Krízishelyzetek a családorvosi gyakorlatban

Átírás

1 Krízishelyzetek a családorvosi gyakorlatban Dr. Márkus Bernadett Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék Felépítés Mi a krízis? Kríziselmélet Krízis fajtái Szakaszai Kimenetelek Krízishelyzetek a gyakorlatban Tünetek Intervenció Lelki segélyszolgálatok Pszichoterápia Orvoshoz fordulás Családorvos feladata 2 A krízis Alapvető törekvés: testi, lelki egyensúlyát, a környezettel való harmonikus, rendezett viszonyát fenntartása. Az emberi élet velejárói, sorsfordító helyzetek, változást hoznak (+/-), személyiség átalakulhat. A krízis során az egyensúly felborul és a korábbi megküzdési stratégiák nem működnek hatékonyan. A krízisállapot átmeneti, 6-8 hetes időszakot jelent, amelyben megnövekszik a pszichés sérülékenység veszélye. A krízis kimenetele nagymértékben attól függ, hogy az egyén kap-e megfelelő, szükség esetén szakszerű segítséget. Krízisállapot Lélektanilag kritikus állapot, amelyben: a személy a lélektani egyensúlyát veszélyeztető külső körülményekkel kénytelen szembenézni a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, számára (fenyegető jellege, közelsége miatt) kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul, a szokásos problémamegoldó eszközeivel, energiájával megoldani nem képes. 3 4 A krízis fajtái Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis Időzített krízisek Erik Erikson az életet fejlődési szakaszokra osztja. Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra jellemző dilemma segítségével, melynek megválaszolása döntő a személyiség fejlődése szempontjából. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk: remény, akaraterő, cél, hozzáértés, hűség, szeretet, gondoskodás és bölcsesség

2 0-1 éves kor: bizalom vagy bizalmatlanság. Remény, mint alapvető én-erősség (bizalom, optimizmus ) kialakulása. Van reményem. Tudok egyszerűen csak lenni. Tudok bízni másokban és magamban. 2-3 éves kor: önállóság vagy szégyen, kétség. Az akaraterő kialakulásához az önállóság és autonómia érzésének kell dominálnia a kétség és szégyen érzése helyett. A gyermek korlátozása túlzott féltés miatt, vagy büntetése, rosszallás kifejezése az önálló cselekvések, felfedezések, az anyától való eltávolodás miatt gátolja az akaraterő, mint én-erősség létrejöttét. Van akaraterőm. Egyedül is meg tudok lenni. Tudok kíváncsi lenni, felfedezést tenni és cselekedni. Ugyanakkor elfogadom, hogy vannak korlátaim éves kor: kezdeményezőkészség vagy bűntudat. A gyermek kezdeményezőkészségét e korszak önálló terveire, cselekvéseire, kezdeményezéseire adott szülői, szűkebb környezet válaszai határozzák meg. Van lelkiismeretem. Van célom és értékem. Tudok képzelődni és érezni. Van szexualitásom éves kor: teljesítmény vagy csökkentértékűség/kisebbrendűség. E korszak dilemmájának sikeres feloldásaként kialakul a hozzáértés (kompetencia) mint én-erősség, intellektuális, szociális és fizikai képességekben. Ebből jön létre a tudás, tanulás és együttműködés energiája. Vannak képességeim. Vannak képességek, amelyekben jó vagyok. Értek dolgokhoz. Tudok gondolkozni és tanulni éves kor: identitás vagy szerepdiffúzió. A gyermek a dolgokat más aspektusból, a másik ember szemszögéből is kezdi megismerni és különböző helyzetekben kezd másként viselkedni. Egyre többször úgy, ahogy azt a helyzet megkívánja. Kialakul a hűség, mint én-erősség, és ebből következőleg a valakihez tartozás és megújulás energiája. Saját magáról, mint egyedi személyről egységes képet alkot. Van belső érzékelésem arról, hogy ki vagyok. Tudok változni, meg tudok újulni. Hűséges tudok lenni egy személyhez vagy egy ügyhöz. Egyszeri és megismételhetetlen vagyok. Fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció. Szexuális, érzelmi, morális felelősség jelenik meg a másik személlyel szemben. Kialakul a szeretetre való képesség, mint én-erősség, illetve ebből következően a szeretet és megújulás energiája. Kedvező kimenet: szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség. Van valakim, aki megerősíti lényem belső értékét. Tudok szeretni. Tudok teljesen közel és teljesen külön lenni. Bensőséges kapcsolatban vagyok saját lényemmel és mással

