Szemes kukorica és napraforgó elővetemény hatása az őszi búza termésére és kalászszám-értékeire tartamkísérletben

Átírás

1 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 1 Szemes kukorica és napraforgó elővetemény hatása az őszi búza termésére és kalászszám-értékeire tartamkísérletben Szilágyi Gergely Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Debrecen peszere@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS Szemes kukorica-, és napraforgó elővetemények hatását elemeztük három különböző őszi búza fajta (GK Csillag, Mv Csárdás, Mv Toldi) kalászszám és termésmennyiségének alakulására, különböző adagú műtrágya dózisok alkalmazásával a 212/213-as tenyészévben. Vizsgá - lataink szerint napraforgó előveteményt követően nagyobb kalászszámot és termésmennyiséget mértünk, amelyet a fajták genetikai potenciálja befolyásolt. Kontroll kezelésekben a fajták között jelentős különbségeket találtunk. Vizsgálataink során a GK Csillag genotípus érte el a legnagyobb termést a vizsgált trágyakezelésekben és vetésváltási modellekben egyaránt. Kulcsszavak: őszi búza, termés, vetésváltás, trágyázás, genotípus, kalászszám SUMMARY We have analyzed the effect of grain maize and sunflower forecrop on three different winter wheat genotype (GK Csillag, Mv Csárdás, Mv Toldi) regarding to the spike number and yield in different fertilization levels in the 212/213 cropyear. According to our data after sunflower forecrop we reached higher spike number and yield, which were influenced by the differences of the varieties. We found significant differences between the varieties in the control treatment. According to our research, GK Csillag has reached the highest yield in the examined fertilization levels and forecrop models too. Keywords: winter wheat, yield, crop rotation, fertilization, genotype, spike number BEVEZETÉS A világon, valamint hazánkban is, az egyik legfon tosabb gabonanövények egyike az őszi búza. Slafer és Satorren (1999) szerint a világon a szántóterület hato dán termesztenek őszi búzát. FAO (213) adatok sze rint ez 218,4 millió hektár, 3,26 t/ha termésátlaggal. Ma gyarországon 1,11 millió hektáron 4,71 t/ha termés átlagot értek el (KSH, 214). Termesztését a vetés vál tás, nagymértékben a trágyázás, és a fajtaválasztás be- fo lyásolja. A gabonanövények és az olajnövények a vetés szerkezet fő növényei. Pepó et al. (1989) szerint az évjárat, elővetemény és a fajta jelentős mértékben befolyásolja a realizált terméseredményt, valamint a mű trágyázás hatékonyságát. Pepó (22) szerint az őszi búza tápanyagigényes, és a kijutatott tápanyagokra ki válóan reagáló növényi kultúra. A harmonikus táp anyag ellátás (NPK) kedvező tápanyag- és víz gaz dál ko dású talajtani feltételek mellett is döntő termés növelő agrotechnikai elem. Bocz és Sárvári (1981) adatai szerint a termést réti csernozjom talajon a nit ro gén optimális szintje mellett a foszfor befolyásolja. Agrotechnikai elemek közül a vetésváltás meghatá ro zó. Pepó (29) szerint a búza vetések mintegy 6 7%-a átlagosnál rosszabb elővetemények (önmaga, kukorica, napraforgó) után kerül. Lesznyák (1997) sze rint kukorica elővetemény után szoros, szignifikáns kap csolat mutatható ki a növénymagasság, a kalász hosszúság, a növény- és kalásztömeg, a kalászkaszám és a kalászonkénti szemszám között. Hristov et al. (211) szerint a kalászszám szorosan kor relál a harvest indexszel és a szemtömeggel. Frederick és Bauer (1999) megállapítása szerint a kalászszám a ter méssel is pozitív szoros kapcsolatban áll. Az őszi bú za vegetatív időszakában a hőmérséklet és csapadék befolyásolja a várható termés nagyságát. Tian et al. (212) szerint felmelegedés miatt 16,3%-kal (P<,5) nőtt a hozam, a kalászszám és a harvest index. Kismányoky és Debreceni (29) szerint a különböző agroökológiai körzetekben, eltérő termőhelyi adottságoknál és idő járási viszonyoknál a növények termései (mennyiség, mi nőség) az évjárathatásokat is magukon viselik. Az el térő termőhelyi adottságok, az elővetemény a termesz tés re szignifikánsan hatnak. Dóka (213) szerint a csernoz jom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. Talajtani tényezők Kismányoky és Jolánkai (29) szerint a tartamkísérlet olyan nagy értékű, meg szüntetésüket, avagy szüneteltetésüket követően újból elő nem állítható, többéves folyamatok hatásait őrző élő ökológiai modellek, amelyek állandó, dinamikus adat bázisként segítségünkre vannak tudományos prob- lé mák megoldásában. Szabó (213) szerint a régebbi genotípusú, kevésbé korszerű fajták minden évjáratban alacsonyabb termés maximumokat mutattak, és tápanyag-reakciójuk is jelen tősen gyengébb volt, mint az újabb fajtáké. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a 212/213-as tenyészévben vé gez tük a Debreceni Egyetem Agrártudományi Köz pont Látóképi Kísérleti Telepén mészlepedékes cser - noz jom talajon, tartamkísérletben. A kísérlet négy ismét lés ben lett beállítva, az elővetemény (szemes kukorica, napraforgó) és trágyázás parcellái osztott sávos el rendezésben voltak. Vizsgálataink során az Mv Csár dás, 75

