Témáink tavasz. II. évfolyam 1. szám - 1 -

Átírás

1 2013. tavasz Hírlevél II. évfolyam 1. szám Témáink Kutatóközponti újdonságok... 2 Informatikai felzárkózás: terveink a megvalósulás útján... 2 A DKI struktúrájának kialakítása év az ÖBKI -ben... 3 Az új gazdasági osztály... 3 Híradás a Nemzeti Környezetügyi Intézet Vízkvíz kampányáról... 4 Megjelent publikációk, sikerek... 5 Pálffy, K., M. Présing, L. Vörös: Diversity patterns of traitbased phytoplankton functional groups in two basins of a large, shallow lake (Lake Balaton, Hungary) with different trophic state. Aquatic Ecology, March 2013, DOI /s Bódis, E., B. Tóth & R. Sousa: Massive mortality of invasive bivalves as a potential resource subsidy for the adjacent terrestrial food web. January 2013, DOI /s Báldi, A., P. Batáry & D. Kleijn: Effects of grazing and biogeographic regions on grassland biodiversity in Hungary analysing assemblages of 1200 species. Agriculture, Ecosystems and Environment, 2013, 166: Átadták az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat... 6 Borza Péter PhD védése... 6 Megalakult a kormányközi Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság... 6 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve... 7 Pályázataink, témáink A magyarországi természetvédelem legfontosabb 25 kutatási kérdése a következő 5 évben MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport új tagjainak bemutatkozása MTA ÖK BLI Hal és bentosz munkacsoport új tagjainak bemutatkozása LifeWatch NEKIFUT találkozó Botanikus kerti hírek Rendezvények, konferenciák Vezetői tréning Vácrátóton III. BioVeL Biome-BGC találkozó ÖK Farsangi batyus bál Kelet-Nyugat találkozó, avagy tudástranszfer lehetőségek Kelet- és Nyugat-Európa agrár-környezetvédelmi programjai között Közép-ázsiai kapcsolatok: hagyományos ökológiai tudás ott és itthon Lövei Gábor cikkíró kurzus 2. rész Szünzoológiai Szimpózium SIL 32. kongresszus ÖK napok június

2 Kutatóközponti újdonságok Informatikai felzárkózás: terveink a megvalósulás útján Az MTA 2012/13-as kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatán elnyert informatikai projektjeink lehetőséget biztosítanak némi felzárkózásra és jelentősebb előrelépésekre egyaránt. Megvalósult és jól vizsgázott az internet alapú, szabványos videókonferencia rendszer Tihany és Vácrátót között. A kapcsolat a központi terminálon 4 résztvevős lehet, amibe még egy skype vonal is bekapcsolható. Legtöbb egyetemünkön és az akadémia sok intézetében találhatók ilyen videókonferencia végpontok ( A rendszer előnyeinek kihasználása csak rajtunk múlik. Elavult számítógépeink cseréje a napokban zárul le. Összesen 33 új számítógépet kaptunk, ezekből 22 asztali PC sík monitorokkal, 11 pedig laptop. Javaslataink alapján az MTA ÖK vezetősége nemrégiben döntött az intézetek közötti elosztásról. E szerint a BLI 21 igényléséből 15-öt (11 PC-t, 4 laptop-ot), az ÖBI 19 igényléséből 12-t (6 PC-t, 6 laptop-ot), a DKI 10 igényléséből 6-ot (5 PC-t, 1 laptop-ot) tudunk teljesíteni. A személyre lebontott, végső döntéseket az intézetigazgatók hozzák meg. Az új gépeket Balázs Boldizsár és Horváth Gábor készíti elő és adja át munkatársainknak. Régen várt pillanat lesz ez több munkatársunk számára, akiknek eddig nem tudtunk korszerű munkafeltételeket teremteni. Köszönjük a türelmet, és kérjük azon munkatársaink megértését, akiknek nem tudtunk jobb feltételeket teremteni. További korszerűsítés előtt áll a kutatóközpont informatikai háttere is. Új szervereket vettünk, amelyek alapján közös és egységes hálózatra kívánjuk fűzni telephelyeink jelenleg még elszigetelt rendszereit. A munkát az MTA Informatikai Főosztálya támogatja. Mindezeknél sokkal érdekesebb és ígéretesebb az a munka, amely egy EcoInformatics and GIS laboratory létrehozását célozza. Ezt a projektet Botta-Dukát Zoltán vezeti, a szakmai és technológiai koncepciót Zlinszky András, Horváth Ferenc és Botta-Dukát Zoltán alakította ki több munkatársunk közreműködésével. Ezzel a fejlesztéssel térinformatikai kapacitásainkat, elemző képességeinket, szakmai adatbázisainkat és szolgáltatásainkat emeljük magas szintre. Az angol nyelvű infrastruktúrafejlesztési pályázat összefoglalója elég jó áttekintést ad koncepciónkról: Ecological research has