3 Érett felnőttkor: generációs törekvések vagy stagnálás. Az egyén saját személyes létezésen túlmutató érdeklődését és aktivitását, alkotóképességét értjük generációs törekvés szükségletén, amely a családra, társadalomra, és később jövő generációkra terjed ki. Kialakul a gondoskodás, mint én-erősség és ebből következően a megújulás és tevékenység energiája. Van személyes erőm. Tudok alkotni és termelni. Gondot tudok viselni a következő nemzedékre. Elkötelezem magam az élet iránt. Idős kor: integritás vagy kétségbeesés. Ha a visszatekintéskor valaki azt éli meg, hogy az életét hibásan irányította, nem oda szeretett volna eljutni, ahol van, akkor teljes kétségbeesésbe torkollik ez az életszakasz, hiszen már lekéstünk arról, hogy haraggal tekintsünk vissza, és arról is, hogy bizakodva tekintsünk a jövőben. Bölcs vagyok. Teljesen el tudom magam fogadni. A mindenség része vagyok és mindennel egy vagyok Kritikus életszakasz típusos krízishelyzetek Időzített krízisek Kamaszkor Életszakasz Fiatal felnőttkor Női szerepváltások Felnőttkor Családi instabilitás, válás Midlife kríziséletközépi krízis- Tipikus krízishelyzet biológiai-pszichológiai-szociológiai változások továbbtanulás, pályaválasztás, párválasztás problémái elszakadás, autoritás krízis: lázadás kiélezett formája új feladatkörök és szerepek foglalkozási szerep, munkába állás, folyamatos munkaviszony kezdete párválasztás, családalapítás, apa-anya klasszikus és modern szerepek összeegyeztetése: anyaság, háztartás vezetése, munka, karrier házassági, párkapcsolati válság; kamaszkorú gyermek nevelése; idős szülők ellátása; egzisztenciális sikertelenség; munkanélküliség szerepek összehangoltságának hiánya; kooperáció csökkenése; közös célok elvesztése; érzelmi attitűdök konszenzusának hiánya kapuzárási pánik; most vagy soha ; tettem-e eleget? megvalósítottam-e magam? ; ez a párkapcsolat a jó? Olyan életesemény-változások, amelyek időpontja tervezhető, előre látható: házasságkötés, gyerekszülés, iskola befejezése, lakásvásárlás, nyugdíjbamenetel, stb. Nagy változásokat indítanak el, akár krízishez is vezethetnek. Örömteli események is okozhatnak olyan érzéseket, állapotokat, amelyek válsághelyzetekhez vezethetnek. 40-es évek Inaktivitási krízis idősödés, nyugdíjaztatás; krónikus betegség, egészségkárosodás, társ elveszítése; már csak teher a család, a közösség, a társadalom számára Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis Kívülről jövő, váratlanul, nem előre látható módon jelentkező életesemények, veszélyhelyzetek, amelyre nem lehet előre felkészülni. Például: a párkapcsolat megszakadása, válás betegségek, életveszélyes állapotok balesetek, rokkantság, szeretett személy halála gyors egzisztenciális változás, munkahelyi gondok, munkahely elvesztése, jelentős dolgok/tárgyak elvesztése fizikai és szexuális bántalmazás, visszaélés okozta traumák, bűncselekmények háborús helyzetek, természeti katasztrófák, stb

4 Összetett krízisek Egy időben többfajta krízis jelentkezhet: pl. egy serdülő életét súlyosan megnehezítheti szülei párkapcsolati válsága (válása), közben meghalhat egyik nagyszülője, otthagyja a szerelme, tanulási gondjai mellett A fejlődési krízis időszakában megnő a sérülékenység. Ha ilyenkor ér bennünket valamilyen váratlan, válságot okozó esemény, az súlyosabb hatású lehet, mint ha életünk egy nyugalmasabb periódusában következik be. Leggyakrabban a kritikus életeseményekhez kapcsolódó akcidentális krízisekkel találkozunk, mint a gyász, a válási krízis, a munkahely elvesztése. Kialakulás A krízis kialakulását a kiváltó inger erőssége mellett befolyásolja