Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Átírás

1 bevezetô Editorial Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Egy rövid szünet után bővített kiadással jelentkezik a Biohulladék Magazin legújabb száma, amelyet szeretettel ajánlok szíves figyelmükbe. Ennek a lapszámnak a megjelenése egybeesik az ORBIT 2014 nemzetközi tudományos konferenciával, amely a biológiai hulladékgazdálkodás területén a legnagyobb. Ez jó lehetőséget biztosít egyrészt arra, hogy ebben a számunkban a tudományos rovatunk kibővített formában jelenjen meg, másrészt pedig arra, hogy átgondoljuk a tudomány, a kutatás-fejlesztés szerepét, kihívásait és lehetőségeit. Az Európai Unióban, amely a környezetvédelem területén a világon vezető szerepet tölt be, a hulladékgazdálkodási iparág egyre jelentősebbé válik, ezen belül az újrahasznosítás önmagában jelenleg több mint 300 ezer munkahelyet biztosít, és ez az új meghatározott célértékek elérésével 1 millióra nőhet. Ehhez azonban szükség van arra, hogy minden egyes országban komolyan vegyük a jogharmonizációt, a célértékek meghatározását és megértsük a szabványok egységesítésének szükségszerűségét. Mindezeknek tudományosan megalapozottnak, de emellett az ipar, a gazdasági szereplők számára egyértelműnek és megvalósíthatónak kell lenniük. Mindezt egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni. Minden tagállam számára egyértelmű, hogy a hulladékhierarchia legalján, mint legrosszabb opció szerepel a biológiailag nem stabilizált települési szilárd hulladék lerakása. Ha azonban megnézzük a gyakorlati megvalósulást, akkor azt látjuk, hogy Európában a hulladék több mint fele (egyes országokban 80-90%-a) előkezelés nélkül kerül lerakásra úgy, hogy mindeközben komoly büntetés még fenyegetés szintjén sem hangzik el. Abban a néhány országban, ahol nagyon helyesen, a biológiai stabilitásra vonatkozólag határértéket határoznak meg nemzeti jogszabályokban, a mérési módszerek és a mérési eredmények kiértékelése nem összehasonlítható. Ennek oka, hogy nemcsak a határértékek különbözőek (pl. az AT 4 érték vonatkozásában Németországban <5, Ausztriában <7, Lengyelországban <10 mg O 2 /g.sz.a.), hanem az alkalmazott mintavételi-, előkészítési és mérési módszerek is. A kapott eredmények emiatt különbözőek lesznek, nem lesznek összehasonlíthatóak és ami még nagyobb gond, semmilyen garanciát nem jelentenek a jogszabályoktól elvárt környezetvédelmi célok vonatkozásában. Azt hiszem ezen a példán keresztül is jól látszik, hogy a komoly kihívások állnak előttünk, az ipar, a kutatás-fejlesztés, a tudományos élet és a politika együttműködése elkerülhetetlen ezen a területen is. Tisztelettel: Dr. Aleksza László Tartalomjegyzék Table of contents Bevezető / Editorial... 1 Az Európai Komposzt Hálózat / European Compost Network... 2 Mechanikai-biológiai hulladékkezelés nemzetközi áttekintés / Mechanical-biological waste treatment an international overview... 9 Tudományos melléklet / Scientific section A kommunális hulladék kezelése Lengyelországban jelen helyzet és a közeljövő kihívásai / Communal waste management in Poland the present status and close future challenges Energiaültetvények: telepítés utáni növekedés és fejlődés / Energy plantations: growth and development after planting Dear Readers, After a short break, the Biowaste Magazine is back with an extended issue, and I would now like to bring it to your kind attention. The publication of our current issue coincides with the ORBIT 2014 international academic conference, which is the largest event in the field of biological waste management. This provides a great opportunity for including an extended scientific column in the magazine, as well as for considering the role, challenges and opportunities for science and research and development. In the European Union, a global leader in the field of environmental protection, the waste management industry is becoming increasingly important. Recycling in itself provides 300 thousand jobs, which, through reaching the newly established targets can increase to 1 million. In order for this to happen legal harmonization and the establishment of target values have to be taken seriously as well as the need for unified standards appreciated in each and every country. Furthermore, these facts, connections and processes need to be scientifically justified, unambiguous and feasible for industry and economic actors. I would like to illustrate this through a concrete example. It is clear for each EU member state that the deposition of biologically unstable municipal solid waste in landfills is at the bottom of the waste pyramid as the worst possible option. However, if we examine practical implementation, we find that more than half (in some countries as much as 80-90%) of solid waste in Europe is deposited without any treatment and with no real threat of a serious fine. In the few countries where limit values for biological stability are rightly set by national legislation, measurement methods and the evaluation of results are not comparable. The reason for this is not only the fact that limit values are different (e.g. the limit for AT4 is <5 in Germany, <7 in Austria and <10 mg O2/g.DM in Poland) but also differences in sample taking, preparation and the measurement method applied. Thus, results are different and cannot be compared, and even worse, they cannot provide any guarantees for complying with the environmental targets set by law. I believe this example is a perfect illustration of the formidable challenges we are facing. Cooperation between industry, research and development, science and policy-making is unavoidable, just like in any other field. Yours, Laszlo Alexa Biohulladék Magazin Negyedévente megjelenő szaklap Kiadja/Published quarterly by: Profikomp Zrt. Szerkesztőbizottság/ Editorial board: Dr. Aleksza László, Dr. Csőke Barnabás, Dr. Füleky György, Dr. Gyuricza Csaba, Ferencz Károly Felelős kiadó/publisher: Dr. Aleksza László Magyar nyelvű cikkek fordítása angolra és lektorálás: Válaszút Fordító Iroda/ Translation and proofreading from original non-english language work: Válaszút Translation Agency Tervezés és nyomdai előkészítés/design and layout: Stég Grafikai Műhely Nyomtatás/Printed by: Globál Kft. ISSN Hirdetési tarifák/advertisements: Belső borítók/inside covers: Ft Hátsó borító/ Back cover: Ft 1/1 oldal: Ft 1/2 oldal: Ft Szerkesztőség/Editorial office: 2100 Gödöllő, Perczel Mór u. 107 Telefon/fax: (+36) 28/ info@profikomp.hu 8. évfolyam 1. szám Biohulladék 1

2 Mikor alapították az ECN-t, és milyen célokat tűzött maga elé? Az Európai Komposzt Hálózatot 2002-ben alapították Budapesten, az ORBIT (Organic Recovery and Biological Treatment e.v.) részeként. Európai Komposzt Hálózat (European Compost Network e.v.) néven február 23-án vált önálló szervezetté. Az Európai Komposzt Hálózat ma egy tagsági alapon működő szervezet, melynek 24 európai országból összesen 75 tagja van. A tagok között megtalálható minden európai biohulladék-gazdálkodás területén működő szervezet és telephelyeik, valamint a kutatás, döntéshozatal, szaktanácsadás területén dolgozó szervezetek, és hatóságok képviselői is. Az ECN képvisel 21 biohulladék-, komposzt- és fermentlé-minőségbiztosítással foglalkozó szervezetet Európa 14 országából, 32 biohulladék alapú termék (szerves trágya, talajjavítók, táptalaj és biológiailag lebontható műanyagok) gyártásával foglalkozó szervezetet, 11 nem kormányzati környezetvédelmi szervezetet, és 11 kutató intézetet, amelyek a környezetvédelem, a mezőgazdaság, valamint egyéb természettudományok területén dolgoznak. Tagszervezetein keresztül az ECN több mint 2000 szakértőt és telepvezeáltalános general Az Európai Komposzt Hálózat Az Európai Komposzt Hálózat (European Compost Network, ECN) Európa vezető, fenntartható hulladék-újrahasznosítást népszerűsítő, tagsági alapon működő szervezete. Az ECN az újrahasznosításon belül elsősorban a szerves erőforrások komposztálással, anaerob lebontással és egyéb biológiai eljárásokkal történő kezelésével foglalkozik. Célja, hogy gyakorlati és műszaki szakemberekkel, kutatókkal, és döntéshozókkal is együttműködjön annak érdekében, hogy integrált szerves hulladékot hasznosító és kiváló minőségű termékeket eredményező megoldásokkal szolgáljon, amelyek mind a környezet, mind pedig a felhasználó számára hasznosak. Az ECN különböző tevékenységek és felkészült szakértői hálózat segítségével támogatja az Európai Unió közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. A tagországokat az ECN közvetlenül támogatja olyan hulladékkezelési tervek és politikák kidolgozásában, amelyek hosszútávú célja, hogy a szerves erőforrásokat újrahasznosítsák, így azok ne hulladéklerakókra kerüljenek. Az ECN a biohulladékkezelés, komposztálás és fermentlé gyártás területén a minőségbiztosítási szabványok kialakításának európai központja, valamint az európai szerveshulladék- újrahasznosítással foglalkozó szektor, és a kialakulóban lévő biohulladék alapú gazdaság szakmai hálózata. 2 Biohulladék 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

3 általános general Az ECN tagjai Minden, a fenntartható szerves erőforrás kezelés iránt érdeklődő vállalat, szervezet és érintett Az országok képviselői Az EU országokkal történő kétoldali kommunikáció, a képviselőket a vezetőség nevezi ki. tőt képvisel, amely több mint 25 millió tonnás biohulladék-kezelési kapacitást jelent. Az ECN célkitűzése és legfőbb fókusza, hogy a fenntartható szerves hulladékkezelési rendszerek kialakításának legjobb gyakorlatát és az ehhez kapcsolódó tudást terjessze Európában, a döntéshozás és stratégiai tervezés, a technológiai fejlesztés és a működés folyamatos fejlesztésének integrálásával. Az ECN fő tevékenységeit munkacsoportokon keresztül végzi. Milyen Az ECN elnöksége A vezetőséget a tagság jelöli és választja meg. Ügyvezető igazgató Az ECN napi irányítása 1. ábra: Az ECN szervezeti felépítésének sematikus áttekintése Munkacsoportok (WG) A munkaprogram megvalósítása, tagjait és vezetőit a tagok jelölik és választják. munkacsoportok vannak, és azok milyen témákkal foglalkoznak? Az ECN már meglévő hálózatában résztvevő, Európa különböző országaiból származó szakértők a munkát öt munkacsoportba rendeződve végzik, így lehetővé téve számos műszaki szakember együttműködését. Az információgyűjtés, kutatás és az eredmények terjesztése (különösen a fejlett európai országokból) a hálózaton keresztül zajlik, amely igen erőforrás- és költséghatékony munkát tesz lehetővé. Az ECN rangsorolt feladatai alapján öt Az ECN a célkitűzéseit a következő tevékenységeken keresztül valósítja meg: Döntéshozók számára szolgáltat információt működési területének minden aspektusáról nemzeti és európai szinten. Információ- és tapasztalatcserét valósít meg a szerves hulladék begyűjtésével, kezelésével, újrahasznosításával, használatával és a termékek értékesítésével kapcsolatban, ideértve ezen folyamatok környezeti hatásait is. Előmozdítja a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint ezek európai országok közötti koordinációját, az eredmények megosztását, különösen gyakorlatba ültetésükkel kapcsolatosan. Támogatja a szerves erőforrásokkal kapcsolatos minőségbiztosítási rendszerek és eszközök kialakítását (mint pl. az ECN-QAS, a Szerves Erőforrások Európai Minőségbiztosítási Rendszere). Regionális és nemzetközi konferenciákat, műhelymunkákat, szemináriumokat, oktatási és képzési programokat stb. szervez, valamint támogatja ilyen rendezvények szervezését. Kapcsolatokat alakít ki és ápol a szerves hulladékok kezelésének területén működő más nemzeti és nemzetközi szervezetekkel. European Compost Network The European Compost Network (ECN) is the leading European membership organisation promoting sustainable recycling practices in composting, anaerobic digestion and other biological treatment processes of organic resources. ECN s purpose is to work with practitioners, researchers, technicians and policy makers to deliver integrated organic waste recycling solutions that generate high quality products for the benefit of the environment and the users of the recycled products. ECN supports the policy objectives of the European Union through its activities and with its network of knowledgeable experts. ECN directly assists Member States in developing waste management plans and policies that drive them away from large scale landfilling and into the recycling of organic resources. ECN also serves as focal point for developing EU quality standards for bio-waste treatment and compost and digestate production; it is a network for the organic waste recycling sector in Europe, as well as the emerging bio-based economy. When was the ECN founded, and what are the objectives of the network? The European Compost Network was founded in 2002 here in Budapest as part of the organisation for Organic Recovery and Biological Treatment e.v. (ORBIT). It became a separate legal entity on the 23 February 2011, adopting the name European Compost Network e.v.. Today the European Compost Network is a membership organisation with 75 members from 24 European Countries. Members include all European bio-waste organisations and their operating plants, research, policy making, consultants and authorities. ECN represents 21 bio-waste organisations (compost and digestate quality assurance organisations) from 14 European Countries, 32 companies producing bio-based products (organic fertilisers, soil improvers, growing media and, biodegradable plastics), 11 non-governmental organisation of environmental protection organisations and, 11 academic (research) institutes in environmental, agricultural and natural sciences. Via the member organisations, ECN represents more than 2000 experts and plant operators with more than 25 million tonnes of biological waste treatment capacity. The objective and the main focus of ECN are to promote knowledge about best practices throughout Europe for the establishment of sustainable systems for organic waste management through integration of policies and strategies, technological development and improvement of operations. ECN shall pursue its objectives by: Providing information of all aspects within the field of activity of the network to policy and decision makers on national and 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 3