always relied on spatial data: vegetation and faunistic biodiversity maps of Hungary have been produced and used for decades. Several research groups of the Ecological Centre work regularly with GeoInformation Systems (GIS) for data processing and analysis, but the lack of background data and storage, sharing and processing capacity has been limited and has proved to be a major bottleneck. The EcoInformatics Laboratory would consist of a server-based GIS open to all researchers in the various institutes of the CER MTA ÖK through web access, holding baseline datasets from major long-term study sites and supported by a dedicated sensor data processing station and fi eld surveying equipment. This system would directly benefi t 75 research groups inside the Centre, allowing joint GIS projects and rapid data and software access, facilitating cooperations with external researchers and also improving communication with the general public. Such infrastructural development is allowed by the recent integration of several ecological institutes to one research centre and would be one of the largest ecology-oriented GIS systems in Europe. It would host already existing datasets from several scientifi c projects unmatched in scale and data content worldwide, such as the MÉTA and the AIMWETLAB projects and the historic Habsburg Military Maps. It would contribute to answering fundamental research questions in spatial habitat dynamics, ecophysiology, habitat use, or landscape ecology; and also to applied studies for protected area management or the control of invasive species. Extension of remote sensing and GIS infrastructure is in line with the European GMES programme, the LifeWatch ERIC, the Natura 2000 scheme and especially the 2020 Biodiversity Strategy, which explicitly require quantitative mapping of biodiversity and ecosystem services. A projekt megvalósításában kiváló térinformatikai szakemberek segítenek bennünket és az MTA ÖK leginkább érdekelt kutatóinak EcoInfLab munkacsoportja (Botta-Dukát Zoltán, Ács Éva, Biró Maianna, Földesi Rita, Horváth Ferenc, Iványi Kinga, Kertész Miklós, Puky Miklós, Rédei Tamás, Sály Péter, Simigla Szilvia, Somodi Imelda, Török Katalin, Tóth Bence, Várbíró Gábor, Vörös Lajos és Zlinszky András ecoinfl ab@list.okologia.mta.hu levelező lista). A projekt részleteiről az MTA ÖK Hírlevél későbbi számában fogunk beszámolni. A DKI struktúrájának kialakítása Videókonferencia végpontok Magyarország területén. Horváth Ferenc január elsejétől az eddig BLI-hez tartozó Tisza-kutató Osztály átkerült a Duna-kutató Intézethez, továbbra is önálló osztályként funkcionálva. Április 1-től azonban 2 újabb osztály alakult meg a dunások között, a Hidro- és Növényökológiai Osztály valamint a Restaurációs- és Állatökológiai Osztály. Köszönöm a kutatótársak segítő együttműködését a struktúra kialakításában, és külön köszönöm Engloner Attilának a folyamat koordinálását. Báldi András

3 36 év az ÖBKI -ben Csonka Ferencné (született Baksza Erzsébet) tősgyökeres vácrátóti családok leszármazottja. Itt a faluban született és cseperedett fel. A botanikus kerthez is ezer szállal kötődik. Édesanyja hosszú ideig dolgozott a sziklakerti és az üvegházi gyűjteményeknél, onnan is ment nyugdíjba. A szélesebb értelembe vett család sok tagja dolgozott a botanikus kertben és az intézet más részlegeinél. A kertben végzett nyári diákmunkák után augusztus 26-án került az MTA Botanikai Kutatóintézet gazdasági osztályára, mint munkaügyi előadó és 1989 között néhány év gyes kivételével könyvelőként dolgozott. Megbízott gazdasági vezetővé július 1-én nevezték ki, majd gazdasági igazgatóhelyettesként dolgozott január 1-ig, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének az MTA Ökológiai Kutatóközpontjába való beolvadásáig. Ezután nyugdíjba vonulásáig (2013. március 31.) sokat tett az új szerkezeti felállás működőképessé tevéséért. Az osztályán folyó nem kevés napi feladat irányítása és elvégzése mellett jelentős felújítások és beruházások történtek szolgálati ideje alatt. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az intézet közműrendszerének megújulása (gázbevezetés, csatornázás), a Botanikus kerti Osztály épületének tetőtér beépítése (II. emelet), nyílászáró csere, szennyvíztisztítók építése, a Berkenyeház kivitelezése, a szolgálati lakások teljes felújítása, szociális épület létrehozása, új nagy üvegházak építése, utak burkolása és karbantartása, a hidak és a malom felújítása. Az intézeti és botanikus kerti nagyobb pályázatok sikeres lebonyolításában is oroszlánrészt vállalt. Az MTA felettes szerveivel is nagyon jó kapcsolatot ápolt, nagyban megkönnyítve ezzel a nem mindig zökkenőmentes ügymenet sikerességét. Nagy tapasztalatát és helyismeretét felhasználva mindig teljes tudásával az intézet és a botanikus kert érdekében tevékenykedett Nyugállományba vonulása alkalmával március 28-án köszöntük meg egy koccintás kíséretében az intézet érdekében tett több évtizedes áldozatos munkáját. Isten áldotta, derűs nyugdíjas éveket, jó egészséget kívánunk! Kósa Géza Az új gazdasági osztály Az ÖBI gazdasági osztálya 2 új kolléganővel bővült, akik megosztva folytatják tovább Csonka Ferencné munkáját. Fehér Hajnalka 1972-ben születtem Vácott. Férjezett vagyok, három fi úgyermekem van: Dániel 14, Máté 8 és Keve 6 évesek. Tanulmányaimat a vácrátóti általános iskolában kezdtem. Ezután Vácott az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, igazgatási-ügyviteli szakon, majd később programozói képesítést szereztem. Első munkahelyem a Magyar Szabadalmi Hivatal volt, ahol mint köztisztviselő közigazgatási alapvizsgát tettem, majd később a középfokú iparjogvédelmi szakképesítést is megszereztem. Feladataim közé tartozott a hivatal jogi-, pénzügyi-, munkaügyi programjainak felügyelete, valamint a Magyar Szabadalmi Közlöny publikálásának biztosítása. Ezután a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kiemelten Közhasznú Társasághoz kerültem, ahol munkatársaimmal a kistérségünk fejlesztéséhez szükséges források előteremtésén dolgoztunk. Eredményeink között tudhattuk a kistérségi buszjárat elindítását, számtalan településen jöttek létre játszóterek, illetve a közoktatás fejlesztéséhez is hozzájárultunk a nyertes pályázatok eredményeképp. Legutóbbi munkahelyem a helyi Polgármesteri Hivatal volt, ahol kiváló kollégáim segítségével még közelebb kerültem a pénzügyi-gazdasági területhez, mint pénzügyi előadó. Tősgyökeres vácrátóti lakosként a Botanikus kert már egészen pici gyermekkorom óta jelentős szerepet tölt be az életemben. A nagymamám és az édesanyám is itt dolgozott hosszú éveken át. Sokat jártunk ide gyerekkoromban sétálni, és most is, ha időnk engedi, eljövünk a családdal kikapcsolódni. Úgy érzem, elmondhatom magamról, hogy ismerem a kert minden zegét-zugát. Most már más szemszögből fogom nézni ezeket a dolgokat, mert március 4. óta gazdasági ügyintézőként dolgozom itt. Kérek mindenkit, hogy forduljon hozzám bizalommal, ha úgy érzi segítségére lehetek ezen a területen! Fehér Hajnalka - 3 -

4 Gira Krisztina március 4-én kezdtem dolgozni az ÖBI igazgatójának, Dr. Botta-Dukát Zoltánnak titkárnőjeként. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végeztem Szombathelyen, ott is dolgoztam 5 évig. Majd a körülmények úgy hozták, hogy pályát módosítottam: a Philips Monitoripar Magyarország számítógép monitorokat gyártó cégénél helyezkedtem el, mérnöki, illetve később gyárigazgatói titkárnőként. Pár évvel később családommal Dunakeszire költöztem és szintén egy termelő cégnél dolgoztam termelési igazgatói asszisztensként. Bár eltérő profi lú vállatoknál, illetve intézményeknél dolgoztam, minden munkahelyemen az jelentette számomra a legnagyobb örömöt, ha sikerült a felmerülő problémákat megoldani, valamint ha segíthettem a kollégáknak. Remélem itt is meg tudom adni azt a támogatást, amivel hozzájárulhatok az Ökológiai és Botanikai Intézet zökkenőmentes és sikeres működéséhez. Gira Krisztina Híradás a Nemzeti Környezetügyi Intézet Vízkvíz kampányáról Múltunk és jövőnk a víz! A Nemzeti Környezetügyi Intézet a Múltunk és jövőnk a víz -című projekt (KEOP-6.1.0/C/ ) keretében országos szemléletformáló kampányt indított el. Ennek részeként 9 db 10 perces kisfi lm készült a hazai nagy tavakról, vizes élőhelyekről, víztározókról, tudatos vízhasználatról. A fi lmek fő témái: 1. Városok vize Gellérthegyi víztározó; 2. A víz, amit iszunk Víztározók, Lázbérc, Rakaca; 3. Zárd el a csapot! 