for a living planet JAVASLAT A VGT KÖZÖTT KÉSZÜLŐ VÁLTOZATÁNAK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK DOKUMENTUMÁHOZ A TERMÉSZETVÉDELMI ÉS

Átírás

1 JAVASLAT A VGT KÖZÖTT KÉSZÜLŐ VÁLTOZATÁNAK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK DOKUMENTUMÁHOZ A TERMÉSZETVÉDELMI ÉS FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTOK MEGFELELŐ FIGYELEMBE VÉTELE ÉRDEKÉBEN A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv ütemtervének és munkaprogramjának vitája keretében és a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák dokumentumhoz való hozzájárulás jegyében a WWF civil szervezetek és szakértők részvételével értekezleteket szervezett, ahol észrevételeket fogalmaztunk meg a VGT1 végrehajtásáról és a VGT2 előkészítéséről. Ezeket a javaslatokat tartalmazzák az alábbi pontok. A VGT1 végrehajtásának tapasztalatáról két vízgyűjtő-gazdálkodási alegységen elemzés készült, ezek következtetéseit felhasználtuk javaslataink összeállításakor. Magyarország nagy elmaradásban van vizeink állapotának javítása terén, ezért szorgalmazzuk valamennyi alábbi javaslat figyelembe vételét. Gondot jelent, hogy nagyon nehéz információt szerezni bármilyen tervezési folyamatról, a társadalmi szerepvállalásról és a civil szektor bevonásának menetéről. Nyomatékosan kérjük, hogy az intézményi honlapokon legyenek elérhetőek az információk, méghozzá naprakészen! A vizeink.hu oldalt hozzák rendbe, legyen átlátható a struktúrája, legyen tartalomjegyzéke, frissüljön rendszeresen. Az aktuális dokumentumok jelenleg az érvényes Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, és a későbbiekben a tervezési dokumentumok legyenek elérhetőek egy kattintással. Magyarország 2013 nyarán kérdéseket kapott az EU Bizottságtól a VGT1-ről és annak végrehajtásáról. Ezt a felelős intézmények megválaszolták és személyes találkozó is zajlott a két fél között. Ezekről a tárgyalásokról szóban történt tájékoztatás, de a személyes találkozó hivatalos emlékeztetője nem ismert. A VGT2 tervezési és előkészítési folyamatában a civil szervezetek szeretnének aktívan részt venni és hasznos javaslatokkal élni. Ezt segítené ennek az emlékeztetőnek a közzététele, mert akkor pontosan látnánk az EU Bizottság észrevételeit, és Magyarország válaszait, és nem feszegetnénk olyan kérdéseket és feladatokat, amik nem aktuálisak, illetve amikre Magyarország már megfelelő vállalásokat tett. Azoknak a beavatkozásoknak, melyek a vizek állapotára vannak hatással a VKI 4.7 paragrafusa szerinti elemzésen kell átesniük. Ez a 4.7 teszt még egyik EU tagállamban sem bevett szokás, illetve elkészítésébe, alkalmazásába most tanulnak bele a szakemberek is. A 4.7 teszt létalapját azonban senki sem kérdőjelezi meg! Jelenleg is zajlanak és a es tervezési időszakban is lesznek olyan programok, amelyek a vizek állapotára hatással lesznek, és ezekről a civil szektor, valamint a VKI szellemisége szerint mindenképpen szükséges 4.7-es paragrafus szerinti vizsgálat. Véleményünk szerint ezt úgy lehet legjobban biztosítani, ha 4.7-es vizsgálat minden környezeti engedélyezési eljárásba beépítésre kerül, így enélkül nem kezdhető el egyetlen projekt, vagy beruházás sem. Ezt megalapozó

