FELSŐOKTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM INTÉZMÉNYI SZERVEZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 FELSŐOKTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM INTÉZMÉNYI SZERVEZETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2017.

2 I. Az FDSZ intézményi szervezetének céljai és feladatai (A évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról alapján lehetőség van érdekképviseleti szervezeteket alakítani, így szakszervezeteket is.) 1. Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) Szakszervezete az FDSZ tagszervezete. Pártoktól, állami és társadalmi szervektől független érdekvédelmi szervezet, amely céljai elérésére szövetséget köthet más szervezetekkel. Jogosult a tagság érdekeit képviselni minden olyan fórumon, ahol az oktatás és a kutatás fejlesztésére vonatkozó (kormányzati, minisztériumi és intézményi) célokat fogalmaznak meg, döntéseket készítenek elő vagy döntéseket hoznak. 2. Önálló jogi személy. Székhelye: Eger, Eszterházy tér 1. Alapítási év: A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alapszabályával összhangban meghatározza saját SZMSZ-ét, belső szervezeti felépítését, felsorolja a szervezet testületeit, azok összetételét és tisztségviselőit. Meghatározza munkamódszerét, a szervezeten belüli feladatokat és hatásköröket. 4. Az intézménynél maradó tagdíjjal és egyéb bevételekkel a számviteli szabályok betartásával önállóan gazdálkodik. 5. Meghatározza az intézményben a nyugdíjasok, jogfenntartók és a társult tagok tagdíját. 6. Az FDSZ - EKE intézményi szervezetének SZMSZ-ében rögzítettek alapján tagjai körében önsegélyezési feladatokat lát el, szervezett üdültetési, egészség megőrzési, szociális- jóléti, sportcélú és kulturális szolgáltatásokat nyújt. A segélyezés alapelveit a Segélyezési szabályzat tartalmazza.(1. sz. melléklet). 2

3 II. Az FDSZ intézményi szervezetének tagsága 1. Az intézményi szervezet tagjainak, társult tagjainak körét az FDSZ központi Alapszabálya határozza meg. 1.1 Az FDSZ valamely tagszervezetének tagja lehet: - a felsőoktatási intézményben, annak campusain és gyakorló intézményeiben foglalkoztatott munkavállaló, - más munkáltatók által a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott munkavállaló, - az intézmény nyugdíjasa, ha elfogadja az FDSZ programját, Alapszabályát és a tagdíjat rendszeresen fizeti. 1.2 Az FDSZ szervezetekben az intézményi szervezet szabályozásától függően társult tag lehet az intézmény hallgatója, beleértve a doktorandusz (PhD) hallgatókat is, valamint más intézmény, továbbá a felsőoktatási intézményből elbocsátott munkanélküli, ha elfogadja az FDSZ programját, Alapszabályát és a tagdíjat rendszeresen fizeti. A társult tag tanácskozási joggal vesz részt az FDSZ intézményi szervezetének munkájában. 1.3 Az FDSZ tagok és társult tagok felvételének részletes szabályait, jogait és kötelezettségeit az intézményi szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) határozza meg. 1.4 Az FDSZ szervezeteiben jogfenntartók lehetnek azok a tagok, akiknek munkavállalói jogviszonya - GYES, ill. GYED, - tartós (legalább 3 hónapot meghaladó) külföldi szolgálat, - 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, - egyéb, az intézményi szervezet szabályzatában rögzített ok miatt szünetel, de szakszervezeti tagságukat jogfenntartó tagdíj fizetésével fenn kívánják tartani. 2. A szakszervezeti tag jogai 2.1 A szervezeti élettel kapcsolatban - szavazati joggal vehet részt a szervezeti életben, 3