az adott személy megküzdési mechanizmusai konfliktuskezelési technikái mentális kontrollfunkciói személyiségének érettsége A krízisállapot Caplan-féle szakaszai A krízisállapotok lehetséges kimenetelei Készenlét Fenyegetettség érzése (én-identitás), kudarc lehetősége Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása megbomlik Küzdelem A feszültség tovább nő, a cselekvések összerendezettsége kezd felbomlani, próbálkozások körforgása indul be Az egyén aktív erőfeszítéseket tesz a probléma megoldására Kapkodás A személy önértékelése, érzelmi állapota tovább romlik, viselkedésrendezettsége felborul. Zavartság, beszűkült tudatállapot kezd kialakulni, indulat-vezérelt magatartás jelentkezik Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra Összeomlás Az alkalmazkodó képesség felborul, kimerül, tudatállapot beszűkül, személyiség felbomlik Destruktív magatartásminták jelennek meg (szuicidum, auto- vagy heteroagresszió, impulzív, acting-out reakciók). Dekompenzáció Összeomlás Nem hatékony megoldások Kompromisszumos megoldás Sikeres megoldás Kreatív kimenetel Kimenetel: Összeomlás Kimenet: Nem hatékony megoldások Nem sikerül megoldást találni. A személyiség lelki egyensúlyának felborulása tartóssá válik. A krízis úgy ér véget, hogy a személy sokkal rosszabb állapotba, élete alacsonyabb színvonalra kerül, mint a krízist megelőzően volt. Ide tartoznak a különböző mentális zavarok (elmebaj), pszichózis (menekülés a realitásból) vagy legrosszabb esetben az öngyilkossági kísérletek, illetve a halállal végződő öngyilkosság. A tünetek elhúzódása, krónikussá válása neurózishoz, deviáns magatartásformák megjelenéséhez, diszharmónikus személyiségfejlődéshez vezethet. Megszűnik a krízis, megoldás nem születik. A személyiség egyensúlya helyreáll, de nem egészséges, alkalmazkodó formában. Az egyén nem tesz szert új problémamegoldó készségre, az eset nem szolgál tanulsággal. A krízis feszültsége és a szorongás átfordulhat testi tünetekbe, betegségbe. Nem hatékony megoldás, amikor az egyén valamilyen pótszer segítségével próbál úrrá lenni a feszültségeken. Az alkoholizmus, dohányzás, droghasználat kezdete sok esetben köthető valamilyen nem megoldott krízishelyzethez. A nem hatékony megoldások közé sorolhatók azok az esetek is, amikor az egyensúlyvesztés, a bizonytalanság miatt megnövekedett érzelmi kapaszkodás, illetve a befolyásolhatóság következtében nem megfelelő segítők hatása alá kerül az egyén. A deviáns csoportokba (galerik, szekták) való keveredés főleg a fiatalok esetében fordul elő, akiknél hiányzik a valódi érzelmi támasz. Minden megoldatlan krízis újra jelentkezik hasonló helyzetekben. A diszfunkcionális (nem valódi) megoldások depresszív állapothoz, szenvedélybetegségekhez, neurózishoz, pszichoszomatikus betegségekhez vezethetnek

5 Kimenetel: Kompromisszum Kimenetel: Sikeres megoldás Ez a leggyakoribb kríziskimenetel. Aktuálisan jó megoldásnak tűnik, de hosszú távon nem jelent megoldást. A felszínen jó alkalmazkodásnak tűnik, a személy visszanyeri egyensúlyát. Lemondással, áldozatokkal jár, ami még később is állandó elégedetlenséget szülhet. Általában visszaáll a krízis előtti helyzet, vagy egy korábbi, de hosszabb távon nem vállalható helyzet alakul ki (pl. az egykori házastársak a válás után is ugyanabban a lakásban maradnak.) Sokszor a kompromisszumos megoldás nagy előrelépést jelent. Nem lehet mindig minden problémát megoldani, nincs mindenhez elég energiánk, segítségünk, lehetőségünk. Ez az igazán pozitív kimenetel. Az egyén lelki egyensúlya helyreáll, én-ereje fokozódik, új megküzdési módokat tanult meg a krízis során. Megértette, hogy mi volt a krízis jelentése az életében, mit kellett ebből megtanulnia a saját személyiségére, életére nézve. Képes volt külső erők mozgósítása révén (hozzátartozók, barátok, segítők, szakemberek) jobb megküzdési technikákat elsajátítani, megtanulni a veszteségek