2 lépés a mostani tervezési időszakban, ha az operatív programokról készülő stratégiai környezeti vizsgálatokban a 4.7-es teszt elvégzését feltételként szabják minden vizeket érintő pályázati konstrukció kiírásakor. A vízgazdálkodási tanácsokban (országos, 4 részvízgyűjtő, tervezési alegységek VGT bizottságai) 2012-ig civil delegáltak is helyet kaptak, és ide a Zöld Szervezetek Országos Találkozója delegált tagokat. A Vidékfejlesztési Miniszter rendelete szerint 2013-tól az Országos Vízgazdálkodási Tanácsban a civil szervezetek képviseletére jogosult szervezeteket a miniszter nevezi ki. A rendelet viszont nem szól arról, hogy a részvízgyűjtők és alegységek tanácsaiban a civil delegáltak státusza változik-e, ennek ellenére vannak olyan tanácsok, ahol a zöld civil szervezetek képviselői helyett más delegáltakat hívtak meg. Javasoljuk, hogy a VGT2 tervezési periódusában a civil delegáltak ismét helyet kaphassanak a tanácsokban, és erről szeretnénk párbeszédet kezdeni a felelős minisztériumi kollégákkal. A VKI több szektorra hatással van, és a VGT2 megvalósítás finanszírozásának alapját az EU strukturális alapjai adják. A most készülő operatív programokban a VKI szempontjainak horizontális elvként meg kell jelennie, minél konkrétabban kifejtve a megkerülhetetlen elvárásokat. Ez segítheti, hogy más szektorok is tudomást szerezzenek a VKI létéről. Továbbá ezáltal biztosítható, hogy az EU-s finanszírozású beruházások ne menjenek szembe a VKI elvárásaival, hanem segítsék Magyarországot a VGT-ben rögzített célok megvalósításában. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és elsősorban a lakosságot közvetlenül érintő beruházások esetében fontosnak tartjuk az érintettek bevonását, a lakosság tájékoztatását. A társadalom bevonását javasoljuk, hogy minél korábban tegyék meg, vagy mérjék fel az ő igényeiket a beavatkozások tervezése előtt. Ha a VGT2 elkészítése során erre lenne gyakorlat és jó példa, akkor az megalapozná a 3. vízgyűjtőgazdálkodási-terv készítésének társadalmi bevonását is, ami a lakosság, valamint a civilek egyre aktívabb részvételét eredményezné. A vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztését támogató konstrukció a Vidékfejlesztési Program céljai közt megtalálható, és ez tartalmazza a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek megfelelő hasznosításának ösztönzését támogatással. (Vidékfejlesztési Program 3-as változat, ) Azonban a VGT-ben jelenleg ezek a területek nincsenek lehatárolva. A kijelölésük a mostani VGT-tervezés feladata lenne! A lehatárolásra, és jogszabályban rögzítésre mielőbb szükség van, mert ez keretet adna annak, hogy pontosan hol van szükség művelési-ág váltásra, és más vízvédelmi intézkedések vagy korlátozások bevezetésére. A lehatárolt területek vízvédelmi zónák lehetnének (puffer zóna). A területek lehatárolása a gazdálkodók és földtulajdonosok számára is fontos, hogy a VKI kompenzációra szánt támogatásokat fel tudják használni. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem biztos, hogy ezen a néven lesznek kifizetések a as időszakban, annak ellenére, hogy a VP i tervezetében még szerepelt ilyen

3 jogcím ( kompenzációs kifizetés hektáronként a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeknek ). Ennek ellenére, ha más VP támogatási konstrukcióba épül ez be, annak is egyik előfeltétele a pontos lehatárolás, illetve a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a más konstrukciók célterültével való területi átfedés egyeztetése és a jogcímhez rendelt elvárások egyeztetése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a lehatárolandó területeken a kötelező előírások megfogalmazásánál körültekintően kell eljárni, a kategorikus tiltás helyett vannak esetek, amikor az újfajta kezelés fokozatos bevezetése a hatékony