4 általános general European level. Exchange knowledge and experiences in the practice of collection, treatment, recycling, application and marketing of organic wastes including the management of environmental side effects. Promoting scientific research and development activities and their co-ordination between the European countries and making available the results, especially the related practical aspects. Supporting and establishing systems and tools needed for a qualified recycling of organic resources (such as the European Quality Assurance Scheme for Organic Resources - ECN-QAS) Organising conferences, workshops, seminars, education and training courses etc on an international or regional level and supporting such events organised by other associations active in the range of biological waste. Establishing and maintaining relations with other international or national organisations whose activities are related to organic waste management. The main activities of ECN are going on in working groups. Which one are these, and what kind of topics do they deal with? Within ECN there is an existing network of individuals working on biodegradable waste management across Europe, structured through five working groups. This has created a structure of co-operative working involving a large number of technical experts. Using this network to collect information, execute research, and disseminate results and experiences (especially from the advanced European countries), it is very resource efficient and cost-effective means of working. Figure 1: Schematic overview of the ECN Organisational Structure According to the prioritised work items, ECN has five working groups (WG): WG1 European Policy WG2 Quality Assurance and Standardisation WG3 Integrated Waste Management WG4 Anaerobic Digestion WG5 Implementation of EU policies in Eastern and Starting Countries A work schedule is set up annually according to the ECN strategy and policies by the ECN Board. Working Group Chairs munkacsoportban (working group, WG) végzi tevékenyégét: WG1 Európai szintű közpolitika WG2 Minőségbiztosítás és szabványosítás WG3 Integrált hulladékkezelés WG4 Anaerob erjesztés WG5 Az EU politikák megvalósítása keleti és kezdő/csatlakozó országokban Az ECN stratégiája és politikája alapján az elnökség a munkaprogramot évente alakítja ki. A munkacsoportokban folyó munkáért a munkacsoportok vezetői felelősek. A különböző feladatokat a tagok en keresztül, valamint évente legalább egy alkalommal személyes találkozó keretében beszélik meg. A munkacsoportokban elkészített anyagokat végül az ECN elnöksége tárgyalja meg, amely évente 3-4 alkalommal ülésezik. Milyen fontos tevékenységeket végez jelenleg az ECN, és milyen, a jövőre vonatkozó tervei vannak? Az ECN víziója egy olyan Európa, ahol minden szerves erőforrást fenntartható módon újrahasznosítanak és visszanyernek. E vízió alapján az ECN elsődleges célja, hogy támogassa az EU hulladékhasznosítással kapcsolatos politikáinak megvalósítását, és így hozzájáruljon az újrahasznosító társadalom, a fenntartható mezőgazdaság és energia-visszanyerés rendszerének kialakulásához, egy egészségesebb társadalom, valamint hozzáadott értéket előállító európai piac érdekében. Hisszük, hogy a hatékony újrahasznosítás minden EU tagállamban megfelelő szelektív szerves hulladékot begyűjtő rendszerre kell, hogy épüljön, hogy aztán biológiai kezelés segítségével magas minőségű termékeket lehessen gyártani. A biológiailag lebontható hulladékok újrahasznosítása a környezetvédelmi politika egyik fő kérdése. Annak ellenére azonban, hogy több EU-s közpolitika, kommunikáció és szabályozó eszköz foglalkozik e kérdéssel, az ECN becslése szerint évente több mint 50 millió tonna biológiailag lebontható hulladék kerül újrahasznosítás helyett lerakásra. Az ECN úgy próbál ezen a helyzeten javítani, hogy támogatja a tagországokat a fenntartható biohulladék kezelési politikák és gyakorlat kialakításában, va- lamint segíti ennek a piacnak a fejlődését. E célok elérését a következők megvalósításán keresztül javasolja: Párbeszéd az Európai Bizottsággal: közvetítő szerep vállalása az ECN tagság és az európai döntéshozatal között. Információ terjesztése különböző médiákon keresztül az ECN tagsága és kiterjedt hálózataik felé. Kapcsolatépítési lehetőségek biztosítása a közös problémák megbeszélése és megoldások keresése érdekében az ECN tagjai és a tagországok képviselői számára. Az ECN átfogó célja, hogy kedvező szabályozási környezet alakuljon ki a szerves hulladék szelektív gyűjtéséhez és biológiai kezeléséhez (komposztálásához és anaerob erjesztéséhez), valamint a komposzt és fermentlé hasznosításához a talajjavítás és környezetvédelem érdekében. Jelenleg több európai közpolitikai folyamatban is aktívan részt veszünk, amelyek célja a már létező szabályozás hatékonyabb megvalósítása, valamint új intézkedések hozatala az erőforrás-gazdálkodás javítása érdekében. Olyan európai közpolitikai és szabályozási folyamatok figyelemmel kísérése, amelyek hatással vannak a biohulladék kezelésére (a begyűjtésre, kezelésre, valamint a termékek hasznosítására). Annak meghatározása, hogy a különböző európai konzultációs folyamatok során mely területeken van szükség aktív részvételre. Kommunikáció és jó kapcsolat az Európai Bizottság különböző szakreferenseivel (pl. Környezetvédelmi Főigazgatóság, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság), valamint szakértőivel és az Európai Parlament előadóival. Az EU konzultációs folyamatainak támogatása érdekében információ gyűjtése az ECN tagjaitól és tagországainak képviselőitől arról, hogy a különböző országokban milyen aktuális fejlesztések és folyamatok zajlanak folyamán több európai közpolitikai dialógusban is aktívan részt kívánunk venni, ahogy ez az alábbi táblázatban is látható (kivonat az ECN 2014-es munkatervéből): 4 Biohulladék 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

5 általános general Közpolitika A biológiai kezelés Ipari Kibocsátások Irányelvbe (IED-be) történő illesztése - BAT-referenciadokumentumok kialakítása (BREF) Hulladékkal kapcsolatos célok felülvizsgálata A biológiai kezelésen átesett biológiailag lebontható hulladék hulladékstátusz megszűnésének kritériuma Erőforrás-hatékonyság Stratégia (a foszfor fenntartható használata) Bio-gazdasági Stratégia Az Európai Bizottság talajjavítókra és táptalajokra vonatkozó öko-címkéjének átdolgozása Az EK Műtrágya Rendelet felülvizsgálata ECN részvétel Az ECN tagja az IED 13. cikke alapján létrehozott fórumnak, és négy szakértőt jelöl az EIPPC iparág szerinti munkacsoportjába a biológiai kezeléssel kapcsolatos BAT-referenciadokumentumok kialakítására, a hulladékkezelési ipar számára. Az európai IPPC iroda tevékenységének nyomon követése úgy, hogy BREF-ek kidolgozására egy ECN al-munkacsoportot hozunk létre. Mini-BREF-ekre vonatkozó javaslatok előkészítése a biológiai kezelés témájában (komposztálás, anaerob erjesztés és mechanikaibiológiai kezelés) az EIPPC iparág szerinti munkacsoportja (TWG) számára. A négy ECN által jelölt szakértő részvétele az EIPPC TWG munkájában. Részvétel az IED 13. cikke alapján létrehozott fórumban. Hulladékkal kapcsolatos konzultációs folyamat eredményének, valamint a Környezetvédelmi Főigazgatóság kezdeményezéseinek nyomon követése. Az ECN tagja a JRC-IPTS Biológiai kezelésen átesett biológiailag lebontható hulladékok munkacsoportjának (TWG). A JRC-IPTS Biológiai kezelésen átesett biológiailag lebontható hulladék hulladékstátusz megszűnésének kritériumáról készített tanulmányának nyomon követése, a Környezetvédelmi Főigazgatósággal. Az ECN az Európai Fenntartható Foszfor Platform (European Sustainable Phosphorus Platform) aktív tagja. Az erőforrás-hatékonyságról szóló folyamatban lévő konzultáció, valamint az Európai Bizottság foszforral kapcsolatos kommunikációjának nyomon követése (várható megjelenés: december). Az ECN tagja a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság által a Bioalapú Termékek témájában kezdeményezett szakértői csoportnak. A biohulladék nagyszerű alapanyagot szolgáltat a bioalapú termékek gyártásához. Az EU-25 tagországaiban évente 127 millió tonna biohulladék keletkezik. A szerves hulladék kezelési iparág szolgáltatja a hiányzó láncszemet ahhoz, hogy minőségi komposztot és fermentlét állítsunk elő a bioalapú termékeket gyártó ipar maradékaiból, és ezzel záruljon a tápanyagok (NPK) körforgása és a szerves anyag visszajusson a talajba. Az ECN tagja a JRC-IPTS talajjavítók és táptalajok témájában létrehozott munkacsoportjának. Az öko-címke felülvizsgálatának folyamatában való aktív részvétel és közreműködés. A talajjavítók és táptalajok hulladékstátuszának megszűnésére, valamint a műtrágyákra, talajjavítókra és táptalajokra vonatkozó előírások harmonizációja. Az ECN részt vett a rendelet felülvizsgálatára létrehozott négy ad hoc munkacsoport munkájában. A felülvizsgálati folyamat nyomon követése úgy, hogy az ECN kapcsolatot tart fenn a Vállalkozáspolitikai Főigazgatósággal és a minisztériumok nemzeti szakértőivel. Törekvés a Környezetvédelmi Főigazgatóság különböző jogalkotási megközelítései (a komposzt és fermentlé hulladékstátuszának megszűnésére vonatkozó rendelet, a talajjavítókra és táptalajokra vonatkozó öko-címke kritériumok) közti harmonizációra a műtrágyákra, talajjavítókra és táptalajokra érvényes jövőbeni rendelet tekintetében. are responsible for the work of the working groups. Work items of the working groups are discussed through exchange and by holding at least one working group meeting of each working group per year. The final outcome of the working groups is discussed by the ECN Board, having 3 to 4 Board meetings per year. What are the most important activities currently in the ECN, and what are your plans for the future? ECN s vision is a Europe in which all organic resources are recycled and recovered in a sustainable way. From this vision, ECN s primary goal is to support the implementation of EU waste policies and thereby contributing to the development of a recycling society, to sustainable agriculture and energy recovery, to improve human health and to create overall added value within the European market. To achieve this, we believe that effective recycling in all Member States should be built on appropriate collection systems for organic waste to promote high quality products derived from biological treatment. Recycling biodegradable wastes lies at the heart of environmental policy. Despite being enshrined in a number of EU policies, communications and legislative instruments, ECN estimates that over 50 million tonnes of biodegradable waste is disposed of, and not recycled, every year. ECN aims to address this shortfall in organic waste recycling by supporting Member States to develop sustainable bio-waste management policies and practices, and promote market development. We propose to achieve this in the following ways: By engaging in policy dialogue with the European Commission acting as a conduit between ECN members and European policy makers. Through disseminating information to ECN members and their extended networks through a range of different media. By providing networking opportunities for ECN members and representatives of Member States to discuss common problems and seek solutions. ECN s overall aim is to achieve a favourable regulatory environment for the separate collection of organic waste and its biological treatment (through composting and AD), with the use of compost and digestate to benefit soil and the environment. We are currently active in a number of European policy areas, which seek to better implement existing legislation as well as develop new measures to improve resource management Observing European policy and regulatory developments which impact on bio-waste management (collection, treatment and the use of treatment outputs and products) Identifying priority areas for in-depth involvement as a stakeholder in European consultation processes Providing contact and communication 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 5