kezelését. Megszületett a döntés az életéről, új értékrend alakult ki, amihez új célokat és odavezető utakat talált a személy. Az egyén úgy érzi, hogy még ha túl nagy szenvedésen is kellett keresztül mennie, nem bánja a vele történteket. Személyisége érettebbé vált, jobban érzi magát, mint valaha, élete gazdagabb lett és jobb színvonalon folytatódik, mint a krízis előtt. Sok nagy művészi alkotás előzményében szerepel az alkotó egy válságos időszaka, amelyből sikerült hatékonyan kilábalni. A krízisben átélteket egy másik látószögből olyan módon tudják megfogalmazni, láttatni, amely más emberek számára is mond valami szépet, bölcset az életről Krízishelyzetek a gyakorlatban Fizikális tünetek Tünetek Fizikai tünetek Pszicho-szociális tünetek Intervenció Lelki segélyszolgálatok Pszichoterápia Orvoshoz fordulás A krízishelyzetben lévő személy másképp érez, gondolkodik, viselkedik. Testi panaszai lehetnek, betegségei alakulhatnak ki, vagyis a válságnak kívülről látható jelei is vannak. Leggyakoribb panaszok: Fizikális tünetek Pszicho-szociális tünetek Alvászavarok: elalvás, ellazulás képtelensége, akár rémálmok is jelentkezhetnek Étvágy megváltozása: nincs kedve, nem tud enni, étvágytalan, jelentkezhet fogyás, de akár állandóan éhes is lehet, ennek következtében testsúlya gyarapodhat Figyelemzavar, tanulási problémák Szorongás, depresszió, alkalmazkodási zavar, impulzus kontroll zavarai, zaklatottság, feszültség Fáradtság, kimerülés, fejfájás, szédülés, krónikus fáradtság szindróma Kiégési (burn-out) tünetegyüttes Alkohol és drogfogyasztás, gyógyszerfüggőség, dohányzás Vegetatív zavarok: magas vérnyomás, heves szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, megváltozhat a menstruációs ciklus, éjszakai bevizelés, libidó csökkenése vagy megszűnése, egyéb szexuális problémák, száraz bőr, székrekedés, gyakori vizelési és székelési inger, bőrviszketés, stb. Gerinc- és ízületi fájdalmak 29 Társas kapcsolatok összekuszálódása: bizonyos kapcsolatok közelibbé válnak, mások megszakadhatnak átmenetileg vagy örökre, a családbeli szerepek felcserélődhetnek. Például: egy kamasz fiú átveheti a családfő szerepét az apa halála esetén, amikor az anya összeomlik. Munkahelyi funkciók összekuszálódása: teljesítményproblémák, képtelenség a feladatokra való koncentrálásra, visszavonulás-elzárkózás a munkatársaktól, vagy épp ellenkezőleg, elárasztásuk a problémákkal. 30 5

6 Pszicho-szociális tünetek Krízisintervenció Megnő az önismereti igény, a tanulási motiváció: a ki vagyok én? kérdésre keressük a választ. Az énkép változása miatt van késztetés arra, hogy jobban megismerjük magunkat. Növekedhet az igény új problémamegoldó készségek elsajátítására, megoldáshoz jutni, megtanulni a feszültségét csökkentését. Az érintett kíváncsi arra, mások hogyan jutnak túl hasonló nehéz helyzeteken, tanácsokat kér. Megnő a befolyásolhatóság: a beszűkült, labilis, bizonytalan állapot, a tanácstalanság és kétségbeesés következtében ilyenkor bármilyen segítségre nyitott az ember. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy nem megfelelő segítséggel találkozik: ivócimborák, vagy különböző szektatagok mutatják meg a kivezető utat. Segítségnyújtás, amelynek az az alapvető célja, hogy a válságban lévő egyént megvédje attól, hogy a krízisállapota valamilyen nem alkalmazkodó jellegű állapothoz, pszichiátriai betegséghez vagy öngyilkossághoz vezessen. A krízisben lévő ember nem beteg, a krízis nem betegség, de betegséget okozhat. Azonnaliság, elérhetőség Elfogadó, támogató attitűd, hitelesség Összpontosítás a jelenre: Itt és most helyzet Helyzet meghatározása, kiváltó okok Problémaorientáció, összefüggések megbeszélése Krízisintervenció elemei Krízisintervenció Intézkedési sor Krízisterápia (négyszemközti beszélgetések formájában) Gyógyszeres kezelés Pszichoedukációt és készségfejlesztés Stratégia: Nemkívánatos ingerhatások