos körülmények között The change of morphological parameters of winter wheat (Triticum
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA tenyészterület hatása az eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) termésképző elemeinek alakulására
MurányiE:Layout 1 2/18/16 1:38 AM Page 1 AgrárTuDoMáNyI KözLEMÉNyEK, 216/68. A tenyészterület hatása az eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) termésképző elemeinek alakulására Murányi Eszter
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ÖKOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ELTÉRŐ FIZIOLÓGIÁJÚ GABONANÖVÉNYEKNÉL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ÖKOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ELTÉRŐ FIZIOLÓGIÁJÚ GABONANÖVÉNYEKNÉL Készítette: Vári Enikő doktorjelölt Témavezető: Dr.
RészletesebbenKovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2
Kovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2 A tápanyagellátás és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére és minőségére The effects of nutrient supply and the number of plants on the yield and quality of maize
RészletesebbenA FAJTASPECIFIKUS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE. Balogh Ágnes. Témavezető: Dr. Pepó Péter MTA doktora
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FAJTASPECIFIKUS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE Balogh Ágnes Témavezető: Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenŐszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban
Őszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban Ágoston Tamás Pepó Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenA tápanyagellátás és különböző genetikai alapú kukorica hibridek termése közötti összefüggés csernozjom talajon eltérő évjáratokban
EgrinéBZs-SárváriM:Layout 1 3/3/15 3:17 PM Page 1 A tápanyagellátás és különböző genetikai alapú kukorica hibridek termése közötti összefüggés csernozjom talajon eltérő évjáratokban Egriné Becze Zsófia
RészletesebbenKísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.
RészletesebbenA vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években
A vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években NOVÁK ADRIENN Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAz őszi búza növekedési mutatóinak és terméseredményének összefüggései tartamkísérletben
VáriE:Layout 1 3/10/14 1:53 PM Page 1 Az őszi búza növekedési mutatóinak és terméseredményének összefüggései tartamkísérletben Vári Enikő Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAIRA.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAIRA ÉS SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE A HAJDÚSÁGBAN Szabó Éva Témavezető: Dr. Pepó
RészletesebbenELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON Készítette: Karancsi Lajos Gábor doktorjelölt Témavezetők:
RészletesebbenNéhány agrotechnikai tényező hatása a borsó ( Pisum sativum L.) termésére Bevezetés, irodalmi áttekintés
Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére Pepó Péter* - Dóka Lajos* - Szabó András* - Karancsi Lajos Gábor** - Vad Attila** *Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet
RészletesebbenA fenntartható kukoricatermesztés technológiai fejlesztése
KovácsP:Layout 1 5/16/17 11:49 AM Page 1 A fenntartható kukoricatermesztés technológiai fejlesztése Kovács Péter Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenAz NPK műtrágyázás és a tőszám hatása az eltérő genetikai alapú kukorica hibridek termésére félüzemi kísérletben
KovácsP-SárváriM:Layout 1 3/23/16 2:16 PM Page 1 Az NPK műtrágyázás és a tőszám hatása az eltérő genetikai alapú kukorica hibridek termésére félüzemi kísérletben Kovács Péter Sárvári Mihály Debreceni Egyetem
RészletesebbenAz évjárat hatása a napraforgó növénykórtani tulajdonságaira
Az évjárat hatása a napraforgó növénykórtani tulajdonságaira Novák Adrienn Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi
RészletesebbenAz intenzív búzatermesztés agronómiai tényezői
Fókuszban a kalászosok Az intenzív búzatermesztés agronómiai tényezői Dr. Pepó Péter DE Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet A magyar búzatermesztés jelentős
RészletesebbenKarcagi nemesítésű őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) tápanyag-reakciójának vizsgálata
CzimbalmosÁ et al.:layout 1 3/23/16 1:54 PM Page 1 Karcagi nemesítésű őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) tápanyag-reakciójának vizsgálata Czimbalmos Ágnes Szűcs Lilla Zsembeli József Debreceni Egyetem
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenKülönböző genotípusú kukoricahibridek tőszám sűríthetőségének vizsgálata csernozjom talajon
MurányiE-PepóP:Layout 1 3/10/14 1:43 PM Page 1 Különböző genotípusú kukoricahibridek tőszám sűríthetőségének vizsgálata csernozjom talajon Murányi Eszter Pepó Péter Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
Részletesebben2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége
Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenŐszi búza fajták minőségének változása fajtaösszehasonlító kísérletben
Őszi búza fajták minőségének változása összehasonlító kísérletben Sipos Péter Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés
RészletesebbenElővetemény és növényvédelem hatása az őszi búza fontosabb kórtani tulajdonságaira és termésére
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2/16. KÜLÖNSZÁM Elővetemény és növényvédelem hatása az őszi fontosabb kórtani tulajdonságaira és termésére Hornok Mária Pepó Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenGÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei NPK TÁPANYAGELLÁTÁS, ÖNTÖZÉS ÉS VETÉSVÁLTÁS HATÁSA A RESEDA KUKORICA HIBRID TERMÉSÉRE MÉSZLEPEDÉKES CSERNOZJOM TALAJON A HAJDÚSÁGBAN Vad Attila Témavezető: Dr.
