Készítette: Horváth János igazgató

Átírás

1 Készítette: Horváth János igazgató

2 A szervezeti és működési szabályzat célja, törvényi háttere A Szervezeti és Működési Szabályzat a évi CXC köznevelési törvény, 20/2012. EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, az általános iskolai pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek évi XXXI. Törvény A Gyermekvédelemről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról évi XXXI. Törvény A Tűzvédelemről évi XXXVIII. Törvény Az Államháztartásról 1999 évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4..(7)) évi CCXXXII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről 37/2001.(X.12.) 2011 évi CXC Köznevelési törvény OM. rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3..(2)). 20/2012. EMMI rendelet Nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 232/2013 EMMI rendelet A tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet november 4-én hatályba lépett módosítása 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 5 I. rész... 6 Az alapító okiratban foglaltak részletezése, és egyéb... 6 II. rész Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel Az intézményvezető és a szervezeti egység kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás illetve kapcsolattartás rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési illetve pedagógiai programról való tájékoztatás kérés szabályai Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, a fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése rendje Intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladatok és hatáskörök, munkaköri leírás minták Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések A dolgozók számára biztosított munka és védőruha ellátás A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvek megrendelésének, terjesztésének folyamata III. rész Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok

4 5. Iskolai könyvtár Nevelési-oktatási intézmény működését garantáló szabályok, mely megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása I. számú melléklet: Módosítások 4

5 Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen -ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az -t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. Az a KIK Intézményfenntartó egyetértési jogot gyakorol és az igazgató jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. 5

6 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése, és egyéb 1. A köznevelési intézmény neve: Nagyrécsei Körzeti Általános Iskola 2. Köznevelési intézmény székhelye: Nagyrécse Haladás utca Tagintézmény neve: Nagyrécsei Körzeti Általános Iskola Tagiskolája Miháld 4.Tagintézmény címe: Miháld Fő u Az intézmény OM azonosítója: Intézmény típusa: Általános Iskola 7. Ellátandó alap és kiegészítő tevékenységek: Az alapított költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alap és kiegészítő tevékenységei a szakfeladat rend Kód Megnevezés Feladatellátási hely Tagozat Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) 8756 Nagyrécse Haladás utca Miháld Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, Fő utca Nagyrécse Haladás utca 4. alsó 6

7 oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8825 Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Nagyrécse Haladás utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca 6. alsó felső felső 8. Speciális jellemzők: Iskolaotthonos oktatás, amely től kivezetésre kerül 1-4 évfolyamon. 9. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény nem önállóan gazdálkodó. 10. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 11. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok a) Az iskolai évfolyamok száma: 8 b) tagiskolai évfolyamok száma: 4 c) A feladat ellátását szolgáló vagyon az alapítók tulajdona. d) A feladat ellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7

8 Feladat ellátási hely szerint Cím: Nagyrécse, Haladás u. 4. Helyrajzi szám: l/4 hrsz. Nagyrécse Hasznos alapterület: 2034 m2 Jogkör: Vagyonkezelői/ vagyonhasználói jog KLIK Működtető neve: KLIK. Feladat ellátási hely szerint Cím: Miháld, Fő út 6. Hrsz.: 242/1 hrsz. Miháld Hasznos alapterület: 527 m2 Jogkör: Vagyonkezelői/vagyonhasználati jog KLIK Működtető neve: KLIK 12. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások A konkrét vezetői beosztások megnevezése 1. Magasabb vezetői intézményvezető igazgató 2.Vezetői szint intézményvezető helyettes intézményvezető helyettes Tagintézmény vezető Iskola igazgatóhelyettes A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, (pl. ig. helyettes-pedagógus; IPR menedzsmentmunkacsoportok) - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség (ig. helyettes- tagintézmény vezető; IPR munkacsoportok egymás között) A szerven belül alá/fölérendelt viszonyban működnek a vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 13. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: 8

9 - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - -ben, - a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, ellenőrzés A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 14. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. 9