kiszűrése, csökkentése Védekező, elhárító mechanizmusok erősítése Régi, mélyen nyugvó vagy elfojtott problémák levezetése A megértés, elfogadás folyamatos kommunikációja a páciens felé Elvárások: Személyes bevonódás a kliens pillanatnyi igénye szerinti mértékben Közvetlen hangvétel, viselkedés Kívülállók (családtagok, barátok) bevonása Cselekvés-orientált Krízisterápia Lelki segélyszolgálat Mit teszünk krízisterápiában? Emberi odafordulást tanúsítunk Mit nem teszünk a krízisterápiában? Nem ítélkezünk Megértő, elfogadó, támogató magatartást Nem értékeljük a cselekményt erkölcsi, kell tanúsítanunk etikai szempontok szerint Aktívnak és direktívnek kell lenni (konkrét Nem utasítunk, nem döntünk helyette helyzetértékelési, megoldási javaslatok) Nyitott kérdések alkalmazása javasolt Biztosítjuk az érzelmek, indulatok, a harag szabad áramlását miközben nem vesszük át a páciens indulatát Nem játsszuk a karizmatikus terapeuta szerepét Nem alkalmazunk mechanikus vigasztalást Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége. Weboldaluk: Hívható a nap 24 órájában, az ország egész területéről. Telefonszám: A lelki elsősegély telefonszolgálatoknál képzett önkéntesek fogadják a segítséget kérők hívásait. Az ügyelők laikusok, akik önként jelentkeznek a segítő karitatív munkára. ESZTER Alapítvány. Az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára Alapítvány célja: az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozataink pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása. Áldozatvédelem.hu. A oldal a Komp Egyesület és a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség Konzorcium által megvalósításra kerülő projekt keretében jött létre. Jelentkezhet náluk az, aki áldozattá vált, vagy hozzátartozója, ismerőse lett áldozat

7 Pszichoterápiás krízisintervenció Pszichoterápiás krízisintervenció A pszichoterápia a pszichés tekintetben veszélyeztető állapotban lévő személy(ek) célzott vizsgálatát és kezelését jelenti. Célja a veszélyeztető állapot megszüntetése, illetve megfelelő szakmai ellátás biztosítása. Időtartama jellemzően 1-6 ülés. Közösségi pszichiátria elveire épül. 37 Közösségi pszichiátria elveire épül: az ellátás minden lehetséges formáját a beteg otthonában, illetve annak közelében kell biztosítani, kialakítva a házi gondozás, házi ápolás, szükség esetén az intenzív ellátást jelentő hospitalizáció, a napi 24 órás mobilis krízisszolgálat és krízis-fektető feltételeit, támaszkodni kell a természetes közösségi erőforrásokra (önkormányzati szolgáltatások, hozzátartozók, családorvos, önsegítők stb.), ezek képviselőit be kell vonni a multidiszciplináris team tevékenységébe, gondoskodni kell a beteg, a közösség és a természetes segítők megfelelő oktatásáról és támogatásáról, hogy megfelelő kompetenciával, de a szakemberektől egyre inkább függetlenedve küzdjék le a pszichiátriai betegség okozta nehézségeket, szoros együttműködést kell kialakítani a nappali klubokkal, ahol az öntevékenységre, az önsegítésre épülve, kívülállók számára is hozzáférhető módon, különböző lakossági és családi programok, találkozók szervezésére és lebonyolítására kerül sor, kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési-átképzési, állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő célzattal, kapcsolattartás a nappali kórházakkal, ahonnan a beteg naponta visszatér természetes környezetébe; valamint közösségi szemléletű gondozás biztosítása a kiegészítő intézményekben. 