6 with responsible desk officers within the EU Commission (e.g. DG ENV; DG SANCO and DG ENTR) as well as experts and rapporteurs of the European Parliament Obtaining information from ECN s Country Representatives and Members about current developments and activities in their respective Member States in order to support EU consultation processes During 2014, we plan to continue our active involvement in a number of European policy developments as shown in the table below] (abstract from the ECN work schedule 2014): Policy Inclusion of biological treatment in the IED Directive development of BAT reference documents (BREFS) Review Process on Waste Targets End-of-Waste criteria for biodegradable waste subject to biological treatment Resource Efficiency Strategy (sustainable use of phosphorus) Bio-Economy Strategy Revision of EC Eco-label of Soil Improvers and Growing Media Revision of EC Fertiliser Regulation ECN Involvement ECN is a member of the IED Article 13 FORUM and four ECN experts are nominated in the EIPPC Technical Working Group for the development of BAT reference documents for waste management industries related to biological treatment. Following activities of the European IPPC Bureau by setting up an ECN subgroup WG1 on BREFS. Preparing proposals for Mini-BREFS for biological treatment (composting, anaerobic digestion and mechanical biological treatment) for the EIPPC TWG. Participation of four ECN nominated experts in the EIPPC TWG. Participation in the FORUM of IED Article 13. Follow up the outcome of the consultation process on waste related targets and the initiatives of DG ENV ECN is a member of the JRC-IPTS Technical Working Group (TWG) Biodegradable waste subject to biological treatment. Follow up the final outcome of the JRC- IPTS study report on End-of-waste criteria for biodegradable waste subjected to biological treatment with DG ENV ECN is an active member of the European Sustainable Phosphorus Platform. Follow up the ongoing discussion on resource efficiency and the outcome of the EC s consultation communication on phosphorus (due December 2013). ECN is a member of the Expert Group for Biobased Products initiated by DG Enterprise. Bio-waste is an excellent resource for the production of bio-based products. EU-25 generates 127 million tonnes of bio-waste each year. The organic waste management sector is the missing link to produce quality compost and digestate from residues of the bio-based industry and closing the loop of nutrients (NPK) and organic matter to the soil. ECN is a member of the JRC-IPTS Technical Working Group on Soil Improvers and Growing Media Contribute towards the revision process by being actively involved in the Eco-label revision process Aim to ensure harmonisation of requirements for soil improver and growing media in respect to EoW and the future regulation on fertilisers, soil improvers and growing media. ECN was involved in the four ad hoc working groups reviewing the Regulation Following the further revision process by keeping contact with DG Enterprise as well as national experts from Ministries Aim to ensure harmonisation of legislative approaches of DG Environment (EoW regulation for compost and digestate, Eco-label criteria for soil improvers and growing media) in respect to the future Regulation on fertilisers, soil improvers and growing media In 2010 ECN developed the ECN-QAS, the European Quality Assurance Scheme for composts. What does it includes, and what are the rules for awarding the conformity and quality labels? ECN support the harmonization of European legislation in relation to organic fertilisers, soil improvers and growing media so as to develop markets for compost and digestate. In order to address this, we developed a European Quality Assurance Scheme for Compost ECN-QAS in Az ECN hírlevél 2014/1. száma / ECN NEWS 01_ ben az ECN létrehozta az ECN-QAS-t, a Komposztok Európai Minőségbiztosítási Rendszerét. Mit tartalmaz a rendszer, és milyen kritériumok alapján ítélik meg a megfelelési és minőségi címkéket? Az ECN támogatja az európai jogharmonizációt a szerves trágyák, talajjavítók és tápközegek terén annak érdekében, hogy a komposzt és fermentlé piac kialakulhasson. Ezért hoztuk létre 2010-ben az ECN-QAS -t, azaz a Komposztok Európai Minőségbiztosítási Rendszerét. Válaszul az anaerob erjesztés Európában tapasztalható térhódítására, az ECN elkezdte a fermentlére és anaerob erjesztésre vonatkozó minőségi kritériumok kialakítását is. Az ECN-QAS európai szintű független minőségbiztosítási rendszert biztosít a nemzeti minőségbiztosító szervezetek számára. Az EN szabványnak (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények) megfelelően működik, és már működő minőségbiztosítási szervezetek tudására és tapasztalatára épít. Az ECN-QAS előírásai alapján: A nemzeti minőségbiztosító szervezetek megfelelőségi értékelését az ECN végzi. A nemzeti minőségbiztosító szervezetnek a komposzt előállítását a telepen rendszeresen értékelnie kell. A végtermékből rendszeresen mintát kell venni, és azt független és elismert laboratóriumokban a megfelelő minőségi paraméterekre vonatkozóan analizálni. Ezt követően a kapott eredményeket a nemzeti minőségbiztosító szervezetnek értékelnie kell. A nemzeti minőségbiztosító szervezet a folyamatot dokumentálja. A dokumentáció a következő információkat kell, hogy tartalmazza: a termék minőségi jellemzői, jogi követelmények, nyilatkozat a komposztról, a jó szakmai gyakorlat alapján információ a termék használatáról és az alkalmazott mennyiségekről. Az ECN-QAS minőségbiztosítási védjegyet a komposztálással és erjesztéssel foglalkozó telepeknek a nemzeti minőségbiztosító szervezet ítéli meg. 6 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám

7 Az ECN brossúrája / ECN FLYER További információ az ECN-QAS-ról az erre létrehozott honlapon található: Társszervezőként mit várnak a 2014-es ORBIT konferenciától? Nagy örömünkre szolgál, hogy a 9. ORBIT nemzetközi tudományos konferenciát 2014-ben Új kihívások, új válaszok a 21. században címmel a Szent István Egyetem és a Magyar Minőségi Komposzt Társaság szervezi Gödöllőn. A Komposzt Társaság az ECN egyik alapító tagja. Az új tagállamokból a ben történt alapítás óta több egyesület, intézet és hatóság is csatlakozott az ECN-hez. Várakozásunk szerint a magyarországi ORBIT2014 konferencia, mivel Európában központi helyszínről van szó, sok szakértőt és érdeklőt vonz majd minden országából. Így a résztvevőknek lehetősége adódik arra, hogy széleskörű tapasztalatcserében vegyenek részt a biohulladékok különböző kezelési lehetőségeivel kapcsolatban, tanuljanak egymástól, és új, tudományos alapokon nyugvó információkat gyűjtsenek a különböző technológiákról valamint a szerves hulladékok újrahasznosításával létrehozott innovatív termékekről és használatukról. A tudományos program mellett az ECN két munkacsoport találkozót is szervez az ORBIT2014 alatt. Az Integrált hulladékkezelés munkacsoport ülése június 25-én délután lesz, még a konferencia előtt. Az EU politikák megvalósítása keleti és kezdő/csatlakozó országokban munkacsoport pedig június 26-án délelőtt fog tanácskozni. A találkozó a korábbi hasonló, Tallinban (Észtország), Szófiában (Bulgária) és Poznanban (Lengyelország) rendezett ülések gyakorlatát folytatja, azaz a résztvevők először a vendéglátó ország biohulladék kezelési gyakorlatát ismerhetik meg, majd lehetőségük lesz arra, hogy áttekintést kapjanak a többi kelet- és közép-európai országban tapasztalható helyzetről, ahol hasonló kihívásokkal és akadályokkal küzdenek. A találkozón egy új sablon struktúrát fogunk bemutatni az 5. munkacsoportban (WG5) az országok képviselőinek jelentéséhez. Megvitatjuk azt is, hogy milyen adatokat gyűjtöttünk össze, és hogyan fejlesszük a közös WG5 adatbázist, amelyet a tagországokban érvényes biohulladékkal kapcsolatos po In response to the rapid growth of anaerobic digestion across Europe, ECN has started to develop quality criteria for digestate from anaerobic digesters. The ECN-QAS provides a European-wide independent quality assurance scheme for national quality assurance organisations (NQAO). It operates in accordance with the European standard General criteria for certification bodies operating product certification (EN 45011) and has been based on knowledge of, and experience in, existing quality assurance organisations. The ECN-QAS requires: A conformity assessment of national quality assurance organisations (NQAO) by ECN. Regular assessment of compost production in the plants by the national quality assurance organisation. Regular sample taking and analysis of the final product for relevant quality parameters from independent, acknowledged laboratories, coupled with evaluation of the results by the NQAO. Documentation by the NQAO with information about the quality properties of the product, legal requirements, the necessary compost declaration and information about use and application rates according to good practice. Awarding of the ECN-QAS Quality Label to composting or digestion plants by the NQAO. Information about the ECN-QAS is detailed on the dedicated website: www. ecn-qas.eu. As a co-organizer, what do you expect from the ORBIT conference 2014? We are very pleased that the 9 th International Scientific Conference ORBIT 2014 under the title New challenges, new responses in the 21st Century is organized by the Szent István University and the Hungarian Quality Compost Association in Gödöllö, one of the founding membership association of the European Compost Network. Since the foundation in 2002 several associations, institutes and governmental authorities from the new EU member states joined the ECN. We expect that the ORBIT2014 in Hungary, situated in the middle of Europe, will attract experts and interested people from all European countries. This will give all participants the opportunity having a broad exchange on different waste management strategies for biological waste, learning from each other and getting new scientific based information on techniques, innovative recycling products from organic resources and their benefit for use. Besides the scientific programme ECN is organizing two working groups meetings during the ORBIT2014. The working group Integrated Waste Management is scheduled in the afternoon of the 25 th June before the ORBIT will start. The working group Implementation of EU policies in Eastern and Starting Countries will take place in the early morning on the 26 th June. This meeting will continue the tradition 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 7

8 általános general after previous meetings in Tallinn (Estonia), Sofia (Bulgaria) and Poznan (Poland) to present the current situation on biowaste management in hosting country and will give the opportunity to the participants to have an overview of the current situation with biowaste management in other countries from Eastern and Central Europe, with similar challenges and obstacles. At the meeting will be present the new structure of the template for WG5 Country Representatives Report and there will be a further discussion about the data collected and future development of a common WG5 data base on biowaste policies in member countries (legal and institutional framework, main drivers, economic instruments and good practices implemented). With more than 100 scientific presentations distributed about 12 sessions we look forward for having a great knowledge platform for exchanging on exciting topics on biological waste management. We would like to thank the Szent István University and the Hungarian Quality Compost Association for taking over the challenge to organize this great event in 2014! The European Compost Network ECN is publishing the ECN NEWS quarterly. This newsletter includes information on the ongoing policy work of the European Commission with relevance to biological waste treatment, compost and digestate and about the work in ECN. For more information about the European Compost Network ECN and to subscribe for the ECN NEWS, please visit the ECN s website: Contact Address: European Compost Network ECN e.v. Dr. Stefanie Siebert Im Dohlenbruch 11 D Bochum info@compostnetweok.info Internet: T.: 0049 (0) F.: 0049 (0) litikákról készítünk (jogi és intézményi keretrendszer, főbb befolyásoló tényezők, gazdasági eszközök és megvalósított jó gyakorlatok). A 12 szekcióban elhangzó több mint 100 tudományos előadás nagyszerű lehetőséget ad majd a biohulladékok kezelésével kapcsolatos tudományos eszmecserére. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Szent István Egyetemnek és a Magyar Minőségi Komposzt Társaságnak, hogy elvállalták ennek a nagyszerű eseménynek a megszervezését! Az Európai Komposzt Hálózat (ECN) negyedévente megjelenő hírlevelet ad ki ECN NEWS címmel. A hírlevélben adunk hírt az Európai Bizottság folyamatban lévő, biohulladékok kezelésével, komposztálással és erjesztéssel kapcsolatos közpolitikai munkájáról, valamint az ECN-ben folyó munkáról is. Az ECN-ről további információ a szervezet honlapján található, valamint itt lehet feliratkozni a hírlevélre is: Kapcsolat: European Compost Network ECN e.v. Dr. Stefanie Siebert Im Dohlenbruch 11 D Bochum info@compostnetweok.info Internet: T.: 0049 (0) F.: 0049 (0) Az ECN-QAS védjegye, amelyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM 2012/210: TM No ) jegyez az ECN-QAS szerint tanúsított minőségbiztosítási szervezetek, komposzt és fermentlé termékek számára / ECN-QAS Trade mark registered at the European Register of Community Trade Marks (OHIM 2012/210: TM No ) for certified Quality Assurance Organisations, Compost and digestate products according to ECN-QAS Az ECN logója / ECN LOGO 8 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám

9 MBH MBT Lothar A Deyerling, Brian E Fuchs W.L.GORE & ASSOCIATES, München, Mechanikai-biológiai hulladékkezelés nemzetközi áttekintés Bevezetés A W. L. Gore & Associates már több mint 20 éve van jelen a hulladékkezelés területén. Első tapasztalatunkat rögtön Németország újraegyesítése után szereztük, amikor is egy talajremediációs projekthez 1 szállítottuk az első GORE Cover takaróanyagot. Ezt követően rövid időn belül sor került az első mintaprojektekre a szelektíven gyűjtött szerves hulladék kezelése terén. A mintaprojektek számos, ma is sikeresen működő üzem kialakításához vezettek. Ezután kezdődött a GORE Cover technológia egyre szélesebb körben történő alkalmazása, többek között a Települési Szilárd Hulladék (TSZH) szerves összetevőjének stabilizációja, valamint a szennyvíziszap és sok egyéb szerves hulladék kezelése terén. A GORE Cover takaróanyagot vagy közvetlenül szállítjuk a végfelhasználóhoz, vagy a világ számos pontján jelenlévő partnerek erre jogosult beszállító hálózatán keresztül jut el hozzájuk. Manapság Európában, Ázsiában, a Csendes-óceáni térségben, valamint Észak és Dél-Amerikában használják a GORE Cover takaróanyagot napi több mint tonna szerves anyag kezeléséhez: az anyag stabilizációjára, mennyiségének csökkentésére valamint energetikai hasznosítását megelőző szárítására. Az üzemeltető számára a GORE Cover takaróanyag magas teljesítményű, az előírásoknak megfelelő technológiát nyújt alacsony befektetési költségen, valamint széles körű alkalmazási lehetőséggel. Használható ugyanis a megszokott prizmás megoldásnál, és teljesen zárt rendszerű üzemeknél is. A CO 2 egyenértékben kifejezett kibocsátás ennél a technológiánál akár mindössze 12 kg/t is lehet (CUHLS et al.). Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a GORE Cover technológia segítségével hogyan lehet a szerves hulladék kezelésének folyamatát sikeresen optimalizálni úgy, hogy közben megfelelünk a szigorú stabilizációs és kibocsátási előírásoknak, és kiváló minőségű végterméket gyártunk (másodlagos tüzelőanyag/rdf, komposzt szerű végtermék/clo vagy egyéb stabilizált anyagok). Kulcsszavak AT 4, AT7, BAT, bioszárítás, komposzt szerű végtermék/clo, CO 2 egyenérték, DRI 2, kibocsátáskontroll, NCV (nettó fűtőérték), tömegcsökkentés, másodlagos tüzelőanyag/rdf, SRF, stabilizáció A W.L. GORE & Associates Szilárd Hulladékkezelési üzletágát Münchenben alapították a német újraegyesítés időszakában. Az első nagy méretű on-site kármentesítő üzemek Németországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban 8. évfolyam 1. szám Biohulladék 9

10 MBH MBT Lothar A Deyerling, Brian E Fuchs W.L.GORE & ASSOCIATES, Munich Mechanicalbiological waste treatment an international overview Introduction For more than 20 years, W. L. Gore & Associates has been in the waste treatment business. Our first experience started right after the reunification of Germany supplying the first GORE Cover for a Soil Remediation 1 project. Within a short time period thereafter, the first demonstration projects were implemented for the category of Separate Organic Waste (SOW) treatment, leading to many successful full scale operating plants seen today. From there, the cover technology was expanded into the category stabilizing the organic fraction of Municipal Solid Waste (MSW) and at the same time input material from waste water sludge (biosolids) and various other organic wastes. The GORE Cover is supplied directly or by an authorized supplier network of global sustainable partners to the end user. Today, the GORE Cover technology is used for the purpose of organic treatment in more than tons per day including stabilization, mass reduction and drying before energetic use throughout Europe, Asia Pacific and North and South America. The GORE Cover technology provides the operator a high performing technology that meets the regulation at a low investment cost utilizing a flexible design from the standard heap version to fully encapsulated plants and capable of CO 2 equivalents of 12 kg/t input material (CUHLS et al). In the following we discuss how the GORE Cover technology is capable of successfully optimizing the process of treating organic waste for meeting strict stabilization and emission regulations, while producing a high quality output finished product (RDF, CLO or stabilized material). és Franciaországban épültek a GORE Cover takaróanyag eptfe membránjának vízálló, mégis lélegző tulajdonságára építve. A takaróanyag minőségét és alább felsorolt kiváló tulajdonságait még szélsőséges éghajlati viszonyok között is megőrzi: légáteresztő képesség (szellőzés) az aerob körülmények fenntartására külső vízállóság (5 méteres vízoszlopig) és belső nedvesség megtartása mechanikailag robusztus és hosszú élettartam (8 év) Egyértelművé vált, hogy a GORE Cover takaróanyag eptfe membránjának talajremediációs projektekben megfigyelt tulajdonságai és előnyei a szerves hulladék komposztálásakor is hasznosak lehetnek. Azonban referenciákra és bizonyítékokra volt szükség ahhoz, hogy a technológia a TA Luft 3 és BimSchV 4 alapján minősített technológiává válhasson, és így az európai előírásoknak megfeleljen. A referenciaüzemek bizonyították, hogy az eptfe membrántakaró képes biológiailag semleges, kémiai és hőmérsékleti ( C) szempontból ellenálló, valamint UV rezisztens maradni, és így el tudja viselni a TSZH-ból származó szerves hulladék biológiai feldolgozása közben kialakuló nagyon szélsőséges környezeti viszonyokat is. Ezen felül, egy megfelelően levegőztetett és kontrollált folyamat részeként a GORE Cover takaróanyaggal a települési szilárd hulladék biológiai kezelése eredményeképpen szigorúan ellenőrzött és minőségi végtermék állítható elő. A GORE Cover takaróanyag használata ugyanis a következő folyamatok elvégzését biztosítja, illetve teszi lehetővé: a szerves anyag megbízható higienizációja mérhető és konzisztens tömegcsökkentés első lépés a szerves hulladék stabilizálási folyamatában második lépés a TSZH szárítási folyamatában magasabb nettó fűtőértékkel (NCV) 5 rendelkező RDF, azaz másodlagos, hulladékból nyert tüzelőanyag előállítása A TSZH stabilizálása és bioszárítása a mechanikai utókezelést megelőzően, valamint a másodlagos tüzelőanyag (refuse derived fuel, RDF) létrehozása a GORE Cover takaróanyag egyértelműen előnyös alkalmazásainak bizonyultak. Hosszú távú kísérleteket és kutatásokat végeztek a már létező telepeken Németországban (Oldenburg, Bréma, Uckermark) valamint Olaszországban (Toszkána, Campanula, Szicília), miközben a rendszer folyamatosan megfelelt az újabb és újabb előírásoknak. Ezeket a mintatelepeket csakúgy, mint a Magyarországon és az EU-hoz újonnan csatlakozó többi tagországban lévőket a folyamatosan fejlesztett infrastruktúra figyelembe vételével úgy hozták létre, hogy segítsék a TSZH kezelés fejlődését, valamint bizonyítsák az Európai Hulladéklerakókra vonatkozó Irányelv (1999/31/EC) betartását (NN, 1999). Első körben az tonna per év TSZH-t kezelő üzemekben kezdték el használni az eptfe membrán alapanyagú, kiváló teljesítményű GORE Cover takaróanyagot. A fenntartható hulladékkezelés megvalósítása érdekében a GORE Cover technológiát az egyszerű kezelési megoldás, rugalmasság, bővíthetőség, kiváló teljesítmény, valamint a kedvező befektetési költségstruktúra bizonyított volta miatt választották, úgy, hogy közben ne sérüljön a Hulladék Keretirányelv (2008/98/EC) betartása a TSZH kezelése során (NN, 2008). Napjainkban GORE Cover technológiát már olyan újrahasznosító telepeken (MBH üzemek) is alkalmazzák, amelyek napi 2000 tonna kezelési kapacitással rendelkeznek (> tonna/év TSZH). Ezek az üzemek megfelelnek a stabilizációs paraméterekre vonatkozó előírásoknak, ide értve például a csökkentett kezelési időre vonatkozó szabályozást, a DRI 6 vagy AT4 7 előírások teljesítése céljából (Fabrizio Adani et al., 2012). 1. Németország A Németországban alkalmazott egyik első eljárás során a GORE Cover membrántakarót TSZH stabilizálására használták fel, mielőtt a hulladék az égetőüzembe került volna. Az eredmények a következőket mutatták: a kezelési fázis során sikeresen csökkent a kibocsátás mennyisége az egyes kezelt TSZH frakciók tömege jelentősen csökkent csökkent a kezelési idő hossza Azonban továbbra is vizsgálják azt, hogy az anyag nettó fűtőértékének (NCV 8 ) kontrollálatlan emelkedése milyen hatásokkal jár. 10 Biohulladék 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

11 MBH MBT A kezelésnek köszönhető változások: Fűtőérték Hamu tartalotesétartalom Izzási vesz- Szárazanyag- Víztartalom TSZH +53,6% +11,5% -4,4% +37,9% -50,4% TSZH-hoz hasonló ipari hulladék +20,9% -12,6% +3,0% +8,2% -22,6% Key words AT 4, AT7, BAT, Biodrying, CLO, CO 2 equivalents, DRI 2, Emission control, NCV, Mass reduction, RDF, SRF, Stabilizing 1. táblázat: forrás: HORN&Müller et al. Ezen tapasztalatok értékelése után az első nagyobb, folyamatos TSZH feldolgozást végző üzemek a 90-es évek elején épültek meg Olaszországban. Az átlagos üzemméret tonna/ év TSZH feldolgozását tette lehetővé, és megfelelő alapot adott ahhoz, hogy a GORE Cover technológia használatáról egyértelmű adatokat és tapasztalatot gyűjtsenek. Számos kísérletet végeztek el, amelyek során megfigyelték a levegőminőségre és vízminőségre gyakorolt hatást, valamint vizsgálták a kész termék minőségét is. Ezek között a kísérletek között találunk szaghatás méréseket is, amelyek megerősítik a szaghatás 90%- ot meghaladó csökkenését a membrán felületén (FAVOINO et al.). Kísérleti eredmények bizonyítják azt is, hogy a csapadékvíz a feldolgozás során keletkező csurgaléklétől biztonsággal elkülöníthető. Vizsgálták továbbá a késztermék tulajdonságait is, és megállapították, hogy mint stabilizált hulladék a környéken lévő hulladéklerakóra kerülhet napi használatú takaróanyagként. The Solid Waste Treatment business unit began at W.L. GORE & Associates Munich location during the same time period with the reunification in Germany. The first large on-site remediation plants were built in Germany, Italy, USA and France using the GORE COVER eptfe membrane due to the solid capabilities of the waterproof yet breathable membrane - even under adverse climateconditions: air permeable (aeration) to maintain aerobic conditions external water tightness (up to a water column of 5 m) and internal moisture retention mechanically robust and long lasting cover material (up to eight years) Elemzett anyag 21 napos kezelést követően Biostabilizált szerves frakció (1A) Aprított és biostabilizált maradék hulladék (1B) 2. táblázat: DRI teszt eredmények 1. kép: MBH (mechanikai-biológiai hulladékkezelő) és hulladéklerakó 9 Az egyik első támfalas rendszerű telep Olaszországban, ahol GORE Cover takaróanyagot használnak. A kapacitás tonna/év. A takaróanyag kezelése: manuálisan Picture 1: MBT and landfill 9 one of the first plants in Italy using side walls and GORE Cover starting operation with tpy MBT and landfill Handling Cover: manually Illékony anyagok (%p/p s.s) Komposzt belélegezhetőségi index (statikus index IPLA módszer) (mg 0 2 /kg SV*h) 46, , kép: Stabilizált szerves frakció a hulladéklerakón, amely megfelel a DRI előírásoknak Picture 2: Stabilized organic fraction on the landfill meeting DRI It was becoming very clear that the features and benefits observed using GORE Cover eptfe membrane in soil remediation projects could also be used for composting of organic waste. However, in order to become a certified technology according to the TA Luft 3 and BimSchV 4 at first some references were needed and proof of meeting European Requirements. The reference plants proved that the eptfe membrane cover is capable of being biologically inert, chemically resistant, temperature resistant ( C), and UV resistant in order to withstand the very aggressive biological environment in the biological processing of organic waste from MSW. In addition, by combining the GORE Cover with positively aerated control process to conduct the biological treatment of Municipal Solid Waste (MSW) delivered a high level of control and produced a quality end use product: r eliable hygenization of the organic matter measurable and consistent mass reduction primary step to the stabilized material process secondary step in the drying process of MSW increase in the Net Calorific Value of RDF (NCV) 5 Stabilization and biodrying the MSW waste before mechanical post- 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 11