10 II. rész 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet, NKT 4.., 25.., 27., 30. alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. a) Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. b) A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 15 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. c) A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az igazgató, vagy távollétében intézkedési jogkörrel felruházott helyettes, akadályoztatásuk esetén munkaközösség vezető, vagy az általuk kijelölt személy mindaddig legyen az intézményben, ameddig az intézmény nyitva tart. 10

11 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet, CXC Nemzeti Köznevelési Törvény 69 alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. a) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a nevelőtestület vezetéséért. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei, c) szakmai munkaközösség vezető, A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. d) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, 11

12 értekezlet, foglalkozás látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. e) A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: a. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket kísérő és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. b. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó kísérete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 12

13 c. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Megbeszélésre, fogadóórára való belépéskor 4. Az intézményvezető és a szervezeti egység kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás illetve kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét. - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás rendje, formája a tagintézménnyel A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - Az intézményegység vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - az intézményegység ellenőrzése stb. 13

14 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Magasabb vezetői szint intézményvezető Vezetői szint Intézményvezető helyettes Tagintézmény vezető Szervezeti egység Általános iskola 1-8. évfolyam Tagintézmény 1-4. évfolyam Rendje és formája - Értekezletek - Csoportos megbeszélések - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás - Egyéb írásbeli kapcsolattartás A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők feladatait, hatásköreit a 20/2012. sz. EMMI rendelet, ezen túlmenően a munkaköri leírás, valamint az intézmény szervezeti felépítéséből adódó feladatok határozzák meg. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai: Intézményvezető: vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, képviseli az intézményt külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai működésének valamennyi területét, részben gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, fenntartói rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti, elkészítteti az intézmény -ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját. Intézményvezető-helyettes: az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat, ellátja az iskolai oktató-nevelő munka egyes területeinek (tanári ügyelet, tanulószoba, stb.) felügyeletét, irányítását, szervezi a helyettesítéseket, nyil- 14

15 vántartja és kimutatja a túlmunkavégzéseket, külön terv alapján óralátogatások és elemzések útján segíti a munka megfelelő színvonalának biztosítását. elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztás kimutatását, nyilvántartja a tanulmányi versenyek jelentkezéseit és eredményeit. előkészíti és irányítja a központi szervezésű teljesítmény méréseket. az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. elkészíti az intézmény iratkezelési szabályzatát és ellenőrzi az iratkezelést. Intézményvezető-helyettes, tagintézmény vezető: ellátja az iskolai oktató-nevelő munka egyes területeinek (tanári ügyelet, tanulószoba, stb.) felügyeletét, irányítását, szervezi a helyettesítéseket, nyilvántartja és kimutatja a túlmunkavégzéseket, külön terv alapján óralátogatások és elemzések útján segíti a munka megfelelő színvonalának biztosítását. elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztás kimutatását, nyilvántartja a tanulmányi versenyek jelentkezéseit és eredményeit. előkészíti és irányítja a központi szervezésű teljesítmény méréseket. az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. elkészíti az intézmény iratkezelési szabályzatát és ellenőrzi az iratkezelést. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4 és a 188 alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. a) Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) mi- 15

16 att nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megbízott személynek kell ellátnia. b) A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a helyettesített vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Tartós távollét esetén (több mint 5 munkanap) a helyettest írásban kell megbízni a vezetői feladatok helyettesítésével, és ekkor az érvényes jogszabályban meghatározott munkadíjat kell számára elszámolni. 6. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 119. alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői munkaközösséggel való együttműködés a) Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata a szülői munkaközösség jogainak gyakorlásához szükséges információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői munkaközösség jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, gyakorlásához/ szükségesek.), iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; a szülői munkaközösség feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. 16

