Az Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos (HUBN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Átírás

1 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos (HUBN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Jósvafő

2 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Zsólyomi Tamás Dr. Boldogh Sándor Vezető szakértők Farkas Tünde Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor Barati Balázs Demeter Zoltán Farkas Emese Farkas Tünde Farkas Roland Huber Attila Hudák Katalin Kiss József Spéder Ferenc Tóth Viktor Visnyovszky Tamás Virók Viktor Zsólyomi Tamás Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...22 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Térképek

4 2

5 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azono- HUBN sítója: 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterje- 22,42 ha dése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek * Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) Pannon cseres-tölgyesek (91M0) * Szubpannon sztyeppék (6240) Jelölő fajok Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Érintett terület Település területének (ha) érintettsége (%) 22, Település Erdőbénye 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti táj Kiterje- Védetté nyilvánító jogszadés bály száma 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet szerint. Tokaji Történelmi Borvidék világörökség terület 4

7 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Nincs kihirdetett Településrendezési eszközök Erdőbénye községnek nincs elfogadott rendezési terve Körzeti erdőtervek és üzemtervek Erdőbényei Erdőtervezési Körzet erdőterve. Érvényes: január december Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter A FTVK (3900 Szerencs, Rákóczi út 89.) vadgazdálkodási üzemterve. Érv: március február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u Halgazdálkodási tervek irreleváns Vízgyűjtő-gazdálkodási terv irreleváns Egyéb tervek Jogerős engedélyek 5

8 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A02.03 gyepterület szántóvá A10.01 Jelentősé- Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra ge nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? 2 A 6240 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. A gyepszerkezet és fajösszetétel romlásához, gyomosodásához vezet, illetve megszüntető jellegű beavatkozás sövény, bozót, cserje el- L távolítása 25 A 40A0 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. A cserjések területének csökkenését okozza, valamint csökkenti a jelölő madárfajok fészkelőterületét. B01.01 beerdősítés /fásítás L őshonos fajokkal 26 A beerdősítés a 6240 és a 40A0 jelölő élőhelyek kiterjedését csökkentő veszélyeztető tényező. B01.02 beerdősítés /fásítás L idegenhonos fafajokkal 50 Mindhárom jelölő élőhely (6240, 40A0, 91M0) degradációját okozza. Csökken az élőhelyek változatossága, romlik a fajösszetétel és kiszorulnak az őshonos fajok. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti B erdő felújítás M 2 idegenhonos fajokkal 40 A helytelen erdőgazdálkodás következtében a 91M0 jelölő élőhely alakulhat át akácossá. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti. B02.02 nevelõ vágások egyéb tisztások és M 40 Az erdőszerkezet átalakítása a 91M0 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. Kevésbé változatos lesz a faj- és korösszetétel. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti B02.03 erdei aljnövényzet M eltávolítása 20 A 91M0 jelölő élőhelyet veszélyeztető tényező. Az aljnövényzet eltávolításával jelentősen csökken a jelölő élőhely változatossága, természetessége B02.04 lábon 40 A 91M0 jelölő élőhelyben okozhat álló átalakítása M és/vagy M 6

9 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősé- Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra ge nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? elfekvő holt eltávolítása faanyag Bányászat fejtéssel külszíni L 67 Megszüntető jelleggel veszélyezteti a 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyeket és az azokban megtalálható jelölő fajokat. F vadak károkozása M 1 (túltartott vadállomány) 50 A 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyek természetességének leromlásához, degradációjához vezető tényező J01.01 leégés M 67 Mindhárom jelölő élőhelyet (6240, 40A0, 91M0) és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo fajok szaporodóhelyeit veszélyeztető tényező. I01 idegenhonos fajok jelenléte inváziós H 40 Főleg a fehér akác, illetve a bolygatott talajfelszíneken a parlagfű megjelenése a 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyek mindegyikét veszélyezteti. Az idegenhonos inváziós fajok terjedésével csökken az élőhelyek biodiverzitása, megváltozik az élőhelyek fajösszetétele. C károsodást a holt faanyag eltávolítás. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti 7