4. Szürke víz, zöld épület Szegedi Tudományegyetem; 5. Mesterségesen természetes Tisza-tó; 6. Élő Balaton; 7. Kis-Balaton víztisztítás természetesen; 8. A víz ezernyi élmény Velencei-tó; 9. Ahol a víz az úr Gemenc. Az MTA 3-3 kisfi lm összevonásával 3 db. 26 perces adásban mutatja be ezeket április 20., 27., május 4. napokon. További TV megjelenések és rádiós megjelenések a fi lm és a kampány kapcsán április 8. és május 8. között: M1, M2, Duna TV, Cool, Film+, Prizma TV, Commedy Central, Music TV Music Channel, Viva, TV2, Class FM, Petőfi Rádió, Music FM. A fi lmekre alapozva egy 6 részes E-learning tananyag, ezeket kiegészítő 3 digitális ismeretterjesztő játék is készül. A fi lmeket minden általános és középiskolai biológia tanárnak is szánják. A 6. és a 7. fi lmepizódok elkészítésében részt vett az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete is. A fi lmek letölthetősége a következő: 1. rész: 2. rész: 3. rész: rész 2. rész 3. rész G.-Tóth László - 4 -

5 Megjelent publikációk, sikerek Pálffy, K., M. Présing, L. Vörös: Diversity patterns of trait-based phytoplankton functional groups in two basins of a large, shallow lake (Lake Balaton, Hungary) with different trophic state. Aquatic Ecology, March 2013, DOI /s A napokban megjelenő cikk új megközelítésben tárgyalja a balatoni fi toplankton diverzitásának változásait, különös tekintettel a tó eltérő trofi tású Siófoki- és Keszthelyi-medencéjére. A módszer lényege a planktonikus algák fajspecifi kus trait -jein alapuló funkcionális csoportok kialakítása klaszter analízis segítségével, mely fi toplankton vonatkozásában újkeletű, a témában a mai napig mindössze néhány úttörő jellegű cikk jelent meg. A cikkben bemutatott eredmények rávilágítottak a taxonómiai diverzitás fi toplankton kutatásban való alkalmazásának korlátaira. Megállapítottuk, hogy a trofitás jelentősen befolyásolhatja a planktonikus alga közösségben fontos szerepet játszó funkcionális trait -ek diverzitását, mely ugyanakkor nem mutatkozik meg a fajdiverzitás változásában. A mellékelt ábra jól szemlélteti, hogy a vízminőség romlásával, vagyis az eutrofi záció előrehaladtával (a fi toplankton biomassza növekedése) a funkcionális csoportok diverzitásában (Hf) és egyenletességében (Jf) csökkenés mutatkozik, míg a fajdiverzitásban (H) és egyenletességben (J) nem mutatkozik meg ez a tendencia (Eastern basin: Siófoki-medence; Western basin: Keszthelyi-medence; Biomass: fi toplankton biomassza). Pálffy Károly Bódis, E., B. Tóth & R. Sousa: Massive mortality of invasive bivalves as a potential resource subsidy for the adjacent terrestrial food web. January 2013, DOI /s A nemrég megjelent cikk felhívja a fi gyelmet arra, hogy az inváziós kagylófajokat extrém időjárási körülmények között gyors és tömeges pusztulás jellemzi, ami jelentős ökológiai és gazdasági hatásokkal járhat ben egy hosszan tartó száraz periódus után a Duna vízhozama számottevően lecsökkent. A lassú mozgású kagylók nem tudták követni a gyors vízszintváltozást, és tömegével pusztultak el a folyóparton. A felhalmozódó kagylótetem közvetlen tápanyagforrás lehet számos szárazföldi faj számára, de valószínűleg a legnagyobb része a detrituszláncba távozik, ahol jelentős változásokat idézhet elő a mikrobiális biomasszában és a tápanyagforgalomban. A víztérben elpusztult kagylók bomlása következtében a vízminőség számottevően romlik, és mind a víztérben, mind a víztérhez kapcsolódó szárazföldön a kagylóhéjak felhalmozódása rombolja a vízterek és a vízpart rekreációs célokra történő használatát. Bódis Erika Báldi, A., P. Batáry & D. Kleijn: Effects of grazing and biogeographic regions on grassland biodiversity in Hungary analysing assemblages of 1200 species. Agriculture, Ecosystems and Environment, 2013, 166: Alföldi legelők biológiai sokféleségét vizsgáltuk 10 taxon 1200 fajának gyakorisága alapján. Kimutattuk legelőink Nyugat-Európához viszonyított kiemelkedő gazdagságát, és hogy mind az extenzív, mind az intenzívnek számító legeltetés fenntartása fontos a biodiverzitás megőrzésében Báldi András