4 - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szervezet működésével és az érdekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, - közvetlenül vagy választott képviselőin keresztül részt vehet a döntések meghozatalában. 2.2 Az intézményi szabályzatban foglaltak szerint a szakszervezeti tag térítésmentesen vehet igénybe: - munkajogi tanácsadást, - a munkakörülményekkel kapcsolatos szakszervezeti jogvédelmet, - szociális- és temetési segélyt. 2.3 Az intézményi szervezet tagjai az érdekvédelemmel összefüggő jogvédelmen túl -- alanyi jogon részesülhetnek minden a feladattervekben, egyéb belső szabályzatban (pl. segélyezési) rögzített juttatásból - és igénybe vehetik a szakszervezet által nyújtott egyéb szolgáltatásokat: - üdülésszervezési szolgáltatást illetve üdülési, jóléti támogatást, - az EDC-tagkönyvhöz kapcsolódó kedvezményeket, - kulturális, sportolási és kirándulási lehetőségeket, - felnőtt-és gyermekprogramokon, nyílt napokon való eseti részvétel lehetőségét. 3. A társult tagok és a jogfenntartók (a jogfenntartási időszak alatt) az üdülésszervezéssel és tájékoztatással összefüggő szolgáltatások térítésmentes igénybevételére jogosultak. 4. A belépési és kilépési szándékot írásban a nyilatkozatok kitöltésével kell jelezni a szakszervezeti bizottságnál, melyet az elnök az aláírásával fogad el. 4

5 III. Az intézményi szervezet felépítése Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete 1. Az Eszterházy Károly Egyetem Szakszervezete egy szervezetet alkot. E szervezet felépítésében igazodik az intézményi és kari struktúrához. 2. A küldöttgyűlés az intézményi szakszervezet legfelsőbb testülete. 2.1 Tagjai: - a bizalmik, - a szakszervezeti bizottság tagjai, - a bizalmi csoport taglétszámától függően minden megkezdett 10 fő után egy fő delegált küldött. Állandó meghívott: a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. Bizalmi testület: két küldöttgyűlés között az intézményi szervezet érdekegyeztető, koordináló és döntést hozó testülete. 3.1 Tagjai: - bizalmik, - szakszervezeti bizottsági (szb) tagok. Állandó meghívott: a számvizsgáló bizottság elnöke. 4. Tagozatok Az intézmények sajátos helyzetben lévő dolgozói, illetve nyugdíjasai tagozatot alakítanak. A tagozatok érdekfeltáró, véleményező, tanácsadó, javaslattevő és érdekközvetítő testületek. 4.1 Az intézményi szervezetben négy tagozat működik az alábbi tagozódás szerint: Alkalmazotti tagozat: az egyetem funkcionális és szolgáltató szervezeti egységeinek dolgozói, továbbá az oktatást közvetlenül segítő tanszéki adminisztratív és technikai dolgozók. Gyakorlóiskolai tagozat: a gyakorlóiskola valamennyi dolgozója. Ifjúsági tagozat: a 40 év alatti fő- és részfoglalkozású szakszervezeti tagok és az intézményben munkát vállaló egyetemi hallgatók, mint társult tagok. Nyugdíjas tagozat: az intézményből nyugdíjba vonult munkavállalók és társult tagok. 5

6 5. Szakszervezeti bizottság: az intézményi szervezet érdekegyeztető, koordináló és végrehajtó testülete. 5.1 A szakszervezeti bizottság létszáma: 14 fő. 5.2 Tagjai: - elnök (1 fő) - intézményi titkár (1 fő) - gazdasági felelős (1 fő) - Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar titkára (1 fő) - Bölcsészettudományi Kar titkára (1 fő) - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar titkára (1 fő) - Pedagógiai Kar titkára (1 fő) - Természettudományi Kar titkára (1 fő) - gyakorlóiskola titkára (1 fő) - Hivatalok képviselője (1 fő) - Könyvtár képviselője (1 fő) - alkalmazotti tagozat vezetője (1fő) - ifjúsági tagozat vezetője (1 fő) - nyugdíjas tagozat vezetője (1 fő). Állandó meghívott: A számvizsgáló bizottság elnöke. 6. Számvizsgáló bizottság (szvb) Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a pénzügyi feladatok végrehajtását és a számviteli szabályok betartását, ellenőrzi a pénzügyi feladatok ellátására szánt anyagi eszközök takarékos felhasználását. - A számvizsgáló bizottság két főből áll (elnök és egy tag). - A bizottság elnökének és tagjának az intézményi szervezeten belül más szakszervezeti megbízatásuk nem lehet. 7. Ideiglenes bizottságok A szakszervezeti bizottság az aktuális feladatok előkészítésére ideiglenes jelleggel munka- bizottságokat alakíthat. 8. Bizalmi csoportok 6