10 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célkitűzés: A területen található szubpannon sztyepprétek, valamint a szubkontinentális peripannon cserjések, és a bennük élő sztyeppfajok különös tekintettel a magyar nősziromra és a leánykökörcsinre megőrzése, élőhelyeik fenntartása. A sztyeppfajok állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kismértékű, szelektív cserjeirtás a molyhostölgy (Quercus pubescens) és a házi berkenye (Sorbus domestica) egyedek meghagyásával. A területen megjelenő akác esetleg egyéb invázív növényfaj egyedei eltávolításával az élőhelyek helyreállítása. A szubpannon sztyeppréteken a fenti szelektív cserjeirtást 3-4 évente októberben kézi módszerrel történő kaszálással is ki lehet egészíteni. A magyar nőszirom és a leánykökörcsin esetében populációdinamikai vizsgálatok és visszatelepítés, esetleges site határvonal-módosítás. A terület tájképi értékeinek megőrzése érdekében a tájképátalakító tevékenységek tiltása Kezelési javaslatok Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg Élőhelyek kezelése Gyepek K1 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): H3a Élőhelykód (Natura 2000):

11 Kód Tevékenység formája (előírás/javas lat) Támogatás i rendszerbe Megjegyzés illeszthetős ég Gyepterületekre vonatkozó előírások korlátozva GY01 javasolt mg-i Felülvetés nem megengedett. korlátozva GY02 javasolt mg-i Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. + korlátozva GY03 javasolt mg-i Műtrágyázás nem megengedett. korlátozva GY09 javasolt mg-i Fogasolás nem megengedett. korlátozva GY10 javasolt mg-i Tárcsázás nem megengedett. korlátozva GY13 javasolt mg-i Kiszántás nem megengedett. korlátozva GY15 javasolt mg-i Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY26 javasolt mg-i Inváziós kötelező. fásszárúak mechanikus irtása Nem speciális növényvédő szer kijuttatása javasolt mg-i esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, GY27 + a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, javasolt mg-i azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + megőrzésére törekedni kell. GY29 javasolt mg-i Cserjeirtás csak szeptember 1. és február közötti időszakban lehetséges. Gy20 javasolt mg-i Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. GY71 kaszálás Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. 9

12 K2 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): OC Élőhelykód (Natura 2000): - Kód Tevékenység formája Gyepterületekre vonatkozó előírások (előírás/javaslat) korlátozva GY01 javasolt mg-i Felülvetés nem megengedett. korlátozva GY02 javasolt mg-i korlátozva GY03 javasolt mg-i Műtrágyázás nem megengedett. korlátozva GY09 javasolt mg-i Fogasolás nem megengedett. korlátozva GY10 javasolt mg-i Tárcsázás nem megengedett. korlátozva GY13 javasolt mg-i Kiszántás nem megengedett. korlátozva GY14 javasolt mg-i Felázott talajon munkavégzés tilos. korlátozva GY15 javasolt mg-i Tűzpászták megengedett. GY26 javasolt Gy22 használat Vegyszeres megengedett. gyomirtás nem Támogatási rendszerbe Megjegyzés illeszthetőség + mindennemű létesítése nem mg-i Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás. kaszálással a legeltetéssel kapcsolatban A legeltetési sűrűséget a működési GY44 javasolt és terület szerinti nemzeti park korlátozási igazgatósággal egyeztetni szükséges. előírások GY28 javasolt mg-i A gyepek cserjésedését meg kell + 10

13 akadályozni, azonban a jelentkező őshonos megőrzésére törekedni kell. szórtan cserjék Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak mg-i vegyszeres irtása, a területileg + illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY27 javasolt GY29 javasolt mg-i GY22 javasolt mg-i Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges. kaszálással a legeltetéssel kapcsolatban GY36 javasolt és A terület túllegeltetése tilos. korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY68 javasolt és Legeltethető állatfaj: juh. korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY57 javasolt és korlátozási előírások Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. GY72 kaszálás Kaszálás június 15. után lehetséges. GY116 javasolt mg-i Gyepterületen kialakítása tilos. trágyaszarvas