megoldás. A zöld infrastruktúra az EU által kiemelt téma, és az EU meghatározta, hogy a támogatások hány %-át kell erre költeni. Érdemes emiatt ezen a néven meghatározni mindazon terveket, melyek valóban megfelelnek a zöld infrastruktúra fogalmának, csak lehet, hogy eddig nem így neveztük ezeket. Ide tartozik a vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás, ezért ezt a programot is javasoljuk zöld infrastruktúra programként nevesíteni. Civil szervezetek a téma összetettsége miatt tájgazdálkodási programcsomag javaslatát alakították ki évekkel ezelőtt, amit a mezőgazdasági támogatási rendszerekben lehetne alkalmazni. Ennek a programcsomagnak, amellett hogy beépülnek az agrár-környezetgazdálkodási programba, a VGT intézkedési tervek között lenne érdemes megjelenniük, és ehhez kapcsolódva az operatív programokban javasoljuk nevesíteni ezeket az intézkedéseket. A VGT1 kihirdetésére kormányhatározatban történt meg. A terv komplexitását tekintve ez helyeselhető, de a jövőben mindenképpen arra kell törekedni, hogy a VGT végrehajtására jogi szabályozók vonatkozzanak. A VGT-ben foglalt intézkedéseket a kihirdető kormányhatározatot követően át kell ültetni a vonatkozó jogszabályok szövegébe! Ez biztosíthatja azt a feltételt, hogy a VKI előírásait ne lehessen megkerülni. A civil szervezetek szerint az irányelv célkitűzéseinek elérése következetességet igényel. A környezetvédelmi engedélyezéshez és a Natura 2000 hatásbecslésekhez hasonlóan szükséges határozott álláspontot kialakítani ebben az ügyben. Magyarország a VGT1 végrehajtásában 2015-ig legfeljebb 5%-os javulásokat vállalt azzal az indokkal, hogy jobb reálisan tenni vállalásokat, mint túl sokat ígérni, amit az ország nem tud teljesíteni. Javaslatunk szerint valóban szükség van a realitás szintjén maradni, de ahhoz, hogy akár a vállalt 5%-ot elérjük, azonnali lépésekre van szükség. Továbbá, a VGT2- ben ennél jóval ambíciózusabb vállalásokat kell tenni. Ha továbbra is ennyire kevés eredmény elérése lesz a cél, akkor joggal gondolhatjuk, hogy az intézkedések végrehajtását Magyarország 2021-re sem tervezi megtenni, míg végül oda jutunk, hogy 2027-re sem valósulnak meg. Mindez azt jelenti, hogy ezek a problémák Magyarország vezetői számára valójában nem fontosak, annak ellenére, hogy az ország számára jelentősek. A talaj és a talajvíz minőségének romlásában a műtrágya felhasználás fontos tényező. Magyarországon erózió-veszélyes (foszfor-probléma), vagy síkvidéki (nitrát-probléma)

4 területek vannak, és mindkettő esetében más a kockázati tényező. A mezőgazdasági szaktanácsadásban javasoljuk arra helyezni a hangsúlyt, hogy minimális talajminőség és talajvíz-minőség romlást okozzon a műtrágyázás, illetve javasoljuk olyan szabályozók bevezetését, ami maximálisan szem előtt tartja a talajminőség és a talajvíz-minőség romlás alacsony szinten tartását. Lehetségesnek látjuk, hogy ez az agrár-környezetgazdálkodási programban legyen lefedve, de a VKI-val való összehangolásra minden esetben szükség van. A karsztos területek és azok területhasználata a VKI szempontjából is lényeges téma. A vízbázis-védelmi területek ezeken a vízgyűjtőkön is ki lettek jelölve, de a tapasztalat szerint ezek határai és pontos területei nincsenek rávezetve a tulajdoni lapra. Emiatt a tulajdonosok a korlátozásokhoz kapcsolható kompenzációkról sem tudnak. Ezt a helyzetet a vízbázis védelme, a tulajdonosok gyakorlata és a felelős hatóságok szempontjából is érdemes tisztázni. Az illetékekről