7 8.1.Az intézményi szervezet legkisebb egységei, amelyek tanszékenként, intézetenként, munkahelyenként alakulnak, igazodva az intézmény szervezeti struktúrájához. 8.2.A campusokon és a gyakorlóiskolában a csoportok kialakításánál a szakmai szerveződést és a telephelyet kell figyelembe venni. 8.3.Önálló bizalmi csoportot minimálisan 6 főből álló egység alakíthat. 7

8 IV. A testületek jog- és hatásköre, működése 1. A küldöttgyűlés Elfogadja, illetve módosítja a szakszervezeti SZMSZ-t. Kialakítja az intézményi szakszervezet hosszú távú programját, meghatározza a gazdálkodás alapelveit. Meghatározza az intézményi nyugdíjasok, a jogfenntartók és a társult tagok tagdíját. A választói küldöttgyűlés megválasztja az szb elnökét, titkárát, gazdasági felelősét, a kari titkárokat/szb képviselőket, valamint az állandó bizottság (ok) vezetőjét és tagjait. Ülését évente, illetve szükség szerint tartja. Az ülés időpontját, napirendjét és az állásfoglalás-tervezeteket legalább öt munkanappal az összehívás előtt nyilvánosságra kell hozni. Össze kell hívni a testületi ülést, ha tagjainak 25 %-a a napirend megjelölésével írásban kéri, vagy az elnök elrendeli. 2. A bizalmi testület (bt) Működési területén ellátja tagjai érdekképviseletét, gyakorolja a szakszervezeti jogosultságokat. Érdekérvényesítési és döntéshozó tevékenységet folytat. Dönt a segélyezési, üdülési, kulturális és egyéb jóléti szolgáltatások elveiről, módjáról és mértékéről. Dönt a szakszervezeti választási bizottság összetételéről és tagjairól. Részt vesz a felsőbb szakszervezetek munkájában, a határozatok előkészítésében, meghozatalában, a végrehajtás ellenőrzésében. Az FDSZ országos küldöttgyűlésre küldötteket választ és számoltat be. Elfogadja, illetve módosítja az intézményi szervezet feladattervét és éves gazdálkodási tervét. Elfogadja, illetve módosítja az intézményi kollektív szerződést és az ehhez kapcsolódó megállapodásokat. Javaslatot tesz az intézmény vezetésének belső kitüntetés adományozására; Évente legalább kétszer ülésezik. Az ülések időpontját, napirendjét és írásos előterjesztéseit az összehívás előtt legalább öt munkanappal nyilvánosságra kell hozni. Össze kell hívni a testületi ülést, ha tagjainak 25 %-a a napirend megjelölésével írásban kéri. 8

9 3. A tagozatok Munkaterületükön vizsgálatok, elemzések, javaslatok készítése, az adott területekre leginkább jellemző kérdésekben állásfoglalás kialakítása, esetenként szaktanácsadói szerep ellátása. Vezetésüket egy-egy megválasztott kari titkár vagy a tagozati képviselők látják el. Üléseiket szükség szerint tartják. 4. A szakszervezeti bizottság (szb) Munkáját féléves feladattervek alapján végzi. Operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetésével és más érdekképviseleti szervekkel (FDSZ-központtal, közalkalmazotti tanáccsal, társszakszervezetekkel; kezdeményezi az érdekelt tagozatok összehívását). A kollektív szerződéssel összhangban kifogásolási, illetve ellenőrzési jogot gyakorol a Munka Törvénykönyvében (Mt.) lefektetett jogosítványok szerint. Elkészíti az intézményi szervezet munkájáról és a gazdálkodásról szóló éves beszámolót. A szakszervezet működési területére állásfoglalásokat készít a bizalmi testület részére. Koordinálja a bizottság (ok) és tagozatok munkáját. Döntéseket hoz segélyezési és üdültetési ügyekben. Utólagos beszámolási kötelezettséggel csereüdülési megállapodásokat köt. Vizsgálatok, elemzések, javaslatok készítésére szaktanácsadókat kér fel, ideiglenes jelleggel bizottságokat bízhat meg a feladatok elvégzésére. Az általa alapvetően fontos kérdésekben tagsági szavazást rendelhet el. Összehívja a bizalmi testületet és a küldöttgyűlést. Üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Az ülés időpontját, napirendjét és az írásos előterjesztéseket az összehívás előtt legalább öt munkanappal az érintettek tudomására hozza. 5. Bizalmi csoport A csoportnak javaslattevő, véleménynyilvánítási joga van a tagokat érintő alkalmazási, szociális, kulturális ügyekben, élet- és munkakörülményekre vonatkozó kérdésekben. 9