14 Cserjések K3 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): P2b Élőhelykód (Natura 2000): 40A0 Javasolt a szubpannon sztyepréteken található állományok mechanikus visszaszorítása a védett cserefajok kíméletével. Kód Tevékenység formája Gyepterületekre vonatkozó előírások (előírás/javaslat) javasolt GY28 GY29 GY31 GY32 javasolt Támogatási rendszerbe Kód illeszthetősé g A gyepek cserjésedését meg kell mg-i akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + megőrzésére törekedni kell. mg-i Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges. javasolt A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti mg-i nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetni kell. javasolt A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket mg-i követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. 12

15 Szántók A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme. K4 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): T10, T6 Élőhelykód (Natura 2000): Kód Tevékenység formája (előírás/javaslat) Szántóterületekre előírások vonatkozó Támogatási rendszerbe illeszthetőség SZ04 betakarítás Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata + kötelező. SZ10 környezetvédelem Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. SZ11 környezetvédelem Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. SZ12 környezetvédelem Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. SZ13 környezetvédelem Szántóföldön kialakítása tilos. SZ14 növényvédelem A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol + szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ21 növényvédelem Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. SZ25 növényvédelem Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. + SZ34 tápanyag utánpótlás Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a q/ha-t. SZ37 tápanyag utánpótlás Tápanyag-utánpótlást csak szerves + trágyával lehet végezni. 13 trágyaszarvas

16 SZ43 vetésváltás Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. SZ46 agrotechnika Melioráció tilos. SZ56 élőhely-rekonstrukció Mezőgazdasági erdősítése. SZ58 élőhely-rekonstrukció Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi + erdőterületen lehetséges. SZ63 gyepesítés előírásai földterület első + részleletes Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. SZ68 egyéb A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell + legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. Erdőgazdálkodás K5 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): L2a és RD Élőhelykód (Natura 2000): 91M0 Kód E01 E5 Tevékenység formája (előírás/javaslat) adminisztráció Egyéb Erdő területekre vonatkozó előírások Támogatási rendszerbe illeszthetőség A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E6 Egyéb Idegenhonos fafajok mellőzése a teljes területen. E7 Egyéb Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E20 fajvédelem Fokozottan védett 14 telepítésének madárfaj fészkének +

17 (madárfajtól függően) m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. E26 fajvédelem Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). E65 felújítás Intenzíven terjedő idegenhonos felújításokban célállományként elegyfaként sem alkalmazható. E70E73 Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: júliusaugusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. inváziós növényfajok Csak erdészeti felhasználásra is visszaszorítása engedélyezett készítményeket lehet + alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. 15 fafaj és +

18 Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kategóri Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások a Kód VA02 Támogatási rendszerbe illeszthetőség A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy erdők esetében az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés Javasolt nélkül is biztosítható legyen a felújítás művelet sikeressége, addig a felújítás területét minden ek esetben be kell keríteni. Gyepek esetében pedig a túrás mértéke ne haladja meg a gyepterületek kiterjedésének 10%-át. VA03 Javasolt A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs művelet időszakban erdei rakodó létesítése tilos. ek Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal. Minden gazdálkodáshoz köthető és gazdálkodáshoz nem köthető javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A site-on előforduló degradált gyepek esetében javasolt a 6240 jelölő élőhely felé való átalakítás. A vadföldek és bolygatott, feltört gyepek folyamatos kezelést igényelnek (gyomfajok, idegenhonos invázív fajok visszaszorítása). A szubpannon sztyeppék jelölő élőhely kiterjedése növelhető kismértékben cserjeirtással. Továbbá a közelben megtalálható nagyszámú jelölő faj és jelölő élőhely 16