szóló jogszabályok módosításával biztosítani szükséges, hogy a lehatárolt területeken a tulajdoni lapokra díjmentesen felvezetésre kerüljön a természetvédelmi vagy vízvédelmi rendeltetés jogi jelleg. A vízzel járt, vagy vízborításra alkalmas területek lehatárolására már van elegendő adatunk szinte az egész országban, és tanulmányok is vannak a mélyártéri területek hasznosítási lehetőségeiről. A vízvisszatartásra alkalmas területek kijelöléséhez további területi adatok várhatóak az Árvízi Irányelvnek megfelelően jelenleg készülő veszélytérképek összeállításától. A magassági szintek alapján elkészíthetők a térképek és megtalálhatók, kijelölhetők a visszatartásra szánt és arra alkalmas területek. Ehhez minél előbb hozzá is kell látni és a VGT 2 elkészítése során javasoljuk be is fejezni. A VGT 1 végrehajtása során minden bizonnyal, a VGT 2 végrehajtása során pedig félő, hogy nem lesz hidromorfológiai állapotot javító intézkedés. Ez rendkívül aggasztó, mivel hidromorfológiai szempontból Magyarországon az összes vízfolyás 92%-ának az állapota nem éri el a jó minősítést. Ezért javasoljuk, hogy víztesteket érintő bármilyen beavatkozás pénzügyi támogatásához feltételként legyen szabva, hogy a beavatkozások ne rontsák a hidromorfológiai állapotot. Ez indirekt módon hozhatna eredményt. Sok olyan példa van, ahol magától is javulna az állapot, ha nincs további károsító beavatkozás, vagy ha egyáltalán nincs beavatkozás, aminek nem várt mellékhatásai lehetnek. A civilek már a VGT 1 elkészítése során is javasolták, hogy alternatívaként mindig szerepeljen a beavatkozás-mentes állapot, és ezt a javaslatot most is fenntartjuk. Azt javasoljuk, hogy a VGT 2 tervezésével foglalkozó kollégák vegyék be a munkatervükbe, hogy értékelik és véleményezik a as időszakra szóló operatív programok terveit, majd ezt követően a pályázati kiírásokat és azok indikátorait. Ez segíti elő azt a célt, hogy valóban a megfelelő VGT célok érvényesüljenek a pályázatok kivitelezése során.

5 A monitoring és a VGT intézkedések finanszírozása minden lehetséges támogatási konstrukcióban meg kell, hogy jelenjen. A VGT-t kihirdető Kormányhatározat melléklete (Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv dokumentumának rövidített változata) szerint: A felszíni vizek esetén a monitoring kiterjed az ökológiai és a kémiai állapot szempontjából indikatív biológiai elemek (5 élőlénycsoport) és speciális veszélyes anyagok meghatározására, valamint azokra a fizikai, kémiai paraméterekre és hidromorfológiai jellemzőkre, amelyek az ökológiai állapotot befolyásolják. Ha ezekre nincs pénzügyi forrás, akkor mind a második, mind a harmadik VGT elkészítése és megvalósítása eredménytelenségre van ítélve. A monitoringhoz hasonlóan a VGT-ben javasolt intézkedések végrehajtásának finanszírozása is különösen fontos. A megfelelő finanszírozási feltételek hiányában szintén a VKI eredménytelen végrehajtására lehet számítani. A VGT-ben foglalt intézkedések megvalósulásának a vizsgálata érdekében a WWF két hazai vízgyűjtőn terepi tapasztalatokkal rendelkező szakértőket bízott meg. Elemzéseik a kiválasztott alegységek VGT-jének intézkedési terveit hasonlították össze azokkal a beavatkozásokkal, melyek a terepen zajlottak a VGT 2010-es elfogadása óta. A két kiválasztott tervezési alegység a Marcal-folyó vízgyűjtője és a Bódva folyó (amely a Sajó a Bódvával alegység része). Az elemzések legfontosabb következtetései a következők: Elemzés a Marcalról - Reflex Környezetvédő Egyesület