10 A csoport az érdekképviselet ellátására bizalmit, ha szükséges, bizalmi-helyettest, az intézményi küldöttgyűlésre küldötteket választ vagy hív vissza. Évente beszámoltatja a bizalmit végzett munkájáról. Üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja. 10

11 V. Az intézményi szervezet tisztségviselői és feladataik 1. Az elnök Az EKE szakszervezeti intézményi szervezetének képviselője, testületeinek vezetője, elnököl a testületek ülésein, gondoskodik azok összehívásáról. Képviseli a szakszervezetet a szenátusban, az állami vezetés és az FDSZ központja felé. Munkájáról rendszeresen beszámol az szb-nek, a bt-nek és a küldöttgyűlésnek. Két ülés közötti időszakban (utólagos beszámolási kötelezettség mellett) állást foglal a testületek hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben. Foglalkozik a szakszervezet üdültetési, egészség-megőrzési, szociális-jóléti, kulturális és sportcélú feladataival. Utalványozási jogkört lát el. Megszervezi az intézményen belüli, a hazai és nemzetközi, továbbá az intézmények közötti kapcsolattartást. Megbízást adhat az EKE szakszervezeti intézményi szervezete jogi vagy intézményi képviseletére. 2. Intézményi titkár Elősegíti a testületi üléseken hozott határozatok és állásfoglalások megvalósulását, ellátja a szervezési feladatokat. Előkészíti a testületek üléseit, biztosítja a testületek, tagozatok, munkabizottságok működéséhez szükséges szervezeti feltételeket. Gondoskodik a testületi ülések dokumentálásáról. Munkájáról rendszeresen tájékoztatja az EKE szakszervezeti bizottságának elnökét, beszámol az szb-nek. Foglalkozik a szakszervezet üdültetési, egészség megőrzési, szociális-jóléti, kulturális és sportcélú feladataival. Utalványozási jogkört lát el. Az elnök távollétében a cégszerű aláírás egyik személye a gazdasági felelőssel együtt. 3. A gazdasági felelős Személyében felelős a számviteli rendért és a pénzgazdálkodásért. 11

12 Megszervezi a szakszervezet pénzügyekkel, számvitellel és az adózással kapcsolatos ügyvitelét, az ennek alapját szolgáló bizonylati rendet, gondoskodik róla, hogy az ügyvitel körülhatárolt és felelősség szempontjából ellenőrizhető legyen. Vezeti a naplófőkönyvet. Javaslatot tesz a bt-nek a szakszervezet éves költségvetésére, elkészíti a gazdálkodásról szóló beszámoló jelentés tervezetét és az éves mérlegbeszámolót. Elemzi a szakszervezet gazdasági tevékenységét és megszervezi a leltározást. Foglalkozik a szakszervezet üdültetési, egészség megőrzési, szociális-jóléti, kulturális, sportcélú és egyéb gazdálkodást érintő feladataival. Utalványozási jogkört lát el. Felhatalmazás alapján a területéhez tartozó ügyekben képviselheti az EKE szakszervezetét. 4. A szakszervezeti bizottság kari/szervezeti titkárai Saját területükön véleményezési, javaslattevő és észrevételezési jogokat gyakorolnak a Kollektív Szerződésben és egyéb intézményi szabályzatokban rögzített érdekvédelmi jogosítványoknak megfelelően. Részt vesznek a kari tanács/szervezeti egység ülésein, és erről rendszeresen beszámolnak az szb-nek és választóiknak. Figyelemmel kísérik a munkaterületükön jelentkező problémákat, javaslatot tesznek az intézményi szintű vagy egységet érintő megoldásra. Speciális az adott dolgozói réteget generálisan érintő esetekben tagozati vagy bizalmi testületi értekezlet összehívását kezdeményezik. Kifogásolási és ellenőrzési jog érvényesítését kezdeményezhetik az szb-nél. Az szb elnöke mellett részt vehetnek a területüket érintő kérdések tárgyalásánál. Részt vesz a szakszervezeti rendezvények szervezésében. 5. A bizalmi A szakszervezeti csoport titkosan választott érdekvédelmi képviselője, aki: Az adott szinten képviseli a dolgozókat az állami vezetés és a felsőbb szervezeti testületeknél, ellátja érdekképviseletüket. 12