2 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 2 Mv Toldi, és a gk Csillag őszi búza fajtákat tesz tel tük. A kalászszám és a termés adatokat hat eltérő dó zisú tápanyagszinten vizsgáltunk (1. táblázat). A P és K műtrágyaadagokat 1%-ban ősszel, a N mű trágyát 5 5%-ban őszi-tavaszi megosztásban juttat tuk ki. A különböző tápanyagszinteken kijutatott ada gokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A tenyészidőszak fontosabb meteorológiai adatai (Debrecen, 212/213) 1. táblázat A kísérletben kijutatott műtrágya dózisok (Debrecen, 213) NPK m trágyakezelés(1) N P 2O 5 K 2O Hatóanyag (kg/ha)(2) ,5 26, , 53, ,5 79, , 16, ,5 132,5 Table 1: Applied NPK fertilizer doses (Debrecen, 213) NPK treatment(1), Doses (kg ha -1 )(2) A csapadék és hőmérsékleti adatokat a 212/213. tenyészévről a Walter-Lieth klíma diagramm szemlélte ti (1. ábra). A mért csapadék és hőmérsékleti értékek alap ján a vizsgált időszakot kedvező évjáratnak te kint hetjük. Adataink szerint a 212/213. tenyészévben a 3 éves átlaghoz képest 79,3 mm-rel több csapadék állt ren delkezésre. A tenyészidőszakban mért csapadék el oszlása kedvező volt, egészen a betakarításig. A tenyész időszakban decembertől márciusig jelentős csapadék hullott (27,8 mm), március hónapban a 3 éves átlag hoz képest 2,1 o C-kal volt hűvösebb. Figure 1: The main meteorological data of the cropyear (Deb - recen, 213) A kalászszám meghatározáshoz 1 m 2 -es minta tere ket alkalmaztunk. A betakarítást Sampo parcellakombájn nal végeztük. Eredményeinket a Microsoft Excel program se gítségével szemléltettük. Kutatásaink célja a vetésváltás, termésmennyiség, kalász szám, genotípus, trágyázási hatások közötti össze- függések értékelése. EREDMÉNYEK Tartamkísérletben vizsgáltuk az elővetemény, a trá- gyázás és a genotípusok hatását az őszi búza kalász számára, és a termésmennyiségére a 212/213-as tenyészévben. A kutatásaink során megállapítottuk a faj ták átlagában, hogy jelentősen nőtt a termés (2. ábra). 2. ábra: Termés alakulása napraforgó- és szemes kukorica elővetemény után a vizsgált fajták átlagában (Debrecen, 213) Napraforgó elővetemény után(2): y=871,9x+17,8 r 2 =,9618 Termés (kg/ha)(1) Napraforgó elővetemény(5) Szemes kukorica elővetemény(6) Szemes kukorica elővetemény után(3): y=84,4x+539,71 r 2 =,9772 Tápanyagkezelés(4) Figure 2: Evaluation of winter wheat yield after grain maize and sunflower forecrop in average of different varieties (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), After sunflower forecrop(2), After grain maize forecrop(3), Fertilization levels(4), Sunflower forecrop(5), grain maize forecrop(6) Adataink szerint az elővetemények között jelentős kü lönbségeket tapasztaltunk a tenyészév során. Nagyobb termésmennyiséget tapasztaltunk a kedvezőtlenebb napra forgó elővetemény után, mint a szemes kukoricát kö ve - tő en. A polinomiális regresszió analízis során az r 2 ér- tékek szoros illeszkedést mutattak a vizsgált elő vete mé nyeknél (napraforgó elővetemény,9618; szemes ku korica esetén,9772). Napraforgó elővetemény ese- 76