19 jelenléte miatt javasolt a site területének bővítése. A 91M0 élőhely esetében törekedni kell a változatos fafajú, elegyes állományok kialakítására, a változatos korösszetétel elérésére. Fontos a fejlett cserjeszintű állományrészek megőrzése és kialakítása a kevésbé jó természetességű területeken. Az invázív fehér akácos folt teljes átalakítása során a célállomány típus a cseres-tölgyes Fajvédelmi intézkedések Iris aphylla subsp. hungarica A site területén a felmérési időszak alatt nem lehetett a fajt kimutatni, ezért a site területére környező élőhelyeiről visszatelepítendő, illetve a faj védelme érdekében javasolt a site területének bővítése, mivel a kijelöléskor vélhetően tévedésből nem a faj legnagyobb állományait őrző területek lettek kijelölve Kutatás, monitorozás A területen 2 db Natura 2000 mintapont van. Az NbmR keretében felmérésre kerül a környék Iris aphylla subsp. hungarica és Pulsatilla grandis állománya A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások A Natura 2000-es területen 1 MePAR blokk fekszik az F8QQX-9-11 kódszámú, melynek összeterülete 23,96 ha, ebből támogatható 17,4 ha. Besorolása KAT19, Bodrogköz A zóna és nem ÉTT-s terület Pályázatok Jelenleg nincs a területet érintő futó pályázat A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. en vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy en megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. 17

20 Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 4 válaszolt (levélben, en vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre májusában Erdőbénye önkormányzatával telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok elmondásuk szerint nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján ( február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók ( május 21-én a honlap Egyéb védelmi kategóriák menüpontjában kialakított Natura 2000 menüpont alá ( anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap) júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2013 őszén Erdőbényén a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve ben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. 18

21 A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszköz Szám érintettek levélben vagy ban történő megkeresése és tájékoztatása 15 érintett honlap nyomtatott ismertető Tervezett kommunikációs eszköz nyomtatott ismertető Időpont március július 2 megjelenés féle június Szám/alkalom Tervezett időpont 1 féle augusztus érintettek levélben vagy ban történő megkeresése és tájékoztatása ősze honlap ősze önkormányzati közzététel ősze terepbejárás ősze falufórum ősze gazdafórum ősze A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy en megkeresett érintettek 6 földtulajdonos sz. FTVK Tokaji Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Erdőbénye Önkormányzata Olaszliszka Önkormányzata Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Olaszliszka Hegyközség A területen érintett összes célcsoport a)gazdálkodók sz. FTVK b)a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok 19

22 c)helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Tokaji Természetvédelmi Egyesület Erdőbényéért Közalapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Bor, Mámor Bénye Egyesület d)natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Erdőbénye Önkormányzata Olaszliszka Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z Megyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Szerencsi Járási Földhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Földhivatal Szerencsi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala h) gazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tokaj-hegyaljai Szőlősgazdák Szövetkezete Pinceszövetkezet Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Társaság Vindependent Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda i) helyi gazdakör Erdőbényei Gazdakör j) agrár szaktanácsadók 4 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Sárospataki Területi Falugazdász Iroda n) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Agrárium Kht. Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 20

23 Olaszliszka Hegyközség Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Illés és Társai Szőlészeti és Borászati Szövetkezet Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. en vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy en megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 4 válaszolt (levélben, en vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy en megkeresett érintettek 6 földtulajdonos sz. FTVK Tokaji Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Erdőbénye Önkormányzata Olaszliszka Önkormányzata Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Olaszliszka Hegyközség A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége Az érintett önkormányzatok egyike úgy nyilatkozott, nincs elegendő információjuk a programról, hogy képet alkossanak róla. A falugazdászok azt tapasztalták, a gazdák felháborodással fogadták a bevezetését, mert nem volt előzetes egyeztetés a kijelöléseknél, az érintetteket nem vonták be, csak a földtulajdoni lapokról értesültek róla. A válaszadó földtulajdonos nem ért egyet a program bevezetésével, a természetvédelmi szervekkel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalatai miatt. A programot állítása szerint nem ismeri, sem a területen megtalálható természetvédelmi értékeket, ezek védelmét nem tartja fontosnak. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre 21