38 Orvoshoz fordulás Családorvos feladata, szerepe Az orvoshoz fordulók többsége a testi panaszait említi, gondosan kerülve azokat, amelyek érzésük szerint pszichés eredetre utalnának. Ritkábban fordul elő, hogy egyből a krízishelyzet kerül elő. Ez függ a krízishelyzet jellegétől is: hozzátartozó halála, munkahely elvesztése, baleset, válás könnyebben elmondhatók, illetve nehezebben titkolhatók, mint a bántalmazás, erőszak. A válságba kerülő ember sokszor nehezen vagy nem vallja be, hogy segítségre szorul. A kulturális sztereotípiák, társadalmi hagyományoknak is azt támogatják, hogy erősnek kell lenni, nem jó kimutatni a gyengeségeket, sérülékenységet, nem szabad kifejezni bánatunkat, elesettségünket. Aki segítséget kér, az gyenge, életképtelen, beteg. Ez főként, de nem kizárólag férfiakra jellemző. Reális önismeretre vall, ha valaki felismeri azt, hogy erejének, megküzdési képességeinek határához érkezett, vagyis belátja, hogy helyzete veszélyesebbé válhat, ha nem kér segítséget. A családorvos, aki éveket át kezeli a beteget, rendszeresen találkozik vele, könnyebben észreveszi, meglátja a beteg viselkedésében létrejövő változást, a feszült állapotot. Sokoldalú tudása, felkészültsége, megbízhatósága az adott közösségen belül fontos véleményformálóvá teheti. A hosszú távú, kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolat segíti, hogy a krízishelyzetek felszínre kerüljenek. A krízisben lévő páciens sokszor nem képes ellátni munkáját, nem tud gondoskodni önmagáról, családjáról vagy csak egy kis pihenésre, megnyugvásra, időre van szüksége. Ilyenkor szükségszerű betegállományba vétele Családorvos feladata, szerepe Családorvos feladata, szerepe A testi tünetek kivizsgálása fontos. A kimerültség, fáradság hátterében állhat például vérszegénység is, ami lehet akár daganatos megbetegedés következménye. A szív-érrendszeri panaszok esetén elengedhetetlen a vérnyomás kontrollja, EKG vizsgálat, indokolt esetben a kardiológiai kivizsgálás. Stresszhelyzetben felléphet szívritmuszavar vagy miokardialis infarktus is kialakulhat. Nem hanyagolható el a fejfájás, szédülés, ízületi fájdalmak szervi okainak kiderítése. Párhuzamosan végezzük a fizikális tünetek testi és lelki okainak vizsgálatát és kezelését. A családorvosok nagy része nem képzett pszichoterapeuta, de orvosi tudása és speciális szerepe (az alapellátás könnyen, gyorsan elérhető, hosszú idejű, a családdal akár több generációra szóló viszony, általában bizalmi orvosbeteg kapcsolat, keresőképtelenség elbírálása) miatt sokszor ők az elsők, akik tudomást szereznek a krízishelyzetekről. A társas környezet, az érintett személyek bevonása is szükséges lehet. Poszttraumás stressz zavar kezelése, a szoros utánkövetés is kiemelt jelentőségű. A pályakezdő orvosok számára nehezebb a krízishelyzetek feltárása. Meg kell küzdeniük a betegek bizalmatlanságával, generációs különbségekkel, kevesebb az élettapasztalatuk és a krízisintervencióban szerzett gyakorlatuk

8 Fokozottan veszélyeztetettek Az előzetes egyéni sérülékenység eleve érzékenyebbé teszi az egyént. Ha valakit valamilyen trauma ért, akár gyermek, akár felnőtt korában, az jobban ki van téve a krízisek megterhelő hatásának. Ha egy addig jól alkalmazkodó embert sorozatos kudarcok, frusztrációk érnek, akkor egy újabb, váratlan, válságot előidéző esemény könnyebben kibillentheti a lelki egyensúlyából. Fokozott figyelmet érdemlő páciensek Fokozottan veszélyeztetettek Fokozott figyelmet érdemlő páciensek: elváltak (gyermekét egyedül nevelő szülő), egyedül élők, poszt-partum állapot fogyatékkal élők nehéz szociális helyzetben lévő emberek, gyógyszerszedés (szteroid, SSRI kezdeti időszaka) kóros szerhasználat (alkohol, drog, nikotin) depresszió, szuicidium a családban krónikus mentális zavar az élet során balesetek, halálos betegségek, rokkantság áldozatai krónikus beteget ápolók gyászolók Öngyilkossági kockázat A családorvos saját krízishelyzetei Korábbi szuicid kísérlet Rizikófaktorok Mentális zavar (pszichiátriai kezelés) Hangulatzavar (major depresszió, bipoláris zavar) Pszichotikus zavar Személyiségzavar Szerfüggőség (alkohol, drog, nikotin) Testi betegség (krónikus) Protektív faktorok Jó szociális és családi háttér Stabil kapcsolatrendszer Terhesség Szuicidium a családban (közeli modellszemély) Női nem Támogatottság hiánya (emocionális, szociális) Negatív életesemény Pszichoszociális stresszor tényező Férfi nem Idősebb kor (45 év felett) Szülést követő 1 év Nagyobb gyermekszám Gyakorló vallásosság Jó egészségi állapot Fiatalabb kor (45 év alatt) 45 A családorvosi rendelőben különböző korú betegek eltérő súlyosságú problémáival találkozunk. Egy-egy rendelésen beteg is megjelenhet, s mindegyikük különböző, személyre szabott kezelést igényel. Más kommunikáció szükséges az iskolázatlan páciens esetében és más a részletes, internetes keresőn összegyűjtött "szaktudással" érkezőnél. Fokozott energiát és extra időt igényel a hátrányos szociális helyzetűek komplex ellátása, de a nagyon jómódú, kulturált betegek tájékoztatása is, az általuk helyesnek vélt gyógyszerek használatáról és a szükségesnek vélt kivizsgálások elvégzéséről. A krónikus betegségben szenvedők ellátásán túl az akut, sürgősségi beavatkozások teendői mellett, a betegek otthoni ápolását is meg kell szervezni. Az orvosi feladatok mellett menedzselni kell a beosztottakat, intézni a praxis működését, gazdasági, jogi ügyeit. 46 A családorvos saját krízishelyzetei A családorvos saját krízishelyzetei Ezek a szerteágazó feladatok és változatos élethelyzetek naponta próbára teszik és krízishelyzetek sorozata elé állítják a családorvost. Az adekvát hozzáálláshoz feltétlenül szükséges a saját rendezett mentálhigiénés állapot, biztonságot nyújtó magánéleti háttér. A szaktudás folyamatos frissítése mellett a folyamatos feltöltődésről, mozgásról, pihenésről, szórakozásról, lazításról, rendezettségről kell gondoskodni. Az orvos automatikusan belehelyezi magát a segítő szerepébe. Szeretné megoldani a betegek problémáit, de szigorúan meg kell határoznia a saját feladatait, lehetőségeit, korlátait. Amennyiben ezt nem teszi, úgy az emocionális megterhelések, stresszhelyzetek mentális kimerülés állapotához, kiégéshez, burn-out szindrómához vezethetnek. A kellően érett személyiség, önismeret, reális énkép mellett is szerencsés, ha rendelkezünk humorérzékkel, bölcsességgel és segítő munkatársakkal, kollégákkal. Mi is kérjünk segítséget a területünkön dolgozó szakorvosoktól, konzultáljuk betegeinkről. Csökkenti az izoláció, elveszettség érzését, ha a nehéz, problémás eseteinket megbeszéljük a családorvos kollégákkal. Erre sor kerülhet kötetlen beszélgetések során vagy szervezetten, Bálint-csoportok foglalkozásain

9 Irodalom Köszönöm a figyelmet! Bakó T.: Öngyilkosság öngyilkossági kísérlet. Adatok és tények. Animula Kiadó, Budapest (1992) Bakó T.: Verem mélyén. Cserépfalvi Kiadó, Budapest (1996) Csiszér N, Füri A.: Egy krízisintervenciós modell. In: TBZ Bulletin, IV (szerk. Kolozsi B, Münnich I.) Budapest (1985) Pető Cs.: A krízis pszichológiai vonatkozásai - krízisintervenció. Polgári Védelmi Szemle 4: (1999) Caplan, G.: Principles of preventive psychiatry; Basic Book, New York (1964) Németh M, Virág Gy.: Pszichológusok számára szervezett Bűncselekmények áldozatainak támogatása, kiemelten a szexuális bűncselekmények sértettjeinek segítése című képzés ( Eszter tamop.html) Hajduska M.: Krízislélektan; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (2008) Csiszér N.: Van segítség!, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, Göd (2007) Balikó M.: Tele(pszicho)fon; Animula Kiadó (1990) Hermann JL.: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Tűzhely könyvek Háttér - Kávé Kiadó (2003) Vörös V, Osváth P, Ruzsics I, et al.: Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és jellegzetességei a családorvosi gyakorlatban. Orvosi Hetilap 147: (2006) Németh K.: Krízis, -krízisintervenció,-krízismegelőzés ( Szilágyi S.: Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban. ( Margittay E.: Krízishelyzetek a családorvosi gyakorlatban. Családorvosi ismeretek. Előadás- és fakultációs jegyzet, Semmelweis Kiadó (2009) Dr. Márkus Bernadett markus.bernadett@ med.semmelweis-univ.hu