6 Átadták az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat Tizenhárom, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudós vehette át Németh Tamás főtitkártól és Csépe Valéria főtitkárhelyettestől az ifjú kutatók teljesítményét elismerő Akadémiai Ifjúsági Díjat. Köszöntőjében Németh Tamás a maradandó értékek jelentőségére és megbecsülésének fontosságára hívta fel a fi gyelmet. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia a fi atal tudományos kutatók elismerése céljából hozta létre. A díj elnyerésére az adott tudományterületen kiemelkedő, egyéni vagy csoportos munkával elért eredménnyel lehetett pályázni. A pályaműveket a tudományterület illetékes szakbizottságai rangsorolták, véleményük alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa kialakította a díjazásra vonatkozó javaslatait, majd ezek fi gyelembevételével az Akadémia elnöke döntött a díjazottak személyéről. Németh Tamás rámutatott, hogy az elmúlt öt évben a Magyar Tudományos Akadémián bővült a tudományos teljesítmény elismerésének lehetősége. Számos lehetőség áll nyitva a magukat megméretni szándékozók előtt hangsúlyozta, megemlítve a tehetséges kutatók hazahívását és itthon tartását célul kitűző Lendület programot, de példaként hozta fel azt is, hogy az Akadémiai Ifjúsági Díjkorhatárát 30-ról 35 évre emelték. Az Akadémiai Ifjúsági Díj korábbi kitüntetettjei közül sokan elnyerték az MTA doktora címet, soraikból az MTA több levelező tagja is kikerült. Csépe Valéria örömének adott hangot, hogy az idei tizenhárom kitüntetett között öt nő is van: Nem karriert építünk, hanem azt csináljuk, amit szeretünk. A kíváncsiságunkat elégítjük ki, de nem öncélúan, hanem a köz javára. Somodi Imelda Somogyi Boglárka A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a tudományos életben tevékenykedő fi atal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Akadémiai Ifjúsági Díjban részesítette az élettudományok területén: Somodi Imelda Rékát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársát Egy özönnövény, a fehér akác (Robinia pseudacacia) automatizált térképi felismerése távérzékelt és térinformatikai adatforrások felhasználásával című pályamunkájáért; Somogyi Boglárkát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársát a Szikes tavaink unikális algavilága című pályamunkájáért. forrás: MTA Borza Péter PhD védése Borza Péter (DKI) december 17-én sikeresen védte meg Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében című doktori disszertációját, mely alapján az ELTE doktori tanácsa summa cum laude minősítéssel odaítélte számára a doktori címet. szerk. Megalakult a kormányközi Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság A közismert Klíma Bizottság (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) mintájára az ENSZ közgyűlésének támogatásával 2012 áprilisában létrejött a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság (IPBES, Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services), melynek 107 ENSZ tagállam a tagja jelenleg. Az IPBES létrehozását a biológiai sokféleség pusztulása és az ökoszisztémák degradálódása tette szükségessé, annak fényében, hogy mindezek káros hatása a társadalomra és a jólétre elfogadott a nemzetközi politika színterén ( E politika viszont megbízható és hiteles tudományos ismereteket kíván a döntéshozatalban. Ennek a feladatnak az intézménye az IPBES, mely a tudomány és döntéshozatal közötti kapcsolat platformjául szolgál. Az IPBES célja hogy vezető kormányközi szervezetként irányítsa bolygónk biodiverzitásának és ökoszisztémáinak, illetve az ezek által a társadalomnak nyújtott szolgáltatásoknak a felmérését. Az IPBES megfelelő mechanizmusokat biztosít mind a tudományos mind a politikai világ számára, hogy áttekintse, szintetizálja és értékelje a lényeges tudást és evidenciákat, beleértve a hagyományos (indigenous) ismereteket is. Az IPBES fő döntéshozatali szervezete a tagállamok közgyűlése, de a teljes szakértő munka a fenti feladatok tekintetében egy 25 fős multidiszciplináris szakértői bizottságra (MEP, Multidisciplinary Expert Panel) hárul. Az IPBES megalakulása önmagában is alapvetően fontos hír, de ami Magyarország számára kiemelten jelentőssé teszi az az a tény, hogy a 25 fős szakértői bizottságba 23 országból választott szakértőket a 2013 januárjában tartott első IPBES plenáris ülés. Magyar szakértőt viszont kettőt is beválasztottak: Pataki György közgazdászt, és Báldi András ökológust, kutatóközpontunk vezetőjét. szerk Pataki György Báldi András