3 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 3 tén a legnagyobb termésnövekedést a fajták átlagában a kontroll és a kezelés között tapasztaltuk (1261 kg/ha), szemes kukorica elővetemény vizsgálata so rán a és a kezelések között értük el a legnagyobb termésnövekedést (1149 kg/ha). A 3. ábra szemlélteti az eltérő genotípusok termésmennyiség alakulását napraforgó előveteményt köve tően. Eredményeink szerint a vizsgált genotípusok a trágyakezelésben érték el a maximumot, azon ban a fajták között jelentős különbségeket tapasztaltunk a vizsgált trágyakezelésekben. Adataink szerint a gk Csillag érte el a legnagyobb termésmennyiséget a vizsgált trágyakezelésekben. A legnagyobb termésnövekedést a trágyakezelések között a gk Csillag és az Mv Csárdás fajtánál a és a kezelések kö zött mértük (1386 kg/ha, 1355 kg/ha). A régebbi geno típus Mv Toldinál a legnagyobb változást a kont roll és a N 3 +PK között tapasztaltuk (1355 kg/ha). Poli- nomiális regresszió vizsgálata során a fajták termés- mennyiség r 2 értékei szoros illeszkedést mutatnak (gk Csillag,9967, Mv Csárdás,9955, Mv Toldi,988) az illesztett másodfokú függvénnyel. Szemes kukorica elővetemény után mért genotípusok termésmennyiség alakulását a 4. ábra szemlélteti. Adataink szerint szemes kukorica előveteményt kö ve tő en a termés nagysága kisebb volt, mint napraforgó elő vetemény után. A két elővetemény között a legnagyobb negatív eltérést kontroll kezelésben az Mv Toldi faj tá nál mértük (467 kg/ha), a legkisebb eltérést az Mv Csár dás genotípusnál értük el (192 kg/ha). A fajták kö zött a vizsgált kontroll parcellákban nagy eltéréseket ta pasztaltunk. 3. ábra: Napraforgó elővetemény után mért búzatermés alakulása (Debrecen, 213) 7 Termés (kg/ha)(1) y=-151,43x 2 +23,5x 256,8 r 2 =,9967 y=-113,2x ,5x 129,9 r 2 =, N 9 +PK y=-85,554x ,2x+332,3 r 2 =,988 Figure 3: Winter wheat yield after sunflower forecrop (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 4. ábra: Szemes kukorica elővetemény után mért búzatermés alakulása (Debrecen, 213) 7 Termés (kg/ha)(1) y=-67,875x ,8x 273,7 r 2 =,9721 y=-76,429x ,6x 36 r 2 =, N 9 +PK y=-53,625x ,4x+81,5 r 2 =,9994 Figure 4: Winter wheat yield after grain maize forecrop (Debrecen, 213) yield (kg ha -1 )(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 77

4 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 4 A 5. és 6. ábra szemlélteti a trágya kezelések hatását az 1 m 2 -re eső kalász szám alakulására a szemes kukorica és napraforgó elő vetemény után termesztett őszi búzánál és. Napraforgó elővetemény után a kalászszám geno típustól függően műtrágyázás hatására emelkedett. Kontroll kezeléshez képest a maximális kalászszám növekedést a gk Csillag (7 db/m 2 ) és Mv Csárdás (23 db/m 2 ) intenzív fajtáknál a kezelésben, az Mv Toldi extenzív genotípus esetében (72 db/m 2 ) a kezelésben mértünk. regresszió analízis vizs- gálata során az Mv Csárdás volt a legstabilabb (r 2 =,8445). A 6. ábra mutatja be a kalászszám alakulását sze mes kukorica előveteményt követően. A műtrágyázatlan parcellák kalászszáma db/m 2 között változott. Legjobbnak a gk Csillag bizonyult, az Mv Csárdás és a Mv Toldi fajtánál a kontroll kezelésben mért kalász szám különbség minimális volt (1 db/m 2 ), a vizsgált két fajta termése kg/ha között változott. A kalászszám vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a gk Csillag a vizsgált tárgyakezelésekben jóval nagyobb kalászszámot ért el, ami terméstöbbletet ered- ményezett. regresszió analízissel végzett adataink sze rint a legstabilabb az Mv Csárdás (r 2 =,8822) volt, ezt követte a gk Csillag (r 2 =,7358) és az Mv Toldi (r 2 =,6682). A kontroll kezeléshez képest a maximá lis kalászszám növekedést az Mv Csárdás és MV Toldi faj táknál az N 9 +PK, gk Csillag genotípusnál az kezelésben mértünk. Korábbi vizsgálati eredményekkel összhangban a termést legnagyobb mértékben a négyzetméterre eső kalászszám határozta meg. 5. ábra: Napraforgó elővetemény után mért kalászszám alakulása (Debrecen, 213) 9 Kalászszám (darab)(1) y=-9,3929x 2 +93,67x+581 r 2 =,7418 y=-,1786x 2 +15,85x+594,4 r 2 =, N 9 +PK y=2,7321x 2 4,9536x+589,9 r 2 =,7837 Figure 5: Spike number after sunflower forecrop (Debrecen, 213) Spike number (piece)(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 6. ábra: Szemes kukorica elővetemény után mért kalászszám alakulása (Debrecen, 213) 9 Kalászszám (darab)(1) y=-14,18x ,52x+55,1 r 2 =,7358 y=-8,3393x 2 +79,546x+398,9 r 2 =, N 9 +PK y=-6,4643x 2 +75,193x+41,2 r 2 =,6682 Figure 6: Spike number after grain maize forecrop (Debrecen, 213) Spike number (piece)(1), Fertilization levels(2), genotypes(3) 78