24 Az érintett önkormányzat szerint a Natura 2000 program nem befolyásolja sem a település fejlesztési terveinek megvalósítását, sem a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok Az önkormányzat a természeti értékek megőrzésének elősegítését várja a programtól. A falugazdászok úgy látják, hogy a gazdák inkább hátrányként élik meg a program bevezetését, mivel korlátozza a tevékenységüket a területükön és plusz feltételeket kell teljesíteniük. Nehezen fogadják el a saját területükön való korlátozást, mert ez hátráltatja őket a vidéken való megmaradásban és megélhetésben. Szerintük inkább negatív hatása van a már meglévő, és még inkább negatív hatása lesz a tervezett újabb területeknek a mezőgazdaságra. Hasonló okokból tart a válaszadó földtulajdonos is a programtól, s úgy látja, semmilyen előnye nem származik belőle. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás Az önkormányzat nem kapott hivatalos tájékoztatást a programról, és szerintük a lakosságnak nincs információja róla. A falugazdászok sem értesültek róla előzetesen. Úgy tudják, a gazdák sem kaptak előzetes tájékoztatást, sokan csak a földtulajdoni bejegyzésekből értesültek róla. Mivel a falugazdászok nem rendelkeznek adatbázissal a területen gazdálkodó összes gazdáról, így nem tudtak információt adni arról, hány gazda érintett a programban. A válaszadó földtulajdonos, mielőtt mi megkerestük volna, nem is volt tisztában azzal, hogy földje Natura 2000 terület, s nincsenek ismeretei arról, honnan tájékozódhatna a programról. Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban A falugazdászok szerint a földhasználókat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a gazdáknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek. Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség (pl. kaszálás előtt), mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Hasznos lenne, ha kapnának a gazdák a kaszálással kapcsolatban egy tájékoztató levelet, kiadványt, amelyben a tudnivalók szerepelnek. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. 22

25 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

26 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.Környezeti adottságok Éghajlati adottságok A Központi Zemplén területére eső foltok 500 m feletti területein hűvös-mérsékelten nedves, alacsonyabban mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz az éghajlat, Hegyalján mérsékelten meleg-mérsékelten száraz (zárójelben a Hegyalja területére eső foltok értékei). A napsütéses órák száma a legmagasabb csúcsokon évente 1800 óra körül van, máshol kevéssel alatta (1850 óra). Nyáron átlagosan több mint 700 ( ), télen órán át süt a Nap, de a legmagasabb pontokon (pl: Szokolya) megközelítheti a 200 órát. Az évi középhőmérséklet 9,0 9,5 C (9,5 9,8 C). A vegetációs időszak középhőmérséklete 16,0 C. A 10 C feletti középhőmérsékletű napok átlagosan ápr én kezdődnek és okt. 10-ig tartanak (ápr ojt 14.), ami évente (186) napot jelent. A fagymentes időszak hossza a D-i lejtőkön megközelíti a 175 ( ) napot is. Ápr. 25. környékén a fagypont alatti hőmérsékletek megszűnnek. Az első őszi fagyos nap okt. 10. után van. A legmagasabb nyári hőmérsékletek átlaga 31,0 33,0 C (32-33 C), a leghidegebb téli napoké 16,0 és 18,0 C (-16,0, -17,0 C) közötti. A csapadék évi összege D-en 600 mm körüli ( mm), ebből a nyári félévben általában mm ( mm) eső hull. A hótakarós napok átlagos évi száma 50 (40). Az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index kevéssel 1,15 (1,15-1,20) fölötti. A leggyakoribb szélirányok az Éi és a D-i (É-i, ÉK-i, D-i), az átlagos szélsebesség a tetőkön 3-4 m/s, a völgyekben 2 2,5 m/s (2 m/s) (Dövényi Z. 2010). A területi adottságok kedveznek az erdő- és a vadgazdálkodásnak, az éghajlati adottságok a völgyekben a szántóföldi növények, főként a délies lejtők a szőlő termesztésére kiválóan alkalmasak. A terület a Tokaj Történelmi Borvidék és Kultúrtáj Világörökség része Vízrajzi adottságok A terület a Bényei-patak vízgyűjtőjével kapcsolódik a Bodroghoz. Szélsőséges vízjárású, kora tavasszal, nyár elején illetve alkalmanként ősszel is lehet heves árvize, míg egyes években csekély vízhozamú lehet. A talajvíz a völgytalpakon 2-4 m közötti, helyenként nitrátos (Dövényi Z. 2010). Egyetlen állóvize antropogén eredetű, a Mulató-hegy andezitbányászata során keletkezett mélyedést kitöltő bányató (Tengerszem) Talajtani adottságok A site erdővel borított, magasabb területein rioliton keletkezett agyagbemosódásos barna erdőtalajok jellemzőek. Fizikai féleségük agyagos-vályog, alacsony duzzadó agyagtartalommal. Sekély vastagságuk miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak. Erősen savanyú kémhatásúak. Az alacsonyabb, szárazabb, főként felhagyott vagy jelenleg is művelt szőlők területén barnaföldek jellemzőek. Utóbbiak a zárt növényborítás hiányában erőteljesebben erodáltak, így a magasabb rendű növényzet megtelepülését is akadályozza. Fizikai féleségük agyagos-vályog, magas szmektittartalommal. Kémhatásuk erősen savanyú. Talajképző kőzetüknek és szerkezetüknek köszönhetően közepes víznyelésűek, gyenge vízvezető és erős víztartó képességgel (MTA-TAKI 1991). 24