7 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Második rész: a tihanyi Magyar Biológiai Kutató-Intézet 1927 és 1945 közötti virágkora Sorozatunk első részében a tihanyi intézet megalapításának magasztos indítékait tártuk fel az 1920-as évek Magyarországa tudományos, gazdasági, társadalmi és politikai környezete tükrében. Most a hamarosan felpezsdülő tihanyi tudományos életet, s az intézet II. Világháború előtti virágkorát ( ) igyekszik bemutatni. Írásunk három forrásra támaszkodik: az intézet korabeli jelentéseire, az intézet gondozásában magyarul és németül 1926 óta évente megjelent A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái c. könyvsorozatra, valamint az intézet féltve őrzött 1945 előtti vendégkönyveire. Ez utóbbiak a korabeli intézeti látogatók kézírásos bejegyzéseit tartalmazzák. A közel 3800 bejegyzésből mintegy 900 bejegyzés visszatérő vendégkutatóktól, a fennmaradó 2900 pedig az intézetbe látogató vezető politikusok, arisztokraták, egyházi méltóságok, írók, művészek, s az intézet továbbképző kurzusai résztvevőinek (tanárok, orvosok) bejegyzései. Egy 1998-as padlástakarítás során 80 db, 1927 és 1931 között készült üveg fotónegatív is előkerül. Ezeket beszkennelve a korabeli intézet laboratóriumai és vidám kutatói meg is jelennek. Képzeljük tehát magunkat az 1920-évek végének általános körülményei közé, amikor még ritkaságszámba ment vidéken az elektromos áram, a vízvezeték, a csatornázás, közművek, a telefon, a telegráf, a rádió, gyerekcipőben járt a hangrögzítés, a Az intézet az 1930-as években. fotográfia, a fő közlekedési eszköz a lovaskocsi mellett a vasút volt. Klebelsberg az intézet alapkőletételénél a kormányzó, a miniszterelnök, az egész magyar tudományos közélet és 80 nemzetgyűlési képviselő előtt jelentette ki hitvallását a hosszú távú minőségi befektetésről: Állítom, hogy nagy pazarlás lenne hogyha azt, amit csinálunk, kicsinyes kishitűségből, kisszerűen koncipiálnánk meg. Így Tihanyban egy nagyon korszerű intézet épült fel. Nézzük tehát, milyen is volt az ország első önálló kutatóintézete, és milyen szolgáltatásokat vehettek igénybe a kutatók! Nem árt tudni, hogy akkor a pengő volt az általános fi zetőeszköz, 1 P (1927) vásárlóereje pedig 2987 mai (2013) Ft-nak felel meg. Az első részben már említettük, hogy a korszerű laboratóriumokat a gáz, vákuum, sűrített levegő és ivóvíz mellett balatonvízzel, tengervízzel és művízzel is ellátták. Az intézet saját parttal, kikötővel, gyűjtőhajókkal, csónakházzal, akváriumszobával, és a nagyközönség számára külön balatoni akvárium bemutatótérrel rendelkezett. A főépület mellett lakóépületek, és teljes ellátásra berendezett kurzusház is épült. Az intézet korabeli leírását követve az alábbi részleteket érdemes még kiemelni: Az intézet mögött halad az 1929-ben befejezett balatoni körút. Ezen az elsőrangú autóúton Balatonfüred 8 km, az Aszófő Tihany MÁV vasútállomás 5 km és a tihany-szántódi rév 2 km-re van. Az intézet vasútállomása Aszófő Tihany. A (kutató)munkára előzetes jelentkezés esetén ide autót küldünk (4 P). Bejelentés nélkül Budapest felől érkezők helyesebben teszik, ha Balatonfüred állomáson hagyják el a vonatot, ahonnan mindenkor autótaxi kapható (8 P). A tudományos kutatások, gyűjtő-kirándulások stb. részére az intézet a 20 személyes»g. Klebelsberg Kuno«motoros jachttal (13m, 35 LE), a 6 személyes»csíbor«motorcsónakkal (4 LE), a»habvirág«vitorlással (24 m 2 ) és a 2 fős»béka«nevű evezős csónakkal rendelkezik. Az intézetnek van 440 voltos váltóárama motorok hajtására, 220 voltos váltóárama világítási és laboratóriumi célokra, továbbá 110 voltos egyenárama. Az intézetet felkereső kutatók számára egy vendégház épült, ahol 15 szobában 25 ágy áll rendelkezésre. Ebben az épületben van a konyha a közös étteremmel és a konyhaüzemet vezető altiszt lakása is. A vendégház mögött van a tisztviselők számára épült lakóház két 3 szobás lakással. Emellett áll még egy, csak nyáron lakható, könnyűszerkezetes kurzusház, kurzisták számára, 15 ággyal. A laboratóriumi épület déli oldalán van az igazgatósági épület egy négyszobás és két kétszobás lakással és egy altiszti lakással. A laboratóriumi épület mögött álnak az istállók a kísérleti állatok számára, a szennyvízszűrő-telep, előtte pedig földbe süllyesztett kísérleti medence van. Itt van még a kísérleti üvegház és nyilvános akvárium is. A laboratóriumi felszerelések: preparáló binokuláris, normatális- és polarizációs mikroszkópok, szövettani dolgozáshoz szükséges teljes felszereléssel, mikrotomok, mikromanipulator, mikrofotografáló és nagyító készülékek. Magasnyomású gőz-sterilizátor, hőlég-sterilizátor, thermostat, Gróf Klebelsberg Kuno a róla elnevezett gyűjtőhajón