12 MBH MBT treatment and the creation of Refuse Derived Fuels (RDF) were an obvious treatment application for the GORE Cover. Extended trials and research on existing installations in Germany (Oldenburg, Bremen, Uckermark) and Italy (Tuscany, Campanula, Sicily) became very active and with regards to meeting new regulations. These reference plants, along with Hungary and new European countries joining European Community, were selected due to the representative and new infrastructure to support the path forward for MSW treatment, as well as proving the need to fulfil the European Landfill Directive (1999/31/EC) on the landfilling of waste (NN, 1999). The first approaches in the treatment of MSW with plants sized between 5 10,000 tons per annum (tpy) using the high performing GORE Cover eptfe membrane solution. GORE Cover technology was selected due to the proven background of having a simple handling solution, flexible and expandable design, high level of performance, and a realistic investment cost structure with regards to a sustainable waste treatment approach; all the while operating in compliance with the Waste Framework Directive (2008/98/EC) in the treatment of MSW (NN, 2008). Today, GORE Cover technology is being used in recycling parks (MBT plants) that offer a daily treatment capacity of 2,000 tons (> 600,000 tons per year of MSW) which meet the stabilization parameters, including, and not limited to, the reduced treatment times in order to achieve DRI 6 or AT4 7 (Fabrizio Adani et al, 2012). 1. Germany One of the first approaches of the treatment with GORE Cover membranes in Germany were carried out by stabilizing MSW before applying to an incineration plant. The result showed: observed success to emission reduction during the treatment phase significant mass reduction of the different prepared MSW streams reduced treatment time However, there is continued work being performed to evaluate the impact of uncontrolled increase of the NCV 8 of the material. 3. kép: Takaróanyag kezelése: első generációs mobil csévélő segítségével / Picture 3: Handling Cover : First generation Mobile Winder Ezen tapasztalatokra építve Észak- Olaszországban egy jelentős lerakó helyreállítási projekt valósult meg 2001 és 2008 között. A projektet megelőzően a lerakó 30 évig zárva volt, szennyezte a talajvizet, és az európai hulladéklerakókra vonatkozó előírások értelmében remediációra szorult. Az évente kitermelt tonna TSZH-t leaprították, pozitív levegőztetésű GORE Cover technológiával stabilizálták, rostálták, majd a keletkező komposzt szerű végtermék (compost like output, CLO) amely megfelelt a DRI stabilizációs kritériumoknak, visszakerült az új lerakóra napi használatú takaróanyagként. A fennmaradó nagy méretű és magas fűtőértékkel rendelkező anyagot bálázták, majd energetikai célra hasznosították. 2. Magyarország A TSZH magyar nemzeti stratégiájának kialakítása érdekében nagyobb szakértői csoportok utaztak Magyarországról Olaszországba, és a Toszkánában, valamint Nápoly közelében található mintaüzemeket tekintették meg. A látogatás során gyűjtött tapasztalatok alapján az Európai Unió ISPA és SAPARD alapjainak támogatásával a magyar szakértők a TSZH kezelésére új stratégiát és szabványokat dolgoztak ki. A projektvezető egyetem kísérleteket végzett a TSZH-ból származó másodlagos tüzelőanyag (RDF) lehetséges felhasználási lehetőségeit vizsgálva (B. CSÖKE et al., 2002). E tanulmányok alapján kialakították a TSZH kezelésének magyar stratégiáját, amelynek része a szerves anyag stabilizációja és mennyiségi csökkentése, valamint az értékes frakció energetikai hasznosítása. Következő lépésként összehangolt munka eredményeként sikerült elérni, hogy 110 önkormányzat (több mint lakost képviselve az ország egy kevéssé centralizált régiójában) együttműködést alakítson ki az első újrahasznosító üzem létrehozására. Az újrahasznosító üzem koncepciója együttműködési egyezményre épül, amely szerint egy központi szolgáltató és feldolgozó üzemben végzik a hulladék szelektálását, újrahasznosítását, a TSZH stabilizálását, valamint a szerves hulladék frakció komposztálását. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 10 keretében 2013 januárjától jelentős összegű hulladéklerakási adót vezettek be. Az előkészületben lévő új Hulladékgazdálkodási Terv szerint pedig az AT 4 lesz a lerakókra vonatkozó, útmutatásként szolgáló kritérium, amely legkésőbb 2015-ben bevezetésre kerül. 4. kép: tonna/év kapacitású, 2009 óta működő és GORE Cover technológiát alkalmazó TSZH újrahasznosító park Termékek: szelektív gyűjtésből származó kiváló minőségű komposzt másodlagos tüzelőanyag (RDF) cementgyártáshoz lerakásra szánt stabilizált szerves anyag Takaróanyag kezelése: fali csévélő segítségével Picture 4: tpy, Recycling Park, MSW Started operation in 2009 Production of high quality compost from separate collection RDF for the cement industry Stabilized organic towards landfill Using GORE Cover Handling Cover: Winder on the push wal 12 Biohulladék 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

13 MBH MBT Changes due to treatment: Calorific Value Ash content Glowing loss DS-content Water content MSW +53,6% +11,5% -4,4% +37,9% -50,4% MSWlike industrial waste +20,9% -12,6% +3,0% +8,2% -22,6% Table 1: (HORN&Müller et al) 5. kép: tonna/év kapacitású, 2010-től üzemelő és 107 önkormányzatot ( lakost) kiszolgáló 2 TSZH újrahasznosító park, amely szintén GORE Cover technológiát alkalmaz Takaróanyag kezelése: fali csévélő segítségével Picture 5: tpy, 2 Recycling Parks, MSW Started operation in 2010 Seving 107 municipalties ( inhabitants) Using GORE Cover Handling Cover: Winder on the push wall 6. kép: TSZH frakció bioszárítása további kezelés (mechanikai) előtt. Ezek után másodlagos tüzelőanyagként (RDF) hasznosítják a cementiparban. A finom frakciót stabilizálták, megfelelve ezzel a magyar jogszabályoknak. Takaróanyag kezelése: fali csévélő segítségével Picture 6: Biodrying of the MSW fraction for further treatment (mechanical) before used as RDF in the cement industry Fine fraction stabilized according to Hungarian waste legislation Handling Cover: Winder on the push wall A TSZH kezelésének célja, hogy magas minőségű végterméket, másodlagos tüzelőanyagot (RDF) állítsanak elő. Az MBH üzemekből származó magas fűtőértékű frakció potenciális felhasználási területeit, valamint a vonatkozó specifikus követelményeket 2012-ben, az ASA Újrahasznosítási Napokon mutatták be (Kühle-Weidemeier et al.). A biológiai kezelést követően keletkező, magas nettó fűtőértékkel (>18 MJ/kg) rendelkező végterméket az alábbi képeken mutatjuk be: Taking these experiences into consideration, the first larger facilities on a continuously processed MSW stream were implemented in Italy in the early 1990s. The plant sizes averaging 35,000 tpy of MSW provided a fair and solid foundation to the collection of data and experience using GORE Cover technology. Several case studies were developed to study the impact on air quality, water quality and finished product quality. These studies include odor measurements confirming an odor reduction of > 90% atop of the membrane (FAVOINO et al). A study to show a clear separation of storm/ rainwater from process/ leachate water can be achieved. And the monitoring of the final product as a finished stabilized waste that can put onto the nearby landfill as daily cover. Table 2: Test results on DRI 7. kép: Balra fent: a <100 mm méretű frakció a GORE Cover takaróanyaggal történő bioszárítás után, Jobbra fent: a mm méretű rostált anyag, és Lent balra és jobbra: az utóaprítás után keletkező anyag, cementgyárba való szállítása előtt Dr. Alexa László, Gödöllő Picture 7: Top left - the fraction <100 mm after the biodrying with GORE Cover, Top right - the screened material mm and Bottom left and right - after the post grinding before supply to the Cement Industry Dr. László Alexa, Gödöllö, Hungary Resulting from these experiences in the years a large landfill remediation project took place in the north of Italy. The landfill was closed 30 years prior and was now polluting the ground water and required to be remediated meeting European landfill requirements. The excavated 110,000 ton per year of MSW was ground, put onto the positive aeration under GORE Cover, stabilized, screened, and compost like output (CLO) that met stabilization criteria DRI put back on the new landfill as a daily landfill cover. The remaining over-sized material with a high calorific fraction was bundled and used for energetic use. 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 13

14 MBH MBT 2. Hungary Large visitor tours form Hungary went to Italy to seek solutions for the adoption of a national strategy on MSW. The group visited reference plants in Tuscany and Naples area. With the experienced gained from the visits and the support with ISPA and SAPARD funds from the European Union, the Hungarians developed a strategy and new standards as a new member to European Union for the treatment of MSW. The leading University carried out case studies also with regards to the potential use of Refuse Derived Fuel (RDF) from the MSW (B. CSÖKE et al, 2002). Based on these studies, the Hungarian strategy for the treatment of MSW were founded which included the stabilization and mass reduction of the organic matter plus energetic use of the valuable fraction. What followed next were first coordinated efforts of getting a more than 110 municipalities (representing 250,000 + inhabitants in a decentralised area) to work together to create the first recycling plants. The recycling plant concept is a cooperative agreement to develop a single serving processing center; for sorting and reuse recycling and stabilization of the MSW, and separate organic waste stream for composting. The National Waste Management Plan 10 will implement a landfill tax starting Jan 2013 with a significant fee and, according to the preparation of the new National Waste Management Plan, the AT 4 is the guiding landfill criteria, will be implemented no later than A high value outcome of the MSW treatment strategy is the production of RDF from MSW. The potential destinations for the high calorific fractions from MBT plants and the specific requirements were recently presented during the ASA Recycling Days in 2012 (Kühle-Weidemeier et al ). The following examples show the final material after biological treatment with a high NCV (>18 MJ/kg): < 30 mm nedvesség: < 25% fűtőérték: 8 10 MJ/kg lerakó < 100 mm nedvesség: 45 55% fűtőérték: 5 6 MJ/kg kezelés GORE Cover: 21 nap 3. Ausztria A GORE Cover technológia alkalmazása a már működő üzemek számára is számos előnnyel járhat. Különösen olyan üzemek számára, amelyek, bár magas színvonalú és zárt technológiát alkalmaznak, de kibocsátási problémákkal küszködnek, valamint gondot okoz számukra az alacsony minőségű végtermék elhelyezése. Ilyen esetekben a meglévő megoldások javítása, illetve a rendszer bővítése ajánlott. Jó példa erre egy osztrák üzem, ahol magas szinten gépesített alagút technológiát használtak, de szükségessé vált a kibocsátások csökkentése, mivel a környéken élők erős szag emisszióra panaszkodtak. Továbbá, a nem kellően hatékony kezelési mm nedvesség: 18 22% fűtőérték: MJ/kg TSZH L/év Előkezelés aprítás/ rostálás cementiparnak eladott másodlagos tüzelőanyag (RDF) > 100 mm nedvesség: 15 30% fűtőérték: 17 MJ/kg kezelés GORE Cover: 8 10 nap nedvesség: 10 20% fűtőérték: 22 MJ/kg cementiparnak eladott másodlagos tüzelőanyag (RDF) 3. táblázat: A keletkező alacsony és magas fűtőértékű anyagok csoportosítása méretük és a kezelési időfüggvényében / Table 3: Low and high calorific value material depending on size and treatment time folyamat rossz minőségű végterméket eredményezett. Az üzem átlagosan tonna/év anyagot dolgozott fel hat-kilenc hét kezelési idővel. Az üzem célja tehát az volt, hogy megoldja a kibocsátás (szag) problémáját az érlelési területen, valamint fokozza a szerves frakció végső stabilizációját a lerakás előtt, megfelelve ezzel az előírásoknak: AT 4 <7mg O2/g DS. Azt a megoldást találták, hogy a GORE Cover technológiát másodlagos kezelési folyamatként beillesztik a már meglévő rendszer végére. A GORE Cover beiktatását követő öt év során, napi működés mellett, nem érkezett több panasz a szagokra, és a végtermék is jobb minőségű lett. 8. kép: TSZH utókezelő létesítmény / Picture 8: MSW post treatment facility 14 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám

15 MBH MBT 4. Lengyelország A 2012-ben megrendezett Nemzetközi Hulladékhasznosítási és Újrahasznosítási Konferencia során előadást hallhattunk a január 1-jén bevezetett, és július 1-jén hatályba lépő hulladékmentesítési kötelezettséget előíró 11 lengyel települési hulladékgazdálkodási törvény legújabb rendelkezéseiről. A lerakókra kerülő biológiailag lebomló TSZH mennyiségének csökkentésére vonatkozó kötelezettség betartása érdekében rövid idő alatt számos válogató/átrakodó üzem létesült. A fokozatos bevezetés elve alapján a válogató/átrakodó üzemek nagyon korszerű válogatósorokat használnak, és így a kezelésre vonatkozó célok nagy részét azonnal teljesíteni tudják. A válogató állomások utáni lépésként a lerakásra vonatkozó csökkentési kritériumok (ld. EU Tanács Irányelv 1999/31/EC) betartása érdekében már számos MBH üzem épült és kezdte meg működését. A lengyel környezetvédelmi minisztérium jóváhagyásával GORE Cover technológiát alkalmaznak, és nagyszerű eredményeket értek el. A következő példák segítségével olyan hatékony és fenntartható, egyedülálló elgondolásra alapuló megoldásokat mutatunk be, amelyek mind a prizmás modellt, mind pedig a boksz rendszert alkalmazzák (Biodegma ). Referencia üzemek Lengyelországban: 9. kép 12 : A TSZH szerves frakcióját feldolgozó első lengyel üzem 2009 tavaszán tonna/év kapacitással kezdte működését 0-80 mm frakció AT4< 10 mg O2/kg/DM Takaróanyag kezelése: Biodegma Butterfly technológia segítségével Picture 9 12 : Organic fraction from MSW first plant in Poland in Spring 2009 starting operation with tpy Fraction 0/80 mm AT4< 10 mg O2/kg/DM Handling Cover : Biodegma Butterfly 10. kép 13 : A kapacitás növelése tonna/év mennyiségre Lengyelországban. A kialakított rendszerben a Biodegma Butterfly technológiát alkalmazzák a komposztálás intenzív fázisában, majd a prizmás modellt érleléskor annak érdekében, hogy biztosítsák a lerakásra vonatkozó kritériumok betartását. AT4 < 10 mg O 2 /kg/dm 14 Takaróanyag kezelése: Biodegma Butterfly technológia segítségével Picture10 13 : Additional capacity in Poland in Spring with tpy using both, the butterfly version in the intensive phase and the heap model in the maturation in order to achieve Landfill criteria AT4 < 10 mg O 2 /kg/dm 14 Handling Cover: Biodegma Butterfly Az elmúlt 15 év során a Biodegma Butterfly technológia a TSZH kezelésében fenntartható és biztos eredményeket mutatott. Bármikor alkalmazható, amikor épület vagy alagút megoldásra van igény. Lengyelországban mind a GORE Cover prizmás modell, mind pedig a Biodegma boksz rendszer elfogadott és jelenleg is alkalmazásban lévő megoldások. 3. Austria Existing plants using sophisticated encapsulated mechanical technologies can also experience emission problems and poor finished product quality can also benefit from GORE Cover technology as retrofit or expansion of the existing technology. A plant in Austria employing a highly mechanized tunnel technology required an upgrade on emission control suffering from high odor complaints from neighbors and poor final product quality due to inefficient treatment process. The plant processed on average 30,000 tpy with an ongoing treatment time of six to nine weeks. The objective of the plant was to solve the emission (odor) situation in the maturation area and to enhance the final stabilization of the organic fraction before landfill meeting AT 4 <7mg O 2 /g DS. It was decided to add GORE Cover technology as a secondary treatment process post tunnel processing, which after the GORE Cover has been installed; no more odor complaints were filed for more than five years of daily use and producing a higher quality finished product. 4. Poland During International Recycling + Re- Covery Congress 2012 information was presented on the latest developments with regards to the Municipal Waste Act in Poland starting 1 st Jan 2012 of the waste disposal obligation 11 and with enforcement starting 1st July The obligation to reduce the large amount of biodegradable MSW put on the landfill has allowed for a high amount of sorting stations/ transfer plants to be established in a short time period. Using a phased in approach, the sorting stations/ transfer plants are using state of the art sorting lines and a significant portion of the treat- 8. évfolyam 1. szám Biohulladék 15

16 MBH MBT ment goal which can be achieved right away. Following those sorting plants and meeting the treatment goal for the landfill disposal criteria (Council Directive 1999/31/EC) a number of MBT plants have been already been built and set in operation with great results using the GORE Cover approved by the Polish Ministry of Environment. With the following examples we want to demonstrate an efficient and sustainable approach using unique designs, both heap model and a box design (Biodegma ). The Biodegma Butterfly technology offers the sustainable and solid track record throughout the treatment of MSW in the past 15 years and is utilized whenever a building or tunnel solution is demanded. Both the GORE Cover heap and Biodegma box design are accepted designs currently in use in Poland. At one reference the client is using both designs to cost optimize the treatment process for meeting standards utilizing a flexible design and being profitable on one location for the production of RDF.Example: Total input at the front gate: ~ 170,000 tpy Input: MSW Pre-treatment: Grinding, < 300 mm, screening Input biological treatment 0/65 mm: ~95,000 tpy 15,16 - stabilization 17 Input biodrying treatment 65/300 mm ~65,000 tpy biodrying RDF 18 BIODEGMA GmbH, located in Ludwigsburg, Germany provides reliable, high performing services in consulting, engineering and training in all categories of organic waste treatment, specializing in MSW stabilizing and production of RDF material. BIODE- GMA has key competence in order to support and meet the requirements set in Municipal Waste Act in Poland. BIODEGMA has key references with regards to MSW treatment in Germany, Poland, Spain, Slovenia, Turkey and Middle East. Létezik olyan mintaüzem is, ahol mindkét megoldást alkalmazzák annak érdekében, hogy a kezelési folyamatot a költségek szempontjából optimalizálják, és közben az előírásoknak is megfeleljenek. Így rugalmas, és egyben jövedelmező megoldást alkalmaznak a másodlagos tüzelőanyag (RDF) előállítására. Példa: Teljes input a ~ tonna/év főkapunál: Input anyaga: TSZH Előkezelés: aprítás, < 300 mm, rostálás Input biológiai ~ ,16 tonna/ kezelés 0/65 mm: év - stabilizáció 17 Input bioszárítás ~ tonna/év 65/300 mm bioszárított RDF kép: A kezdeti kezelési kapacitás kialakítása, 0-65 mm frakció stabilizációja lerakás előtt AT4 < 10 mg O2/kg/DM A 2. fázisban tonna/év, 26 prizma kialakítása Takaróanyag kezelése: kis mobil csévélő segítségével Picture 11: Installation of first treatment capacity fraction 0/65 mm stabilisation before landfill AT4 < 10 mg O 2 /kg/dm 2nd phase for tpy in start up phase adding 26 heaps Handling Cover: small mobile winder 12. kép Bioszárító üzem Lengyelországban mm frakció Végfelhasználó: cementipar, 30 mm < 20% nedvesség Takaróanyag kezelése: fali csévélő segítségével Picture:12 Biodrying Plant Poland 19, Fraction 65/300 mm End user: Cement industry, 30 mm < 20 % humidity Handling Cover : winder on the wall A BIODEGMA GmbH, melynek székhelye a németországi Ludwigsburgban van, megbízható, magas minőségű szaktanácsadási, mérnöki tervezési és oktatási szolgáltatásokat nyújt a szerves hulladékkezelés minden területén, különös tekintettel a TSZH stabilizációjára és a másodlagos tüzelőanyag (RDF) előállítására. A BIODEGMA legfontosabb kompetenciája, hogy támogatja a lengyel Települési Hulladéktörvény előírásainak betartását. A vállalat kiemelkedő referenciákkal rendelkezik a TSZH kezelés területén Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Szlovéniában, Törökországban és a Közel-Keleten is. 5. olaszország a korai kezdetek után Jelenleg Olaszországban működik a legnagyobb GORE Cover takaróanyagot alkalmazó üzem, amely tavaly ősszel kezdte meg működését, és naponta több mint 2000 tonna beérkező TSZH-t kezel. A telep koncepciója 1994-ig vezethető vissza, így a TSZH kezelés területén egyben a GORE Cover használatának leghosszabb történetét is jelenti. Ennek az üzemnek a felépülése előtt a legnagyobb telepek napi tonna TSZH-t kezeltek. A következő lépés a nagy méretű, biológiai kezelésben GORE Cover takaróanyagot alkalmazó MBH üzemek fejlesztésében nem csupán az elvégzett kísérleteken alapult, hanem a legjobb elérhető technika (Best Available Technique, BAT 20 ) alkalmazásának követelményén is. A megoldás így mind a technológiai, mind a gazdaságossági szempontból való fenntarthatóság kívánalmainak megfelelt. Így a telep ma a legmodernebb mechanikai előkezelési berendezéseket alkalmazza nagyon átgondolt logisztikai folyamat kialakítása mellett. Ezen erőfeszítések eredményeként a kiváló teljesítmény mind az előkezelés, mind a biológiai feldolgozás tekintetében biztosított. Folytatás a 29. oldalon 16 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám

17 tudományos melléklet Scientific section Mezőgazdaságban használt talajoltóanyagok enzimaktivitásának vizsgálata különböző szubsztrátokon Lucsik Zsófia, Környezetmérnök BSc hallgató Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Témavezető: Óbert Mária, egyetemi tanársegéd, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Mikrobiológia és környezettoxikológiai csoport 1. Bevezetés A fenntartható, környezettudatos és hatékony növénytermesztés csak megfelelő talajélettel rendelkező, biológiailag aktív talajon tud megvalósulni. Az intenzív növénytermesztési technológiák elterjedésével az utóbbi fél évszázadban megnőtt a műtrágya és növényvédőszerek, talajfertőtlenítők és egyéb vegyszerek használata. Pozitív hatásaik mellett hozzájárulnak a talajok elsavanyodásához és a talajélet csökkenéséhez. A művelés alatt álló földterületeken a talaj állapotának meghatározó szerepe van a növénytermesztésben. A Magyarországi talajok környezeti állapotát a talajsavanyodás, a fizikai degradáció, a talajerózió, a humusz és tápanyag készlet csökkenése, valamint a szélsőséges vízháztartás is jellemzi. Ezeket a környezeti hatásokat talajjavítással mérsékelni lehet. Kémiailag a talajsavanyodást például meszezéssel, míg a fizikai talajhibákat mélyforgatással, altalajlazítással, öntözéssel javíthatjuk. A humusztartalom viszont csak és kizárólag szármaradvány vagy szerves trágya talajba juttatásával növelhető, amelyek intenzív mikrobiológiai folyamatok által bomlanak le és alakulnak át a növények számára felvehető állapotba. Ezekhez a folyamatokhoz járulhatnak hozzá a talajoltóanyagok. Néhány gazda számolt már be egyes oltóanyagok használatának köszönhető termésmennyiség növekedéséről és az ezzel összefüggő műtrágyahasználat sikeres csökkentéséről [1] Ilyen eredményeket érdemes mérésekkel is bizonyítani és megmutatni, hogy van értelme energiát belefektetni ezen apró, ám de igen fontos élőlényeket tartalmazó anyagok használatába és ezzel esély nyílhatna a szélesebb körű használatukra. A dolgozatomban három talajoltóanyag készítmény enzimaktivitásait vizsgáltam, amihez hasonló kísérletet még nem végeztek ezidáig. Elsődleges célom bizonyítani a készítmények növényi maradványok lebontására való alkalmasságát. Ehhez viszont olyan vizsgálatokra van szükség, amivel a degradáció elsődleges akadályának a leküzdése, azaz a növényi sejtfal lebontása bizonyossá tehető. Ennek elvégzéséhez számos enzim szükséges, melyek közül a lignin-peroxidáz és a xilanáz aktivitását vizsgáltam laboratóriumi körülmények között. Mindemellett kíváncsi vagyok a talajoltóanyagok közötti teljesítmény különbségekre és meg szeretném vizsgálni, hogy adott szubsztrátok mennyiben befolyásolják ennek a két enzimnek az aktivitását. 2. Mezőgazdaságban használt oltóanyagok A mezőgazdaságban használható mikrobiológiai oltóanyagok speciális baktérium és gomba törzsekből álló keverékek. A baktériumok élettevékenységük során lebontják, illetve átalakítják a szerves anyagokat (szénhidrátok, fehérjék, zsírok). Egyéb szerves és szervetlen trágyáktól eltérően nem a talaj tápanyag-utánpótlását, hanem a talaj mikrobiológiai aktivitását serkenti. Ez a folyamat számos haszonnal jár, elsődlegesnek tekinthetjük a talajfertőtlenítő hatását. A hasznos mikroorganizmusok gyors és tartós elszaporodása miatt a patogén mikrobák kevésbé jutnak hozzá az életfeltételükhöz szükséges tápanyagokhoz. Az őszi vetés előtti tápanyag utánpótlást is elősegíti az oltóanyag talajba történő bejuttatása. A beoltott mikroorganizmusok a növények számára fontos hormonokat termelnek, például növekedés szabályzó hormonokat. A mikrobiológiai oltóanyagok tartós használata jelentős talajszerkezet javulást eredményez, akár három év leforgása alatt is. Használatának hatásossága megmutatkozhat a művelés könnyebbségében, a termesztett növény termésmennyiségének növekedésében, vagy akár a klímakárok okozta károk csökkenésében [2]. Magyarországon a rendszerváltozást követő években az oltóanyaggyártás és kereskedelem visszaesett, az elmúlt néhány évben azonban használatuk ismét előtérbe került. Egyre több készítmény jelenik meg a piacon, Magyarországon 2004-ben 22-féle mikrobákat tartalmazó készítmény került kereskedelmi forgalomba, ezek közül 16 használható ökológiai gazdálkodásban [3]. Ezzel szemben 2006-ban már 36-féle [4], jelen pillanatban pedig 72-féle [5] mikroorganizmusokat tartalmazó készítmény van forgalomban. Ezek a készítmények főleg szabadon élő és szimbionta nitrogénkötő, növényi növekedésserkentő és cellulózbontó baktériumokat és gombákat tartalmaznak, de akad köztük olyan is, amelynek az összetétele titkosított. Bactofil A10 A BactoFil egy magyar fejlesztésű talajbaktérium termékcsalád (forgalmazó: AGRO.bio Hungary Kft.), amely a környező országokban is jó eredményeket ért el. Jelenleg közel negyven országban szabadalmaztatott a termék. A Bactofil A10 elsősorban egyszíkűekhez, például a búzához (Triticum), gyártott készítmény. Összes csíraszáma átlagosan minimum 4,3 x 109 sejt/ml. Kijuttatása a szántóföldre az őszi vetési időszak előtt 1 l/ha adagban, l/ha vízzel ajánlatos, olyan talajra, amelynek 1%-nál magasabb a humusztartalma. Összetétele: Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus mikroorg.-variánsok, makro- és mikroelemek, a mikroorg. által bioszintetizált enzimek, növekedés serkentők, növényi hormonok, vitaminok [6]. 8. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Biohulladék 17