27 1.2.Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 40A0 91M Élőhelytípus megnevezése * Szubkontinentális peripannon cserjések Pannon cseres-tölgyesek * Szubpannon sztyeppék Reprezentativitás (A-D) C C B * Szubkontinentális peripannon cserjések Élőhely kódja: 40A0* Élőhely előfordulásai a területen: l. Élőhelytérkép Élőhely területi aránya: 24,5% Élőhely kiterjedése a területen: 5,5 ha Élőhely jellemzése: Jellemzően kökény, galagonya, veresgyűrű som és vadrózsa fajok alkotta tövises cserjések. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 2 Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely kiterjedése növekvő tendenciát mutat, a felhagyott szőlők és a sztyeprétek területén terjed, csak kismértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Az invázív fehér akác térhódítása, az égetések és a túltartott vadállomány rágása veszélyezteti az élőhelyet. Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja: 91M0 Élőhely előfordulásai a területen: l. Élőhelytérkép Élőhely területi aránya: 42,9% 25

28 Élőhely kiterjedése a területen: 9,61 ha Élőhely jellemzése: Nem a legtipikusabb megjelenésű cseres-tölgyes, mivel a lombkoronaszintben főleg kocsánytalan tölgy dominál, azonban a Zempléni-hegység cseres-tölgyeseiben szinte mindenütt hiányzik maga a csertölgy. A cserjeszint közepesen fejlett, homogén szerkezetű, egykorú erdő. A lágyszárú szint kis borítású, de a jellemző fajok, mint a Mellica uniflora, Tanacetum corymbosum, Lathyrus niger, Sedum maximum, Campanula persicifolia, Hieracium fajok stb. jelen vannak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 4-es Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely hosszú távon veszélyeztetett az invázív fajok jelenléte miatt. Veszélyeztető tényezők: A fejlett cserje- és lágyszárú szint kialakulását, fennmaradását veszélyezteti a túltartott vadállomány. Az erdő őshonos fajok alkotta összetételét az invázív fehér akác terjedése befolyásolja. A folt szomszédságában egy 1,7 hektáros akácos található a site területén belül. Néhol gyenge, néhol közepes cserjeszintű, elegyfákat alig tartalmazó állomány, a kocsánytalan tölgy dominál, mivel a Zempléni-egységből szinte teljesen hiányzik a csertölgy. Az adventív fafajok maximális elegyaránya 5% a foltban. * Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja: 6240 Élőhely előfordulásai a területen: l. Élőhelytérkép Élőhely területi aránya: 9,1% Élőhely kiterjedése a területen: 1,51 ha Élőhely jellemzése: A site területén két kicsiny és kissé nagyobb kiterjedésű foltban van jelen az élőhely. A kisebb, fragmentáltabb foltok erősen cserjésednek, a nagyobb folttal együtt rendszeresen égetettek. A gyepekben domináns fajok: Stipa tirsa, Festuca rupicola. Fátlan, hegylábi lejtőgyepként jelenik meg az élőhely, így tipikusnak értékelhető. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 3-as A rendszeres égetés miatt homogén Stipa és Festuca fajok uralta állományok alakultak ki, melyekben néhol 26