Az anyag letölthető: AZ INTÉZKEDÉSEK ELMARADÁSÁNAK KOCKÁZATAI AZ ÖKOLÓGIAI ÉS HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLA- POTRA A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Marcal alegységére (1-4) több tapasztalatot is nyújt. Egyrészt a négy év összehasonlításra ad lehetőséget. Így összehasonlítható a terv intézkedési része a végrehajtással. Másrészt az időszak alatti nem várt események a terv ökológiai és a fenntartható vízgazdálkodási elemeket felvállaló újragondolására (hiányzó, kimaradt, nem oda illő részek, stb.) adtak okot, valamint általuk hasznos információkat kaptunk a VGT-2 tervezéséhez is. A bauxitbányászat leállításával rövid idő alatt helyreállt nagy mennyiségben és kiváló minőségben a felszín alatti karsztvíz-készlet. A vörösiszap-szennyezést követő tiltások (horgászati és halászati, legeltetési és kaszálási tilalom) másfél éve alatt rendbe jött a folyó minősége, s egyre jobban helyreáll a Marcal természeti sokszínűsége is. Tehát érdemes tervezési szinten felmérni azt a lehetőséget, hogy a VKI előírásai megvalósíthatók azzal a módszerrel is, ha nem nyúlunk hozzá a természetes adottságokhoz, nem erőltetjük rá a sokszor megkérdőjelezhető mesterséges beavatkozásokat. A Marcal több száz évét vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy az ember hibás döntéseinek következményeit kell a VGT által megszüntetni! Viszont mérlegelendő, hogy kell-e beavatkozás, s ha igen, akkor hol, milyen mértékű és módszerű legyen. A Marcal völgyére is igaz, hogy a domborzati adottságok miatt újra kell értékelni a csapadékokkal való kapcsolatot. A vízmegtartás érdekében nagyobb súlyt kell helyezni a beszivárgásra, a mikroklíma

6 érdekében a párolgásra és az árvízi biztonság megtartása mellett kell csak szerepet kapnia - a jó ökológiai állapotot előtérbe helyező vízgazdálkodású - lefolyásnak. A felszínalatti vízkészletek viszonylag biztonságban vannak a vízgyűjtőn. Az agrárgazdálkodás, a vegyszerek használatának, a korszerű állattartásnak, a folyékony és szilárd hulladékok szakszerű kezelésének szabályai folyamatos javulást biztosítanak. A meglévő és a jövőbeni, kijelölt vízbázisok és puffer-zónáiknak a védelme viszont további szigorítást igényel. A vízgyűjtő-terület számos pontján, települések összefogásában épülnek ki a jobb minőségű és a jobb ellátást biztosító ivóvízhálózatok. A programok hiányossága a párhuzamosan kiépítendő szennyvízrendszer elmaradása. Jelenleg is az alegység nagy része nincs csatornázva, számos 1000 fő feletti település (pl. Lovászpatona, Pápateszér) nem rendelkezik a VKI szempontjából meghatározó infrastruktúrával. A települési csapadékvizek elvezetése megoldott, még a tavaszi, kiemelkedően magas mennyiség sem okozott nagyobb problémát. Vizsgálandó viszont, hogy a meg/visszatartásuk milyen formában (tározótó, vizes élőhely, nedves terület) segítené a vízhiányos időszakok leszűkítését, a helyi mikroklíma jobb állapotát. A külterületi vízjárta, általában belvizes területek (rétek, legelők, tocsogók) védelme, mind a vízkészlet, mind az ökológia szempontjából újraértékelendő. Az elmúlt húsz-huszonöt évben került ezen területek egy része szántóföldi művelésbe, lett feltörve. Ezek vízjárta területté való visszaállítását érdemes megvizsgálni. Ehhez hasonlóan a korábbi évtizedekben nagy kiterjedést elérő meliorációs területek visszaállítását is vizsgálat tárgyává kell tenni (ezt a VGT1 is javasolta már - sajnos nem történt meg). A felszíni vízfolyások között a Marcal