18 tudományos melléklet Scientific section Bio-Vegetal A Bio-Vegetal baktériumtrágya a BK-AGRO Kft. által forgalmazott mikrobiológiai készítmény. Fizikai jellemzői: világosbarna színű, gyógynövény illatú, szemcsés anyag. Összes csíraszáma minimum 2,6 x 108 db/g, ebből a szimbionta N-kötők száma 2,2 x 107 db/g. A baktériumtrágya forgalomba hozatali engedélyében [7] a felhasználási területek a következők: tarlókezelés, komposztálás gyorsítása, talajkezelés, magkezelés. Pontos összetétele nem nyilvános, de tudni lehet róla, hogy nagy arányban tartalmaz nitrogénmegkötőket (Azotobacter sp., Azospirillium sp., Rhizobium sp.). Cseh oltóanyag A harmadik általam használt oltóanyag a cseh Symbiom Ltd. (www. symbiom.cz) által forgalmazott Gymnopilus sp., illetve a NVI-MKTCs saját törzsgyűjteményéből származó Thermomyces sp. szaprotróf (szaprofita) gombákat tartalmaz. Ennél pontosabb összetétele viszont ismeretlen. Ebbe a csoportba tartozó gombák az elpusztult növény vagy állat lebontásából fedezik az energiaszükségleteit. 3. Sejtfalbontó enzimek A citoplazma termékét képező sejtfal a növény számára fizikai és kémiai védelmet nyújt, szilárdít, kapcsolatot biztosít a külvilággal, és a környezeti hatásokat is mérsékli [8]. Az ember számára fontos, mint faanyag és rostanyag. A lebontó szervezetek számára tápanyagként szolgál, viszont lízise kihívást jelent. Legfontosabb szárazanyagai a rendkívül változatos felépítésű, kristályos szerkezetű poliszacharidok, a lignocellulózok. Ennek a komplex struktúrának elsődleges építőeleme a cellulóz (40%), további fontos alkotórészei a hemicellulózok (20-30%) és a ligninek (20-30%). A növények lebomlása a sejtfal lízisével kezdődik. A növényi sejtfal bonyolult szerkezete miatt, a mezőgazdaságban fontos szerepet játszik a természetes úton történő lebontásuk. A tarlón maradt növényi maradványok fontos tápanyagokat szolgáltathatnak a következő termesztési időszakban az adott növénykultúrának, ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha megfelelő mikroorganizmusok vannak jelen a felső talajrétegekben. A poliszacharidokat számos gomba és baktérium patogének képes lebontani hidrolitikus enzimek segítségével [9] Az enzimek a kémiai reakciók fehérje típusú katalizátorai, más néven biokatalizátorok, amelyek ez esetben a polimerek monomerjeire történő lebontásában vesznek részt. A gombaenzimeknek globális ökológiai szerepe van, ugyanis nélkülük a Földön keletkező szerves anyagok felhalmozódnának [10]. A fából származó lignocellulolitikus baktériumok és gombák enzimjei számos iparágban fontos szerepet játszanak, egy közülük a papíripar [11] Ligninbontó enzimek A lignin (latinul lignum=fa) az elfásodott növényi szövetekben előforduló biopolimer. Fokozza a sejtfal szilárdságát, ezzel hozzájárult a nagytermetű, szárazföldi növények kialakulásához a földtörténet során. A fás szárú növények állandó jelleggel tartalmaznak lignint (25-30%), de a mezőgazdaságban például a kukorica elfásodott szára is elérheti a 15-20% lignintartalmat [12]. A növények lebontással szembeni ellenálló képességét a lignin teszi lehetővé, ezzel nehéz feladatot adva a bontó szervezeteknek. Összetett enzimrendszer szükséges az enzimkomplex tagjainak lebontásához. Kevés élőlény képes a lignin lebontására, a baktériumok közül a Nocardia, Pseudomonas nemzetség tagjai között találunk néhányat, viszont a Streptomyces nemzetségben akadnak kiemelkedő képességű ligninbontók. Igazán hatékonyak mégis csak a gombák körében fordulnak elő, melyek közül a fehérkorhasztó Bazídiumos gombák (Basidiomycota) a legfontosabbak [13]. A lignináz (lignin-peroxidáz, LiP), a ligninlánc fő kötéseinek oxidatív hasítására képes, és több fehérkorhasztó gombánál is azonosították. Az extracelluláris peroxidázok H 2 O 2 segítségével a ligninben lévő kovalens kötéseket felszakítják ezzel hidroxilált aromás vegyületeket hoznak létre. A folyamat kizárólag aerob körülmények között megy végbe, valamint a nitrogén dús környezet gátolja az enzim működését [10] Xilánbontó enzimek A hemicellulóz, a növényi sejtfal második legnagyobb mennyiségben jelen lévő komponense. Fő összetevője általában a xilán, emellett glükán, mannán és arabinán is alkothatja [14]. Összekapcsoló szerepet töltenek be más sejtalkotó polimerek között, mint például a lignin és a cellulóz, melyekhez kovalens kötésekkel kapcsolódnak [15]. A xilánok a hemicellulózok jelentős részét kitevő, nagy heterogenitást mutató, komplex vegyületek. Szerkezete rendkívül változatos, de a szárazföldi növények alapvázát általában β-1,4- glikozidos kötésekkel egymáshoz kapcsolódó xilopiranóz (D-xilóz) egységek alkotják. A xilánt bontó enzimek közül a legfontosabb az endo-1,4-β-xilanáz (EC ), amely a xilán fő láncát hidrolizálja kisebb oligoszacharid egységekre, így az egyébként vízoldhatatlan poliszacharidot vízoldhatóvá teszi. A xilán teljes hidrolízisében azonban fontos szerepet játszanak a különböző oldalláncokat eltávolító enzimek, ezek az α-l-arabinofuranozidázok, α-glükuronidázok, acetilxilán észterázok, ferulsav és p-kumársav észterázok. A xilanáz termelést végző mikroorganizmusok szénforrásként hasznosítják a lebontott szervesanyagot. Közülük a fonalasgombák a baktériumoknál és az élesztőgombáknál is általában több, illetve nagyobb aktivitású xilanázt termelnek [11, 14]. Az enzimek kiemelkedő szerepet töltenek be a biotechnológiai eljárásokban. Az elmúlt években a xilánok és xilanázok felhasználása rendkívül megnőtt, pedig csak az 1980-as évek végében kezdték alkalmazni. Először az állatok takarmányozásánál, később már a textil- és papíriparban, az élelmiszeriparban kenyérkészítéshez, valamint a gyümölcsitalok és bor készítése során is hasznosították [11]. Ma már azonban igen széles körben elterjedt a sütőipari, borászati, söripari, textilipari és gyógyszeripari alkalmazásuk, valamint egyre nagyobb szerepet kezdenek játszani a bioüzemanyagok előállításában is. 4. Anyag és Módszer Vizsgálataimat a Növényvédelmi Intézet Mikrobiológiai laboratóriumában végeztem el. A három talajoltóanyagot (Bactofil A10, Biovegetal, Cseh) négy különböző táptalajon szaporítottam fel. Az alap Nutrient táptalaj a baktériumok, míg a Maláta a gomba oltóanyag szubsztrátja. Ezeket egységesen N/M jelöléssel láttam el. A cellulózos táptalajt kiegészítettem speciális szubsztrátokkal, melyek a lignin, szalma és xilán voltak és összességében 1%-os oldatokat kaptam. Az így kapott 36 db tenyészetet 28 C-on, 14 napig, 120 r.p.m-en folyamatosan rázatva inkubáltam. Ezután a kultúrákat egy UWR Vacuum Filtration System típusú 0,2 μm pórusméretű vákuumszűrőn átszűrtem. A felülúszó, számunkra felesleges baktériumokat, gombákat elválasztottam az alulúszó enzimektől. Az enzimeket meghatározott receptek alapján készítettem elő az abszorbancia méréshez. Mindkét enzim abszorbancia mérését egy HITACHI U-2900 típusú spektrofotométerrel végeztem el. Lignin-peroxidáz A Lignin-peroxidáz (LiP, EC ) aktivitást Tien és Kirk (1984) [21] módszertanát követve, a veratril-alkohol veratril aldehiddé való oxidációja határozza meg 37 C-on A 310 (e=9300m -1 cm -1 ) abszorbancia növekedés által jelezve. A Lignin-peroxidáz aktivitás egysége a nemzetközi egység (international Unit, IU), melynek értelmében egységnyi aktivitású az az enzim mennyiség, mely adott körülmények között, 1 perc alatt 1μmol szubsztrátot oxidál el [16]. 18 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám

19 tudományos melléklet Scientific section Xilanáz A Xilanáz (Xyl, EC /EC ) enzimaktivitás mérésekor egy nemzetközi kutatócsoport által összeállított módszert alkalmaztunk [17]. A Xilanáz aktivitás egysége a nemzetközi egység (international Unit, IU), melynek értelmében egységnyi aktivitású az az enzim mennyiség, mely a szubsztrátból adott körülmények között, 1 perc alatt 1μmol xilózt szabadít fel [14]. 5. Eredmények és kiértékelésük 5.1. Lignin-peroxidáz Három talajoltóanyag (A10, Bio, Cseh) lignin-peroxidáz (LiP) enzimaktivitását négy különböző szubsztráton (N/M, szalma, lignin, xilán) Tien és Kirk (1984) módszerei alapján vizsgáltam meg spektrofotométerrel, három ismétlésben. Az ismert koncentrációjú veratril aldehid oldatok kalibrációs görbéje alapján következtetni lehet az általam mért minták enzimaktivitására (U/ml). A mért abszorbancia értékek átlagát, azok szórását és a LiP aktivitását az 1. táblázat tartalmazza. Lignin-peroxidáz 310nm CSEH BIOVEGETAL BACTOFIL A10 Δ Abs U/ml Szórás Δ Abs U/ml Szórás Δ Abs U/ml Szórás N/M 0,189 0,04 0,027 1,073 0,72 0,050 0,265 0,1 0,049 Szalma 1,634 1,16 0,369 1,554 1,1 0,199 1,581 1,12 0,162 Lignin 2,548 1,87 0,006 2,294 1,67 0,293 2,543 1,87 0,116 Xilán 1,024 0,69 0,258 1,381 0,96 0,138 0,905 0,59 0, táblázat Talajoltóanyagok különböző szubsztrátokon mért abszor ban ciák átlaga (Δ Abs), szórása és enzimaktivitása (U/ml). A kijelölt értékekhez tartozó oltóanyagok kiemelkedő LiP aktivitást mutattak. A szemléletesség érdekében az enzimaktivitás (U/ml) értékeket diagramon ábrázoltam (1. diagram). Mivel az oltóanyagokat különböző szubsztrátokon tenyésztettem ki, így érdemesnek láttam az alapján csoportosítani az eredményeket. A Biovegetal mind a négy szubsztráton magas aktivitást mutatott. Az N/M táptalajon több mint hétszeres értéket (0,72 U/ml) ért el, a két másik oltóanyaghoz képest. A szalma és lignin táptalajon jól közelítette, míg a xilánon 30%-al meg is haladta a másik kettő oltóanyag aktivitását. A szalma táptalajon mért LiP aktivitások egységesen, 0,1U/ml körüli értéket vesznek fel, ami összehasonlítva a többi szubsztráttal egy átlagos érték. Jól látható, hogy a specifikusan lignint tartalmazó táptalajon kiemelkedő enzimaktivitása van mind a három oltóanyagnak (Cseh: 1,87U/ml, Bio: 1,67U/ml, A10: 1,87U/ml). 5.2 Xilanáz Ugyanazon három talajoltóanyag xilanáz enzimaktivitását is megvizsgáltam a négy szubsztráton, amit Guerifali et al (2005) módszerei alapján végeztem el. Az ismert koncentrációjú xilóz oldatok kalibrációs görbéje alapján következtetni lehet az általam mért minták koncentrációjára. Az így kapott értékeket a xilanáz Unit definíciója alapján átváltottam U/ml értékekre. A mért abszorbancia értékek átlagát, azok szórását és xilanáz aktivitását a 2. táblázat ábrázolja. Xilanáz 550nm CSEH BIOVEGETAL BACTOFIL A10 Δ Abs U/ml Szórás Δ Abs U/ml Szórás Δ Abs U/ml Szórás N/M 0,27 13,64 0,055 0,183 10,00 0,016 0,197 10,57 0,004 Szalma 0,206 10,96 0,033 0,243 12,51 0,011 0,198 10,62 0,010 Lignin 0,034 3,76 0,005 0,025 3,40 0,013 0,053 4,55 0,032 Xilán 0,310 15,31 0,022 0,554 25,47 0,041 0,059 4,83 0, táblázat Talajoltóanyagok különböző szubsztrátokon mért abszor ban ciák átlaga (Δ Abs), szórása és enzimaktivitása (U/ml). A 2. táblázatban megjelöltem a kiemelkedő xilanáz aktivitás értékeket. Az összes xilanáz aktivitás értéket a szemléletesség érdekében a 2. diagramon ábrázoltam. Az adatok csoportosítása itt is a szubsztrátok alapján történt. Jól leolvasható, hogy egyes oltóanyagok adott szubsztrátokon kiemelkedő eredményeket értek el a xilanáz aktivitás vizsgálata során. Az egyetlen gombákat tartalmazó oltóanyag az N/M alap táptalajon kiemelkedő értékeket ért el (13,64 U/ml). Továbbá megfigyelhető, hogy a lignint tartalmazó táptalajon a vártak alapján mért Xyl aktivitások elenyészőek voltak a többi szubsztráton mértekhez képest. A szalma szubsztráton mért aktivitások mind a három oltóanyag esetében egységes képet mutatnak, U/ml körüli értékek olvashatóak le. Összességében az N/M, szalma és lignin táptalajon mindhárom oltóanyag közel hasonló aktivitást mutatott. Viszont a nyírfa xilánnal kiegészített táptalajon a legkiemelkedőbb értéket (25, 47 U/ml) érte el a Biovegetal baktérium oltóanyag. 2. diagram Talajoltóanyagok különböző szubsztrátokon mért xilanáz enzim aktivitása U/ml egységben kifejezve, szórással ábrázolva 1. diagram Talajoltóanyagok különböző szubsztrátokon mért lignin-peroxidáz enzim aktivitása nemzetközi egységben (U/ml) kifejezve, szórással ábrázolva. 6. Következtetések Három mezőgazdaságban használt oltóanyagnak mértem a ligninperoxidáz és a xilanáz aktivitását. A vizsgálatom eredményei alapján azt a legfontosabb következtetést vontam le, hogy mind a három oltóanyag (Bactofil A10, Biovegetal, Cseh) termelte mindkét enzimet. Ennek mértéke viszont nagyban függ az oltóanyagtól, 8. évfolyam 1. szám Biohulladék 19

20 tudományos melléklet Scientific section vagyis a benne található mikroorganizmusok tulajdonságaitól és azok mennyiségétől is a készítményekben. A vizsgálatom során használt négy szubsztrátnak (N/M, szalma, lignin és xilán) a szerepe is megfigyelhető az eredményekben. A legintenzívebb LiP aktivitást a vártak szerint a lignint tartalmazó táptalajon mértem. A második leghatékonyabbnak a szalma szubsztráton nevelt oltóanyagok bizonyultak, ugyanis ez a növényi maradvány is sok lignocellulózt tartalmaz. Ezen eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a kijutatott oltóanyagok segíthetnek a tarlómaradványok bontásában, azok talajba forgatása után. A xilanáz aktivitás szintén nem okozott nagyobb meglepetést mivel a nyírfa xilán táptalajon volt a legmagasabb. Itt a szalmán a másik kettő szubsztráthoz képest nem kiemelkedőek az eredmények. Az oltóanyagok között kimagasló aktivitásokat mutatott tehát a Biovegetal baktérium talajoltóanyag. Ennek oka magyarázható azzal, hogy a benne található mikroorganizmusok, mint például a nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumok (Azotobacter sp, Rhizobium sp) jelen vannak és részt vesznek a szervesanyagok intenzív lebontásában. A Biovegetal továbbá a többi oltóanyagnál egy nagyságrenddel magasabb csíraszáma (2,1*10 6 ) révén is mutathatott magasabb enzimaktivitásokat. A Cseh néven jelzett készítmény, egy Gymnopilus sp és Thermomyces sp szaprofita gomba törzseket biztosan tartalmazó talajoltóanyag. Összetételéből adódóan képes a xilán hatékony bontására, mely a szaprofita gombák fő feladatai közé tartozik a természetben. Mivel ezekkel az oltóanyagokkal még nem végeztek ilyesfajta vizsgálatokat, így az enzimaktivitások összehasonlítása nem megvalósítható, csak közelítőleg becsülhető ezen oltóanyagok lignin és xilánbontó képessége. Az általam vizsgált oltóanyagokban jelenlévő egyes baktériumokkal és gombákkal végeztek enzimaktivitás vizsgálatokat. Példaként a Bactofil A10-ben található Bacillus sp és Streptomyces sp xilanáz aktivitására Subramaniyan és Prema (2002) [18] 11,5U/ ml és 3.5U/ml értékeket adott meg, Maheswari és Chandra (2000) [19]. Streptomyces sp re pedig 22-35U/ml közötti értéket. Ezzel összehasonlítva elmondható, hogy a Bactofil A10 xilanáz aktivitása (10,57 U/ml) a N/M táptalajon nem elhanyagolható. Hasonló öszszehasonlítás végezhető el a Cseh talajoltóanyaggal. Guerifali (2008) nyomán végeztem a xilanáz aktivitás mérését. Az általa végzett kísérletben a Talaromyces thermophilus, ami ugyancsak szaprofita gomba, 6,25U/ml xilanáz aktivitás értéket mutatott. Ezekkel egybevetve a Cseh oltóanyag N/M szubsztráton végzett vizsgálata során mért érték (13,64 U/ml) jól közelíti a jó xilán bontó gombákét. A lignin peroxidázzal végzett kísérletek egyikében X. Fujian et al (2001) [20] SmF-en 61,67U/l (0,062U/ml) míg SSF-en 365,12U/l (0,365U/ ml) értékeket mértek. Továbbá a szalmaszár, búzakorpa 51:2 arányú adagolásánál 1836,78 U/l (1,836U/ml) aktivitás értéket kaptak. Ezen eredményekkel összehasonlítva az általam mért aktivtás értékeket, megállapítható, hogy a lignin táptalajon mért legmagasabb 1,87U/ ml aktivitás érték igen jónak számít, és a többi sem elhanyagolható nagyságú. A fent említett pár összehasonlítás alapján elmondható, hogy az általam vizsgált oltóanyagok megfelelő aktivitást mutatnak egy részletesebb vizsgálat folytatásához. 7. Javaslat Javaslom a további kísérletek szántóföldre való kihelyezését, ezzel a természetes közegében is vizsgálhatóak lennének az oltóanyagok. Továbbá a laboratóriumban kapott eredményeim összehasonlíthatóak lesznek akkor, ha a talajoltóanyagokat működésük közben vizsgálhatnánk, és mérhetnénk a talajban a tényleges enzimaktivitásokat. Ezzel nem csak megerősítést kaphatnánk az eddigi eredményekre, hiszen a gazdák számára már beszerezhetőek ezek az anyagok és a termésnövelő tulajdonságait is már számtalanszor bizonyította, hanem mindezek mellett a lebontási folyamatok sebessége és hatékonysága is tanulmányozhatóvá válna. A további kísérletek folyamán fontos lenne egy kiterjedtebb összsejtszám meghatározás is. Ezáltal lehetővé válna az oltóanyagok aktivitásának reprezentatív összehasonlítása mind laboratóriumban mind szántóföldön egyaránt. 8. Összefoglalás A mezőgazdaság számára szükség van olyan környezetkímélő, természet közeli technológiák alkalmazására, amivel csökkenteni lehet a mai világban elterjedt műtrágyák használatát, a termésátlag és a növényvédelem szintjének szinten tartása mellett. A megoldások között szerepelhetnek a talajoltóanyagok, amelyek a talaj mikrobiológiai aktivitását serkentik, ezáltal a növényi maradványok is képesek feltáródni a termesztett növények hasznára. Dolgozatomban három mezőgazdaságban használt talajoltóanyagnak vizsgáltam a lignin-peroxidáz és a xilanáz aktivitását. Ezen enzimek képesek a növényi sejtfal anyagainak lebontására. Céljaim között szerepelt az oltóanyagok enzimaktivitásának meglétének bizonyítása. Emellett kíváncsi voltam, hogy a kiválasztott enzimek működésére milyen hatással vannak egyes kiegészítő szubsztrátok. Az enzimaktivitásokat egy már kifejlesztett módszer alapján vizsgáltam spektrofotométer segítségével. A vizsgálatom során mindhárom oltóanyagnál (Bactofil A10, Biovegetal, Cseh), laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálat során, mind a négy szubsztráton (N/M, lignin, szalma, xilán) mérhető enzimaktivitást sikerült kimutatnom. Az eredményekből következtetni lehet, hogy az összes oltóanyag képes a lignin és a xilán lebontására egyaránt. Az enzimaktivitás értékek alapján viszont elmondható, hogy a Biovegetal mindközül kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A referencia értékekkel történő összehasonlítás során megállapítottam, hogy az általam mért értékek jól közelítik a mások által mért aktivitásokat. Ezek alapján érdemesnek látom a kísérlet további szántóföldre történő kihelyezését, ahol bizonyíthatnám az oltóanyagok egyéb felsorolt hasznát is. Összességében megállapítható, hogy van értelme energiát belefektetni a talajoltóanyagok segítségével történő növényi maradványok lebontásába. Ugyanis ezzel a természetes segítséggel visszaszoríthatnánk a műtrágyák használatát, ezzel csökkentve az intenzív mezőgazdaságból adódó környezeti terhelést. Irodalom jegyzék [1] AU-RR/10/23 Referencia riportok: A Bactofil A10 és B10 bacik dél-alföldi tapasztalatairól, AgrárUnió sz [2] AGRBIO KFT: 5 nyomós ok a Bactofil-os őszi talajaktiválásra. Szórólap. [3] SOLTI GÁBOR (2004): Talajoltó baktériumtrágyák. Magyar mezőgazdaság sz. 19. p. [4] MURÁNYI ATTILA. (2006): NKFP : Modern mérnöki eszköztár kockázat-alapú környezetmenedzsment megalapozásához. Szakmai jelentés pp. [5] NEMZETI ÉLELMISZERLÁN-BIZTONSÁGI HIVATAL (2013): Termésnövelők adatbázisa Engedelykereso/Kereso.aspx, (2013. október) [6] AGROKER, NYÍREGYHÁZA: Talajkondícionálók: Bactofil A10: (2013. szeptember) [7] MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT: Bio- Vegetal forgalomba hozatali és felhasználási engedélye, (2013. október) [8] PAPP MÁRIA (2010): A növényi sejt. Debreceni Egyetem, Debrecen 130p., p. [9] GYURJÁN ISTVÁN (1996): Növényszervezettan, ELTE Eötvös Kiadó 334p p. 20 Biohulladék 8. évfolyam 1. szám