RészletesebbenÉvjárathatás vizsgálata őszi búzafajták termésére és termésstabilitására
Évjárathatás vizsgálata őszi búzafajták termésére és termésstabilitására Ágoston Tamás Pepó Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
RészletesebbenA gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)
Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenAZ AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK TERMÉSÉRE ÉS KEMÉNYÍTŐHOZAMÁRA
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK TERMÉSÉRE ÉS KEMÉNYÍTŐHOZAMÁRA Készítette: Balla Zoltán Témavezető: Prof. Dr. Nagy János MTA doktora DEBRECENI
RészletesebbenGrowth and clorophyll content dynamics of Winter Wheat (Triticum aestivum L.) in different cropyear
AGrártUDoMányI KözLEMényEK, 213/53. Growth and clorophyll content dynamics of Winter Wheat (Triticum aestivum L.) in different cropyear Enikő Vári University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied
RészletesebbenAz ıszi búza terméseredményeinek értékelése bikultúra és trikultúra vetésváltásban hajdúsági csernozjom talajon Bevezetés, irodalmi áttekintés
Az ıszi búza terméseredményeinek értékelése bikultúra és trikultúra vetésváltásban hajdúsági csernozjom talajon HORNOK MÁRIA PEPÓ PÉTER Debreceni Egyetem AMTC MTK Növénytudományi Intézet Bevezetés, irodalmi
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenDoktori iskola Megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága: 4.1. Növénytermesztési és Kertészeti tudományok Vezetője: Témavezető: Dr. Virá
KRISTÓ ISTVÁN SZEGEDI ŐSZI BÚZA FAJTÁK TERMŐKÉPESSÉG VIZSGÁLATA ELTÉRŐ TERMESZTÉSI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Gödöllő 2008 Doktori iskola Megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola
RészletesebbenA NÖVÉNYI MODELLEK SZEREPE A NÖVÉNYTERMESZTÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A NÖVELÉSÉBEN
Pepó Péter A NÖVÉNYI MODELLEK SZEREPE A NÖVÉNYTERMESZTÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A NÖVELÉSÉBEN A növénytermesztés különleges helyet foglal el az agrárvertikumban. Ez az ágazat az, amelyben a primer szerves
RészletesebbenTartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials in Martonvásár: field laboratories of agro-ecosystems
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Bónis Péter 1 Sugár Eszter 3 Bedő Zoltán 4 Marton L. Csaba 5 Fodor Nándor 5 Tartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON
DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Témavezetők: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár Dr. Bársony Péter adjunktus ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK
RészletesebbenAz MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról
Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága
RészletesebbenTartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenNitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Nitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására Irinyiné Oláh Katalin Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenA nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation
Kiss Zoltán Gábor 1 Gulyás Miklós 2 Füleky György 3 A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation karrallion@gmail.com
RészletesebbenJorunal of Central European Green Innovation (2017)
JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION HU ISSN 2064-3004 Available online at http://greeneconomy.karolyrobert.hu/ A CSAPADÉK MENNYISÉGÉNEK ÉS ELOSZLÁSÁNAK HATÁSA A KUKORI- CA TERMÉSMENNYISÉGÉRE MŰTRÁGYÁZÁSI
RészletesebbenVáltozó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben
Füleky György Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő Kulcsszavak: műtrágyázás,
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 12. hét Előadás áttekintése A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója A kukorica trágyázása,
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról
JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005 Bevezetés:
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenLáncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983
Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola
RészletesebbenAz olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése
10 2008. 19. évf. 11. szám FÓKUSZBAN A NAPRAFORGÓ Az olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése Dr. Pepó Péter Debreceni Egyetem AMTC
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a
RészletesebbenNapraforgó genotípusok vetésidő reakciójának vizsgálata csernozjom talajon
Napraforgó genotípusok vetésidő reakciójának vizsgálata csernozjom talajon Novák Adrienn Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenIII. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése
III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása a GK Öthalom őszi búzafajta alveográfos minőségére
Az évjárat és a műtrágyázás hatása a GK Öthalom őszi búzafajta alveográfos minőségére Tóth Árpád Sipos Péter Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA VETÉSIDŐ ÉS A TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI TANSZÉK NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. habil Győri Zoltán MTA doktora
RészletesebbenA fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei
Csapadékadatok (, 2005-2012.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Dr. Kajdi Ferenc Dr. Martin Polovka Győri Tibor Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács
RészletesebbenA vetésidő hatása a napraforgó (Helianthus annuus L.) termésére és olajtartalmára eltérő növényvédelmi modellekben
NovákA:Layout 1 3/3/15 3:43 PM Page 1 A vetésidő hatása a napraforgó (Helianthus annuus L.) termésére és olajtartalmára eltérő növényvédelmi modellekben Novák Adrienn Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
Részletesebben