8 Vidám társaság. Az intézet motorcsónakjában. centrifuga (3500 ford.sz.), elektromotorral hajtott nagy kymographion, registralasokhoz szükséges segédeszközök, steril műtétekhez szükséges felszerelés, analytikai és synthetikai kémiai munkákhoz szükséges üveg- és vegyszerraktár, interferometer, nephelometer, refractometer, colorimeter, elektrometriás- és colorimetriás Ph. megh. készülék, vezetőképesség megh. készülék, elektromos nagy centrifuga, analytikai és taramérleg, Drosophila tenyésztő berendezés, mechanikai műhely teljes felszereléssel, esztergapad, fúrógép stb.. Felvételi tudnivalók: 1. Az intézetben dolgozhatik: a hazai egyetemek és főiskolák tanári és tudományos személyzeti kara; a Magyar Nemzeti Múzeum állatárának, növénytárának és más állami tudományos intézetek személyzete; hazai és külföldi, a biológiai tudományokkal foglalkozó hivatásos kutató; minden független, de megfelelő szakképzettségű kutató. Az intézetben rendelkezésre álló dolgozóhelyek használatát az osztályigazgatók engedélyezik a rendelkezésre álló helyek arányában. 2. Akik az intézetben dolgozni akarnak, az igazgatósággal a következőket kötelesek előre közölni: Mettől, meddig kívánnak az intézetben dolgozni? Kívánnak-e lakást, valamint ellátást az intézet vendégházában? Milyen témakörben kívánnak dolgozni, illetőleg az intézet melyik osztályán kívánnak munkahelyet? Milyen eszközökre, vegyszerekre, egyéb vizsgálati anyagokra lesz szükségük? 3. A bejelentett határidők pontosan betartandók, ellenező esetben az igényjogosultság megszűnik. 4. A dolgozóhelyek lefoglalása csak arra az időre lehetséges, amíg az illető valóságban az intézetben dolgozik. 5. Hazai egyetemek és főiskolák, hazai tudományos intézetek tudományos személyzete, valamint az erre engedélyt nyerő más hazai kutatók a vendégházban ingyen lakhatnak, csupán minden megkezdett hét után fizetnek 1 pengőt személyenként ágynemű stb. mosására. Télen ezenkívül naponta 50 fillért fizetnek a tüzelőért. Mások naponta 2 P-t fizetnek a szobáért a fenti díjakon kívül. Meleg fürdőért 1,50 P fizetendő. 6. A vendégház lakóinak kiszolgálása, mely a szoba kitakarításából, cipőtisztításból és fűtésből áll, ingyenes, de a kiszolgáló más egyéb, netán igénybe vett szolgálata honorálandó, kiadásai pedig megtérítendőek. 7. Étkezésekért, valamint fehérnemű mosásért a kifüggesztett árlap árai fizetendők. 8. Kutatók családtagjai a vendégházban nem helyezhetők el. 9. Hazai egyetemek, főiskolák, valamint tudományos intézetek tudományos személyzete az intézeti munkahelyeket, eszközöket és vizsgálati anyagot, utóbbit havi 25 P értékig, díjtalanul kapják. Mások ugyanezért havi 65 P-t fizetnek. A 25 P értéket meghaladó anyagfogyasztás azonban megfizetendő. 10. A balatoni fürdőért havonta és személyenként 1 P fizetendő. 11. Étkezés: az intézet mensáján (reggeli, ebéd, vacsora) ezidőben napi 2,75 P. Laboratóriumi enteriőr Laboratóriumi enteriőr -8- Mikroszkópiai laboratórium

9 Az intézet fenntartását a magyar állam 1927 és 1936 között évi P-vel támogatta. A Magyar Tudományos Akadémia től 1931-ig évi P adománnyal segítette a könyvtár bővítését. A Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft 1931-ben P-vel járult hozzá az intézet fenntartásához ben az Országos Természettudományi Tanács P-vel támogatta az intézet működését ben nyílt meg a következő öt év működésének legnagyobb mecénása, a Rockefeller Alapítvány folyósítása. Az alapítvány 1931 és 1936 között évente P-vel járult hozzá az intézet működéséhez. Továbbá, az alapítvány P céltámogatásával épült fel az intézet monumentális kísérleti üvegháza, amely vízzel, gázzal, elektromos árammal, vízmedencékkel és kísérleti asztalokkal volt ellátva tól, amikor a Rockefeller Alapítvány támogatása véget ért, a magyar állam évi