hosszirányú átjárhatósága megoldandó. Számos kőzárás elbontandó. Vízszintemelő funkciójukat a folyó meanderezését elősegítő műtárgyakkal (a szinte teljesen kiegyenesített meder visszaalakítása érdekében pl. sarkantyúkkal) lehet biztosítani, ami már nem akadályozza a fajok migrációját. A VGT 1-ben szereplő konkrét intézkedések elsősorban vízépítői, semmint vízminőségi, vízgazdálkodási és ökológiai célokat tartalmaznak. A mellékvízfolyások, patakok, belvízcsatornák ugyanakkor beavatkozást alig igényelnek. Megoldásra vár viszont a tavak, tározók, levágott oldalágak és holtágak frissítése, újraélesztése, a feliszapolódás optimális szinten való tartása. Az elmúlt négy évben minimális előrelépés volt a víztestek felmérésében, monitoringjában és a kezelhető információs rendszer megvalósítása terén. A terv nem tartalmazta, de a Rába árvízi előrejelző rendszeréhez kapcsolódva a Marcalon és néhány bakonyi patakon kiépült az elektronikus hidrológiai jelzőrendszer, melynek adatai az interneten folyamatosan elérhetőek. Hiányosságként kell megemlíteni a helyi érdekcsoportok erőteljesebb bevonásának elmaradását. A Terv megjelenését követő években a VGT-hez 39 darab olyan támogatott projekt köthető, mely a lakossági, az intézményi (elsősorban iskolák) és a civil szervezeti közreműködéshez biztosított forrást. Elemzés a Bódváról, Holocén Természetvédő Egyesület Az anyag letölthető: A VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE

7 Összefoglalásként elmondható, hogy a beruházások a védett természeti környezetet nem veszélyeztetik. A szükségtározók kialakítását árvízvédelmi szempontból szükségesnek tatjuk. Megépítésük nem járt jelentős természetátalakítással. Az érintett védett élőhelyekre, ex lege védett értékekre nincsenek negatív hatással. Pozitív hatás: a Felső-Bódva-völgyének völgytalpon elhelyezkedő lápjainak és láprétjeinek vízpótlását esetenként segítheti a tározótér időszakos feltöltése. A záportározók esetében árnyaltabb a helyzet, ugyanis megépítésüket nem tartjuk egyértelműen indokoltnak. Jelen beruházások vízfolyásai nem okoztak jelentős vagyoni kárt az elmúlt évek során és tárolókapacitásuk nagysága miatt a Bódván levonuló árvizeket nem képesek mérsékelni. A bódvaszilasi záportározó az Aggteleki Nemzeti Park területén helyezkedik el közel a magterülethez. Az engedélyezéskor konzultáció folyt a NP. munkatársaival és zöld utat kapott a beruházás, tehát közvetlenül nem veszélyezteti a védett élővilágot, de ennek megépítését csak a veszélyhelyzet kihirdetése tette lehetővé. A másik három záportározó nem érint védett területet, de a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit igen. Mind a négyről elmondható, hogy csak ideiglenes működési engedélyük van. A tulajdonviszonyok rendezése mellett még a kezelő kijelölése, valamint a kezeléshez szükséges források biztosítása is várat magára. 5 A VGT TERVEZÉSI FOLYAMATÁVAL EGY IDŐBEN TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATAINK A VÍZFOLYÁSOK SZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE (itt idézve az ide vonatkozó javaslat) A FELSZÍNI VIZEK POTENCIÁLIS SZENNYEZŐ-FORRÁSAINAK FELTÁRÁSA, FELSZÁMOLÁSA, A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME CÉL: A településeken található vízfolyások, vizes, mély fekvésű területek szennyező-forrásainak feltárása, megszüntetése, revitalizációja, ezzel az ökológiai- és a tájdiverzitás növelése, a környezet minőségének javítása, komplex revitalizációs terv alapján. LEÍRÁS: Az érintett