29 vaddisznó túrás, foltonként gyomosodás is megfigyelhető. A két kisebb folt erősen cserjésedő. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhelyet leginkább a beerdősülés és az invázív fajok térhódítása veszélyezteti. Veszélyeztető tényezők: Rendszeresen jelenlevő és várható veszélyeztető tényezők az égetés, a túltartott vadállomány károkozása, az idegenhonos invázív fajok (fehér akác, parlagfű) terjedése és a spontán beerdősülés A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete II, IV Population (A-D) Faj név Iris aphylla subsp. hungarica B Iris aphylla subsp. hungarica Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulásai a területen: Nincs jelen a site területén. Állománynagyság (jelöléskor): Nem ismert. Állománynagyság kor): 0 (tervkészítés- Állomány változásának tendenciái és okai: A terület kijelölésekor - vélhetően adminisztratív hiba következtében a faj legnagyobb állományaitól nyugatabbra került kijelölésre a site. A site területén ezért a faj nem fordul elő. A faj védelme érdekében a site területének bővítése javasolt. Faj veszélyeztetettsége: A faj hosszú távú megőrzésének esélye csak a faj betelepítésével, illetve a site területének bővítésével növelhető. Veszélyeztető tényezők: Nem releváns 27

30 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Population (A-D) Faj név II, IV. Cerambyx cerdo D II, IV. Lucanus cervus D A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Hegyi kökörcsin Pulsatilla mermannii zim- V A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Tarka imola Centaurea trium- V fettii A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Fehér törpezanót Chamaecytisus albus V A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Agárkosbor V A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Hosszúlevelű ár- Stipa tirsa valányhaj V A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Pusztai árvalány- Stipa pennata haj V A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja. Orchis morio 1.3.Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág ha Százalékos arány 4,42 19,7 10,47 46,7 gyümölcsös 4,45 19,8? 2,22 9,9 szőlő 0,85 3,8 22, erdő rét/legelő Összesen: 28

31 1.3.2.Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő ha Százalékos arány 0,51 2,3 Részben önkormányzat/részben magán 21,91 97,7 Összesen: 22, magán Területhasználat és kezelés A site területén jelentős tájhasználat nem tapasztalható, azonban az elmúlt tíz évben több ponton vadászati hasznosítással kapcsolatos létesítményeket (vadföld, szóró, vadles) hoztak létre, melyek nem szolgálták közvetlenül a jelölő élőhelyek megőrzését. A vadak koncentrált jelenléte az összes élőhely esetében veszélyeztető tényezőként van jelen, a vadak károkozásának mértéke mindhárom jelölő élőhelytípusban megfigyelhető. A jövőben javasolt lenne a site területén a vadföldek, szórók üzemeltetésének megszüntetése. Kismértékben jelen van a site területén a szőlőtermesztés is, mellyel kapcsolatban jelentős veszélyeztető tényezők és konfliktusforrások nem várhatóak, de gyepterületen újabb telepítés természetvédelmi szempontból nem engedélyezhető. A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. 29

32 3. Térképek 3.1. Területi lehárolás 30

33 3.2. Élőkelytérkép 31