P-re emelte az intézet központi támogatását. A forrásfelhasználás, a gazdálkodás és kutatási tevékenység felügyeletére pedig kezdeményezte Magyar Biológiai Kutatóintézeti Tanács létrehozását. Az intézetben 1927 és 1945 között két osztály, a Balatoni Biológiai, és az Általános Biológiai Osztály működött egy-egy osztályigazgatóval az élen. A Balatoni Biológiai Osztályt 1929-ig Hankó Béla vezette, majd Entz Géza, az Utrecht-i Egyetemről (Hollandia) hazahívott nagy nemzetközi tekintélyű zoológus irányította egészen február 21-én bekövetkező haláláig. Az Általános Biológiai Osztályt a szintén nagytekintélyű Verzár Frigyes fi ziológus vezette 1927 és 1936 között, ellátva az általános ügyvezető igazgatói feladatokat is. A Magyar Biológiai Kutatóintézeti Tanács 1936-os megalakulását követően azonban Verzár Frigyes minden funkciójáról lemondott. Osztályigazgatói és általános ügyvezető igazgatói feladatkörét Méhes Gyula vette át. Verzár Frigyes eminens fi ziológus igazgató lemondásának motivációit nem ismerhetjük. Az 1942-ig működő kutatóintézeti tanács tagjainak névsora azonban roppant impozáns: Beznák Aladár, Ernyey József, Gelei József, Jávorka Sándor, Méhes Gyula, Pongrácz Sándor és Szent-Györgyi Albert. Méhes Gyula mindössze két évet tevékenykedett osztály- és általános ügyvezető igazgatóként ben áthelyezték a Vallás és Közoktatási Minisztérium főtisztviselői karába. Ettől kezdve ennek az osztálynak nem volt kinevezett osztályigazgatója. Entz Géza jelentette a vezetés folyamatosságát, az intézet ügyvezető igazgatója pedig 1939-től Wolsky Sándor lett. Az intézet 1945 előtt egészen kis létszámú állandó személyzettel, 6 11 tisztviselővel és 4 5 altiszttel működött. Annál nagyobb volt azonban a vendégjárás, és a rengeteg tudományos eredmény mellett a korszakot legendásan üdítő légkör jellemezte. Scherffel Aladár és Kohl Erzsébet (balra) Tihanyban. Laboratóriumi kép Soó Rezsővel (balra). Sebestyén Olga (lent) és Kohl Erzsébet (balra) Tihanyban. Az intézetben 1927-től a háborús 1944-es év kezdetéig 765 hazai és 160 külföldi, összesen 925 kutató fordult meg. A hazai kutatók megoszlása: Budapesti Egyetem: 334, Debreceni Egyetem: 82, Pécsi Egyetem: 25, Szegedi Egyetem: 154, József Nádor Egyetem: 19, Magyar Nemzeti Múzeum: 57, Közegészségügyi Intézet és egyéb kórházak: 170, Kolozsvári Egyetem: 19. A külföldi kutatók megoszlása országok szerint a következő volt: Németország: 47, Anglia: 24, Svájc: 15, Hollandia: 9, Olaszország: 8, Belgium: 7, USA: 5, Kanada: 1, Oroszország: 1, Ausztria: 22, Szlovákia: 1, Észtország: 2, Dánia: 2, Litvánia: 2, Lengyelország: 1, Spanyolország: 1, Svédország: 1, Japán: 1, India: 1, Csehszlovákia: 1, Bulgária: 1. A tihanyi intézetből 1927 és 1944 között 420 szerző tollából 463 tudományos cikk jelent meg összesen 5902 oldalon. A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái -c. periodika tanúsága szerint az intézet 1945 előtti munkája során kielégítően feltárult a Balaton mikro- és makroszkópikus élővilágának teljes faji, alaktani, és funkcionális sokfélesége; feltárult a Balaton és a Balaton-felvidék virágos növényvilága; feltárult a Balaton, a Kis-Balaton és a Balaton-felvidék madárvilága; feltárult a Balaton kemizmusa és lúgosságának hatásai az élővilágra; a vándorkagyló (Dreissena polymorpha), a tegzes bolharák (Corophium curvispinum) és más gerinctelenek 1930-as évekbeli balatoni inváziója dokumentálásával a tihanyi intézet az egész limnológus tudományos világ számára kiindulási alapot nyújtott az idegen fajok inváziói természetének és lefolyásának kutatásához, és a védekezés kidolgozásához; az 1930-as években folyt tihanyi planktonkutatások eredményei az elsők között jellemezték a növényi és állati plankton mennyiségének és vertikális vándorlásának törvényeit édesvízi tavakban; a balatoni mennyiségi bakterioplankton tanulmányok eredményei az elsők között szerepeltek az édesvizek bakteriológiájában; az állati viselkedés és tanulás, mint a környezethez való magasabbrendű alkalmazkodás, és a taníthatóság vizsgálata fürge csellén (Phoxinus phoxinus) világszinten volt élenjáró; a híres magyar gyógyszeripar és gyógyszerkutatás szolgálatában Tihanyban már az 1930-as években számos molekula hatását vizsgálták vízi szervezeteken; - 9 -