13 Véleményezi az egyetemi SZMR-t a Kollektív Szerződést és mellékleteiket, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó rendelkezéseket, határozatokat, utasításokat, belső szabályzatokat. A kifogásolási és ellenőrzési jog érvényesítését kezdeményezhet az szb-nél. Részt vesz a határozatok előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Részt vesz a testületi üléseken, akadályoztatása esetén gondoskodik egysége képviseletéről. Rendszeresen tájékoztatja a csoport tagjait a hozott döntésekről, mozgósítja őket a feladatok ellátására. Javaslatot tesz a csoport tagjainak szakszervezeti kitüntetésére, illetve a felsőbb szervek által kezdeményezett kitüntetési javaslatot minősíti. Javaslatot tesz temetési és szociális segélyezésre (2. és 3. sz. mellékletek). Tagszervező munkát végez. Munkájáról évente beszámol a csoport tagságának. 6. Tagozati képviselők Elősegítik az érdekvédelmi tevékenység hatékony érvényesülését az adott foglalkoztatási csoportban. Képviselik a tagozatot a különböző helyi és országos fórumokon. Összegyűjtik és továbbítják az adott réteg élet- és munkakörülményeivel, a foglalkoztatással és a munkavégzéssel kapcsolatos észrevételeket. Törekednek a rétegérdekek képviseletére, ezen érdekek érvényesítésére. 7. Érdekvédelmi ügyintéző Az FDSZ intézményi szervezete és az intézményi közalkalmazotti tanács érdekvédelmi és szolgáltatási feladatainak elvégzését segíti a törvényi előírások szerint. Segíti az intézményen belüli és a felsőfokú intézmények közötti információáramlást és cserét. Intézményi szintű feladatellátás keretében ellátja a jóléti, szociális és üdülési területen jelentkező feladatokat. Segíti a gazdálkodással összefüggő szakszervezeti feladatok elvégzését. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. 13

14 Munkavégzésének körülményeit, munkaköri leírását és az ügyfélfogadás rendjét közvetlen felettese, az EKE szakszervezeti bizottságának elnöke határozza meg. 14

15 VI. Általános működési szabályok Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete 1. Szavazás A szakszervezet testületei állásfoglalásaikat szavazással alakítják ki. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a tagozatok és testületek tagságának több mint fele részt vesz. 1.1.A szakszervezet kétféle szavazást rendelhet el: - Minősített többségi szavazás (a jelenlévők 2/3-át elérő igen szavazat): - szükséges az intézményi SZMSZ elfogadásához és módosításához, - az éves költségvetés elfogadásához, - az intézményi hatáskörbe utalt tagdíjak megállapításához, - más érdekvédelmi szervezettel való szövetségre lépéshez, - szb-elnök, szb tagok megválasztásához. - Egyszerű többségi szavazás (a jelenlévők 50% + 1 szavazata): minden egyéb esetben. 2. Testületi ülések A testületi ülések akkor határozatképesek, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. A testületi ülések összehívására, nyilvánosságára, dokumentálására az FDSZ Alapszabályában foglaltak a mérvadók (7. pont). A testületi ülésekről és a választói értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet két felkért tag hitelesít. Halasztást nem tűrő, rendkívül indokolt esetben írásbeli szavazás rendelhető el, amely elektronikus úton ( en) történik. A szavazattal rendelkezők a megadott határidőig ben megküldik a szavazatukat a szakszervezet irodájába, melyet az érdekvédelmi ügyintéző összesít. Az így beérkezett szavazatokat elektronikus úton archiválni kell. 3. Tisztségviselők választása, visszahívása A választás lebonyolítására az intézményi szakszervezet 10 fős választási bizottságot működtet. A választási bizottság elnökét és tagjait a bizalmi testület a választói küldöttgyűlést megelőzően legkésőbb 45 nappal megválasztja. A Választási Bizottság a jelölés és a választás lebonyolítására ütemtervet készít, ez utóbbit bemutatja az szb-nek. A választási bizottság mandátuma egy választási ciklusra szól. 15