vízfolyásokra és környezetükre kidolgozott revitalizációs tervek részletes, a környezeti-, természeti-, kezelői-, tulajdonosi- (stb.) viszonyok feltárásán alapulva kívánnak megoldást adni a környezetvédelmi, természetvédelmi, árvízvédelmi, vízbázisvédelmi igények figyelembe vételével. Mindenekelőtt tartalmazzák a meglevő szennyezőforrások felszámolását, a lerakott hulladékok elszállítását, a szennyezett víz megtisztítását, a szennyezést okozó forrás(-ok) felszámolását (pataktakarítás). Foglalkoznak a természetközeli állapotok visszaállításának lehetőségével, a fölösleges, ökológiai szempontból káros műszaki létesítmények átépítésével, végső esetben bontásával, vagy cseréjével, a mederburkolat eltávolításának lehetőségével. A revitalizáció nem csupán a vízfelületre, hanem a vízfolyás, vagy más vizes terület közvetlen környezetére is kiterjed, pl. puffer zónák létrehozásával. Javasolt, hogy az adott patak revitalizációja egy nagyobb területre kiterjedő, vízgyűjtő alapú komplex terv keretében történjen. Így hatékonyabb megoldást lehet kidolgozni a felszíni víz szennyeződés jövőbeni megakadályozására, a vizes élőhelyek pusztulásának meggátolására. A komplex vízfolyás-revitalizációs tervnek ki kell terjedni nem csupán a terület/vízfolyás és közvetlen környezete állapotának egyszeri helyreállítására, hanem a rendszeres kezelésre, valamint a környezeti és természeti paraméterek monitorozására. Operatív lépések A vízfolyások részletes feltárása Megvalósító szervezetek Önkormányzatok (koordináció),

8 (környezeti állapot, ökológia, hidrológia stb.) Vízfolyás revitalizációs terv elkészítése Kivitelezés Monitorozás szakmai civil szervezetek Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Önkormányzatok (koordináció), szakmai civil szervezetek, szakhatóságok Javaslataink megfeleltethetősége a VGT, Bódva vízgyűjtőjére vonatkozó intézkedéseivel [normál betűtípus: nagyfokú egyezés; dőlt betűtípus: részleges egyezés]: HM1; HA2; HA3; VT4; VT4a; VT5; HM3; HM6; HM7; DU2; DU3; VG1; HM5 6 VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS BÓDVA ELEMZÉS Az előzőekben leírt vízminőséget javító intézkedési tervezetünk és a területre vonatkozó VGT-ben megnevezett intézkedések több esetben fedik egymást. Sajnos a megvalósítást mindkét tervezetnél a források hiánya és az állandóan változó jogi környezet, illetve a folyamatos intézményi átszervezések akadályozzák. A Bódva-vízgyűjtőjén található települési önkormányzatok szinte kivétel nélkül önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek és a mindennapi működésük sem biztosított. Ismerve a 2014 éves költségvetési tervezeteiket és a rendelkezésre álló humánerőforrás minőségét, biztosan nem tudnak vízminőségjavító intézkedéseket eszközölni saját erőből. Jelenleg még a következő pályázati ciklusban megjelenő pályázati lehetőségeket sem ismerjük, ezért nem tudunk reális javaslatokat tenni a pénzügyi háttér előteremtéséhez. Fentebbi javaslataink közül az illegális hulladéklerakók megszüntetése és a csapadékvíz elvezető árkok valamint patakmeder rekonstrukciók valósultak meg jellemzően a vízgyűjtőn. Ezen kívül KEOP pályázatok segítségével több település szennyvízberuházása is elkészült a közelmúltban. A levelünkben tett javaslatokat és a két elemzés következtetéseit tisztelettel kérjük, hogy vegyék figyelembe a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés most következő időszakában. Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi programvezető Budapest, február 7.