5 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 5 KÖVETKEZTETÉSEK A 212/213-as tenyészév kutatási adatai alapján meg állapítható az elővetemény, genotípus, tápanyagellátás hatása az őszi búza kalászszám és a termésmennyiségére. Adataink szerint napraforgó elő vete mény után az összes vizsgált trágyakezelésben (fajták átlagában) nagyobb termést mértünk, mint szemes ku ko rica előveteménynél. A két elővetemény vizsgá la tá nál a fajta genetikai tulajdonságai határozták meg a trágyareakció mértékét. A gk Csillag érte el a legna gyobb kalászszámot és termésmennyiséget vizsgá la taink során. Maximális kalászszám növekedést mű trá gyá zatlan kezeléshez képest gk Csillag genotípusnál az trágyakezelésben értünk el napraforgó (23 db/m 2 ), és szemes kukorica elővetemény (17 db/m 2 ) során egyaránt. Szemes kukorica elő ve temény után az Mv Csárdás és Mv Toldi fajtáknál, az N 9 +PK kezelésben tapasztaltuk a legna gyobb kalász szám növekedést. IRODALOM Bocz E. Sárvári M. (1981): összefüggés a búza elővetemény, táp anyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés 3. 5: Dóka L. F. (213): Csernozjom talaj vízháztartása eltérő vízellátott ság mellett. Agrokémia és Talajtan : 34. FAO (213): PageID=567#ancor Frederick, J. r. Bauer, P. J. (1999): Physiological and numerical components of wheat yield. Files/Place/682/Manuscripts/1999/Man531.pdf Hristov, N. Mladenov, N. Kondic-Spika, A. Marjanovic-Jeromela, A. Jockovic, B. Jacimovic, g. (211): Effect of environmental and genetic factors on the correlation and stability of grain yield components in wheat. genetika : Kismányoky T. Debreceni B.-né (29): Kísérleti eredmények a mű trágyázás, évjáratok, elővetemények hatására eltérő agro ökológiai körzetek sajátos körülményeinél. [In: Debreczeni B.-né Németh T. (szerk.) Az országos mű trágyázási tartam kísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )]. Aka dé miai Kiadó. Budapest Kismányoky T. Jolánkai M. (29): A magyarországi trágyázási tartam kísérletek [In: Debreczeni B.-né Németh T. (szerk.) Az or szágos mű trágyázási tartam kísérletek (OMTK) kutatási eredmé nyei ( )]. Aka dé miai Kiadó. Budapest KSH (214): omn12b.html Lesznyák M.-né (1997): A termesztési tényezők hatása az őszi búza terméselemeire. Növénytermelés. 46: Pepó P. (22): Őszibúza-fajták trágyareakciója eltérő évjáratokban. Növénytermelés : 189. Pepó P. (29): Az elővetemények ás a tápanyagok hatása az őszi bú za termésére. Agrofórum. 2. 9: Pepó P. Bocz E. Pepó P. (1989): A műtrágyázás és az öntözés inter akciójának vizsgálata őszi búzánál. Növénytermelés : Slafer, g. A. Satorren, E. H. (1999): Wheat ecology and physiology of yield determination. Place/6657/Manuscripts/1999/Man531.pdf Szabó É. (213): Növekvő NPK műtrágya adagok hatása néhány őszi búza fajta termésére különböző évjáratokban csernozjom talajon. Növénytermelés : Tian, y. Chen, J. Chen, C. Deng, A. Song, z. zheng, C. Hoogmoed, W. zhang, W. (212): Warming impacts on winter wheat phenophase and grain yield under field conditions in yangtze Delta Plain, China. Field Crops research. 134:

6 SzilágyiG:Layout 1 3/3/15 3:55 PM Page 6