17 b) A szülői munkaközösség kiemelt feladata, hogy: Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: az intézmény irányítását érintő kérdésekben, a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; Véleményezési jogot gyakoroljon: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a házirend elfogadásakor a pedagógiai program elfogadásakor A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben így a pedagógiai program elfogadása előtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása a szülői munkaközösség kérése alapján történhet. A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői munkaközösség által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók, a szülői munkaközösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, dokumentum, irat a szülői munkaközösség által gyakorolt jogok írásba foglalásával. Intézményi tanács Az iskolában október 14. napjával a székhely települési önkormányzat, a nevelőtestület és a szülői szervezet 1 1 delegáltjából intézményi tanács került létrehozásra, mely jogi személyiségű testület önmaga által kidolgozott és elfogadott ügyrend szerint működik. Az intézményi tanács az iskolai működés zavartalanságának szem előtt tartása mellett feladatai ellátásához térítésmentesen használja az iskola helyiségeit és berendezései, továbbá félévente egyszer beszámoltatja az intézmény vezetőjét az intézmény működéséről, mely alapján kialakításra kerülő álláspontját eljuttatja az intézmény fenntartójához. Fentiek mellett ügyrendjében foglaltak szerint a kötelezően kikérendő véleményezési jogkörén túlmenően véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kap- 17

18 csolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt A tanács elnöke és az intézmény vezetője napi munkakapcsolatban áll egymással. Együttműködésük tartalmát a tanulók érdekeinek figyelembe vétele és az intézmény működésének minőségi fejlődésének elősegítése alapelve hatja át. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. a) A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. b) A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. házirend elfogadásáról való döntést. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét: az iskola éves munkatervének elkészítése; az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, 18

19 a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét: az iskola működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak, az átruházás időtartamának megjelölésével, nevelőtestületi határozattal hozhatja meg. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a évi CXC Köznevelési Törvény, Gyermekvédelmi Törvény, 26/1997. NM. rendelet és 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel - pedagógiai szakszolgáltatókkal, - pedagógiai szakmai szolgálattal, b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. 19

20 a) Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény ellenőrzésére: működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény -e egyetértés és módosítása, a nevelési illetve pedagógiai programja egyetértés tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás 20

21 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. b) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. c) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. d) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. 21

22 A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a minden évben kiadott miniszteri utasítást is figyelembe véve az éves munkaterv tartalmazza, amit a tanév első nevelőtestületi értekezletén kell elfogadni a nevelőtestületnek. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket is a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Nemzeti ünnepeink: március 15. az évi forradalom és szabadságharc emlékére augusztus 20 államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére október 23 az l956. évi forradalom és szabadságharc emlékére Ünnepélyek, megemlékezések: tanévnyitó, október 6. aradi vértanuk ünnepe, karácsonyi ünnepély, február 25. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai április 16. a holokauszt áldozatai anyák napja, június 4. Nemzeti Összetartozás Napja, tanévzáró ünnepély, A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: megőrzése, illetve növelése. 22

23 A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Megőrzendő hagyományaink: Visszatérő rendezvényeink: a bensőséges hangulatú évnyitók és évzárók, a tavaszi óvodai és iskolai kirándulások, évfordulókhoz, nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó ünnepélyek, Adventi megemlékezéseink Gyermekeink szívet melengető karácsonyi műsora Anyák napi műsoraink a közösség előtti dicséretek, jutalmazások Vár az iskola program az óvodásoknak, Gyereknap változatos rendezvényekkel, A bálok, a szülők és a pedagógusok kötetlen találkozója, Sportvetélkedő szülőkkel úszásoktatás tanításon kívüli programok széles skálája. Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 23

24 10. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek kapcsolattartását és pedagógusok munkájának segítését szabályozni. A nevelők közösségei a) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - könyvtáros A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. a nevelőtestület személyi kérdésekben az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt. a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos 24

25 beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Alsós szakmai munkaközösségek A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki. 25

26 Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 26/1997 NM. rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátásának rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: Iskolaorvosi és védőnői szolgáltatás A fenntartó a körzeti egészségügyi ellátás keretében szerződéssel rendelkezik, melynek része az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása. A fentiek keretében évente ellátási terv készül az iskolaorvosi és védőnői feladatok tételes megtervezése céljából. Iskolafogászati ellátás A fenntartó a 679/2002. számú szerződése tartalmazza az iskolafogászat ellátási kötelezettséget, és annak részletes szabályait. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. - a háziorvos - védőnő 26