16 A választás módját a választási bizottság határozza meg (papír alapú vagy online és titkos vagy nyilvános stb.). Választásokra először a bizalmi csoportokban kerül sor. Ezt követi az szb tagjainak titkosan történő megválasztása az szb által meghatározott időpontban, az alábbi sorrendben: - elnök, - intézményi szakszervezeti titkár, - gazdasági felelős, - Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar titkára, - Bölcsészettudományi Kar titkára, - Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar titkára, - Pedagógiai Kar titkára, - Természettudományi Kar titkára, - gyakorlóiskola titkára, - a hivatalok képviselője, - a Könyvtár képviselője, - az alkalmazotti tagozat vezetője, - az ifjúsági tagozat vezetője, - a nyugdíjas tagozat vezetője. Szavazati joggal a szakszervezeti bizottság tagjai, a bizalmi csoportok vezetői és a küldöttek rendelkeznek. Többes jelölés esetén amennyiben az szb-jelöltek egyike sem éri el a szükséges 2/3- ot, a második fordulóban a két legtöbbet szerzett jelölt vesz részt. Közülük az tekinthető megválasztottnak, aki megszerezte a szavazatok több mint felét. A tisztségviselők visszahívására a küldöttgyűlés hivatott. Visszahívható az a tisztségviselő, aki egy év viszonylatában a testületi ülések 50 %-án nem vesz részt és a csoport/egység képviseletéről, rendszeresen nem gondoskodik. A visszahívást a bt és az szb, mint intézményi felsőbb fórum is kezdeményezheti. A megválasztott tisztségviselők megbízatása egy választási ciklusra szól, melynek időtartama 4 év. Tisztségről történő lemondás, tisztviselői megbízás megszűnése (intézményi közalkalmazotti és / vagy szakszervezeti tagság megszűnése) vagy visszahívás esetén egy hónapon belül új tisztségviselőt kell választani. 16

17 4. A tagdíj mértéke és a tagdíjfizetés rendje 4.1.A tagdíj mértéke - Az aktív dolgozók és gyed-en lévők tagdíját az FDSZ központi Alapszabálya határozza meg az alábbiak szerint: A munkavállalók tagdíja a havi bér 0,7%-a. A tagdíj szempontjából bér alatt értendő az ún. bérkeret terhére rendszeresen járó és kifizetett juttatás, azaz - a fizetési fokozat alapján járó besorolási alapilletmény, - az un. kötelező illetménypótlékok (Kjt rendelkezései alapján), - a táppénzes állományban lévők esetében a számfejtett táppénz. - Nyugdíjasok tagdíja: 150,-Ft/hó. - Jogfenntartók és társult tagok tagdíja: 150,-Ft/hó. 4.2.Belépésnél nyugdíjasok, társult tagok kivételével nyilatkozni szükséges a tagdíj munkabérből való levonásának megengedéséről. 4.3.Kilépő dolgozók esetén a nyilatkozat egyben a tagdíj-levonás megszüntetését jelenti. 4.4.A fizetés nélküli szabadságon és gyes-en lévő aktív dolgozók jogfenntartói tagdíjat fizetnek. 4.5.A nyugdíjasok, a jogfenntartók és a társult tagok tagdíjfizetését, az ezzel összefüggő feladatokat az érdekvédelmi ügyintéző végzi. 4.6.A tagdíj 20%-át az FDSZ - EKE Intézményi Szervezete minden hónap 25. napjáig átutalja az FDSZ központjának számlájára. 17

18 VII. Mellékletek Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete 1. sz. Az FDSZ-EKE Intézményi Szervezetének segélyezési szabályzata 2. sz. Szakszervezeti segélykérő lap 3. sz. Szakszervezeti temetési segélykérő lap Záradék Amennyiben az FDSZ-EKE szabályzata nem részletez bizonyos alapvető pontokat, abban az esetben az FDSZ Alapszabálya az irányadó. Az Alapszabály az FDSZ honlapján megtalálható. 1. A szabályzat módosításait a bizalmi testület jóváhagyta, a küldöttgyűlés június 28-i ülése egyhangúan magszavazta. 2. A hatálybalépés időpontja: június 29. Eger, június 28. Hegyesi - Hudik Margit szakszervezeti bizottság elnöke 18