27 12. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján és a 3/2002. SZCSM-EÜM rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. Intézményi védő-óvó előírások tanulókra, dolgozókra: Az oktatási intézmény tanulója köteles az évenkénti munkavédelmi, balesetvédelmi oktatáson részt venni, az oktatott anyagot elsajátítani és alkalmazni. Kihirdetése az osztályfőnök, szaktanár feladata a tanév első óráján. A tanuló köteles a foglalkozásokon az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. A tanuló köteles külön felhívás nélkül a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani. A tanuló köteles a veszélyt jelentő rendellenességet tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre haladéktalanul intézkedést kérni tanárától. A tanuló köteles a balesetét, sérülését, rosszullétét haladéktalanul jelenteni tanárának. A tanuló köteles tanítási napokon annak előírt kezdetére kipihenten szervezetében alkohol, kábítószer, vagy kábítószerrel azonos hatású gyógyszer nélkül megjelenni. Aki közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni, és úgy közlekedni, hogy a személyi és vagyon biztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésében indokolatlanul ne zavarjon. A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat csak megfelelően becsomagoltan szabad vinnie. A gyalogos az úttestre csak akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az utas csak álló járműre szállhat fel, és csak álló járműről szállhat le. Az utasnak tilos a vezetőt a vezetésben zavarni, állva utazni kivéve autóbuszon a jármű lépcsőjén illetőleg külső részén. Üvegezett ajtó, lengő ajtó használatánál kellő körültekintéssel kell eljárni. Lépcsőkorláton csúszkálni, szünetben, napköziben verekedni, másik tanuló testi épségét helytelen viselkedéssel veszélyeztetni nem szabad. Kirándulás során hegyen, sziklás meredek oldalon, kilátóknál, hídon, barlangban, erdei áthaladáskor és sötétben kellő óvatosságot kell tanúsítani. Vihar esetén egyedül álló fa alá nem szabad állni, vastárgyakat kézben nem szabad tartani. Dolgozókra különös tekintettel: 27

28 A villamos gépet, berendezést áthelyezés előtt, valamint használaton kívül ki kell kapcsolni és a hálózatról le kell választani. Vizes kézzel, vizes talajon, vizes közegben tilos elektromos vezetékhez, készülékhez nyúlni! Csupasz, hibás szigetelésű, vagy szakadt villamos vezetéket nem szabad érinteni! Főzőlapot, vasalót vagy hősugárzót és minden olyan készüléket, amely használat közben erősen melegszik hőszigetelő anyagú alátéten szabad csak elhelyezni. Dugaszoló villa kihúzásakor az aljzatot kézzel a falhoz kell szorítani. Áramütés esetén az áramot azonnal ki kell kapcsolni, a balesetest ki kell szabadítani az áramkörből, hogy saját magunkat ne veszélyeztessük. A mentőket azonnal értesíteni kell! Telefonszám: 104. Az áramütés okozhat eszméletvesztést, légzésbénulást, vagy klinikai halált, amikor a vérkeringés is megáll. Eszméletlen beteget oldalfekvő helyzetbe kell elhelyezni. A légzésbénultat befúvásos lélegeztetéssel kell lélegeztetni. A klinikai halál esetében teljes újraélesztés szükséges. Létrára mindig arccal a létra felé, max. 10 kg-os terhet vive szabad felmenni. Segédeszköz nélküli rendszeres kézi anyagmozgatáskor nem szabad gyűrűt, karkötőt és nem testhez simuló ruhát viselni. Teher felvételekor és létételénél a combizmokat kell terhelni egyenes deréktartás mellett. Mosdóban, ebédlőben a nedves, ételmaradékkal szennyezett járófelületen fokozott gondossággal kell közlekedni. Mérgezési tünetek észlelése esetén a sérültet el kell távolítani a veszélyes környezetből, le kell fektetni csöndes, árnyékos helyen, ruháját meg kell lazítani, szennyezett bőrfelületet bő szappanos vízzel le kell mosni és a sérültet lehető leghamarabb orvoshoz vinni. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: 28

29 hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; hogy az intézmény területén tanulók által elérhető helyen a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép, törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. pillanat - forrasztó páka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő anyagokat és munkahelyüket mindig zárják stb. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1) Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2) Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 29